Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Hát ez igazán szörnyű! - Meg kell élni ezeket a tragédiákat, hogy aztán az ember felnőtt kroában rájöjjön, mennyivel jobb volt hosszú percekig bámulni a falat, mint az az élethelyzet, amiből szeretne kimászni. Rebit mondjuk sosem állították sarokba, az anyukája nem hitt az ilyen régimódi nevelési elvekben - tegyük hozzá annyira azért nem is volt rossz gyerek, hogy komoly büntetéseket érdemeljen.
- Apukád nem tanította meg, hogy nem nyúlkálunk a lányok szoknyája alá? - Még rosszalóan ingatja is egy kicsit a fejét, mielőtt megsimogatná a hozzábújó buksit. Nem lehet haragudni erre a gyerekre.
- Még most is elég jó parti vagy. - És ezt most minden hátsószándék nélkül, mint egy tényt jelenti ki. Jóképű, jó családból, jó állással, szép gyerekkel, nem igazán látja a hibát, ami miatt értékét vesztette volna. - Tőlem aztán az egyik Payne vagy Radetzky is lehet. Bár nem gondolnám, hogy egy súlycsoport vagyunk, tudod, nincs tisztára sikált gazdag aranyvérű család mögöttem. - Bár elvileg ha kategorizálni kell, aranyvérűként szerepel a nyilvántartásban, de nem az a fajta, akikről meg van a véleménye. Már nem konkrétan bizonyos emberekről, hanem ezekről a családnak nevezett pénzintézetekről. - Na és te most... vagy ti most? - Egy időben igyekezett számon tartani, hogy akkor együtt vagy külön, vagy kivel vagy mi történik, de mostanában feladta. Elég baja van a saját életével, nem hogy még a legfrissebb pletykákkal is naprakész legyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Valami csobban - gondolom víz, de nem ez a lényeg -, majd jön a hang, ami felé saját tengelyem körül fordulok meg, mert az olyan rohadt biztonságos. Nem az. Jön még egy hang, puffanás és elém tárul két szétvetett láb az égnek. Fogadtak már így többször is több helyszínen, de azért ez új. Mármint ilyen gyorsan haladunk? Eddig csak hú lányok voltunk együtt, most meg már terpeszt.
Na, stabilitást összeszedni és megindulni. Sounds like a plan.
Külön koncentrációt igényel, hogy lábaim úgy mozduljanak, ahogy én azt szeretném. Erősebben markolok az üveg nyakára, mikor pár nagyobbat lépek a muskátlik között, hogy beálljak a két láb közé és összeszűkült szemekkel próbáljam beazonosítani a szerencsétlent.
- Ezt nem hiszem el - mordulok fel. - Szépfiú! Kicsit megborultál?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Csak figyelem őket onnan, az arcom elé tartott kávéscsésze mögül; a túl sokszor büntetésben lévő, vígasztalhatatlan kisfiút és az ő nyelvén olyan jól értő fiatal nőt, és halványan mosolygok. Egészen különös érzés, mikor valaki komoly úriemberként kezeli a fiam, amikor kedves hozzá és szereti őt. Kornél piciny mutatóujjával rajzolni kezd Rebeka combján, s ritmikátlan hüppög mellé - mind tudjuk: a megértést is meg kell siratni.
- Ajajj, biztos vagy te ebben? Apa meg a szoknyák? Jobb, ha vigyázol, mert ezzel veszélyes terepre merészkedsz - figyelmeztetem kiszélesedő ajkakkal, fejemet apró mozdulatokkal megingatva közben. Kornél hangosan nevetgél, úgy tűnik, kezd valamiféle halovány fogalma lenni a nemekről és a köztük kialakuló kapcsolatokról - persze, csak úgy, mint bármely háromévesnek.
- Mina nem hord szoknyát - vág közbe a gyermek, testével egészen nekidőlve a számára most mentsvárként jelenlevő Rebekának. - És annyi soksoksok állata van, mindet nagyon szeretem. Hercegnő a legszebb. Ő Mina cicája, és apa mindig csúnyákat mond róla, ha Mina nem hallja. És Ribi néni, képzeld el, jó? Elképzelted? Szólj, ha elképzelted! Mina anyukája cicológus, és bár már nagyon öreg, mint a Mikulás felesége, tudod, Télanyu, mégis van egy kislánya. Phu, és ő olyan idegesí...
- Kornél? - szakítom félbe, míg az arcomról le nem ég teljesen a bőr. - Talán engedjük meg Rebekának, hogy ő is meséljen kicsit. Egyed a kakadudat, mert tudod, egy idő után elzöldül benne a karamella, és citromízű lesz.
Nem akarom tudni, Nadine előtt miket mond ez a gyerek rólam meg Mináról, vagy rólam és bárki másról, akivel együtt lát vagy csak valahol hall róla, és ha már itt tartunk, az sem érdekel, a szemében mennyire számítok idősnek. Bocsánatkérően pillantok át az asztal túloldalára, majd futólag a homlokomhoz nyúlok. Izzadok?
- Ó - bukik ki belőlem a megdöbbenés. Alulról, majdhogynem értetlenül nézem a vöröst; jó parti, én? Látszik, hogy nem ismer túl közelről. Hitetlenül és ezzel kapcsolatban nagyon mást gondolva nevetek fel, és a fejemet csóválva folytatom. - Szerintem Mina mást mondana. Vagy Nadine. Vagy Fanni. Vagy Annelie. Vagy...
Inkább nem folytatom. Túl hosszúra nyúlik a lista, és attól tartok, már nem is emlékszem minden pontjára.
- Az egyik Radetzky gyerek nemrég jött vissza Magyarországra. Szoktam látni a faluban, szerintem nincs senkije. Elég bunkó képe van, sántít is, meg szürcsög, és olyan idétlenül szívogatja az orrát, nem tudom - tanácstalanul megvakarom a halántékomat. - Őszintén szólva, nem a legszebb látvány, de hát, ízlések és pofonok - vakarózva megvonom a vállam. - Én köszönöm, azt hiszem, ennyi év után, megannyi kerülőúttal és félresiklott beszélgetéssel, de végül teljes biztonsággal kijelenthetem, hogy révbe értem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Veszélyes terep? Egyre jobb, egyre jobb, ezek a kedvencei. Így hát hagyja, hogy Kornél kiadja magából ami apa és a szoknyák kapcsolatáról eszébe jut. Valószínű ki kellene javítania, hogy szokjon át inkább a Rebi nénire, de nem akarja megzavarni ezt az igen fontos mondandót. - Elképzeltem, elképzeltem! - Na de még hogy elképzelte! Azt ugyan nem egészen tudja, hogy mit, de azt nagyon. Aztán ahogy el is képzeli, úgy egyre szórakoztatóbb lesz, a Télapó cicológus feleségével. Nagyon küzd, és sikert arat, így nem neveti el magát. A bocsánatkérő pillantásra csak megrázza a fejét, hogy neki ez egyáltalán nem problémás. Ezt szereti többek között nagyon a gyerekekben, hogy egyrészről ennyire őszinték, másrészről ennyire kreatívak és élénk a fantáziájuk.
Nem érti ezt az értetlen pillantást, de nem is kell mindent értenie. Int, hogy hagyja csak a felsorolást, nem kíváncsi ám tételesen minden nőre, akihez köze volt. Bár kétségkívül voltak idők, mikor kapva kapott volna az alkalmon, hogy minden elhibázott romantikus lépésről beszámoltassa, de úgy tűnik, végre elkezd felnőni.
- Szóval valójában minden, csak nem egy kihagyhatatlan lehetőség? - Elneveti magát, ahogy visszagondol, mi minden hangzott el. Komolyan, egyetlen pozitív gondolat vagy szép szó sem került elő. - De lehet egy esélyt megérdemelne. - A férfiak amúgy is mindig annyira furcsán látják egymást.
- Na ennek örülök! - Olyan őszintén boldog mosoly költözik ajkaira, mintha legalább valaki kiskutyás videókat mutogatna neki. Mások boldogságától ő is boldog lesz, legalábbis ha kedveli azt az embert. Bár kevés olyan ember van, akit nem kedvel igazán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Arra nem volt felkészülve, hogy édes kis ujjacskák fogják csokicsíkosra festeni az arcát, pedig sok mindenre fel van ám készülve. Legalább emlékezteti arra, hogy időszerű lenne, ha a sütije és a kávéja is fogyna, mert olyan kedélyesen elcsevegnek itt, hogy a latte már jéghideg, a süteményen meg lassan összeesik a hab. Szóval nagyon lelkesen a szájába lapátol két villával a krémes finomságból, ami után utána küld némi kávét, amiben majdnem sikerül megfulladnia a kérdés hallatán. Erre nem volt felkészülve. Elegánsan köhécsel néhányat, mielőtt tökéletesen magához térne.  - Nem tudom kire gondolsz. - Na jó, igazából de, túl sok mindenkire nem lehet gondolni. - Vagyis ha Edmundra célzol... igazából nem voltunk együtt. Aztán lecserélt. Ennyi. - Még tettetett lazasággal a vállait is megvonja, elvégre ez semmi, tökre felnőtt, megérti ő hogy nem őt választják. Ennek mondjuk lehetett volna egy másik formáját is választani, de ez van. Most már legalább beszélnek egymással. Ez is jobb, mint a kezdeti időszak, mikor Rebeka annyira dühös volt, hogy legszívesebben agyonverte volna. - Na de azt mondd meg nekem, ki a besúgód? - Azért nem tudtak annyira sokan erről az egészről, még az Edictum sem hozta le, hála Merlinnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Technikailag nem. Mármint érted, nem volt kapcsolat, semmi elköteleződés. - Így nem is jogos, hogy számon kérje rajta. Elvégre az, hogy saját sértettségét nehezen nyeli le egy dolog, de Edmund végülis nem hibázott. Már ha Rebeka bizalmának elvesztését nem tekintjük hibának. - Nincs ezen mit sajnálni. Megesik. Mindketten felnőttek vagyunk, túlélhető. - Túlélni, igen, az a legmegfelelőbb szó. Az apja már mondaná, hogy "Ami nem öl meg, az megerősít. Kivéve a medve." és valahol biztosan igaza is van, de még nem érzi, hogy érzelmileg sokkal erősebb lenne, vagy ilyesmi.
A kis kezek tovább vándorolnak arcáról hajába, kihasználja az alkalmat, hogy egy szalvétával legalább az arcáról eltüntesse a nyomokat. Úgyis tervezett hajat mosni, egy kis csoki mit árthat még? Olyan boldognak és gondtalannak tűnik a kisfiú, mint amilyen Rebeka is szeretne lenni, mikor elfogja a gyermekkora iránt érzett nosztalgia. Azok voltak a szép idők.
- Ezek szerint erről elfelejtettél beszámolni, mikor megkérdeztem, mi történt a negyedik fröccs után - húzza össze szemöldökét vádlón, bár még így sem valami fenyegető látvány. Azon az estén kicsit túltolta a bevitt alkohol mennyiségét, egyébként is végtelenül kimerült volt mind testileg, mind lelkileg. Nem csoda, hogy időugrást hajtott végre, és hogy utána be kellett számoltatnia a férfit mi mindent mondott, vagy tett. - Van még valami, amit akkor véletlenül kihagytál a beszámolódból? - Ha igen, akkor jobb később mint soha, itt az ideje megtudni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Minden annyira gyorsan történik, mármint ahhoz képest, hogy az ő agya kissé lassított felvételbe kapcsolt azzal egyidőben, amikor a kezében szorongatott bort megbontotta. Ez azonban nem írta felül az évek során tökéletesre idomított apai reflexeit: bár esés közben a fejét egyáltalán nem védi, amikor pedig hátra esik a becsapódás egy nyekkenéssel kiszorítja a tüdejéből a levegőt, az üveg tartalma épp csak kifröccsen, de sértetlenül a kinyújtott kezében marad. Így hát, a teljesség kedvéért a látvány, ami a szökőkutat megkerülő Diablo elé tárul leginkább két láb és egy üveg bor a levegőben, a többi a muskátlik között.
Hitetlenkedve pislog a fák lombjai felé, a bort egy löttyenéssel húzza közelebb magához, a talpai is földet érnek, így felhúzott térdekkel hever tovább a virágok között, ami... ami ennél kényelmetlenebb is lehetne.
   -  Gihihi...
A szabad kezét maga alá húzza, egy nyögéssel könyököl fel félig.
   -  Én soha. Te borultál meg. Én teeljesenn ura vagyok mindennek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

gyere, egyél egy jót | ma is kinézek

Teddy és Ramóna a két véglet. Míg egyikük nyitott és könnyen kezeli a világot, a másikuk nehezen nyílik meg és tart tőle. Ebben a felállásban, hivatalosan neki semmi keresnivalója nem lenne Ramóna életében, semmilyen formában sem, mégis ott van. Itt van, pontosan mellette haladva, ráérősen, a lány tempóját felvéve. Akármennyire is zakkant, annyi leesett neki, hogy valami - az eddigieken kívül - nyomja a másik lelkét, mintha még jobban bezárkózott volna. Hallotta, hogy van valami seggfej, aki cseszteti a diákokat, mert ennyi esze van és azt sem jóra használja, na de csak nem őt is belevette? Vagy a tanulnivaló, egy morcos tanár, nehéz kérdések, korai vizsgapara. Ezen szeretne változtatni, ha kiadja magából, az is jó, ha egy kis időre elfelejti, az is. Csak legyen könnyebb. Így dobta be az ötletet, hogy péntek tanítás után menjenek el enni - akkor biztos nem aggódik a tanulnivaló miatt, illetve, előtte nap amúgy is esett, franc se akar elázni. Mert ugye, hiába nyomja magára a bűbájt, az nem az igazi.
- Szóóóóval... mi a helykó? - böki felé, amikor lecsüccsennek az asztalhoz. A menüt veszi ujjai közé és még ugyan nem foglalkozik vele, tudja, hogy kólát fog inni. Napok óta azt akar, de az ebédhez mindig gyümölcslevet adnak és azt már rohadtul unja, a víz pedig olyan snassz. Persze, kell még neki a cukor, hogy is ne, de ezzel most senki ne foglalkozzon. Teddy sem teszi, csak él a világba, mint mindig. A legegyszerűbb, de tudja, nem mindenki képes erre, így nem kényszeríti akaratát. Ma szép lassú és - magához képest - nyugodt, mint a lány. Vagyis reméli, hogy nyugodt.
- Ma hagyd el a fogyókúrádat, bármit is ehetsz és elvárom, mert különben megsértődök - nevetgél, hogy ez persze nem igaz, de na, hátha feldobja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Nagyon sok mindent nem csináltam még, amit megtennék veled. - Az őszinteség nagyon szép dolog, de bizony a fiú is belátja, hogy olykor jobb, ha csupán csak csend marad, és nem egy-egy kijelentés hangzik el. Mert, bár ez tőle bók volt, az ember mégis gondolhatná, hogy közelében sincs annak, hanem inkább egy cukrosbácsi, aki bizony legújabb áldozatát cserkészi be. Kornél, lássuk be, nagyobb, szélesebb és idősebb is Cassandránál, ám gyermeki lelke lévén úgy vélem, tökéletes társra lel a lányban, és szívem minden reménységével gondolom, hogy ez a tökéletesség kölcsönös lesz. Az biztos, hogy a lány nem könnyíti meg a tényt, hogy tisztességes házasságra kíván lépni vele. Mert ezt szándékozik, még ha teste tiltakozik is. Álmaiban a lány olyan kéjesen nyög és vonaglik alatta vagy éppen felette, hogy mikor másnap családjuk körében reggeliznek, a kis hercegfi zavarában alig mer ránézni. Erre most itt van. Itt áll előtte, mind egy perverz vágy beteljesülése, és képtelen nem rá nézni, nem a testét szemlélni, és akaratlanul is megnyalni ajkait. - Éééén. Én sajnálom, ez illetlen volt. - Szemeit lesüti egyetlen pillanatig, de a következőben már hormonjai újra megemelik a fejét, melyben meg is született a gondolat, hogy ha itt álldogálnak, a lány sosem lesz vizes. Ó drága gyermekem, nagyon sokat kell még tanulnod, és úgy vélem a neked szánt nőben emberedre leltél.
- Voltak kapcsolataim, szerettem őket, de egyikőjükhöz sem vonzódtam úgy, mint hozzád. - A lány más, érzi ezt ő is, nem csak a vonzódás, hanem a tény, ahogy egyre jobban a szívében van. Ahogy minden találkozásukkal kiderül valami, ami közös, vagy amit az egyik még sosem próbált, de megtenné a másikért. Jókat beszélgetnek, hasonló célok vezérlik őket, és, ahogy egyik beszélgetésük során kiderült, a fiúban már feléledt a birtoklási vágy is iránta. Most csak magának akarja Cassy-t. Évekig csak ketten akar lenni vele. - Erről még nem beszéltünk, de te mennyire vagy, jártas ebben? - Érződik, hogy a szavak kissé nehezen buknak elő belőle. Cassy olyan magabiztos, és nem, egyáltalán nem baj, ha volt együtt mással, az sem érdekli, hogy hány emberrel, csak, hogy mit tapasztalt már, azt szeretné tudni. Hogy érezze a lány, benne megbízhat, finoman megfogja a kezét, és a stéghez sétál vele, hogy aztán a vízbe ereszkedve kinyújtsa a kezét felé. És ha Cassandra követi, magához húzhassa.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Ennek már csak gondolatától is libabőrössé válik, egész teste belebizsereg a gondolatba, hogy Kornél hozzáér. Nem sok tapasztalata van férfiak terén, de abban biztos, hogy jövendőbelijétől nem kell tartania, elvégre egy figyelmes, türelmes, becsületes ember, aki még ráadásul tagadhatatlanul odáig is van érte. Nem gondolta volna, hogy a kényszerházasság akár jól is elsülhet. - És mindnek eljön az ideje - óvatos mosolyra húzza száját, miközben képtelen elszakadni a másiktól. Az eddig a szőke tincsekkel incselkedő ujjak elindulnak lefelé a nyak vonalán, hogy apró köröket írjanak le a mellkason - azon a széles mellkason, amelyhez éjszakánként simulni akar.
- Bevallom, ennek azért örülök. Nem lenne túl jó előjel a házasságunkra nézve, ha más nők után epekednél, bár tekintve, hogy beleszólásunk nem nagyon van abba, mi történik velünk, nagyon tenni sem tudnánk ellene - hangja némiképp keserédes, azonban ez nem kettejük ellen szól. Vajon hány embernek kell boldogtalanul leélnie az életét olyan ember mellett, akit nem szeret? Nekik szerencséjük volt, hiszen le sem tagadhatnák vonzalmukat, mégis... Mennyi volt erre az esély?
A kérdésre megemeli fejét és zavartan összevonja szemöldökét. Hát akkor a szexről fognak beszélgetni, legyen. Minden amit tud, az csupán elméleti tudás, viszont elmondható, hogy annak legalább széleskörű. - Gondolom nem fog meglepni, hogy még nem feküdtem le senkivel. Mivel alapvetően csak a külsőm miatt szoktam kelleni, nem keveredek kalandokba sem - megvonja vállát és láthatóan habozik, hogy folytassa-e. Erre tökéletes megoldás, hogy Kornél a vízbe invitálja, amit el is fogad. Belékapaszkodik, hogy így ereszkedhessen le a stégről, ám a közeg túlságosan hidegnek bizonyul így elsőre. Érezhetően összerázkódik és szorosan vőlegényéhez simul, hogy a belőle áradó hővel próbáljon felmelegedni. Ennek örömére elkerülheti a további szemkontaktust. - Az árvaházban... az igazgató próbálkozott ezzel-azzal, de nem történt végül semmi - hogy ez vajon indoklása vagy oka-e annak, hogy eddig nem szerzett kirívó mennyiségű tapasztalatot, az igen jó kérdés. Viszont őszinte, amit nem gondolt volna: még szüleinek sem mesélt ezekről az élményeiről, azonban ha komolyan gondolják a házasságot, jobb, ha mindent megoszt, ami kettejükre tartozik és befolyásolhatja kapcsolatuk alakulását.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Csak a formalitásokba nincs, hogy mi történik az esküvő után, abba azonban másnak nincs beleszólása - Feleli szinte lágyan, még akkor is, ha tudja, ez nem teljesen igaz. Habár ő maga csak sokadik, sőt nem várt gyermek a családban, mégis, most, hogy felfigyeltek rá, és vőlegénnyé tették, figyelemmel fogják kísérni házasságát is. A vagyonnal való gazdálkodását, felesége költéseit, gyermekeik számát, neveltetését. Bele fognak szólni az életükbe, de javaslatként fognak minden kritikát feltüntetni.
- Ezek a házasságok sokszor nem egyenlőek, de a miénk az lesz - Nem könnyű úgy beszélnie, hogy közben a lány simítja, érinti, és ő is egyre inkább felfedezi nagy kezei alatt az aprócska testet. Ha kettejüket nézzük, valószínűleg könnyedén jut eszünkbe a Szépség és a Szörnyeteg című mese, hiszen Cassy gyönyörű, fiatal, törékeny, míg Kornél magas, széles és marcona külsővel van megáldva. Reméljük az idő valóban őket igazolja, és mindaz, amit Kornél elhatározott, a boldog házasság, az évek, melyeket kettesben töltenek majd, valóban a boldogságot hirdetik. Szeretne utazni, világot látni a feleségével, és megadni neki mindent, amiben hiányt szenvedett. Azt szeretné, ha mindenki megértené, milyen csodálatos is az ő kapcsolatuk, és majdan példaként szolgálhatna gyermekei, unokái, vagy éppen tanítványai előtt. - Szeretném, ha nem azt érznéd, amit sokan, hogy uralkodom feletted, hogy megalázhatlak, hogy kényszeríthetlek. Magunk körül nagyon sok boldogtalan házasságot látunk, de én azt a szomorúságot a te szemedben sosem szeretném látni. - Számára a Romanova lány a megváltás, valaki, akit nem hitt, hogy meg fog ismerni. Élete elején van még ugyan, de a visszautasítások és sikertelen együttlétek után úgy határozott, hogy nem kényszeríti magát szerelembe, és elfogadja, ha senki sem lesz, aki elbír vele. A félelme persze nem múlt el, sőt, mi több, mindig, mikor Cassandra hozzáér, megállapítja, hogy mennyire karcsú és apró. - Senki sem bánthat már. - Mostanra mindenhova eljutott a hír, hogy jegyesek, és ki tudja, az idei házasságok között talán egy szerelmi frigy is köttetik. Oly sok botrányos házasság után, ez nem is lenne olyan rossz, nem igaz? - Valamit szeretnék elmondani neked. Vagyis, azt hiszem, inkább megmutatni. Nem akarlak megriasztani, csak felkészíteni, hogy lehet, hogy egy kicsit kellemetlen lesz a velem való együttlét. Nem akarlak én se bántani, de lehet, hogy nem lesz kellemes. - Érződik, hogy keresi a kifejezéseket, a szavakat, mondataiban el-elakad. Valószínűleg még sosem volt olyan személy, akivel ilyen különös helyzetbe került.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Hallod... Hallod asszony, ne ringassadd már aztat a tutajt, hát mindjárt belezuhanunk a vízbe mindketten! - fújtattam nagyot, majd köhhentettem kettőt a füsttől, amit még mindig nem bírok, de ugye ha valamit ki kell próbálni, akkor ki kell. Inkább a lány felé tartottam a kézzel tekert cigarettát, amit a főnökömtől kaptam a  kávézóban, hogy ha gondolja, akkor szívjon belőle ő is. Nekem kaparta a torkomat, de amúgy nem volt nagy durranás, sokkal jobbra számítottam. Különben miért van érte mindenki ennyire megveszve? Semmi értelme, meg drága is. Már ránk sötétedett, ahogy a lopott hattyús vízibiciklin ringatóztunk. Elkötni a járművet nem lehetett akkora durranás, mert már nem is emlékszem a részletekre, de ugye ki tartja számon?
- Ugye tudod, hogy ha így megyek vissza a kastélyba, nekem szét fogják rúgni a seggem? Nézd meg a farmerom is elszakadt - mutogattam a tátongó lyukra a nadrágon, de aztán csak a hűtőtáskát közelebb húzva vettem ki belőle egy olyan színes, denevéres üveges dolgot. A piros egész finom. - Szerintem gyakrabban kéne ezt csinálnunk. Nyugodt. Meg emberek sincsenek. Ha csak nem kukkolnak a partról. Csak nem... Milyet kérsz inni? Van narancsos, meg ananászos, meg... dinnyés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Erik

- Nos a kisasszony mondjuk ki, hogy kissé impulzívabb, mint én, de ugyanazon szülők neveltek minket - neveti el magát. Bár vérük nem egyezik, attól még neveltetésük egyforma, mégis ég és földre sikeredtek.
- Megbeszélem az igazgató úrral és kiválasszuk a legmegfelelőbbet - ismétli meg önmagát, mint egy papagáj. Nem akar rákérdezni, hogy honnan a sok holmi és miért szabadul meg tőlük. Neki nem tiszte és nem is  stílusa mások életében turkálni. HA Erik adományozni akar, akkor biztosan lesz hely, ahova a holmik kerülhetnek.
- Esetleg. Nekem van egy menedékházam, ahova azokat a gyerekeket fogadom be, akik elmenekülnek otthonról avagy kiteszik őket. Van ott 6 évestől kezdve 18 évesig gyermek. Ők rászorulónak számítanak? - teszi fel kérdését kissé bátortalanul. Van pénze, de nem szokott vadiúj holmikra befektetni a ki-bevándorló gyerekekre, teljesen felesleges. Sokszor jár lomira, bolhára, ráadásul visz magával nem egyet is közülük, hogy tanulják meg a pénz jelentőségét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

A marcona fegyőr szerepét meglepően könnyű felölteni azok után, hogy az unokahúgát is hasonló bohócságokkal kápráztatta el kislánykorától, kezdve a lovacskázástól át a királylány-testőr szerepig. Elég sok dolog palettára került, mert imádja a majdnem kistestvéreit, de ugyanilyen lelkesedéssel tölti most el, hogy Kornélt láthatja munka közben, amint megzabolázza vicces és kedves eszközökkel a kis rosszcsontokat. A két kis szökevény sikoltozva-nevetve szalad el a lánykák elől, míg ő letáborozik a mentora mellett, lopva odapillantva a megtépázott frizurára. A lányok kegyetlenek, főleg gyerekként.
- Van két kisebb unokatestvérem, akikkel együtt nőttem fel. Lány is, fiú is, volt alkalmam gyakorolni rajtuk. - Széles vigyorrá terpeszkedik az előző somolygása. Mindig nagyon szívesen gondol rájuk, hiszen megadták neki a nagy család érzetét, még ha az övé foghíjas és szedett-vetett is.
- Hm, jó kérdés. Lehet, a kicsikkel jobban boldogulnék, mint a nagyobbakkal. Tudod, mikor már idősebbek, elkezdenek öntudatra ébredni és mindent, mindenkit megkérdőjelezni. Ami persze nem baj, csak sokkal több türelem kell hozzá, meg szeretjük mi is a tanárokon fenni a fogainkat. Nem biztos, hogy lenne ehhez elég türelmem, de a kisgyerekekkel tök jól elvagyok. - Na igen, teljesen más távlatokban gondolkodik, mint például az apja tette. Mihael jelenleg szökésben levő bűnöző és Lafayette-nek nem reklámozzák különösebben, mi a teljes bűnlajstrom.
- De abban kezdek egyre biztosabb lenni, hogy ez a pálya lesz a nekem való. Meg örülök, hogy te lettél a mentorom. Úgy értem, tök jó látni, hogyan veszed rá őket, hogy megregulázzák saját magukat. Nem ordítasz velük, vagy nem hagyod figyelmen kívül, mit csinálnak, hanem lekötöd a figyelmüket hasznosan. Szeretek olyan embertől tanulni, aki gyakorlatba ültethető dolgokat ad át másoknak. - Smúzolásnak is beillik a kis litániája, de egyszerűen őszinte. Hisz benne, hogy a fekete-fehér, egyenes visszajelzés többet ér a mellébeszélésnél és az üres, szép szavaknál. Tényleg örül, hogy Kornéllal úgy tűnik, meg fogják találni a közös hangot a munka során, talán még emberekként is, bár azért van közöttük pár év korkülönbség, ki tudja, lesz-e ebből bármiféle barátság a mentor-diák viszonyon túl.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Borka

-Kamu - vágtam rá rögtön. Ha ő sem mozog és én sem mozgok, meg áramlatok sincsenek, fizikai képtelenség, hogy a hattyú dolongeljen jobbra-balra, mert a természet nem engedi. Most mégis úgy ingázott, mint egy rossz hinta.
- Pattintós? Hangot ad ki vagy ugrál? - kérdeztem látványos megrökönyödéssel az arcomon. Sosem láttam még cigarettát pattogni, az ember azt hinné, hogy nem is tud olyat. Ezek szerint meg mégis alkalmas rá, különben nem árulnák ilyen néven, gondolom. - Azt kipróbálnám, jól hangzik.
Még szélesen el is vigyorodtam, miközben azért még egyet szívtam a cigiből. Úgy hallottam a menők így csinálják.
- Hát nem tudom. Ritkán megyek vissza este, tudod, nem sok dolgom van erre - közöltem végül elgondolkozva, de meg is vontam a vállam, hogy összességében nem is lényeges. A társaság a fontos, nem az út maga. Azt hiszem. - Nem veszek olyat, ami lyukas. Mutatóba se. Lehet neki az anyukája nem mondta, hogy ne hordjon ilyen hülyeségeket...
Mindig tudtam, hogy Borka egy nagyon laza nő, de ennyire sose gondoltam volna, hogy király tud lenni. Én nagyon elragadtatott gyerek módjára figyeltem őt.
- Pina Coladat ittam, az finom. Mi az a Bloody Mary? - kérdeztem elkerekedett szemekkel. Miért inna valaki véres marit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Hozzászoktatta környezetét ahhoz, hogy minimális kontextus birtokában is pontosan azt mondja és tegye, amit vártak tőle. Részben szükséges rossz volt ez, valami, ami elengedhetetlen, ha az ember be akar olvadni; részben törődésének kifejezése. Sokáig nem esett nehezére azt adni, akire - szerinte - vágytak, felerősítve bizonyos tulajdonságait és elnyomva másokat. Olyan magától értetődő dolognak tetszett, mint a lélegzés, s épp ezért sosem gondolt mélyebben bele a következményekbe. Talán Kinseyvel jutott a legközelebb ahhoz, hogy leleplezze magát, mert szavak helyett elég volt megmutatnia, hogyan reagál mimikájának akaratlan rezzenéseire, hangsúlyának leheletnyi változásaira és a másik értette.
Magyarázni, megpróbálni valami érthetővé lebontani mindazt, ami sokszor még csak meg sem közelíti a racionálist... Valahol hasonlít ez arra a félelemre, ami mindkettejüket megtalálja, de annál is ösztönösebb, mélyebben gyökerező része.*
- Próbálj meg emlékezni rá, hogy nem te tehetsz róla,-*fűzi hozzá, öccse tarkóját nézve jobb híján. Hiába változott sziluettje, nyúlt meg és változtak arányai, szeme felismeri, keresi, szomjazza benne az ismerős vonásokat. Tekintete követi, szinte csüng a másikon.
- Szeretnék...-*a hangja valahol félúton elveszik, amint Sebbyt nézi a párkánynál, közöttük a méterekkel. Ritkán szegezik neki ezt a kérdést, talán egy kezén meg tudná számolni, hányszor kellett válasz után kutatnia. Ujjai szorosabban fonódnak össze, aztán néhány pillanattal később elernyednek, lazán épp' csak összekulcsolva akasztja őket egymásba.*- Szeretném, ha megölelnél.-*Néha úgy érzi, lénye csak gubbaszt testében, mintha három-négy számmal nagyobb ruha lenne csupán - más sokkal, de sokkal jobban ki tudta volna tölteni.
- Szívesen beszélgetnék. Azt hiszem, maradtak még sérelmeid,-és ha már egyszer belekezdtek, talán egyszerűbb a fenekére ásni le az egésznek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Ahogy a beszélgetéseik, úgy az érintkezés is elvesztette a megszokott biztonságát közöttük - minden olyan kiszámított, óvatos lett, egyre inkább fájó emlékeztetőjévé válva a törésnek. Pedig az ölelések hiányát hamarabb érezte, mint hogy szomjazni kezdte volna a másik szavait, maga sem tudná megmondani, miért. Szívesen hallgatta az öccsét, különös, néha kifürkészhetetlen elméjének gondolatait vagy épp azt, hogyan próbálja lefordítani saját belső nyelvére a dolgokat. Talán csak maga a tény, hogy egy-két elvétett kivétellel, senki sem mert hozzáérni; akár kísértet is lehetett volna.
Sebby félmosolyát csak pár pilanatig látja, mielőtt testvére odaérne hozzá, de elég ahhoz, hogy ne érezze teljesen önzőnek kérését. Szinte azonnal a másik vállára ejti homlokát, s baljával belekapaszkodik öccse hátán annak ruhájába, elengedve magát. A feszültség érezhetően enyhül, vállai megereszkednek és tagjai ellazulnak, jóformán beledől az ölelésbe. Igyekszik nem tartani attól, meddig tart vagy terhére lesz-e, nem vértezni magát arra, mi lesz utána, csak bízni Sebbyben. Amikor az kibontakozik az ölelésből, de visszaül mellé a lépcsőre, vállával finoman az öccséének támaszkodik, ha hagyják; visszalopva még egy kis közelséget, egy kis bármit.
-...Rendben,-*biccent némi hallgatás után, bár a céltalan beszélgetés olykor nehezére esett. Nem sok érdekes mondanivalója akadt, ha magára és az életére terelődött a szó, az általános, összelopkodott dolgok viszont céltalannak tetszettek most.
- Nem. Tartok tőle, hogy hátsó szándékkal vennék meg,-*bár az évek során egyre ritkábban tanúsított irántuk bárki érdeklődést, sosem ült el teljesen minden zaj. A név vonzotta a kétes alakokat, s hiába kutatta át a házat a Minisztérium az utolsó deszkaszálkáig, tartott tőle, hogy még akadhattak rejtett zugai, titkai.*- Miért?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Valószínűleg ezért is gondoltam házasságot. Az ellentétek vonzása miatt.
Nem feltétlenül hiszek ebben, habár a múltkor, amikor meg kellett határoznom, hogy milyen személy tudna kirángatni abból az állapotból, amiben az elmúlt években pihentem, én is olyan szavakat használtam, mint az impulzív, a lendületes, a szeretetteljes, nyitott. Minden, ami én nem vagyok. Azt mondják, Tala jelenléte kifejezetten jót tett nekem, hogy észrevehetőbbé váltam. Nem csak udvariaskodnak, ezt én is tudom, hiszen azóta megtanultam újra mosolyogni, és tudok másról is beszélgetni, nem csak a gazdasági helyzetről. Valamit, azt hiszem ez az elengedés is a jelenlétével lett intenzívebb. Arra, hogy „kiteszik őket”, akaratlanul is hátrapillantok, mert a velem élő kislánnyal is ez a helyzet. Nem elveszett, nem haltak meg a szülei, egyszerűen nem illett bele a kívánt családmodellbe. És itt kötött ki, egy eléggé sérült férfinál. Két sérült ember, szép páros is vagyunk mi.
- Mindenképpen. Vannak felnőttesebb bútorok is. A szüleim berendezési tárgyainak jó része is, amiket szintén odaadnék, ha elfogadnák. Illetve vannak a korábbi otthonomból is megmaradt bútorok. Esetleg azokat is megnézhetnék.
Amikor ide jöttünk Talával, elhatároztam, hogy mindent magam mögött hagyok, és ebbe a feleségemmel közös tárgyaink jó része is beletartozott. Pénzzé nem akarom tenni, de úgy vélem, ő is annak örülne a legjobban, ha gyerekeken segíthetne velük.
- Nem szeretném feltartani. Megadom a névjegyem, keressen bármikor. Ezen már rajta van az itteni címem is, a Holdfényben lakunk. Esténként otthon talál minket, kivéve, amikor pizzázni jövünk, de akkor meg itt talál. Örülök, hogy találkoztunk.
Barátságosan a kezem nyújtom felé búcsúzóul, és elégedettséggel tölt el, hogy hasznosabb voltam, mint gondoltam, hogy leszek. Ez szép munka volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Köszönöm szépen!
Érzem, ahogy halványan elpirulok, de egyáltalán nem bánom. Ez nem olyan pirulás, mint amikor magabiztos vagyok a tudásomban, azonban nagyon rossz választ adok, hanem olyan pirulás, ami jól esik. Még csak most ismerkedem a testemmel, eddig ezek a dolgok nem érdekeltek igazán, azonban a ténnyel, hogy egyre lányosabbá válok, előjött belőlem nagyon sok kérdés. Mindig is kíváncsi természet voltam, de ez a téma nem olyan, mint a teknős páncélja, erről nem kérdezhetem meg a nagypapát. Másoknak van anyukájuk, aki segíti őket az érésben, vagy nővérük, vagy olyan nagyon bizalmas barátnőjük. Én valahogy ezt nem jól kiviteleztem. Autumn Rue ugyan nagyon sokat segít és segített eddig is, de mindennel nem terhelhetem őt. Az nem lenne igazán fair.
- Tudom, de jól esik adni.
Na meg persze kapni is, és ha egy randi csak eddig tartana, akkor nekem már most nem lenne semmi panaszom. Nagyon boldognak érzem magam, és nagyon örülök neki, hogy végül ott lyukadtunk ki, hogy ma eljövünk ide. Bárcsak mindig mindenki ennyire boldog lenne, mint én ma, és akkor esküszöm, hogy a világban nem lenne semmi ami rossz, vagy nem szerethető.
- Köszönöm.
Mosolyogva lépek be, és úgy érzem magam, mint, ahogy a filmekbe a hercegnők szokták magukat. Mintha mindenki engem nézne, hogy mennyire ragyogok. Persze ez nincs így, mármint nem néznek, de én azért ragyogok, hogy eljutunk a foglalt helyre.
- Igen, lávasütit. A nagy pillanatok után mindig eszek egyet, mert szeretném, kifogni én is azt, amelyik egészen a plafonig felszalad, és limonádét, esernyőset. Neked van kedvenced?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Bogolyfalva kezdetben egy utcás település volt, ám, ahogy az iskolából évről évre többen ballagtak el, elköltözni azonban nem akartak, így szükségessé nyílt, hogy újabb és újabb utcák nyíljanak. A Macskabagoly utczát követte a Holdfény, majd a Tündérmanó, legvégén a Mennydörgővel. Minden utca hasonlít és mégis mindegyik más, mindegyiknek megvan a jellegzetessége. Mindegyiket más miatt szeretjük, vagy mindegyiken más miatt bosszankodunk.

Macskabagoly utcza
A Macskabagoly a nagy első, ahol macskaköveken lépkedhetünk, a telkek mérete egyforma, az utcakép a legrendezettebb. Zömében itt laknak azok, akik a város alapítóinak leszármazottai, vagy, ha már el is költöztek, egy-egy emléktáblán a múlt egy szelete velünk marad, jellemzően a házak falán. Az itteni lakóközösség a legcsendesebb, a porták a legrendezettebbek. A lakók jól ismerik egymást, összetartó közösségről beszélhetünk, akiken finoman érződik, hogy a legrégebbi utcában élés egyfajta különleges köteléket is köréjük von. Az utca mögötti szakasz már az erdő széle, a legtöbb birtok szinte az első fánál ér véget, azonban a falusias életre jellemzően nem igazán jelennek meg megerősített kerítések, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek riasztó bűbájok.

Holdfény utca
A második utca átmenet a hagyományos és a modern között. Ahogy a fiatalok, akiknek felmenői nem itt éltek, elkezdtek beköltözni, magukkal hozták a modernebb formákat és épületeket. Azonban itt még megtalálhatóak olyan épületek is, melyek az első utcára emlékeztetnek. Mint minden utcának, ennek is megvan a maga különlegessége, mely, ahogy a neve is sejteti, éjjel bukkan elő. A csillagok ebben az utcában látszanak a legtisztábban, mintha az ember nem is ugyanazon a településen sétálna, emellett, ha szerelmesek sétálnak itt sötétedés után, balról a hatodik lámpaoszlop fénye sejtelmes fénybe burkolózik, megadva a meghittséget. A bűbáj a rejtett érzelmekre is hat, így a titok azok előtt is felfedődhet, akik nem is sejtik, hogy a másiknak gyengéd érzései vannak. Sokak helyzetét könnyítette meg egy séta errefelé, de még többen éreztek a váratlan kinyilvánítás miatt kellemetlenséget. A Holdfény utca vége a vasútállomás előtti kis térbe torkollik, ám szerencsére, és a bűbájoknak hála, az utolsó lakókat egyáltalán nem zavarja az állomás zaja.

Tündérmanó utca
A harmadik utcát a legromantikusabb utcának is nevezik, kora tavasztól késő őszig a legcsodálatosabb színekben pompáznak a rózsák az utca két oldalán. Megbűvöltségüknek köszönhetően, tüskéik nem szúrnak, ám ha valaki nem jó szándékkal szed belőlük - például, hogy kedvesét megajándékozza - kezét förtelmesen bűzös léve locsolja meg, melyet napokig kell elviselnie. A szag hamar elillan, de a tudatból nehezen távozik, ennek oka, hogy a bűnös napokkal később is érzi. Itt már határozottan sík a terep, viszont maga az út nem olyan széles, az egymással szemben élők könnyen átlátnak egymáshoz, és megbűvölt járművekkel is csak óvatosan lehet haladni. A szűk utca a térről kiindulva egészen a temetőig vezet el minket, amit az utolsó házakat követően, balra fordulva érhetünk el.

Mennydörgő utca
A legújabb utcában találhatóak a legnagyobb telkek is, érezhető, ahogy a modernitás mindent átjár. Kevés telket vásároltak még meg, vagy, ha már el is adták, még nem kezdték meg az építkezést, így olyan, mintha egy rövidebb utca lenne, mint a többi, de ez egyáltalán nem így van. A leterített aszfalt még sima, az épületek vagy nagyon újszerűek, vagy nagyon különlegesek. Annak ellenére, hogy ebből az utcából a legkönnyebb elérni a tavacskát, nem jellemző, hogy az emberek sűrűn átsétálnának rajta, még mindig inkább a Tündérmanó felől közelítik meg. Egészen pontosan innen a csónakház van a legközelebb, és a családok inkább a nagy zöld részt részesítik előnyben, ami éppen a másik oldalon van. Az utca különlegességét az a csend és béke alkotja, ami átjárja az embert, ha belép erre a területre. Mintha lenne valami, ami extra nyugalmat ad azoknak, akik vágynak a békére. A régi feljegyzések szerint egykor egy ritka mágikus növény borította ezt a vidéket, mely régen kipusztult, ám nem kizárt, hogy nem teljesen történt ez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Van abban valami igazán morbid, és mégis szemet gyönyörködtetően szép, ha a temetőben három sorban is a rokonaid sírja helyezkedik el. Mindenki a családomból itt fekszik, ha jól emlékszem, éppen azért van ekkora kihagyás a mostani szakasz és a rákövetkező között, mert anno ezt a részt a településalapító felmenőim magukénak nevezték ki, aztán, valahogy senki sem akart alább adni, inkább tetemes mennyiséget fizettek ki az előre megváltott sírokra. Amióta ideköltöztünk, ezt a költséget is átvettem az anyámtól, elvégre mindenféle külön egyezkedés vagy megbeszélés nélkül átadta nekünk a házat. Először máshova akartunk menni, de nem hagyta. Azt hiszem, Bogi miatt, akinek napról napra jobb nagymamája. A múltkor azt mondta, nem is hiszi el, hogy nem a mi gyerekünk, hiszen a szeme olyan, mint az enyém, a füle meg az álla, meg az orra, meg lényegébe minden mása olyan, mint az apjáé. Szegény gyerek. Eléggé pocsék arány tud lenni, ha lányként azt mondják, hogy olyan vagy, mint apád, és legyünk őszinték, én is a humoráért mentem hozzá, nem az ízlésesen elrejtett kockahasáért.
- Szóval tényleg úgy érzem, hogy lassan rendeződünk.
A jelenlegi legfrissebb sírnál ülök, itt nyugszik ugyanis Vitay Mátyás, aki tanácselnökként irányította Bogolyfalvát. A fehér márvány a mai napig szép, nem koptatta még meg az idő. Mondjuk az is igaz, hogy csak néhány éve történt, még nem volt annyi ideje annak a bizonyos elhasználódásnak. A képen fiatalos, mosolygós férfi van, emlékszem még akkor készült, amikor leköszönt a posztjáról. Ebből az időszakból vannak nekem is a legszebb emlékeim, és szerintem anyámnak is, mind a ketten erre a képre gondoltunk. Tökéletes. Mellettem a földön négy csikk hever, mellényomom az ötödiket, miközben már nyúlok is a következő szálért. Vannak rosszabb napok, amikor többet kíván a szervezetem, és ilyenkor meg kell adnom neki azt, amit kér. De azért kigyomláltam, minden sírra ültettem friss virágot, mindenkit letakarítottam. Így elégedett vagyok, és megérdemlem, hogy kicsit ejtőzzek. Szép volt Emma, tiszta családi jócselekedetcunamit zúdítottál a családra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Ervint nem olyan fából faragták, hogy meghátráljon egy kis semmiség miatt. Éppen ezért, bár tudja, hogy sokat kell még tanulnia és valószínűleg nem ő a legtökéletesebb választás úgy nagyjából bármire... Elhatározza, hogy férfi lesz és a sarkára áll. Éppen a Mennydörgő utcában ácsorog a társaslakás előtt, ahol Császár pórázon ücsörög mellette. A rellonos egy laza mozdulattal megszabadítja kedvencét eme kötöttségtől, ám a rekkenő hőségnek köszönhetően az állatnak esze ágában sincs megmozdulni. Szemöldökei összeszaladnak a tétlenség láttán és lopva a házra pillant. Az a helyzet, hogy fel kéne hívnia magukra a figyelmet, de Császár túlzottan indiszponált ahhoz, hogy megőrüljön, vagy tudja fene.
- Gyerünk Császár, ne hagyj cserben, legyél nem normális, ahogy mindig - a kutya lustán emeli meg fejét és néz gazdájára, szinte pofájára írva az üzenettel: untatsz, hagyjál már. Ervin tapsol kettőt, de ezzel csak azt éri el, hogy a corgi inkább lefekszik egy fácska árnyékában. - Hát ez nem lehet igaz... egyszer kéne úgy viselkedned, ahogy nem lehet, ilyenkor bezzeg mintakutya vagy... - zsörtölődve sétál oda hozzá és előhúzza farzsebéből társa kedvenc jutalomfalatját. Ő persze csak néz, de füle botját sem mozdítja, ellenben most már liheg: nem állatnak való ez az időjárás. - Merlin szerelmére, csinálj már valamit - bosszúsan szidja le a kutyát, hogy aztán megpillantsa az utcára kilépő Rebekát. Hát ennyit arról, hogy a lány egyből beleszeret, mert olyan édesek Császárral.
Ha hazaérünk, kolbászt csinálok belőled, addig éljek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

De most miért nem tudok valami olyan emberbe belebotlani, aki nem William? A kérdés így helyes. Mindenki ezen a lóbaszó bolygón jobb lett volna, mint ő, erre tessék. Ráadásul még csak nem is látom rendesen, hogy elküldhessem a picsába. Olyan homályos minden a rohadt életbe bele, mint a járásom. Ja, az is homályos, esküszöm.
- Ne mondjad már! - egyenesedem fel hirtelen, hogy indokolatlanul jobban hátra dőljek, mint az szükséges lenne, ugyanazzal a lendülettel vissza előre. A kezem is mozdul, ahogy csípőre rakom őket, így bugyog ki a pia az üvegből. - Ijj, basszameg - fordítom függőlegesen gyorsan. - Némmeg, miattad pazarlom még ezt is. Mint a kurva éveimet, mert egy semmirekellő vagy - csóválom meg fejemet rosszallóan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

Állandóan elfelejt valamit, ha boltba indul. Vagy nem visz magával elég pénzt, vagy a szatyra marad otthon, vagy épp csak azt felejti el megvenni, amiért eredetileg elindult. Hiába igyekszik valami rendszert alkotni, hogy megszűnjön ez a rémes állapot, nem válik be egyetlen ismert módszer sem. Így hát marad az, hogy rohangál egy-egy elfelejtett hozzávaló után, és megpróbálja valahogy megoldani a saját maga által szült kínos helyzeteket.
Most épp úgy járt, hogy elfelejtett tojást venni. Tojás nélkül meg nem háztartás a háztartás, hát arra bármikor nagy és égető szüksége lehet. Természetesen nem akkor jutott eszébe, hogy valami ki ment a fejéből, mikor kilépett a kereskedésből, vagy esetleg útban hazafelé, nem. Hazament, kipakolt, átvette a kedvenc otthoni hempergős gönceit, és elnyúlt a kanapén a legújabb kedvenc sorozata mellett, mikor mint derült égből villámcsapás érkezett a felismerés.
Természetesen ez a probléma nem hanyagolható, leginkább most, rögtön, azonnal meg kellett oldania, így hát fogta magát, és úgy ahogy volt, a kedvenc otthoni melegítőjében, kinyúlt pólóban, koncos konttyal lebattyogott a lépcsőn azzal a szent elhatározással, hogy bevégzi küldetését.
Mióta animágiát tanul, komolyan úgy érzi, hogy kiélesedtek az ösztönei az állatokra. Nem mintha előtte nem vett volna észre minden az utcán felbukkanó kutyát és macskát, de mostanában még a gyerekradarjánál is érzékenyebb lett a kutyaszenzora. Ezért történhet meg az, hogy bár tökéletesen az ellentétes irányba kellene haladnia, arra fordítja fejét, amerre Császár lustálkodik. - Ervin? - ismeri fel közelebb lépkedve a gazdát is, majd választ sem várva leguggol a corgi mellé. Itt az ideje megszeretgetni. - Nem bánt, ugye? - Igazából nem fél, de nem szeretné stresszes helyzetbe hozni sem az állatot, sem a kutyát azzal, hogy valami olyat tesz, amit Császár esetleg nem vesz jó néven.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Csak nem hagyta el Magyarországot, csupán keresett egy olyan menedéket, ahol aligha jutna eszébe bárkinek is keresni. Utoljára még tanodás évei alatt járt a faluban, amely azóta már várossá nőtte ki magát. Majdnem el is tévedt! De szerencsére az emberek nem városiasodtak el annyira, hogy felvegyék a mogorva, paraszt stílust és megmaradtak segítőkészek.
Catherine-t néhány évvel ezelőtt ismerte meg egy divatbemutató alkalmával, ahol összebarátkoztak annyira, hogy Mirellában felötlött, néhány napig meghúzná magát náluk. Szerencséjére a Payne ház minden jöttmentet befogad, aki arra érdemes és kapott egy ágyikót, ami nem is annyira kényelmetlen.
Mirella - bár az elmúlt napokban ez aligha derült ki róla - szereti a nyugalmat, szereti a természet csendjét, ahol lehet gondolkozni, elvonulni kicsit az emberek elől. Mindig szerette a tó környékét, bár már ez sem úgy be ki, mint amire emlékszik, a varázsa ugyanúgy él. Ezért is lehet az, hogy annyira elkalandozik a pár nap történéseiben, hogy fel sem tűnik neki, milyen vihar közeleg. Már csak az első esőcseppek hozzák vissza a valóságba, s bizony, mire feltápászkodik, egyre sűrűbb, egyre nagyobb cseppek esnek, így hát a legközelebbi menedéket célozza meg, ami nem más, mint a csónakház.