37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed
Czukorvarázs Cukrászda - Balić András Dorián hozzászólásai (8 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Balić András Dorián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 89
Írta: 2020. január 9. 15:40 | Link
J U N E
#BADboi // ÚjraPontUgyanazLennék \\ január 5., záróra


Január első pár napja nagyon sűrűn telt, kezdve azzal a "nem iszom többet" fogadalommal, folytatva az ideggel, hogy a spongyás ágyneműn túl tök üres Uli szobája+ És akkor velem bassza össze a port, hogy miért nem beszélek vele rendesen. Még van arca megkérdezni! Talán részben ezért is vállaltam be több napot, meg mert így fel se tűnik senkinek a pár napja letolt tojásos eksön a polgármesterinél. Miért tenné egy szorgos dolgozó? Huh, a real troublemaker.
- Megoldom, tényleg.
Harriet gyanúsan sietős volt már fél hat körül, így feldobtam, hogy tökre szívesen bezárok, úgyis héttől van majd programom legkorábban. Belement, bár azt mondta nem akar semmi "fennforgást". Nem tudom mire gondolhat, mit okozhatnék? Azon túl, hogy majdnem kicseszett a hátsó udvarrészre, mikor meglátta, hogy behoztam a volt "lakásába" egy kismacskát. Nem egy nagy fanatikus. De odaadta a kulcsokat és megmutatta hogy kell aktiválni a riasztót a pálcával, aztán ment is a dolgára. Még hatig tett-vett, de egy órája már hűlt helye van. Az utolsó vendég is elment én pedig bezártam az ajtót elől. A bűbájokkal elkezdtem a takarítást, ami még vissza volt és nem csináltam meg eddig, aztán szépen elkezdtem tálcára tenni a két személyes, előkészített süteményeket és italokat. Az idő pont elég volt, hogy hátra menjek előhozva a macskát a hordozóval, aztán pedig erősen koncentráljak, hogy a műanyag lassan kezdjen új formát ölteni, hála az elmémnek. A lényeg az lett volna, hogy az ajándékdoboz kiformázódjon, de pont olyan jól volt csomagolva, mint általában az ajándékaim. Hozott anyagból dolgozom, ezt ismerem, na!
Még ellenőriztem az ingem, letűrtem a felhajtást, majd felvettem a zakót és a pultnak dőlve figyeltem, ahogy a mutató elhagyta a hetet.
Szál megtekintése
Balić András Dorián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 89
Írta: 2020. június 3. 23:08 | Link
Te

Lehet, hogy Hattie meg fog ölni. Így vagy úgy, de biztos hogy valami módon része lesz annak, ahogy egyszer feldobom a lábam. De csak lehet persze. Inkább befejeztem még a tényleges munkám mielőtt a zár kattant volna, így bejönni új vendég már nem tudott. Én hátramentem a zakómért, megigazítottam magam és a hordozót az egyik székre tettem. A színes hajú csaj kinyír, ha  a pultjára állatszőr kerül, ennyi életösztönöm maradt, ha a teljes képet nem vesszük. Ezt is majd kétszer takarítom át. De szerencsére jelenleg úgy tűnt, hogy az csak egy egyszerű ajándékdoboz, ami kibontásra vár. Igaz nincs doboz alakja, és olyan mint amit tényleg én csomagoltam be, de a szándék a lényeg. Csak kicsit nyávog meg mozog. Nagy kaland!
Itt van. Tudtam, a kopogás nélkül is láttam a fényektől az alakot az ajtóhoz lépni. Hezitált talán, de semmi nem történt elsőre, ahogy ezt észrevettem. Aztán mégis. Kopogás. Oda is mentem az ajtóhoz, aztán ki is nyitottam.
- Szia cica - és nem kérdezem meg van-e gazdád. Csak mondom. Ki is nyitottam rendesen az ajtót, hogy be tudjon jönni, reméltem el is indul és nem kell rásegítenem, de ha igen, azt is megoldom. Aztán be is akarom csukni, mert az a hideg ide be nem kell. Elfelejtettem összegombolni a zakót le is néztem magamra, de elengedtem ezzel a lendülettel.
- Az égvilágért sem sürgetnélek, de meg fog fulladni az ajándékod - és drámai vagyok, de ezt sem teszem hozzá. Természetesen szükségtelen is lenne. - Nagyon csinos vagy.
Szál megtekintése
Balić András Dorián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 89
Írta: 2020. június 3. 23:12 | Link
Te

Az indíttatását az egésznek hagyjuk, mert ő nem akar beszélni róla, én meg nem erőltetném. Egy cukrászda dolgot már elbasztak nekünk, ez most egy olyan kihagyjuk a harmadik felet kör. Én nem szóltam legalábbis senkinek hol vagyok és mit csinálok. Még a főnökömnek se, akinek lehet illett volna. Egyelőre ezt engedjük el reggelig, mikor át kell dobbantanom hozzá "haza", hogy visszaadjam a dolgokat, mert holnap ő nyit vagy zár, nem tudom. Nem én, ez biztos.
- Ja, ez? Nyugi, csak liszt - söpörtem le nemes egyszerűséggel a kis foltot a zakóról, szerencsére könnyen lejött. Nem tarka tehénnek öltöztem, baszd meg. De nem tudom pontosan mit látott, aggasztó lehetne de csak mosolyogtam, mint valami hülye, fogsor villan, a kezem meg mutogat, hogy haladjunk be, mert belefagy a nyál is  a pofámba. Jézusom, mennyi lehet? Mínusz 10?
- Megfullad. Nem bírja a bezártságot. Hangos. Az ajándékod. Szeretni fogod - tettem meg a gyors kijelentéseket mindegyiknél felé fordulva kicsit ahogy előre tartottam a székig, miután becsuktam az ajtót.
- Nem vagyok egy nyíló alkat - ingattam is meg a fejemet, majd - miért ne? Csípem ezt az idegesítő, nyakamat basztató címkés halotti gúnyát - se. De legalább őszinte vagyok. Inkább felemeltem a hordozót, még mindig koncentrálva, hogy  csomagolás ne fedje fel, sőt, még a cica hangját is próbáltam elnyomni apró hangok keltésével.
Szál megtekintése
Balić András Dorián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 89
Írta: 2020. június 3. 23:14 | Link
Te

Se esküvő, se temetés. Amit magamban is le kellene meccselnem, de nincs nekem időm erre, csak azt akartam, hogy a mai napot se én, se más ne bassza el. Nagy kérés, mi? Inkább a halántékomon dobolva az ujjammal még körülnéztem, minden rendben van-e. A pulton ott volt a nekünk készített sütemény és italok, a hordozó a széken én meg meredtem. Kicsit megint éreztem magamban azt, mint mikor kölykökként sétáltunk a szomszéd templom felé. Mert anyám meg apám úgy tanította ezt így kell. Szerintem Uli hálát ad, hogy ebben a porfészekben még egy jó kápolna sincs. De fog ő még egy után sírni, állítom én!
- Akkor? Valami gond van? - néztem rá értetlenül, mintha teljesen elkerülte volna a figyelmem mi olyan más. Azért tegyük hozzá hordok ilyeneket, de általában valami oka van. Ma talán nem mindenki hinné, hogy van. Én viszont ezt érzem helyesnek. És ahogy rá néztem jó döntésnek is gondoltam. - Igen, neked, nekünk, közös, de a tiéd. Eeezt majd megbeszéljük, attól függ mennyire tetszik - néztem kicsit idegesen magam elé. Mert a nagydarab csávó a helyi menhelyen engem megnyúzna, ha ezek után visszavinném. Vettem pár nagy levegőt és igyekeztem a szemeimmel szinte égetve a "csomagot" koncentrálni, de a madzag - masni - hitelessége levett az észből, így mire a csomagoláshoz ért volna, az illúzió megremegett a levegő színtükrén és el is oszlott, mintha ott sem lett volna. Megszűnt az eddig kellemesen didergő susogás hangja, amit keltetem is és a kismacska nyávogása betört az éterbe.
- Hát ő - ismételtem meg kijelentve. Most mondtam el te nő. Ajándék. Rendesen facepalmolt a lelkem, így inkább áthúztam a tálcát az egyik asztalra és leültem az egyik oldalára. Nem úriemberes meg mit tudom én, de ez vagy kínos lesz vagy nem, de le kell ülnöm. A szívem nem bírja az ilyeneket. SOSEM DOLGOZTAM MÉG ENNYIT.
Szál megtekintése
Balić András Dorián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 89
Írta: 2020. június 3. 23:17 | Link
Te

Nincs gond. Az is valami, legalábbis mertem remélni, de legalább a kezdeteken túlestünk. Nem igaz? Nem éreztem úgy, hogy különösebben jó lennék bárminek a lebonyolításában. Értek a meglepetésekhez, a látványhoz, talán még  a munkáimhoz is, de más kérdés, hogy a saját elképzeléseim megvalósítására mit mondana egy szakértő. Pedig, az egyszer biztos, hogy exhibicionista vagyok. Talán a macska kicsit túlzás? Vagy az öltöny? Még nem tudom. Várok.
Nem, türelmes az nem vagyok és rendesen lebasz a víz, a vércukrom meg elérte az izgalmi állapotomról leesve a kétségbeesésig a mélypontot. Be fogom tömni azt a muffin. Akkor cupcake ha itt van a nő, mert különben leszedi a fejem, hogy itt dolgozom és nem tudom melyik mi.
- Csak kicsit fáradt, sok ember jött ma be - ja, az a három néni meg az öt diák levitt az életről. Kár hogy ezt is csak becsülöm, mert összesen egy ember keresett ma meg. Mindegy is, felemeltem inkább a fejem és figyeltem ahogy csomagol ki, azaz inkább csak rátalál a kis hordozóra meg a fehérkére. Figyeltem, mert érdekelt, nem csak az, hogy az állatra hogy reagál, hanem az egészre. Egyelőre kezdtem újragondolni mi és mennyire jó ötlet. De legalább a macska szép estét zsebelhet be, már ami a nézést meg a szavakat illeti amit kapott. Emberek, azt hinni féltékeny vagyok. Az mondjuk meglep mikor oda sétál, egyből ki is egyenesedem a széken az övé felé nézve.
- Persze, csak a vércukrom, de ezt betoljuk, és még sipákol is majd - jelent meg széles mosoly az arcomon, hogy eltűrjek a hajából egy keveset az arcától, majd megvárjam elmozdul-e vagy sem. Igazából nem is érdekelt annyira ez a sütizés, de ugye ezért hívtam vagy mi. - Szerintem imádni fogod - mutattam a sütire végül, mert a macska után arra is figyeltem.
Szál megtekintése
Balić András Dorián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 89
Írta: 2020. június 3. 23:20 | Link
Te

Érdeklődve figyeltem a reakcióját, azt hiszem az arcom nem hazudott, mikor kétkedően megemelkedett a szemöldököm is, de úgy éreztem annyiban hagyja így én is ezt tettem. Nem hiszem hogy ebbe a formaságrészbe jobban el kellene merülni. Eddig minden működik, nem hiányzik semmi hasonló. Ez nem így működik, ami nincs a tervezésben, az csak ne történjen meg. Jobb is volt haladni. Ajtó, ajándék, macska, evés. Nagyjából eszerint is indult, aztán valahogy nem.
Mert mire eszmélnék bármiből nála már ott a szőrgombóc, én ülök és meredek rá széthányt lábakkal mint akinek a holnap se létezik. Most éppen nem is, lehet hogy felkötöm magam, ha megint hasonlót produkálunk mint az elmúlt alkalmakkal, mikor próbálkoztam. Azzal a kurva nyakkendővel, amivel eddig se boldogultam és hátul van valamelyik szekrényre dobva az öltözőben. De visszatérve a jelenbe, csak támaszkodtam a lábaimon mikor elém guggolt, az egyik kezemmel el is tűrtem a haját, nem kellett az az arcához, olyan oda nem illő volt az egészbe, a mosolyába. A másikkal közben megsimogattam a macskát, bár nem rám számított azt hiszem. Lehet nem él mióta beraktam abba a hordozóba. Szerintem utálja, én is utálnám.
- Sok tejszín van hozzá - mutattam a tál eperre is, gondoltam hogy akkor ha már készültem, legalább legyen nyoma is, de hamar felállt én meg úgy vettem ez most pont nem érdekli. Aztán meg is értettem miért. Az egyik tenyerem az arcára csúszott, hogy visszahúzzam az inkább puszinak szánhatott megmozdulása után a másikkal a dereka után hogy rámarkolva húzzam magam felé, le az ölembe. Ez is egy megoldás, végül is. Én mondjuk tényleg nem a sütiért jöttem. Aztán az ajkam csak akkor vált el az övétől, mikor éreztem a leheletén is, hogy szeretne levegőhöz is jutni még, majd hátrébb dőltem a széktámlának.
- És... mi lesz a neve?
Szál megtekintése
Balić András Dorián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 89
Írta: 2020. június 3. 23:21 | Link
Te

Nőknek bármit adni mindig nehéz kérdés, ha volt, amit apám többször is megpróbált tudásként átadni nekem, az a kellékesi hivatás helyett olyan tények összessége volt, mint mit ne tegyek házasság alatt. Miket ne vegyek, mondjak, mozduljak. Igazából a legfontosabb tanítása a "shut the fuck up" volt, és van benne valami. Néha egy lakat biztos sok szituációtól megkímélne. Most viszont nem csak a csend, de az elképzelésem is jól alakult, legalábbis az előttem guggoló nő és a kezében a szőrös kisállat erről árulkodott. Engem már összekaszabolt két napja, mikor elmentem érte, de pár mozdulat és volt-nincs karmolás, azt hiszem még nem vagyunk akkora barátok mint ők, nincs nagy gyakorlatom.
- Tudom - mert tényleg, ez nem nagyzolás vagy önelégültség tárgya, vannak pontok, amik beléd égnek. Nekem ilyen mondjuk egy sütizés, amit akkor még nem én, hanem anyám állt, de emlékszem, ahogy lekanalazta még az enyémről is a habot, és nem is bántam. Ezer éve, mégis elég tiszta a kép. És valahol reméltem, hogy a ma is ilyen lesz, nem tudtam a végkimenetelt, de eléggé bíztam benne, hogy ennyi szar után nem nyúlok újra mellé, vagy nem bukkan fel még valami, ami közli hogy, kimaradsz két körből és a startmezőről indulsz. Megtörtént eset ugyebár.
Nem voltam kíméletes, sem finom vagy kedveskedő, kicsit elvettem abból, amit úgy éreztem ki kellett hagynom, és nem is igazán eresztettem. Ez az a pont, ami után én nem beszélgetni szoktam. Rá is vigyorogtam, mikor apróbb zihálással hajolt el.
- Rózi vagy Brigi, nekem aztán mindegy - tártam is el oldalra a kezem, nem véletlenül rá bíztam a név dolgot. Ismerjük a skilljeim és a határaim, nem akarja ő ezt. Kicsit fel is szusszantam, ahogy már ott volt az ölembe, a kezem a dereka köré fontam, a másikkal az asztallapon támaszkodtam a cicára nézve, akit maga elé ügyeskedett vissza.
- Csak ha szeretnél - vontam vállat finoman még egy csókot nyomva  nő arcára.... oda indultam, de nem mondanám, hogy a határait nem feszegetem, mert inkább a nyakszirtjéhez közel esett az, majd egy epret az arcomba tömtem, mint aki mit se tett.
Szál megtekintése
Balić András Dorián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 89
Írta: 2020. június 3. 23:26 | Link
Te

- Rozika, kizárólag ő, igaz, Miáú - néztem a macskára kicsit az álla alá nyúlva az ujjammal, hogy úgy dörgöljem meg, ezt bírták a macskák általában, láttam már párat azért. Nagyanyám kertjébe is bejártak enni, a színházkörül is lebzselnek, meg láttam már ilyen nőt is. Hogy jobbat ne mondjak. Ettől még a vigyor inkább neki szólt, de több se kéne, mint ezt még az orra alá tolni.
Helyette megkapott engem, milyen jó már, nem? aligha gondolja ezt, érzem is rajta, de azt hiszem ennyi belefér, ha már pont az ölembe akart ülni. Pont. Oda. Fogalmam sem volt különösebben megrázó lesz-e neki, de csak még szélesebb lett a mosolyom, a tekintetem meg az eprek között jártak, nagyban válogattam, de rá se kellett néznem igazán, hogy tudjam célba érnek a véletlenek. Arra viszont csak ráemeltem a kékjeim és felvontam a szemöldököm, mikor nem túl elegánsan került arrébb a kezem. De nem eltolta, ó, nem.
- Szeretnél is valamit, vagy csak próbálkozol? - tettem fel végül egy sóhaj után a kérdést le is nyelve az utolsó falatot, most már érdekelt, mert azt tudom én miért vagyok itt, fordítva nem annyira tiszta az a kép. Kicsit életlen. - Mit művelek? Mire gondolsz?
Azt ugyan már nem tudtam meg, valójában mire utalt, mert a szája elfoglalt lett, de ki vagyok én, hogy megakadályozzam abban, amit élvezni akar, így az eddig asztalt támasztó kezem az arcához emeltem és a haja alá csúsztatva a tarkójára fogtam, hogy még lejjebb húzzam, elvágva az elhajolás lehetőségét, akár csak levegőért is. A macska miatt azért meggörnyedtem, de nagyon figyelmes tudok lenni.
Szál megtekintése
Czukorvarázs Cukrászda - Balić András Dorián hozzászólásai (8 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Vendéglátó negyed