Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Miután letisztáztuk, hogy ez a Szofi az a Szofi, már sínen volt a történet, szóval nem is vágtam közbe, hagytam, hogy befejezze magától a mondandóját. Szerintem nagyon keményen ítélkezett maga felett, keményebben, mint a legtöbb ember tette ezt róla. De, lehet, hogy csak én vagyok túl naiv (azt hiszem, hogy ezt a szót használják rá).
- Ez aranyos, de ugye tudod, hogy a legtöbb  lány alapjáraton nem ilyen kedves? Legalábbis, én nem úgy vettem észre, hogy azok lennének - grimaszoltam, az orromat ráncolva, hogy amúgy ez nem így megy. Az itteniek nagyon furcsán tudtak viselkedni, amit nem tudtam értelmezni, de nem hiszem, hogy azért tette volna a lány, mert annyira jótékony lélek. - Ha csak jótékonyságból tette volna, miért ölel meg?
Örülök, hogy ez egy stabil kanapé, mert ha ilyet csinál a falubeli ülőalkalmatosságokon, tuti, hogy mindketten hanyatt vágtuk volna magunkat a porba nagy elegánsan. Találékonyak ezek a helyiek. Láttam, ahogy a fejében pörögnek a gondlatok -  na, nem szó szerint, de van, amikor tudod, hogy valaki nagyon gondolkozik, rajta az a fej volt.
- És hogyan is tudok ebben segíteni? Kérdezzem meg, tetszel-e neki? Vagy... vagy mi? Őt mégsem hívhatom el randira! Az nem oldana meg semmit. Várj... - meresztettem rá meglehetősen nagy szemeket, le is téve a most már üres poharamat és kicsit hintáztam előre hátra ültő helyemben. - Mi az, hogy nem tudod, tetszik-e? Szerintem azt az ember csak úgy tudja. Nekem tetszik Grace, hát megmondtam neki. Ez nem agysebészet, Kornél!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

kiscsillag | Ruhamizéria

A baráti köröm alapvetően abszolút alkalmatlan a vásárlásra. Legalább is, azt hiszem, hogy Borka tuti megpróbálna lealkudni a dolgaim árából, Teddy meg csak nem szeret itt lenni. De nagyon értékelem, hogy mégis eljött velem, mert egyedül sem eligazodni nem tudnék rendesen, sem a fizetés nem menne jól. Mármint, persze, vannak ilyen címkék, de egy csomószor nagyon sok szám van rajtuk, nem csak az az egy, amit nekem kell majd fizetni.
- Nem tudom. Csúzli? - húztam meg a kezei közt feszülő fura anyagarabot, majd elengedtem. - Vagy! Szúnyogháló. Olyanom van az ablakon a mamánál. Kint tartja a bogarakat. Logikus.
Bizalmatlanul méregettem még egy pár pillanatig a furcsa terméket, aztán tovább kutattam a sorban valami olyan után, ami biztosan tetszene Gracienek. Apa biztosan azt mondaná, hogy nem a ruha a lényeg, e ő azt is mondaná, hogy egy lánynak férje kell legyen. Nem logikus.
- Nem csak az övé, az enyém is - jegyeztem meg nevetgélve, mert biztos, hogy minden tükröződő felületen megbámulnám magam, hogy de miért? - Miért játszanak zenét amúgy ilyen helyeken? Gondolom nem azért, hogy táncoljanak az emberek.
Az emberek meg szokták bámulni Teddyt, de engem ez sosem zavart, ha valami szép, én is jobban megnézem, sőt, ha nagyon szép, zsebre is rakom, bár ez az ő esetében se nem lenne egyszerű, se nem lenne túl szerencsés. Kicsit szusszanva néztem alaposabban körbe. Rengeteg az állvány és a fény sokszor bántja a szemem.
- Szép, szép darab. Belerakod a dobozba? Valamelyikünknek csak jó lesz - mutattam a műanyag ládára, aminek ilyen fura füle van és fel van tornyozva belőlük egy csomó a bejárat mellett. Még mindig ijesztő, hogy az emberek egymás mellett, függönnyel elválasztva öltöznek, de nem akarok idegesítő lenni a vinnyogással. - Mármint ruhában? Nem tudom. Abszolút nem tudom, valami menőt. Mármint... nem akarom, hogy odaérjen és azt gondolja, "egek, miért nem választottam valaki olyat, aki jobban néz ki". Az nagyon gáz lenne. Mármint Gracieről, vagy a randiról?
Közben előszedtem egy fekete felsőt a fogasról, de rövid mérlegelés után vissza is akasztottam, hogy egy újabbat húzzak elő.
- Neked volt már randid? Mit illik ilyenkor felvenni? Valamit muszáj.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

- Nem... friss tapasztalatból, ez így jó? - kérdeztem kissé értetlenül, hogy mi ebben az akkora nagy baj. Otthon, ha valaki úgy érezték, nem elég jó tagja a közösségnek, azt elhajtották, így itt sem lepett meg, hogy ahova nem illettem, oda nem akartak. Érthető, így inkább el is kerültem azokat a lányokat. Amúgy is idősebb vagyok, meg a bőröm színe is más.
- Attól még nem kezdenek el lányok ölelgetni, Kornél. Te sem ölelgeted a tanárt, ha K lesz a dolgozatod, nem? Tudom, hogy ez nem egészen ugyanaz a szituáció, de majdnem - hevesen gesztikuláltam a mondandóm mellé, jobbra-balra mutogatva a kezeimmel, hogy abból, hogy egy munkádat elismerik, még nem következik az, hogy kitörő örömmel akarsz valakit tapogatni.
Elkerekedett szemekkel figyeltem a kis híján idegösszeomlást kapó Levitást a kanapén, próbálva értelmezni, hogy most mi olyat mondtam, ami ilyen reakciót váltott ki belőle.
- Persze, szerinted máskülönben beszélgetnék róla? - kérdeztem zavarodottan, éreztem, hogy az orrom ráncosodik és a barázda is elmélyült a szemöldökeim között. Inkább csak figyeltem a fiút, hogy végre elmondja, akkor mit is vár, hogyan segítsek rajta ebben a hülye helyzetben.
-Nyilván nem a rokonával fogod rögtön megbeszélni, nem a kezét akarod megkérni, csak az érdekelt, tetszik-e neked - emeltem fel  kezeim megadóan, hogy hát jaj, nem akkora nagy dráma ez, ha jól értettem a tanárokat, ez amúgy is az agyban lefutó folyamatokon múlik. - Nem, beszélgettünk, és mondta, hogy várta, hogy elhívja egy bizonyos valaki randira, de nem hívta, én pedig azt mondtam, hogy akkor elhívom én, mert nekem van szemem és szép lány, meg kedves is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

kiscsillag | Ruhamizéria

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

- Látod? Ez nem olyan bonyolult, mint amilyennek hiszed - mosolyodtam el szélesen. Bár lehet, hogy pont olyan bonyolult, csak más a számokhoz ért, én meg ehhez. Nem lenne meglepő. De jobb szeretném, ha igazam lenne és Kornél gondolná túl a dolgokat ebben a helyzetben.
- Oh, szokott nekem is rossz kedvem lenni, csak nem mutatom. Attól nem lesz jobb senkinek - ráztam meg a fejem hevesen, a tincseim jobbra-balra rugóztak az arcom előtt. Egyszer sírtam a kávézóban, mert eltörtem egy csészét és nem tudtam megjavítani, de egy bácsi odaült mellém és azt mondta, attól, hogy "az egereket itatom" (ki itat rágcsálókat? Nem barátságosak.), a csésze nem fog összeforrni. Szóval fel a fejjel és keressek valakit, aki ért hozzá. Én a nosztalgiába süppedtem térdig, Kornél meg a kanapéba, szóval rá is néztem gyorsan.
- És akkor mi van? Ha tényleg olyan jó barátod, majd megnyugszik. Engem az sem érdekelne, ha a tesómmal randizol. Igaz, egyke vagyok, de a lényeget érted - hadonásztam kicsit, hogy érzékeltessem a helyzet súlyosságát. Ha meg mérges, akkor - ahogy Borka mondaná -, egy igazi szararc.
Amúgy a felvázolt ötlete tök egyszerű lenne, sokkal könnyebb, mint itt ülni velem és beszélni róla, de ki vagyok én, hogy ilyeneket mondjak neki? Helyette bólogatni kezdtem.
- Hát vagy az, vagy kérj meg valakit, hogy kérdezze meg. Az is megoldás - tártam szét a karjaim tanácstalanul, hogy nem akkora ördöngősség ez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Ha gyerekként azt mondta volna nekem valaki, hogy majd a fűben ülve bámulok fák lefaragott, összekent forgácsaira és közben vadul hallucinálok, majd ezeket megbeszélem a mellettem ülőkkel, valószínűleg kiröhögöm. Mint kiderült, az olvasás pedig kifejezetten szórakoztató. Igaz, az én figyelmem körülbelül olyan kiadós, mint szavannában az átlagcsapadék. De másoknak nagyon értékes és segítőkész mondandója van a könyvekről, általában olyan, ami eszembe se jutott volna magamtól.
Talán a figyelemhiány tette, hogy majdnem elkéstem, így úgy rontottam be a helyszínre, mint egy megvadult gazella, aztán nagy nyekkenéssel vágtam magam hanyatt, nehogy a néni nekem szegezze az ijesztő kérdését. Mint a mostani. Úgy kerekedett el a szemem tőle, mint a rövidlátó zsiráfé, ha nincs meg a szemüveg. Ki kérdez ilyeneket? Szorosabban öleltem magamhoz a könyvemet, körbepillantva ismerős arcok után, de voltak, akiket nem kedveltem, meg olyanok is, akik engem nem kedveltek. Nem egyszerű ez a társaslét.
- Pszt! Áron. Áron! - igyekeztem halkan, de hatásosan jelezni neki (csapkodott- a szerk.) - Van egy pók a válladon. Egy nagy pók!
Tény, ott ült a nagy, ocsmány potrohával. Különben nem zaklatnám a fiút, zenben van, az fontos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

kiscsillag | Ruhamizéria

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Hallod... Hallod asszony, ne ringassadd már aztat a tutajt, hát mindjárt belezuhanunk a vízbe mindketten! - fújtattam nagyot, majd köhhentettem kettőt a füsttől, amit még mindig nem bírok, de ugye ha valamit ki kell próbálni, akkor ki kell. Inkább a lány felé tartottam a kézzel tekert cigarettát, amit a főnökömtől kaptam a  kávézóban, hogy ha gondolja, akkor szívjon belőle ő is. Nekem kaparta a torkomat, de amúgy nem volt nagy durranás, sokkal jobbra számítottam. Különben miért van érte mindenki ennyire megveszve? Semmi értelme, meg drága is. Már ránk sötétedett, ahogy a lopott hattyús vízibiciklin ringatóztunk. Elkötni a járművet nem lehetett akkora durranás, mert már nem is emlékszem a részletekre, de ugye ki tartja számon?
- Ugye tudod, hogy ha így megyek vissza a kastélyba, nekem szét fogják rúgni a seggem? Nézd meg a farmerom is elszakadt - mutogattam a tátongó lyukra a nadrágon, de aztán csak a hűtőtáskát közelebb húzva vettem ki belőle egy olyan színes, denevéres üveges dolgot. A piros egész finom. - Szerintem gyakrabban kéne ezt csinálnunk. Nyugodt. Meg emberek sincsenek. Ha csak nem kukkolnak a partról. Csak nem... Milyet kérsz inni? Van narancsos, meg ananászos, meg... dinnyés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Borka

-Kamu - vágtam rá rögtön. Ha ő sem mozog és én sem mozgok, meg áramlatok sincsenek, fizikai képtelenség, hogy a hattyú dolongeljen jobbra-balra, mert a természet nem engedi. Most mégis úgy ingázott, mint egy rossz hinta.
- Pattintós? Hangot ad ki vagy ugrál? - kérdeztem látványos megrökönyödéssel az arcomon. Sosem láttam még cigarettát pattogni, az ember azt hinné, hogy nem is tud olyat. Ezek szerint meg mégis alkalmas rá, különben nem árulnák ilyen néven, gondolom. - Azt kipróbálnám, jól hangzik.
Még szélesen el is vigyorodtam, miközben azért még egyet szívtam a cigiből. Úgy hallottam a menők így csinálják.
- Hát nem tudom. Ritkán megyek vissza este, tudod, nem sok dolgom van erre - közöltem végül elgondolkozva, de meg is vontam a vállam, hogy összességében nem is lényeges. A társaság a fontos, nem az út maga. Azt hiszem. - Nem veszek olyat, ami lyukas. Mutatóba se. Lehet neki az anyukája nem mondta, hogy ne hordjon ilyen hülyeségeket...
Mindig tudtam, hogy Borka egy nagyon laza nő, de ennyire sose gondoltam volna, hogy király tud lenni. Én nagyon elragadtatott gyerek módjára figyeltem őt.
- Pina Coladat ittam, az finom. Mi az a Bloody Mary? - kérdeztem elkerekedett szemekkel. Miért inna valaki véres marit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Jó tudni azért, hogy ebben nem csak én voltam kezdő. Valószínűleg sokkal idegesebben értem volna a helyszínre, ha tudom, hogy Gracie már ezer ilyen eseményen járt és nagyok az elvárásai, mint úgy, hogy tudom, mindketten csak próbálunk úgy tenni, mintha tudnánk, mit csinálunk.
- Akárcsak nekem. Szeretek örömöt okozni - mosolyodtam el, bár a mama már mondta, hogy ezt így ne nagyon hangoztassam, mert nem mindenki arra fog gondolni, mint ahogy én azt elképzeltem. Ez amúgy szerintem abszolút nem fair. Miért kell mindenkinek rosszra gondolni egyből? Inkább udvariasan előre tessékeltem Graciet és csak aztán csuktam be magunk mögött az ajtót. Mikor a kiválasztott helyhez értünk, csak akkor ültem le, mikor már ő is helyet foglalt.
- Hu, ez nagyon jól hangzik. Őszintén, én még nem ettem lávasütit. De elvileg van ilyen karamellás labdacs, aminek folyik a közepe, én szerintem olyat fogok kérni és egy epres turmixot - bólogattam, és meg kell mondjam, meglepően határozottak vagyunk lányok létére. Megy ez. - És hogy vagy, te kedves? Csináltál mostanság valami jót?
Nem szorultunk rá a bájcsevejre, de én tényleg szerettem volna tudni, hogy van, mit érez, mi teszi boldoggá vagy szomorúvá, azt pedig csak úgy lehet, ha beszélsz. Igazából ez tesz minket emberré, maga a kommunikáció. Sokan ezt elfelejtik
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Abszolút nem vágom - világosítottam fel, hogy amúgy nálunk otthon nem voltak ilyen fura dolgok, mint itt a dohánybolt, hogy bemész, kérnek tőled papírokat, meg minden, azért, hogy egy fa maradványaiba csomagolt, szárított növényt vehess. Akkor a teázóban miért nem kellenek a papírok? Magyarázza már meg nekem valaki, hogy működik ez az egész. A hozok nekedre hálásan elmosolyodtam és megfogadtam, hogy legalább tizenöt percig nem vádolom meg vele, hogy billegteti a hattyút.
- Ha... az mondjuk nem hangzik rosszul - gondolkoztam el mélyen, még a homlokomon is elmélyedtek a ráncok, ahogy filozofáltam az esztétika és praktikum arányáról. Ha apa egyszer ezt meghallotta volna a számból, biztos, hogy arcon vert volna érte. Mint anyát. Szegény anya.
- Jaj ne sírj, ha baj, majd nem iszom többet... oh - realizáltam, hogy amúgy irónia, meg büszkeség, akkor biztos nem rossz, inkább az öngyújtóval lepattintottam a bacardi tetejét, ahogy a videóból tanultam. Az internet a tudás és állatos videók végtelen tárháza. Szép hely.
- Szóval... alkoholos...paradicsomleves - dolgoztam fel az infókat lassan, szavanként ízlelgetve, hogy most pontosan miről is beszélünk. Nem tetszett, amit hallottam, én nem fizettem volna ilyenért. Eleve a paradicsomért sem voltam annyira oda. A sötétség ellenére szemügyre vettem Borka karját, bár nem láttam semmit, de bólogattam.
- Hogy MIK élnek itt?! - csattantam fel, a lábam kihúzva a vízből, beljebb is csúszva a hattyún, akaratlanul is mozgatva azt. Elborzadva meredtem a vízre. - És mit csinálnak azok egész nap????

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

kiscsillag | Ruhamizéria

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Furcsa, az emberek milyen sokféleképpen képesek kifejezni magukat, vagy éppen visszafojtani a dolgokat mélyen magukba. Én inkább az a fajta voltam, aki a rosszat lenyomja magába mélyen, majd soha többet nem gondol rá, ha nem muszáj.
- Jó... jó majd megpróbálom - mosolyodtam el halványan, rá is nézve, mert hálás voltam az ajánlatért. Korábban nem volt senki, akihez fordulhattam volna, abban az időben talán kicsit hibának is éreztem, hogy ott hagytam a falut, anyát annyira nagy bajba sodorva ezzel az egésszel.
Nem értem. Tudom, hogy értenem kéne, mert ahogy elmagyarázza, látom benne a logikát, de az én szempontomból ez egészen feldolgozhatatlan. Kissé hintázva előre-hátra ültő helyemben próbálom összerakni a képet, de a kirakós nem áll össze. Ha a "testvérem" boldog és a legjobb barátom is boldog, miért rossz az nekem?
- Nem fogod. Ha rendes gyerek, nem fogod. Ezzel senkit nem bántasz, sőt. Ha jót akar a testvérének, azt szeretné, hogy boldog legyen. És ha Szofi tényleg kedvel, az, hogy neked is tetszik, boldoggá tenné. Nem boszorkányság. - Igazából az, hiszen mi itt ezzel foglalkozunk, de nem egészen az a fajta, amit az iskolában tanítanak.
- Ha van szükséged valakire, aki támogat lelkileg, majd elbújok egy sarok mögé, bokorba, vagy valami - ajánlottam fel lelkesen. Tudom, hogy fura, de azt hiszem, ez is hozzám tartozik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Miféle kérdés ez? Persze, hogy belekóstolhatsz - horkantam fel, mert nem vagyok én rossz ember. Csak azok nem adnak neked a sütijükből, pláne, ha éppen randevún vagytok. Ha nem kérne krumplit, aztán az enyémet lopná egy étteremben, azt is megengedném neki, én ilyen rendes lány vagyok.
- Jaj, ebben biztos voltam. A prefektuskodás nagyon menőnek tűnik, meg biztos nagyon fárasztó, mikor éjszaka kell őrködni - néztem rá elismerően, majd bátorítóan elmosolyodtam. Szerintem nem lesz olyan, aki ne szeretné őt, mert annyira kedves lány! Nyilván nem lehet mérgesnek lenni rá, akkor sem, ha éppen megbüntet (egy kicsit).
- Egy kínszenvedés volt. A könyvtárban nem volt bent napokig a könyv, ami kellett volna hozzá, és akárhogy gyötrődtem rajta, az utolsó húsz centi csak nem készült el... De aztán utolsó nap összekaptam magam és meglett, még nem osztályozták. - Jobb is így, nem életem fő műve lett, de talán nem is olyan rossz. Majd utólag kiderül... Inkább meg is ráztam a fejem, nem akartam ilyenekre gondolni. Bájosan rávigyorogtam a pincérlányra, aztán rendeltem is, mert Gracie gálánsan meghagyta nekem a kezdés jogát.
- Jaj, ez nagyon aranyos. Tetszik a történeted. Nekem nincs semmi ilyen nagyon állandó szokásom, pedig tuti jó érzés... Mire jutottál végül, mint csinálsz a nyári szünetben?
Mikor legutóbb kérdeztem, még nem volt benne teljesen biztos, így gondoltam megkérdezem tőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Ez egy jó vagy egy rossz dik? - kérdeztem vissza azonnal, ránézve. Azonnal letettem az öngyújtót a hattyúra, ha szeretné, tartsa meg. Nem Borka, a madár. A lány csak a megbontott italt kaphatta meg, amit megígértem neki. Tanulok ám, most már tudom, hogy a dik lehet jó és rossz, meg hogy a gyászkoporsó az rossz. Bár a koncepció, hogy valakit egy nagyon drága dobozban raknak földbe, még mindig abszurd.
- Hova álljak? A vízbe, hogy a sellők lerágják a lábam? - horkantam fel, bizalmatlanul szemezve a vízzel. A hirtelen kerekedett enyhe szellő megborzolta a víztükröt, én meg nem tudtam nem arra gondolni, mi van, ha valaki egyszer csak kinyúl a habok közül.
- Ez tökre el van cseszve. Én azt gondolnám, hogy ők ilyen állatkaként tartják a halakat, mint az itteniek a kutyákat, de közben meg megeszik. Képzeld el, ha az öreg sellő belezavarodik, melyik a kutya, melyik az ebéd - fintorogtam, törökülésbe húzva a lábaim és nagyot kortyoltam az italomból. Kellemes az íze, bár olyan érzés aztán a tokromban, mint mikor sok csípőspaprikát eszel. Alaposan mérlegeltem a szavait, majd felnéztem az égre, mielőtt Borka felé fordítottam volna a fejemet.
- Hát ez nettó faszság. Miért lenne a sellőknek királya? Hogy kommunikálna az alattvalóival? Miről dönt? És akkor minek jár a csárdába? - Rengeteg kérdésem lett hirtelen, egyet sem tartottam magamban, a falu irányába is tekintek futólag, mintha innét is láthatnám a csárdát. - Borka, miért jó az, ha az ember jár valakivel? Mindenki olyan lelkes rá, de én nem értem az egészet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- De én nem mások vagyok.
Nyilván, én vagyok én és nem értem, az ilyesmiből miért kell nagy ügyet csinálni. Ha nekem van, én szívesen megosztom, mert miért ne juthatna és maradhatna is?
A probléma felvázolása után elgondolkoztam egy pár pillanatra, majd hümmögve néztem el a nagy távolba. Mert nyilván ilyet beltéren lehet, nem ugyanaz az érzés, mint mikor még otthon a szavannával néztem farkasszemet.
- Hát, ha gondolod én tudok neked csomagolni valamit ilyenkor és leteszem neked a táskád mellé, vagy hasonló. Óra előtt szerintem még belefér - hümmögtem még egy kicsit, persze ez csak épp egy feldobott opció volt, nem az egyetlen megoldás az életre. Nem akartam, hogy tőlem függjön, de szerettem volna segíteni neki. At így illik.
- Lehet, hogy neki lesz adóssága, de attól még az én beadandóm nem írja meg magát - keseregtem kicsit, fel is szusszanva hangosan. Jó, megoldottam máshogy, de vannak olyan területek, amikről alig találni valamilyen forrást, olyankor pedig egy ilyen nagyon el tudja rúgni a pöttyöst. Nekem mondhatják, hogy legyek én az érettebb, de ez megint az a kategória, hogy nesze semmi, fogd meg jól.
- Hát nagyon remélem, mert éppen csak a napnak meg a holdnak nem mutattam be áldozatot, hogy meglegyen az a rész... - ráztam meg a fejemet rosszallóan. Nem szeretem, mikor valami zötyögős, de ugye mit lehet csinálni? A muszáj az muszáj, az iskola fontos, még ha utána a papírral nem is tudsz sokat csinálni.
- Jaj, szegényem. Jobbulást kívánok neki - mosolyogtam szelíden, majd elkényelmesedtem a helyemen kicsit jobban. Talán ha nem feszengek ennyire, az segít. - A fürdő, igen, hallottam róla. Azt mondják biztos mesés lesz. Hát... nem hiszem, hogy nagyon utazgatni fogok a nyáron, valószínűleg dolgozom a kávézóban, ahol eddig is, aztán csak eltelnek a hónapok.
Kínosan köhhintettem is egyet. Nem vagyok túl nagy nyaralós, de talán majd a könyvklubban ajánlanak egy pár címet, mit érdemes elolvasni. Közben a felszolgáló megérkezett a rendelt édességekkel, én pedig elégedetten húztam magam elé a sütit.
- Ah, ezek a helyek annyira jók! Édesség és nem neked kell megcsinálnod. Valami mesés - áradoztam az első villányi süti után. - Megkóstolod akkor?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

- Védelmező vagy sem, amúgy semmi köze hozzá, hogy Szofi kivel jár vagy kivel nem - fújtattam egyet határozottan. Csak azért, mert lány, még neki is megvannak a jogai. Ezt már megtanultam itt a pár évem alatt, kb ez volt az első dolog, amire amúgy rájöttem. Hogy itt több jogod van, mint otthon és hogy igenis ki kell állnod magadért. - Hát... hogy szívesen nézel rá, meg eszedbe jut dolgokról, szeretnél vele több időt tölteni... ilyesmik.
Legalábbis nekem így működött, de hallottam a mamától, hogy minden ember máshogy szeret és szerintem ez nagyon szép és bonyolult dolog. Láttam rajta a kétségbeesést, így bátorítóan elmosolyodtam. Minden oké lesz.
- Igen, ez mondjuk lehet, ez nem tuti, hogy annyira jó ötlet. De mindenképpen beszélned kell Szofival, máshogy ez nem működhet - ráztam meg a fejem, hogy nyomatékosítsam a szavaimat. A szavak amúgy sem fájnak senkinek, legalábbis nem úgy, ahogy az, ha apa megemelte a kezét. Szóval ebben nem volt semmi félnivaló a részéről.
- Persze, mehetünk. Én is ennék már valamit, lassan annyit ittam, hogy lötyög a gyomromban - ráztam meg magamat jobbra-balra, aztán szélesen elvigyorodtam. Igaz nem nagyon hallatszott, de nem is az volt a lényeg, csak a szándék. Inkább hagytam, hogy felsegítsen és elevezzünk kettesben a nagyterem felé.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Sarolta

Nem tudom, hogy merült fel az ötlet, hogy itt a reggelizés afféle szociális esemény, de úgy nézem, a kontinensen ennek nagy a divatja. Többet kihozni az étkezésekből, mint amik. Lényegében olyan, mint az autóik. Feltöltöd a testedet üzemanyaggal, hogy a nap további részében tudj pörögni, mint a búgócsiga. Éppen ezért én soha nem is figyeltem, hogy éppen mit kellene enni, csak arra, hogy nekem mi esne jól. most például rengeteg gyümölcslé esett volna jól, foszlós kalács és esetleg mellé még egy kevés lekvár is. Ezek mind nagyon jól hangzottak a számomra. Szóval kicsit elkésve csörtettem be a nagyterembe, majd ledobtam magamat az első adandó szabad helyre. Rögtön el is martam a gyümölcsleves kancsót, majd töltöttem magamnak inni, miközben a mellettem ülő lányra néztem. Ismertük már egymást, hellyel-közzel.
- Szia Sarolta. Mi újság? Zaklatottnak tűnsz, doga lesz ma valamiből? - kérdeztem, miközben nagy puffanással ledobtam a táskámat. Éhen haloook.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Rögtön leszegtem a fejem, hogy megbánást tanusítsak, kerülve a szemkontaktust, de kicsit a lába felé fröcsköltem a vizet. Nem voltam én olyan rossz passzban, hogy tényleg rosszul érezzem magam egy kis villogás miatt. Még csak nem is dicsekedtem, egyszerűen használtam ezt az élettapasztalatot.
- Kikérem magamnak, legalább kettő jól lakna velem! Mostanság sok volt a Sav-a-júj cukor - fogtam rá a csípőmön lévő leheletnyi zsírpárnára, látványosan mutogatva, hogy ez itt van, ni. Nem elég komoly tartalék ez neki? A tekintetem az ő satnya lábaira esett, majd elhúztam a szám. Hát a sellő populáció tuti nem miattunk marad fent.
- Megette a kedvenc cipőd, mi? - kérdeztem bokor arccal, meredten szuggerálva a nőt, de arra azért figyeltem közben, hogy a lábam véletlenül se lógjon bele a vízbe. Lehet, hogy vicc volt a sellős dolog, de az is lehet, hogy nem. Én nem vállalom a kockázatot. - Szerintem is jobb. Vagy akkor menjen olyan hivatásos mesemondónak. Mi annak a neve? Író. Asszem író. Nem valami fantáziadús.
A színes italba kortyoltam és élveztem, hogy hideg, kellemesen hűsít, még ha a torkomban hagyott is némi égető érzést. Vajon ki találhatta ki, hogy az alkohol jó valamire? Biztos, hogy valami baj volt a fejével.
A kérdésért is a Bacardit okolom, szerintem máskülönben még eltűnődtem volna ezen egyedül is egy darabig. Ahogy láttam, Borka annak jobban örült volna.
- Aha. - Ezt már sokszor hallottam. Már, hogy a szex jó. Most már tényleg illene kipróbálni is, mert kezd gáz lenni, hogy minden barátom tud róla érdemben beszámolni, én meg csak tátogok, mint az aranyhal. - A fiúk néha nagyon furák tudnak lenni. Nehezen is jövök ki a legtöbbel.
Ezt nehéz beismerni, mert én szeretek emberekkel jóban lenni, így inkább kortyolok egy jó nagyot az üvegből, mielőtt még bármit mondtam volna ezen kívül. Azt viszont el tudom képzelni, hogy Borka és Beni tök jól elvannak, ez pedig megmosolyogtatott. Szeretem, mikor a barátaim boldogok.
- Ez mondjuk jól hangzik. Vele mióta is vagytok együtt? - kérdeztem felvonva a szemöldököm, majd elnevettem. - Te, mit csinálunk, ha valaki megjelenik a hattyúért?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Gracie

- Dehogy lenne. Én szinte mindig odaérek már csak a saját étvágyam miatt is, szóval ez már nem munka - intettem le, hogy ne hálálkodjon valami olyasmi miatt, ami magától értetődő. Nálunk, otthon a faluban sok dolog furcsán működött az ittenihez képest, de az emberek sokkal jobban figyeltek a másikra. Az hiányzik, mert az országban úgy érzem néha, hogy mindenki inkább csak magának szentel figyelmet, ami elég szomorú.
- Azt... azt azért csak nem! - Még a szám is tátva maradt egy pillanatra, ahogy megemlítette az áldozatbemutatást. Szerintem nem csapnának ki, mert mindketten jó tanulók vagyunk, ráadásul ő még prefektus is. De aztán csak elvigyorodtam kicsit. - Lehet, hogy ki kéne próbálni.
Tudom, hogy nagyon sok dolog nyomasztja Graciet. Persze, most elhoztam randira, hogy ne érezze magát annyira rosszul azért, mert nem jöttek össze a dolgok a nagy szerelmével, de én mindig jó barátoknak tartottam magunkat. Nem akartam, hogy fölöslegesen aggódjon még többet, így nem is vájkáltam a családi dologban tovább, ha arra kerül a sor, tudom, hogy úgyis el fogja mondani az aktualitásokat.
- Az szupin hangzik. Én szabad vagyok az idő nagy részében, szóval megbeszélhetjük, hogy mikor jobb neked. Azt hallottam a kertmozik is nagyon menők, ha olyan az idő- mosolyodtam el kicsit, majd a terítőre pillantottam, hogy ne jöjjek zavarba. Nem akartam nyomulni, mert gondolom azért megvan a maga dolga a nyáron. De én szívesen töltöm vele a napjaim.
- Nincs vele szerencséd? - kérdeztem, majd megfogtam a kanalat, és kissé kétkedőn néztem rá. - Biztos nem akarod te csinálni?
Amennyiben tényleg biztos volt benne, magamra vállaltam a megtisztelő feladatot és megböktem a sütit, ahogy azt illik, figyelve, milyen magasra szökell a tartalma.
- Woooow. Ez nagyon fura - nevettem el magam gyermeki örömmel.