34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Kis Laura Grace összes hozzászólása (80 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2021. augusztus 14. 07:36 Ugrás a poszthoz

A világ legunalmasabb mágiatörténet óráján
Szorgalmi lesz belőle, ha felnő


~ Nem szabad elaludnod! ~
Korholom magamat némán, ahogy érzem, hogy bukik le a fejem, és egyszerűen nem vagyok képes nyitva tartani a szemem. Balra pillantok, mellettem Boldi - instant pirulás és zavarba jövés - is laposakat pislog, de még kitartó, balra tőlem Somogyi Máté azonban már a padra dőlve alszik, őt nem zavarja. Engem se zavarna, ha a maximalizmusom nem tartana ébren. Azt se tudom, hogy miről van szó, felpillantok a táblára, és nézem a betűket. Érzékelek valamit... mit is?
Nos, az egészen biztos, hogy a fejecskémben nem az van, aminek lennie kell, mert látok az elmémben táncoló macskákat, akik fűszoknyában rázzák magukat, és azt, hogy akciós a lávasüti, tehát valamit produkálnom kell, hogy a nagypapitól kérhessek rá pénzt, és venni szeretnék ópiumos füstölőt, mert állítólag attól kikapcsol az agyam. Habár, lehet, hogy arra nem is lesz szükségem, mert ez az egész már önmagában kikapcsolós.
- Miről van szó?
Súgom végül oda, de csak egy vállrándítást kapok, ahogy azt vártam is, mert szegény padtársam, és hivatalos plátói tetszik nekem a fiú, de sosem mondanám el senkinek sem, akkor sem, ha muszáj lenne, mert nem akarom, hogy tudja, mert így még álmodozhatok arról, hogy majd szerelmezünk, és amikor szerelmezünk, akkor megosztjuk majd a turmixunkat, meg megfogja a kezem és azt mondja, hogy a barátnője vagyok, én meg azt, hogy ő a fiúm, szóval Boldizsár is próbálja kihozni magából a maximumot. Én viszont, ha lehetne, akkor inkább olyan dolgokkal tölteném az időmet, melyeknek hasznuk is van. Ilyen például az átváltoztatástan.
Kémes - ólálkodósan előveszem hát a füzetemet, és fellapozom a legutóbb vett tananyagot, muszáj kicsit gyakorolnom, mert órán nem sikerült tökéletesen a varázsige. Elolvasom a műveletet, a pad alatt próbálkozom a pálcamozdulattal, miközben csak ajkam mozdul kicsit.
- Coloris mutatio, Coloris mutatio, Coloris mutatio...
De azért valljuk be, ez nem ilyen egyszerű, mert ki tudja, hogy jobb lesz-e vagy sem, így hát egy újabb kommandózással előveszem a pálcámat is, és elkezdek úgy gyakorolni, simán anélkül, hogy színt mondanék hozzá.
- Coloris mutatio, Coloris mutatio...
És ekkor történik a baj. A suttogást sem megütő hangmagasságom valószínűleg zavarta Máté álmát, mivel hirtelen oldalra modul, én pedig olyan nagyon figyeltem arra, hogy ne mondjak ki színt, hogy természetesen kimondom.
- Coloris mutatio albus.
Észre se vettem, hogy a pálcámmal a haja felé mutatok, ami a következő pillanatban teljesen kifehéredik, én meg olyan szinten ledermedek, hogy azt is elfelejtem, fiú vagyok-e vagy lány.
- Juj.
Aztán hirtelen cselekszem, és elrejtem a pálcám, a füzetem, és teljesen éberen fordulok a tanár felé. Rendben, határozottan ébren vagyok, és tudatában vagyok annak, hogy ha akarok, tudok átváltoztatni, csak nem gondoltam volna, hogy ennyire jól. Érzem, ahogy Boldi mozdul mellettem, és tudom, hogy Mátét nézi, én viszont zseniális nyugalommal nézek előre. Elképesztően érdekes ez az óra.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2021. szeptember 12. 17:39 Ugrás a poszthoz



Szabályosan kedvem van kimenekülni a kastélyból, de még nincs kedvem hazamenni, mivel nagypapi ma, meg igazából holnap is orvosi vizsgálatokon van, és ilyenkor úgy szokta, hogy egy napig nem is jön haza. Én eddig ilyenkor Vali néninél aludtam, de most már ott laknak az unokái a Danvers testvérek, meg az ő apukájuk, és mondta a nagypapinak, hogy már úgyis iskolás vagyok, akkor akár itt is alhatok fent. És ez igaz is, tényleg alhatnék itt is fent, de otthon maradt a könyvem, amit meg nagyon szeretnék olvasni.
Szóval az a tervem, hogy megvacsorázom még a kastélyban, aztán utána, amikor már sötétedik, indulok haza, és pont kellőképpen sötét lesz, mire hazaérek. Az utcán nem lát majd senki, aki tudja, hogy a nagypapi nincs itthon, és kész is. Majd gyertyafénynél fürdök, és nagyon behúzom a függönyöket, hogy ne szűrődjön ki fény, amikor olvasok, holnap pedig, amikor hazamegyek, már otthon lesz. Én pedig a saját ágyamban alszom, nyugodtan. A terv tökéletes. Viszont a vacsoráig még van egy jó másfél óra, bent meg olyan a hangulat, mintha hetek óta tartó gyászszertartáson vennénk részt, pedig ez csak vizsgaidőszak. Én azt hittem, hogy ennél sokkal, de sokkal durvább lesz, ahhoz képest viszont, már csak egyetlen vizsgám van vissza. Aztán jöhet a jól megérdemelt pihenés. Az az egy pedig holnap meglesz, és onnantól szabadon vagyok, mint a kismadár. Én valahogy nem aggódtam már év közben sem, de valószínűleg azért, mert ez még csak az első évem, és inkább próbálom úgy felfogni, mintha csak egy átlagos hétköznap követné a következőt, meg aztán, persze készültem ám óráról órára, szóval annyira nagy baj nem lehet.
Éppen ezért, most, amikor kilépek, nagyon szippantok az őszi illatokba, és lelkesen engedem ki a szervezetemből a benti frász ízét. Nincs is jobb, mint ez a nyárias ősz, amikor vékony pulcsiban is teljesen jól vagy, de anélkül is tökéletes. A legközelebbi padra pillantok, mint a következő másfél óra színtere, és minden mintás táskámat ráhelyezve, törökülésbe én is ráülök, ölembe véve egy feketemágiáról szóló könyvet. Persze még nem tanulhatok okkultizmust, mert pici vagyok, de ismerkedni már ismerkedhetek vele. Azt mondják, Ambrózy tanár úr nagyon jó tanár, és én szeretnék nála tanulni.

Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2021. szeptember 12. 21:22 Ugrás a poszthoz



Teljesen elmerültem ebben a rengeteg érdekességben, és még csak alig a huszadik oldalon voltam, amikor valaki hozzám szólt. Egészen biztosan, hogy hozzám, mivel az árnyéka elsötétítette a lap egy részét. Alsó ajkamat beharapva, érdeklődve pillantok fel rá, miközben elmémben próbálom visszaidézni a hangokat. Meg kell mondanom, ez a művelet igencsak eredménytelen, így apró fejrázással kezdem meg a válaszadást.
- Ne haragudj, teljesen elmerültem.
Folytatnám, de mielőtt még kimondanám, hogy mit, ő már rá is jön, így most a fejrázást követően csak bólintani tudok. Egy, magam készítette könyvjelzővel, melyre naplementét festettem, megjelölöm, hogy hol tartottam, és miközben az ajakrágcsálás helyett elmosolyodom, büszkén pillantok le a borítójára.
- Megkérdeztem az idősebbeket, hogy szerintük melyik tanár tanít a legjobban, és melyik tantárgy a legjobb, és nagyon sokan mondták Ambrózy professzort, és az okklumenciát, szóval arra gondoltam, hogy a vizsgák után valami olyasmit olvasnék, amit még nem tanulhatok, de a későbbiekben majd igen.
Azt hiszem, most egy picit levitásnak tűnhetek, pedig mi sem áll tőlem messzebb, egyszerűen csak szeretem a mágusvilágot, mindent szeretek benne, sőt, még annál is többet. Szóval nekem ez nem éppen kötelezőnek tűnik, hanem olyan tudásnak, aminek a jövőben a birtokába kerülhetek. Hát van ennél csodálatosabb? Mások szerint biztosan, de nekem a tudás jelenti most a világomat.
- Kis Laura Grace, én leginkább a Laurára vagy a Laura hallgatok.
Azt nem mondom, hogy azokat szeretem a legjobban, mert a szüleim Gracie-nek hívtak mindig, és magamban én is így szólítom magam, ha éppen nagyon motiválni vagy szidni szeretném önmagam, és egészen biztos, hogy csakis Boldinak engedném ezt meg.
- Láttalak már a folyosón, de nem rémlik, hogy lenne közös óránk. Miket tanulsz?
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2021. szeptember 19. 14:52 Ugrás a poszthoz



Tudom, hogy vannak olyan emberek, akik sokkal szendébbek, mint én, sőt, nagyon sokszor azon kapom magam, hogy mindenki sokkal kevésbé olyan, mint én, és persze ilyenkor, legalábbis azt hiszem, el kellene szégyell ónem magam, de az az igazság, hogy egyáltalán, de nagyon nem teszek ilyet. Mert én nem érzem, hogy sok lennék. Nekem ez így tökéletes. Azt hiszem, ha egyszer egy fiú velem akar majd járni, akkor nagyon sok önuralomra lesz majd szüksége. Vajon Boldi eléggé türelmes fiú? Nem is tudom. Mármint, persze nem a türelmét, hiszen ő nagyon aranyos, hanem azt, hogy ő lenne-e az igazi. Mert ő tökéletes, de vajon a tökéletes megkapása jó-e, mert ha mondjuk nem jön össze a szerelmünk, és kihúzom nála nagyon a gyufát, akkor vajon mi lesz utána? Én nem tudom beérni kevesebbel. Hajaj, mondták, hogy ezek a nagylányos dolgok elég nehéz ügyek, de nem hittem volna, hogy ennyire nagyon nehezek.
- Mit sportolsz?
Én aktívan kell, hogy levezessem az energiáimat, ezért sokat mászok fára, vagy vetek cigánykerekeket, de úgy igazán egyik sportban sem maradtam meg. Azért, hogy ne gondolkozzak olyan gyorsan meg sokat, meg ne a múlton rágódjak, a pszichológusom azt tanácsolta, hogy puzzle-t játsszak, és én játszom is becsülettel. Persze van, hogy így is hullámzom, de nem olyan lehetetlenül nagyon.
- A mágia elmélete és gyakorlata nekem is van. Meg átváltoztatástan is, repüléstan is. Szeretek a pálcámmal dolgozni, és a repülést is imádom, mert olyan, mintha egy madár lennék, és csak szárnyalnék. Egyszer, az egyik első órán, amikor még nem tudtam, hogy hogyan kell menni vele, és nem is lett volna szabad menni, akkor csak úgy elindult alattam, és észre se vettem, hogy milyen veszélyes, mármint szerintem nem volt az, csak a többiek szerint. Na mindegy, szóval nagyon messzire elrepültem, és Volkov professzor csak nagyon sokára kapott el. Úgy hozott vissza, hogy a hóna alatt lógtam, mint egy összegörgetett takaró. Nagyon vicces volt.
Egy levegővel, de nagyon nagy lelkesedéssel, szinte kipirult arccal és olyan vidáman mesélem el, mintha ne lett volna benne számtalan halálfaktor, legalábbis a többiek ezt mondták rá, de én nem gondolom még most sem, hogy volt benne bármi veszélyes. De azért a nagypapinak nem meséltük el, mert nem szerettem volna, ha morcossá válik miattam.
- Van mugliismeretem, káros szerek ismerete, jóslástan, sötét varázslatok kivédése és legilimencia és okklumencia is. Nem tudom még, hogy mi szeretnék lenni, meg, hogy milyen új tárgyak lesznek, így az okklumencián kívül még szinte semminek sem álltam neki tüzetesebben. Te már tudod, hogy mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?
Mert most még ugye egészen picik vagyunk, de azt mondják, hogy nagyon gyorsan el fog repülni az idő. Mert majd jönnek a vizsgák, meg az új tárgyak, és a szerelmek, meg az iskolai rendezvények. A fiúk és a bulik pedig, állítólag persze, elveszik a lányok eszét. Vajon én milyen leszek eszemvesztetten? Olyan izgalmas elképzelni.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2021. szeptember 19. 15:44 Ugrás a poszthoz



Ha valakit valamire, ami éppenséggel az őrültség szóval is illethető, rá lehet venni, akkor az én vagyok. Amikor meghallottam a felvetést, hogy mi lenne, ha, akkor a szemeim kistányérméretűre duzzadtak, és olyan csillogóssá váltak, mintha Masa azt mondta volna, hogy itt az ideje annak, hogy elköltözzek a Mikuláshoz, és hivatalosan is játéktesztelő és főállású manó legyek. Megjegyzem, ha nálad, kedves Mikulás, éppen emberhiány van, a címem: Bogolyfalva, Holdfény utca 5. Egyik oldalról a Danvers család és Vali néni vannak, a másik oldalon Mayfair kisasszony lakik, és Sanyi bácsi, aki egyébként itt tanít. Szóval eltéveszthetetlen. A nagypapám meg tökre nagyon kedves, csak nem mindig. Általában. Mármint kedves, meg nem gonosz, csak nem az a filmes nagypapa, érted ugye? Na mindegy, a lényeg, hogy ott lakom a Holdfény utca ötbe, oda gyere értem, ha kellek.
Most viszont nem ott vagyok, hanem vidám T-rexként állok kint a nagyterem előtt, idáig már eljutottunk, szóval egy ajtó csak nem lehet akadá... nem szóltam. Masát elnézve eszembe jut a "ha jó a kedves, üsd a tenyered" kezdetű dal, meg a szomorú T-rex, aki ezt meg tudja, meg megölelni se a szerelmét. De nem szabad szomorkodni, hiszen mi, pici lányok, most nagy és vidám dinik vagyunk. Úgy bizony. Lelkesen integetve haladok a diáksereg között, megpróbálnék szivecskét is mutatni, de azt sem lehet, hát nem hiszem el, de komolyan. Integetni viszont tudok. Apró, de gyors léptekkel, mert hát azért nem olyan könnyű a dolog, feljutok az emelvényre is, elfoglalom a pozícióm, aztán át is adom magam az élménynek, és táncolunk.
Érzem, ahogy a farkunk néha összecsapódik, de egyszer azt hallottam, hogy az a lényeg, hogy ilyen eseten nem szabad egymás szemébe nézni, és akkor nem bucis. Bár nem tudom, hogy milyen az, amikor bucis, de nem hangzott túl biztatóan, szóval minden farokösszecsapódásnál arra koncentrálok, hogy ne nézzek Masára. Helyette teljesen átadom magam a zenének, és úgy rázom, ahogy dini még nem rázta ezen az emelvényen. Vagyis, sehol máshol, mert ez egy egészen új emelvény, szegény dinó meg régen kihalt. Popóm gigamegaméretű és kivehetetlen twerk-szerűségben is mozog, és merem állítani, hogy most vagyunk a legjobbak. Minden héten kéne valami produkcióval készülnünk.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2021. november 16. 21:05 Ugrás a poszthoz

Barni Bácsi


Szent meggyőződéssel, és magyarságom harci megjelenésében, vagyis csinos fehér blúzban, sötét aljban, ami nadrág, és a szépcipőmben, amit csak fellépésekkor és ünnepélyeken szabad viselni, baktatok a pizzéria felé, életem első állásinterjújára. Még a hajamat is nagylányosan összefogtam, sőt, kértem kölcsön szempilla spirált is, és olyan szájfényt, ami mentolos és megduzzasztja az ajkakat. Bár azt hiszem, hogy ez utóbbit kivonták a forgalomból, vagy lejárt a szavideje, valami volt vele, de mégis használtam, és még most is bizserget, szóval olyan rossz nem lehet. Belépés előtt a kabátomat kigombolom, a sálamat meglazítom, látom, hogy a lányok a randijuk előtt is így szoktak csinálni, szóval, kivillantom a díszmagyart, és belibbenek, hogy aztán egyenesen a férfi felé induljak, és széles mosollyal rápillantsak.
- Jó napot kívánok, Kis Laura vagyok, és a gesztenye árusító munka miatt jöttem.
Tizenöt évnyi kő kemény önbizalom, látszik. Eridonos.  
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2021. november 16. 21:18 Ugrás a poszthoz

Barni bácsi


Szépen, illedelmesen kezet fogok, miközben zöld szemeimmel a szemeibe nézek, mert, hát azt hallottam, hogy ha valakinek nem nézel a szemébe, akkor hét évig rossz kekszet eszel. Mondjuk, nem értem, hogy hogyan függ ez össze, de Merlin mentsen meg a rossz kekszektől.
- Egyáltalán nem, köszönöm a kérdését. Koromhoz képest eszes és jóval előrehaladottabb vagyok, így úgy vélem, hogy nincs olyan terület, amit ne sajátítanék el gyorsan.
Azt ugye nem kell elmondanom, hogy ezeket a kérdéseket bizony én már egyszer megválaszoltam? Csak akkor Mackó úr helyett, aki akkor Barni bácsi volt is én tettem fel a kérdéseket.
- Remek ajánlásom van a nagypapámtól, aki igazán örömmel venné, ha néhány órával tovább lenne csend otthon. Szerinte nem tudok hallgatni, és biztos, hogy hasznos lennék a vállalkozásnak, mivel, amíg szóval tartom az embereket, fogyasztanak, és tőlem szinte lehetetlen szabadulni. Ezt is ő mondta.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2021. november 16. 21:33 Ugrás a poszthoz

Barni bácsi


- Tizenöt.
Mondjuk lehet, hogy tizenhatot kellett volna mondanom? Áh, a hazugság nem szép dolog, de ez nem is az lenne, hanem, női kormeghatározás. Mindenki annyi, amennyinek érzi magát, és én nagyon érzem, hogy önállóan megállnám a helyem. Mondjuk, mert így is van.
- Az évfolyam egyik legjobb tanulója, és elég tehetséges boszorkány, meg kiváló háziasszony is, állítólag már kiházasítható vagyok, bár a nagypapám nem nagyon akar ilyet csinálni, csak Erzsike néni mondta, hogy jó lenne, ha elkezdenének nekem férjet keresni. De igazából félig mugli vagyok, szóval megválaszthatom a férjem.
Széles mosoly, magabiztosság. Én már kiválasztottam a férjem, csak neki kell ezt finoman beadagolni. Szegény, szegény Boldi, de még van legalább két éve addig.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2021. november 16. 21:48 Ugrás a poszthoz

Barni bácsi


- Törvénytelen is lenne.
Mondjuk, kinek mi, a mágiatöri órán elég vad dolgokat hallottam már, hogy tizenkét évesen már házas volt, meg kisbabája lett. Én ezen már szerencsésen túl vagyok, de nem szeretném a fáramászást elcserélni egy férjre. Hát mit kezdek én vele? Naugye.
- Rendben, strapabíró embert adjon, aki szeret hallgatni.
Ez mondjuk biztos, hogy jól fog jönni, mert kevesen tudnak türelmesek lenni. Közben szépen költöm a nevemet, meg, hogy november tizenegyedikén születtem, és hogy nem vagyok kastélylakó, még a címemet is beírom, meg azért a nagypapit is, mint gyám. Nagy, olvasható, hurkos betűkkel írok, ami állítólag megintcsak önbizalomra utal. Van, nem tagadom, meg energiám is.
- Kész is. Mikor kezdhetek?
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2021. november 22. 18:47 Ugrás a poszthoz



Imádom az életem. Mármint, ki ne szeretné ezt? Hiszen most ott, ahol amúgy tanárok szoktan ülni, én dinónak öltözve egyentáncolok Masával, aki olyan nagyon nagyon és még annál is jobban jó arc, hogy arra gyakorlatilag szavak sincsenek. Teljesen rendben vagyunk szerintem, és irtó ügyesek vagyunk, sőt, ki merem jelenteni, hogy a próba munkálatok során se volt ekkora összhang, mint most. És, hogy miért is csináljuk? Mert miért is ne! Ha még nem táncoltál egyentáncot dínó jelmezben, akkor az a nagy helyzet, hogy nem is éltél még igazán. Komolyan. Próbáld ki, és megérted.
Utolsó mozdulatok, és tudom, hogy most jön a vége, és bár lenne tovább, de a csúcson kell abbahagyni, és nekünk az most itt van, így, hát úgy, mint Masa én is megállok, rápillantok, szememben a büszkeség csillanása mellett a könyörgés mámorával, hogy csináljuk még és újra és állandóan. De nem szabad, nem lehetek telhetetlen, mert, ha az vagyok, akkor legközelebb mással szeretne majd táncolni, és összetöri az én kis bébidínó lelkemet. Legközelebb majd mással jövünk. Most meghajolás, pár zavart tekintet, de többségében azért ováció meg taps kíséri utunkat, ahogy integetve elindulunk kifelé. Megölelném Masát, de ilyen picike kis karokkal inkább vagány gettós mellkas összecsapódásos helló tesózás lenne, és félek, hogy a lendülettől mind a ketten hanyattesnénk, abból meg nem lenne felállás.
- Örökre ezt szeretném csinálni. Showműsort kellene kapnunk, és ott csinálni ilyeneket, tuti sikerünk lenne.
Levegőt még nem kapok rendesen, és biztos, hogy át is kell majd öltöznöm, meg talán jobb lenne, ha le is zuhanyoznék, mert sokkal melegebb volt bent, mint hittem, hogy lesz, de annyira nagyon mondhatnékom van, és annyira tetszett, és ezt csak az érti meg igazán, aki olyan, mint én, vidám és lelkes. Egy kicsi Masa vagyok én. Azt nem mondom, hogy mintha szerelemgyerek lennék, mert nem tudom, hogy Ambrózy tanár úrtól mit örökölhettem, de ha rájövök, akkor egye fene, boldogan felvállalom ezt is.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. január 23. 21:48 Ugrás a poszthoz

Ágoston


Az a helyzet, hogy nem tudok mit kezdeni valakivel, aki sír, azon kívül, hogy a hátát veregetem, és azt mondom, hogy nem lesz semmi baj. De, mint tudjuk, ez nem segít. Az van, hogy bár nem lakom bent állandóan, de a nagypapi már megint kórházi ellenőrzésre lett berendelve, és mivel még kiskorú vagyok, ezért nem maradhatok otthon, egyedül, az meg nyilván halál ciki lenne, hogy vagy a szomszédba aludjak, ahol ott van Winter Cone, aki határozottan fiúból van, vagy a házvezetőmnél, ami meg még cikibb, mert, hát mert az. Ő is együtt lakik a testvérével, meg az unokatestvérével, akik szintén férfiak. A nagypapi is az, de ő a rokonom, és a nagypapám, szóval értitek. Nem fura.
Na de! Annak köszönhetően, hogy én most itt ragadtam, a nyakamba kaptam a zokogó Rebekát, aki azért sír, mert Csanáddal most lenne a randijuk, de totálisan tele van pattanásokkal, és az arca az izgalomtól egyre csak rosszabb és rosszabb kinézetet ölt. Én viszont, mint aki hivatalosan is utálja, ha valaki csak sír, de nem oldja meg a helyzetet, Rebekát Tami vállára fektettem át, én meg azzal az ígérettel, hogy csinálok pattansátalanítót, elrobogtam lefelé. Nem menekültem, esküszöm megoldom. Amúgy is, a nagy izgalomra, pontosabban arra, hogy több, mint harminchárom alkalommal hangzott el fél óra alatt a "pattanás" szó, érzem, hogy nekem is fog nőni egy pár az arcomon, legalábbis már haluzom az orromhoz, a homlokomra, a szemöldökeim közé, a számhoz, az államhoz, vagyis oda, ahol Rebekának ténylegesen vannak, így hát nem várhatok egy percet sem, mert, mondjuk én jól viselem őket, csak nem szeretem. Meg kell oldanom a krízist, ha én ma nem alszom ki magam, akkor valaki nagyon pórul jár.
Azt tudom, hogy Rudolf bácsi nincs itt, így tőle nem kérhetek segítséget, szóval nekem kell megoldanom, ha csak vész esetén nincs a bájitallaborban. Csettintek az ujjammal, mint aki most oldott meg minden bajt, és úgy vágom ki az ajtót, mintha ne lenne holnap. Vagy ne lenne ott senki, de nyilván van valaki, amire felsikkantok, mert hát meglepődtem. Jé, hogy egy ekkora helyen másnak is vágya legyen bájitalt főzni. Hát tényleg döbbenet.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. január 28. 10:16 Ugrás a poszthoz

Ágoston


Légy mindig körültekintő. Azt hiszem, ezt még egészen kisgyerek koromban mondta nekem az apukám, olyan hat éves lehettem, és akkor úgy éreztem, hogy ez egyike a nagy, bölcs tanácsoknak. Valójában így volt. Nagy és bölcs tanácsokat adott át nekem, csak nem eleget, mert ő sem hitte, hogy csak ilyen kevés ideje van velem. Senki sem hitte. De ezt idejében átadta, és bizony meg is jegyeztem. Csak van ez a “hasznosítsd a gyakorlatban is” rész, ami annyira azért nem megy jól. Rendben, egyáltalán nem megy jól. Ez látható is.
- Laura.
Valljuk be: nem érdekli, és nem azért kérdezte, mert éppen most kíván velem megismerkedni, hanem azért, mert elképzelhető, hogy talán egy icipicit túl heves voltam. Fent sír egy lány, akinek SOS kell a segítség, mert még a végén teljesen mentálisan összeomlik, és egyrészt nem szeretném, másrészt meg nem is nagyon vagyok jó abban, hogy segítsek. Ezt az érzelmes-beleérzős, sőt, hosszan beleérzős dolgot még nagyon nem sajátítottam el.
- Bájitalt szeretnék készíteni.
Ami evidens, gondolom. Elvégre ez egy bájitallabor, ami arra van, hogy az emberek bájitalokat készítsenek benne. Azonban, ha valamit nem tudok megadni, az az, hogy megijedjek, vagy, hogy azonnal bocsánatot kérjek, mert egyelőre leragadtam annál, hogy rám szólt és számon kér, amit nem értek, hiszen ez egy bentlakásos iskola, itt bárhová mehetek a takarodóidőn kívül, ahová csak biztosítva van a bejárásom, és ide bizony biztosítva van.
- Mi tört össze? Hátha segíthetek.
Bár jobb lenne, ha nem tenném, gondolom, de miért is ne ajánlanám fel, lehet még meglepődik, hogy miket nem tudok.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. május 24. 21:13 Ugrás a poszthoz

PolaMola - Randizunk!
Kinézetem


Ma kivételesen szép szeretnék lenni, és, nos lányos lány. Eddig elég vegyes volt a dolog, és inkább fiús lány voltam, aztán megtörtént az a bizonyos eset az elmúlt szünetben. Cicim lett. Eddig is volt, de nem olyan nagy, hogy az feltűnő legyen, de akkor hirtelen akkora lett, hogy nem tudtam mást tenni, mint Autumn Rue-hoz szaladni, hogy segítsen. Ha lenne nővérem, ha megválaszthatnám, azt kívánnám, hogy ő legyen az. A testvérei olyan nagyon szerencsések, hogy van nekik, és remélem, hogy nagyon értékelik.
Na de, most az a lényeg, hogy igazi lány szeretnék lenni. Éppen ezért egy féltve őrzött ruhát veszek elő, ami sosem volt rajtam, de mindig nagyon szerettem anyán. Azt mondta, ha egy nap majd valaki udvarolni kezd nekem, kölcsönadja. Végül másként alakult a történetünk, de elhoztam, és csodával határos módon, jó rám. Sokáig azt hittem, hogy Boldi lesz majd az, akinek felhúzom, de nem hívott el sosem, persze, nem is utalt rá, de én nagyon vágytam rá, aztán, valahogy a nagy várakozásban egyszercsak ott volt Polly és olyan természetes volt az igen. Mondtam én, hogy vannak érzéseim a lányokkal kapcsolatban is, mármint vágyaim, ez a jó szó, szóval simán lehet, hogy ők is opciók nálam. Van ilyen, nem? Én egyáltalán nem estem kétségbe.
A hajam szépen begöndörítettem, és minden képességemet bevetve használtam a szemceruzát meg a szempillaspirált, a végén olyan zöldek lettek a szemeim, amilyenek még sosem, és ott álltam, szinte felnőttként. Lassan felnőtt leszek, és még nem is éltem igazán. Nem tettem semmi tinis klisét, amit illik. Most azonban, egy új szakasz indul el, amit nagyon kíváncsian és izgulósan várok. Így hát boldogan lépek ki, és indulok el a cukrászdába, ami elé vagy negyed órával korábban érkezem, de ez sem zavar, mert most minden olyan szép, olyan nagyon madaratfogósan tökéletes, és amikor felbukkan, széles mosollyal intek felé, boldogan. KEZDŐDIK!
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. május 24. 22:10 Ugrás a poszthoz

PolaMola


Azt mondják, hogy ha az ember sok inger éri, akkor egyszerűen lefagy az agya, és nem képes gondolkozni, vagy cselekedni. Engem sok inger ér, ő, a ruhája, a csokor, az ölelés, és láss csodát, mégsem fagyok le. Tök természetesen ölelek vissza, mert ennek ez a tökéletes indítása, és még egy nagy puszit is nyomok az arcára. Tudja, hogy teljesen kezdő vagyok, se csók, se semmi más. Vannak lányok, akik bőven tettek ilyeneket az én nevemben is, tudjátok, az olyan lányok, akiknek erkölcsük semmi.
- Nagyon csinos vagy, és van rajtad piros is, ami annyira jól áll. Nagyon szeretem a bőröd tónusát.
Mindig szerettem a különleges bőrszíneket. Angliában sokkal találkoztam, természetes volt, aztán idejöttem, és itt nem nagyon voltak különlegesek, aztán rájöttem, hogy itt az ázsiai vonal az erősebb, majd feltűnt Zayday, most pedig Polaris. Nagyon szép lány, és nagyon szeretem a személyiségét. És ma este az enyém, igazán az enyém.
- Annyira gyönyörű! Leszárítom majd, hogy örökre megmaradjon. Én egy karkötőt csináltam neked. Vagyis, még nem vagyok készen vele, mert még nem sikerült minden követ beszereznem hozzá, de egy karkötőt fogok adni. Olyat, ami segít, hogy szerencsés legyél és sikeres, de nem adhatok hozzá bármilyen követ, olyan kell, ami segít neked.
Eléggé szeretem a gemmológiát, szeretnék olyan munkát, ahol foglalkozhatok a kövekkel. Most ez az, ami a legjobban érdekel. Átvéve a virágokat, mályen beleszívok, és magamhoz ölelem óvatosan a virágokat.
- Gyönyörű. Egy boxot foglaltam le délután, ami elszeparált és nagyon szépen az asztaldísz rajta. Mehetünk?
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 3. 21:37 Ugrás a poszthoz

PolaMola


- Köszönöm szépen!
Érzem, ahogy halványan elpirulok, de egyáltalán nem bánom. Ez nem olyan pirulás, mint amikor magabiztos vagyok a tudásomban, azonban nagyon rossz választ adok, hanem olyan pirulás, ami jól esik. Még csak most ismerkedem a testemmel, eddig ezek a dolgok nem érdekeltek igazán, azonban a ténnyel, hogy egyre lányosabbá válok, előjött belőlem nagyon sok kérdés. Mindig is kíváncsi természet voltam, de ez a téma nem olyan, mint a teknős páncélja, erről nem kérdezhetem meg a nagypapát. Másoknak van anyukájuk, aki segíti őket az érésben, vagy nővérük, vagy olyan nagyon bizalmas barátnőjük. Én valahogy ezt nem jól kiviteleztem. Autumn Rue ugyan nagyon sokat segít és segített eddig is, de mindennel nem terhelhetem őt. Az nem lenne igazán fair.
- Tudom, de jól esik adni.
Na meg persze kapni is, és ha egy randi csak eddig tartana, akkor nekem már most nem lenne semmi panaszom. Nagyon boldognak érzem magam, és nagyon örülök neki, hogy végül ott lyukadtunk ki, hogy ma eljövünk ide. Bárcsak mindig mindenki ennyire boldog lenne, mint én ma, és akkor esküszöm, hogy a világban nem lenne semmi ami rossz, vagy nem szerethető.
- Köszönöm.
Mosolyogva lépek be, és úgy érzem magam, mint, ahogy a filmekbe a hercegnők szokták magukat. Mintha mindenki engem nézne, hogy mennyire ragyogok. Persze ez nincs így, mármint nem néznek, de én azért ragyogok, hogy eljutunk a foglalt helyre.
- Igen, lávasütit. A nagy pillanatok után mindig eszek egyet, mert szeretném, kifogni én is azt, amelyik egészen a plafonig felszalad, és limonádét, esernyőset. Neked van kedvenced?
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 4. 18:39 Ugrás a poszthoz

Eridonos csapatépítő


A fűben heverek, és nincsen semmi gondom. Ahogy az eget kémlelem és a bárányfelhőkből állapítom meg, hogy éppen mit is ábrázolnak. A héten egyedül vagyok otthon, amit persze nem mondtam el senkinek. A nagypapi úgy tudja, hogy a kastélyban vagyok, Rudolf bácsi meg azt, hogy a nagypapa otthon van. Úgy is volt, hogy otthon lesz, de aztán elment mégis, én meg ezt elfelejtettem, és első nap simán hazamentem, és nem is volt olyan rossz az este. Aztán a másodikat is így töltöttem, meg a harmadikat is. Jó, hát nem szeretnék örökre vagy legalábbis a közeljövőben egyedül maradni, de most nem olyan rossz ez. Szóval az, hogy most itt vagyok fent, egy kellemes véletlen, mert éppen ott voltam, és tőlem is megkérdezték, hogy nem megyünk-e inkább ki. Én meg mondtam, hogy de. Hosszú történet röviden.
- Szerintem idén is kihozzák majd az eridonost, csak azt mintha később szokták volna, júliusban.
Ami tök szívás persze most, amikor annyira meleg van, hogy az ember szíve szerint belecsobbanna a hűsítő vízbe. De ilyenkor már a tavacska környéke is kezd megtelni gyerekekkel.
- Jövőhéten nyílik a fürdő a faluba. Esetleg egyszer elnézhetnénk oda is. Láttam a kiírást a megnyitóról.
Persze az elején biztos, hogy mindenki odatömörül, de egy hét alatt csak lemegy a szenzáció és mehetünk mi is. Vagy, akár a házkirándulás is lehetne valahol a Balaton mellett.
- Limonádé jó? Epret is tettem bele.
Nyújtom felé az üvegemet, de a pálcámat is felvéve hümmögök.
- Vagy, megpróbálhatok vizet lőni a szádba.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 12. 15:43 Ugrás a poszthoz

PolaMola


- Belekósholhatok? Te is a lávasütibe, természetesen. A karamellás dolgok mindig olyan finomak, csak nem ehetek mindig karamellásat, mert akkor meg nagyon megunnám.
A csokival is így vagyok, bár azt hiszem, hogy azt valahogy kevesebb alkalommal sikerült eddig megunnom, mint a karamellát. De ezt nem mondom ki hangosan, mert mi van, ha meghallja a labdacs, és aztán mire észbe kapok, olyan keserű lesz a számban az íze, hogy csak na, és teljesen összeragasztja. Az meg, hogy én nem tudok beszélni, nagyon nagy szívásnak hangzik.
- Majdnem minden este járőröztem, nagyon izgalmas. Az elején csak Autumn Rue-val mehettem, hogy megismerjenek a portrék, meg a szintén járőröző tanárok, most viszont már egyedül is mehetek, vagy más házbelivel párba. Nagyon tetszik, de eddig csak kisebb büntiket adtam ki, nem akarok én lenni a rossz arc, meg hát a legtöbben csókolózni maradtak kint, az meg nem tűnt rossznak.
Ez ugye megintcsak megfigyelés, de remélem, hogy hamarosan lesz valaki, aki megcsókolna. Sokszor álmodozom a tökéletes csókról, viszont, amíg az elején határozottan Boi arcát láttam, amikor oda és elhajoltam, mostanra már nem maradt arc, csak maga az érzés, meg persze minden más, amit a testemből kivált egy-egy ilyen, vagy ennél némiképp intenzívebb álom.
- Hogy telnek a napjaid? Sikerült elkészülnöd azzal a brutálnehéz beadandóval, amiről a múltkor meséltél?
A pincérlány kilibben hozzánk, én engedem, hogy ő rendeljen előbb, míg tőlem csak annyit kérdez, hogy a szokásosat kérem-e, én pedig elpirulva bólintok.
- Amikor a nagypapi magához vett, semmit sem tudtam megenni, nem az ő hibája volt, csak semmit sem kívántam, aztán a lávasüti megtörte a jeget, így mindig, amikor eljövünk ide, azt kérek.

Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 25. 19:20 Ugrás a poszthoz

PolaMola

- Vannak, akik nem szeretik, ha ilyet csinál a másik.
Például a nagypapi sem, szóval, ha tetszik a választása, akkor így jártam, nem választottam volna bölcsebben. Persze szeret, tudom, hogy így van, és valójában minden ilyen mondattal csak arra törekszik, hogy nekem jó legyen a jövőben. Meg kell tanulnom egyedül és helyesen dönteni, és viselni a döntéseim következményét. Szóval tudom, hogy nem akar nekem rosszat, csak mondjuk ez néha rosszkor jön, amikor éppen csak egy falat sütire vágyom a tányérjáról.
- Egy kicsit, nem is az őrködés, mert azt nagyon élvezem, hiszen éjjel járhatom a folyosókat, és képzeld, már büntettem meg ötödikest is, csak az, hogy utána másnap reggel nekem is óra van, és ha alszom inkább, akkor van, hogy ebédig nem jutok el enni. Erre még ki kell találnom valamit, hogy ki is pihenjem magam és legyen nálam ennivaló is.
Mondjuk megkérhetnék valakit, hogy csomagoljon nekem egy kis ételt a reggeliből, meg lehetnének nálam olyan kis snack szeletek. Van olyan, hogy két abonett között van ilyen sajtos-snidlinges meg törökmogyorós krém. Volt még egy harmadik íz is, amit kóstoltam, de az nagyon never ever kategória lett.
- Annyira bosszantó! És nem is az, hogy kiviszik, hanem, hogy vannak, akik hónapokat ülnek rajta, és gyűlik az adósságuk, ami valljuk be, minket, akiknek kellene a könyv, nem vígasztal. Kár, hogy nincs bűbáj, ami megmutatja, hogy kinél van az adott könyv, mert én simán odamennék, és elkérném.
Tényleg pofátlanság, amit egyesek művelnek, de ez sem szegi a kedvem abban, hogy ez most egy nagyon jó alkalom legyen, életem első randija, hát nem fenomeseizgalmas? Dehogynem! Alig várom, hogy csókolózzak, meg szerelmes legyek, meg összetörjék a szívem, meg újra szerelmes legyek, meg a szexet is nagyon várom, mert nagyon kíváncsi vagyok rá. Hát szóval mindenre, ami ilyen nagyon nagylányos dolog.
- Viszont abban biztos vagyok, hogy a tanárnak az a húsz centi lesz a kedvenc része, és majd azt fogja visszaírni neked, hogy sajnálja, hogy véget ért, mert úgy olvasta volna még, de természetesen kiválót kíván adni.
Az embereket mindig az első és az utolsó bekezdés fogja meg, ezért is célszerű visszatérni a lezárásnál a bevezetés gondolataira. Szép ívet ad, és jó emléket teremt. Én legalábbis ezt vallom.
- Szerintem végül nem sok mindent. Nagypapi mostanában eléggé fáradékony, sokat van kórházban, van, hogy egy egész hétre is bent tartják, azt mondja, hogy csak az öregség, és remélem, hogy tényleg. Viszont nagyon sok új dolog van a városban, szóval az biztos, hogy bérletem lesz például a Kalüpszóba. Te merre utazol?
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 30. 13:58 Ugrás a poszthoz

Miksagyerek

Azt mondják, hát meg azt is olvastam ugyebár, hogy ha az emberek felnőttesebbek lesznek, vagyis, hát mondjuk ki, nemi életet élnek, akkor az elfárasztja őket. Hogy utána sokat kell pihenni, és hallottam is, amikor Jen azt mondta, hogy a  Sammel tölött hétvége után teljesen ki van merülve, mert, hogy annyira aktívak voltak, hogy az minden idejét felemésztette. És akkor Erika rákontrázott, hogy nekik néha két menet is ezt eredményezi, én meg, a másik fotelben ülve úgy csináltam, mint aki olvas, de valójában persze őket hallgattam, és kénytelen voltam arra a szörnyű következtetésre jutni, hogy velem bizony valami nem stimmel. És ez nem csak azért jutott eszembe, mert nem nagyon érdekel a szerelem, hanem azért, mert én nem fáradok el. Mármint, tényleg nem. Egyáltalán, kicsit sem. Az agyam sokkal élénkebb lesz, és utána házit írok, vagy elmegyek a piacra nagybevásárolni, és kicsit sem fáraszt le semmi. Ami viszont biztos, hogy ezen túl sokat gondolkozom, így egy aprót összerezzenek a köszöntésre.
- Nem félsz tőle, hogy ha itt ilyet csinálsz, a levitás lányok összeomlanak?
Mert hát tudom, hogy vannak, akik erre vágynak, a hercegre, kölcsönzött könyvtári könyvekkel. De hogy lássa, válaszolni is tudok, becsukom a könyvem, hogy láthassa a borítóját, melyen az alábbi áll: Útmutató a Főnixekhez - Hamuból a hegyekbe.
- Nos, átvitt értelemben, akár.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 30. 13:59 Ugrás a poszthoz

Miksagyerek

- Azzal már végeztem. Tudtad, hogy van új kiadás a Káma-Szutrából? Sőt, találtam egy tök jó ajándékot is. Olyan, mint a sorsjegyek, érmével kell lekaparnod, és az alatta lévő pózt bele kell építened az aktusba. Ez eszméletlenül király. De persze rengeteg kérdésem is lett.
Elnevetem magam azon, ahogy felsóhajt, és persze jön is a pisszegés, amire megforgatom a szemem. Ez a baj a könyvtárakkal, a nagy csendben ki fognak halni, mert hát ki szeret csendben lenni? Én biztosan nem.
- Orbán adta fel. Azt mondta, hogy akinek nincs kedve vizsgázni, az készítsen beadandót, minőségi beadandót. Száz könyvet sorolt fel, és olvastam az önéletrajzában, hogy a főnix az egyik kedvence. Én meg főnix vagyok, szóval lehetek a dupla kedvence.
Még ki is húzom magam egy kicsit, mert hát büszke vagyok arra, hogy micsoda logikám van nekem.
- Na és te? Új bájitalon dolgozol? Mondjuk egy kéjfakasztón vagy egy hogyan fogjam be a számat bájitalon?
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 30. 14:03 Ugrás a poszthoz

Miksagyerek

- Nehogy meghalj itt nekem, még szükségem van rád!
Majdnem felsikítok, úgy megijedek, hogy esetleg itt tényleg történik valami katasztrófa. Mondjuk megmenteném, simán, hát nem gondolhatja senki, hogy veszni hagyom az én kedves barátomat?
- Maximum neked tudnám, más nem tud arról, hogy nem vagyok már olyan ártatlanka.
Hallom a lányokat, ahogy beszélnek róla vagy a dologról, látom a pillantásukat, meg azt is, ahogy büszkélkednek. Furcsa, hogy én nem akarok? Nem azt mondom, hogy letagadnám, de nem is doboltatnám ki, hogy itt áll a lány, aki már szexelt. Olyan hangulatgyilkos ez.
- Mivan?! Fúj, dehogy! Hülye. Csak nyalizós vagyok, nem ribanc. Előnyt kovácsolok a plusz tudásomból, nem azért mondtam, hogy tudooood. Azt egyelőre csak veled szeretném.
Azért nyilván az első a biztonság, és minden más csak utána jöhet. De először tényleg azt szeretném, ha a biztonságra hajtanánk. Szerettem volna már kipróbálni, és szeretnék jobb lenni benne, de nem úgy, hogy most elindulok A-nál és Z-ig meg sem állok. Azért na.
- Tényleg tanulsz?
A szemeim csillogni kezdenek, és olyan boldogság jár át, hogy arra szavak sincsenek, ahogy ilyen szépet mond, és én olyan, de olyan büszke leszek, hogy elmondani nem tudom. Tényleg, szóhoz sem jutok.
- Miksa? De ugye nincs baj velem?
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 30. 14:06 Ugrás a poszthoz

Miksagyerek

- Megbízom benned.
Nem tudom amúgy, hogy miért. Talán mert sosem volt olyan, mint a többiek. Időről időre mindenkiből előjön a gyökér, de Miksa sosem volt velem gonosz, sőt, nagyon is kedves volt. Könnyedén elvolt az én kora tizenéves önmagammal is, annak ellenére, hogy ő akkor már az alapképzésen túl volt. De tényleg rendes volt mindig, és ez nagyon sokat számít. Elmosolyodom arra, ahogy rimánkodik, én pedig a szívemre teszem a kezem.
- Szentül fogadom neked itten, Bontovich Miksa édes szívem, hogy én bizony tanárommal nem kettyintek, akkor sem, ha a föld már nem kerek.
Komoly eskü ez kérem szépen, ami csak itt hirtelen megfogalmazódott bennem. Különben is, minek nekem más, amikor itt van ő. Még legalábbis pár hónapig, utána ki tudja, hogy mi lesz, elköszönünk majd, és az is lehet, hogy soha többet nem látom.
- Hát szóóóóval, mindenki azt beszéli, hogy szerelem nélkül nem az igazi, de ha ez nem igazi közöttünk, akkor nagyon félek, hogy milyen lehet az igaz, meg az, hogy mindig, ha csinálják, akkor nagyon elfáradnak, és csak feküdnének, viszont én újra akarom, vagy, ha már túl sok volt, akkor tanulok, fára mászok, ha kell, még futok is, bár azt annyira nem szeretek. De érted, aktív vagyok. És a többieknek olyan természetesen jön ez, és tudom, hogy más nem olvassa ezeket a könyveket, vagy nem sűrűn, mert nincs rajtuk név, hogy használatba vették volna őket, és csak…Úristen Miksa! Az enyém viszont mindegyikbe belekerült!
Érzem, ahogy most először emiatt ez egész ügy miatt totálisan elvörösödöm, és riadtan nézek rá. Ebbe eddig bele se gondoltam.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 30. 14:08 Ugrás a poszthoz

Miksagyerek

Annyira édes, hogy ilyeneket mond, és ahogy viselkedik velem, az is teljesen megnyugtat. És nem érzek semmit sem rossznak. Nem zavar, hogy látott már meztelenül, vagy, hogy tudja a tényt, hogy szeretek ruha nélkül lenni. Egy csomó olyan dolgot is elárultam magamról, amit azt hittem, hogy sosem fogok, és bátran kérdezhetek, ha valamit tapasztalok, nem kell aggódnom, hogy illetlen. Sok mindent nem tudtam, nagyon sok mindent, és még többet nem tudok most sem, de mivel mind a ketten elégedettek szoktunk a végére érni, tudom, hogy őszintén rendben van. Így hát, megengedek magamnak egy csúnya nézést, amikor jajgat.
- Ugye tudod, hogy ha alattam halsz meg, akkor simán belöklek az ágy alá, és mindent tagadok. Mindent.
Komolyan mondom, de nem mondom komolyan, és ezt szerintem a megjelenő mosolyom is megmutatja. Furcsa tudom, de tényleg van olyan jó, hogy ajánlanám másoknak. De ő nem olyan, mint egy sampon vagy egy ruha, amiről csak elmondom a véleményem sok tesztelés után.
- Hát, onnan minden.
Ha őszinte akarok lenni, én tényleg mindent kiolvastam már. Jó voltak unalmasak meg ismétlődések, azokat csak úgy átlapoztam, és mentem tovább. Istenem, nekem tényleg minden könyvben ott a nevem, ami a szexről szól.
- Mutathatok valamit?
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 30. 14:10 Ugrás a poszthoz

Miksa gyerek

- Ez csak természetes,  nem tudnálak elképzelni egy sírban, családi kriptában meg ilyenek.
Még a gondolattól is megborzongok, nem igazán ápolok jó viszont a temetésekkel. Nem szeretném elképzelni, hogy Miksa élete véget érhet, akár egyetlen pillanat alatt. Pedig tudom, hogy ez ilyen, csak ugyebár nem beszélünk róla. A nagypapa sosem hozzá fel például, én meg nem merek kérdezni.
- Még nem néztem, kellene?
Őszinte érdeklődéssel kérdezem, mert ha tanácsos, akkor a hétvégén megint egyedül leszek, de akkor nem maradok fent, hanem hazamegyek, és ott kényelmesen tudok tanulni a filmekből. De előtte még mutatni akarok neki valamit, így körbepillantok, és mivel nem látok senkit,  a kezét megfogva húzom fel, hogy abba a bizonyos sorba kalauzoljam, ahhoz a bizonyos könyvhöz, amit levéve, álmomból fellapozom az oldalt.
- Na. Vannak benne ilyen álló, de közben meg levegőben fejjel lefelé lógós figurák. Szerintem ezt nem lehet kivitelezni. Mármint, meg kell tartanod a súlyom, de közben mást is csinálsz. Olyan bonyolult, de ezt szeretném este. Ha ráérsz persze.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. június 30. 14:12 Ugrás a poszthoz

Miksagyerek

- Tudtam én, hogy ez csak nagyzolás.
Húzom el a számat, mert valójában tudtam, hogy ez halandó embernek kivitelezhetetlen, de meg kellett próbálnom.
- Eszembe jutott még valami. Azt ígértem, hogy ha engedsz nekem, és nem ellenkezel, akkor te is megtehetsz bármit, én sem ellenkezem.
Bizony, így szólt az egyezség, amiből aztán rendszeres találkák lettek. Mivel ismernek kicsi korom óta, és a nagypapit is, így amikor elmentem a rendelőbe, elmondtam, hogy miért jöttem, senki se kérte, hogy szülővel jöjjek vissza. Nem vagyok hülye, tudom, hogy szükséges, és elolvastam mindent azzal kapcsolatban, hogyan lehet ezt teljes biztonságban csinálni. Imádom Miksát,  de Merlin óvjon minket attól, hogy ebből valami végzetes lesz.
- A hétvégén egyedül vagyok otthon, ha nincs más terved, akkor akár, át is jöhetnél.
Utoljára módosította:Kis Laura Grace, 2022. június 30. 14:12
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. július 13. 09:41 Ugrás a poszthoz

PolaMola

- Ez igaz. Tényleg nem vagy mások.
Nem is tekintettem rá soha úgy, hogy olyan lenne, mint a többiek. Meg amúgy sem szeretem a sztereotipizálást. Például egészen biztos vagyok benne, hogy engem sem vesznek a legtöbben komolyan, mert csak egy szertelen, nevető kislányt látnak, és nem tudják, hogy milyen háttérrel rendelkezem, csak azt, hogy van egy prefektusi jelvényem, harmadévesként. Szóval tényleg nem gondolom, hogy olyan lenne, csak vannak tapasztalataim, és azokból indultam ki.
- Tényleg nem lenne probléma? Ez olyan édes tőled.
Teljesen odáig vagyok a gondolattól, hogy valaki ilyen szépen viselkedik. Pola sosem volt rossz, se gonosz, nem úgy, mint például Írisz, aki nagyon undokul tudott viselkedni az emberekkel. Miatta néha meginogtam a hitemben, hogy minden ember jó, de az olyan csodálatos személyek, mint a mellettem haladó visszarángattak, és ez nagyon nagy boldogság nekem.
- Pedig biztos sikered lett volna. Egyszer ki kéne próbálni, hogy mit szólnak hozzá, ha mondjuk eljátszunk egy áldozatbemutatást. Sokat tanultunk róluk már eddig is, de ugye mindig hozzáteszik, hogy ezt nem szabad csinálni. Úgy megnézném az arcukat, hogy mit szólnának, ha azt hinnék, hogy tényleg megcsináljuk. Mondjuk… kicsapnának?
Annak nem kellene megtörténnie. Mármint, nem szeretnék semmi olyat csinálni, aminek az lehet a vége, hogy kicsapjanak. Nekem nagyon fontos, hogy a lehető legtovább iskolarendszerben maradjak, mert, ha a nagypapával megtörténik a legrosszabb, akkor egyedül maradok, újra és végérvényesen árva leszek, és akkor már nem tanulhatok, hiszen fenn kell tudnom tartani egy házat és magamat. Éppen ezért is mosolygok vissza rá, és köszönöm meg a kedvességét. Nem akarom, hogy látsszon rajtam, hogy szorongok emiatt. Minden kórházzal tudom, hogy egyre közelebb vagyunk az elkerülhetetlenhez, de nem szeretném, ha ez most hatással lenne a kedvünkre.
- Csinálhatnánk egy-egy napos dolgokat. Ha van kedved. Elmenni egyszer vidámparkba vagy állatkertbe. És akkor nem hosszabb nyaralás, hanem több egy-egy napos élmény.
A kérdésre bólintok, és közelebb tolom hozzá a saját sütimet.
- Neked adom a lávabökést, hátha neked magasabbra megy, mint nekem.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. július 18. 10:43 Ugrás a poszthoz

Miksagyerek Love

Nem is olyan rossz ez az önkénteskedés. Az a nagy helyzet, hogy nem tudom, hogy mi szeretnék lenni, ha nagy leszek, és ezért próbálok mindent is kipróbálni, hogy eldöntsem az utamat. Erre pedig az ilyen lehetőségek a tökéletesek. Már két  hónapja itt vagyok, így elég sok mindent tudok, és eddig minden önkénteskedés közül ez a kedvencem. Már komolyabb eseteim is voltak, jó nem egyedül persze, és mindenki nagyon elégedett volt velem. Szóval most is, ezen a nyugodt kis napon, ebben a kellemes kis órában egyedül vagyok, a szép egyenruhámban, és persze éppen most, történik meg a katasztrófa. A szemeim kislabdára nyílnak, az állam leesik, és csak nézem őt.
- Csak? Belenéztél már tükörbe? Olyan vagy, mint egy rémálom. Szép, de ijesztő.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. július 18. 10:44 Ugrás a poszthoz

Miksagyerek Love

- Ebbe inkább ne menjünk bele, tekintve, hogy éppen a testi megtisztuláson vagyok.
Meg a nagy… elvesztettem egy csocsómérkőzést, vagy mit ellene, és azt mondta, hogy öt nap no szex, még csak fantázia szintjén sem, álmaimban sem. Amit nem tudom, hogy hogyan gondolt, hát egyszerűen ez lehetetlen.
- De azért szexi vagy.
Próbálom úgy kimondani, hogy ne érezze, hogy ez egy szivatás, mert az. Pár hónapunk van csak, és azt is itt lecsökkenti nekem öt nappal. ÖTTEL. Hát utálom, most jut eszembe, tökre utálom.
- Ebben a ruhában? Nem. Ez nővérke ruha. Az utamat keresem, és itt önkénteskedek most.
Még körbe is fordulok, hogy lássa, mennyire kis bájos ez a ruha. Jó, nem vonzó, de édes. Finom az anyaga is.
- Én. Ha megbízol bennem.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. július 18. 10:48 Ugrás a poszthoz

Miksagyerek Love

- Rosszul. Szerinted hogyan haladok? Tegnap sütit sütöttem, és ahogy a tésztát beletettem a tepsibe, automatikusan lenyaltam a kanalat…és felizgatott. Egy fakanál lenyalása. Mihez fogok kezdeni, ha elballagsz?
Hát ezt nagyon nem gondoltam át, annyi bizonyos. Ez így nagyon veszélyes játék volt, de a fene se hitte volna, hogy ennyire jó lesz vele.
- És mi van akkor, ha elbukom a büntetésem? Újra megbüntetsz?
Ez egy teljesen ésszerű kérdés, ami bevetésbe torkollik, amikor apácásnak mondja a szerelésemet. Alapesetben nem is azért jönnek ide az emberek, hogy a melleimet dobjam ki nekik. Alapesetben, nem Miksa esetben.
- Majd ellopok egyet, és átszabom az ízlésedre.
Másoknak biztos, hogy furcsa lenne ez a beszélgetés, de nekem meg a fejemben a megoldások futnak már végig, hogy hogyan lehetne ezt kivitelezni. A következő pillanatban viszont láthatóan kivirulva húzom ki magam.
- Szóval varázspuncim van? Remélem, hogy két nap múlva megtapasztalja a varázsfarkad. Na gyere, csüccs le. Elő kell készülnöm.
Kis Laura Grace
Prefektus Eridon, Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 148
Összes hsz: 316
Írta: 2022. július 18. 10:50 Ugrás a poszthoz

Miksagyerek Love

- Szóval így építené…Úristen, te már most leépítesz engem?
Megegyeztünk a tanév végében, mert ő akkor úgyis elmegy, és nem nagyon valószínű, hogy lesz olyan közeg, ahol találkoznánk, meg aztán ez csak szex lett volna, de a barátságunk is elmélyedt, ami véleményem szerint, csodálatos.
- Jó, hát én nem tudom, hogy a lányok milyen dicséreteket használnak. Kell amúgy dicsérni? Olyan furcsa, hogy például igen impozáns tested éke, mi kedvemre van ķéjjel telve. De nem? Szóval, ha kell valamit mondani, akkor mond, mert én az ilyesmiket nem tudom. Egyetlen dolgot találtam, azt, hogy jó a segged, kő kóla, de ez fura.
Főleg, ha metaforának gondolod a kólát, úgy tényleg nagyon fura. A kérdésére megforgatom a szemem, de azért előveszem a pálcám, és kis patrónus pamacsot szedek ki belőle, íme egy titok, nem tudok idézni, de a pamacs is tud szólni.
- Kitisztítom addig. Óvatos leszek  de fájni fog, kapaszkodj meg nyugodtan bármiben.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Kis Laura Grace összes hozzászólása (80 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel