33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Kis Laura Grace összes hozzászólása (12 darab)

Oldalak: [1] Le
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2021. augusztus 14. 07:36 Ugrás a poszthoz

A világ legunalmasabb mágiatörténet óráján
Szorgalmi lesz belőle, ha felnő


~ Nem szabad elaludnod! ~
Korholom magamat némán, ahogy érzem, hogy bukik le a fejem, és egyszerűen nem vagyok képes nyitva tartani a szemem. Balra pillantok, mellettem Boldi - instant pirulás és zavarba jövés - is laposakat pislog, de még kitartó, balra tőlem Somogyi Máté azonban már a padra dőlve alszik, őt nem zavarja. Engem se zavarna, ha a maximalizmusom nem tartana ébren. Azt se tudom, hogy miről van szó, felpillantok a táblára, és nézem a betűket. Érzékelek valamit... mit is?
Nos, az egészen biztos, hogy a fejecskémben nem az van, aminek lennie kell, mert látok az elmémben táncoló macskákat, akik fűszoknyában rázzák magukat, és azt, hogy akciós a lávasüti, tehát valamit produkálnom kell, hogy a nagypapitól kérhessek rá pénzt, és venni szeretnék ópiumos füstölőt, mert állítólag attól kikapcsol az agyam. Habár, lehet, hogy arra nem is lesz szükségem, mert ez az egész már önmagában kikapcsolós.
- Miről van szó?
Súgom végül oda, de csak egy vállrándítást kapok, ahogy azt vártam is, mert szegény padtársam, és hivatalos plátói tetszik nekem a fiú, de sosem mondanám el senkinek sem, akkor sem, ha muszáj lenne, mert nem akarom, hogy tudja, mert így még álmodozhatok arról, hogy majd szerelmezünk, és amikor szerelmezünk, akkor megosztjuk majd a turmixunkat, meg megfogja a kezem és azt mondja, hogy a barátnője vagyok, én meg azt, hogy ő a fiúm, szóval Boldizsár is próbálja kihozni magából a maximumot. Én viszont, ha lehetne, akkor inkább olyan dolgokkal tölteném az időmet, melyeknek hasznuk is van. Ilyen például az átváltoztatástan.
Kémes - ólálkodósan előveszem hát a füzetemet, és fellapozom a legutóbb vett tananyagot, muszáj kicsit gyakorolnom, mert órán nem sikerült tökéletesen a varázsige. Elolvasom a műveletet, a pad alatt próbálkozom a pálcamozdulattal, miközben csak ajkam mozdul kicsit.
- Coloris mutatio, Coloris mutatio, Coloris mutatio...
De azért valljuk be, ez nem ilyen egyszerű, mert ki tudja, hogy jobb lesz-e vagy sem, így hát egy újabb kommandózással előveszem a pálcámat is, és elkezdek úgy gyakorolni, simán anélkül, hogy színt mondanék hozzá.
- Coloris mutatio, Coloris mutatio...
És ekkor történik a baj. A suttogást sem megütő hangmagasságom valószínűleg zavarta Máté álmát, mivel hirtelen oldalra modul, én pedig olyan nagyon figyeltem arra, hogy ne mondjak ki színt, hogy természetesen kimondom.
- Coloris mutatio albus.
Észre se vettem, hogy a pálcámmal a haja felé mutatok, ami a következő pillanatban teljesen kifehéredik, én meg olyan szinten ledermedek, hogy azt is elfelejtem, fiú vagyok-e vagy lány.
- Juj.
Aztán hirtelen cselekszem, és elrejtem a pálcám, a füzetem, és teljesen éberen fordulok a tanár felé. Rendben, határozottan ébren vagyok, és tudatában vagyok annak, hogy ha akarok, tudok átváltoztatni, csak nem gondoltam volna, hogy ennyire jól. Érzem, ahogy Boldi mozdul mellettem, és tudom, hogy Mátét nézi, én viszont zseniális nyugalommal nézek előre. Elképesztően érdekes ez az óra.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2021. szeptember 12. 17:39 Ugrás a poszthoz



Szabályosan kedvem van kimenekülni a kastélyból, de még nincs kedvem hazamenni, mivel nagypapi ma, meg igazából holnap is orvosi vizsgálatokon van, és ilyenkor úgy szokta, hogy egy napig nem is jön haza. Én eddig ilyenkor Vali néninél aludtam, de most már ott laknak az unokái a Danvers testvérek, meg az ő apukájuk, és mondta a nagypapinak, hogy már úgyis iskolás vagyok, akkor akár itt is alhatok fent. És ez igaz is, tényleg alhatnék itt is fent, de otthon maradt a könyvem, amit meg nagyon szeretnék olvasni.
Szóval az a tervem, hogy megvacsorázom még a kastélyban, aztán utána, amikor már sötétedik, indulok haza, és pont kellőképpen sötét lesz, mire hazaérek. Az utcán nem lát majd senki, aki tudja, hogy a nagypapi nincs itthon, és kész is. Majd gyertyafénynél fürdök, és nagyon behúzom a függönyöket, hogy ne szűrődjön ki fény, amikor olvasok, holnap pedig, amikor hazamegyek, már otthon lesz. Én pedig a saját ágyamban alszom, nyugodtan. A terv tökéletes. Viszont a vacsoráig még van egy jó másfél óra, bent meg olyan a hangulat, mintha hetek óta tartó gyászszertartáson vennénk részt, pedig ez csak vizsgaidőszak. Én azt hittem, hogy ennél sokkal, de sokkal durvább lesz, ahhoz képest viszont, már csak egyetlen vizsgám van vissza. Aztán jöhet a jól megérdemelt pihenés. Az az egy pedig holnap meglesz, és onnantól szabadon vagyok, mint a kismadár. Én valahogy nem aggódtam már év közben sem, de valószínűleg azért, mert ez még csak az első évem, és inkább próbálom úgy felfogni, mintha csak egy átlagos hétköznap követné a következőt, meg aztán, persze készültem ám óráról órára, szóval annyira nagy baj nem lehet.
Éppen ezért, most, amikor kilépek, nagyon szippantok az őszi illatokba, és lelkesen engedem ki a szervezetemből a benti frász ízét. Nincs is jobb, mint ez a nyárias ősz, amikor vékony pulcsiban is teljesen jól vagy, de anélkül is tökéletes. A legközelebbi padra pillantok, mint a következő másfél óra színtere, és minden mintás táskámat ráhelyezve, törökülésbe én is ráülök, ölembe véve egy feketemágiáról szóló könyvet. Persze még nem tanulhatok okkultizmust, mert pici vagyok, de ismerkedni már ismerkedhetek vele. Azt mondják, Ambrózy tanár úr nagyon jó tanár, és én szeretnék nála tanulni.

Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2021. szeptember 12. 21:22 Ugrás a poszthoz



Teljesen elmerültem ebben a rengeteg érdekességben, és még csak alig a huszadik oldalon voltam, amikor valaki hozzám szólt. Egészen biztosan, hogy hozzám, mivel az árnyéka elsötétítette a lap egy részét. Alsó ajkamat beharapva, érdeklődve pillantok fel rá, miközben elmémben próbálom visszaidézni a hangokat. Meg kell mondanom, ez a művelet igencsak eredménytelen, így apró fejrázással kezdem meg a válaszadást.
- Ne haragudj, teljesen elmerültem.
Folytatnám, de mielőtt még kimondanám, hogy mit, ő már rá is jön, így most a fejrázást követően csak bólintani tudok. Egy, magam készítette könyvjelzővel, melyre naplementét festettem, megjelölöm, hogy hol tartottam, és miközben az ajakrágcsálás helyett elmosolyodom, büszkén pillantok le a borítójára.
- Megkérdeztem az idősebbeket, hogy szerintük melyik tanár tanít a legjobban, és melyik tantárgy a legjobb, és nagyon sokan mondták Ambrózy professzort, és az okklumenciát, szóval arra gondoltam, hogy a vizsgák után valami olyasmit olvasnék, amit még nem tanulhatok, de a későbbiekben majd igen.
Azt hiszem, most egy picit levitásnak tűnhetek, pedig mi sem áll tőlem messzebb, egyszerűen csak szeretem a mágusvilágot, mindent szeretek benne, sőt, még annál is többet. Szóval nekem ez nem éppen kötelezőnek tűnik, hanem olyan tudásnak, aminek a jövőben a birtokába kerülhetek. Hát van ennél csodálatosabb? Mások szerint biztosan, de nekem a tudás jelenti most a világomat.
- Kis Laura Grace, én leginkább a Laurára vagy a Laura hallgatok.
Azt nem mondom, hogy azokat szeretem a legjobban, mert a szüleim Gracie-nek hívtak mindig, és magamban én is így szólítom magam, ha éppen nagyon motiválni vagy szidni szeretném önmagam, és egészen biztos, hogy csakis Boldinak engedném ezt meg.
- Láttalak már a folyosón, de nem rémlik, hogy lenne közös óránk. Miket tanulsz?
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2021. szeptember 19. 14:52 Ugrás a poszthoz



Tudom, hogy vannak olyan emberek, akik sokkal szendébbek, mint én, sőt, nagyon sokszor azon kapom magam, hogy mindenki sokkal kevésbé olyan, mint én, és persze ilyenkor, legalábbis azt hiszem, el kellene szégyell ónem magam, de az az igazság, hogy egyáltalán, de nagyon nem teszek ilyet. Mert én nem érzem, hogy sok lennék. Nekem ez így tökéletes. Azt hiszem, ha egyszer egy fiú velem akar majd járni, akkor nagyon sok önuralomra lesz majd szüksége. Vajon Boldi eléggé türelmes fiú? Nem is tudom. Mármint, persze nem a türelmét, hiszen ő nagyon aranyos, hanem azt, hogy ő lenne-e az igazi. Mert ő tökéletes, de vajon a tökéletes megkapása jó-e, mert ha mondjuk nem jön össze a szerelmünk, és kihúzom nála nagyon a gyufát, akkor vajon mi lesz utána? Én nem tudom beérni kevesebbel. Hajaj, mondták, hogy ezek a nagylányos dolgok elég nehéz ügyek, de nem hittem volna, hogy ennyire nagyon nehezek.
- Mit sportolsz?
Én aktívan kell, hogy levezessem az energiáimat, ezért sokat mászok fára, vagy vetek cigánykerekeket, de úgy igazán egyik sportban sem maradtam meg. Azért, hogy ne gondolkozzak olyan gyorsan meg sokat, meg ne a múlton rágódjak, a pszichológusom azt tanácsolta, hogy puzzle-t játsszak, és én játszom is becsülettel. Persze van, hogy így is hullámzom, de nem olyan lehetetlenül nagyon.
- A mágia elmélete és gyakorlata nekem is van. Meg átváltoztatástan is, repüléstan is. Szeretek a pálcámmal dolgozni, és a repülést is imádom, mert olyan, mintha egy madár lennék, és csak szárnyalnék. Egyszer, az egyik első órán, amikor még nem tudtam, hogy hogyan kell menni vele, és nem is lett volna szabad menni, akkor csak úgy elindult alattam, és észre se vettem, hogy milyen veszélyes, mármint szerintem nem volt az, csak a többiek szerint. Na mindegy, szóval nagyon messzire elrepültem, és Volkov professzor csak nagyon sokára kapott el. Úgy hozott vissza, hogy a hóna alatt lógtam, mint egy összegörgetett takaró. Nagyon vicces volt.
Egy levegővel, de nagyon nagy lelkesedéssel, szinte kipirult arccal és olyan vidáman mesélem el, mintha ne lett volna benne számtalan halálfaktor, legalábbis a többiek ezt mondták rá, de én nem gondolom még most sem, hogy volt benne bármi veszélyes. De azért a nagypapinak nem meséltük el, mert nem szerettem volna, ha morcossá válik miattam.
- Van mugliismeretem, káros szerek ismerete, jóslástan, sötét varázslatok kivédése és legilimencia és okklumencia is. Nem tudom még, hogy mi szeretnék lenni, meg, hogy milyen új tárgyak lesznek, így az okklumencián kívül még szinte semminek sem álltam neki tüzetesebben. Te már tudod, hogy mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?
Mert most még ugye egészen picik vagyunk, de azt mondják, hogy nagyon gyorsan el fog repülni az idő. Mert majd jönnek a vizsgák, meg az új tárgyak, és a szerelmek, meg az iskolai rendezvények. A fiúk és a bulik pedig, állítólag persze, elveszik a lányok eszét. Vajon én milyen leszek eszemvesztetten? Olyan izgalmas elképzelni.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2021. szeptember 19. 15:44 Ugrás a poszthoz



Ha valakit valamire, ami éppenséggel az őrültség szóval is illethető, rá lehet venni, akkor az én vagyok. Amikor meghallottam a felvetést, hogy mi lenne, ha, akkor a szemeim kistányérméretűre duzzadtak, és olyan csillogóssá váltak, mintha Masa azt mondta volna, hogy itt az ideje annak, hogy elköltözzek a Mikuláshoz, és hivatalosan is játéktesztelő és főállású manó legyek. Megjegyzem, ha nálad, kedves Mikulás, éppen emberhiány van, a címem: Bogolyfalva, Holdfény utca 5. Egyik oldalról a Danvers család és Vali néni vannak, a másik oldalon Mayfair kisasszony lakik, és Sanyi bácsi, aki egyébként itt tanít. Szóval eltéveszthetetlen. A nagypapám meg tökre nagyon kedves, csak nem mindig. Általában. Mármint kedves, meg nem gonosz, csak nem az a filmes nagypapa, érted ugye? Na mindegy, a lényeg, hogy ott lakom a Holdfény utca ötbe, oda gyere értem, ha kellek.
Most viszont nem ott vagyok, hanem vidám T-rexként állok kint a nagyterem előtt, idáig már eljutottunk, szóval egy ajtó csak nem lehet akadá... nem szóltam. Masát elnézve eszembe jut a "ha jó a kedves, üsd a tenyered" kezdetű dal, meg a szomorú T-rex, aki ezt meg tudja, meg megölelni se a szerelmét. De nem szabad szomorkodni, hiszen mi, pici lányok, most nagy és vidám dinik vagyunk. Úgy bizony. Lelkesen integetve haladok a diáksereg között, megpróbálnék szivecskét is mutatni, de azt sem lehet, hát nem hiszem el, de komolyan. Integetni viszont tudok. Apró, de gyors léptekkel, mert hát azért nem olyan könnyű a dolog, feljutok az emelvényre is, elfoglalom a pozícióm, aztán át is adom magam az élménynek, és táncolunk.
Érzem, ahogy a farkunk néha összecsapódik, de egyszer azt hallottam, hogy az a lényeg, hogy ilyen eseten nem szabad egymás szemébe nézni, és akkor nem bucis. Bár nem tudom, hogy milyen az, amikor bucis, de nem hangzott túl biztatóan, szóval minden farokösszecsapódásnál arra koncentrálok, hogy ne nézzek Masára. Helyette teljesen átadom magam a zenének, és úgy rázom, ahogy dini még nem rázta ezen az emelvényen. Vagyis, sehol máshol, mert ez egy egészen új emelvény, szegény dinó meg régen kihalt. Popóm gigamegaméretű és kivehetetlen twerk-szerűségben is mozog, és merem állítani, hogy most vagyunk a legjobbak. Minden héten kéne valami produkcióval készülnünk.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2021. november 16. 21:05 Ugrás a poszthoz

Barni Bácsi


Szent meggyőződéssel, és magyarságom harci megjelenésében, vagyis csinos fehér blúzban, sötét aljban, ami nadrág, és a szépcipőmben, amit csak fellépésekkor és ünnepélyeken szabad viselni, baktatok a pizzéria felé, életem első állásinterjújára. Még a hajamat is nagylányosan összefogtam, sőt, kértem kölcsön szempilla spirált is, és olyan szájfényt, ami mentolos és megduzzasztja az ajkakat. Bár azt hiszem, hogy ez utóbbit kivonták a forgalomból, vagy lejárt a szavideje, valami volt vele, de mégis használtam, és még most is bizserget, szóval olyan rossz nem lehet. Belépés előtt a kabátomat kigombolom, a sálamat meglazítom, látom, hogy a lányok a randijuk előtt is így szoktak csinálni, szóval, kivillantom a díszmagyart, és belibbenek, hogy aztán egyenesen a férfi felé induljak, és széles mosollyal rápillantsak.
- Jó napot kívánok, Kis Laura vagyok, és a gesztenye árusító munka miatt jöttem.
Tizenöt évnyi kő kemény önbizalom, látszik. Eridonos.  
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2021. november 16. 21:18 Ugrás a poszthoz

Barni bácsi


Szépen, illedelmesen kezet fogok, miközben zöld szemeimmel a szemeibe nézek, mert, hát azt hallottam, hogy ha valakinek nem nézel a szemébe, akkor hét évig rossz kekszet eszel. Mondjuk, nem értem, hogy hogyan függ ez össze, de Merlin mentsen meg a rossz kekszektől.
- Egyáltalán nem, köszönöm a kérdését. Koromhoz képest eszes és jóval előrehaladottabb vagyok, így úgy vélem, hogy nincs olyan terület, amit ne sajátítanék el gyorsan.
Azt ugye nem kell elmondanom, hogy ezeket a kérdéseket bizony én már egyszer megválaszoltam? Csak akkor Mackó úr helyett, aki akkor Barni bácsi volt is én tettem fel a kérdéseket.
- Remek ajánlásom van a nagypapámtól, aki igazán örömmel venné, ha néhány órával tovább lenne csend otthon. Szerinte nem tudok hallgatni, és biztos, hogy hasznos lennék a vállalkozásnak, mivel, amíg szóval tartom az embereket, fogyasztanak, és tőlem szinte lehetetlen szabadulni. Ezt is ő mondta.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2021. november 16. 21:33 Ugrás a poszthoz

Barni bácsi


- Tizenöt.
Mondjuk lehet, hogy tizenhatot kellett volna mondanom? Áh, a hazugság nem szép dolog, de ez nem is az lenne, hanem, női kormeghatározás. Mindenki annyi, amennyinek érzi magát, és én nagyon érzem, hogy önállóan megállnám a helyem. Mondjuk, mert így is van.
- Az évfolyam egyik legjobb tanulója, és elég tehetséges boszorkány, meg kiváló háziasszony is, állítólag már kiházasítható vagyok, bár a nagypapám nem nagyon akar ilyet csinálni, csak Erzsike néni mondta, hogy jó lenne, ha elkezdenének nekem férjet keresni. De igazából félig mugli vagyok, szóval megválaszthatom a férjem.
Széles mosoly, magabiztosság. Én már kiválasztottam a férjem, csak neki kell ezt finoman beadagolni. Szegény, szegény Boldi, de még van legalább két éve addig.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2021. november 16. 21:48 Ugrás a poszthoz

Barni bácsi


- Törvénytelen is lenne.
Mondjuk, kinek mi, a mágiatöri órán elég vad dolgokat hallottam már, hogy tizenkét évesen már házas volt, meg kisbabája lett. Én ezen már szerencsésen túl vagyok, de nem szeretném a fáramászást elcserélni egy férjre. Hát mit kezdek én vele? Naugye.
- Rendben, strapabíró embert adjon, aki szeret hallgatni.
Ez mondjuk biztos, hogy jól fog jönni, mert kevesen tudnak türelmesek lenni. Közben szépen költöm a nevemet, meg, hogy november tizenegyedikén születtem, és hogy nem vagyok kastélylakó, még a címemet is beírom, meg azért a nagypapit is, mint gyám. Nagy, olvasható, hurkos betűkkel írok, ami állítólag megintcsak önbizalomra utal. Van, nem tagadom, meg energiám is.
- Kész is. Mikor kezdhetek?
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2021. november 22. 18:47 Ugrás a poszthoz



Imádom az életem. Mármint, ki ne szeretné ezt? Hiszen most ott, ahol amúgy tanárok szoktan ülni, én dinónak öltözve egyentáncolok Masával, aki olyan nagyon nagyon és még annál is jobban jó arc, hogy arra gyakorlatilag szavak sincsenek. Teljesen rendben vagyunk szerintem, és irtó ügyesek vagyunk, sőt, ki merem jelenteni, hogy a próba munkálatok során se volt ekkora összhang, mint most. És, hogy miért is csináljuk? Mert miért is ne! Ha még nem táncoltál egyentáncot dínó jelmezben, akkor az a nagy helyzet, hogy nem is éltél még igazán. Komolyan. Próbáld ki, és megérted.
Utolsó mozdulatok, és tudom, hogy most jön a vége, és bár lenne tovább, de a csúcson kell abbahagyni, és nekünk az most itt van, így, hát úgy, mint Masa én is megállok, rápillantok, szememben a büszkeség csillanása mellett a könyörgés mámorával, hogy csináljuk még és újra és állandóan. De nem szabad, nem lehetek telhetetlen, mert, ha az vagyok, akkor legközelebb mással szeretne majd táncolni, és összetöri az én kis bébidínó lelkemet. Legközelebb majd mással jövünk. Most meghajolás, pár zavart tekintet, de többségében azért ováció meg taps kíséri utunkat, ahogy integetve elindulunk kifelé. Megölelném Masát, de ilyen picike kis karokkal inkább vagány gettós mellkas összecsapódásos helló tesózás lenne, és félek, hogy a lendülettől mind a ketten hanyattesnénk, abból meg nem lenne felállás.
- Örökre ezt szeretném csinálni. Showműsort kellene kapnunk, és ott csinálni ilyeneket, tuti sikerünk lenne.
Levegőt még nem kapok rendesen, és biztos, hogy át is kell majd öltöznöm, meg talán jobb lenne, ha le is zuhanyoznék, mert sokkal melegebb volt bent, mint hittem, hogy lesz, de annyira nagyon mondhatnékom van, és annyira tetszett, és ezt csak az érti meg igazán, aki olyan, mint én, vidám és lelkes. Egy kicsi Masa vagyok én. Azt nem mondom, hogy mintha szerelemgyerek lennék, mert nem tudom, hogy Ambrózy tanár úrtól mit örökölhettem, de ha rájövök, akkor egye fene, boldogan felvállalom ezt is.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2022. január 23. 21:48 Ugrás a poszthoz

Ágoston


Az a helyzet, hogy nem tudok mit kezdeni valakivel, aki sír, azon kívül, hogy a hátát veregetem, és azt mondom, hogy nem lesz semmi baj. De, mint tudjuk, ez nem segít. Az van, hogy bár nem lakom bent állandóan, de a nagypapi már megint kórházi ellenőrzésre lett berendelve, és mivel még kiskorú vagyok, ezért nem maradhatok otthon, egyedül, az meg nyilván halál ciki lenne, hogy vagy a szomszédba aludjak, ahol ott van Winter Cone, aki határozottan fiúból van, vagy a házvezetőmnél, ami meg még cikibb, mert, hát mert az. Ő is együtt lakik a testvérével, meg az unokatestvérével, akik szintén férfiak. A nagypapi is az, de ő a rokonom, és a nagypapám, szóval értitek. Nem fura.
Na de! Annak köszönhetően, hogy én most itt ragadtam, a nyakamba kaptam a zokogó Rebekát, aki azért sír, mert Csanáddal most lenne a randijuk, de totálisan tele van pattanásokkal, és az arca az izgalomtól egyre csak rosszabb és rosszabb kinézetet ölt. Én viszont, mint aki hivatalosan is utálja, ha valaki csak sír, de nem oldja meg a helyzetet, Rebekát Tami vállára fektettem át, én meg azzal az ígérettel, hogy csinálok pattansátalanítót, elrobogtam lefelé. Nem menekültem, esküszöm megoldom. Amúgy is, a nagy izgalomra, pontosabban arra, hogy több, mint harminchárom alkalommal hangzott el fél óra alatt a "pattanás" szó, érzem, hogy nekem is fog nőni egy pár az arcomon, legalábbis már haluzom az orromhoz, a homlokomra, a szemöldökeim közé, a számhoz, az államhoz, vagyis oda, ahol Rebekának ténylegesen vannak, így hát nem várhatok egy percet sem, mert, mondjuk én jól viselem őket, csak nem szeretem. Meg kell oldanom a krízist, ha én ma nem alszom ki magam, akkor valaki nagyon pórul jár.
Azt tudom, hogy Rudolf bácsi nincs itt, így tőle nem kérhetek segítséget, szóval nekem kell megoldanom, ha csak vész esetén nincs a bájitallaborban. Csettintek az ujjammal, mint aki most oldott meg minden bajt, és úgy vágom ki az ajtót, mintha ne lenne holnap. Vagy ne lenne ott senki, de nyilván van valaki, amire felsikkantok, mert hát meglepődtem. Jé, hogy egy ekkora helyen másnak is vágya legyen bájitalt főzni. Hát tényleg döbbenet.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Puzzle Királylány | Cserfes Kisasszonyka
RPG hsz: 29
Összes hsz: 76
Írta: 2022. január 28. 10:16 Ugrás a poszthoz

Ágoston


Légy mindig körültekintő. Azt hiszem, ezt még egészen kisgyerek koromban mondta nekem az apukám, olyan hat éves lehettem, és akkor úgy éreztem, hogy ez egyike a nagy, bölcs tanácsoknak. Valójában így volt. Nagy és bölcs tanácsokat adott át nekem, csak nem eleget, mert ő sem hitte, hogy csak ilyen kevés ideje van velem. Senki sem hitte. De ezt idejében átadta, és bizony meg is jegyeztem. Csak van ez a “hasznosítsd a gyakorlatban is” rész, ami annyira azért nem megy jól. Rendben, egyáltalán nem megy jól. Ez látható is.
- Laura.
Valljuk be: nem érdekli, és nem azért kérdezte, mert éppen most kíván velem megismerkedni, hanem azért, mert elképzelhető, hogy talán egy icipicit túl heves voltam. Fent sír egy lány, akinek SOS kell a segítség, mert még a végén teljesen mentálisan összeomlik, és egyrészt nem szeretném, másrészt meg nem is nagyon vagyok jó abban, hogy segítsek. Ezt az érzelmes-beleérzős, sőt, hosszan beleérzős dolgot még nagyon nem sajátítottam el.
- Bájitalt szeretnék készíteni.
Ami evidens, gondolom. Elvégre ez egy bájitallabor, ami arra van, hogy az emberek bájitalokat készítsenek benne. Azonban, ha valamit nem tudok megadni, az az, hogy megijedjek, vagy, hogy azonnal bocsánatot kérjek, mert egyelőre leragadtam annál, hogy rám szólt és számon kér, amit nem értek, hiszen ez egy bentlakásos iskola, itt bárhová mehetek a takarodóidőn kívül, ahová csak biztosítva van a bejárásom, és ide bizony biztosítva van.
- Mi tört össze? Hátha segíthetek.
Bár jobb lenne, ha nem tenném, gondolom, de miért is ne ajánlanám fel, lehet még meglepődik, hogy miket nem tudok.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Kis Laura Grace összes hozzászólása (12 darab)

Oldalak: [1] Fel