36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bogolyfalva - összes RPG hozzászólása (16496 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 540 ... 548 549 [550] Le
Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus



RPG hsz: 255
Összes hsz: 267
Írta: 2022. június 10. 10:07 Ugrás a poszthoz

Márton


Nem ijed meg egyetlen egy pillanatra sem, de csak azért, mert Márton creepy arca nem félelmetes, inkább nevetséges. Nevet, halkan, mintha félne attól, hogy valaki meghallja őket, de nevet. Aztán érdeklődve hallgatja a nagyiról a történetet, melyet megmosolyog.
– Ne haragudj, én nem akartam. Nem azért jöttem, hogy bármit felforgassak. Azért jöttem, mert a húgom levélben áradozott a jegyeséről és megkért, hogy készítsem el a ruháját, legyek itt a nagy napon, támogassam, legyen együtt a család. Én úgy jöttem ide, hogy nem tudtam, hogy rólad van szó, azt gondoltam, hogy ez tényleg igazi és rohadt gyorsan bekövetkező valami, merthogy csak pár hónappal ezelőtt említette a dolgot.. – akkor nem is igazán értette, hogy miért, de most azért már összeállt a kép. Nem akarták, hogy idő előtt jöjjön vissza és mindent megtegyen, amit csak lehet a dolog ellen.
– Azért lennék csodálatos, mert bevertem a képedet? – nevet fel immár hangosan, jó ízűen kacarászva. – Bírom a nagyidat, a legtöbb felmenő inkább átkot szórna egy ilyen nőre, nemhogy még csodálatosnak is titulálja – ő is átkozná azt, aki az unokáját bántja. Vérmes harci mamává alakulna és minimum gennyedző, viszkető hólyagokat varázsolna rá.
–Miért fejezném be? – dönti oldalra kissé a fejét. – Tökéletesen alakult az életem. Van egy saját márkám, több nyelvet beszélek, a magam ura vagyok, szabad vagyok.. Miért akarnám másként? – jól alakult minden azzal, hogy meglépett. Nem tudja, hogy ha marad, akkor miképpen lenne most, de ahogy alakult, az tökéletes. Nem akarná másképpen.
- Márton. Te találkoztál már apánkkal, igaz? – néz kedvesen a másikra, választ mondjuk pont nem vár a kérdésre, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy folytatja a mondandóját. –Mit gondolsz, egy Zille kaliberű lány, szembe tudna menni vele? Azok után, hogy én megtettem, szerinted volt esélye szegény lánynak nem abban felnőni mondjuk úgy tízen akárhány éves korától, hogy ő nem annak a menyasszonya, felesége lesz, akit Arnold választ? – elhúzza kissé a száját, mert ha nem is mondja ki, de azért érződik, hogy hibáztatja magát. – Én tudom, hogy egyetlen szavamba kerülne, hogy ez az egész másképpen alakuljon, s elmondom őszintén a legelső pillanatban, mikor tálalták, hogy kihez megy hozzá, még meg is fordult a fejemben, de.. Önző vagyok. Én nem azért szeretnék valakit majd a férjemmé fogadni, mert tíz évvel ezelőtt apáink megegyeztek valamiben – teljesen őszintén beszél. Most először nem támad, nem fröcsög, nem feszül be. Elmondja a véleményét, mint egy érett felnőtt nő, ha már mindketten erre a helyre menekültek a másiktól, akkor legalább tudjanak szépen beszélni. – Ő szerelmes, beléd.. Ez ellen nem tudsz mit tenni. Lettél volna kevésbé daliás vagy nem tudom mi voltál.. – neveti el magát halkan, majd kitekint, hátha kissé csillapodik a kinti háború, de nem úgy néz ki. – Tudod, az elmúlt napokban azért rá kellett jönnöm, hogy nálad csak rosszabbakat kaphatna, szóval áldásom adom rátok – sóhajtja halkan, egy kevéske fájdalom érzettel a mellkasában. Ki kell ezt mondania, mert így mindenkinek könnyebb lesz. Ha ő hadakozik az egész ellen, akkor ismét elveszíti a testvérét, azt pedig nem szeretné.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bontovich Márton
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos


Az elsőszülött
RPG hsz: 397
Összes hsz: 400
Írta: 2022. június 10. 11:17 Ugrás a poszthoz

Mirella

- A családom nem olyan, mint más családok. Nálunk nem a pénzed és nem a rangod számít, hanem, hogy szeress. Esetünkben ne csak engem, hanem az egész családot. Viseld el, hogy sokan vagyunk, hangosak, helyenként köcsögök. Főleg az öcséim és főleg velem, de ez a legtöbb embert megnevetteti. Zille talán egy kicsit zavarban van még ettől. A nagymamám apácának készült, mert nem találta a helyét a világban, és arra gondolt, hogy ha nincs jelen, akkor rálel a békére. Aztán jött a nagypapám, és mire észbe kapott, már a jóképű doktor úr feleségeként hivatkoztak rá. A papa mindig azt mondja, hogy a mama az igazi példája a karrierszédelgésnek, mert egyik Istentől a másikhoz vándorolt.
- Nem tudom. Csak felmerült bennem, hogy azt érzed, valamiről lemaradtál, de igazad van, az önmegvalósítás sokkal jobban sikerült neked, mint a legtöbb embernek. És nem, egyáltalán nem bánom, hogy itt vagy.
Sőt, ami azt illeti, mostanra egy egészen kellemes irányba indult el ez az egész, ami közöttünk van. Jól érzem magam most itt vele, és legyen bármilyen vihar is kint, az a reszkető, védtelen kislány már nincs jelen, és ezt egy kicsit személyes sikernek is elkönyvelhetem, amire nagyon büszke vagyok, még akkor is, ha nem érinthetem, hiszen elhúzódott. Olyan jó lenne még nosztalgiázni, megosztani egymással az életünket, kérdezni, ölelni, csókolni. Nagyon vágyom rá, hogy megcsókoljam, és erővel kell kényszerítenem magam, hogy ne közeledjek hozzá, hogy ne keressem a lehetőséget a megérintésére.
- Nem hiszed, hogy képes lennél szeretni? Tudom, őrültség, de amióta itt vagy, próbálok koncentrálni, de téged kereslek a tömegben, próbállak kerülni, de közben mégis melléd akarok sodródni, és az előbb szentül meg voltam győződve, hogy elment az eszem, hogy ideképzellek, hogy már nem csak álmodom rólad, de ébren is látlak, és ha nem látom, hogy bejössz, ha csak eltűnsz, mire visszanézek, hazamentem volna.
Arra, hogy a húga szerelmes belém, csak megingatom a fejem. Ne, egyszerűen ez nem a valóság. A húga szerelmes a menyasszony létbe, abba, hogy feleség lesz, a készülődésbe, hogy dicsérik, és ezért ő maga elhiszi, hogy valóban boldog, szerelmes. De hát beszélgetni is alig beszélgetünk, és Mirellát már most jobban értem, ismerem, mint a húgát.
- Ne mondd ezt, ne, kérlek, csak ne.
Utoljára módosította:Bontovich Márton, 2022. június 10. 13:33
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus



RPG hsz: 255
Összes hsz: 267
Írta: 2022. június 10. 11:49 Ugrás a poszthoz

Márton


Semmi kétsége afelől, hogy a Bontovich család mennyire hangos, szeretett teljes és egymást támogató. Ő még csak Miksával találkozott azon a bizonyos reggelen, de az fantasztikus volt. Már az első pillanatban látta rajta, hogy ők ketten jó cimborák lesznek a nagy családi találkozókon.
- Jól érzem magam a jelenlegi életemben és egyáltalán nem érzem úgy, hogy bármi hiányozna - tényleg nem. Az egész élete teljes, senki sem parancsol neki, ha éppen balra akar menni, akkor balra megy, ha jobbra, akkor arra. Ez így tökéletes.
- Kőszívűnek tűnök, hogy ezt kérdezed? - húzza fel picit a nóziját, mintha megsértődött volna. Mi az, hogy nem lenne képes szeretni, milyen kérdés ez? - Márton. Ne mondj nekem ilyeneket - süti le a szemeit zavartan. Márton szavai nagyon mélyre hatnak és az a legnagyobb gond, hogy ő éppen ugyanígy érez. Minden pillanatban, mikor a férfi nincs a közelében, keresi, kellemes a társasága, vicces lehet vele csatázni. Kifejezetten vérpezsdítő egy-egy találkozásuk.
- Miért ne? Nem ez a lényeg? Nem az a fontos hogy mindenki elfogadja? - néz a másikra érdeklődve.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bontovich Márton
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos


Az elsőszülött
RPG hsz: 397
Összes hsz: 400
Írta: 2022. június 10. 13:33 Ugrás a poszthoz

Mirella

Nagyon kevés közös dolgot fedezek fel benne és a húgában, és a helyzet az, hogy ettől csak még kívánatosabbá válik. Tény és való, hogy Zille és én kellemes életet élhetnénk, lennének gyerekeink, lenne egy feleségem, akit kedvelek, és aki kedves, de igaza van abban, hogy nem szeretem, hogy az a kislány megérdemli a szerelmet, és azzal, hogy hozzám jön, elveszíti. Elveszem tőle.
- Nem, csak…
Nem tudom, hogy hogyan fejezzem ki magam nem félreérthetően. Hogyan magyarázzam meg, hogy én sokkal inkább látom, sőt, akarom a jövőmet vele, mint a húgával, hogy ha lenne bármi, akármi, amivel meggyőzhető lenne, akkor azt mondanám. De ő elégedett, ha erre kényszeríteném, akkor tőle vennék el valami nagyon lényegeset, a szabadságát, és elvenném azt is, hogy az eszményei szerint házasodjon. A kérdésére lágyan megingatom a fejem, és már-már szomorúan elmosolyodom azon, amit kérdez.
- Azt hitem, hogy a szerelem a lényeg.
Felelem csendesen, de a szemébe nézve. Annyira érzem a vibrálást, a vágyat, hogy nem tudom elhinni, hogy ez csak nálam van, és hogy ő nem érzi. Tényleg nem érzi, tényleg nincs meg nála? Csak én vagyok ennyire elfuserált?
- Hol laksz most?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus



RPG hsz: 255
Összes hsz: 267
Írta: 2022. június 10. 14:04 Ugrás a poszthoz

Márton


- Csak, mi? -dől kissé közelebb, hogy ezzel is éreztesse, érdekli a mondat befejezése. Szeretné hallani Márton szavait, mert issza őket, hiszen az előítéletei ellenére a férfi igenis értékeseket tud mondani. Ráadásul ahogy mesél, teljesen elvitte egy olyan helyre, ahol képes volt elfelejteni mindent, ami kint van.
- Igazad van. Megfogtál - neveti el magét zavartan. - Mikor fordult meg ez az egész? Eddig én bizonygattam ezt.. - nevet továbbra is, s keresi az elmúlt napokban azt a pillanatot, mikor ez átfordult. Eddig mindenki azt bizonygatta neki, hogy hagyja ezt az egészet, hiszen Zille szerelmes, jó lesz így neki. Most meg simán szemet hunyna efelett.
- Hollandiába mentem az esküvőnk elől, anyai nagyszüleimnél nevelkedtem, vigyáztak rám és segítettek mindenben. Így hát hálából és tiszteletből is ott maradtam a közelükben - úgy tűnik, hogy ezek a nagyszülők már csak ilyenek. Bármikor segítenek az unokáiknak abban, hogy eltűnjenek a világ elől.
- Márton, beszélhetnénk komolyan? Mármint.. Magunkhoz képest az elmúlt percek is azok voltak, nyilván. De beszéljünk kicsit komolyabban, lehet? - oldalra billenti a fejét, s ha már belekezdett, akkor nyilvánvalóan folytatni is fogja, gyakorlatilag bármit is fog mondani a férfi.
- Nézd én is érzem, komolyan érzem azt, amin gondolkozol, de nem lehet.. Egyszerűen nem akarhatok veled lenni, nem gondolhatok rád úgy. Nem tehetem ezt a húgommal - sóhajtja halkan és kissé fájdalmasan az egészet. Egyiküknek muszáj kimondania, s láthatóan kettejük közül neki ez egyszerűbb, így magára vállalja a dolgot.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bontovich Márton
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos


Az elsőszülött
RPG hsz: 397
Összes hsz: 400
Írta: 2022. június 10. 15:57 Ugrás a poszthoz

Mirella

- Nem tudom jól megfogalmazni.
Ez az igazság, nem csak úgy mondom, hanem tényleg nem tudom jól megfogalmazni azt, hogy amióta itt van, hibának látom az esküvőt. Eddig nem láttam? Nem. Egyetlen ok miatt, mert pontosan tudom magamról, hogy tisztességes vagyok. Nem szándékoztam mással kefélni, nem akartam ütni, vagy éppen szavakkal bántani Zillét. Nem helyeseltem, de nem is ellenkeztem. Mirella jelenléte azonban megbonyolított mindent.
- Velük akarsz maradni?
A kérdés csak úgy kicsúszik, és rögtön meg is bánom. Nekem, nem lesz szabad tudnom, hogy ő hol van, hogy mit csinál, hogy kivel van, és azt, akivel van, szereti-e. Nem szabad azon gondolkoznom sem majd, hogy vajon jön-e, és ha jön, azon, hogy mennyire kívánatos nő. A kérésre bólintok, és próbálom tényleg elengedni az engem kínzó kérdéseket, és a tényt is, hogy egyre közelebb és közelebb van.
- És azt megtehetjük, hogy egymásra vágyunk, és közben mosolygunk rá? Ő is boldognak akarna tudni téged, hiszen nagyon szeret. És ha én vagyok az? Vagy, ha eljön egy pillanat, amikor már nem fogunk tudni megálljt parancsolni? Azt nem bocsátanánk meg egymásnak, és én nem akarom, hogy hibának érezzük, de azt se, hogy ne legyen. Minél jobban idegesítesz, annál jobban kívánlak. Ez lehet, hogy beteges, de igaz.  
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus



RPG hsz: 255
Összes hsz: 267
Írta: 2022. június 10. 19:31 Ugrás a poszthoz

Márton


- Őszintén? Nem tudom. Ott alakítottam ki mindent, ott a műhely a munkatársaim, az életem - amit szépen lassan, a semmiből épített fel. Az elején sok veszteséggel járt, sok könnyel és rengeteg kudarccal, de most már szerencsére úgy néz ki révbe ér. - Biztosan van olyan élethelyzet, ami miatt változtatnék ezen, nem tudom - nem volt miért ezen gondolkoznia és ezzel ő teljesen ki van, illetve volt békülve. Minden odaköti, azért is építette így az életét, hogy minél messzebb legyen Arnoldtól. - Te soha nem vágytál máshova, mint ami jutott? - mert ez jutott neki, s bár biztosan tehetett volna ellene a férfi, nem tett, így a kérdés jogos. Nem vágyott máshova? Nem akart más életet? Jó neki ez így? Mirella tényleg kíváncsi erre, talán túlságosan is.
Ahol a part szakad. Ott vannak, ahol pár napja a szórakozóhely ajtajában. Ugyanaz a nóta, melynek a végét már jól ismerik, ő pedig ezt most szívesen elkerülné.
- Mondtam, hogy elmegyek. Hogy nem leszek itt az életetekben, hogy többet nem is kell látnunk egymást.. A fene se gondolta, hogy ugyanoda menekülsz, ahova én, te átkozott Bontovich.. - elneveti a végét, mert ezen már csak azt lehet. Ilyen maximum amúgy is csak a filmekben van, mint az ő helyzetük, ez egy igazi tragikomédia.
- Majd felejtés átokkal megoldjuk. Az lesz a legjobb. Ezt még itt kell elfojtani Márton. Egy csók... Már az is több, mint amit szabadott volna, de pont lehet az egész, el sem kezdődött valami végére - olyan meggyőzően beszél, hogy még ő maga is elhiszi, hogy ennek így kell lennie. Más út nincs.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bontovich Márton
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos


Az elsőszülött
RPG hsz: 397
Összes hsz: 400
Írta: 2022. június 10. 19:56 Ugrás a poszthoz

Mirella

- Gyerekként kukás akartam lenni, mugli kukás. Utazni az autó hátulján, úgy nézni a várost. Aztán sírásó, gyászhuszár. Úgy gondoltam, hogy bár én vagyok az örökös, nem veszem át a nemeskei házat, hanem meghagyom a szüleimnek, majd, mivel sokan vagyunk, megmaradna a családi találkozók, esküvők helyszínének. De itt szerettem volna élni, Bogolyfalván. A Bagolykőben tanítottam volna, vettem volna egy üres telket, házat terveztem volna rá a családomnak, és ott lettem volna az építésnél. Egy új kezdet lett volna.
Úgy beszélek róla, mint, ami nem fog megvalósulni, és valóban így is van. Zillével nem tudom elképzelni ezt az egészet, így valószínűleg a birtokon maradunk majd, ahonnan fokozatosan költöznek el a testvérek.
- Ha messzebbet kellene mondanom, a svédekhez vagy a dánokhoz mentem volna. Vagy a finnekhez, ők állítólag igazán boldog nép. Csak aztán, az apám elaludt, és hajnalban már nekem kellett koordinálnom a nyolc fős családunkat, az összeomlott anyámat, a temetést. Még szerettem volna egy kicsit gondtalan lenni, azt hiszem.
Nem vagyok rá büszke, hogy olyan szinten megmakacsoltam magam, hogy a végén már el is felejtettem, milyen boldognak lenni, milyen nevetni, játszani. Túl hamar és túl komolyan kellett felnőttnek lennem, és ennek meglett a maga következménye.
- Maradj az esküvőre. Úriember leszek, és többet nem lépem át a határokat. A húgodat boldoggá teszi a jelenléted, én pedig szeretném, ha minél több boldogság érné. Nem lesz nagy öröm az én feleségemnek lennie.
A felejtésátkot elengedem a fülem mellett. Nem akarom kitörölni, mert nekem viszont, bármennyire is mazochista a gondolat, ő a boldogságom forrása, akiből erőt nyerek, nem akarom elfelejteni.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus



RPG hsz: 255
Összes hsz: 267
Írta: 2022. június 10. 20:34 Ugrás a poszthoz

Márton


- De hát.. - mondaná, hogy ez még simán megvalósítható és badarság eltemetett vágyként beszélni róla, de inkább nem megy bele. Hát Márton tudja igazán, hogy most mit érez és mit gondol erről. - Tanítani így is tudnál nem? - teszi fel végül bátortalanul a kérdést. Csak erre tér ki, a többiről úgy érzi, hogy jobb nem beszélni, nehogy valami fájó legyen belőle.
- Nagyon sajnálom, hogy ilyen korán elvesztetted, biztosan remek ember volt- ezt arra tudja alapozni, amit lát. Márton és Miska is jól nevelt, s nem hinné, hogy ez csupán az anyjukon múlt volna. - Nem mindenki ragaszkodna ennyire egy régen tett ígérethez, mint te. Közel álltatok egymáshoz? - hülye kérdés, tudja a választ, hiszen ha nem lettek volna, akkor Márton valószínűleg nem ragaszkodik az egészhez. Eléggé patthelyzet ez.
- Nem szeretnék maradni - közli fájdalmasan egyszerűen. Nem szeretné végignézni, bár nem tudja, hogy az ami most van, pár hét múlva is fent fog e még állni. De jelenleg úgy érzi, hogy nem szeretne ott lenni. - Nem tudom mi ez az egész és azt sem, hogy van e értelme, lenne e valaha is értelme, nem csak egy hirtelen jött fellángolás - e, nem az jött e ki rajtunk, hogy hoppá te lettél volna a házastársam és csessze meg, lásd mit vesztettél.. Egyszerűen semmit sem tudok, ráadásul nevetséges, hogy pár nap után ilyen mélyen kell erről beszélnünk.. Hát nézz ránk, mint két kis tini, akik nem tudják mik azok az érzelmek - tényleg olyan, mintha újra tinédzser lenne és most találkozna először valakivel, aki miatt a hormonjai teljesen megzavarodnak.- De azt tudom, hogy most, ebben a pillanatban biztos vagyok abban, hogy nem szeretnék ott lenni az esküvődön.
Utoljára módosította:Fölnagy Mirella, 2022. június 10. 21:02
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2022. június 11. 10:38 Ugrás a poszthoz


#tanítsmester
#jedileszek
#okklumencia
#Tivadar



Azonnal közelebb lépett, és hevesen rázta meg Tivadar kezét. Szokásához híven most is túltengett benne az energia, és egyszerűen nem bírta megállni, hogy ezt ne mutassa ki összes porcikájában.
- Jaj de örülök ennek, tudod mindig gondom van a magázással. Dániában se szokás nagyon, az angolban végképp nem, szóval mindig nagyon félek, hogy megsértek valakit, mert helytelenül használom. Szerintem a tanárok egy része is ezért néz rám mindig gonoszan az órákon. Főleg ha lendületbe jövök, mert akkor egy idő után elfelejtek figyelni arra, hogy mit mondok, és csak úgy kiszaladnak a számon a tegező mondatok - bólogatott a lány, hogy erősítse a szavait. Az emberek többsége nem egy ilyen beszédes barnára számítanak, amikor megpillantják. De cserébe Marina mindig figyel másokra is. Főleg, ha érdekli is a téma. Valószínűleg ezért tudott olyan sokmindent felszedni Ádámtól az utóbbi fél évben a mugli filmes világot illetően.
- Nagy fanja vagyok a Sherlock sorozatnak, és ott hívja a főszereplő elmepalotának, nem palotát szeretnék. Bár emeletes házra gondoltam. És a családom házai eléggé hasonlítanak palotára, legalábbis dán viszonylatban - gondolkodott el, és egy pillanatra a távolba révedt a tekintete, miközben nemes egyszerűséggel egy hatalmas koppanás kíséretében levetette magát Tivadar mellé. Összébb húzta magán a kabátját, és megigazította a félrecsúszott sapkáját, mielőtt folytatta volna.
- Na szóval arra gondoltam, hogy a nagyiék régi lakását használnám fel. Igazából nem voltam ott soha, mert másik országban éltünk, de mutatott egy képet róla, meg nagyon nagyon sokat mesélt, szóval alapjáraton el kellett képzelnem, és olyan mintha már jártam volna ott, de mégis tudok új dolgokat hozzáadni, ha kell. Például arra gondoltam, hogy az egyik szoba ahova bemennek lehetne egy hatalmas medence, ami tele lenne krokodilokkal. És azon kéne végigugrálnia az embernek anélkül, hogy meghalljon, hogy tovább jusson. Azt hiszen kalandos lenne a fejem - bizonygatta Marina, és nagy kíváncsi szemeivel a tanár arcát fürkészte, hogy mit szól az ötleteihez.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Warren-Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2022. június 11. 17:12 Ugrás a poszthoz

Noel
Kinézetem


Gyermekeim száma nulla. Hogy hogyan értem el ezt a szép teljesítményt? Sean átment az egyik haverjához, aki olyan furcsán sajtszagú - biztos a hormonok okán -, Alice ottalvós osztálykirándulós hétvégén van, Sarah pedig éppen Tati által van kényeztetve otthon. Mármint Minánál, aki nincs otthon, de hát mind laktunk abban a házban, ami tulajdonképpen félig az enyém, félig meg Tatié, szóval otthon. Na. Lényeg a lényeg, hogy mivel senki sincs, akit életben kellene tartanom, így úgy döntöttem, hogy sétálok egyet, veszek magamnak egy olyan ételt, amit egyedül ehetek meg, és hát a legegészségetelenebb módon rengeteg sültkrumplit és egy nagy csirkés hamburgert vettem, meg extra jegeskávét. Ezekkel együtt pedig az étterem helyett a boglyas tér egyik padját választottam, ahol rendes ember módjára, törökülésben helyezkedtem el, ölemben a zsákmánnyal. Az élet szép, falni jó.  
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bontovich Márton
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos


Az elsőszülött
RPG hsz: 397
Összes hsz: 400
Írta: 2022. június 11. 17:46 Ugrás a poszthoz

Mirella

- Igen, azt így is megtehetném, de amikor jelentkeztem, nem engem vettek fel, aztán jöttek a birtok körüli gondok, elteltek az évek, és nem is tudom, hogy most ki tanít a Bagolykőben. Majd megkérdezem a kisebbeket.
A kellemetlen, hogy ebbe a kisebbekbe a saját menyasszonyom is beletartozik, nem kellene így hivatkoznom rájuk, tudom. Halvány mosoly jelenik meg az arcomon, ahogy az apámra terelődik a szó, kedves emlékek egész sora önt el szinte azonnal.
- A legközelebb. Mindig magával vitt, tanított, bölcsességre, igazságosságra. Nem ért váratlanul az, hogy nekem kell a birtokot átvennem, csak nem hittem, hogy ilyen hamar lesz. Szó szerint, csak lefeküdt aludni. Korán ment lefeküdni, mert fáradtnak érezte magát. Egész álló nap a könyvelést ellenőrizték, amikor anyu utána ment, én nassoltam éppen a konyhában. Sosem felejtem el a sikítását.
Akármikor az ajtó mellett megyek el, az agyam egy hátsó zugában hallom őt, ahogy ott kérleli az apámat, hogy ébredjen fel, és ez szörnyű. Szomorúan pillantok rá, a múlt és a jelen keveredik benne. Az anyám szomorúságát most érzem magamhoz a legközelebb, azzal, hogy el fogom veszíteni őt. Hát nem nevetséges?
- Bárcsak volna még időnk, lehetőségünk. Bárcsak ne szeretne a húgod. Olyan egyszerű volna akkor minden. Mert, így azt se kérhetem tőled, hogy tölts velem időt, másabbat mint amilyet most töltesz, hogy el tudjuk dönteni mi ez. És ha megbánjuk, hogy nem volt esélyünk?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2022. június 11. 17:48 Ugrás a poszthoz

Zója


Arcomat oldalra fordítva állok meg, s miután mutatóujjammal lejjebb tolom az orromon ülő napszemüveget, kérdőn felszaladó félszemöldökkel vetek egy kétes pillantást a jobbomban lógó óriási táskára. Egész nap sütöttünk-főztünk, meggrilleztünk hatféle húst és megannyi zöldséget, ehető muffinokat tettünk teljesen ehetetlenné, díszítettünk tortát, szedtünk epret és cseresznyét meg egy csokor virágot a Mamának. Mindez után Kornél nettó két falat hús után döntött úgy, hogy ideje továbbállni az asztaltól, Mina meg úgy bekajált az égigérő tejszínhabbal, gumi- és pezcukorral teleszórt triplacsokis muffinból, hogy a zöldségeket is csak azért döfködte a villájával, hogy a gyerek azt higgye, eszik. Én pedig, ahelyett, hogy kiselőadást tartottam volna a családomnak a pénz értékéről, ételhordókba pakoltam mindennek a felét, és...
- Épp hozzátok tartok - jegyzem meg a padon, nos, mint egy jólszituált hajléktalan üldögélő nőnek, és mutatóban felé emelem a táskát. Aztán elnyomok egy feszültséggel teli sóhajtást és leülve mellé a táskát és a virágot is magunk közé teszem. - A lányod neveletlen, tudtad? - sandítok át rá, és ha morgós hangomból nem is, hát a homlokomat keresztező borzasztóan mély ráncokból sejtheti, hogy dacos vagyok.
Utoljára módosította:Ombozi Noel, 2022. június 11. 17:50
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Warren-Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2022. június 11. 17:55 Ugrás a poszthoz

Noel


Nem kérek bocsánatot a viselkedésemért. Anya vagyok, már megint. Ennyi idősem, mert a férjemre, ki tudja, hogy miért, rájött a babázás, és Sarah igencsak jóétvágyú gyermek. Tekintve, hogy az pedig, aki kérte, hogy legyen, nem tudja etetni, így nekem kell pótolni. Emellett pedig egy már biztos, Sarah lesz minden gyerekem közül a legelkényeztetettebb.
- Kidobtak?
Sandítok kérdőn a táskára, mert hát én úgy számoltam, hogy Mina költözik Noelhez, nem pedig azt, hogy kapok még egy gyereket. Bár, ahol ennyi elfér, oda jöhet még egy, és úgyis csípjük mind a ketten a fiút, szóval miért is ne. Én úgyis mindig azt hittem, hogy fiaim születnek majd, erre tessék, három-egy arányban lányok.
- Höh. Sok mindent mondtak már Minára, de ez a szó addig még nem került elő. Viszont az apja hibája. Ehhez jobb, ha hozzászoksz, a gyerek bármit is tesz, ami nem jó, az az apja miatt van. Előre is boldog apák napját, kisfiam.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2022. június 11. 18:23 Ugrás a poszthoz

Zója


A kérdésre egy mozdulattal tolom vissza a napszemüveget a helyére, hogy karbafont kezekkel, jelentőségteljesen elforduljak tőle, és az utca népét kezdjem figyelni. Nem mintha lenne a közelben bárki is. Egy árva lélek sem.
- Engem nem szoktak kidobni - mondom megjátszott sértettségemben gyorsan felszegett állal, még a számat is szorosan összezárom, hogy csupán egy vékony kis vonal látszódjon belőle. Nem, egyáltalán nem haragszom Zójára, még csak nem is neheztelek rá, sőt, ha jobban belegondolok, ezekben a pillanatokban senkivel sem lennék szívesebben. Sunnyogva tűzök az előzőekhez némi pontosítást. - Mindig magamtól jövök el.
Aztán, bárhogy is visszakozom, mégis elnevetem magam. Szívből jövőn és egyre hangosabban, amitől megrázkódik az ember válla. Jaj, jaj, Zója, Zója. A fejemet hátradöntöm, és úgy, oldalasan fordulok felé.
- Hmmm, ez érdekes. De ne haragudj, nem te nevelted az első tizennégy évben? A pszichológusom szerint az első időszak a legfontosabb, de ha hülyeségeket beszél, megadom a címét, hogy panaszlevelet írj neki - mondom higgadtan, egyetlen vonásom sem rezdül közben. Iszonyú szemtelen vagyok, igen, tisztában vagyok vele, de azt is tudom, hogy Zójával lehet, vagy ha másnak nem is, hát nekem szabad, mert tudja, hogy a vicc mögött olyan tisztelettel adózom előtte, akárha az édesanyám lenne.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Warren-Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2022. június 11. 18:41 Ugrás a poszthoz

Noel

- Oh, hát hogy is gondolhattam, hogy a nagy Ombozi Noelt kidobják.
A kevésbé olajos és sós tenyeremet a mellkasomra teszem, és tetetett sajnálkozással pillantok rá. Én botor, ugyebár, ilyet feltételezni, hát komolyan mondom, ha lenne itt egy tükör, biztos szemen köpném magam. Mivel nincs, így csak folytatom az evést, mondjuk úgy, hogy a problémával én is annyit foglalkoztam, mint Noe.
- Ombozi Noel, te mocskos gazember! Más pszichológusokkal találkozgatsz a hátam mögött?! Az asszonyod tudja, hogy mekkora egy szélhámos mocsok vagy?!
A felháborodásom pedig jogos, méghogy megadja a számát! Nagy szerencséje van, hogy éppen hamburger van a kezemben, mert különben olyan pofont adtam volna neki, hogy elmegy a kedve a nevetéstől.
- Különben is, ez az időszak két részre oszlik egy gyereknél, az első öt év a szocializáció, az a család, rendben van, de onnantól jön az énkép meg az iskola behatása, és tájékoztatásul közlöm, hogy az én gyerekem, majdnem tökéletes ideális énképet alakított ki. Megadja a pszichológusa számát... hálátlan kölyke.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus



RPG hsz: 255
Összes hsz: 267
Írta: 2022. június 11. 18:53 Ugrás a poszthoz

Márton


Kifejezetten jó hallgatni azt, hogy valakinek ennyire jó kapcsolata lehet a szüleivel. Ha gyerekkorára gondol vissza, akkor neki is csak jó emlékei vannak. Nagyjából tizenöt lehetett, amikor távolodni kezdett tőle az apja, aztán a vége már tudjuk mi lett.
-Látod, máris nem örülsz annyira, mint annak idején, mikor elszöktem, mi? - neveti el magát, s mosollyal az arcán néz a férfira.
- Ennek így kellett lennie. Én nem fogok áskálodni ellene. Bármit tettem az elmúlt két hétben, bármit mondtam bárhogyan próbáltam ráébreszteni, hogy öreg vagy, nem szereted, nem hozzávaló vagy, rossz ember vagy.. Üres füleket találtam. Azt pedig nem fogom mondani neked, hogy legyél vele egy szar, szemét alak, mert én leszek az első, aki letépi a tököd, ha ilyet hallok- mondhatná szebben is, de nem akarja. Azt szeretné, ha Márton érezné és tudná, hogy hiába van itt kettejük között valami, a húga az első és ha ő sérül miattuk, akkor annak ára lesz.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2022. június 11. 18:55 Ugrás a poszthoz

Zója


Bírom, tűröm, megvárom, ismételgetem a szavakat, miközben nagyon erősen koncentrálok, hogy egyetlen vonásom se áruljon el. Nem nevetek, nem mosolygok, se a szám, se a homlokom nem mozdul, de még a szemeimre is ügyelek, pedig azokat fekete lencse takarja. Aztán a drága nő elhallgat, én pedig teljesen nyugodt, teljesen békés, teljesen illedelmes hangon csak ennyit mondok:
- Zója, én rád céloztam - ejtem ki a szavakat, és az ajkaim máris széles vigyorra nyúlnak. A szemöldökeim nevetés közben összeszaladnak, a szemem körüli szarkalábak elmélyülnek. Életemben nem jártam más pszichológusnál, kivéve, amikor a javítóintézetben kirendeltek mellém néhány független doktort, azokat a helyzeteket viszont valljuk be, elég nehéz lett volna kikerülnöm.
Sóhajtok egy jóízűt.
- Nem, nincs semmi baj Minával, csak... - gondolataimba merülve próbálom megtalálni a jó szót. - Ez a rengeteg kaja meg az a sok játék. Túlkényeztetjük a gyereket. A mindent megadni nem egyenlő azzal, hogy mindent megvegyünk és megcsináljunk neki, nem? Egy szegény ember is képes mindent megadni a gyerekének.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Warren-Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2022. június 11. 19:08 Ugrás a poszthoz

Noel


- Ajánlom is. Ha megcsalsz, köztünk mindennek vége.
Ebben pedig nem viccelek. Ha a lányommal mennek szét, Noel akkor is a fiacskám marad, akit imádok, de ha másnak önti ki a lelkét, akkor vége, akkor nincs tovább, akkor ennyi, komolyan mondom, nincs második esély.
- Óóó, hát ez teljesítménykényszer.
Felelem teljesen nyugodtan, a szívószálammal egy nagy kortyot szívval ki a kávéból. Tökéletes, enyhén karamellás ízjegyek, még mindig tudják, hogy hogyan szeretem, hát van ennél nagyobb öröm?
- Nem tudom, hogy beszéltetek-e már a gyerekvállalásról, arról, hogy mi is az ő szerepe a kapcsolatban. Apa nélkül nőtt fel, majd az apja és az anyja újra összejöttek. Volt mostohaapja, tudja, hogy milyen nem akar lenni ő, mint mostohaanya. Mert, hogy az. Próbál jó anya lenni, anélkül, hogy azt próbálná éreztetni, hogy az anyja akarna lenni a kicsinek. Nincs könnyű helyzetben, és mivel ez már nagyon erős érzelem, biztos vagyok benne, hogy elzárja. Ő nem tud könnyen beszélni az érzelmeiről, mert, azt hiszem attól tart, ha elárulja magát, megsebzik. Nem tudom, hogy ez érthető-e. Szeretné jól csinálni, nem kér segítséget, és ezért átesik a ló túloldalára. Nem rossz szándék vezérli, csak, bénácska.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bontovich Márton
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos


Az elsőszülött
RPG hsz: 397
Összes hsz: 400
Írta: 2022. június 11. 19:21 Ugrás a poszthoz

Mirella

- Akkor sem örültem. Nagyon kellemetlen volt, és csak hülye viccek jutottak eszembe, hogy oldjam a feszültséget.
Tényleg nagyon kellemetlen volt, ráadásul a fogadáson mindenki ott maradt. Mert, ha már ki van fizetve, és ott az a sok étel, meg mindenki eljött, akkor nehogy tönkremenjen. Szóval igen, ettek és ittak a megszégyenülésemre. Mind, akik nemsokára újra végignézik a történetet. Ahogy hallottam, vannak, akik fogadást kötöttek már rá, hogy szökik-e a menyasszony.
- Ebben az esetben, lehet, hogy máris nekiláthatsz.
Csendesen szólalok meg, és valahogy mégis megpróbálok kicsit arrébb húzódni. Imádok a közelében lenni, az illatát, ami körül leng, de most valahogy a távolság nem is olyan rossz.
- A Rengetegből egyenesen ide jöttem, nem szóltam semmit, és a nagyszüleim se szóltak senkinek. Gyakorlatilag eltűntem, és ha te sem jártál otthon, akkor hihetik azt, hogy együtt tűntünk el, mert te vagy az utolsó személy, akivel láttak.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus



RPG hsz: 255
Összes hsz: 267
Írta: 2022. június 11. 19:50 Ugrás a poszthoz

Márton


- Ne haragudj rám, nem akartalak ilyen helyzetbe hozni.. Apámnak akartam szégyent, megvetést és büntetést- tényleg nem a férfi ellen szólt, akkor nem is gondolt bele abba, hogy a másik fél sérül vagy megalázzák. Csak és kizárólag magával törődött, meg azzal, hogy ő ne sérüljön, mindegy volt milyen áldozattal jár ez.
- Márton. Te jó ember vagy- pont azt a távolságot szünteti meg, amit a férfi okozott. - Igen, kimerem ezt jelenteni, az vagy, pedig ne tudd meg mennyire akartam, hogy ne legyél az. Még kémkedtem is utánad, láttál is, csak nem tudtad, hogy én vagyok... - mosolyodik el szelíden, pont úgy, mint karakál alakjában.
- Nem, nem. Téged az öcséddel látták utoljára, engem pedig a húgommal. Mellesleg, ezek mindig ilyen jóban voltak?- Miska úgy figyelt a húgára, mint valami testőr, hát ezt a vak is látja.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Reményi Emma
INAKTÍV



RPG hsz: 33
Összes hsz: 38
Írta: 2022. június 12. 06:27 Ugrás a poszthoz

Belián

A kérdésre elmosolyodom, és hátrapillantva ez a mosoly szélesebbé válik. Egy viszonylag fiatal gárdába csöppentem bele a felvételem után, de szerencsére, és mert jó kezdeményezőképességgel rendelkezem, mert hát pszichológus volnék, vagy mifene, elég hamar össze tudok barátkozni a környezetemmel.
- Azzal nagyon jó a kapcsolatom. Azt hiszem életem legrendezettebb, legkiegyensúlyozottabb kapcsolata. De a férjemnek ne szólj róla.
Még kacsintok is egyet hozzá, ahogy kissé rekedt, macskásan doromboló hangomon felnevetek. Igen, régebben dohányzom, mint amióta házas vagyok, és ennek oka az, hogy az elememmel együtt a függőségem is kialakult. Nem lehet minden habostorta. Imádom a mágiámat, tényleg nagyon, hiszen teljessé tesz, de azért drága hobbit tudott nekem választani. Mondjuk a legszebb pillanatok így is azok, amikor Tivadarral kint dohányzunk a kertben, nézzük a naplementét, és beszélgetünk. A tökéletes társ, akit mindenkinek kívánni tudok.
- Szia.
Köszönök én is mosolyogva a mellém érkezőnek, és megpaskolom magam mellett a földet, hogy ha kedve van, akkor nyugodtan huppanjon le mellém.
- Rokonlátogatás, morbid verzió. A többiekkel nem sok közös témám van, de apámnak azért be szoktam számolni. Vele jobb kapcsolatom volt, mint anyámmal, de alakulunk. Neked vannak itt rokonaid?
Vannak olyanok, akik csak szeretnek kijárni ide, és az elhagyatott sírokat gondozzák. Korábban láttam itt a polgármester feleségét is, aki számomra kicsit unatkozó háziasszonynak tűnt, de nem rosszindulatúnak, sőt, inkább naivnak. Mostanság csak egy sírt látogat, és az embernek a szíve szakad meg érte. Érdekes megfigyeléseket lehet tenni egy ilyen csendes helyen.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Kis Laura Grace
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Puzzle Királylány | Cserfes Gerle | Piros Párduc
RPG hsz: 313
Összes hsz: 589
Írta: 2022. június 12. 15:43 Ugrás a poszthoz

PolaMola


- Belekósholhatok? Te is a lávasütibe, természetesen. A karamellás dolgok mindig olyan finomak, csak nem ehetek mindig karamellásat, mert akkor meg nagyon megunnám.
A csokival is így vagyok, bár azt hiszem, hogy azt valahogy kevesebb alkalommal sikerült eddig megunnom, mint a karamellát. De ezt nem mondom ki hangosan, mert mi van, ha meghallja a labdacs, és aztán mire észbe kapok, olyan keserű lesz a számban az íze, hogy csak na, és teljesen összeragasztja. Az meg, hogy én nem tudok beszélni, nagyon nagy szívásnak hangzik.
- Majdnem minden este járőröztem, nagyon izgalmas. Az elején csak Autumn Rue-val mehettem, hogy megismerjenek a portrék, meg a szintén járőröző tanárok, most viszont már egyedül is mehetek, vagy más házbelivel párba. Nagyon tetszik, de eddig csak kisebb büntiket adtam ki, nem akarok én lenni a rossz arc, meg hát a legtöbben csókolózni maradtak kint, az meg nem tűnt rossznak.
Ez ugye megintcsak megfigyelés, de remélem, hogy hamarosan lesz valaki, aki megcsókolna. Sokszor álmodozom a tökéletes csókról, viszont, amíg az elején határozottan Boi arcát láttam, amikor oda és elhajoltam, mostanra már nem maradt arc, csak maga az érzés, meg persze minden más, amit a testemből kivált egy-egy ilyen, vagy ennél némiképp intenzívebb álom.
- Hogy telnek a napjaid? Sikerült elkészülnöd azzal a brutálnehéz beadandóval, amiről a múltkor meséltél?
A pincérlány kilibben hozzánk, én engedem, hogy ő rendeljen előbb, míg tőlem csak annyit kérdez, hogy a szokásosat kérem-e, én pedig elpirulva bólintok.
- Amikor a nagypapi magához vett, semmit sem tudtam megenni, nem az ő hibája volt, csak semmit sem kívántam, aztán a lávasüti megtörte a jeget, így mindig, amikor eljövünk ide, azt kérek.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Polaris Jomana
INAKTÍV


Lenié
RPG hsz: 58
Összes hsz: 102
Írta: 2022. június 12. 16:13 Ugrás a poszthoz

Gracie

- Miféle kérdés ez? Persze, hogy belekóstolhatsz - horkantam fel, mert nem vagyok én rossz ember. Csak azok nem adnak neked a sütijükből, pláne, ha éppen randevún vagytok. Ha nem kérne krumplit, aztán az enyémet lopná egy étteremben, azt is megengedném neki, én ilyen rendes lány vagyok.
- Jaj, ebben biztos voltam. A prefektuskodás nagyon menőnek tűnik, meg biztos nagyon fárasztó, mikor éjszaka kell őrködni - néztem rá elismerően, majd bátorítóan elmosolyodtam. Szerintem nem lesz olyan, aki ne szeretné őt, mert annyira kedves lány! Nyilván nem lehet mérgesnek lenni rá, akkor sem, ha éppen megbüntet (egy kicsit).
- Egy kínszenvedés volt. A könyvtárban nem volt bent napokig a könyv, ami kellett volna hozzá, és akárhogy gyötrődtem rajta, az utolsó húsz centi csak nem készült el... De aztán utolsó nap összekaptam magam és meglett, még nem osztályozták. - Jobb is így, nem életem fő műve lett, de talán nem is olyan rossz. Majd utólag kiderül... Inkább meg is ráztam a fejem, nem akartam ilyenekre gondolni. Bájosan rávigyorogtam a pincérlányra, aztán rendeltem is, mert Gracie gálánsan meghagyta nekem a kezdés jogát.
- Jaj, ez nagyon aranyos. Tetszik a történeted. Nekem nincs semmi ilyen nagyon állandó szokásom, pedig tuti jó érzés... Mire jutottál végül, mint csinálsz a nyári szünetben?
Mikor legutóbb kérdeztem, még nem volt benne teljesen biztos, így gondoltam megkérdezem tőle.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2022. június 12. 16:18 Ugrás a poszthoz

Zója


Összefacsarodik a szívem, de egyetlen vonásom sem rezzen. Csendben, az évek, sőt évtizedek alatt semmit sem öregedő arcát nézve hallgatom őt. Egyszer-egyszer egyetértően bólintok, máskor annyira elgondolkodom, hogy észre sem véve az önkéntelen mozdulatot, beharapom az ajkam.
- Szerintem nagyon jól csinálja - szólalok meg végül. Szoktam mondani neki is, esténként vagy ha napközben épp mindketten otthon vagyunk, és ahelyett, hogy kicsit élveznénk a közös létezést, inkább átcsábítjuk magunkhoz a gyereket. Fárasztó, ezen nincs mit szépíteni. De abban egészen biztos vagyok, hogy ha egy nap édesanyává válik - bízom benne, hogy általam és mellettem -, akkor tökéletesen helyt fog állni. Elég csak ránéznem Kornélra, aki megveszik érte, és noha talán még mindig engem tart a legjobb barátjának, érzéseim szerint Mina bármikor lelökhet az egyébként féltve őrzött trónomról.
- Dwayne hogy van? - kérdezem aztán. - Valamikor beszélnék vele. Ha ráér.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Orbán Gábriel
INAKTÍV



RPG hsz: 96
Összes hsz: 115
Írta: 2022. június 12. 17:37 Ugrás a poszthoz

Veréna

Elmosolyodom a gondolataira, tényleg rendben vagyunk. Nem hittem volna, hogy lesz olyan pillanat az életemben, amikor ez megtörténik, amikor minden a helyére kattan, és minden rendben lesz. De rendben van. Az egész, úgy, ahogy van. Mintha megbocsátóbbak lennének az égiek, mint ahogy azt mi gondoljuk. Megfogadtam, hogy innentől minden rendben lesz, és ahogy eddig, úgy ezt követően is szeretném állni a szavam, és valóban mindent jól csinálni, legyen szó a lányokról, a fiukról vagy Verénáról. Helyes döntések, máshogy nem is lehet, csak így, és én készenállok arra, hogy ne csak én cselekedjek jó, de mindezt át is adjam.
- Ő többet kockáztat, mint te. Mind a ketten a szíveteket tárjátok fel, és a falaitokat bontjátok le. Emellett pedig, az ő esetében ott van az is, hogy szembeszegül a családjával. Képzeld el, ha erre rájönnek, neki nem lesz második esély, vagy még egy esély, ki tudja, hogy mi történik akkor vele, hogy milyen a család, ami mögötte van. Oka van annak, hogy eddig nem jött. Azonban élő lettél, lélegző. És hát nem ez mutatja azt, hogy valójában sosem volt közömbös? Ha az lett volna, akkor nem érdekelnéd. Látott, élsz, van saját életed, és kész, de ő látni akar, megismerni. Esélyt kapni, ami valószínűleg sosem volt neki.
És ha ez rosszul sül el, kérdés és ellenkezés nélkül fogok neki helyet biztosítani nálunk, mert előttem már ezzel bizonyított. Ha kiteszik a flancos családjából, majd az enyém befogadja. Meg tudom oldani, hogy legyen hol laknia, hogy láthassa az unokáit, a lányát, ha arról van szó. Dönteni Veréna helyett nem fogok, nem tisztem, de azt nem fogom hagyni, hogy az, aki megszülte őt, szenvedjen.
- Kérdezd meg, ez egy jó beszédtéma lenne. Akár, ha tetszik, meg is változtathatod rá. Szabad vagy, és meg kell tanulnod élni a szabadságoddal, meg kell tanulnod megélni azt, amit ez jelent, mert csak úgy fogsz megbékélni magaddal, hidd el nekem, én már csak tudom.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Warren-Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2022. június 12. 18:19 Ugrás a poszthoz

Noel

- Jó lesz ez. Tudom, hogy nem könnyű vele, és te csodálatosan helyt állsz, nem is tudom, hogy hogyan vagy ennyire kitartó. Engem akkor riasztott meg, amikor egy egyszerű MBTI-t csináltattam meg vele, és kijött, hogy kilencvenkét százalékban introvertált. Számomra riasztó, hogy ennyire befelé éli meg az érzéseit, ennyire elzárkózik. Tudod én hány százalékban vagyok introvertált? Egyetlen egyben sem. És  bár tanultam rengeteg pszichológiát, személyiségelemzést, olykor a frász kitör rajtam miatta. Most már nem fogom tudni rávenni, hogy kitöltse, mert kísérleti nyúlnak tekintené magát, de érdekelne, hogy miattad változott-e valamit.
Én magamon azt érzem, hogy változtam azóta, hogy Dwayne mellett vagyok, de vicces, mert én magam sem töltöttem ki azóta sem. Én elfogadtam teljes mértékben azt, amit akkor eredménynek kaptam.
- Sunyít. De amúgy jól. Valamit titkol, és nem tudom, hogy mit, de érzem rajta, hogy van valami, és a valami elmondása helyett szültem neki egy újabb gyereket. A testem azóta is úgy véli, hogy egy rohadék vagyok, de ő boldog. Szóval, ha sokkolni akarod, akkor most tedd meg.
Azért nem vagyok én se teljesen hülye, egy kis aggódással a szememben és a hangomban pillantok rá, ahogy megsimítom a karját.
- Valami baj van? Tudod, hogy csak szólnod kell, és megoldjuk.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bontovich Márton
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos


Az elsőszülött
RPG hsz: 397
Összes hsz: 400
Írta: 2022. június 12. 18:37 Ugrás a poszthoz

Mirella

- Megértem, csak, jobb lett volna egyeztetni.
Vagy egyáltalán találkozni, mert, ha most ennyire sok mindent kivált a látványa, az illata, a mozdulatai, akkor szerintem a múltban is kiváltotta volna, sőt, egészen biztos vagyok benne, hogy a jövőben is kifogja. Én meg, a szerencsétlen hülyegyerek, nagyon hosszú évtizedekig fogok ettől szenvedni, úgy, hogy a húga a feleségem. Én eltávolodtam, ő viszont közelebb jön, és olyanokat mond nekem, melyeket ebben a percben nem tudok elhinni. A jó emberek nem úgy gondolkoznak, mint én. Mert én lopom a távolságot, észrevétlen. Mert én az ő illatát akarom érezni, mert meg akarom csókolni, mert szeretkezni akarok vele, ami azt illeti finoman és durván is, mindenhogyan.
- Én... nem, az elején nem. Semlegesek voltak, de azt hiszem, ő sokkal jobban megtalálja a hangot a húgoddal, egy korosztály.
Véletlenül se gondolok mást, hiszen én felajánlottam neki a házasságot is, de határozottan elutasított. Nem akar nősülni, nem akarja elvenni Zillét, pedig annyira tökéletes menekülés lenne a kettejük szerelme, és mindenki azt kapná, amit érdemel.
- Ha ilyen közel vagy hozzám, nem ígérem, hogy tisztességes tudok maradni.
Suttogom kettőnk közé. Teljesen elbódít az illata, az, ahogy a lehelete az arcomra csapódik, és muszáj neki szólnom, addig, amíg még szólni tudok.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Éjféli Veréna
INAKTÍV


Phoenix
RPG hsz: 211
Összes hsz: 268
Írta: 2022. június 12. 19:19 Ugrás a poszthoz

Gábriel


Rájöttem egy ideje, de mindig képes meglepni, hogy a társamul választott férfi nem csak abban különbözik a volt férjemtől, hogy jól bánik velem, hanem abban is, hogy igazán bölcs. Azt hiszem ezt a tulajdonságát is fel kell vennem azok közé, amiket szeretek benne. Engem most elvakítanak az érzéseim, de ő helyettem is tisztán látja a helyzetet. - Igazad van, ő mindent elveszíthet, velem ellentétben, akinek rajtatok kívül senkije sincsen. Találkozom vele - mosolyodom el félénken, ahogy mindig szoktam, ha nehéz döntést meghozva csak a jósorsomban bízom - Aztán a többi majd kialakul - egy csókot nyomok Gábriel arcára, kedveskedés és hála gyanánt, hogy azután megint a fiúkra nézzek és a fejem a vállára hajtsam. Armand és Andris felébredtek és egymásnak gagyognak, ki tudja miről. Azt olvastam ez az ikreknél gyakori. Külön nyelvet beszélnek, megérzik egymás hangulatát, érzéseit nagyobb távolságból is olykor. Sőt ennél még hajmeresztőbb dolgaik is lehetnek. - Szerintem kibeszélnek minket - hagyom abba a kocsi rázogatását - De az is lehet, hogy azt tárgyalják meg, ma éjjel melyikük legyen az ügyeletes ébresztőóránk - mondom vidáman, mert bár nem hagynak aludni bennünket, amióta megszülettek, nem csinálnék másként semmit sem velük kapcsolatban. Váratlanul jöttek, hála egy törött tányérból adódó véletlennek, meg annak a veszett erős házi pálinkának, amit benyakaltam. Gábrielre pillantva nincs kétségem afelől, hogy ő is ugyanolyan boldog ettől, mint amilyen én vagyok. Bármit is éltünk meg az előtt a főzőverseny előtt, ahol először találkoztunk, mára úgy érzem Merlin, vagy mondhatnám azt is, hogy Isten tenyerébe jutottunk. Van négy csodás gyermekünk és itt vagyunk egymásnak. Mi ez ha nem igazi boldogság? Most már csak amiatt kell izgulnom, hogy kiderüljön, örökölte-e bármelyik fiunk is a képességemet. - Szerinted nem lett piszébb Mandó orrocskája? Andrisnak meg mintha ma világosabb lenne a szeme? - védekezőn emelem meg a kezemet, de nem félelemből, hanem mert megint átmentem aggódó metamorfba - Tudom, tudom...Korai...De azt olvastam, hogy már baba korban is vannak árulkodó jelek. Bele sem akarok gondolni mi lesz majd velük az iskolában. Bemegy a másik helyett dolgozatot írni az amelyikük esetleg metamorf. Többet ülök majd az Igazgatónál, mint amikor még neki dolgoztam - csóválom a fejem aggodalmas, de vidám hangon beszélve közben. A lányokkal ugyan jól kijövök, de látom már most milyen erős személyiségek. Szerencsére szeretik az apjukat és a kicsiket, meg azt hiszem engem is egy kicsit. Ezért kedvesek velem, de mi lesz, ha ez valamiért megváltozik? Jó nevelőanyjuk szeretnék lenni, bár ezt a szót ki nem állhatom.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Fölnagy Mirella
Független boszorkány, Animágus



RPG hsz: 255
Összes hsz: 267
Írta: 2022. június 12. 20:46 Ugrás a poszthoz

Márton


- Hát azt vettem észre - igen, még a távolból is kitűnt, hogy a testvéreik milyen könnyedén, mosolyogva, magukat elengedve társalognak és örülnek egymásnak. De ő is csak annak tudta be, hogy koruknál fogva, érdeklődési körük valószínűleg sokkal közelebbi, mint Márton és Zille között. - Elég érdekesen nézett ki, hogy te oda se mentél, mintha észre se vetted volna.. Miksa meg, mint egy testőr úgy vigyázott rá - nem leszúrás, nevet is az egészen, hiszen ezen csak azt lehet. Márton úgy lépett a megmentésére, hogy Zille felé se nézett, pedig őt ugyanúgy zaklathatták volna.
- Én. Bocsánat, csak te megöleltél és én kibontakoztam belőle, de igazság szerint nem volt olyan rossz és utána is maradtunk közel és olyan szépen tudtunk beszélni, észre se vettem, hogy közelebb mentem. Ne haragudj, csak úgy, csak úgy jött. De igazad van, ez tarthatatlan állapot - el is távolodik, nem csak felső testével, hanem arrébb is ül. Nem a ház másik végébe, de tisztes távolságba.
- Úgy hallom csendesedik a vihar, talán mindjárt vége is - néz ki az egyik ablakon, így ültében.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bogolyfalva - összes RPG hozzászólása (16496 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 540 ... 548 549 [550] Fel