37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed
Oldalak: « 1 2 3 4 5 [6] Le | Téma száljai | Témaleírás
Balić András Dorián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 89
Írta: 2020. január 9. 15:40 | Link
J U N E
#BADboi // ÚjraPontUgyanazLennék \\ január 5., záróra


Január első pár napja nagyon sűrűn telt, kezdve azzal a "nem iszom többet" fogadalommal, folytatva az ideggel, hogy a spongyás ágyneműn túl tök üres Uli szobája+ És akkor velem bassza össze a port, hogy miért nem beszélek vele rendesen. Még van arca megkérdezni! Talán részben ezért is vállaltam be több napot, meg mert így fel se tűnik senkinek a pár napja letolt tojásos eksön a polgármesterinél. Miért tenné egy szorgos dolgozó? Huh, a real troublemaker.
- Megoldom, tényleg.
Harriet gyanúsan sietős volt már fél hat körül, így feldobtam, hogy tökre szívesen bezárok, úgyis héttől van majd programom legkorábban. Belement, bár azt mondta nem akar semmi "fennforgást". Nem tudom mire gondolhat, mit okozhatnék? Azon túl, hogy majdnem kicseszett a hátsó udvarrészre, mikor meglátta, hogy behoztam a volt "lakásába" egy kismacskát. Nem egy nagy fanatikus. De odaadta a kulcsokat és megmutatta hogy kell aktiválni a riasztót a pálcával, aztán ment is a dolgára. Még hatig tett-vett, de egy órája már hűlt helye van. Az utolsó vendég is elment én pedig bezártam az ajtót elől. A bűbájokkal elkezdtem a takarítást, ami még vissza volt és nem csináltam meg eddig, aztán szépen elkezdtem tálcára tenni a két személyes, előkészített süteményeket és italokat. Az idő pont elég volt, hogy hátra menjek előhozva a macskát a hordozóval, aztán pedig erősen koncentráljak, hogy a műanyag lassan kezdjen új formát ölteni, hála az elmémnek. A lényeg az lett volna, hogy az ajándékdoboz kiformázódjon, de pont olyan jól volt csomagolva, mint általában az ajándékaim. Hozott anyagból dolgozom, ezt ismerem, na!
Még ellenőriztem az ingem, letűrtem a felhajtást, majd felvettem a zakót és a pultnak dőlve figyeltem, ahogy a mutató elhagyta a hetet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 415
Összes hsz: 581
Írta: 2020. január 19. 03:21 | Link

Nimród sokáig eltitkolta előlem, hogy a húga szintén a mi házunkba jár. Aztán összeállt a kép, hogy kicsoda is Lili. Meg tudom érteni persze, ha nem szívesen büszkélkedik valaki a testvérével, elég csak a legfiatalabb bátyámmal való ellenséges viszonyomra gondolnom. Ahogy levettem, köztük szerencsére nem ilyen a helyzet.
A Karolával való elhidegülésem alatt elgondolkodtam azon, hogy mi lesz ha tényleg összeveszünk, végérvényesen. Neki ott van Márk, én viszont nem gubbaszthatok örökké a könyveim felett, még ha el is kezdtem kialakítani a magam kis kapcsolatait. Ezúttal például Lilivel határoztunk úgy, hogy az egyik januári szabad hétvégén beülünk ide egy sütire. Ennek azért örülök különösen, mert egyedül nem sok bátorságom lett volna bemenni, másrészt bunkóságnak tartom befoglalni az alapvetően minimum két személyre szabott asztalok egyikét. Amúgy is jó fejnek tűnik eddig, hozzám képest ugyanúgy csendesebb fajta, jól kijövünk így. Az ajtón belépve szembesülök a teljes tanácstalanságommal. Hova üljünk, hol kell rendelni, egyáltalán mit kérjek ezúttal a forró csokim mellé, hiszen tortájukból is biztosan számtalan van. Különösen zavarba tudnak hozni, ha valamilyen varázsvilágbeli összetevővel bolondítják meg az alkotást, amiről fogalmam sincs olykor, hogy mi lehet. A megmentő választ a lánytól várom, akihez reménytelien fordulok.
- Nos, khm. Hova üljünk? - hagyja el a számat a bizonytalan kérdés, miután megköszörülöm a torkomat, belül pedig érzem, hogy egyre idegesebb leszek. Félreállok egy lépést, hogy ne legyek útban az utánunk jövőknek, azonban mivel gyűlik a vendégsereg, nem ártana lassan letelepednünk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Emma Regina
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 236
Írta: 2020. február 11. 21:45 | Link


Mostanság igencsak elódáztuk ezt a kis családias szeánszunkat, bár nem róhatom fel, a bátyám szerelmes én pedig aztán biztosan nem zavarom meg benne. Vagyis annál inkább tenném és néha teszem, de végtére is, nem kell nekünk egymáshoz kötve élni és ez a nagy szerencse, mert bizonyára már rég szálanként tépdesném a hajam – mert ahova Bence jön, többnyire Masa is, és, hát, a mosolyaim mögött néha nem minden a legszebb. A naptár azonban most nekünk kedvez, vagy talán az influenzajárványra való tekintettel nem lógnak annyit egymás száján, kifejezett örömömre adódik az alkalom, hogy leüljünk és jól kifaggassam, vagy épp ő engem, hogy merre és mibe keveredek, ha épp nem azt játszom, mennyire tanulok. Utóbbi kellemetlen szájíz, ezért is dobtam fel a sütemény témát, meg egy jó adag kávéét, az ízorgiák mellett mit számít, ha épp vallanom kell, mennyire nem igaz, hogy annak a benga végzősnek a csókjait élvezem újabban. Értem én, hogy könnyedén vesznek bárkit a szájukra a tökéletes öregasszony-jelöltek, de akkor találhattak volna érdekesebbet is a kamukapocs mellé.
Jöhettünk volna együtt is, csakhogy én stílusosan kések. Most kivételesen nem csorba memóriámnak köszönhetően, hanem egyszerűen elválogattam az időt, mire végül rájöttem, hogy az elsőnek magamhoz vett felső lesz a nyerő, mert amúgy holt mindegy, mit fogok viselni, ma nem az a lényeg. Máskor sem, de mivel a mackós pólókat és a pillangós nadrágokat már egy jó ideje száműztem, többet vacakolok ezzel, mint illene, ahogy a semmitérő, közérzetjavító smink felhúzásával is, szerencsére, a legtöbb dologban jóval egyszerűbben ítélkezem. Már bőven van miért elnézést kérni és meg sem lepne, ha azóta visszaténfergett a kastélyba, mire elérem a cukrászdát, pontosabban csak meglátom egyelőre, a távot még le kell küzdeni. A tompa, napok óta sajgó tarkóm már nem fenyeget, így mosolyom legalább őszinte, amely akkor kerül ajkaimra, amikor végre belépek és kiszúrom a tömegben, egy asztalnál. A kabát cipzárját lehúzva érek végül mellé és ujjaimmal nemes egyszerűen túrom szét a haját, csak kedvesen, remélve, hogy időt töltött vele és én most helyreigazítom. Kabátban huppanok le, ültömben bújok ki belőle és hanyagul vetem a szék támlájára, pilláim pedig rebegnek egy sort felé.
- Egy kicsit késtem, ugye nem haragszol rám? Vagy ha igen, akkor eddig tartott. Ugye? - a kesztyűt lehúzva teszem azt az asztal szélére és egy kósza tincset tolok félre arcomból, mintha zavarna. Nincs bennem izgalom, se félsz, jó látni és ennek látványa is van. Majd duzzogok később.
- Nos, mennyire hiányoztam?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Olsovszky Laura
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 53
Összes hsz: 72
Írta: 2020. április 17. 14:41 | Link
Layla
______________________________________
D r e s s



A mai nap nagy részét még mindig a boltban töltöttem és tettem vettem. Már vagy hússzor átpakoltam az apróságokat, de valamiért soha nem sikerült tökéletesre az elrendezés. Tudom, hogy tök felesleges ennyit foglalkozni vele, de mivel vevő csak egy darab volt, nézelődő pedig három, így le kellett kötnöm magam addig, így Dani aludt. Aztán elérkezett a dél és ahogy megkondult a harang én már zártam is az ajtót. A feladott hirdetésemre nagyon gyorsan akadt jelentkező, így a megbeszéltek szerint igyekszem a cukrászda felé. Dani a babakocsiban ül és nézelődök, olykor morcosan pislog rám, mert már ebédidő van. Ilyenkor elmondom neki, hogy még egy picit bírjon ki, mert mindjárt kap. A babakocsi alsó részén ott a táska a cuccaival, benne pedig az előre legyártott ebédje. Én majd eszek valami kis apró sütit a cukrászdában és le is van tudva. Egy hatalmas csattanással landol az egyik játék a betonon. Egyre jobban panaszkodik, így megkönnyebbülés, hogy már látom a célt. Kinyitom az ajtót, majd beügyeskedem a babakocsit. Mire a felszolgáló odaér, hogy segítsen, mi már bent is vagyunk. Egy nyugis, távoli asztalhoz ülök le, s még fel se ocsúdok az etetőszék már ott áll mellettem. Megköszönöm a felszolgálónak, majd Danit be is ültetem. A pulthoz sétálok miközben fél szemem a gyereken, s leadom a rendelést illetve megkérdezem, hogy mennyire lenne gond, ha itt etetném meg a picit. Szerencsére nem csináltak gondot belőle. Kipakoltam Dani elé az ennivalót, ő pedig két kézzel nyúlt érte és az egyik falat csirkemell már a szájában is volt. Hát igen, tipikus pasi… imádja a hasát!
Utoljára módosította:Olsovszky Laura, 2021. április 20. 13:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nagybátori-Szabó Márton
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 78
Írta: 2020. augusztus 27. 21:48 | Link
Polka
egy dal neked


Születése óta ismerem Pollikát, apukáink jó barátok, így a két családot elég sokszor eresztették össze ahhoz, hogy a két Palotás lányt úgy szeressem meg, mint a saját két kicsi hugicám. Különösen izgultam érte, mikor kiderült, hogy a szülei megengedték neki, hogy ő is beköltözzünk a csodás falak közé. Félszemem igyekeztem mindig rajtatartani, de mindenhova nem ér el a kezem, ezért Jankát is ráállítottam, mint egy amolyan személyes őrangyal a messzeségből. Ha már úgyis egy évfolyamra járnak ennyit igazán megtehet a kedvenc testvérének ugye. De én is kivettem ám a részem, ha szünetben volt egy kis időm megkérdeztem hogy van, meg röpködtek felé az aggódó vagy kevésbé aggódó leveleim ha épp úgy alakult. Most meg gondoltam meglepem egy sütivel megünnepelendő az évvégét. Tudom, hogy nem volt neki egyszerű a beilleszkedés de úgy gondolom, most már azért talált magának barátokat is és minden szuper.
- Tudod már milyet szeretnél? - kérdezem a pöttöm lánytól, aki még mellettem is egész aprónak tűnik. Pedig én sem vagyok valami nagy ám. Szerencsénk, hogy nincsenek nagyon sokan, tudom, hogy a tömeget nem szereti annyira. De elég szellősen ülnek itt-ott az emberek, kész csoda egyébként. Bár gondolom a felnőttek dolgoznak, a diákok meg tanulnak a hátralevő vizsgáikra, vagy lehet csak szimplán senkinek nincs kedve sütizni. Megvárom, míg választ, majd a sajátommal együtt leadom a rendelés és nekiállok hogy megtaláljam az ideális helyet magam mellett terelgetve Pollit is. Az hiányozna, hogy elvesszen és megijedjen és ki tudja mi történjen vele. Felelősséggel tartozom érte, megígértem, hogy vigyázok rá, innentől kezdve úgyis kell lennie. Különben sem szeretném, hogy csalódjon bennem. Azt hiszem az egyikünk lelki békéjének sem tenne jót. Van egy szabad box elég jó helyen, kíváncsian pillantva a kislányra várom, hogy megmondja tetszik-e neki az ötlet, vagy keressünk más helyet. Nekem mindegy, hova ülünk igazából, ez most úgyis az ő délutánja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Odry Elizabet
INAKTÍV


Őzgidácska sete, suta...
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 759
Írta: 2020. szeptember 16. 17:06 | Link
Elektra
Lizi


Elképesztően furcsának tartom azt a kivitelezőt, akit anya és a jövendőbeli anyósom végül választottak, mert még most is, az utolsó simítások utáni pillanatban is jön valami bolondériájuk, valami változtatnivaló a tökéletes otthonunkon. Aminek meg kell történnie, én viszont szeretném már kint tudni onnan, és nem csak onnan, hanem Bogolyfalváról is. Minél messzebb innen, mert olyan rossz érzésem van vele kapcsolatban. Nem tudom, hogy miért, talán mert ma is azon kaptam, hogy hosszú percekig fürkészte a dolgozószoba ajtaját, mintha annak titkát akarná megfejteni. Én viszont nem akarom, hogy ott legyen, és nem akarom, hogy megfejtse. Én sem akarok oda belépni, nem akarok tudni a jövendőbeli férjem dolgairól, mert nem rám tartozik. Rám a házas életünk tartozik, és annak előkészítése, hogy minden rendben legyen.
Mint minden rendes menyasszony, mostanra már én is kifogytam a ruhámból, köszönhetően a stressznek, ami ezzel az egésszel jár, így most minden bűnözés nélkül tértem be a cukrászdába, hogy ott két jókora, és természetesen eltérő ízvilágú süteményt - egy extra sajtosrolót és egy finom málna-étcsoki kombót - rendeljek, hozzá mentás limonádéval. Azt hiszem elmondható, hogy ez lesz ám az ízek kavalkádja. Alig várom, hogy hozzáláthassak, ám mielőtt még fizetnék, gyorsan hozzárendelek egy narancsos gyömbér teát is, mert a mai jelenet után kell valami megnyugtató. Az biztos, hogy ezek után nem kell már vacsoráznom, pedig Konrád olyan asszonyt kap, aki még nokedlit is tud szaggatni. Csak akkor nem, amikor teletömi magát desszerttel. Apropó Konrád, nem tudom, hogy neki beszámoljak-e a különös jelenetről, mert nem akarok veszekedést ezekben a csodálatos hetekben. Ahelyett azonban, hogy itt tépelődnék, az egyik ablak mellett foglalok helyet, és az utcát fürkészve várom a rendelésem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 415
Összes hsz: 581
Írta: 2020. december 1. 13:11 | Link

Az utcákon megjelentek a karácsonyi díszek. Először a fényfüzérek kezdték körbeölelni a kirakatok széles ablakait, aztán megbűvölt hóemberek fakadtak dalra, és néhol egy-egy Mikulás is táncra perdült. Jellegzetes illatok terjengtek az egyébként hideg levegőben, aztán néhány napra rá én is megjelentem a kavargó tömegben, akiket elkapott a szokásos bevásárlási láz. Nézelődtem szótlanul, arcomon halvány mosollyal. Hagytam, hogy magával ragadjon a hangulat, hogy egy kis csend és nyugalom költözzön a szívembe. Valami, amire régóta vágyom. Valami, amiről azt hiszem, talán az ünnep majd megadhatja nekem.
Aztán az egyik olyan napon, amikor szabad lejárást kaphattunk a faluba, Karola elhívott a cukrászdába, hogy igyunk meg valamit. Sejtettem, hogy valamilyen céllal teheti ezt, de végül is igent mondtam. Lehet, hogy csak én gondolom túl a dolgokat. Mármint ez elég jellemző rám, de próbálok rajta változtatni. És nagyon is vágyom arra legbelül, hogy társaságban legyek, csak megszoktam már a gubbasztást. Úgyhogy felöltöztem, bár nem elég jól, így most kissé vacogósan baktatok le a Fő utczán, hogy egy lámpaoszlopnak dőlve az ő felbukkanását fürkésszem. Mindig olyan időpontban megyünk, amikor nincsenek túl sokan, és most különben is inkább vásárolnak az emberek, mint beülnek valahova találkozni. Arra ott lesz a heteken belül aktuális karácsony. Nekünk pedig a hazautazás miatt nem hiszem, hogy lesz időnk akkor összefutni. Ó, és jut eszembe, a barátaimnak még mindig nem vettem semmit... De legalább a családot letudtam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2020. december 3. 16:51 | Link

Öltözetem


Olyan furcsa érzés zsebpénzt kapni. Eddig sosem kaptam, mert nem kellet. Otthon éltem, mindenem megvolt, ha kellett valami, megvették nekem. Most egy olyan hálóteremben próbálok aludni, ahol másik három ember szuszog, osztozni kell a fürdőszobán és a privát terem csak addig privát, amíg valaki be nem jön, onnantól van egy nyitott privát terem, ami határozottan szemben áll azzal, amit eddig annak hívtam. Azonban, mivel gyakorlatilag nincstelen vagyok. Az anyám utcára tett, a keresztszüleim fogadtak be. Akik nem egy párként a keresztszüleim, de együtt vezetnek egy házat, szóval most én is ennek a háznak vagyok a tagja, és bár Damyan nem a gyámom, mégis, ő adott pénzt nekem, hogy egy kicsit nézzek körbe. Ugyan karácsonyi díszítés még nincs, de italok karácsonyi ízben már igen, szóval csak találok valamit magamnak. Remélem, hogy valóban így lesz.
Az utcán állva sokáig hezitáltam, hogy melyik hely is lesz az ideális, hiszen a cukrászdában vannak sütemények, a teaházban tea, az espressoban pedig kávé, de, hogy karácsony ízű forrócsoki hol lehet, az nagyon jó kérdés. Végül a cukrászdánál állapodtam meg, pont akkor, amikor a kezeim és a nózim már teljesen átfagytak, a teljesen alatt pedig azt értsd, hogy hiába vettem levegőt, már teljesen összeszűkültek az orrjárataim, és csak olyan picit ment át rajta a csípős hideg. Még a hideg is kirázott tőle.
Belépve azonban, a jó meleg vár, egyből érzem, ahogy a sapkám leveszem, és reszketeg ujjaimmal kicsit átmozgatom a sapkától kócossá vált hajam. Aztán jön a következő kérdőjel. Itt hogyan működik a rendszer? Vannak, akik ülnek, mások sorban állnak, megint mások kicsit arrébb téblábolnak. Aztán van, aki kezében viszi el az italt, van, aki elé a pincérnő teszi le a süteményt. Eléggé bonyolultnak tűnik. Maradni akarok, de nem akarok leülni, és beégetni magam, szóval beállok a sorba és finoman megkocogtatom az előttem álló hölgy vállát.
- Elnézést, zavarhatom?
Ha rám pillant, próbálok nem úgy mosolyogni, mint egy hibbant, és megpróbálok önálló emberi lény módjára feltenni egy kérdést. Lehet, hogy először azzal a bizonyos Ambrózy Henrikkel kellett volna találkoznom a dolog miatt, és nem rögtön belecsapni az életbe? Meglehet.
- Szeretném megkérdezni, hogy ha itt akarok fogyasztani, akkor le kell ülnöm egy asztalhoz vagy előbb sorba kell állnom?

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Virginia Mayfair
INAKTÍV


Mesemondó naivitás :3
offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 81
Írta: 2021. február 17. 14:54 | Link
Kállay úr
Ruházatom


Semmiképpen sem direkt, mert ha direkt találkozunk, annak nincs meg a varázsa. Direkt az ember akkor megy, ha kötelezettségei vannak, de egy sütemény és egy kis beszélgetés semmiképpen sem kötelezettség, hanem öröm, boldogság. Persze, nekem ezek a szavak jutnak eszembe akkor is, amikor dolgozom, hiszen a világ legcsodálatosabb szakmája az enyém: óvónéni vagyok.
Most is, mikor munkából jövet, magamban dúdolom az Anastáziából a Vár a múlt című számot, úgy érzem, hogy menten táncolni támad kedvem, de olyan sok mindenki van az utcán, hogy félek, valakivel összeütköznék, és nem szeretném, hogy megsérüljön bárki is. Délelőtt elmeséltem a mesét, úgy, hogy elénekeltem az összes dalt belőle, és énekeltem volna többet is, ha még lett volna, de megegyeztünk, hogy napi egy mesét mesélek csak, és utána arról a meséről és arról a világról beszélgetünk. Minden mese mögött van valóság, mesélek a helyszínekről például, noha én magam sosem jártam még Amerikán kívül, csak, mikor ide érkeztem. De mindennek alaposan utána olvasok, és olyan aranyosak, hogy utána otthon is el szokták mesélni a szüleiknek, nagyszüleiknek, hogy mit hallottak aznap.
Kesztyűs kezeimet a zsebeimbe mélyesztve, kuncogva, amikor Bart egy kicsit a mellkasomnál lévő zsebemben fészkelődve csikiz, nagy sálamat magam köré tekerve haladok. Szeretnék gyorsan hazaérni, és egy meleg teát inni, de akkor, ahogy elhaladok a cukrászda mellett, megpillantom őt. Váratlan, de tökéletes pillanat. Ez az a pillanat, amire várni kellett, és mivel egyedül van, úgy érzem, tökéletes. Táskámba nyúlva, gyorsan előkeresem az erszényem, megszámolom a benne lévő összeget, és úgy határozok, hogy megengedhetek magamnak egy teát és süteményt itt. Vagyis, akár egy forrócsokit is. Ennek a boldog tudatában lépek be az üzletbe, és mosolyogva lépek oda a pulthoz, hogy kérjek egy vaníliás, fehér forrócsokit és egy meglepetés lávasüteményt, amikkel egyensúlyozva, vidám mosollyal a pofimon, engedélykérés nélkül, beöltözve csusszanok be a boxba vele szembe.
- A tökéletes pillanat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 414
Írta: 2021. február 22. 12:20 | Link
Dami | pofi

Ahogy a legtöbb korabeli, Médi is nagy változásokon ment keresztül az elmúlt bő fél évben. Már nem az a kislány, aki nemrég volt, kezdi megtalálni a nőiességét, és határozott elképzelései vannak az életről. Első és legfőbb hosszútávú terve megszabadulni a nagyapja általi nyomástól, azaz elérni, hogy ne kelljen hozzámennie valakihez, aki nem a szíve választottja. Nincs baja a fiúval, igazság szerint egész jól kijönnek, de egyikük sem kívánja még a háta közepére sem ezt a kényszerházasságot.
A mai randi így Valentin napon némileg furcsa, de ő örömmel készül rá, hisz ez a születésnapja is egyben, és Médi szereti a társaságot, az eseményeket. Lányos izgalommal és pánikkal próbálgatja a ruhákat - mintha tényleg fontos lenne, hogy néz ki -, és a mostanság szőkén viselt haját finom hullámokba igazítja. Minimálisan sminkel, és csizmát húz, azért mégiscsak tél van.
Ami azt illeti, elégedetten néz végig magán a tükörben, össze sem hasonlítható ez a kinézet azzal, aki volt tavaly ilyenkor.
- Éhen halok! - jegyzi meg Daminak még indulás előtt. Azért van, ami nem változik. Médi be tudna falni egy ültő helyében egy egész tepsi süteményt, és még nem is tudja, milyen finomság vár rá.
- Boldog Valentin napot - mosolyogva nyújt át egy csomagolópapírba csomagolt kis ajándékot. Tudja, hogy az ablakból figyelik őket minden egyes alkalommal, amíg el nem indulnak, ezért még egy puszit is ad a fiú arcára. Nem készült nagy ajándékkal, a csomagolás alatt csak egy képkeret van, amiben az első közös képükről mosolyognak le. Nos...mindkettejük arcán felfedezhető a feszültség...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. július 5. 16:13 | Link
N O R A néni
ez rndsn egy randi, vágod? | siker! | kukkantás

Ez, gyerekek, évek kitartó munkája. Mióta a kastély padjait koptatom - mást aligha teszek velük -, és Nora néni átlépte az iskola kapuját, kitartóan küzdök azért, hogy végre egyszer igent mondjon nekem. Voltam olyan pofátlan, hogy minden egyes vizsgán is, és teljesen mindegy, hogy írásbeli volt vagy szóbeli, de megkérdeztem, hogy eljön-e velem valahova. Persze mindig nemet kaptam, ami nem is meglepő, de ez sosem tántorított el attól, hogy a folyosón bombázzam a “legyen szíves eljönni velem fagyizni” pillantásokkal, vagy a vezetőségi megbeszéléseken csak egyszerűen sóhajtozva nézőkézni, miközben nagyon, de nagyon fontos dolgokról beszélt egyébként. És akkor arról még nem is volt szó, hogy minden dolgozatnál vagy szóbeli feleletnél is bepróbálkoztam. Látod? Kitartás. Az eredménye? Hogy a cukrászda előtt állok és várom, hogy Nora néni is felbukkanjon.
Péntek van. Ez fontos, mert taktikus vagyok. Péntekre hívtam el, nehogy véletlen felelőtlen tinédzsernek legyek titulálva, akire semmit nem lehet bízni, hogy lettem prefektus, meg a minden ilyen szar, felnőttes szöveg, amit Nora néni sosem mondd, de Malvin hangját hallom a fülemben, szóval megelőzöm. Pénteken 10-ig van nyitva a cukrászda, ami annyit jelent, hogy egy este 7 órás tala időpont tökéletes. Három óra pontosan mindenre is elég - leginkább arra, hogy Nora néni belém szeressen -, de nem olyan sok, hogy a végén még kellemetlenül váljatok el. Látod? Taktikus megtervezés, és a dudi biztos, hogy brutálisan büszke lesz rám. Kivéve most, mert éppen valószínűleg Csipesszel szenved a Navinében, de nem baj, egyszer túléli, főleg, mert jó ügyért cselekszi: a boldogságomért. Ami ugye, hogy a legfontosabb egy bromantikus kapcsolatban? Na tessék! Akkor ekkora áldozatot simán hozhat értem, kösz-kösz!
Negyed órával előbb jöttem, véletlenül se késsek el, de hamarosan hét óra, és ahogy a másodpercek haladnak előre, úgy izgulok egyre jobban. Szabad kezemmel borzolom össze tincseimet, amik végre ismét normális hosszúságúak, utoljára nézek végig magamon, másik kezemben szorongatom a könyvet, ami a Régmúlt korok mérgei címet viseli. Első kiadás, öcsém, ilyet nem találsz ám minden polcon! Feltett szándékom, hogy odaadom Nora néninek, de ha így haladunk, mire ideér, lehet ájultan fogadom az ajtó előtt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2021. augusztus 11. 20:59 | Link
Amélia
Csak ücsörgünk - szeptember 10
Ruha

A vizsgaidőszak közepén mindig nagyon nehezen kapcsolódom ki. Általában alig lehet kihúzni a könyvek közül. S bár már jócskán a vizsgaidőszak végén vagyunk, még mindig van három tárgyam, amiből vár rám az idei zárás. Persze a jövőév lesz csak kihívás, a VAV, ami miatt már előre is nagyon izgulok. Sokaktól megkaptam viszont mostanában, hogy ki kell kapcsolódnom, tartsak egy kis szünetet, és higgyek magamban, mert úgy is jól fogok teljesíteni, ha álmomban nem is magolok. Mikor pedig belealudtam a reggelimbe, el jutottam arra a pontra, hogy kénytelen voltam igazat adni az értem aggódóknak.
Améliát kértem meg, hogy jöjjön el velem valamerre, mert mindketten belefeledkeztünk a tankönyvekbe, így pedig alig beszélgettünk az elmúlt időszakban. A szülinapom hétvégéje tökéletesnek tűnt, és tűnik még mindig a kikapcsolódásra. Mert Eliana hazahívott a hétvégére, mondván, a 18. szülinapomat ünnepeljen velük. Én pedig hívom majd Elit, mert szeretnék vele ünnepelni. Az otthoniaknak sem volt kifogása, így ha a barátom elfogadja majd a meghívást, Dominikkel együtt holnap haza is megyünk.
Most azonban a beszélgetős délutánon van a hangsúly, Améliával. A cukrászdát választottuk helyszinül, mert egy finom süti fölött még jobban lehet csevegni. Nem konkrét témával indulok a délutánnak, nem történt mostanában semmi, amit mindenképpen meg akarnék osztani a lánnyal.
- Csak egyetlen kikötésem volna - szólok, miközben elhelyezkedünk az egyik asztalnál. - Nem beszélhetünk a tanulásról és a vizsgákról. Bármennyire is jó téma tud lenni - fejezem be fájdalmas arccal. Azt hiszem, most arra van szükségem, hogy teljesen kiverjem a fejemből a tankönyveket, bármilyen nehéz is legyen azt megtenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kállay Bertalan
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 98
Írta: 2021. szeptember 26. 19:23 | Link

Az irodán kívül
Kicsit lazítunk


Ahogy múltkor véletlen sikerült megzavarni edzés közben, úgy sikerült most megint, de csak mellé lépdelni az utcán. Úgy tudom, hogy már igencsak vége a vizsgáknak, így aztán azt hiszem, nem rabolom úgy az időt, ahogy nem illene. Tudom milyen nehezek, főleg azon a szakon, amin a lány is van, én is végigjártam és hiába minden erőmmel csak arra koncentráltam, néha kevésnek éreztem azt is. Nem tudom, hogy Réka mennyire veszi nehéznek vagy épp könnyednek az akadályokat, erről nem volt értekezésünk beszélni. Megmutatta a tudományt, amit akkor nem értettem igazán, mostanra azonban már nagyjából igen, de nem is azért kerestem véletlen a társaságát. Igyekeztem eljárni az ügyében, miszerint gyakornoki pozíciót szerezhessek neki és bár az elején vagyok, úgy néz ki, lehetséges lesz valamely módon megoldani ezt. Nem akarom hitegetni, mégis szeretném biztosítani, hogy nem felejtettem el és tettem is érte valamelyest. Bár ezt nem tudja, de jobbára ezért is kérdeztem meg, van-e egy szabad órája rám. Nem akartam az utca kellős közepén beszélgetni, mint a kofák a piacon, így döntöttem a cukrászda mellett. Süti is, kávé is akad, nekem mind a kettő jól fog jönni, az ebéden már túl voltam bent, így jöhet a desszert. Nem követek szigorú étrendet, azonban túl sem akarom magam zabálni minduntalan. Nekem persze kicsit minden másabb, mivel a hús nem szerepel továbbra sem az étlapon, viszont szívesen kóstolom meg mostanság a vegánok húspótló készítményeit, attól bajom nem lehet. Ízre felderengenek bennem gyerekkorom ízei, amikor még megettem, bűntudatom nincs, hiszen semmi köze nem volt állathoz sem. Nem keresem az utam ebben a világban, csak ami jól esik. A süti pedig mindig.
- Csak utánad – nyitok neki ajtót, amint odaérünk. Kellemes társaság, lelkes lány és lelkiismeretes, így aztán szavam nem lehet arra, hogy van-e helye közöttünk a későbbiekben. Tény, ez után még nehezebb lesz minden, azonban nem fogom letörni a lelkesedését, nem lenne arcom hozzá. Így marad a támogatás, vagy az, hogy ha be szeretne jönni ismét, körbevezetem.
- Rendelj bármit, én állom. Úgyis rég sikerült beszélnünk, szóval belefér egy kis evészet – remélem. Én éhes vagyok, így teszem azt, hogy rendelek két szelet süteményt, egy puncsos, egy túrós, illetve egy kávét. Bevárva a rendelő másikat, végül egy ablak melletti, fényes, kényelmes helyre telepszem le, a rendelést ide könnyen ki tudják majd hozni.
- Hogy mentek a vizsgák, mesélj – mert egyelőre az volt a nagy dolog az életben.
Utoljára módosította:Kállay Bertalan, 2021. október 17. 18:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. november 13. 17:04 | Link
Médi
napi viselet

Hűvös késő délután a mai, kezdem úgy érezni nem ezt az időpontot kellett volna választani erre az alkalomra. A kastélyban is vannak finom sütik, meg minden de mivel még nem próbáltam ki a falusi cukrászdát, úgy gondoltam ez az alkalom megfelelő lesz rá. Tegnap a folyosón összefutottam egy nagyon régi barátnőmmel, akivel úgy negyedik év elején megszakadt a napi kapcsolat. Persze azóta is köszönünk egymásnak, de már nagyon régen csináltunk már valamit közösen. A szőkeséggel egymás mellé csapott minket a folyosó tömege, amelyből egy kellemes délután kerekedett ki. Rengeteget beszélgettünk, és a vacsoránál miután elváltunk megbeszéltünk egy találkozót, mármint elhívtam egy finom pillekönnyű krémesre a Czukorvarázsba. Sok haver ajánlgatta már, mindig oda vitték el a csajaikat, de nálunk annyi a különbség hogy még semmi nem alakult köztünk, barátok vagyunk. Nem látok a jövőbe, ezért nem tudom hogy mi lesz ebből az egészből, de én már eleve meg vagyok elégedve egy ilyen baráttal. Olyan jól megérti a heppjeimet, és nem is sértődős fajta, a tipikus hisztérika ellenkezője. A kigombolt szövetkabátom alatt szinte didergek, majd begombolom a gombokat és egy kicsit sokkal jobb lesz a helyzet. A cukihoz érve nem látom Médit, akkor biztos még van valami dolga a faluban. Az épület széléhez sétálok, és megállok a szélénél, majd nekidőlök a falnak. Nem igen szeretek várakozni, de nélküle nem akarok bemenni, rögtön felfalnám a sütemény készletet mint utoljára otthon a városban. Szegény cukis néni azt sem tudta hova kapja a fejét örömében, apámék meg sírhattak a fogyasztásom miatt, de örülhetnek hogy nem egy egész havi fizetésüket cukiztam el. Mi is tehetne boldogabbá, mint hogy idegesítsem őket? Valami jó kis témát kell felhoznom hogy megnevetessem a csajszit, imádok bohóckodni. Egy szerelmespár elsétál mellettem. A csaj és a pasi is elég jó bőr, de a csávó bevallom jobban tetszik külsőre. Rá is kacsintok, mellyel csak annyit eredményezek hogy elpirul majd szinte futva tér be a cukiba a lánnyal. Nyugodj meg gyerek, ott van a barátnőd az oldaladon, kapcsolatokat nem akarok tönkretenni, meg nem is gondolom komolyan szokás szerint. Mostanság úgy érzem hogy én is kétpályás vagyok, de van amikor nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Váradi Mikael
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 40
Írta: 2022. április 18. 08:35 | Link
Feleség  Love


Érzem, ahogy egész testem megfeszül a belém állított idegtől. Ilyen tényleg létezik? Mármint, tényleg, szó szerint éreztem azt, hogy valami szilárd dolgot belém nyomnak, a lábaim, kezeim bizseregnek, a törzsem megfeszül, a fejem pedig majdnem szétrobban, és egészen biztos vagyok benne, hogy a vérnyomásom az egekben. Erre nem feltétlenül kellene cukorral reagálnom, én mégis azt teszem. Cukorra van szükségem, így egyértelmű, hogy hova megyek, Hazel-höz. Nevetséges gondolat, hogy a nő az, aki először eszembe jut, amikor megoldás kellene a problémáimra. De ő kell. A süteményei. Nyolcezer galleont vesztettem egy túl sokat pofázó, átokverte, kotnyeles kislány miatt. Nyolcezret. Mert apuci fasza ötletnek tartja, hogy az ő okos kislányát is elhozza. Hát meg a faszom, az.
- Helló, Hazel?
Nem bírom a húsz év alatti nőnemű egyedeket, most már egészen biztos, így a pultban állóval se vagyok a legkedvesebb, ahogy rákérdezek, hogy hol van a feleségem. Hátra mutat, én pedig kérdés nélkül indulok hátra. Még hallom, hogy ilyet nem szabad csinálni, de valahogy most nincs kedvem felfogni. A feleségem kell.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kis Laura Grace
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
offline
RPG hsz: 315
Összes hsz: 591
Írta: 2022. május 24. 21:13 | Link
PolaMola - Randizunk!
Kinézetem


Ma kivételesen szép szeretnék lenni, és, nos lányos lány. Eddig elég vegyes volt a dolog, és inkább fiús lány voltam, aztán megtörtént az a bizonyos eset az elmúlt szünetben. Cicim lett. Eddig is volt, de nem olyan nagy, hogy az feltűnő legyen, de akkor hirtelen akkora lett, hogy nem tudtam mást tenni, mint Autumn Rue-hoz szaladni, hogy segítsen. Ha lenne nővérem, ha megválaszthatnám, azt kívánnám, hogy ő legyen az. A testvérei olyan nagyon szerencsések, hogy van nekik, és remélem, hogy nagyon értékelik.
Na de, most az a lényeg, hogy igazi lány szeretnék lenni. Éppen ezért egy féltve őrzött ruhát veszek elő, ami sosem volt rajtam, de mindig nagyon szerettem anyán. Azt mondta, ha egy nap majd valaki udvarolni kezd nekem, kölcsönadja. Végül másként alakult a történetünk, de elhoztam, és csodával határos módon, jó rám. Sokáig azt hittem, hogy Boldi lesz majd az, akinek felhúzom, de nem hívott el sosem, persze, nem is utalt rá, de én nagyon vágytam rá, aztán, valahogy a nagy várakozásban egyszercsak ott volt Polly és olyan természetes volt az igen. Mondtam én, hogy vannak érzéseim a lányokkal kapcsolatban is, mármint vágyaim, ez a jó szó, szóval simán lehet, hogy ők is opciók nálam. Van ilyen, nem? Én egyáltalán nem estem kétségbe.
A hajam szépen begöndörítettem, és minden képességemet bevetve használtam a szemceruzát meg a szempillaspirált, a végén olyan zöldek lettek a szemeim, amilyenek még sosem, és ott álltam, szinte felnőttként. Lassan felnőtt leszek, és még nem is éltem igazán. Nem tettem semmi tinis klisét, amit illik. Most azonban, egy új szakasz indul el, amit nagyon kíváncsian és izgulósan várok. Így hát boldogan lépek ki, és indulok el a cukrászdába, ami elé vagy negyed órával korábban érkezem, de ez sem zavar, mert most minden olyan szép, olyan nagyon madaratfogósan tökéletes, és amikor felbukkan, széles mosollyal intek felé, boldogan. KEZDŐDIK!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Háromszoros Várffy-Zoller vándordíjas! Love
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2022. május 27. 09:49 | Link
Rebeka


A gyerek rácsimpaszkodva a lábamra, teljes testsúlyával lóg, húsos, az erőlködéstől mostanra elsárgult ujjakkal kapaszkodik a nadrágom feszülő anyagába, és Merlinnek hála, még mindig képes az állát egyből úgy belevájnia a combomba, hogy azonnal zsibbadni kezdjek. Minden zavar nélkül, a dolgot megszokva lépek egyet előre a süteményes pult előtt kialakuló sorban.
- Nézd csak, Kornél - pillantok le rá, és ujjammal a karamellás kakaduk felé mutatok. - Van a kedvencedből.
Szemöldököm kérdőn ível felfelé, még hümmentek is egyet mellé, hátha válaszra méltat vagy legalább megmozdítja a fejét, de semmi. Pirospozsgás arccal, fogacskáit felfedő vigyorral bámul rám.
- Aaaapa? - hívja magára a figyelmem. - Anya mondta, hoooogy - leng ide-oda a lábam körül - hooooogy, hoooooogy nem szabad butának lenni, mint te szoktál.
Nahát, remek.
- Mert, mit csináltál? - kérdezem, és egy újabb lépést teszek a pult mellett. Pillantásom találkozik a minket néző eladóéval. - Egy hosszú kávét, és két kakadut szeretnék, köszönöm.
- Háááát - beszél közben a gyerek - megcsíptem Annát - és tessék, eddig bírta, egyszerre teli pofával kezd röhögni. - ...a szoknyája alatt.
Ő gurgulázva rötyög, nekem meg minden arcizmom megdermed. Érzem, ahogy elönt a víz és vörösödik a bőröm. Hangtalan pislogok, és míg a tálcánkért nyúlok, gyorsan körbesandítok, csak úgy ellenőrzés gyanánt, van-e a közelben ismerős.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Araczki Boglárka Sára
INAKTÍV


you can't deafen me
offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 110
Írta: 2022. szeptember 23. 16:21 | Link
Albert


Néhány nappal ezelőtt haza utaztam a családomhoz, ami teljesen feltöltött. Az öcsém is otthon tölt néhány hetet, így együtt vagyunk mind, s hétvégére családi programot is szerveztünk. Izgatottan várom, de közben nem tudok nem gondolni a művészetis záróvizsgára, ami még hátra van. Kulturális sokszínűség rejtett kincsei a zárómunka címe, mely elég nagy szabadságot ad a kezünkben, azonban mégis kötött téma. Néhány skiccet már készítettem, van egy elképzelés a fejemben, azonban ehhez szükségem van olyan eszközökre is, melyeket ott felejtettem a kastélyban, emiatt a mai délután Bogolyfalván töltöttem. Táskámban a szükséges eszközökkel haladtam el a cukrászda mellett, mely szinte könyörgött, hogy menjek be egy süteményre. Na és ki vagyok én, hogy nemet mondja neki?! Szóval jelenleg két szelet süteménnyel a tányéromon, és egy nagy bögre kávéval ülök az ablak melletti asztalnál, s néha egy-egy falatot bekapok a csupa csokoládés cukorbombából. Kezemben Karády Anna, A füredi lány című könyve, melyet teljes belefeledkezéssel olvasok. Ilyenkor úgy érzem, hogy belecsöppentem egy másik világba, ahonnan nehéz kiszabadulni, nehéz visszalépni a valóságba. Vörös hajkoronám egy laza copfba van fogva, azonban egy-két rakoncátlan szál mindig kicsúszik, s ezáltal keretezi arcomat. Néha egy-egy ilyen tincset megpróbálok a fülem mögé tűrni, de hasztalan. Gyengéden beharapom alsó ajkam jobb oldalát, ez történik festés közben is, vagyis minden olyan cselekedetnél, ahol koncentrálok. Szinte védjegyemmé vált, mint az apró mosolygó gödröcskék arcomon. Egy kortyot iszok a kávéból, majd belekezdek egy újabb fejezetbe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Házvezető-helyettes Eridon, Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 171
Összes hsz: 199
Írta: 2022. december 18. 22:27 | Link


Már jó régen beszéltünk kávézásról Fridával, de szegény végül jó sokat várt rám. Hihetetlenül nehezen sikerült egy megfelelő időpontot találni, amikor neki éppen nincs órája, vagy nekem nincs, esetleg nem egy témakörhöz tartozó gyakorlati tevékenység szervezésében és kivitelezésében merültem el, vagy egyszerűen csak dolgozom. Én nem tudom, honnan lett ennyi minden, hiszen a minisztériumi munkám mellett igazán csak egy tantárgyat vállaltam heti két órában, hiszen két évfolyamnak tartom. Viszont mivel nincs tanári diplomám, minden héten leadom a lecketerveimet az aligazgatónőnek, aki aztán még be is állíthat az órámra random módon, ahogy azt már megbeszéltük, és akkor még ott vannak a fél naptól másfél napig terjedő, változó hosszúságú terepgyakorlatok. Éppen letudtam egyet a hétvégén, amelyhez rémesen sok munkámba került összeszervezni gyógyítókat és érintett témákban jártak szaktekintélyeket. Remélem, hogy ez csak azért ilyen bonyolult, mert ez az első évem, amikor bármi ilyet csinálok egyedül, nem csak tanársegédi minőségben adok hozzá valamennyit. Mindenesetre, hogy ez lejárt, és közeleg a karácsony, az iskolában legalább mintha lazulna kicsit minden, vagy tényleg csak én veszem könnyebben az akadályokat, ahogy egyre több órán esek túl. AZ auroroknak sosincs megállás, viszont ott sem panaszkodhatom, mégsem vagyok én az élvonalban. Ez nem jelent ugyan lazsálást, egyelőre viszont azt sem, hogy én lennék az első, akit riasztanak, ha valami történik. Inkább az utolsó. Na de a lényeg, hogy sikerült találni időt a kávéhoz is, az iskola falain kívül. A cukrászdában pedig egészen finom kávét is kapni, nem csak süteményt, hiába az a fő profiljuk, meg természetesen forrócsokit is, amiről nem tudom, hogy Frida mennyire szereti, én viszont imádom, leheletnyit talán a kávénál is jobban. Ezért is ajánlottam ezt a helyet, bár bevallom, némileg önző módon tettem mindezt. Legalább egy új süteményt is kipróbálok a folyton bővülő kínálatból. A kabátomtól megszabadulva a szék támlájára akasztom azt, és lehuppanok az egyik üres asztalhoz, amint megérkezem - meleg, narancssárga pulcsi van rajtam, farmerral és bakanccsal -, és amíg várok, a kínálatot böngészem. Az már biztos, hogy málnás-mentás forrócsokit fogok kérni pillecukorral. Mmm, már a gondolatától is jól érzem magam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bontovich Sára
Független boszorkány, Végzett Diák


Mazsola
offline
RPG hsz: 624
Összes hsz: 654
Írta: 2023. február 20. 21:24 | Link
Kedvenc bátyám  
__________________________

Három, kettő, egy és már be is csapódok, egyenesen Márton hátára. - Sziaaaaaa - csimpaszkodok rajta, mint egy kis majom és nem is kívánom elengedni, totálisan leszarva, hogy hülyének néznek minket. - Mi történt a tű pontos bátyámmal? Elmúlt már öt perce fél és te még csak most érsz ide, hihetetlen - eresztem végül két percnyi lógás után, hogy elé toppanjak és jól megvizslassam. - Jézusom, kialvatlan van és még borostád is van. ÚRISTEN GYEREKETEK SZÜLETETT ÉS NEM IS MONDTAD???? - mert maximum ez lehet az oka annak, hogy így néz ki. Hát mi ez kérem szépen. Mi az atyaúristen történt itt?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 1599
Írta: 2023. április 15. 01:27 | Link
Will
- Pár nappal később -


Az előtte díszelgő epres-mascarponés csoda igazán nem rá vall. Nagyjából csak akkor szokott édességet enni, ha nem egymaga van a saját bőrében. A trükk persze a minden-mentességben rejlik, úgy persze, hogy megeszi ezt a szelet csodát. Már majdnem teljesen úgy néz ki, mint régen, annyi időt töltött szépítkezéssel indulás előtt, csak a soványságával kell még kezdjen valamit és külsőre visszatér az élők sorába a régi Adél.
- Azt mondtad, írtál pár helynek. Válaszoltak? - Sokkal... nyugodtabb? Nem, megkönnyebbültebb, ez a jó leírás a jelenlegi állapotára. Elképesztő, hogy egy negatív terhességi tesztnek mekkora világmegváltó ereje van az emberre nézve, és egyúttal milyen jeges zuhanyként is hat. Ugyanis realizálta ezzel, hogy egy ideje elvesztette a kontrollt, és már nem a ráció irányítja a cselekedeteit, hanem az elemi pánik képes átvenni az agya felett a gyeplőt. Ez pedig ijesztő, és kezdenie kell vele valamit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Yun Na-ri
Független boszorkány


Shewolf in the closet
offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 127
Írta: 2023. július 3. 13:22 | Link
Riley
- másnap -


Franc se gondolta volna, hogy huszonévesen kísérgetni fogják a munkahelyére. Még az anyja se ment utána sehova, mondjuk a városkájukban nem is kellett, sőt magyar mércével az inkább falunak számít, mint városnak. De igen, a reggele úgy indult, hogy húzta a száját, megitta a Riley által készített kávét, megette a reggelit, leküzdötte azt az érzést, hogy zsigerből elhoppanáljon az országból is, amint kiléptek a ház ajtaján, és elhúzott dolgozni. Rohadt vicces látvány volt, mert próbált gyorsabban és két lépéssel előrébb sétálni, mint a házigazdája, hogy ne vegyék őket egy kalap alá. Olyan kurva égető, hogy van egy garde-dame-ja vagy mije. Minek nevezze Rileyt? A fegyőr nem klappol, a garde-dame-ot meg nem ismeri (csak a szerk.).
Ha azt hitte, megszabadult a pesztrálástól, nagyot tévedett. A műszakja végén pontosan ott várták, ahol a reggel elváltak. Nehezen definiálható az arckifejezése, de ha mégis meg kellene fogalmazni: full of fucking embarrassment and screams of "MOOOOOM".
Szóval így kerültek a cukrászdába, és kényelmetlenségének gyógyíre előtte van egy talpas kehelyben: négy gombóc különféle gyümölcsös fagyi. A búvalbaszott arckifejezése legalább felhígult valamelyest az édességtől.
- Ez minden nap így lesz? Hozol és viszel? Nem vagyok kölyök bakker, inkább rakj akkor rám nyomkövetőt. - Azt bűntudat nélkül leszedhetné és elhúzhatna, ha égetővé válik a helyzet. Az éjjel amúgy ezen kajak elfilózott: még mindig van tető a feje felett, mintha Jerrynél lakna, meg etetik, és mindent összevetve eddig Riley nem bánt vele rosszul. Ez mondjuk bizarr, de ezt elrakta egy később Na-ri problémájának analizálni. De ez a kísérgetés annyira kizökkentő!
Utoljára módosította:Yun Na-ri, 2023. július 3. 13:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Prefektus Levita, Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1470
Összes hsz: 1785
Írta: 2023. október 8. 21:56 | Link
Ramóna
(...)


- Részlegesen? - rántotta vissza őt Rami hangja hirtelen a valóságba. - Hohó, ácsi - nevetgélt halkan az orra alatt. Egy lépéssel megelőzte a lányt, de amúgyis le kellett már fékezniük a cukrászda előtt. Ujjait óvatosan tartotta a lány arca elé, egyfajta keretet formázva belőlük. - Mi lenne abban ijesztő? Pár szemfog? - Mutatóujjaival felfele bökött, mintha fogvillantós mosolyra akarná ösztönözni a másikat. - Vagy pár őzikefül? - kezeit megemelte, hogy most füleket imitáljon vele. - Esetleg tollpihék. Nyuszitappancs? - vonta meg játékosan egyik szemöldökét. - Nem kell félni, ha már ott tartasz. Tudom, hogy ügyes leszel.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. október 8. 23:06 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Valuska Mihály
Tanár, Animágus



offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 7
Írta: 2023. október 28. 00:18 | Link
Agárdi



Valuska Mihály nem egy ma született bárány, így már sok mindent megtanult az életében. Tudja, mi a helyes módja egy avokádó megpucolásának, miért nem szabad megkérdezni egy trolltól mi lóg az orrában vagy hogy, hány éves Kakasi kisasszony. És ami a legfontosabb, hogy a legjobb kapcsolatok és üzletek mindig a kocsmában köttetnek. Csak hát iskolai ügybe ezt már tíz éve nem teheti meg, így nincs más választása, mint egy cukrászdába helyezni ki a találkát.
Kicsit előbb érkezik, nehogy a lány érjen oda előbb, aztán megszeppenve ácsorogjon, hogy merre tovább.
Kiválaszt egy számára szimpatikus asztalt, ahonnan látszik a sétáló utca, oda csüccsen le. Mivel borús az idő, kardja is nála van, ezt a székének dönti, a köpenyként viselt blézerét meg megkanyarítja, hogy szépen álljon. A kinti sétálókat nézegeti, egy pillanatra sem gondolkodik el azon, hogy esetleg Kornélia nem találna rá, ezért lesegetne kell, ügyes lány az, majd kiszúrja. Addig meg minek befelé bambulnia? Bár a süteményes pultot talán érdemes lenne.
Utoljára módosította:Valuska Mihály, 2023. október 28. 00:18 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Fekete Nonó
Mestertanonc Eridon, Színjátszós, Másodikos mestertanonc


Tűzes Főnix
offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 740
Írta: 2023. november 10. 20:06 | Link
William Rivas
Ijesztgetés

Elhatároztam, hogy keresek egy elsőst és megpróbálom sokáig ijeszteni. Én leszek az ő kopogó szelleme. Nagyon jó buli lesz. Tudom, hogy ezt még nagyon régen találtam ki és közben felnőttem, de ki nem szeret szórakozni? Most komolyan a felnőtteknek is kell egy kis szórakozás. Na szóval azt terveztem, hogy csak úgy járkálni fogok a suliban és mindenkitől megkérdezem, hogy hányadikos és megpróbálok egy olyan embert keresni akinek lehetek a személyes szelleme. Egyik nap miközben mentem megláttam Rivas-t egyszer hallottam a nevét és innen tudom. Na ő lett a kiszemeltem. Szóval elkezdtem titokban követni amikor hallottam, hogy a cukrászdába megy ezért elkezdtem követni. Persze úgy, hogy ne tűnjön fel neki. Miközben ment néha megálltam, hogy ha véletlenül hátra nézne ne vegye észre, hogy követem. Így mentünk egy ideig. Aztán megérkeztünk a cukrászda bejáratához. És bement. Észrevétlenül követtem. Mikor bementem gyorsan elbújtam, hogy ne vegyen észre és onnan figyeltem a srácot. Kicsit sajnáltam, de hát ez a buli. Remélem sokáig nem jön rá, hogy én vagyok az. Bár az lehet kicsit ciki lesz amikor kiderül, hogy egy mestertanonc ijesztgeti, de most pont nem érdekel. Éppen a rejtek helyen üldögélek ami jelenleg a székek mögött egy eldugott hely ahol én látom, de ő engem nem. És csak remélni tudom, hogy senki nem néz hülyének. Éppen figyelem Rivast.
Utoljára módosította:Fekete Nonó, 2023. november 10. 20:08 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Fekete Nonó
Ava Sophia Volkov
Diák Rellon (H), Harmadikos diák


MiniVolki
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 20
Írta: 2024. január 20. 07:23 | Link
Kadosa


- Igen, na és szóval, tök tetszett, aztán kiderült, hogy meleg, pedig sejthettem volna abból, hogy a másik fiúval bújkál egy boxban. - extra fontos életeseményem volt, méghozzá az első "tetszik" fiú felbukkanása, és pillanatokkal későbbi meleggé válása. Mármint meleg volt ő előtte is, de a számomra akkor lett hivatalos, hogy az. Nem állhatok meg, mert bent van a főnök, és néha random előbukkan megnézni, hogy dolgozunk-e, ami persze normális, de nem akkor, amikor ennyire fontos híreket kell közölnöm. Leteszem Kadosa elé a süteményt és az italt, ami a cég ajándéka azért, hogy benézett hozzám. A többiek már tudják, hogy ez így megy nálunk, és mivel nekik is vannak barátaik, akik ingyenélnek, semmi baj, hogy nekem is van. - És ez még nem minden. Azt hittem, hogy a srác, aki a kis tortát küldte nekik a jó barátjuk, aki mellettük áll, erre kiderült, hogy nem. Hogy a fiú megcsalja őt egy lánnyal. Szóval most vagy hárman vannak ebben a kapcsoltban, ha még kapcsolat, vagy négyen. Idősebbek, mint mi, szerintem mesteresek már. A festmények azt mondják, hogy ott elég durva dolgok szoktak lenni. Szerinted mi is ilyenek leszünk? - az a nagy helyzet, hogy nem tudom elképzelni most, de ha mégis ez ilyen életkori dolog, akkor szeretném, hogy úgy menjünk át rajta, hogy fel legyünk készülve, és ne legyen offos a barátságunk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sosem áldoznám fel a szívemet a hírnévért cserébe.
Sean Warren
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


a defenzor fia
offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 124
Írta: 2024. február 18. 15:15 | Link
Tala

Mindenhol szívek meg szerelmek, ezen a napon a túlcsorduló pénztárcák azok, amik olyan igazán nagyon tudnak dominálni, mindenki rózsákkal meg bonbonokkal szaladgál, és hirtelen mélyen szerelmes lesz. Az egész olyan gejl. Egyedül az ingyen süti érné meg, de ahhoz ugye két ember kell. Tekintetem végigsiklik az egyedül haladó embereken, vagy ismerem őket, de házasok, idősek, fiatalok vagy férfiak. Én pedig határozottan a lányokat szerető típus vagyok. Így nehezen lesz ingyen süti, pedig...áh! Atala! Gyorsan szedve a lépteimet a lány előtt termek, és szélesen elmosolyodom.
- Szia. - amikor kiderült, hogy évfolyamtársak leszünk, akkor anyukám megtanított nekem pár alapvető jelelést, és még elsőben bevallottam neki, hogy nem vagyok profi, de próbálkozom, szívesen tanulok, és tanultam is. Nem vagyok profi, de sohase mond, hogy nem jutsz el arra a szintre. - Van kedved sütizni? - kérdezem, majd ujjammal a nagy felirat felé mutatok, ami azt hirdeti, szerelmespárok meglepetés sütit kapnak. Az elmúlt hetekben tele voltam szomorúsággal és tehetetlenséggel, most szeretnék kicsit nem önmagam lenni, hanem valaki, aki egy kedves lánnyal sütizik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: « 1 2 3 4 5 [6] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed