Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Mikor annak idején Bánki Zorka kisasszony kitette a faliújságra a hirdetését, hogy rajzszakkört fog indítani a kastélyfalain belül, Saci nagyon megörült. Az elsők között jelentkezett és rendszeresen, szorgalmasan látogatta a foglalkozásokat. Tetszett neki, ahogy a nő létezik, él és tanít, mindig magával tudta ragadni a lányt. A foglalkozások pozitív hozadéka még az, hogy lehetősége volt találkozni, megismerkedni, barátkozni olyanokkal, akikkel mindennapokban valószínűleg ez a kor- , ház- illetve érdeklődési kör különbözőség miatt nem történt volna meg. Itt végre nem a hetedik Bontovich, vagy az eget rengetően rossz Bontovich Miksa húga volt, hanem önmaga. Kellett neki ez, mint egy terápia. Ezért is sajnálta nagyon, mikor kiderült, hogy Zorka idén már nem lesz, mert követte a szívét és a szerelmet.
Bárcsak én is ilyen bátor lennék!
- Barni bá - csak azért hívja így, hogy idegesítse vele. - Azt mondta, hogy totál ránk bízza az egészet - egy kis dobozkát cipel a kezében és kislányos izgalommal néz Ádámra, akit szintén a szakkörnek köszönhetően ismert meg. Ő az, akivel biztosan nem barátkozott volna, ha nincs ez a külön foglalkozás, hiszen idősebb, fiú, ráadásul levitás, akikkel valahogy a családjuk sosem tud igazán boldogulni. Sári persze kivétel, ő magába hordozza az összes legkisebb királylányokról és királyfiúcskákról szóló sztereotípiát, mint például a szerény, segítőkész, barátságos és még sorolhatnánk. - Mivel egy kedvelt étterem lehet, hogy nem a legdurvább ijesztegetésre kéne rámenni, nem? -azért, ahova kis gyerekek is járnak, nem biztos, hogy halálra kéne rémíteni őket. Bár Sára csak abból indul ki, hogy ő eléggé beszari kis lányka volt - még mindig az- .

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Otthon, Stefivel mindig mindent kidekoráltunk már nagyon kicsiként is. Szerintem így akartunk érvényesülni az öt fiú elnyomása mellett, tök jó cuccokat találtam a padláson, gondoltam a hasznukat vesszük - már nem dekorálnak annyit, mert kevesebbet vannak otthon. De azért mindig tesznek arról, hogy a fiúk érezzék, hogy vannak húgaink.
- Hoztam fehér szalvétát meg nyalókákat és arra gondoltam, hogy csinálhatnánk belőlük kicsi szellemeket és azt tudnak adni a gyerekeknek, akik aznap betérnek - megmutatja, hogy mire gondol, mert egyet már csinált. A szalvétával beborította a nyalókát, megkötötte egy madzaggal a nyakánál és rajzolt fekete filccel szemet és szájat rá. Nem nagy durranás, szóval teljesen eldobható ötlet.
- Hááát, tudod.. Miksa hülyeségei még mindig nagyon elnyomnak és tök cikinek érzem, hogy közöm van hozzá. Nem akarom, hogy megint csattanjanak rajtam dolgok miatta, így inkább nem nagyon járok sehova - valószínűleg eléggé gáz ez így, de az évnyitó és a trófealopás eléggé elvette Saci kedvét attól, hogy büszkén vállalja rokoni szálát Miksával. Megint elsős kis törpének érzi magát, aki nem találja a helyét. - Szerettem a rajzszakkört, mert ott nem Miksa húga voltam, hanem Saci.. Hiányzik - neki terápia volt, ami nélkül most újra szürkének érzi magát.
- Na és veled mi a helyzet? - kezdet el kipakolni a dobozból, s az asztalon pillanatok alatt lett káosz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Örül, hogy Ádám nem elutasító az ötletét illetően. Tényleg nem nagy dolog ez, csak egy kis kedveskedés a gyerekeknek azon felül, amit a pizzázó úgyis kitalál még. A fiúhoz hasonlóan ő is vett elő néhány darab nyalókát és szalvétát, majd elkezdte készíteni a szellemkéket, hogy ezt minél hamarabb le tudják és utána készíthessék a dekorációt.
– Ühm és ugyan kivel menjek bulizni? - nézett érdeklődve a másikra. – Múltkor a saját bátyám tartott direkt korhatáros bulit, hogy én ne mehessek.. Szabályszegésben meg nem igen vagyok jó, szóval fogalmam sincs, mi jöhetne szóba - vonta meg a vállait, miközben tette le az asztalra az elkészült szellemeket. - Köszönöm - néz hálás tekintettel rá. Nagyon jól esik neki, hogy Ádám ezt kimondja. Mert reméli, hogy mások is el tudják különíteni őt a bátyjától, de nem sokan szokták kimondani.
– Tökéletes lett –nem akarja mondani, hogy ez igazából elronthatatlan, mert örül, hogy Ádi egyáltalán segít neki. Végre nem elnyomja valaki.
– Nagyon sajnálom, remélem, hogy mihamarabb előkerül és minden rendben vele – nem akar mélyebben kérdezősködni erről, mert látja a másikon, hogy míg beszél róla arca, hangulata és hangja is sokat változik. Saci sem szereti, ha nyaggatják, szeret megnyílni magától.
Éppen hajol bele a dobozba újabb adag nyalókáért, mikor a levitás egy meglepő kérdéssel találja telibe. Sárikánk pedig hirtelen úgy érzi, hogy tetőtől talpig vörös lesz. – Hogy, hogy mi? Micsoda? Pasikkal? Mármint, nekem dolgom, veletek? Vagyis velük? – néz eléggé zavartan a kérdést meghallva. Majdnem le is esik a székről, annyira váratlanul éri a dolog. Hát még a cicije növekedésével sem barátkozott meg és leginkább leszorítós melltartókat hord, hogy másoknak ne tűnjön fel.. Tudja ő jól, hogy rengeteg korabeli már rendszeres szexuális életet él, de ő nála ez eddig kimaradt. – Én, én nem.. Nem járok sehova, hát mi lenne? – fújja ki a levegőt végül. Észreveszi a helyes arcokat és csoda mosolyokat, mint például Ádámé is, de, hogy bármely fiú felé úgy nyisson, az neki még nagyon nem akaródzik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Vannak barátaim, de azt hiszem ők tavaly letettek arról, hogy elhívjanak – vonja meg a vállait. Nem igazán lepődik meg ezen. A két barátosnéja csajosabb csaj, mint ő, nem is érti, hogy igazándiból miért barátkoznak még mindig vele.
– Ugyan már, pont az kéne neked, hogy egy kiskorút pesztrálj valami buliban – neveti el magát zavartan. Nem hinné, hogy ez az ajánlat komoly, mindenesetre hálás érte, mert nagyon jól esik számára. Albert és Miksa is már mondta ezerszer, hogy majd ők elviszik bulizni, de az más.. Szereti őket, mégis valahogy tőlük függetlenedni vágyik. Nagyon.
– Én, én, bocsánat. Hormonok vagy mi – szokták mondani a nagyok, bár az mintha csak a terhesekkel szokott volna szórakozni. Pedig Sárának bőven vannak hangulatingadozásai manapság, tök cikinek is érzi magát miattuk. Totál vörösbe borul, mikor Ádám azt mondja, hogy csinos. Nem szoktak neki ilyesmit mondani olyanok, akik ne közvetlen közeli rokonai vagy barátai lennének. Nem is tud mit kezdeni ezzel hirtelen, mert fogalma sincs, hogy ilyenkor mit szoktak mondani.
– Lehet, hogy igazad van. Tényleg elvinnél? – szólal meg végül némi hallgatás után, s szemeiben kíváncsiság csillan. Másodjára ajánlja a fú, hogy elvinné, így már el is hiszi. Bár van benne némi kétely is, mert tényleg nem érti, hogy ez miért is lenne Ádámnak jó.  
– Merlinre, te tiszta dinka vagy – neveti el magát, mikor meglátja a vámpír szellemet és ráismer arra, hogy mit is játszik éppen a másik. – Maradj inkább Ádám, az sokkal jobban áll – mondja mosolyogva, majd számolgatni kezdi a legyártott szellemkéket. – Mennyi a nem túl sok és a nem is oltári kevés? – néz kissé tanácstalanul a másikra. Nem akarja túlzásba vinni, de azt sem akarná, hogy ne jusson mindenkinek. Viszont haladniuk is kellene a dekorálással. Beletúr a dobozba és szed elő sablonokat, denevér, tök, szellem, boszorkány, gyertyák, tényleg minden, ami kellhet. – Jaj, nézd, ez az egyik kedvencem – hajol bele teljesen a dobozba, hogy kihúzzon belőle némi anyagot. – Pókhálóóó - az elengedhetetlen, legalábbis a számára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Úgy gondolta, hogy az első lépések egyike az, ha nem a klubhelyiségben gubbasztva tanul, hanem egy nagyobb közösségi térben. Marina levele pont jókor jött, mert így legalább nem egyedül ment az úgymond ismeretlenbe, hanem egy pajzzsal. Egy elég hangos pajzzsal, ami azt illeti.
Nyakát behúzva, fejébe csapva a csukját vonul az ajtótól egészen Marináig. Miksánál csak a barátai hangosabbak, de komolyan. Néha úgy érzi, hogy veri a sors velük, ugyanakkor titkon imádja, hogy vannak és hogy elfogadták őt.
- Sziaa - köszön a Rellonosnál sokkal visszafogottabban, majd lepakolja cuccait és nagyra nyílt szemekkel nézi, hogy Marinát mik veszik körül.
- Te most tanulni jöttél, vagy hízókúrára? - mondjuk a lányon egy deka felesleg sincs, szóval biztosan jók lehetnek a génjei, ha minden tanulásnál ezt műveli. Irigylésre méltó az egyszer biztos. - Mi a helyzet Marina? Eléggé meglepett, hogy írtál.. Miksa vett rá? - igen, tudja jól, hogy a bátyja akkor is vigyáz rá, mikor ő nem kéri és ha tényleg így történt, nem fog haragudni, de azért szeretne tisztán látni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Gyanúsan méregeti a csokikat, majd Marinát, aztán megint a csokit. – Ühm, nem, köszönöm – nem bízik abban, hogy kis üveg formája van, s bár dánul nem tud, de azért a liqueures és a különböző italok nevei eléggé gyanúsak számára.
– Áhh valóban? Nem jönnek be neki? – néz álmeglepődöttséggel, haragszik a bátyjára, de nem árulná el, hogy miért is van ez. Miksát még amúgy sem szembesítette a ténnyel, hogy bizony tudja ám, mert nem vak. Na meg a Laurával történt beszélgetés az évnyitón eléggé beszédes volt, be kell látni. – Biztos buzi lett és nem meri bevallani Albertnak, hogy mennyire szerelmes belé – vonja meg végül lezserül a vállait, majd előszed néhány füzetet.
– Dehogy bántanak. Szerintem a többségük a nevemet se tudja – neveti el magát. – Miksa jelenléte van rám iszonyat negatív hatással. Tudod, azt gondoltam, hogy végre végez, eltűnik és akkor nekem jó lesz. Erre berobban és egy héten belül két rohadt nagy balhét csinál – morogja halkan, miközben keres tollat is magának. – Na mindegy, beszélni se akarok róla – mert megint körülötte forog minden, unalmas már.
– Mi a helyzet nálad? Jó volt a buli, amire egyikőtök se volt képes elvinni???? – néz szúrós tekintettel a másikra, majd végül elneveti magát. Nyilván nem bánja, minden aggálya ellenére, Várffy partija sem volt rossz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Nagyra nyílt szemekkel nézi, ahogy Marina egyre hangosabban hajtogatja, hogy ez a csoki dán. – Merlinre, maradjál már – csitítja egy kicsit a másikat, még kezét is mozgatja, amivel azt próbálja mutatni, hogy halkabban. – Olyan hangos vagy, mint egy tüzelő macska, már mindenki minket néz - érzi, hogy totál vörös. Miksa mellett is mindig ennyire kínban van, pedig aztán nem akar neki ártani a másik. Sára valahogy mindig befeszül az ilyen temperamentummal ellátott emberektől. – Jó van, adj egyet, csak csssss – sóhajtja végül, aztán nyúl egyért, miközben azon gondolkozik, hogy vajon, ha a benne lévő löttyöt alig észrevehetően kiköpi a földre, akkor Marina elájul-e, ha rájön?
– Tudom, hogy nem, csak.. csak viccnek szántam – úgy tűnik, neki ezt még tanulnia kell. Meg valószínűleg nem jó dolog ilyennel viccelni, na, mindegy, ezt is tudja már legközelebbre.
– Miksa utolsó idegszála is elpattant, aztán bántalmazott két elsőst – mert az volt. Ha egy huszonéves nagy méretű fiú neki megy két kicsinek, az bántalmazás. Szerinte a büdös kölke örülhet, hogy nem csapták ki, hogy nincs börtönben és hogy még él. Bármelyik lány szülője lenne, tuti, hogy már eltüntette volna  Miksát a földszínéről. - Utána ellopta a trófeákat – mert nem volt elég a kiskorúak bántása, neki még kellett valami. – Nem értem, hogy Rudolf miért csak az Előkészítőbe száműzte. Minimum wc sikálás fogkefével, napi ötször – de még az is kevés lett volna. Tudja, hogy szarul hangzik, de annyira reméli, hogy Miksa egyszer Kedvesbe vagy Várffyba fut bele és ők mindent felnyalatnak vele.
– Most viccelsz velem? – csattan fel a kelleténél hangosabban. – Ez még mindig nem ok arra, hogy én ne mehessek. Hát engem hol akarnak Albert felszedni? Ne szórakozzunk már. Ez biztos, hogy Miksa ötlete volt, mert ki akart zárni, mert egy köcsög – szar duma, hogy Albert nem akart megdugni egy potenciális diákot. Bárkibe beletenné, Sára ezzel tökéletesen tisztában van, annak ellenére, hogy azért ő ennél sokkal finomabb életet él.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

A helyzet az, hogy az elmúlt időben annyian mondták neki, hogy változtatnia kellene, hogy most már el is hiszi. Valóban nem Miksa árnyékában kéne tengődni, főleg, mert ő egyébként nem az elnyomott kisbárány. Szeret élni, csak nehezen teszi, kell neki sok sok kezdő lökés.
- Nem tűnsz vén embernek - neveti el magát halkan. Három, négy évet tippelne, de azt sem azért, mert Ádám korosnak tűnne, hanem a puszta a logika és az évfolyamjaik.
- Mi!? Hogy mi!? - esik ki kezéből zavarában minden, mikor Ádám szemöldököt vonogatva teszi fel a kérdését. Érzi, hogy full vörös, ha képes lenne rá, valószínűleg még a haja is színt váltana. - Én, nem.. Nem ezt. Jézusom - legyezgetni kezdi magát, míg megtalálja a megfelelő szavakat. - Ezt tuti direkt csinálod - fújja ki lassan a levegőt. - Azt akarod, hogy itt full vörösben toljam. De akkor semmi hasznomat nem veszed ám - próbálja kicsit megdorgálni a másikat, de tudja, hogy ez gyakorlatilag semmit sem fog érni. Ádám nem rossz pasi, valószínűleg ezt mindenki látja is és ő láthatóan tisztában is van vele. Sára nem tud az ilyen dolgokkal mit kezdeni és nem csak azért, mert szemellenző van rajta.
- Dekoráljunk, igen. Az lesz a legjobb - vesz végül egy mély levegőt és már turkál is a dobozban. - Ha továbbra is élvezkedsz a zavaromon, akkor az arcodban fog landolni - pillog ártatlanul a másikra, majd leteszi a hálót az asztalra és pakol még ki pár dolgot a kincsekből. - Naná hoztam - vesz elő kisebbet és nagyobbat is az ollóból. - Egyébként, tudod, hogy hülyének néznének a legtöbben azért, mert nem varázslattal készítjük a dolgot? - ő szereti az ilyen dolgokat, de be kell látni, hogy a legtöbben a világunkban inkább varázslatot használnak.
- Öhm, beengednek engem oda? - tényleg nincs ezzel tisztában és érzi, hogy ultra ciki a kérdése is. Ez van, ha az ember lánya még nincs tizennyolc.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Sára nem igazán tud mit kezdeni azzal, ha valaki bókol neki. Ezért is reagál Ádám “te tetszel nekem” mondatára úgy, ahogy nem kellene. - Te, te, te most szórakozol velem, i i igaz? - néz meglepődve és paradicsom vörös színben pompázva a levitásra. Ez biztos, hogy csak valami vicc, hát miért mondana neki bárki ilyet? Tuti, hogy a hülye Miksa és Albert műve az egész. Gondolhatta volna, hogy Ádám nem akar csak úgy dekorálgatni vele. Legszívesebben elfutna és bebújna a takarója alá, hogy aztán napokig ne jöjjön ki onnan, de valamiért úgy véli, hogy akármi is hozta ide ma Ádámot, abból csak tanulhat. Hát marad, s még talán tovább is megy, mint kellene, hiszen eljutnak addig, hogy a pénteki koncert lehetőséget tárgyalják.
- Oké - válaszol izgatottan. Miksa és Albert is mindig vigyázni szoktak rá, de nekik ez kutya kötelességük. Ádám valami mást ígér, hiszen neki nem kell megfelelnie, mint a testvérnek. Ez nem hangzik olyan rosszul. Majd kér Laurától tanácsot, hogy mégis mit vegyen fel.
- Mi lenne, ha az előtt aggatnák rá, hogy kihúzzuk a zsinórt? Így egyikünknek sem kell akrobatizálni - csak egy otthonról hozott ötlet, mellyel könnyebben lehet boldogulni. S el is lenne ennek tudatában, tervezné, hogy mit hova, mikor a levitás kissé meglepi a szavaival.
- Milyennek kéne lennem? - áll meg mozdulataiban és érdeklődve néz Ádámra. - Csavargassam a hajam, csücsörítsek, tegyem ki mindenem és vihogjak, ha valaki olyan van a közelemben, aki tetszik? - tényleg szeretné tudni, hogy miként kellene viselkednie, ha valaki tetszik neki, mert nem tudja, hogy adjon jeleket. Ha Ádám, mint fiú elmondja neki, talán el is hiszi és meg is fogadja a tanácsokat.
- Nézd, nem az van, hogy totálisan hidegen hagynátok - sóhajtja halkan, majd lassan kifújja a levegőt. - Tudod, az igazság az, hogy én totálisan oda meg vissza vagyok egy srácért, de ő valószínűleg a létezésemről sem tud, vagy ha igen, akkor csak Miksa húgaként, ami nem éppen pozitívum ebben az értelemben, mert eléggé utálják egymást - szívja meg a fogát egy kicsit, de hangjából és beszédének gyorsaságából érezni lehet, hogy tényleg odavan Zádorért. - Szóval ja, igen.. Észreveszem én, ha helyes valaki, mint amilyen például te is vagy, de azt hiszem vagyok a csendben, háttérben rajongó, mint az, aki odamegy valaki elé és teszi a szépet és a jót -akár ciki, akár nem, de ez van. Sára nem örökölte a bátyja nagymenő énjét, ő sokkal visszafogottabb ebben is. Azt észre sem veszi, hogy lazán kimondja Ádámnak, hogy helyes, mert annyira totális csődnek érzi magát ebben az egész helyzetben. Inkább elindul a pulthoz és kér egy létrát, hogy legyen valami haszna annak, hogy itt van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

El nem hiszem, hogy ekkora köcsög. A család szent és sérthetetlen, az a dilettáns pöcs pedig bejátszotta, hogy nem jött el. Márton ennél többet érdemelt volna, hát mindenki tudja a családban, hogy közöttük van valami titkos kis szövetség, ami úgy tűnik most megbomlott.
Egy nagyobb méretű, meleg pulcsiba bújva, kezemben egy pohár habos kakaóval érkezem meg Márton mellé és a fejemet a vállára döntve nézem a messzeséget. - Jól érezted magad? - szólalok meg végül néhány pillanattal később, de egy centit sem távolodok tőle el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Szerintem anya mindig örül, ha együtt a család - és ez így van jól.
- Mi a bánat történt Miksával? - kerülgethetném a témát, de tök felesleges. - Beverjem a képét? Én megtehetem, ha attól jobb lesz a helyzet - ajánlom fel teljesen komolyan, aztán ahogy elképzelem a helyzetet, muszáj elnevetnem magam. Kivitelezhetetlen, túlságosan magas, én belőlem meg kispórolták a centiket hozzá képest.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Létra Márton, létra - azzal talán felérném még én is. Micsoda jelenet lenne, istenem. Legalább nem Miksával lenne végre tele az Edictum, hanem én is bekerülnék. Megérné.
- Tiszta idióta mostanában - közlöm totál higgadtan a tényt. - Miért hülyültök meg mind, ha nő kerül a közeletekbe? - az összes Bontovich férfi idióta lesz, ha elkapják a grabancukat, de tényleg nem értem, miért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Jaaaaajj Márton, ne viccelj már - nevetek hangosan. - Úgy elkapták a grabancodat, hogy még afelett is szemet hunytál, amit Miksa az évnyitón tett.. Ne mondd nekem, hogy tavaly vagy tavaly előtt megtehette volna ezt - ciccegek halkan, majd iszok a kakaómból, amit abban a pillanatban, szépen nőiesen ki is köpök, mikor azt mondja, hogy nő lettem.
- Előkelő nők mintaképe vagyok - szempillát is rebegtetek, meg eltartom a kisujjam, mikor újra iszom egy kortyot.
- Nem hiszem, hogy hivatalosan - rázom meg a fejemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Tök ciki vagy - nevetem el magamat. Én nagyon örülök annak, hogy ő végre ilyen. Ráfért és remélem, hogy nagyon sokáig lesz még részünk abban, hogy ez az énje közöttünk van.
- Készítsek reggelit a petúniának?? - hát már ott tartunk, hogy a növényeknek is reggeli kell? Azt hiszem kezd megbolondulni a világ.
- Onnan, hogy nem vagyok vak. Az évnyitón láttam, Miksa egyből a csaj mellé huppant, ahogy Laura ránézett, mindent elárult. Szóval miután Miksa agya elborult, mikor baszogatták a lányt és Albert oldalán távozott, átültem Laurához és szembesítettem. Mondjuk csak tipp volt, de telibe talált - okos vagyok na, annak ellenére, hogy szőke loboncom van. - Ne nevettess már, szimplán csak nem vagyok vakegér, mint mások

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Jaaa, hogy ja. Anyának, persze - vigyorogva teszek úgy, mintha most világosodnék meg. Nyilván tudtam én, tudtam, hogy nem a növényről van szó, hát ennyire még Márton eszét se vehette el nő.
- Nem - rázom meg a buksimat. - De őszintén, előtte se az évnyitón kívül - különösen értékelem, hogy Miksában volt annyi, hogy nem akkor kufircolt a közös szobában, mikor ott voltam. Igen, ezt majd tuti elmondom, ha egyszer hivatalosak lesznek.
- Mellesleg, én örülök, hogy boldog vagy. Mondjuk Mirella elég zakkantnak tűnik - nincs mit szépíteni ezen. Őrült liba a szememben, hát hogy viselkedik Mártonnal? Őt vajon felképelhetném?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ez remek, nagyon ráfért már, hogy ne csak a gyerekeinek szentelje magát - gondolom azt, hogy igazándiból egyikünk sincs már itt teljesen, rányomott arra, hogy menni kívánt. Az anyjuk mindig is társasági ember volt, csak hát az apjuk halála azért neki is betett.
- Nem tudom, Laura  szobatársam, de ritkán van ott, mert a faluban lakik - oda meg nem állok Miksa elé, hogy megkérdezzem, hát elméletileg nem is tudok róla.
- Mondom én, megbolondultok a nőktől.. Kevés nő volt körülöttetek kiskorotokban - nevetem el magam. - Kellett nektek egymás után öten fiúként jönni a világra? Legalább a harmadik lett volna lány és akkor lett volna, aki nevel titeket - mondjuk Misi a harmadik. Hát majdnem, majdnem ugyanaz, mintha lány lenne a harmadik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Áhh, igazi girlpower kellett volna nektek, naaa mindegy már - mondjuk érthető miért olyan töketlen mind. Istenem, amint elkapta őket egy nő, máris eltűntek a tesztoszterontól dagadó marhák, aztán jöttek a puli kutyák a helyükbe. Remélem Miksa is így jár, mert körbe akarom nevetni majd, hogy mekkora egy gyík.
- Miii??? Hogy mi? - fulladok bele majdnem a kakaómba, miközben hápogok, mint egy kiskacsa. - Nézzél már rám.. Én Miksa húga vagyok, két opció létezik ebből adódóan. Vagy utálnak, mert közöm van hozzá, vagy úgy néznek rám, mintha a húguk lennék.. Hagyjuk már - legyintek zavartan, lábaim lóbálva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Halkan nevetni kezdek azon, hogy mindnek karakán jut. Meg is érdemlik, mondjuk nem mind olyan eszetlen, mint Miksa, de én mondom, kell nekik, hogy valaki jól megszorongassa őket.
- Johannának szerintem több nadrágja van, mint Misinek - súgom oda halkan, majd széles vigyorral fordulok az ég felé. Hiányzik az apánk, szerettem vele sokat beszélgetni, örülök, hogy Márton átvette ezt a szerepet.
- Albert? Mi van vele? - nézek értetlenül Mártonra. Remélem nem arra gondol, amire hiszem, hogy gondol, mert a gyomromba jutott kevéske kakaó elkezd visszaliftezni az biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Atyaééééég. Le vagy maradva két és fél évvel - nevetem el magamat. - Esküszöm már véglegesen kiszerelmesedtem belőle és már nem is akarok a felesége lenni - de komolyan, totál arra vágytam, hogy Albertné legyek. Aztán megvilágosodtam.. Hát mindenkiben is járt már, tudjátok kinek kell olyan valaki, aki ennyi nőben járt.
- Legyen önmaga, persze. Csak tudod.. Azt gondoltam, hogy most már végre nem lesz a kastélyban. Erre tessék, még Albert is ott van. Mi ez, ha nem nettó kicseszés velem? - sóhajtok drámaian. Szeretem én őket, de na. Kicsit már sok volt belőlük.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Miből gondolod, hogy nem? -nézek rá érdeklődve. - Szerintem is hülyeség az egész - igen, rettentően az, főleg Miksa esetében és ezzel pontosan tisztában kellett volna lennie. De gondolom majd idővel megbékél, rossz lenne életünk végéig két helyre menni ünnepekre, mint valami elvált szülők gyerekei.
- Előnyömre? - nem értem. Úgy nézek én ki, mint aki bármit is az előnyére tudna fordítani? Nevetséges miket feltételez rólam. - Úgy érted, hogy például az órájukra be se kéne járnom és így is megkapnám a kiválót? - ennyi, ennyi hasznuk lehet számomra, se több, se kevesebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Bár tudom, hogy az én fenekemen még ott a tojáshéj, de mondhatok valamit? - fordítom felé a fejemet érdeklődve. - Te vagy már apa helyén és neked van jogod másként dönteni. Tudom, hogy tiszteled és szereted, de már más korokat élünk, ezt sose felejtsd el - tőlem telhető legkomolyabban beszélek. Értem én, hogy Márton mit miért tesz. De néha muszáj a hagyományokon kicsit csiszolni.
- Szerintem hagyd egy kicsit, ha megnyugszik úgyis keresni fog. Te vagy neki a mintakép, felnéz rád és rendkívül szeret. Én biztos hagynám, mert szerintem ő az a fajta, akit ha basztatnak, még jobban elfordul - bár még sosem bántottam meg ennyire őt. Sőt, sehogy sem. De azt gondolom, hogy azzal ellentétben, hogy ő biztosan nem hagyná a másikat, ő maga azt várja, hogy nyugalma legyen és leülepedjen benne minden,
- Bulit? Én? Ne viccelj - mosolyodom el szerényen. - Inkább maradok a túlélési játékomnál - az lesz a legjobb. Két év hamar elmegy, nem? Remélem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Szerintem a lehető legtökéletesebbet választotta - nyomok egy puszit a bátyám pofijára. - Bár nem volt lehetőségem ismerni, de valahogy úgy képzelem el, hogy apa pont ilyen volt, mint ti ketten. Először a nyughatatlan, aztán a felelősségteljes. Tökéletes kör vagytok és ezt majd Miksa is belátja - nincs sok emlékem apáról. Tudom, hogy sokat beszélgettünk vele is és imádtam annak minden pillanatát, de nekem jutott belőle a legkevesebb és azt hiszem ezért az elején nehezteltem is mindenkire. Ma már tudom, hogy szerencsés lehetek, mert egyáltalán jutott belőle.
- Már mindegy. Majd lesz valami - vonom meg a vállaimat, majd lassan feltápászkodom. - Elmegyek aludni, végre ki szeretném pihenni magamat - mosolygok le rá. - Nagyon szeretlek - ölelem őt meg hátulról és nyomok a hajába is egy puszit. - Boldogságos Márton napot Öreg - eresztem el végül, majd ha nem bír maradásra, elindulok a szobámba, ahol legalább tényleg egyedül lehetek egy kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Én alapjáraton egy pozitív ember vagyok. Szeretek vidám lenni, s bár nem sok társas kapcsolattal jelentkezem, akikkel jóban vagyok, ők pontosan tudják, hogy ritkán van, hogy ne lenne mosolyom. Most mégis halovány a görbe, mely arcomon pihen. A hétvége katasztrófa volt, azt gondoltam, hogy pénteken jól fogom érezni magam. Teljesen oda és vissza voltam, Laura segített ruhát választani, így végre nem öt évesnek néztem ki, izgatottan készültem, de hiába.
Felültetett.
Ott álltam, vártam, emberek jöttek és mentek, de Ádám sehol se volt. Annyira ostobának és dühösnek éreztem magamat, sőt, még mindig ezek az érzések kavarognak bennem, így mikor a Levitás fiút meglátom a folyosón, gondolkozás nélkül indulok meg felé.
- Annyira utállak. Te se vagy más, csak egy aljas kis rohadék - jobb kezemmel, mellkasán lökök egyet-kettőt, amely úgy sikerül, hogy a mögötte lévő ajtón át, bejutunk a lélek szobába. Voltam már itt többször is, szeretem ezt a helyet, általában béke árad belőle, de most vörösben, feketében és bordóban pompázik. A lágy dallamok helyett pedig dühvel és szomorúsággal átitatott melódia hangzik.
- Nem is értem, hogy hihettem neked. Tudtam, tudtam, hogy te csak szórakozol - folytatom tovább a szövegelést, nem is m érve fel azt, hogy a másik milyen állapotban van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- BÁNKI BOLDIZSÁR - csattanok fel az utca kellős közepén, mikor meglátom őt és mérhetetlen harag zúdul rám. Nem, egyáltalán nem érdekel, hogy ott áll vele szemben egy barna és láthatóan tök jól elcsevegnek. Én, mint a hurrikán, lecsapok és még mielőtt kikérhetné magának, hogy nem így hívják, én lecsapok neki egy hatalmas pofont.
- Bocs - nézek a lányra. - Megérdemelte - de még mennyire, hogy meg. Azt hittem, hogy a korcsolyapályás középső ujj mutogatás eléggé kielégítő volt, de úgy tűnik mégsem. Most, hogy kezem csattant az arcán, már nincs bennem hiány.
- További jó szórakozást, sziasztok - fordulok meg és elindulok a sarkon található bódéhoz, hogy szerezzek forrócsokit és gofrit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Ó, tudom én jól, hogy hívják, de soha a büdös életben nem fogom megadni neki azt, hogy a nevén szólítsam. Múltkor csak poénból, most már inkább bosszantásból.
Megtorpanok, mikor káromkodva szól utánam és a kérdését meghallva, fordulok felé, hogy kezemet újabb pofonra emeljem. - Azért kellett, mert a mocskos nyelveddel belemásztál a számba - toppantok egyet. Hát mit gondol, miért kellett? Mert megérdemelte, ennyi az egész.
- Mondd csak, a bátyám szerinted hány másodpercig hagyna téged életben, azután, hogy elmondom neki, mit műveltél a vásárban? - totál higgadt próbálok lenni, annak ellenére, hogy mennyire felzaklatott a dolog. Mégis, hogy beszél ez velem? Mit képzel a seggéből rángatott elő?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Dühből Bánki, dühből - nem értem, hogy ez miért nem egyértelmű neki. Szenvedély, az persze.. Maximum szenvedélyesen utálom, már ha van ilyen.
- Nem. NEM! Én nem közöltem veled semmi ilyesmit! - kelek ki magamból és érzem, hogy egyre mérgesebb leszek. - Kaptál egy leheletnyi érintést és otthagytalak. Ha tőled akartam volna életem első, rendes csókját, akkor nyilván nem hagylak ott, nem? - nem érdekel, ha emiatt bolondnak fog tartani. Nekem igenis fontos lett volna, hogy kitől kapom. Nem tőle akartam, hát ki tudja már hány emberben járt.
- A gyors kivégzésed jobban érdekelne, mint a kínzásod - közlöm egyhangúan. Albertet sajnálnám, ő nem érdemel bántás, főleg nem miattam. Ő mindig is a kedvencem marad, bármit is követ el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Érzem, hogy tök zavarban vagyok. Nagyon kellemetlenül érzem magam attól, hogy erről kell csevegnem, vele. Én nem akarok mást, csak menni, messze, hogy sírhassak megint egy sort. - Mert nem - közlöm egyszerűen, még mindig fortyogva. Nem tartozik rá és nem is tudna róla, ha nem futottunk volna össze most itt véletlenül.
- De haragszom és szar volt - nem, nem volt az. De mivel nincs összehasonlítási alapom, így kikiáltom rossz élménynek, aztán majd szépen, ha véletlenül újra csókot kapok valakitől, akkor ehhez fogom viszonyítani.
Te jó ég, Bánki Botond csókjához kell innentől az összes többit mérnem? Ezt egyszerűen nem hiszem el, ez mekkora kicseszés és fúj. Nagyon, nagyon mérges vagyok rá, mert elvett tőlem valamit, amiről konkrét elképzeléseim voltak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Nem kell a sajnálatod - sziszegem neki halkan. Nem szabad tovább itt maradnom vele, mert érzem,hogy a dühöm, a szavaitól kezd átváltani zavarrá és abból meg majd megint sírás lesz. Nem láthat sírni, mert utána meg hallgathatom azt, hogy emiatt cinkel. Éppen elég ez is.
- Tudod, nem mindenkinek az életcélja az, hogy minél több emberbe másszon bele - Miksának, Albertnek és gondolom neki is ez a cél. Lelkük rajta, de nem kellene azt feltételezni mindenkiről, hogy ugyanazon a szinten vannak, mint ők ennyi idősen.
- Hagyj békén - oké, most is én jöttem ide, szóval a kérés nem fer. De ezt akarom. Menjen vissza oda ahonnan jött, mert még az se lenne elég távol jelenleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Egy beképzelt paraszt vagy - nézek rá teljes komolysággal. - Pont olyan vagy, mint a bátyám. Nagyra vagytok magatoktól, teszitek a szépet, a jót, azért, hogy kikössetek az aktuális kiszemelt lábai között. Nézzük csak, bekezdtél egy káromkodással és sértegetéssel, melyben burkoltan ott volt az érdeklődés, afelől, hogy dugható vagyok-e éppen. Aztán leadtad a nagyon sajnálod sztorit, de még ott is a nagyságod mutatva, megkérdezted, hogy azért odatetted-e magad.. És akkor itt vagyunk most, ahol lekicsinyled egy csók jelentőségét, holott fogalmad sincs arról, hogy a másiknak ez mennyire meghatározó.. Ergo, megint földbe tiporsz, gondolom ez be szokott jönni. Bár, nem tudom, hogy mit esznek nők az efféle hullámvölgyeken.. Tudod mit? Igazad van, nem vagy közömbös. Undorodom tőled és az olyan férfiaktól, mint te. Egyetlen egy ribanc sem képes változni, aki valaha az volt, az örökké az is marad - Miksa páli fordulatában sem hiszek. Maga lenne a csoda, ha tényleg Laura mellett maradna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Mikor őrültnek nevez, meghökkenve nézek rá. Érzem, hogy agyamat még inkább elönti a düh és a sértettség egyvelege. Hihetnénk, hogy ebből egy hatalmas ordibálás kerekedik, de nem. Szemeim párásodni kezdenek, így tekintetem elveszem róla, s elkezdem tipikusan úgy venni a levegőt, mint amikor az emberek arra törekednek, hogy visszatartsák a sírást.
Nem sírhatok, nem sírhatok.
Nincs sem ütés, se szájalás, csak egy hosszabb, csalódottságomat tökéletesen kifejező sóhaj, majd fordulás és elindulás. Ki kell tartanom a kastélyig, ott már megszokták, hogy sírok. Nincs az olyan messze.