36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Dévai Vince Áron összes hozzászólása (50 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. augusztus 3. 20:26 Ugrás a poszthoz

Dominik
napi viselet

Lassú léptekkel irányítom magam a célpontom felé. Már egy ideje érett a látogatás gondolata, és ma délelőtt el is határoztam magam. Nem túl jók mostanában a jegyeim, az oka viszont kérdéses. Lehet a nyári zsibongás miatt, vagy akár a lustaságom miatt. Igen, ez az első fontos információ a Dévai gyerekről. Túl lusta. Gyerekkorában nem kellett semmit csinálnia? Vagy a sok dolga miatt lustult el? Egyszerűen lusta volt, és párszor az is előfordult hogy az ágyából sem kelt fel. Persze csak a hétvégeken. Épp két elsőéves közelít felém. Na ne, ezek tényleg egymást kergetik? Biztos csak rosszul látom, nem lehetnek ennyire gyerekesek. Eleresztenek egy kacajt, mind a ketten. Szemfelhúzással állapítom meg magamban, nem tenne jó benyomást ha bele visítanék az arcukba. Mivel éppen megérkezek a tanulószoba ajtaja elé, leveszem a táskámat és benyitok. Nincsenek nagyon sokan bent, yes ez az én napom. Nincs nekem semmi gondom az iskolatársaimmal, csak ma rendkívül pocsék napom van. Kezdve azzal, hogy reggelinél egy srác leöntött valami kakaós lével. A szagából ítélve kakaó volt és a színéből is, mert nem akart kijönni  a hófehér ingemből. A szobában most négyen ülnek, mindenki külön fotelban. Azt a két csajt nem ismerem de az egyenruhából ítélve navinések. Itt van az egyik háztársam is, békésen görnyed a tankönyv felé. És a sarokban ott van ő: Nem gondoltam volna, hogy ilyen jóba leszünk. Tavaly ismerkedtünk meg egy iskolai programon, és azóta mi tagadás, elég sokat dumálgattunk és azt mondom hogy ő az egyik haverom. Mivel üres a mellette lévő hely, átsétálok a többiek között és lehuppanok.
- Szevasz haver! Nem láttalak ebédnél. Mizu van? – kérdem, majd a táskámból előkotrom az Átváltoztatástan tankönyvet, és lecsapom magam elé.

Utoljára módosította:Dévai Vince Áron, 2021. augusztus 13. 20:54
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. augusztus 4. 02:46 Ugrás a poszthoz

Belián
napi viselet

A reggeli nagyon finom volt, és ma különösen laktató. Egészen eddig az órákon is nagyon aktív voltam, nem volt rám panasz mert mindent eltaláltam. Olyan vagyok mint az időjárás, változó. Néha még anyám sem biztos benne, hogy engem szült mert a családban egysíkú. El is képzelem néha a családot úgy, hogy mindannyian egyformák, és még az öltözet sem tér el. A szüleim és a testvéreim Mickey egerek. Na, ez jó volt. Az ebédszünet előtti utolsó órám Bájitaltan volt, így kicsit hosszabb túra várt rám. Az egyik háztársam is hozzám vetődött, amit most nem bántam. Viszont a nagyteremnél elváltak útjaink mert valamit a teremben felejtett. Mivel nem volt kedvem visszakísérni, intettem egyet és besétáltam ebédelni. Az egyik kezem a táskát markolja, a másik a zsebemből kandikál. Nagyon drámaira sikeredik a belépésem, éppen mindenki ül és eszik. Ennek örülök is, de csak addig amíg egy tanár elsétál mellettem és megelőz. Na és még sokkal jobban sikerült az érkezése, mert pár diák felkapta a fejét. Biztos nagyon kedves tanár, vagy talán szigorú? Nem nagyon vágom hogy kicsoda lehet, nem járok hozzá órára. Az már biztos hogy tanár, mert a tanári asztal felé menetel. El is engedem a sztorit, mert hamar meg találom az asztalt, csak egy kis hiba történt. Egy csapat rellonos között találtam magamat. Szívesen maradnék megismerkedni, ja vagy inkább nem, mert nagyon savanyú arcot vágnak, és ez még nekem is sok.
- Öröm volt skacok, talán máskor – mondom majd felállok, és három lépéssel átülök az asztalunkhoz. Szóba is elegyedek két levitással, de pár percen belül elbúcsúznak. Valami dogáról magyarázott a két lány és úgy látszott rajtuk hogy nagyon izgulnak. Kicsit elfog a magány érzete, mert ahogy elmentek maradt fél méter távolság köztem, és a többiek között. Nem fogok közelebb menni és ezért sírni sem szándékozom, a tányérom meg tök üres. A táskámat felrakom magam mellé, a Bűbájtan tankönyvet pedig az asztalra. Ha kedvem támad belenézek, ha nem akkor nem leszek olyan okos a következő órán. Nagy tragédia. Szedek egy szelet marhahúst, kiegészítve krumplisalátával. Elkezdem felvágni kis szeletekre a husit, így szeretem. Miközben vagdosgatok, a tekintetem a tanári asztalra vetül. Egy pillanatra annyira elbambulok, hogy pár krumpli darab a könyvemre reppen.
- Remek. Krumplit már tudok reptetni – bosszankodom csendben és egy szalvétával próbálom letakarítani a borítót. Egy hangot hallok, közvetlen mögöttem.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. augusztus 5. 11:56 Ugrás a poszthoz

Belián
napi viselet

Az ajkam felfelé görbül. Ez bizony egy srác hangja. Nyilván könnyű volt megtippelni a nemét, bár már találkoztam olyan hölgyekkel is akiknek olyan a hangja mint a tulajdon férjüké. Azért az vitán felül áll, hogy Csőrike, Szilveszter hangján megszólalva nevetséges. Hm. Az ő hangja kire hasonlíthat? Franc se tudja, nem kívánok szinkronszakmában dolgozni. A fiú talán idősebb nálam, sőt inkább biztos is, és a hangjából ítélve magabiztos, és tudja mit akar. Én is teljesen ilyen vagyok, ezért is örülök neki hogy ide hozta az útja, pont a Dévai melletti helyre. Mondanám hogy azért mosolyodtam el, mert olyan mulatságos viccet mondott, de ez a vigyor egyszerűen csak úgy jött. Már le is huppan mellém, ekkor pillantom meg jobban a hozzám beszélő egyént. Nagyon ismerős, ha jól emlékszem rá akkor levitás volt és nyilván már végzett az iskolában. Na stop egy pillanatra, ő egy tanár. Tisztán emlékszem, tegnap vacsoránál ott ült pontosan két tanárnő mellett. Bár ahhoz túl fiatal hogy tanár legyen, ezért megkockáztatom gyakorlótanár. Nagyon nem találkoztam vele az itt töltött évek során, de arcra bizony be tudom azért kategorizálni. Közben rájövök, már vagy húsz másodperce nézek rá mint birka az új kapura. A szalvéta már teljesen rátapadt a könyvre, ezért egy másikkal próbálom megoldani a kínos szitut.  Rá is jövök, egy kicsit nevetséges vagyok ebben a helyzetben, ezért felhúzom a szemöldököm és visszatérek önmagamhoz. A használt szalvétákat összegyűröm, és a mellettem lévő megüresedett tányérra dobom, ami éppen abban a pillanatban el is tűnik. Ez látványos, és időszerű volt.
- Nem igényli? Figyelj, te csak most jöttél. Úgy hidd el könyörgött érte. Eskü – állítom nagyon komolykodva. A számba teszek egy húsdarabot, és gyorsan hozzá egy kis salátát. Ez az ízvilág, mennyei. Ördög tudja, ki találta ki a majonézes krumplisalátát? Nem is érdekel, feltalálták és kész, annyi meg bambi. A majonéz még mindig és minden mennyiségben is jöhet, mert megunhatatlan. Feldobom az egészet kis sültkrumplival, de persze egy másik tányérra, mert így verhetetlen. Utálom amikor különböző kaják a tányéron össze vannak keverve egymással. Gusztustalan. Tejbegrízben a kakaót elkeverni? Ó, kérlek.
- Persze, zavarsz. Nem látod, így is tök szűkösen vagyunk. Te jó ég, mindjárt dührohamot kapok amiért ide ültél. Mondd miért? Ja, színjátszósnak elmehetnék – konstatálom a helyzetet.
- Ilyen dumát, miért zavarnál már? Amúgy is most elég jókedvemben találtál, leszámítva a krumplis incidenst. Ez a szerencse napod, mert úgy gondolom bőven elférsz itt, te amúgy is azt kívántam valaki jöhetne már, mert egyáltalán nem volt kedvem odébb csusszanni feléjük – mutatok a villámmal a többiek felé, nézve magam elé és hálát mondok mert nem szúrtam ki a srác szemét.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. augusztus 5. 12:47 Ugrás a poszthoz

Dominik
napi viselet

Lefagyok. Egy kis idő kell, mire észreveszem hogy a tavalyi tankönyvet raktam be a táskámba. Az új ott kuksol valahol a klubhelyiségben. Azt azért remélem, hogy bele írtam a nevem. Sajnos nincsenek annyira jó megérzéseim, hogy találomra kitaláljam egy idegen könyvről hogy az enyém, vagy sem. El is engedem ezt a dolgot, a könyvet visszadobom a táskámba és a Gyógynövénytan jegyzeteimet kezdem előkotorni. Fiú létemre elég szépen írok, ezt bizonyítja a gyöngyírás a papíron és a növények illusztrációját is sikerült tökéletesre elkészítenem. Nem annyira mesteri mint egy művészé, az a lényeg hogy én tudjam hogy mit ábrázol. Valami kattogásra leszek figyelmes, és miután körbe pásztázom a szobát, rájövök hogy az egyik diák órája lehet. Ahogy kattognak az apró mutatok, egyre inkább a kényelem érzete lengi be a körülöttem lévő szférát. Persze, ezt a nyugalmat még a Dominik által kimondott szavak sem űzték el. Már túl régóta ismerem ahhoz, hogy ne lepjen meg a szabadszájúsága. Jó, nyilván én is elengedtem néha magam, de ő. Egyrészről nagyon menő szövege van és ezért bírom, de másfelől meg néha olyan információkat is megoszt velem, amit belőlem harapófogókkal sem tudnának kihúzni. Nem nagyon különbözünk egymástól, ezért is olyan jó a viszonyunk. A kedvencem az, mikor ülünk az egyik órán és rám néz, egyből tudom hogy mire gondol és ő is tudja hogy én mire. A nevetőgörcs elszokott kapni, és ahogy próbálom visszatartani köhögést színlelek. Már az sem segít, ha az ablakok felé fordulok, ott is látom a tükörképét. A jegyzeteket kinyitom magam előtt, majd karjaim a magasba lendülnek, és megállapodnak a fejemen. Még mindig nem nézek rájuk. Ki kell pihennem az idevezető út, öt percnyi fáradalmait. Mert megérdemlem.
- Köszönjük ezt az érdekes információt, Don! Pont ez hiányzott az életemből. Vacsoránál egyél sima krumplit te tökfej, és kész. Ne baromkodj már, milyen kiscsajt? Vagy is, melyik kiscsajt? – kacsintok, majd mosollyal nyugtázom az elégedettségét. Most komolyan nem emlékszem, hogy miről beszél. Szóval, vagy nekem rossz a memóriám vagy ő totál zakkant. Mind a kettő lehetőség fenn áll, így nehéz dönteni. Hah, persze csak is nekem lehet igazam, így a srác tök zizi, és ezért örülök hogy nem én vagyok az egyetlen félnótás a vidéken.
Utoljára módosította:Dévai Vince Áron, 2021. augusztus 13. 20:55
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. augusztus 7. 19:35 Ugrás a poszthoz

Belián
napi viselet

Szinte operaelőadás kezd teremni bennem. Döbbenet. Ezek a jó falatok, konkrétan mindent ki tudnak  hozni az emberből. Imádom magam, mert akár fél disznót is megehetek, nem hízok tőle. Pusztán genetika, és ami engem illet a legjobb géneket örököltem. Eszembe is jut, nem nagyon csípem az operákat és ettől kicsit elmegy az étvágyam. Egy másodpercre, aztán egy szemfelhúzással el is intézem a dolgot és folytatom tovább a kajálást. Ez a temérdeklen sok krumpli, jól megszomjaztatja az embert. Töklé nuku, egy kis narancslével le is öblítem magam. Icirit prüszkölök is, mert eszembe jut hogy vidéken a távoli, ismétlem távoli rokonok hogy mondják a krumplit. (’kuumpika)
- Itt kérlek alásan, minden van. A helyedben én nem lepődnék meg annyira. Itt bármi megtörténhet, ahogy velem is. Főként – bólintok egyet, és kortyolok ismét.  Hát igen, becses személyemmel sok furcsaság történt már az élete során. Az előző héten elfelejtettem hogy ugyebár hoztam magammal egy cirmos cicát otthonról. Pár nap múlva jutott eszembe, hogy utoljára a kinti parkban láttam. Nem tudom hogyan szökik ki állandóan, de nagy rafinált macsek. Még aznap este, lementem megkeresni de a takarodóra bőven visszaértem. Mit ad isten, a nyüves doromboló az egyik sarokban összegörnyedve pihenget. A gazda jól kifárad, ő meg sziesztázik. Valamint sok dolgomat is elhagyom, hát de mit tehetnék? Sietni kell a haverok után ha vége az óráknak. Szedek még egy adaggal a sültkrumpliból, a saláta már fogyóban van de már elég is volt belőle. Nem kétség hogy a kettő kaja közül melyiket választanám. Egy remek ötletem is támadt, lehet hogy szólok valamelyik DÖK-ösnek, hogy csináljunk krumplifesztivált. Vagy ha nem is nekik, akkor a tanároknak vagy az igazgatónak. Az biztos hogy vállalom a krumpli sütést a gyerekeknek, csak számolniuk kell azzal hogy nekik nem fog maradni.
- Mit is mondasz fiam? Hogy mi leszek? – gyorsan tölcsért formálok a szalvétából, és úgy szórakozok a sráccal. Alig várom már hogy öregkoromra süket legyek. Komolyan, olyan jó érzés lenne ha nem hallanám többet senki hangját. Nincsenek jó emlékeim a hangokkal kapcsolatban: vagy parancsolgatnak, vagy tréfálkoznak és nem elég lélekkel. Ebbe nem avatom be a szomszédomat, még magára venné. Jó hogy a gondolataimat nem hallja, mert ő jófejnek tűnik. Kicsikét. Közben hallgatom a szavait, és kicsiket bólogatok.
- Úgy mondod hogy tanár vagy, mintha más bolygóról jöttél volna. Eskü órák után lövök veled egy képet, és felrakom hogy nem tanár hanem űrlény – magamban jó ötletnek is tartom.
- Harapok ám, de hirtelen. Jó vagyok itt is, ha valakitől szeretnék valamit akkor intézem, nyugi. Most nincs kedvem. Bűbájtant nézném át, persze egy kicsit – válaszolok és tovább majszolok.
- De amúgy honnan tudod vagy veszed hogy a diákok nem komálják a tanárokat? Sztorid van-e? – kérdezem, és megtoldom egy plusz szelettel a húsadagomat.
Utoljára módosította:Dévai Vince Áron, 2021. augusztus 7. 22:22
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. augusztus 10. 21:59 Ugrás a poszthoz

Dominik
napi viselet

A hajam elég gyorsan megszokott nőni, most is a tincseimmel kezdek játszani. Jó volna, ha akadna az iskolában egy fodrász lélek, aki szívesen levágna belőle egy tekintélyes részt. Jól áll a hosszabb haj, de már megszoktam a rövidet és így nyáron néha kellemetlen mert rohadt melegem lesz tőle. A tollammal kezdem birizgálni a fürtöket, és a haveromra téved a tekintetem.
- Képzelem, kösz ismét – kacsintok a srácra. Nyilván velem is előfordultak ilyenek, de inkább kisebb koromban volt gyakori, gyakran elkaptam a hasmenéses-hányásos vírusokat. Ősi szokás a családunkban az ilyen nyavalyákra, hogy tört főtt krumplit eszünk, vagy nyersen rágcsáljuk. Még a kutyám Bobo is szereti ropogtatni. Odasasolok a navinés csajszik felé, és én is dühös pillantásokat mérek rájuk. Ha valami bajuk van, akkor idejönnek és szólnak. Úgy utálom azokat az embereket, akik nem mondják egyenesen a másik arcába amit gondolnak.
- Ki nem haver? Mindenki, csak nem fertőző mert akkor itt bárki összecsinálja magát– emelem fel a hangomat és elfojtom a nevetésemet.  Ez már nagyon hiányzott, amikor Don közelében vagyok, sokkal jobbak a vicceim mint szoktak. Nem hiába nagy spanok vagyunk, kihatunk egymás életére. Jó néha kicsit durvábban beszélni, de én általában a béke embere vagyok. Csak nem éppen mindig.
- Mondtam már múltkor te okos, hogy igen is a jegyzeteimet akarta elkérni. Nem adhattam oda, mert kellett nekem. Mi tagadás, szép lány, de nincs semmi. Majd lesz valami, ha találok még jobbat – kacsintok huncutul. Nem vagyok azért nagy igényű, a lényeg hogy jó humora legyen a csajszinak és legyen benne spiritusz és valahogy kinézzen. Plusz jó pont, ha úgy néz ki. Mármint hogy szép, meg az alakja és fullos. Hazudik az, aki szerint kizárólag a belső a fontos. Az is egy döntő dolog, de azért valljuk be a békakirálylány és a hercegnő között megvan a különbség. Nyilván minden hölgy szép a maga módján, de nem mindenkiben található meg a szépség mellett, a belső jóság.
- És veled mizu, a csajok terén cimbi? Vagy a pasik terén? – kérdezem halkan nevetve, remélve hogy leesik neki a poén.
Utoljára módosította:Dévai Vince Áron, 2021. augusztus 13. 20:57
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. augusztus 15. 19:04 Ugrás a poszthoz

Belián
napi viselet

Yes, a gyomrom idegesítő korgása már csak a múltban zajong, ezt jelzi az elégedett nyammogásom és hümmögésem. Ha választani lehet az éhség és a halál között, nem kellene sokat tanakodni rajta hogy leugorjak valami magas helyről. Nem volna jó ötlet ehhez a marhaszelethez társítani egy kis rántott szeletet. Falok és falok. Az bizti, hogy a szeletektől felhevülök, szívesen készítenék magamnak húsból palotát. Kár, hogy ez csak a képzeletem szüleménye lehet csupán. Izgató a tudat, hogy a mellettem lévő személy is húsból van, de vele csak játszanék enni nem ennék belőle. Na jó, ez kezd egy kicsit furán hangzani. Mindezzel csak azt jelzem, illetve pillantgatásokkal konstatálom hogy elég jól néz ki a csávó, gondolom ezt férfiként. Na és? Mi pasik megnézzük egymást, és ezzel nincsen semmi baj. Így van jól az egész szitu. Maradt még egy kis adag az ebédből, amit végezetül kívánok majd elfogyasztani, a desszert után.
- Rég sikítottál varázslat láttán? Na, hogy egy kis örömöt szerezzek neked – mondom, majd a villát desszertes kanállá változatom, és magam elé húzok egy szelet citrom túrótortát. Az édességeket is nagyon csipázom, azok között is megvannak a kedvenceim. Almás lepény, francia krémes és a citromos szelet tartozik ebbe a kategóriába, így hát természetesen magamban ugrálok örömömben miközben a desszertet megkóstolom. Én is próbálkoztam már otthon ezek elkészítésével, de rendre kudarcot vallottam. Meghagytam hát a szakácsnőnek, a drága Mirella néni istenien készít el mindent. A drága előszót akkor kapta, amikor gyerekkoromban véletlen találtam egy képet a kabátjában. Tudni kell róla, hogy nagydarab asszonyság, és a képen a mellette álló alacsony megszeppent férfi a férje lehetett, a kép hátoldalára írt szövegből erre következtettem: Én, és a drágám. Mirella megmaradt drágának, én pedig az étkező asztalnál ülök jelenleg.
- Nem hallom fiam! – kiáltok kissé halkan, bár nem is tudom hogyan lehet halkan kiáltani? Páran felém is fordulnak, és értetlenkedve térnek vissza ebédjükhöz. Az utolsó bámészkodónak integetek, aki ekkor zavartan feláll és kisiet a termen.
- Szegénykém, biztos megy a hasa. Jaja, megvan az a kis előítélet mindenkiben. Kivéve engem, úgyhogy ha tanár vagy ha nem, ülhetsz itt mellettem anélkül hogy félpercenként a diákjaidról kérdeznélek. Helyes? – kérdezem majd kacsintok.
- Ezt megjegyzem. Örülök ha nyugodt vagy. Ha mégsem, akkor nyugodj meg, attól megnyugszol. Tudod, nem mondanám tanulásnak. Ez egy kis kiegészítő foglalkozás, arra az esetre ha unalmas társaságban lennék. De tudod mit, elvagyok – mondom, és visszadobom a könyvet a táskába. Majd nézegetem később, nem szeretném elvenni egy jó beszélgetés lehetőségét magamtól.
- Belián. Érdekes név. Én Vince vagyok, és Áron. De ha Dévainak szólítasz, azt sem bánom ám. Jó sztorim? Hát figyelj mozgalmas az életem: Érdeklődj! – mondom majd végre bekapom az utolsó falatot a desszertből, és a szalvétával megtörlöm az ajkamat.

Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. augusztus 19. 20:28 Ugrás a poszthoz

Rio
Jó estéket, tiszteletem!
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. szeptember 30. 11:43 Ugrás a poszthoz

Belián
napi viselet

Elég volt ennyi az evésből, majd estére megpróbálom kiüríteni a gyomromat, mármint megemészteni az imént elfogyasztottakat. Biztos sikerül, mert szeretnék enni, de azért nem vagyok úgy oda a vacsoráért mint például a reggeliért. Volt olyan, hogy egész nap csak a reggeli volt meg, és este tökéletesen éreztem magamat. Néha napján böjtölök egy napot, ami nagyon jót tesz az arcbőrömnek, szinte ragyogok tőle utána. Elvagyok néha a müzliszelettel is meg a gyümivel is, de néha falásrohamok jönnek rám. Eszem-iszom, húst a hússal, és nincs megállás. Mivel rendszeresen sportolok, nem járnak semmilyen hátránnyal ezek az időnként előforduló kisebb rohamok. A mellettem helyet foglaló srác se kispályás, aminek én valóban örülök. Ha kajálás közben, jó beszélgetőpartnernél nincs jobb. Minek ide be könyv? Máskor magam köré gyűjtök egy csomó diákot, és vitaszakkört nyitok. Most viszont megelégszek egy trécsipartnerrel.
- Szeretem felborzolni a kíváncsiságot. Na nálad akkor sikerült, köszönet a dicséretért! Nyugi, a torta a tied, teli vagyok – szólok a hasamat simítva, mert elkezdődött az emésztés. Elősegíti ám, ha a térdemet is simítom. Nálunk otthon ha jól laktunk, a térdünket kezdjük masszírozgatni és komolyan pár perc alatt túl vagyunk a nehéz falatokon. Ma még mi fog várni rám a mai napon? Annyira nincs kedvem már beülni egy órára sem, legszívesebben visszamennék a körletembe ledögleni. 2 hét laza szabadság, a tananyagokat bepótlom és kész. Tényleg, miért csak a tanároknak van szabadságuk, a diákoknak miért nem? Lehet hogy beteget kellene tettetnem, egy jó kis praktikával felviszem a lázamat. Mivel nem jut eszembe, rászánom magamat hogy kibírom a mai napot. Te jó ég, nem fohászkodtam még semmiért de egy kis enyhe influenza ha felkérne egy tangóra, nem utasítanám vissza. A tanár srác meg magyaráz mellettem, és mire a végére ér visszatérek az agyamba, a kis álmodozás után.
-  Lehet hogy az, de az ő baja. Nem? Nemes volnék? Hm, mától a név előtagom ez lesz – mondom a fogamat piszkálva a piszkával.
- Ha unalmas lennél, már rég itt hagytalak volna. Nem vagy unalmas, Balázs tanár úr – paskolom meg a hátát a szomszédomnak, és cuccommal kezdek bajlódni.
- Tegnap csak a suliban voltam, meg elmentem egyet edzeni a konditerembe. Múlt héten sok helyen, az első szerelmem egy velem egyidős mugli csajszi volt, és szeretem a kelbimbót. Most te jössz! – vigyorgok a képébe.

Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. szeptember 30. 12:08 Ugrás a poszthoz

Dominik
napi viselet

- Látod, egyetértünk – mondom és tovább lapozgatom a jegyzeteket. Hirtelen erősen elkezd fájni a fejem, és oda is kapok. Elkezdem masszírozgatni, de nem segít rajta. Továbbra is vigyorgok, mert ezen a srácon csak röhögni lehet. Komolyan brutálisan jó fej, meg löki állandóan a hülyeségeit ezért is nagyon jól elvagyunk mi.  Semmi nem tesz boldogabbá, hogy a nem odaillő személyek elhagyják a vonzáskörzetünket. Esküszöm, még a fejfájásom is csillapodott kicsit. Lehet máskor el is kellene játszani, hogy másodperceken belül összecsináljuk magunkat, és akkor sikítva menekülnének ki. Imádom ha a csajok sikítanak, de csak úgy szenvedélyesen.
- Csak hülyéskedek gyerek, kis fain a csaj. Nincsen vele semmi gond – rázom a fejemet, és úgy nézek a fiúra mintha citromba haraptam volna. Mi van ezzel hogy nem érti a tréfát? Lehet tényleg beteg lesz, akkor bizony nem árt távol maradni tőle. A székemet is mindjárt arrébb viszem, de a sértődött képén biztosan betegre nevetném magamat.
- Biztos én vagyok az, úgyhogy ne is tagadd. Mindenki megbolondul értem, nem tudod? – ekkor már végképpen nem bírok magammal, az öklömbe harapva próbálok csendben maradni. Nem megy, mert rázkódok a nevetéstől. Jó hogy nem hangosabban mondtam, mert a kis szentfazekak még meglincseltek volna érte. Tény hogy nagyon is jól nézek ki, és az is hogy Dominik se csúnya. Rá mindig is egy nagyon jó haverként gondoltam, sosem éreztem többet még srác iránt se. Jelenleg a lányokért vagyok oda, de ki tudja mit hoz a jövő? Lehet néhány év múlva izgalomba hoz ha meglátok egy taláros srácot, de jelenleg nem. Azért elfogadó vagyok, mert ha kiderülne bármilyen cimborámról hogy két pályás, nem hagynám cserben.
- Na vigyázz, rád küldök ám valami jó csajszit – kacsintok a haveromra.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. szeptember 30. 13:21 Ugrás a poszthoz

Ruben
napi viselet

Annyira unom már a sulis kaját, muszáj lesz már valami mást ennem. Olyan mint amikor a gyereknek van egy kedvenc csokija, és addig eszi ameddig csak bírja. Egy idő után megunja, és változatosságra vágy. Ebben az állapotban vagyok én is, és mivel semmi dolgom nincsen és jelenleg a faluban sétálok a spanokkal, megkívánom a pizzát. Kis idő után elbúcsúzkodunk, mert néhányuknak kell valami házi dogát írnia a következő órára, így hát egyedül megyek be a kajáldába. Majdnem fellökök egy embert miután belépek, a sor szinte kígyózik. Az biztos hogy lesz egy tíz perc várakozás. Én cseppet sem bánom, mert ráérek és látok néhány ismerős arcot. Leállok beszélgetni egy töpörödött varázslóval, aki megdicsérte a Nike csukámat. Elég jó fej az öreg, de egy kicsit be van csiccsentve. Mikor rájön hogy nem jó helyen jár, int egyet és távozik. Szuper, már csak páran állnak előttem és pont én vagyok az utolsó. Kettő percen belül sorra kerülök, kérek egy csípős szalámis pizzát, meg egy kis dobozos kólát, és körbenézek. Sajnos nincs több hely, pedig én mindenképpen itt akarok kajálni. A túlsó sarokban egy srác ül egyedül, mellette három üres szék. Majd valahogy lebeszélem vele hogy engedjen oda, nem zavarom én csak tömöm a fejemet és nézelődök. Egyébként meg, most miért ne mennék oda? Meg miért zavarnám? Megfogom a tálcát, és nagy léptekkel hamar odaérek. Megállok előtte, és köhintek egy jó nagyot. Mikor úgy gondolom hogy már figyel rám, előadom a mondókámat. Remélem hogy nem ősbunkó, mert én könnyen tudok az lenni, és két bika nem fér meg egymás mellett.
- Hello, ne haragudj! Szabad lenne leülni? Nincs több hely ott – mondom és az ujjammal a megtelt helyek felé mutatok. A választ várva elkezdem vizsgálni a srácot. Mármint a szememmel, mert most az eszközöket a kastélyban hagytam. Bazi nagy szemek, jó nagy kezek. Biztos tudna kezeskedni értem, ha arra lenne szükségem.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. szeptember 30. 19:38 Ugrás a poszthoz

Laines prof.
napi viselet

Honnan tudom hogy nincs ma iskolanap? Onnan, hogy nem szól az ébresztőórám, arra az esetre ha nem kelnék fel időre. Szükségem van a kis masinára, hiszen nem mindig tudok ráparancsolni magamra hogy Dévai kelj fel. Semmire se cserélném le, hiába ugraszt ki az ágyból rémülten, muszáj valahogy elkezdeni a napot. Tegnap péntek volt, így ma szombat reggel van. Tíz órát mutatnak a kis mutatók, tehát a reggelit már lekéstem. Nem baj, lemegyek egyet futni a szabadba, felkészítem a gyomromat a várható ebédre. Elég sokára tartott mire felvettem az edzőcipőt, meg a melegítő ruhát. Nagyjából félkor érek ki a körletből, és már az első pillanatban meglátok egy csomó embert a másik irányban. Most inkább nem állnék le bájcsevegni, így gyorsan elfordulok és a következő sarkon felszívódok. Utálom a lépcsőzést, de kénytelen vagyok mert még nincs lift a kastélyba. Biztos nem is lesz, ezért ezen felesleges gondolkozni. Olyan gyorsan sétálok el az egyik évfolyamtársam mellett a csarnokban, hogy nem veszem észre a földön heverő kis szilánkot. Nem tudom hogy került oda, de néhány perccel ezelőtt hallottam egy nagy csattanást. Miután belelépek akkor látom meg az egyik szemeteskukában egy egykori váza maradványait. Nem vágta meg a talpamat, talán csak pár centire van tőle. Nincs is időm ezzel foglalkozni, mert elviharzik mellettem egy alak, és a nyomában egy-két papír landol a földön. Látom hogy teli van írva, ezért nagy nehezen odabotorkálok és felveszem. Az illető pont a következő lépcsősor felé siet, de lassan elkezdek felé botorkálni és kiabálok utána.
- Hé! Elhagytad a papírodat, várj meg.. Laines prof. Bocsánat, azt hittem egy diák az – nyöszörgöm fáradtan, és a kezébe nyomom a papírjait majd leülök a padra. Próbálom kiszabadítani a szilánkot, de megvágom az ujjamat.
- Ú, ez nagyot csípett – nyögöm, majd összeszorítom a markomat.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. szeptember 30. 20:34 Ugrás a poszthoz

Lay
napi viselet

A korai este miatt még mindig fent vagyok. Mivel elég jó a levegő, vacsora után úgy döntök hogy felmegyek az erkélyre, kicsit kitisztítani a fejemet. Kavarognak a gondolataim, az a legrosszabb hogy mindig este. Állandóan az van, mikor bebújok abba a szemét ágyba, az agyam elkezd dolgozni és a legapróbb dolgokon is órákig tudok gondolkodni. Biztos az ágy hibája. Mikor kiérek, észreveszem hogy páran már ülnek kint. Nem zavartatom magamat, beintek nekik és a korláthoz lépek. Ilyen késői estén, egy kezemen meg tudom számolni hogy hányszor csodáltam a tájat. Hát, nagyjából háromszor mert az itt töltött néhány évben, mindig magammal foglalkoztam meg szekálódtam mindenkivel. Egészséges szekáló vagyok, nem az a személy aki durván csinálja, csak úgy lazán és finoman. Volt már hogy otthon bunyóba keveredtem, mert megvédtem valakit aki túl bátortalan volt hozzá. Hogy hagyhattam volna ott? Macsó vagyok, meg tipikus pasi de akkor is. Nem bírom ha valakit úgy istenigazából bántanak. Akkor begurulok. Már a csillagok is fényesen ragyognak, és kezd hideg lenni. Még jó, hogy vettem fel pulcsit, mert azért már én ilyenkor is kezdek fázni. A széken cseverésző két csajszi behúzza a csíkot, ezért én elfoglalom az egyikük helyét és szembe fordulok a másik üres székkel. Lágy szellő simítja meg az arcomat, mintha az este csókot lehelne rám. Bakker, kellene már egy igazi barátnő mert ezzel a macsósággal még nem mentem semmire. Mivel még nem lehet olyan késő, nincs kedvem bemenni még, csak ülök magamban, és a gondolataimmal magányosan kémlelem az éjszakai eget. Hol vannak a többiek? Vagy a haverok, vagy a barátok? Jó kell az én idő, de már kezdem megunni. Többet kellene együtt lógnom velük, még azt hiszik hogy magamnak való vagyok. Dehogy, hisz valamikor az órákon is megteremtem a hangulatot, de lehet nem mindenki értékeli. Annyira belemélyedek a magam gondolataiba, hogy a szomszédos szék nyikorgása ébreszt fel. Pár percre elbóbiskoltam. Egy hosszú hajú személy ül le, és persze nyilvánvaló hogy lány.
- Kettő tippem van: Vagy az a navinés prefi vagy, vagy a navinés haver csajszi, Lay. Te vagy? – dörzsölöm a szememet sóhajtgatva.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. október 9. 20:35 Ugrás a poszthoz

Laines prof.
napi viselet

Mindig szégyeltem bevallani, hogy kiskoromban kikészültem a vér látványától. Mivel minden gyerek eleven, én is gyakran elestem és meghorzsoltam magam és mikor elkezdett vérezni, azonnal becsuktam a szememet. Szerencsére mára már kinőttem belőle, de akkor sem komálom az ilyen sérüléseket. Tudom hogy a szervezetem kis katonái már éppen jó ízűen kebelezik be a baktériumokat a sebemnél, és nem komoly az egész de akkor is. Főleg hogy most nem otthon vagyok, és még egy tanár előtt sikerült balfékeskedni. Verjem bele az egészbe. Még jó hogy totálisan fekete szettbe vagyok, mert amikor öltöztem a kezembe került egy fehér póló is. Annyi előnye a dolognak lett volna hogy szeretem a pöttyös felsőket, csak a vérfoltra lett volna egy-két kivetni valóm. Elkezdek magamnak örülni, mert csak egy-két ismeretlen évfolyamtársam lézeng a közelben így nem látják a nagy Dévait aki úgy szorítja a markát, mint egy cserebogarakat vagy katicákat elrejtő kisgyerek az óvódában. Kicsit megnyitom a kezemet, de látom hogy elég szép mennyiségű vér elhagyta a testemet, és a tenyeremen és elvágtam egy vonalkát. Ne játszad a fejedet hülyegyerek, ennyi erővel a melléd éppen letelepedő férfi ölébe is vethetnéd magadat, és bömbölhetnél mint egy dedós. Na, nagyon bántja az egómat hogy segítségre szorulok. Elő kellett volna vennem egy zsepit, belecsavarni a kezemet és ahoyt inteni Lainesnek.
- Mi? Ja, persze. Rendben vagyok – nem is figyelek oda rá, csak próbálok az edzőcipőmre koncentrálni szégyenemben. Jó hogy nem vagyok elpirulos fajta, mert akkor már az egész fejem tüzelne valószínűleg. Milyen jól is állna a bőrömnek a rózsás szín. Mikor nyújtja a kezét, végre kinyitom a markomat és megszemlélem.
- Nem is olyan vészes.. Áú, finomabban! – szorítom össze a fogaimat és sipítok, de nem tudom eldönteni hogy a seb húzódott össze vagy ő ért hozzá.
- Bemegyek az egyik mosdóba és lemosom. Majd begyógyul. Zsepije van? – kérdem, és tartom a másik kezemet.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. október 28. 10:56 Ugrás a poszthoz

Eli
napi viselet

Mivel megígértem a kedves őseimnek, hogy írok nekik egy szép tartalmas levelet a történtekről, most kénytelen vagyok, az őszintén nyálas tintafoltos pergamenpapírt felvinni a baglyokhoz, mivel máshogyan nem tudom. A faluban is fel tudnám adni, de ki a frász gyalogol most le ilyen rohadt hidegben? Az egyik sulis csőröst használom majd, hiszen az enyémnek nyoma veszett még másodévben. Donnak is van egy baglya, de most vele nem találkozok mert el van tűnve, lehet nincs is a kastélyban. Már napok óta nem láttam, biztosra veszem hogy a srácnak megint hasmenése van. Olyan változatosan eszik, hogy nem lehet végig követni. Franc tudja hogy álmodtam-e, de mintha múltkor a reggelinél lekvárt evett volna dán szalámival. Lehet hogy az ízük elég jól összepasszolnak egymással, de garantáltan vécétúrát eredményez. Nem próbáltam ki soha, de édes gyümölcsíz és egy fűszeres és csípős húscafat együtt nem hangzik jól. A drága haver baglya jó megoldás lenne, de nem akarom hogy azt gondolja hogy zsebes vagyok. Bár az a nagy lóhúzó madár nem valami kicsi, még a táskámba sem tudnám beletömni. Tömésről egyből beugrik hogy miért kell elszámolnom már megint apáméknak. Tavaly nyáron a fater egyik túrazsákjába beleöntöttem valami kék színű, ragacsos cuccot csak heccből. Annyira bele van zúgva a felszereléseibe, hogy szerintem anyámhoz sem nyúl többet mint azokhoz a vackokhoz. Nem is ezért rosszalkodtam, nincs más oka mint hogy nem engedett át az egyik haveromhoz. Ha sikerült volna átmennem, összejött volna egy jó este, ami biztos emlékezetesre sikerült volna. A gond csak annyi, hogy van annak a palinak egy jó húga is, és igazából nem tudtam eldönteni hogy melyikkel szórakoztassam magamat, és magamnak köszönhetően nem is kellett döntenem köztük, mert azóta sem találkoztunk. Ezen a téren most totálisan semleges vagyok, de sosem mondok nemet egy váratlan lehetőségnek. Nem nevezem lehetőségnek az éppen a falnak dőlő srácot, aki úgy nézi a környezetet, mint egy éppen beindított tank. Mivel nem vagyok félős fajta, csak egyszerűen elsétálok mellette határozott de unott léptekkel.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. október 28. 11:22 Ugrás a poszthoz

Zalán
napi viselet

Alig kezdődött el a tanév, viszont még is rég elkezdődött már és rögtön ezernyi tanulnivalóm van. Tegnap már konkrétan nem a tankönyv csukott be engem, hanem én őt. Reggel az íróasztalnál ébredtem egy nyáltócsában, amit valószínűleg én okoztam. Annyi volt a mázlim, hogy a Mágiatöri könyv pár centire volt tőlem, mert ha azon dobom be a szunyát akkor megint vehettem volna meg, és mostanában le vagyok égve, egy piszkos galleonom nincs. Benyalok apámnak, és már is jön a szép kis summa a markomba. Még jó hogy a kaját nem kell fizetni, mert akkor már régen éhen haltam volna. Most egy jó csuka, és a fontosabb dolgok között melyiket lehet választani? Könyvekkel megpakolva baktatok be ebédelni, és a hangulatomon cseppet sem javít hogy az alsóbb évesek milyen vidámak. Nevessetek csak kis barátaim, majd eltelik gyorsan az a pár év, és sírni fogtok. Mint most én is. Nincsen elég problémám, de már azon is el kellene gondolkoznom hogy mi szeretnék lenni, mármint minek szeretnék tovább tanulni. Biztos hogy megéri a fáradozást, de én az öt elvégzett évfolyammal is meg lennék elégedve. Majd lesakkozzuk a családban, és kiderül mi lesz. Ahogy haladok elém csapódik két másodéves forma, és a nagy beszélgetésben magukról se tudnak semmit, nem hogy arról hogy mögöttük valaki bosszankodik. Az egyik leül, a másik meg tovább megy, majd megáll mint egy autó a közlekedési lámpáknál. Olyan hirtelen stoppolt le a kis csákó, hogy jobb híján beleütköztem. Meg sem kottyant a kis baleset, de nem hiányzott az életemből. Mivel mostanában mindenkivel összetűzésbe kerülök, próbálom jól kezelni a szitut.
- Hé, máskor figyelj egy kicsit jobban haver! Még jó hogy nem lett baja a csukámnak. Hátra léptél volna egyet, és annyi neki… Minek az út közepén kell teadélutánt tartani? – kérdezem felhúzott szemöldökkel és úgy csóválom a fejemet, mint egy mindent látott, tapasztalt vénember.
Utoljára módosította:Dévai Vince Áron, 2021. november 9. 18:20
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. október 28. 15:49 Ugrás a poszthoz

Dominik
zárás
napi viselet

Bár lázadást nem szeretnék szítani, de jó lenne valahogy rávenni a többieket hogy tiltakozzunk a vizsgák ellen. Vizsgázzanak a tanárok nálunk. Ja, nagyon jó gondolat bár még viccnek is rosszul hangzik, ezért ki sem ejtem a számon. Don értékelné a tréfát, de mivel a falnak is füle van, nekem meg még is csak jót tesz a tanulás és az én jövőmet szolgálja megmarad a csend. Továbbra is toljuk a sok süketelést a csajokról meg a vizsgákról, és el is felejtjük hogy miért jöttünk. Szívesen végig dumálnám az időt a haverommal, még is kénytelen vagyok tanulni, mert a vizsgák nem írják meg magukat nulla tudással. Legalább ha jobban figyeltem volna órán akkor összejönne egy jó kis elégséges, de inkább hagyatkozok a jegyzetekre, amiket az órán a lepisszegések után durcásan írtam meg. Év végén kíváncsi leszek rá hogy melyik vizsgát tartom majd a legnehezebbnek, és kinek hogyan sikerül. Az átkozott ajtó nyílik, és egy elég jó csajszi lép be rajta, és a szomszédos padhoz settenkedik szinte cicaléptekkel. Kedvem lenne odaszólni neki egy kacér szót, de ma a könyvekkel érdemes randizni.
- Nem mondom hogy tök jól, de alakulgatnak és kész. Neked? Lemehetünk tesó. – válaszolom a srácnak, és a jegyzeteket kezdem megint rendezni. Mivel az előbb jól összekevertem a kupacot, most válogathatom ki időrendi sorrendben. Tolja a szöveget a srác, és mire a végére ér sikerül mindent helyre tennem. Elég lesz egy fél óra tanulás, utána szerintem simán megengedhetek magamnak egy jó kis sétát, és hátha őt is elrángathatom magammal.
- Na most már tanuljunk, és majd később lejöhetnél velem egyet kocogni. Ok? -  kérdezem, majd lehajtom a fejemet, és elkezdem végig futtatni a szememet az első lapon.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. október 29. 17:57 Ugrás a poszthoz

Ruben
napi viselet

Tetszik az előttem ülő gyerek stílusa, eléggé megfogja az embert a maga módján. Lefogadom hogy kaméleon alkat, minden és mindenki jól áll neki avagy rajta. Ha nem itt találkoznék vele akkor még jó hogy divatgurunak nézném, és szerintem némi kurázsija is meglenne hozzá. Meghozza a döntést, aminek bár örülök azért meglepett. A modora hűvös, de még is tekintélyt parancsoló. Én sok vagyok mindenkinek, de kettőnk között megvan a vezető szerepnek az elnyerője. Szívesen át is adom, főleg úgy hogy nem ismerem még az illetőt aki egy kis ideig kénytelen az asztaltársam lenni. Szerintem megengedhetünk a másiknak pár szót, arra fogadást mernék tenni hogy ebből az akaratlan találkozásból nem fog nagy beszélgetés kibontakozni, de reméljük a legjobbakat. Pittyen egyet a telefonom, ami azt jelzi hogy az egyik haverom végre visszaírt az üzenethadakra, figyelmen kívül hagyom egy kicsit forrjon a levében, hadd egye a fene. Mikor a kajával kezdek mókolni, felborítom még a sótartót is. Tudom hogy szól a mondás, ezért a bal vállam felett átdobok belőle egy keveset, és remélem hogy beledobom egy éppen arra eltipegő valakinek az itókájába. Dobj a tequilába egy kis sót, felpörgetjük a mai showt.
- Köszkösz – mondom csámcsogva, cseppet sem törődve azzal ha zavarja, gyorsan végzek a kajával és lépek. Nem szeretek mindenkit megzavarni, a legtöbb embert igen de lehet mindjárt elkezd mesélni hogy hogyan tekeri ki a nyakamat azért mert le mertem ülni mellé. Az ő szeméből nem tudom kitudakolni azt amire épp gondol, de mivel diák vagyok és fiatalabb nála lehet nem bánna egy kis szórakoztatást. Mielőtt megkezdem a szórakoztatását, visszadobom a táskámba a kilógó fülhallgatót, majd az egészet a földre rakom le.
- Ööö.. talán elkérhetem a kecsapot? Kicsit feldobnám a pizza hangulatát – kérem el a csípős szószt, mivel éppen a tányérja mellett helyezkedik el, ami csak azt jelenti vagy már tett rá magának, vagy arra készül. Remélem az utóbbi.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. november 9. 18:41 Ugrás a poszthoz

Zalán
napi viselet

A szemöldökömet folyamatosan kell karbantartani, mivel akár egy hét alatt elkezd balra-jobbra szó szerint elburjánozni. Mindig ki kell szednem hogy megfelelően álljon, olyan ez mint másoknál a fodrász. Persze, oda is járok de igen ritkán mivel én jó sűrűn szeretem a kobakomon elterülő fürtöket. Annyira nem kellene fasznak lennem, mert se neki, se nekem nem lett bajunk. Mi a franc van velem? Érzékenységi rohamom van talán, de megsajnálom  a srácot mert mintha elszégyelte volna magát. Először el sem hiszem hogy az egyik évfolyamtársa szól hozzám, majd elnevetem magam. Elég bátor a kissrác, majd meglátjuk meddig marad ennyire vakmerő miután szembekerül a Dévaival. Nagyon erősen kell gondolkodnom, hogy beleálljak-e vagy apróbb megjegyzéssekkel borzoljam a kedélyeket. Az utóbbi hatásosabb szokott lenni, úgyhogy megelégszem vele. Mindig is imádtam színészkedni, és már arról is hallottam természetesen hogy van a sulinak színjátszóköre. Nincs rá időm, muszáj a szíveket elrabolnom és olykor eltipornom a kastély falain belül. Van elég kemény vetélytársam, én szinte már eltörpülök mellettük. Sikerült döntenem, még maradok mestertanonci rendszerben, tehát a móka még adott a következő évekre. Elhúzott szájjal, elcsodálkozott fejjel nézek a hősünkre, aki megszólalt.
- Te ki vagy? Hozzád ki szólt? – teszem a jobb kezemet a fülemhez, és úgy várom a választ. Gyorsan pozíciót váltok és az államat kezdem simogatni. Mintha óriási dologról kezdenék tanakodni, majd hirtelen a két srác mellé lépek és átkarolom a vállukat. Akár a jó cimborák.
- Dominik ki tud magáért állni, nem igaz? Nincs szüksége biztonsági emberre. Vagy de? – kérdezem a csodálkozó srácot, aki megrázza a fejét és leül az egyik haverja mellé. Úgy látszik ő nem áll belém, úgy mint én belé. Ezt szeretem. Jó gyerek ez, megérdemli hogy ne szekírozzam, egyébként se akarom. Viszont van még egy kedves versenyző akivel most foglalkoznom kell.
- Figyelj öcskös, most nincs kedvem felesleges dolgokon hablatyolni. Nincs baja a cipőmnek, ja. Tudod mit? Éhes vagyok, unatkozom ezért tedd le magad és kajáljunk talán máskor vitázhatunk – engedem el a sztorit, majd leülök a kisebbek közé és szedni kezdek valamilyen tésztát. Kicsit kötözködök vele, de nem lesz semmi balhé mert kajak kajás vagyok.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. november 12. 13:41 Ugrás a poszthoz

Zalán
napi viselet

Ebédre ez az egy adag bőségesen elég lesz. Tegnap este ne vacsoráztam, és még úgy gondolom ha muszáj volna még bírnám is evés nélkül, de nem kockáztatom hogy legyengüljön egy kicsit sem a szervezetem. Az evési szokásaim egyébként is furák, egyszer sokat majd máskor semennyit. Mivel nem kell sietnem a következő órámra, lassan és kényelmesen el tudom fogyasztani az ennivalót. Mintha tört döfnének a szívembe, mikor a kissrác eliszkol de mivel én sem gondoltam komolyan ezt a jópofizást elengedem a sztorit. Majd máskor, máshol viszont jó lesz folytatni. Mikor helyet foglal mellettem valaki, felnézek az evésből és gonosz vigyorra húzódik a szám. Ő jött vissza, tehát igényli azt hogy szekírozzák. Ültömben hátrébb dőlök majd az egész sort végig pásztázom a szemeimmel, és a nyakamat rá mertem volna tenni hogy már minden hely foglalt. Így is van. Most arra koncentrálok hogy nevetés nélkül le tudjam nyelni a falatot, és amint túl vagyok rajta támadásba lendülök.
- Mi van kisdiák, ennyire hiányoztam? Tudom.. – szólok felé nézve, hátha egy pillanatra meg tudom állapítani a szemei színét. Mivel kétszer néztem rá eddig nem nagyon emlékszem rá. Hátha szerencsém lesz, és a kis buksiját felemeli és nem lógatja azért mert mellettem volt üres hely. Mondanám neki hogy húzzon el egy kellemesebb éghajlatra, de nem akarom.
- Egyébként pedig nyugodj meg, tudok jó fej is lenni. Azokkal akik tisztelnek, és nem visszadumálnak. Akkor elkezdem őket én is tisztelni – magyarázom a gyereknek mindenféle hátsó szándék nélkül. A beszélgetésben nyilván fogom szívni a vérét, de mégsem haragosítom annyira a hangulatot, nem akarom hogy bajba kerüljön szegény. A bátorsága bevallom tetszik, eddig még nem szólt vissza senki. Merész.
- Ó, egyébként ne aggódj! Látod azt a srácot? Ő gyorsan szokott enni, úgyhogy majd el tudsz ülni ha akarsz a helyére – mondom neki majd a másik oldalamon helyet foglaló szintén levitás csajszitól kérdezem meg hogy kellett-e készülni Mágiatörténetre. Jó bőr.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. november 12. 14:07 Ugrás a poszthoz

Ruben
napi viselet

A velem szemben elhelyezkedő magas gyereket élvezetes bámulni evés közben. Mindig is fürkészni az embereket, magamban szeretem is véleményezni is őket. A lányokat és fiúkat is ugyanúgy. Ha rákérdeznek én elmondom mit gondolok, ha közelebbről is megismerkedünk egymással arról a dologról is szívesen beszélgetek, és ha kell pontozom a teljesítményt is, vagy hogy ki mennyire odaadó. Az evés témájához nem gondolom hogy illik az éppen elgondolt téma, így el is hessegetem. Az egy másik alkalommal majd. Kicsit zavaró, hogy tőlem is magasabb már-már szinte felém magasodik, fentről az égi bírák mellett tekint le rám zöld szemeivel. Azt mondják hogy ezek az emberek a legveszélyesebbek, de lehet csak közhiedelem. Ördög tudja. Elég nagy szelet pizzákat sütnek ki, ránézve a megkezdett szeletre olyan mint amikor egy egészen parányi egér, megkezd egy kilós sajtot. Amíg van mivel leöblítenem addig nincsen semmi probléma. Most egy újabb falat után úgy érzem hogy elférne rá egy kis só. Én nyilván olyan hülye voltam hogy eldobtam, viszont nem fogom megsózni mert akkor biztos hogy nagyon sós lesz, így hozzágondolom a sót. Szokásom hogy elsózom a kajákat.
- Szeretnéd? – kérdezem a köpésre utalva, majd pár korty vizet töltök a számba, és mutogatok hogy most akkor köpjek vagy ne. Úgy döntök hogy nem, ezért lefolyik a torkomon. Lehet hogy jót beszélgetek ma, vagy talán tudok egy kis zűrzavart csinálni az ő fejében is? Hát, nem lenne tanácsos mert lehet rám borítja az asztalt vagy letömi egyben a pizzát a torkomon. Őt megkíméljük. Ha tudná milyen nagy szó hogy valakivel nem szórakozok, szó szerint meghajolna előttem. Bár, nyilván azt hinné hogy ő kivételezett személy.
- Köszöntem. Nem tudod elég pikáns? – kérdezem, hátha már volt szerencséje a Félszemű kecsapjához. Eszembe jut, hogy még sosem próbáltam mustárral a pizzát, legközelebb biztos megcsinálom. Lehet hasmenés lesz a vége, ezért Dominikkal próbálom ki. Valami kisebb tolás éri a lábam, azt hiszem hogy a tulaj macskája szaladt el az asztal alatt.
- Nem gáz, ezért felesleges bocsánatot kérni – mondom neki, és szószt nyomok a szeletre.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. november 13. 17:04 Ugrás a poszthoz

Médi
napi viselet

Hűvös késő délután a mai, kezdem úgy érezni nem ezt az időpontot kellett volna választani erre az alkalomra. A kastélyban is vannak finom sütik, meg minden de mivel még nem próbáltam ki a falusi cukrászdát, úgy gondoltam ez az alkalom megfelelő lesz rá. Tegnap a folyosón összefutottam egy nagyon régi barátnőmmel, akivel úgy negyedik év elején megszakadt a napi kapcsolat. Persze azóta is köszönünk egymásnak, de már nagyon régen csináltunk már valamit közösen. A szőkeséggel egymás mellé csapott minket a folyosó tömege, amelyből egy kellemes délután kerekedett ki. Rengeteget beszélgettünk, és a vacsoránál miután elváltunk megbeszéltünk egy találkozót, mármint elhívtam egy finom pillekönnyű krémesre a Czukorvarázsba. Sok haver ajánlgatta már, mindig oda vitték el a csajaikat, de nálunk annyi a különbség hogy még semmi nem alakult köztünk, barátok vagyunk. Nem látok a jövőbe, ezért nem tudom hogy mi lesz ebből az egészből, de én már eleve meg vagyok elégedve egy ilyen baráttal. Olyan jól megérti a heppjeimet, és nem is sértődős fajta, a tipikus hisztérika ellenkezője. A kigombolt szövetkabátom alatt szinte didergek, majd begombolom a gombokat és egy kicsit sokkal jobb lesz a helyzet. A cukihoz érve nem látom Médit, akkor biztos még van valami dolga a faluban. Az épület széléhez sétálok, és megállok a szélénél, majd nekidőlök a falnak. Nem igen szeretek várakozni, de nélküle nem akarok bemenni, rögtön felfalnám a sütemény készletet mint utoljára otthon a városban. Szegény cukis néni azt sem tudta hova kapja a fejét örömében, apámék meg sírhattak a fogyasztásom miatt, de örülhetnek hogy nem egy egész havi fizetésüket cukiztam el. Mi is tehetne boldogabbá, mint hogy idegesítsem őket? Valami jó kis témát kell felhoznom hogy megnevetessem a csajszit, imádok bohóckodni. Egy szerelmespár elsétál mellettem. A csaj és a pasi is elég jó bőr, de a csávó bevallom jobban tetszik külsőre. Rá is kacsintok, mellyel csak annyit eredményezek hogy elpirul majd szinte futva tér be a cukiba a lánnyal. Nyugodj meg gyerek, ott van a barátnőd az oldaladon, kapcsolatokat nem akarok tönkretenni, meg nem is gondolom komolyan szokás szerint. Mostanság úgy érzem hogy én is kétpályás vagyok, de van amikor nem.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. november 13. 17:25 Ugrás a poszthoz

Eli
napi viselet

Megcsapja az orromat valami különleges illat, ami mintha a korai gyerekkoromat idézné fel. Lehet akkor találkoztam egy hapsival valahol, akinek ilyen kölnije volt. Az illata nagyon bódító, szinte már magával ragadó. Nem tudok ellenállni a csábításnak, megtorpanok. Nem tudom eldönteni hogy ez egy nagyon márkás parfüm, vagy egy csalfa bájital. Csak is ez a kettő lehet, mivel más engem életemben még soha nem állított meg. Azt kétlem hogy maga a talpig feketébe öltözött gyerek varázsolt el annyira hogy visszaforduljak hozzá. Megkérdezzem vagy nem? Azt csak szabad, ha elkezdene bunkóskodni akkor bevetem magamat, ma olyan a hangulatom hogy szívesen beleállok. Semmi jót nem veszek ki a szemeiből, mintha egy sötét és üres házat néznék az utca másik sarkából. Hátat is fordíthatok, vagy összeszedhetem magamat és túl is lehetnék már a kérdésen. Komolyan, úgy állok a srác előtt mint egy kutya, aki arra vár hogy a helyére parancsolják. Egyszerre érzem magamat borzalmasan de még is kellemesen, és nem tudom eldönteni hogy mindezt a különleges igéző illat teszi, vagy egyszerűen hülye vagyok. Eleve mit is keresek itt? Miért jöttem ki most a baglyokhoz. Emlékszem, hogy valamit a szüleimnek akartam elküldeni, de mit? Valami itt nekem nagyon bűzlik, ezért kérdőn végre kinyögöm amit ki kell.
- Milyen parfümöt használsz? Ismerős az illata. Ja, és ki vagy te? Még sosem láttalak korábban, vagy csak elkerültök egymást? – kérdezem, és elég morcosan tekintek rá, amit lehet hogy nem kéne, de nem tudok mosolyogni úgy hogy nem tudom hogy most mi van. Az egészet ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az ember befüvezik. Életemben egyszer szívtam még odahaza egy buliban, de az is éppen elég volt. Soha többet, úgy voltam vele de most megint abban a csodaországos feelingben érzem magam, pont mint akkor. Miközben egyre inkább tanakodóba esek, a baglyok huhogása és a szél süvítése egybe vegyül, amit a felhők mögül előbújó nap mintha felerősítene egy másodpercre. Cseng a fülem. Melyik, a bal vagy a jobb?

Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. november 20. 16:57 Ugrás a poszthoz

Zalán
napi viselet

Eleresztem a fülem mellett a gyereknek a szövegelését. Nem látja hogy éppen a csinibabával foglalkozok, és nyalogatom a tejszínhabot az ajkairól. Gondolatban persze, de akkor is élvezetes elfoglaltság, és nem lehet tűrni hogy zavarjanak. Tudom én, hogy a fiatalabb srácnak van igaza és mivel nem ismer nem tudhatja hogy nem komolyan gondolom vele a szemétkedést, csak egy kis ízelítőt adtam neki ha esetleg talán jobban megismerném, mire számítson. Érzelgős is tudok lenni meg brutál jó fej is, de első látásra egy nagy barom vagyok. Kis kell ismerni, és akkor rögtön más véleménnyel van rólam az ember. Ne ítélj első meglátásra, vagy első dumálásra. Megköszönöm a szöszi csajszi eligazítását, majd visszafordulok az ebédem felé és szemrehányó arccal nézek rá. Mármint arra a személyre akivel szóváltásba keveredtem, nem tudom még a nevét.
- Jól van már na, nem gondoltam komolyan az egészet! Ilyen a természetem, hidd el nem a te személyed ellen szól. Mi lenne ha elengednénk az egészet és kezdenénk egy üres lappal? Tintafolt nélkül – tanácsolom a srácnak, mert belefáradtam már a folytonos pofázásba. Úgy látszik emberemre akadtam, mert ilyen őszintén és nyiltan még senki nem mondta el a véleményét a viselkedésemről. Meghallgatom, és ha jónak látom megfogadok tanácsokat, lehet ebben az esetben is így lesz. Kemény dió, tiszta szavakkal és anyázás nélkül elérte hogy szégyeljem magamat. Az arcomon most nem lehet látni érzelmeket, így nem hinném hogy rájön hogyan érzem magamat, de legszívesebben az asztal alá bújnék. Lehet hogy jó lenne egy ilyen alak az életembe, hülye dolgokról leszoktatna legalább. Olyan mint egy tanár, nem tudom valami szupermenő és jól érvelő családból származhat. A beszéde miatt a Mágusjogász szakot ajánlanám neki. Jól van Dévai pofa be, ennyi komolyság elég volt abban a zakkant fejedben! Nem olyan dolgokra születtél te.
- Ha szeretnéd, szívesen felállok és elmegyek ha rosszul érzed magad a jelenlétemben.. - szólok a szemébe nézve, és várom a döntését. Lehet neki sincs jó napja, az életkedvét ne vegyem már el.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. december 7. 14:38 Ugrás a poszthoz

Zalán
napi viselet

A kezemben lévő, pár pillanattal ezelőtt megemelt táska újra leesik mellém. Elengedi a jobb karom, mert a srác meghozta az ítéletét. Valami eltört, de nem foglalkozom vele mert ha esetleg egy tintás üveg tört el, nem nagy kunszt. Lehet venni új tintát, és új táskát is. A tankönyvek, igaz kicsit neccesek de ha sikerült tönkre tenni őket, lehet ma megúszom felszólítás nélkül a tanórát. A galleon nem számít, egy ilyen napnak nagyon örülnék. Kényelmesen, lábamat a padra feldobva élvezném ahogy felszólítanak egy stréber srácot, aki arra a kérdésre nem tudja a választ, mert elhagyta azt a lapot a jegyzeteiből. Elhagyta? Vagy valaki kicsórta utolsó óra után, azzal hogy csábosan mosolyogva haladt el mellette. Ezek nem történtek meg, és elégedetten látom hogy semminek nem lett semmi baja. Vigyor kerül a számra, amiben benne vagy egy kis huncutság, majd kezet fogok a kézzel. Ki nyújtotta a kezeit. Bele kellett volna köpnöm a tenyerembe, vagy meg kellett volna harapni a szimpátiám jeléül. Az annyira ősemberi kézjobb volna, ami nem lenne menő de azért pár kacajt eredményezne. A másik kezemmel visszagombolom a kis pulcsim gombját, ami az előbb történt lehajolás eredményeként kigombolódott. Már nem annyira erősen fogja a cérna, majd rendelek egy másikat az őseim terhére. A türkízszínű az nagyon jól állna rajtam, kiemelné a tengerszínű szemeimet.
- Ez a beszéd haver, örök barátság… Na jó, barátságnak nem lehet nevezni a mi kapcsolatunkat, talán csak új ismerősinek, de azért örültem – mondom felemelve a kupát, és kiiszom a cukros üdítőt belőle. Az utolsó falatokat eltűntetem, és jóllakottan ásítok. Még bent maradok, mert még van egy tíz perc a következő óráig. Egy emeletet kell sétálnom, amit három perc alatt megteszek gyalogosan. Seprűért büntetnek, nem próbáltam de szerintem benne van a suli szabályzatában.
- Kit keresel? Ja és hanyadikos vagy amúgy? Kicsit idősebbnek néznélek, jó neked hogy korán úgy nézel ki mint egy igazi férfi. Én még mindig gyereknek nézek ki, hát de nem hátrány az – rántom a vállamat, és köszönök a távozó csajszinak aki elmegy mellettem. Múltkor ez árult be hogy puskázok. Rüfke.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. december 8. 16:58 Ugrás a poszthoz

Zalán
napi viselet

A falat majdnem visszajön, hiszen én sosem bírom az árulkodást. Júdás biztos nem kapott tojást, és a csajszinak sem csinálnék ezek után rántottát. Megcsinálni majd az egyik manó fogja, én meg a fejére kenem. Legalább a diákok között is legyen összetartás, mert már kezdem irigyelni a tanárok kapcsolatát. Én is láttam múltkor hogy az ő pasija puskázott, na és nem szóltam egy szót sem a tanárnak. Esküszöm hogy az az oka mert nem szeretek másokat bajba keverni, de az sem hátrány hogy jól néz ki. A csajról nem mondanám el, folyton úgy megy mint aki lenyelt egy rozsdás horgonyt. Külső-külső, de még a belseje se piskóta: több pasit elfogyasztott már mint én. Ennyit erről. Nem az én dolgom mások magánéletében turkálni. Egyébként szívesen teszem, csak nem minden emberrel. A prüszkölő, köhögő srác ki is zökkent a gondolkodó fázisból, rögtön megcsapkodom a vállát. Nem vetne rám túl jó fényt, ha egy diáktársam mellettem krepálna be. Az biztos viszont, hogy a csajt nem csapkodnám, hogy ne fulladjon meg. Nyelje le szépen a leveskéjét amit kifőzött. Ezt én sem gondolom komolyan, még jó hogy nem hagynék senkit bemurdelni. Éppen eleget törődöm már megint magammal, később is tudok ezeken gondolkozni. Öntök egy pohár vizet a gyereknek, majd elé tolom. Itatni nem fogom, max ha valami olyat mond ami nem tetszik, leöntöm. Kár lenne a vizet pocsékolni, ezért felemelem és a szövegelésem közben elé tartom hogy igya meg, vagy tarkón vágom.
- Azért sírni nem kell haver. Örülj neki hogy ilyen helyes gyerek vagy, pedig alattam lévő évfolyamba jársz. Talán félsz az öregedéstől? – kérdezem, és fogpiszkálóval kezdem a fogaimat tisztítgatni. Utána rágcsálni, és szívogatni kezdem. Jobb mint egy édes nyalóka, főleg így ebéd után. Jóllakottan ücsörögni. Mindjárt a gyerekre dőlök, mert fáj a hátam és a vállam is beállt a sok cipekedéstől.
- Másodikos? Na faja, hatodévesnek simán néznélek. Kajak. Mik az előnyök? A gyerekek bármit megtehetnek és megkaphatnak, csak elég egy kis bociszem meg pár ígéret, és tessék. Én enélkül is megkapom, mert szeretem nehéz munkával megszerezni… dolgokat. Mondtam már hogy Vince vagyok? Meg Áron, a vezetéknevem Dévai. Így is lehet szólítani – mesélem az új pajtinak.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. december 11. 17:50 Ugrás a poszthoz

Zalán
napi viselet

Félrenyelem a nyálamat, és heves köhögőroham tőr rám. Olyan mintha valami a torkomból próbálna előjönni, feltörni a mélyből. A kancsó felé nyúlok, és megtöltöm a kupámat félig és lassan kortyolni kezdem a hideg vizet. Felprüsszögök, de csak egy egyszer és éles fájdalmat érzek a torkomban. Szó szerint a nyálam megerőszakolta a torkomat, vagy ilyesmi. Hasonlatos ahhoz, mikor beleesünk egy medencébe, és hirtelen víz vesz körül. Az orrunkon, a fülünkön kezd beáramolni a víz, és amint a felszínre jövünk kapkodni kezdünk a levegő után. Nem nagy dolog, más is fulladozott már de milyen ironikus hogy az előbb valaki bekrepálására gondoltam. Öngól, meg is érdemlem.
- Bocs, de ha most nem figyeltem volna akkor lett volna rá magyarázatom – mondom a srácnak, és a vizes számat kezdem törölgetni, amelyből csepeg ki a víz. A tányérra érkeznek a cseppek, az asztalra olyan gusztustalan volna. A velem szemben lévő, másik asztalnál helyet foglaló gyerek már így is borzadozva nézi az eseményeket, de tömi magába a lekváros buktát. Száraz az tesó, lökj le hozzá valami innivalót. Hallom én hogy a Zalán nevezetű playboy vakerálgat néha, de megint nem figyelek oda rá. Az orromat is ki kellene fújni, mert érzem a vizet ott belül. Hogy lenyugodjon a torkom, előkotrom a táskából a narancsmentás cukromat, kiveszek belőle egyet megkínálom a gyereket és leteszem az asztalra. Eléggé gyorsan elolvad az ember szájában, így néhány perc múlva újat kell bevennem.
- Aha, én is örülök. Ha nem haragszol, azért annak még jobban hogy nem nyiffantam ki. Jó kis mutatvány volt. Kipróbálod? – kérdezem, majd kacsintok egyet rá hogy vegye az adást. A srácok egyre jobban kezdenek fogyatkozni az asztaloktól, nem tudom ő még miért nem lécelt le. Vagy kevés haverja van, vagy szekálják, vagy nem tud mit kezdeni magával. Ahogy én.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. december 14. 18:44 Ugrás a poszthoz

Laines prof.
napi viselet

Az a bizonyos tévéreklám, végig fogja kísérni az egész életemet ez már egészen biztos. Mi lehetne borzasztóbb egy kellemes karácsonyi reggelen? Kakaót szürcsölgetve, alig tízévesen egy horror műsort nézni. A fordulat viszont az, hogy tetszett amit láttam még is az elfogyasztott diós patkó amit már megettem, feljött és kijött. Kisebb koromban meg szinte kirázott a hideg a vértől. A takarítónő jól kiporolta a seggemet amiért összepiszkoltam a frissen felmosott padlót. Tisztán emlékszem, hogy egy furcsa kis koboldszerű valamicsoda egy kispengéjű kést húzott végig a szende kislányka tenyerén. A nyomában kicsurrant a vér, a rémes teremtés pedig mintha megnyalta volna. Azóta nagyon csípem a horrorokat, és a padlót se okádom teli miközben nézem. Az én vérző ujjamból szivárgó vér kicsit halványabb színű, de mintha a talajvíz törne elő, úgy csorognak az ujjamon a vörös cseppek. Oké, nagyon kedves a tanártól hogy itt virraszt mellettem, de a tekintetéből ki lehet olvasni hogy sokkal szívesebben venne részt, egy kislány szülinapi zsúrján. A sok kicsi között kicsit Slendermanként nézne ki, mert magas egy teremtés. Annak is örülök hogy élek, de azért ne csodálkozzon hogy rosszul érzem magam, akkor elhagyják olyan szavak a számat, amelyeket nem mondanék más szituban. Emberek vagyunk, biztosan megérti.
- Bocsánat, csak ahogy összehúzódik olyan mintha valaki simítaná – állítom a profnak, és hagyom hogy magával húzza a kezemet. Elég gyengéd, amiért hálás vagyok. Nem lenne éppen jó, ha lóbálni kezdené. A vér eltűnik, már csak egy nagyon friss vékony heg van a seb helyén. Ha valamihez hozzáérnék akkor felszakadna, jobb volna sebtapasszal betapasztani. Az átnyújtott zsebkendőt nem merem ráhelyezni, a szárazsága miatt irritálná talán. A fejem is hasogat, az ép kezemmel a táskámba nyúlok és előveszek kettő tábla csokit.
- Válasszon, van epres meg karamellás, remélem nem allergiás rá, vagy fogyózik mint legtöbben. Köszönöm a segítségét – mondom, és felé nyújtom a választani valót.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. december 15. 18:55 Ugrás a poszthoz

Kristóf
napi viselet

Legszívesebben végig káromkodnám a folyosót, miközben a bal kislábujjamat fogva próbálok haladni egy nyugis helyre. Előttem elsős fruskák csivitelnek mint a madárkák, mögöttem negyedéves eléggé jó palik lépdelnek, vagy cammognak mert elég nagydarabok. Félre állok és elengedem a csordát, akik igen izmosnak és sármosnak tűnnek. Mögöttük egy fiatal és csinos csaj lohol, őt is elkapnám egy-két éjszakára. Tartani lehetne közösen egy bulit, ahol üvegezést játszunk egymással. Legközelebb sort fogunk keríteni rá, de mivel mérges vagyok csendet intek a lányoknak és a másik irányba kezdek sántikálni. Ide sem jó kedvemben jövök, és jó kedvvel szoktam távozni. Túl sok nekem egy helyen a hormonoktól túlfűtött tinik, és néhol kelekótya tanárok. Ágoston óráján folyton bealszok, olyan mintha hangoskönyvet olvasna fel egy monoton hangú ork. Jó, ő is elég jó pali de azt hiszi magáról hogy a királyi család tagja. El is hinném róla hogy lovaggá ütötték. Szapulni jól tudok, a sok balszerencse viszont éppen ezért ér. Nem állapodhatok meg abban magamban hogy jó pasi és olyan amilyen. A haverjaim is nagypofájúak de szeretem őket, az alkalmiak pedig többet akarnak, de udvariasan elvagyok velük pedig tudják hogy éjszakára szól a viszonyunk. Ebben a nagy kastélyban minden előfordul, naponta vagy húsz baleset. Megint megtalál egy srác, akivel összeütközünk. Mármint ő jött nekem, mert nyilván a cipőjét bámulta.
- Igazán semmi probléma monszenyőr. Tesó, bökj ki egy bocsot és lécelj le, ne pedig úgy beszélj mint egy báró – fordulok felé ingerülten, és mérgesen nézek rá. A szemeim forognak, mert tudom nem direkt volt meg nem tehet róla de valakin le kell a haragomat vezetni.
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. december 24. 19:37 Ugrás a poszthoz

Kristóf
napi viselet

Csak nekem lehet olyan mákom, hogy a legzsúfoltabb napomon találkozok egy szófosásos francia királyi vagy bárói vagy franc tudja milyen származású gyerekkel. A szemeim kifolynak a helyükről ilyenkor. Látja hogy ideges vagyok és nem vagyok jó hangulatban, és itt ugat előttem mint valami pincsikutya. Ráadásul követni is úgy tud mint az említett fajta, bár nem nehezítem meg a dolgát mivel sántikálva lépdelek előre. Keveset lehet társaságban, és bennem láthatja azt aki meghallgatja az elmúlt években történteket. Gyerek rosszkor kerültél az utamba, öt percen belül sírva-ríva fogsz elfutni az ellenkező irányba. A rafinált kisördög kibújik belőlem, minden fájdalmamat hátrahagyom és felegyenesedek. Kicsit előrébb haladok, és mikor a látóteremből észlelem hogy mindjárt odaér hozzám, kirakom a jobb lábamat az útjába. Vigyázok hogy ne nagyot essen, csak egy kicsit lepődjön meg hogy seggre pottyant. Úgy teszek mintha most vettem volna észre, és sugárzó mosollyal de ördögi tekintettel nyújtom felé a kezemet.
- Jól van, kevesebb duma. Megütötted magad, amikor leestél a mennyből cicafiú? – kérdezem, és a felrántom magamhoz. Gyengéd és gondoskodó (na persze) szárnyaim alá veszem, átkarolom a vállát és sétálgatok vele szépen lassan, úgy kihozva a távokat hogy egy szakaszt se haladjunk. Össze akarom őt zavarni, talán kicsit meg is ijeszteni hogy elmenjen a kedve az okoskodástól. Talán azzal a Hollósi sráccal is azt kellett volna, de jobban ledorgált mint a saját anyám. Jó apa lesz belőle, meg biztos papucs férj is. Egyébként ő is jó fej gyerek, semmi bajom vele sőt bírom is csak azért néha elengedhetné magát. Körülbelül úgy mint Dominik, akit szerintem én formáltam át. Jól sikerült.
- Nem fogom kitölteni rajtad a dühömet ne aggódjál te emiatt. Hallod szerintem te svájci vagy. Tiszta svájci sajt szagod van. Mikor fürödtél? Ja, bocsi a franciáknak van különleges bukéjuk. Na várj megkóstolom – mondom, majd megragadom a karját és magamhoz húzom.
- Megharapjalak vagy abbahagyod a stréber stílust báró von franci? – dühös szemeimmel méregetem és engedek kicsit a szorításból.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Dévai Vince Áron összes hozzászólása (50 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel