Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Ez az egész helyzet határozottan szívás, de legalább a mobilom itt is működik, így legalább nem maradok le a világról, inkább a világ marad le rólam. Jó, ez barokkos túlzás volt, tudom, de annyira nagyon jó lett az életem, most meg megint visszakerültem a burokba. Egy másik, de nem feltétlenül mondanám, hogy jobb burokba. A kettő közötti élet ugyanis azt az opciót is feltételezte, hogy ha ismertebb leszek, akkor eljutok Calabasasba. Hogy mi van ott? Kim természetesen. Eljuthattam volna hozzá, de innen, a mostani burkomból még kisebb az esély, mint amikor a nagyszüleimmel éltem.
Mély sóhajjal nyugtázom, hogy a napsütéses, de téli napok jönnek, és nagy valószínűség szerint meg kell szoknom ezt a helyet. Órákra kell járnom, és mások előtt kell varázsolnom. Ez annyira nem tetszik, de szerencsére most egy kis karácsonyi szünet van, felkészülhetek arra, hogy az osztálytársaim megbámulnak majd, és megszokhatom a tényt, hogy halmozottan hátrányos helyzetben vagyok. Nem csak évközben váltottam iskolát és országot, de még egy tanár, sőt házvezető gyereke is vagyok. Furcsa hely ez, és furcsa lesz itt. A lábaimat átvezetem a kerítésen, a popómmal úgy pozicionálok, hogy ne akarjak leesni, és kinyújtom a kezem a felém közeledő aranyszín csikók felé, hogy szagoljanak meg. Békével jöttem, és remélem, hogy ők is így látják majd.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

A békés csendbe, amit itt ülve tapasztalok, nagyon váratlan egy ismeretlen hang, és még szerencse, hogy az egyik kezemmel erősen kapszkodom, mert nagyon béna mutatvány lenne most arccal a földbe csapódni az ijedtségtől. Még jó, hogy háttal vagyok neki, mert így nem láthatta a hirtelen jött parát, ami aztán tovább is száll. Igen, itt vannak más emberek is, nem csak én.
- Fogalmam sincs, azt sem tudom, hogy néz ki. - vallom be homlokráncolva, mert eddig az sem tűnt fel, hogy van itt egy épület, pedig nem is olyan kicsi, és gondolom, laknak is benne. - Még új vagyok itt. A nevem Ava Sophia. - vajon mind a két nevemet kellett volna mondanom? A nagyszüleim mind a kettőt használták, de amikor kiabáltak utánam, akkor már csak Ava voltam. Az első interakcióm, ami nem az újdonsült apámmal zajlik, és fogalmam sincs, hogy mit kellene tennem. Mit tenne ilyenkor Kim? Például egyáltalán nem látszana rajta, hogy zavarban van.
- Nem ismerem még a környéket, de láttam egy unikorniscsapatot, és idejöttem. A többiek visszahúzódtak a fákhoz, de ő itt maradt. Megsimogatod? Állítólag a fiúkkal bizalmatlanabbak, mint a lányokkal, de őket is elfogadják.
Közben lepillantok az említett növényre is, aki valóban nincs a legjobb bőrben, de ötletem sincs, hogy mit kezdhetne vele, így nem állok neki szakértőzni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

- Szolgálatomra? Vigyázz, mert a végén még szavadon foglak! - felelem mosolyogva, miközben végignézem a felmászási művészetet. Elég ügyes a srác, én annak örülök, hogy nem volt itt, amikor én átszenvedtem magam a korláton. Az ilyen jelenetek a filmekben nagyon jól néznek ki, de az életben, pufidzsekiben már kevésbé. A szép, hófehér szövetkabátomat biztos, hogy nem fogom itt elővenni. Maximum, ha apa azt mondja, hogy megyünk valahova. Nehogy még a végén csúnya ruhás kép jelenjen meg rólam. Így is percekig válogattam a megfelelő kinézetű fordítógyűrűt, amivel tudok gond nélkül kommunikálni egy nemzetközi iskolában. Vajon, ha eddig négy kézfogásra voltam Kimtől, itt majd csökkenni fog?
Ahogy kinyújtja a kezét, én benyomom a telefonomon a kamerát, és megpróbálom megörökíteni a pillanatot, amikor megérinti, de csak az előtte lévő sikerül elkapnom, főleg, mivel a kapcsolat nem is jön létre, hiszen a csikó elfordul és elfut. - Hát ez elég erős kioffolás volt. Nézd, ahogy néz, szerintem elmondja a többieknek is, hogy szint alatt vagyunk. Lehet, hogy nasit kellett volna hozni? - nem akarom megbántani azzal, hogy csak ő van ott, mert én meg tudtam simogatni, valószínűleg tényleg van abban valami, hogy az érintetlen lányokat jobban szeretik. De vajon akkor a vadőr hogyan tudja őket megfogni? Vagy egy férfias nő, vagy szűz lányok vérét keni a kezére? Remélem egyik sem. Megborzongok, és inkább elpillantok azokba az irányokba, amiket mutat, és mindegyikre bólintok. - A városon átsétáltam, vagyis, inkább futottam, mert akivel jöttem, nagyon gyorsan sétál. A vízesést még nem láttam, de jól hangzik, és igen, a kastély az megvan. - és, mint kiderült, az apám nem egy rejtett hercegség tulajdonosa, hanem itt tanít, de ezt a kellemetlen cikiségemet inkább engedjük is el. Pedig akkor csak egy kézfogásnyira lettem volna Kimtől.
- Másodikos, korábban is tanultam már mágiát, de tizenöt vagyok, így hiába tudok többet, az életkoromnak megfelelő évfolyamba soroltak. És azért most, mert az apám most jött rá, hogy van egy lánya, és neki ítéltek, szóval most hozzá kellett költöznöm, ezért vagyok itt. Mert itt tanít. Repüléstant.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Vidáman elnevetem magam, ahogy kinyújtja a növényt a paci után, és meg kell kapaszkodnom, hogy ne boruljak le innen. Hogyan képesek az emberek leélni a fél életüket ilyen helyeken ülve? Én csak olyan filmesnek gondoltam a felszálló köddel, unikornisokkal, napsugarakkal, de valószínűleg sem Istennek, sem Merlinnek, sem Lilithnek, sem senkinek nem az a terve velem, hogy én is egy olyan lány legyek, aki kerítéseken ül. Viszlát vagányság, helló átlagosság.
- Amúgy, menőn néztél ki vele.- Fordítom felé a kijelzőmet, amin éppen csak miliméterek választják el a csikótól, aki szépen csillog a fényben, Kadosa haja pedig pont úgy áll, mint akinek egy gondos fodrász órákig állította a tökéletes jelenetig.
- Az jó lenne. Most még minden új, és hasonló helyen nevelkedtem, de jó lenne, ha segítenél, te biztos mindenféle jó helyet ismersz. - egyáltalán nem szeretném kijavítani, hogy nem a barátom, szeretném, hogy a barátom legyen. Nagyon vágyok valakire, aki a barátom lehet, és amikor kiderül, hogy az apám nem kedveli őt, csak még jobban nevetek. - Szóval ez az út a szívéhez? Szeretni kell a kviddicset és játszani is kell tudni? - egy kicsit elhúzom a számat, mert bár szerintem jól repülök, de azért azt nem gondoltam, hogy játékkal nyerhetem meg a szívét. - Nem áll akkor valami jól a szénám nála. De a varázslatokban szívesen segítek, szeretek varázsolni, és új dolgokat tanulni. Tanulhatnánk együtt olyan varázslatokat, amiket csak érintőlegesen veszünk. - egyedül annyira nem buli ez, de ha van egy társad ebben, akkor az bulis lehet. - Csak nem értik. - teszem hozzá megértően, mert, ha nem is ebben, de engem sem értettek meg, és hasonló érzése lehet neki is. - Jujj! - felsikkantva nézek a leesett növény után, majd fel a fiúra, aztán vissza rá. - Lehet, hogy csak visszavágyott a természetbe. Képzeld csak el, hogy itt nő ki, és az egész kerítés borostyános lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

- Persze, megkeresed magad? - sokkal egyszerűbb, ha ő adja meg magát, mintha én keresnék rá, mert ki tudja, hány Kadosa él a környéken, a vezetékneve meg valami süti volt, amire csak a pocakom reagált egy kis morranással, hogy olyat is enne, de most csak egy isler lebeg a lelki szemeim előtt, és ez a fiú nem olyan isleres. - Szeretek enni, szeretem, ha oda van figyelve arra, hogy az étel meg a ruha megfelelően készüljön el. Szeretek márkákat, amik itt nem kaphatóak, és jó lenne valami munka, mert ha rendelni akarok egy Skims-t vagy Good America-t, akkor tuti, hogy a saját pénzemet kell ráfordítanom. - mondjuk nem is baj, mert nem szeretnék egyelőre Damyan Volkovnak tartozni. Nem ismerem még őt, csak a magazinok által, és abból annyit tudok, hogy van vagy tizenkét nője meg ja, szereti a kviddicset.
- Találkozzunk itt a tanév végén, és megmondom, hogy sikerült-e neki bármiért is megszeretnie, és nem érzem-e rajta még mindig a rémület szagát, hogy mégis mibe keveredett. Nagyon ijesztő szag, először édes, de aztán egy picit savanyú, totálisan gáz, mert elárul. - biztos vagyok benne, hogy az apám teljesen be van parázva. Én is éreztem ezt a szagot, amikor kiderült, hogy Kim és Kanye el fognak válni. Én nagyon reménykedtem a békülésben, és abban az időben csak a cikkeket bújtam, hogy ki mit mond.
- Hát jó. De ne nevess ki. - hát nézzenek oda, ő is csak úgy leugrik, én meg szép komótosan lemászok, nem mintha olyan nagy lenne a táv, hogy nyugger tempó kelljen hozzá, de valahogy pánikolok egy bokatöréstől. Minden szeretnék lenni, csak kiszolgáltatott nem. De leérkezve leguggolok mellé, és nekiállok kiszedni a cserépből a borostyánt. - Neked tuti, hogy kutya a patrónusod, elég jól ásol kézzel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

- Olyasmi, tudod éppen pénzen próbálták megvásárolni a szeretetem. - pedig nem volt rá szükség, mert valójában egyikőjükkel sem volt még sok együtt töltött pillanatom, így valójában sem anyát, sem apát nem szerettem sem jobban, sem kevésbé. A telefon eredetéről nem sokat tudok, azt sem, hogy anyámnak hogyan volt rá pénze, ha éppen apámat zsarolta, de a lényeg, hogy megkaptam és hiába utasítottam vissza, nálam maradt. Nekem pedig rá kellett jönnöm, hogy nem is olyan rossz cucc.
A tervezgetésére elnevetem magam, mert lássuk be, ennyire előre én nem gondolkoztam, csak annyi pánikom volt, hogy mi van, ha a csodás Good America farmerom valami miatt kiszakad, és bár van másik is, de nem ugyanolyan. Kell a pénz, de, hogy ingyen cuccokat is szerezzek. Tetszik a bátorsága. - Mondjuk cukrászda vagy kávézó? Van itt ilyen, ha jól emlékszem. Melyik tetszene jobban, ott bepróbálkozom a Volkov névvel. - az apukámra tekintettel csak felvesznek. Vagy pont, hogy miatta nem, mert kiderülne, hogy a tulajdonos lánya és neje is megvolt neki. Elég sok ilyen történet van róla. A mosoly az ajkaimon marad, ahogy kacsint, és biztos vagyok benne, hogy vele egy barátság, az tényleg életre szól. Azért is ugrok le és segítek neki a borostyánba. - Te kiástad, én bele helyezem, adunk neki egy kis vizet, mert azt olvastam hogy azt kell ilyenkor, és együtt betemetjük. Ő lesz a barátságunk záloga. Van nálad pálca?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Végül a cukrászda mellett döntöttem, mint diákmunka. Nem a legjobb anyagi forrás, de nem kocsma, nem pub. Mondjuk ezekre a helyekre amúgy sem vettek volna fel, mert még fiatal vagyok hozzájuk. A cukrászdában viszont mindenki nagyon kedves volt, és szívesen fogadtak, így aztán hamar beilleszkedtem a heti háromszor négy órás műszakommal, amit vállalni tudtam. Emellett néha vasárnap is kisegítek, ha úgy van.
A mai műszakban pedig egy igazán aranyos kérés is befutott, amit örömmel vállaltam. Olyan szép dolog, ha az emberek így támogatják a barátaikat. A világ nagyon jó irányba halad, és én maximálisan azok mellett vagyok, akik ennyire szépen tudják támogatni a szerelmet megélő barátaikat. A legszebb szív alakú sütit választottam, még egy kicsit nagyobb is volt a társainál, köré az extra díszítést választottam, amit már megtanultam. A valóságosnak ható vörös rózsaszirmokat, melyek nagyon finomak, hiszen cukorból és csokoládéból készültek, és szürok rájuk egy kevés fehér és rózsaszín ehető csillámot is. Semmi giccs, ez még a szépérzéken belül van, a túldíszítést hagyjuk meg a Valentin napnak, főleg, mivel remélem, hogy azt is itt ünneplik majd. Milyen aranyosak! A művészetem készítése közben felpillantok rájuk, mert az egyik fiút már korábban is észrevettem, és valljuk egy, egy picit azért előjön ilyenkor az is, hogy kár érte, de sosem kár azért, aki szerelmes, szóval ezt le is nyelem, és a legszebb mosolyomat felöltve - ezért a mosolyért az anyukám több díjat is bezsebelt, csak mondom - indulok el a tortácskával, a bele helyezett romantikus dallamot játszó gyertyával és az üdvözlőlappal feléjük. Utóbbit a korábban kiszúrt, rendezettebb hajú fiú kezébe nyomom mosolyogva, ezzel lezárva az el se kezdődő romantikus kalandunkat.
- Ajándék nektek. Hallottuk, hogy ma van az egy éves évfordulótok. Ez gyönyörű időszak, és még száz ilyet kívánunk. - Jó, közelről is kicsit kár a borostás fiúért. De jó rájuk nézni, szóval igen, éljen a szerelem. - Óóó igen, és a szirmok is ehetőek. Gratulálok! - kacsintok rájuk, aztán mosolyogva visszaindulok a pult mögé.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

- Nem, de úgy voltam vele, hogy minden ajándéknak örülni kell. Kaptam egy szuper mobilt és egy apát. Érdekes karácsony volt. - meg kell hagyni, az emberek zöme nem pont arra számít, hogy apukát kap karácsonyra, és ha mégis, akkor sem olyat, akinek hadseregnyi barátnője van. Szóval az apám nem csak híres, de híresen nagy férfi ringyó is. Remek. De mindannyian kedvesen fogadtak, sőt, volt, aki egyenesen odáig volt értem, pedig két szót nem szóltam.
- Ez egy jogos érv, akkor legyen a kávézó, és ha ott sokan vannak, akkor váltsunk a cukrászdára. - azért nem fogom az elsőnél feladni, ha az valamiért nem működik, nem olyan fajta vagyok én. Arra, amit mond, én is, de azért kicsit elhúzom a számat a gondolatra. - Én is. Még sosem csináltam ilyet, és nem is tudom, hogy hogyan kell. Vagyis, az anyukámtól láttam, amikor be akart jutni valahova, akkor csak közölte a nevét meg mosolygott, és megnyíltak előtte az üzletek. Az utóbbi időben, amíg pereskedtek, próbálta ezt az életet megmutatni. - de csak annyi maradt meg, hogy tetszett az élet, akartam, Kim közelébe szerettem volna kerülni, aztán idő előtt kirántottak onnan. Pedig szerintem meglett volna idővel Calabasas és találkozhattam volna vele. - Dehogy, te vagy hivatalosan az elsőszámú legjobb barátom, nem állhat közénk se szerelem, se gyűlölködés, sem félhalott borostyán, aki feladja az életet. Kisujjesküt rá. - nyújtom felé a kicsit földes ujjamat, hogy belefonja a sajátját, és innentől hivatalos legyen a barátságunk. - De azért remélem, hogy túléli. Menő lenne, hogy máris alkottunk valamit az utókornak. Hátrébb lépek, hogy a víz biztos ne fröcsögjön rám, és büszkén nézek rá. - Ügyes vagy. Nekem még új pálcát kell vennem, egy régen meghalt rokonomét kaptam, és nem igazán vagyunk jó viszonyban. Eljössz velem oda is?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Tudod milyen érzés az, amikor van egy pillanatnyi remény, aztán kétszeresen rúg gyomorszájon? Nagyon rossz. Mert, amikor azt mondja, hogy nem a kócos fiúval van kapcsolata, akkor egy pillanatra valami megmozdul bennem, mert nyilván elsőre azt hallom ki, hogy "nincs kapcsolatom", holott ezt sosem mondta, én meg állok ott, mint egy bamba bambi, és lassan értelmezem azt, amit mond.
- Kár, pedig kedves fiúnak tűnt, de akkor sajnos inkább bántalmazó. Ha nem éltek nyitott kapcsolatban, akkor eléggé rossz. Nem is kellene vele lenned, hiszen csal, ráadásul egy lánnyal, ami elég nagy különbség, szóval szerintem azzal a fiúval kéne lenned, akivel itt bent ülsz. - nem mintha kérdezte volna a véleményemet, de természetesen van véleményem, és állítólag genetikailag vagyok őszinte, szarkasztikus és fájóan nyílt. Remélem az apukám büszke rám, hogy egy ekkora csodát hozott össze. Közben nézem, ahogy lerogy, és eldönti, hogy többet vele egykorúakkal nem kezd. Hát jó. - Sok sikert hozzá, hogy találj egy rendes fiút, olyat, aki megérdemli a szerelmedet. - mondom őszintén a jókívánságomat, csak azzal nem számolok, hogy pont akkor, haladnak el mellettünk, és persze mindenki felénk fordul, majd két néni összesúgva halad tovább, én meg kicsit elhúzom a számat. - Ne aggódjatok, a világ jó irányba halad, és idővel már nem fognak így nézni. Én hiszek ebben. És sajnálom, hogy azt mondták, hogy a pasija vagy, mindenki magából indul ki, de nyugi, idővel mindenki megleli a párját, akkor is, ha azonos a neme, szóval rád is vár valahol egy kedves fiú. - kacsintok bíztatóan a kócosabbik fiúra, mert biztos, hogy neki is jól esik a támogatás. - A torta tényleg nagyobb finom, az egyik legjobb itt. - ahogy visszafelé sétálok, azon morfondírozok, hogy milyen helyre hozott az apukám engem, és azon is, hogy milyen sok mindenről lemaradtam volna, ha Kadosa örömére a kávézóba vesznek fel. A cukrászda azért sokkal érdekesebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Nem lesz olyan rossz itt nekem. Hiszen itt van Kadosa. Az első napok magányosan teltek, próbáltunk beszélgetni ugyan az apámmal, de nem nagyon volt témánk, vagy, nem nagyon volt hangulatunk. Talán kicsit mind a kettő. Sétálgattam a folyosókon, beszélgettem a portrékkal, de ez is csak addig volt jó mulatság, amíg egyikőjük azt nem mondta, hogy "na az ám a csődör", elvileg ők tök rég halottak, vagy ilyesmi, nem? Nem kellene, hogy ilyen szavakat használjanak, olyan...kellemetlen. De most már érzem, hogy minden jó lesz, és hiszek a szobaborostyánban is, aki élni fog itt, a külvilágban. Így hát a dolog megpecsételődött, és én nevetve pillantottam le a kezeimre, amik nem kicsit voltak dzsuvisak.
- Mossunk kezet. Hozok pénzt, és mehetünk. - ha most úgy nekiindulunk, nem hiszem, hogy messzire jutunk, mert egy árva knút, annyi sincs nálam. A kerítésen átmászva, Kadosa mellett, vidáman értekezve a világról sétálok vissza a kastélyba, tele reményekkel, mert érzem, hogy ez jó lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Igen, na és szóval, tök tetszett, aztán kiderült, hogy meleg, pedig sejthettem volna abból, hogy a másik fiúval bújkál egy boxban. - extra fontos életeseményem volt, méghozzá az első "tetszik" fiú felbukkanása, és pillanatokkal későbbi meleggé válása. Mármint meleg volt ő előtte is, de a számomra akkor lett hivatalos, hogy az. Nem állhatok meg, mert bent van a főnök, és néha random előbukkan megnézni, hogy dolgozunk-e, ami persze normális, de nem akkor, amikor ennyire fontos híreket kell közölnöm. Leteszem Kadosa elé a süteményt és az italt, ami a cég ajándéka azért, hogy benézett hozzám. A többiek már tudják, hogy ez így megy nálunk, és mivel nekik is vannak barátaik, akik ingyenélnek, semmi baj, hogy nekem is van. - És ez még nem minden. Azt hittem, hogy a srác, aki a kis tortát küldte nekik a jó barátjuk, aki mellettük áll, erre kiderült, hogy nem. Hogy a fiú megcsalja őt egy lánnyal. Szóval most vagy hárman vannak ebben a kapcsoltban, ha még kapcsolat, vagy négyen. Idősebbek, mint mi, szerintem mesteresek már. A festmények azt mondják, hogy ott elég durva dolgok szoktak lenni. Szerinted mi is ilyenek leszünk? - az a nagy helyzet, hogy nem tudom elképzelni most, de ha mégis ez ilyen életkori dolog, akkor szeretném, hogy úgy menjünk át rajta, hogy fel legyünk készülve, és ne legyen offos a barátságunk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bólogatok, vállalak vonogatok, megint bólogatok, és az egész vége az, hogy totális katyvasz a sztori, amibe belecsöppentem. Kellett nekem észrevenni, hogy az a fiú helyes! Tök cikis helyzetbe kerültem, mert levágós volt, hogy bejön nekem a fiú, csak én nem akartam levágni, hogy neki meg egy másik fiú jön be, vagyis nem csak egy, kettő is. Tök égő.
- Szerintem nem nyílt, mert azt mondta, hogy a srác, aki a tortát küldte, az a lánnyal csalja, és, hogy eredetileg ő a pasija. De ha meg egy éve a másikkal van, akkor lehet, hogy most buktak le? Én meg még azt hittem, hogy a számlák miatt gáz dolog felnőttnek lenni. - de ezek szerint nem, felnőttnek lenni azért gáz dolog, mert gázos arc leszel felnőttként. Előre félek tőle, hogy én mennyire égő leszek. Muszáj lesz Kadosának tényleg odafigyelnie rám.
- Muszáj lesz, mert még most is ég a fejem, ha rá gondolok, és ez a piros nem az én színem. - nyomom a kezem az arcomhoz, érzem így is, hogy melegebb, de tudom, hogy el is pirultam. Kadosa lesz az én védőangyalom, tutiszáz. - Mesélj te is valamit, most éppen senki se figyel, kicsit pihenhetek. - le is dobom magam vele szembe, és a kötényembe rejtegetett villát előkapva, lopok a sütijéből. - Mmmmmmh. Ez sokkal finomabb, mint a múltkori.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Megforgatom a szemeimet arra, hogy tudnom kéne, de ez egyáltalán nem sértődött szemforgatás, hanem a lehető legőszintébb emberi reakció arra, ha az ember lebecsüli a másikat. Én kérem, meg leszek sértődve.
- Kérlek, én mindent tudok. - jó, ez nem igaz, de már nézelődök az iránt, hogy kivel barátkozhatnék még, mondjuk főleg olyanokkal, akiket nem ijeszt meg a Volkov név, apa valószínűleg eléggé beleteheti az ideget a diákokba. Télen az iskola meg a tanfelügyelet, vagy mi, nem igazán engedi, hogy repkedjünk, de már mindent tudok a helyi csapatokról és a bajnokság állásáról. - Színész lány. Hangos, vidám, aranyos. Olyan hippis. Nem ápolatlan hippi, hanem olyan, akit utálsz, mert jól áll neki a háremnadrág, de nem tudod utálni, mert egy tündérke. - mondja még valaki, hogy nem vagyok jó megfigyelő. Ő tényleg ilyen, rajta is van a listámon, akikkel talán barátkozhatnék. - Áldásomat adnám rá, ha szeretnéd a barátnődnek. De csak azzal a feltétellel, hogy nem fog drámázni a fiú-lány barátságunkon. - ez egy komoly kikötés, mert az ember nem szereti, ha ilyet csinálnak, létezik barátság fiú és lány között, a miénk működik, mindenféle szexuális kémiás magyarázat nélkül is. Még a hideg is kiráz picit, ha ilyen eszembe jut, és nem azért, mert Kadosa csúnya lenne, de ő Kadosa, nem egy srác, hanem Kadosa és kész. - Randira hívnád, vagy meglepnéd?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Figyelmesen hallgatom és bólogatok olykor, hogy értem, amit mond, mosolygok a jó részeknél, de összességében a végén elhúzom a számat. A fura vibe az sosem jó, az mindig valami, amit nem szeretsz. Ez nem hangzik túl jól, sőt. Viszont, én egy Volkov vagyok, nem azért teremtettem egy elvileg terméketlen apától, hogy ne tudjam a legjobb barim helyzetét orvosolni. Szóval elégedetten dőlök hátra, ahogy összefonom magam előtt a karjaimat, és kissé egoista mosolyt villantok.
- Minden vibe csak addig fura, amíg nem jön Ava. - jó, ez full gáz volt kimondva, a fejemben überzseniális volt, és azt hittem, hogy jól fog majd hangozni. Legyintek egyet, és visszahajolok hozzá. - Egy bölcs nő egyszer azt mondta, hogy butaság lenne nem megragadni azokat a lehetőségeket, amiket az élet az utunkba sodor. És neked ezt pont nekem kellett elmondanod és pont most. Szóval bejött neki a süti meg a tánc, ugye? - kérdezem hunci mosollyal az ajkaimon, mert hát lássuk be, pont ilyen dologra készülök. - Csütörtök este, jó, tudom, hogy nem a legfancybb napon, de csütörtök este korán zárunk, öt után, mert mindenki elmegy valami gyűlésre, és egyedül nem maradhatok, de diákmunkás vagyok, nem meheteket. De össze kell takarítanom és én zárok. A megmaradt sütiket meg elvihetem. Mi lenne, hogy ha ezt a helyzetet átfordítanánk? Bezárok, aztán jöttök, és csak a tiétek lenne a hely. Lenne süti meg lágy zene, táncolhattok és én lennénk a pincérnőtök. Egy igazi privát randi. Simán feldobom a helyet nektek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Vidáman elnevetem magam a kritikájára, tényleg nagyon rosszul hangzott kimondva, de fejben azért eléggé tetszett. Muszáj előbb eljutnom egy szintre, hogy a kimondott gondolataim menők maradjanak és ne legyenek ennyire gázosak.
- Dehogy! Kim a bölcs nő, én csak a próféta vagyok, aki terjeszti az igét.- Teszem a szívemre a kezem, és pillogok párat az irányába. Méghogy én a bölcs nő, eszembe se jutna Kim szavaival ékeskedni. Ő tudja a Kardashian, de legfőképp Kim mániámat, neki el mertem mondani, hogy mennyire nagyon szeretem, és, hogy ő az én példaképem. Sosem lesz olyan szép alakom, mint neki, de egyelőre még tartok attól, hogy mondjuk plasztikáztassam a fenekemet, már annak is örülök, hogy az apukám révén a főbb színeim megegyeznek Kim színeivel. A szemem és a hajam tökéletes lenne a családba. Jobban beleillenék, mint például Khloe. - És, ha én hívom el? Megkérem, hogy segítsen nekem, mert az ő zsenije kell, és örökké hálás leszek neki, ő eljön, és te meg már itt leszel? Vagy, csinálhatjuk mondjuk ezt a kívánságos teremben is. A konyhán összekészítek nektek egy jó kis randi alapot, és akkor nem kell kimozdulni a kastélyból sem. Láttam egy csomó ilyen műsort, profi szervező lennék. - ez a téma mondjuk tényleg érdekel is, szervezhetnénk mindenféle eseményeket, szerintem bejönne az embereknek. Ne vessük ezt el, ha egyszer jövőt terveznék. - Nem csinálhatod mindig alkohollal, mert akkor, hát alkoholista leszel. És az rossz. - bölcs intelem, mint mindig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Egyedül szerettem volna idejönni, még akkor is, ha nem voltam egyedül sem akkor, amikor történt, sem a kezdőfolyamat során. Főleg apa volt velem, ő hallgatta végig az egészet, ami rám vár. Sok kérdést tettem fel, de egyik felnőttet sem zavarta, csak arra figyelmeztettek, főleg Zsófia, hogy lesznek olyanok, akik nem úgy kapták meg az elemüket, ahogy én, hanem sokkal szomorúbb körülmények között. Figyelmesen hallgattam, jegyzeteltem is, mert mindent tudni és érteni szerettem volna akkor és ott. Meg persze most is. Azt tudom, hogy két nálam idősebb fiúval kezdem meg a tanulást, de lesznek mások is, akik előrébb járnak már. Ez mindenkinek máshogy alakul ki, más életkorban is akár, ezért is lehet, hogy ők idősebbek, mint én.
Lassan kifújom a levegőt, ahogy itt állok, centikre a helytől, majd összeszedve több mérettel nagyobb, kötöttpulcsis mindenemet, megteszem az utolsó lépéseket, nesztelenül, megtorpanva, amikor megérzem az illatokat, amik körüllengik. Arcomon féloldalas mosoly jelenik meg, az a híres volkovi csábítónak nevezett stílus, azonban ahelyett, hogy ezzel indítanék nála, a kiválasztott körtés és diós süteményre koncentrálok, és megpróbálom kilebegtetni a többi közül, hogy egyenesen hozzám érkezzen. Az eleje egész jól megy, de mivel az út elején járok, ezért természetesen éppen, hogy csak elhagyja a fiú válla mögötti részt, amikor zuhanásba kezd. Engem azonban nem olyan fából faragtag, hogy a süteményt veszni hagyjam, így egy pillanattal később már térden csúszva érkezem meg mellé, kezeim között a süteménnyel. - Kviddicses gének, ezek szerint nem lesz belőlem jedi. Ava vagyok, ha te sütötted, kedvellek. - közlöm a tényeket ügyelve arra, hogy két falat között legyek és ne telibe csámcsogjam szegényt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

- Inkább a kviddics, apai ágon egész jó géneket kaptam. - anyai ágon a színészi kvalitásaim vannak jelen állítólag, de azt még annyira nem próbáltam, nem igazán játszom meg magam, nem szeretem az alakoskodást. Amikor a második süti is útnek indul a fiú, én is követem a pillantásommal, mert úgy gondolom, hogy még egy levegő érkezett, de a pálca miatt ez gyorsan átalakul. - Ezek szerint mi vagyunk a három új. Az újoncok mindig korábban érkeznek, nehogy elkéssenek. - állapítom meg bölcsen, ahogy a két fiú között járatom a pillantásomat. - Az én elemem a levegő. - Mutatom fel a bal kezem, aminek a középső ujján, kívül, az alsó részén található az anyajegynek gondolt elemista jel. Nem is kell szerintem hozzátennem, hogy rellonos vagyok, pedig alapból nem hiszem magam odavalónak. - És ti?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

- Lehet, hogy híresebb lennék, mint az anyukám. - válaszolok mosolyogva, és azon kapom magam, hogy hónapok óta most először beszéltem róla. Amióta itt vagyok, még csak nem is keresett, nem mintha a nagyszülői házban sűrűn megfordult volna, amióta befutott színésznő lett.
Bólogatok a szőke fiú szavaira, mert tényleg nagyon finom a sütemény, sőt, ha itt és most lenne nála egy gyűrű, nem kérdés, hogy igent mondanék, és boldog kétszáz kilós asszonyságként élném a hátralévő életemet. - Én néha segítettem a nagymamámnak, de inkább csak apróbb munkákat csináltam, mint nagyokat. Almát tökéletesen tudok hámozni. - ami egy nagyon fontos skill. Egy csomó alma odavész, ha nincs megfelelően hámozva a gyümölcs, ám én alig szoktam veszteséget termelni. Egy almamentő bajnokságon biztos, hogy aranyérmes lennék. A felém nyújtott kézre elmosolyodom, és a saját jegyemet az övéhez érintem, mint valami titkos társasági köszönés. - A tiéd hol van? - fordulok érdeklődve Stephen felé, mert ő nem reagált azonnal, hogy neki is ott lenne. Felpattanok, amikor a hátam mögül megszólal egy hang, és a legkedvesebb mosollyal az arcomon pillantok rá.
- Szia, egyáltalán nem zavarsz. - felelem őszinte, csilingelő hangon, odalépve hozzá a kezem nyújtom neki. - Ava vagyok, levegő elemű, örülök, hogy megismerhetlek. Hármunknak jött ki az eleme, de én úgy tudom, hogy vannak még páran, öt-hat ember, akinek szintén van eleme és még tanul, ő az egyik, és mivel lány vagy, ezért vagy föld vagy, vagy tűz. - most először használtam ki az "Én apám Damyan Volkov" kártyát, és bár akkor kicsit bűntudatom volt, most mégis nagyon élvezem, hogy tudtam valami hasznosat is mondani, amit talán a többiek nem tudtak eddig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

-Madison Greene, ő egy színésznő, de a varázstalanok között ismert. - sőt, igazán népszerű, szóval abban biztos vagyok, hogy az anyukámnál sosem leszek népszerűbb. A múltkor küldött nekem egy nagy csomagot, tele PR cuccokkal, amik neki nem kellenek, mert letudta a köröket, amiket le kellett tudnia velük, és onnantól az enyémek, hatalmas kincs egy kiváló korrektor vagy egy olyan parfüm, ami csillagászati összegbe kerül. Tudom, hogy nem mindenki értékelné ezt, vagy nem gondolna jót, de tudom, hogy az anyukám így mutatja ki a szeretetét.
Arra, ahogy letolja a nadrágját kicsit megszeppenek, mert minden volkovi vérem ellenére még csak tizenéves vagyok, aki eddig a nagyszüleivel lakott, most meg még minden új, de azért nem mondom, hogy nem időzik el ott a tekintetem, szigorúan szakmai szemmel persze. Csupa meglepetés a nap, mint a lány is, aki csatlakozik hozzánk, és a válaszából érzékelhető, hogy az én lelkesedésem nem igaz rá, talán senki másra, de én megkérdeztem és megkaptam a választ, mert érdekelt, hogy hány elemi mágus van még. Ez csak egy kis önszórakoztatás, neveket nem tudok, csak a szünetekben, ha többen vannak kint a szabadban, akkor próbálom kitalálni, hogy ki lehet még elemista. Az biztos, hogy másként képzeltem el, hogy milyen lesz itt lenni, mint ami végül kialakulni látszik, hiszen én egy kellemes légkört képzeltem ide, ahol egymást támogatjuk, de úgy tűnik, hogy ez egy csúnya tévedés volt. Ösztönösen kicsit Aurél irányába húzódok, még csak az kellene, hogy itt nekem támadjon, mert lelkesen örültem neki. - Igazad van, nem volt szép. - ezzel én le is zárom a témát, és inkább meg sem mukkanok, amikor felmerül az, hogy hányan jöhetnek még, pedig nyilván tudom, mert mindent is megkérdeztem. Helyette inkább csak figyelem a beszélgetést, magamban mantrázva azt, hogy attól még nem leszek rossz ember, ha nem kedveli a stílusomat mindenki. Itt most az a lényeg, hogy megtanuljak együtt lélegezni az elememmel és nem az, amit korábban gondoltam, hogy majd egy titkos kis társaság tagja leszek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

- Igen, de én inkább az apukámra hasonlítok. A barna gének erősebbek voltak.- vonom meg a vállam, mert lássuk be, az anyukám természetesen vörösesszőke hajú nagy, zöld szemekkel és nagyon jó alakkal megáldott nő. Tehetséges színésznő, csak borzalmas pénzbeosztó. De minden helyzetből kivágja magát, szóval nem kell félteni, és ezt nagyon irigyeltem tőle mindig is.
- Nem örültél neki, hogy birtokolsz egy elemet? - kérdezem csodálkozva, nem szeretnék nagyon butának tűnni, főleg úgy nem, hogy egy idősebb és morcosabb lány is csatlakozott, akinek ezek szerint hasonló érzései vannak, megspékelve azzal, hogy a legkevésbé se vagyok neki szimpatikus. Alapból nem érdekelne, de jelen pillanatban egy komoly elképzelés omlik bennem össze, hogy mi, az a pár diák, akik ilyen képességekkel bírnak, majd összefogunk és együtt erősítjük egymást. Nagyon úgy néz ki, hogy ez nem más, mint egy túlromantizált álomkép.
- Azt hiszem, totális csőd vagyok. - suttogom Aurélnak, ahogy elveszem a felajánlott sütit, és a vállának döntve a fejem, elkezdem majszolni, miközben hallgatom őket, és sokáig megállom, hogy ne szólaljak meg, de aztán mégis úgy érzem, hogy egyetlen javaslat még akár jó is lehet, így a falat lenyelése után szólalok meg újra:  
- Meg vannak irodalmi pályázatok is, állítólag azokon még véleményt is írnak, hogy mi jó meg mi nem, de ha minden jó, akkor kiadják, akár álnéven is. Lehet, hogy a suliban is vannak olyanok, akik jót mosolyognak, amikor meglátják, hogy valaki a könyvüket olvassa. Az olvasó meg azt gondolja, hogy egy pocakos apuka írta a könyvet, nem egy tinédzser. - vetem fel, hátha kellemesebb mederbe tudom terelni az érzéseimet, meg azt, ahogyan indultunk. Én, ha lenne tehetségem, biztos, hogy elindulnék ilyeneken és pénzszerzés céljából nem sütiket szolgálnék fel szabadidőmben, abban a reményben, hogy össze tudok gyűjteni egy skims kollekcióra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

- Olykor furcsa. Sokáig nem volt úgy velem, a nagyszüleimmel laktam, aztán, amikor elindult a pereskedés, mert az apukám megtudta, hogy létezem, akkor hirtelen mindenhova elvitt magával. Voltam filmpremiereken, afterparty-kon, fotózásokon, és végül ide kerültem. - az életem elmúlt egy éve igazi hullámvasút volt, és amikor úgy nézett ki, hogy eljött a tökéletes béke, megérkezett az elemem is, de ahelyett, hogy bánnám, lelkesedéssel tölt el. Alig várom, hogy gyakorolni kezdjem, hogy végre megismerjem, a részemmé legyen. Látva a felnőtteket, akik már magabiztosan dolgoznak együtt az elemükkel, engem is elfog a vágy, hogy odajussak. Elmosolyodok a megállapításra, hogy apura hasonlítok, jól esik ezt hallani. Az itteni hónapok alatt sok beszélgetést kezdeményeztem vele, hogy jobban megismerjem, és, hogy egy kicsit könnyebb legyen neki, mert azt hiszem, összességében sokkos állapota még nem múlt el teljesen. Nem is hibáztatom, ha kiderülne, hogy van egy kamasz lányom, miközben egészen biztos vagyok benne, hogy nem lehet gyerekem, én is sokkos lennék.
- Sajnálom, de nagyon örülök neki, hogy megmentette az életedet, kár lenne, ha nem ismerhettelek volna meg. - hozzá képest az én megjelenésem semmi volt, és ezt már megbeszéltük korábban Zsófival, hogy egy pozitív megjelenés sokkal kevésbé aggályos, mint a negatívak, máshogy állunk hozzá, mást érzünk és van, hogy az elemekről máshogy gondolkozunk. Csak a lelkesedés, azt nehéz kiverni az ember fejéből. Aurélhoz húzódva próbálok segíteni én is Annának, mert rossz az, amikor az embernek van egy toporgós helyzete. Anya így hívja azt, amikor nem tudja átadni azt, amit szeretne a vásznon látni, amikor úgy érzi, hogy egy kis plusz hiányzik neki. Remélem, hogy Annának sikerül, menő lenne egy nap ott állni a könyvesboltba és azt látni, hogy több mű is hozzá kötődik. Azt sajnálom, hogy elmegy, jó lett volna meghallgatni valakit, aki ebben már régebb óta benne van, mint mi, és remélem, hogy a későbbiekben lesz majd alkalmunk ilyesmire. - Igen, nálam is eléggé szigorúan mondta, hogy egyedül ne, majd ha már csináljuk egy ideje. - a hangjára megpördülök a tengelyem körül és elmosolyodva pillantok rá, ahogy besétál a helyiségbe, és engedelmesen le is ülök, ahogy kéri. Azokra, amiket mond, bólintok, és már kezdem érteni, hogy miért förmedt rám Anna, teljesen jogosan, hiszen valóban az ő lényének a része az eleme, és neki kell tudnia, hogy ha fel kívánja fedni, akkor mekkora részét szeretné megosztani velünk. Mindenképpen bocsánatot kell majd kérnem tőle, amiért helytelenül viselkedtem. Egyelőre még kavarognak a fejemben a gondolatok, ezért a fiúkra pillantok, hogy ők kérdeznek-e.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Az elköszönés után hevesen dobogó szívvel sétálok Aurél mellett, miközben próbálok teljesen nyugodtnak tűnni. Végül is, még nem kellene izgulnom nem? Vagy de? Elvégre ki nem mondtuk még, de eléggé úgy érződött, hogy egy pár leszünk. Így lesznek a párok? Amikor Odettet kérdeztem, ő azt mondta, hogy ez csak így megtörténik, ő énekelt, meglátta apát és tudta, hogy kell neki. Valami hasonló ment végbe itt is. Megláttam Aurélt, és úgy éreztem, hogy őt nem szabad elengednem. Az igazsághoz az is hozzátartozik, úgy barátnak és elemi mágus sorstársnak terveztem, nem pedig olyannak, akivel csókolóznék, sőt, akivel álmodtam is már. Nehéz ügy egy négy-öt ágyas szobában kamaszlánynak lenni, ezt most már határozottan értem is.
- Szóval ilyenkor, amikor a természetben vagy, nyugodtabbnak érzed magad? - én valami ilyesmit érzek, szeretem a markánsabb illatokat, amiket a levegő hoz, az eső utáni földet vagy a nyíló virágokat, sőt, a tűz égetett fás, fülledt mivoltát is. Mellette haladva a kezeimet hol magam előtt, hol magam mögött fonom össze, mintha nyújtóznék, mert éppen nem tudom, hogy mit is kéne csinálnom velük. A nap lemenőben van, a sárgás-vöröses szín szépen megszínezi Aurél arcát, ahogy felpillantok rá. És akkor tudom, egyszerűen csak tudom, hogy mit kell tennem, mintha hirtelen világosodnék meg, ahogy lepillant rám. Megtorpanok, aztán gyorsabban lépek párat, hogy elé kerüljek és a következő pillanatban megragadom a felsőjét, és lehúzva magamhoz, megcsókolom. A filmekben ezek a jelenetek tökéletesek, de tegyük hozzá, hogy ott az emberek már sokat csókolóztak, és tudják, hogy hogyan kell, én azonban most először csinálok ilyet, de próbálok nagyon magabiztos lenni, és remélem, hogy a fogaink nem koccantak össze nagyon vészesen. Ciki lenne. Viszont olyan régóta várjuk ezt, hogy egyszerűen meg kellett végre történnie, és én most szerettem volna, ebben a romantikus, naplementés pillanatban. A szemeimet óvatosan nyitom ki és pillantok Aurélra, hogy vajon jó volt-e? Kadosa biztos ki fog röhögni, ha ezt elmesélem és meg fogja ingatni a fejét, hogy nem így kellett volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Hasonlót érzek én is itt kint. Szeretem a szabad levegőt. - mosolyodom el a gondolatra, hogy mi ilyen kinti gyerekek lehetnénk, ha tényleg működne minden. Persze sok minden van, amiről most még csak álmodozom, de remélem, hogy egy nap megvalósulhatna. Olyan természetes és mégis izgalmas érzéseim vannak Aurél mellett, amiket nem engedhetek el szó nélkül. A lányok álmodoznak, ezt tudom, de eddig még sosem tettem. Azonban amióta odalépett hozzám az első találkozásunkkor, felröppentek a gyomromban a pillangók, éjjel mosolyogva álmodozom és reggel kipihentebben kelek. Alig várom, hogy iskolai napok legyenek, hogy lássam a folyosón, és hétvégéken tudjam úgy alakítani a napot, hogy ha itt van, akkor legyünk együtt kicsit. Kérdéseket írtam össze, amikről tudunk hosszabban beszélni, mégis olyan spontánnak hatnak, mintha éppen akkor jutott volna eszembe, és közben lopva figyelem, hogy mit szeret, és van, hogy "véletlen" éppen nálam is van belőle. A lány lét nagyon sok furfangosságot hordoz magában, de úgy tűnik, sokszor kell a szerelem ahhoz, hogy ez felszínre bukkanjon. Én pedig olyan vagyok, mint egy buldózer, egy ideig csak komótosan közeledek, aztán bumm, becsapódok, mint most is, ahogy a számat Aurél szájának nyomom. Ezt azért még gyakorolni kell.
- Szeretnék a barátnőd lenni. - suttogom csillogó szemekkel, miután újra megcsókol. Oké, ez a második határozottan jobban sikerül, mint az első, ami finoman szólva se lett tökéletes. De a második! Hát az igazi Mia Thermopolisos lábfellibbentős csók volt! A nyomatékosítás kedvéért most én csókolom meg, nem akarom ezt a dolgot abbahagyni, de nyilván azért egy idő után elfáradunk majd, elzsibbad a szánk vagy ilyesmi, meg aztán nem szeretném, hogy Aurél dereka beálljon. - Aput mindenképpen tájékoztatom, hogy barátom van. - suttogom megint, vigyorogva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Érzem, ahogy picit görcsberándul a gyomrom, sőt kétszer is. Első körben azért, mert Aurél elmenne. Még csak most ismertem meg, de olyan szimpatikus, biztonságban éreztem magam vele és már el is döntöttem, hogy megkérdezem, gyakorolna-e velem, de ha elmegy, akkor nem fog tudni. Még nem mozgok túl jól az elemisták körében, ezt az előbb is láthattuk, szóval nagyon kellene nekem egy biztos pont, mint Aurél. Ez gáz.
A másik pedig az, amit Stephen mond, a korlátozó. Én nem szeretném, hogy korlátozzanak. Eddig lazán tartottam a kezem, de most ökölbe rándul, hogy ösztönösen elrejtsem a jelemet mindenki elől. Nem mintha ne tudnák, hogy hol van, vagy, hogy mi vagyok, mert azok, akik itt ülnek, mint tudják. Ez hármunk szövetsége lesz a továbbiakban.
- Én inkább még gondolkoznék a kérdéseimen. - valójában én és apu rengeteg kérdést feltettünk már az elemem felbukkanásakor neki is és Ezrának is, de nem szeretnék csókosnak vagy másabbnak tűnni, és Zsófi szemében sem butábbnak, hogy újra megkérdezek valamit, főleg, ha az olyan, ami mondjuk másoknak evidens. Túlszorongom ezt az egészet. - Um... egy kérdésem mégis van. Mi történik akkor, hogy ha lassabban haladunk, mint mások. Ha mondjuk Stephen nagyon könnyen válik eggyé a vízzel, vagy éppen Aurél a földdel. Én viszont nem találom a hangot a saját elememmel. Akkor, ha nem megy, elvehetik tőlem? - tudom, hogy ez butuskának hat így, de nagyon félek tőle, hogy esetleg elveszik, és azt nagyon nem szeretném. Most úgy érzem, hogy minden kerek, és furcsa lenne úgy ébredni, hogy már nincs meg valami, ami kellett ahhoz, hogy teljes legyek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Nem gondoltam volna akkor, amikor elkezdődött az egész bírósági eljárás, költözés és új élet, új szülővel, hogy ennyire izgalmas lesz. Először jött Kadosa, a legeslegcsodásabb barát a világon, aztán az elemi mágia, és most Aurél. Barátom van! Nekem! Szinte kimondani is hihetetlen. De mégis igaz. Ugrálni és táncolni van kedvem, és azt hiszem... Taylor Swiftet hallgatni. Na jó, ez azt hiszem maradjon csak titok, nem kell mindent azonnal ellőni.
- Üljünk le, akkor a magasságunk egészen rendben van. - Aurél tökéletes, mert húzhatok hozzá magassarkút. Már csak meg kell tanulnom járni bennük, de ez legyen a legkevesebb innen már. Menni fog az. Én ebben legalábbis nagyon reménykedem. Eddig én magam vagyok a szerencse lánya, azt hiszem, egy törött boka még belefér a dolgokba.
- Jó volt, hogy elmentünk. Bogi sokat segített azon, hogy bátrabban megcsókoljalak. - vallom be, miközben az ujjaimat az ujjai közé csúsztatom, hogy megindulhassunk a part felé. Vele. A pasimmal. Oké, ez így bénán hangzik, de most nagyon nem érdekel. Járok valakivel. Csókolóztam. Ez a legjobb nap valaha! Vagyis, az esküvőmig. Azért az majd megint egy nagyon legjobb nap lesz. - Minden virágot szeretek, de a kedvencem a hóvirág. Viszont azt nehogy hozz! Mármint ne szakítsd le. De jó lenne, ha egy nap lenne egy kertem, amiben van sok hóvirág. Meg szeretem a liliomokat és a kardvirágokat is. - tényleg minden virágot szeretek, mert még vagy húszat felsorolnék, de persze nem teszem. - Neked melyik a kedvenced?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Tuti, én sem mondtam senkinek, vagyis, Kadosának igen, de Kadosa meg a legjobb barátom, szóval tuti, hogy ő tartotta a száját. Szerintem nem is ismeri Bogit. - ami nem biztos, hogy baj, mert nem szeretném, ha Kadosa is egy-egy bekérdezés áldozata lenne. Tudom, hogy ő Julival nagyon sokat próbálkozott és sajnálom, hogy nem jutottak tovább a vonzalmon. Mi Auréllal szerencsésebbek vagyunk ezek szerint. Olyan tök természetes, hogy fogja a kezem és itt van mellettem.
- Azok olyan gyönyörűek! - pillantok rá csillogó szemekkel és ahogy leülünk, szembe helyezkedek el vele, hogy jobban rá tudjak látni az arcára. Szeretem nézni a vonásait és azt, ahogy a mimikája természetes reakciókat közvetít. Tudom, hogy lesznek még problémáink, ő a földön jár, míg én a levegőben, de most úgy érzem, hogy minden akadály leküzdhető.
- Ha felnőtt leszek, olyan házba szeretnék beköltözni, ahol nincsenek virágok, de van nagy zöld terület. A ház előtt is, ahol persze lehet kisebb is, de a ház mögött egy szép kert. Meg szeretném tervezni, hogy milyen virágok lesznek ott és hogyan elrendezve, és szeretnék egy kis kertet is, saját paradicsommal és zöldségekkel. Elől meg egy olyan részt, amit mindig lehet dekorálni. Fényfüzérekkel, faragott tökökkel. Lehet akár régebbi ház is, amit megújul apránként. - ez a ház a nagy vágyam, ha lehet ilyet mondani, és tényleg nagyon szeretném, ha egy nap a valóságban is összejönne. Közben meghív magukhoz, amibe belepirulok, mert mégiscsak az anyukájával találkozom, ami más, mint, hogy ő találkozik az apukámmal, elvégre mégiscsak a tanára. Sok apró bólintással jelzem, hogy ez nagyon tetszik, és a mosolyom is széles vigyorba csap át. - Nagyon szeretném megnézni. - ki hitte volna, hogy ide kerülve ennyi izgalmas dologgal kell majd szembenéznem? A víz felé fordítom a tekintetem, követem a kavics útját, és elámulva nézem, hogy pattog, miközben Aurél még csak hozzá sem ért. - ÚJRA! - kiáltom lelkesen, mert ezek a kis apróságok és az egész elemi mágia annyira le tud nyűgözni, hogy az hihetetlen. Egyik ámulatból a másikba esek, amikor újra megszólal. Kell egy pár pillanat, hogy mindenre reagálni tudjak, méghozzá visszafelé. - Én is nagyon szerettelek volna megcsókolni. Amikor úgy csináltam, mint aki nem tudja, hogyan is tekerje fel a tésztát, valójában csak azt szerettem volna, hogy odagyere és átölelj. Anyu egyik filmjében is így jön össze a nő és a férfi. Láttam, hogy megszagoltad a hajam, a vitrin üvegében. Aztán semmi. Sampont is váltottam. - forgatom meg a szemem kicsit játékosan, mert tényleg ez történt, nem voltam benne biztos, hogy miért is történik az, ami történik, pontosabban, hogy nem történik, így váltottam, hátha jobb lesz. - Jó volt beszélgetni a szerelemről, én sem voltam korábban, csak néhány sztárba, de amúgy nem, szóval tök jó vot, hogy beszélgettünk róla, és tudod… szerintem el kellene küldened. Mert hátha ez segíti abban, hogy ő is felvállalja a szerelmét. Talán megmutatja Ezrának, és akkor együtt lesznek szerelmesek egymásba. Jó lenne. - én már most imádok szerelmes lenni, és úgy érzem, hogy ezt mindenkinek meg kell tapasztalnia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Jóóó, gyűjthetünk ötleteket, hogy mi milyenben szeretnénk élni. - azt nem teszem hozzá, hogy együtt, mert azért még oda el is kell jutni. Öt perc járás nem elég erre, bár úgy érzem, hogy nekem teljesen rendben van, mert Aurél nem csak a szerelmem, hanem a barátom is. Az egyik legjobb. Azt mondják, hogy a tökéletes házassághoz pedig ez a kettő kell. Szóval pipa. De tudom, ne rohanjak, nem tesz jót. Meg aztán még tényleg egy csomó kaland van addig a pontig, hogy ez bekövetkezzen. De ez a program nagyon tetszik. Vinni fogok magammal ceruzát és papírt, hogy rajzolhassak házrészleteket.
- Köszönöm, már nagyon várom. Meg a megismerkedést is. - nem feszengek a családdal való találkozástól, most még nem, de azért remélem, hogy tetszeni fogok nekik. Nem vagyok olyan szép, hogy a napra lehet nézni, de rám nem, de szerintem bűn ronda sem. És tudok énekelni, de nem szálltam el magamtól, akkor sem, amikor Odett megkérdezte, hogy írunk-e és énekelünk-e dalokat együtt. Ha apa engedi, közös albumunk is lesz, ami nagyon izgalmas! Lehet, hogy ez lesz az én utam, mert semmi más nem fog meg, de ezt nem szeretném nekik elmondani, mégiscsak Aurél választottja vagyok, és nem akarom, hogy úgy érezzék, sok jobb lányt kaphatott volna helyettem.
Ahogy magához húz, változtatok a pozíciómon, és úgy alakítom a helyzetet, hogy amíg ő a hajammal van elfoglalva, ami hangos nevetést vált ki belőlem, addig én az ölébe kúszok, és a karjaimmal körbefogom a nyakát, hogy újra megcsókolhassam. Mindig csókolózni szeretnék vele, bizsereg a szám, ami lehet, hogy nem normális. Vagy, más párok is ezt érzik, csak ők már megtanultak uralkodni magukon?
- Vagy fél, hogy elvesztheti a legjobb barátját. Én is féltem, hogy így járok, ha nem érzel ugyanúgy, mint én. Azért is kértelek meg, hogy segíts, hogy lássam, mit csinálsz. És akkor tudtam, hogy rendben vagyunk, ma pedig Boginál is néztem, hogy mit szólsz a válaszomra. Ha csak egyszer is kínos lett volna neked a dolog, akkor nem mertelek volna megcsókolni. Lehet, hogy ő is így van vele. Segít most Ezrának, de közben meg együtt is dolgoznak, beszél vele rólunk, a háttérben ő is ott van. Kínos lenne csókolózni majd csak barátoknak lenni. - tudom, hogy ha szakítunk valami miatt, akkor már mi sem lehetünk barátok többé, mert az nagyon furcsa és kellemetlen lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Egy valamit biztosan tudok: nem szeretnék semmivel sem sokáig várni. Nem tudom, hogy erről Aurélnak mi a véleménye, de én a magam részéről olyan ember vagyok, aki inkább szeret mindent gyorsan megtapasztalni, és ha jó, akkor sokszor. A csókot se értem, hogy miért húztuk eddig, de azóta már egészen jól bepótoltuk. Nem akartam elveszíteni az egyik legjobb barátomat. Ez az egy logikus magyarázat van csak. De most már nem csak a legjobb barátom, hanem a szerelmem is. Apának még szólnom kell ugyan, de holnaptól, reményeim szerint, a hivatalos szerelmem lesz. Alig várom, hogy reggel a nagyteremben, mindenki előtt csókoljam meg, jelezve, hogy Aurél elkelt, és senkinek sem kell álmodoznia róla. Huh oké, ez a birtoklási vágy kicsit meglepett, hogy milyen erős, de majd megtanulom kezelni.
- Jó, menjünk moziba. Átolvasom, hogy milyen filmek szólnak a szerelem összehozásáról, így a régebbiek közül, és akár tarthatnánk mozimaratont is. Kutatási céllal. Egy hétvége, ahol csak filmezünk. Mit szólsz? - mozis randi, ágyban filmezős randi. Ez már kettő alkalom, amikor randizhatunk. Ez eléggé jól hangzik szerintem, és majd még menet közben úgyis lesz egy csomó. Ja igen, ott van még a házakat nézegetős randi is, szóval mostantól minden napunkban lehet egy kis randi, én nagyon szeretném, ha minden nap lenne olyan alkalmunk, mint most, ahogy csak ülünk, összeölelkezve és beszélgetünk. Annyira sok téma van még, amit meg kell vitatnunk egymással.
- Annyira örülök neki, hogy rád találtam. De ha nem indulunk vissza a kastélyba, egy büntetőmunkával fogunk kezdeni. - nem mintha szeretnék ilyet, szóval fel is kelek róla és ha felkel, akkor ujjaimmal az ujjai közé férkőzőm, hogy kéz a kézben sétáljunk vissza. Már most utálom, hogy el kell válnom tőle, és alig várom, hogy reggel újra lássam és érintsem őt. Addig azonban van egy őrült nagy feladatom. Elmondani mindezt apának. Ó jaj nekem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Egy kicsit ijesztő az, hogy elaludhat az elemünk. Nem szeretnék annyira szélsőséges érzéseket, hogy ezek bekövetkezzenek. Aurélra pillantok, aztán Stephenre. Nekem tudom, hogy nem volt olyan intenzív élményem az elemem felbukkanásával, mint akik, de azért nem szeretném azt sem, hogy annyira nagyon erős érzelmi hullámvasútam legyen, hogy a végén elveszítem a levegőt. Zavartan megsimítom a jelet, mely azt jelzi, hogy hozzám tartozik és, hogy én is hozzá. Egy szent szövetség, amit még meg kell tanulnom kezelni.
A nevemet hallva bólintok, én mondtam Zsófinak, hogy nyugodtan elmondhatja, hogy az én elemi kitörésem pozitív, mert úgy tűnik, az utóbbi időben ez a ritkább. Eddig nem értettem, de hallva a fiúkat és látva a lányt, aki az előbb itt volt, már értem, hogy mire utalt, amikor apával ott ültünk nála.
- Én nagyon szívesen gyakorlok bárkivel bármennyit. - szólalok meg végül mosolyogva, mert hiszek abban, hogy ha ehhez az egészhez pozitívan állok, akkor talán a többiekbe is tudok csempészni valamit ebből, és a végén jó kis csapat leszünk. Szeretnék egy jó kis csapat része lenni, ezért is jelentkeztem kviddicsre, ami most lehet, hogy problémás lesz az elemem miatt, és próbálok találni magamnak olyan szakkört, amit élvezek. Nem szeretném a következő tanévet is úgy tölteni, mint az új, kicsit elveszett lány, aki technikailag nem is létezhetne. A következő tanévben normális diák leszek, aki levegő elemet birtokol és, akinek az apja tanár. Menni fog ez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Érzem, ahogy kezd egy kicsit nehezebben levegőt venni. Ez egy nagyon új dolog, de nagyon érdekes is, ahogy az emberek lélegzetvételének milyenségét érzékelem. Nem mindig persze, de vannak olyan helyzetek, mint például ez a mostani is, amikor könnyedén érzékelem, hogy másabbul veszi a levegőt. Örülök neki, hogy igent mondott arra, hogy gyakorol velem. Van valami, ami hozzá húz, nehéz ezt megmagyarázni. Már az évnyitón is felfigyeltem rá, de nem akartam rögtön lerohanni. Elég hülyén is vette volna ki magát, hogy úgy köszöntöm, hogy: “helló, fura vonzalmat érzek irántad, ő ott a szerelmem Aurél, de leszünk barátok?” biztos totálisan hülyének nézett volna. Inkább szépen, lassan közelítettem meg, és csak most, jó pár héttel később kértem meg, hogy gyakoroljon velem.
- Oké, eddig csak kisebb dolgokkal próbálkoztam, most két erősebb dolgot is csinálok, de ígérem, hogy nem fog fájni. Vagyis, remélem. Jó, nem, figyelni fogok. - az a jó Lissie-ben, hogy kemény csaj, és így meg merek engedni magamnak egy kicsit erősebb megmozdulást is. - Ne ijedj meg. Fel foglak emelni, aztán leteszlek. Ha sikerül, akkor körbepörgetlek. - eddig a haját emelgettem és a hideg levegőt sűrű, meleg nyári fullasztó forrósággá változtattam. Apróságok az én sok-sok gyakorlásommal, de fel még senkit sem emeltem. Aurél nincs annyira benne a súly keretbe, de a kis Sjöli teljesen jónak tűnik a feladatra. Elképzelem, ahogy lassan az egész teste könnyűvé válik, és felfelé indul el, ami a valóságban is így van, gyönyörű emelkedést mutat be, szóval magabiztosan kezdem el körbeforgatni. Lassan indítok, de amikor a nap pont úgy bújik elő a felhők közül, hogy az arcát érje, akkor gyorsan arrébb rántom, hogy nehogy a szemébe menjen a nap, mert nem akarom, hogy hirtelen érje. Nem mintha az én mozdulatom ne érte volna úgy. Egy kicsit megijedek és abba marad a koncentrálás, ami miatt picit lejjebb is esik a magassága, de még időben korrigálok és “kapom el”, mielőtt leesne. Legalábbis puffanás nincs, akkor már jók vagyunk, nem?