Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Valahol ott kezdődött a probléma már reggel, hogy nem ivott kávét. Ez alapvetően meghatározza mindig a kedvét aznapra- ha jót fogott ki, végig remek hangulatban tolja végig a programokat, de ha rosszat, többnyire passzív és néha még egy-egy harapósabb megnyilvánulás is becsúszik az alap 'hagyjálbékén' kisugárzása mellé. Ma migrénnel és kávé nélkül indult útnak, szóval a 'hagyjálbékén' exponenciálisan megnőtt.
Aztán nyugaton a helyzet fokozódott, illetve csak két eridonos elsős gondolta úgy, hogy uszodát fog csinálni ebből az átkozott folyosóból és rá hárult a nemes feladat egy pocsék iskolai nap végén, hogy rendet rakjon. Persze elküldte őket bosszúból vécét pucolni az egyik zsémbes öregasszony szellemével együtt, aki repesve vállalta a felügyelő szerepét. Ezek az öreg szellemek majdnem olyan vérmesek, mint a legújabb defenzor hír. Na azzal sem akar egyhamar összeakadni- Michelle megmondta, kerülje a hivatali szerveket is jó messziről, amíg az apját le nem szedik ismét a körözési listáról.
A folyosó szokás szerint egy kész káosz, és istenigazából nem sieti el, hogy felpucolja két pálcasuhintással a víztócsát. Úgy van vele, hogy ezek a halálosan idegesítő festmények bőven megérdemlik, hogy rekedtre üvöltsék magukat, ő pedig szépen hátradől, neki a legközelebbi, festménymentes falfelületnek, és bedugja a füleseit, hogy Rammsteint kezdjen döngetni. A migrénje ellen meglepő módon néha az ilyen konzernyitó-kaparásos zenék jól működnek. Mindenesetre nem hall, nem is nagyon néz körbe, így ha netán valaki tőle pár méterre fel találna robbantani valamit, valószínűleg azt is ignorálni tudná.
Úgy jó masszív tíz percet követően és két, borzasra tépett hajú boszorkány üvöltésével később dönt úgy, hogy ideje takarítani. Most már egyébként ő is útakadálynak számít, mert beállt a folyosó közepére elbűvölni a csatateret, így ha valaki netán figyelmetlen, bőven bele tud gyalogolni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Hirtelen egy halom dolog történik vele egyszerre: a víz már félig-meddig eltűnt, de körülötte még nem, tehát sikerrel jár a feladata teljesítésében; ütközést érzékel a vállánál, és egyúttal rántást is. A talaj egészen konkrétan kicsúszik a lába alól, és bárhogy szépíteném, bizony pofára esik, mert még a levegőben sikerült megpördülnie szinte művészi módon. Szerencsére az orra nem törik el, de az arccsontja piszkos mód lüktet már most, akárcsak a fél állkapcsa, az ütközést tompító válla, és a medencéje fele. Kicsit hirtelen érte a padlónyalás szó szerinti értelmezésben vett formája, na!
- Aztarohadtbüdösélet... - Költői szépséggel szalad ki a száján, miközben ráfókuszál az ütközés kiváltójára, vagyis inkább a szinte a szájába tömörülő hajára. Mint valami ló, fúj vagy kettőt, hogy a rakoncátlan tincseket kitessékelje a nyelvéről.
- Semmi baj, őrizzük a pánikot, megmaradok. - Nyögi halkan, miközben ő is felkászálódik, hogy jobban szemügyre vegye a baleset helyszínét.
- Veled minden oké? Nem törtük össze a seprűdet? - A hangjában őszinte aggodalom csendül a járgány iránt, elvégre óriási szeretettel viseltet a seprűk, kviddics, repülés triója felé. Gyerekként az apjával is, Vasillal is, és Szentmihályi Norbival is rém sok időt töltött a levegőben hol csak poénból, lazán, hol pedig komolyan edzve. Nem viselné jól, ha miatta összetörne egy remek seprű. A lány ezen a ponton csak másodlagos, no offense.
- Lehet, tehetnénk egy kört a gyengélkedő felé, nehogy rándulásod legyen vagy valami. -  Ezen a ponton amúgy ő meg van győződve róla, hogy a lány itteni csapatjátékos (még ha nem is tudja névről, kicsoda, csak arcról rémlik, hogy mintha látta volna már óraközi szünetekben). Milyen lenne már, hogy sérülést okoz egy játékosnak? Na azt nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

- Tudod, hogy van ez. Asszem, a pasikon húsz százalékkal több az izomzat, ennyivel tovább zúzhatjuk magunkat. - Azért megropogtatja a nyakát, miközben kedélyes vigyorgással próbálja illusztrálni, hogy az égegyadta világon itt semmi gond nincs. Nem hát, csak a szája széle remeg meg, mikor az állkapcsa tüntetően lüktetni kezd.
- Megrizikózom, hogy játszol is, ha ennyire óvod, nem csak repkedni mész a semmibe. - Nem tartja túl jellemzőnek, hogy egy hobbi repüléstan tanuló ilyen nagy becsben tartson egy seprűt, ez sokkal inkább a picit professzionálisabb emberekre jellemző. Persze ettől függetlenül tévedhet.
- Tuti biztos vagy benne? Szívesen elkísérlek, ne ezen múljon, hogy tudsz játszani vagy sem. - Láthatóan komolyan gondolja, viszont a hanghordozásából kiszűrődik, hogy utoljára kérdezte meg udvariasságból; biztos nem fogja erőltetni, ha a másik nem sérült le komolyan. A saját, leendő lila foltjait egyelőre elássa valahova az agya mélyére. Majd megkeresi Ervint és kér tőle egy jó kis bájitalt, ami kivételesen nem cseréli őket át keresztbe-kasul, de lehúzza a leendő duzzanatát.
Vagy hagynia kellene a fenébe Ervint és inkább megvárni, míg a lány gondját viseli? Az előbb már majdnem hozzáért mondhatni automatikusan. Lehet, mégis megérte majdnem kitöretni a szemfogát a kövön? Miközben a bocsánatkérést hallgatja, azért rendes-takaros munkásemberként feltakarítja egy szárítóbűbájjal a tócsa maradékát, meg a saját, megnedvesedett ruharészeiket, hogy mégis csak konszolidáltabban figyelhessen oda.
- Nincs gáz, tényleg. - Elkezdi megmasszírozni az állát, hogy hamarabb múljon belőle az égő érzés. - Ha gondolod, tanúskodom érte, hogy nem a te hibádból késtél. Elvégre én nem takarítottam fel időben ezt a kész uszodát innen. Egyébként - Itt megenged magának egy enyhén gonosz vigyort. - a felelősök már a nyugati szárnyban takarítják a másodikon a vécéket. - Áthelyezkedik óvatosan törökülésbe, próbálva nem hunyorogni, mikor a medencéje is bekapcsolódik a kb negyedórás sajgási kórusba.
- De, ha szörnyen rosszul érzed magad emiatt, csak elég megígérned, hogy legközelebb elkísérsz egy baráti kviddicsezésre. Őrült rég nem kviddicseztem, úgy érzem, és meggebedek, ha nem tehetem záros határidőn belül. - Igazából pofátlan, mert akkor kérhetne bármi kompenzálást, ha a lány ráesett volna. Ehhez képest most csak rájátszik, hogy láthatóan szegény csaj valóban hibásnak gondolja magát a történtekért, pedig ez egy 50-50 helyzet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Már majdnem elkezdené kifejteni, hogy a kviddicsre gondolt, de hamar veszik a lapot. Ekkor meg ő nem érti, hogy nem a kviddics ugrott be elsőnek a lánynak? Igaz, ami igaz, más sportban nem is merült el, csak abban amiből folyamatos impulzusok érték, és hát egy pro játékos, egy lelkes apa meg egy lelkes nevelőszülő páros mellett nem volt nehéz rászoktatni őt a jóra. Milyen kár, hogy nem bővítette az ismereteit. Most nem nézne hülyén a lányra, hogy mégis...
- Mi az a seprűakrobatika? És tekintsünk el attól, hogy gáz ezt megkérdeznem. Csak a kviddicsig jutottam, mea culpa, de... Ha most azt fogom kérdezni, hogy cirkuszban dolgozol-e, megharagszol? - Kicsit úgy érzi magát, mint a haverjaival az ismeretsége elején. Tudták, hogy francia, de tiszta magyarsággal beszélt, ezért olyan volt, mintha a srácok lemeze beakadt volna, és folyton kérdezgették, hogy de otthon milyen nyelven beszélnek, meg hogy tud ilyen jól magyarul, és ő ezt határozottan bunkónak érezte. Itt nőtt fel, hogy a fészkes fenébe ne tudna magyarul lol? Aztán ezt szépen magyarázta el persze, de visszatérve a mostani helyzetéhez, ő is kicsit hasonlít a srácokra ebben az esetben. Az információ elérhető, ő nem nyúlt ki, hogy magáévá tegye, pedig sport.
- Elég nem szép tőled! A prefektusaitoknak hála tiszták a vécék. Amúgy küldtem velük egy házsártos öreg boszorkányszellemet is. Szerintem a fél iskola meg fogja tudni, ha megpróbálnak meglépni. - A szisztematikus kicseszés művészete családban terjedő pozitív tulajdonság. Ő is táplálkozik a közös kútfőből bőven.
- Na most miért? Engem azokon nevelt a faterom, tök jó stresszlevezetők. - Végre feltápászkodik, mert nincs kedve azért az újból kezdődő migrénjével együtt a feltámadó hangorkánt itt megvárni. - Apropó, nem megyünk valamerre arrébb? Ezek itt mindjárt rákezdenek a szokásos veszekedésükre, hogy ki kit kivel csalt meg kétszáz évvel ez előtt, és ezt ma már legalább kétszer végighallgattam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Legalább nem nézik parasztnak, ezt már félsikerként könyveli el. A másik fele hiányzik, mert a korcsolyázás neki már eleve egy elég elvont fogalom azok után, hogy pár napja még kiskacsaként botladozott a jégen többedmagával.
- Szerencsésnek érzem magam, hogy műkorcsolya versenyt láttam már, és össze tudom rakni, azt hiszem, mire gondolsz, de... hogy... Na jó, ezt látnom kell majd élőben. - Majd utánanéz, mi fán terem ez a sportág. Egyszerűen hihetetlen, hogy emberek nem esnek le a seprűről feltételezett dupla szaltók és miegymás közepette. Neki még az is nehéz, hogy egy zuhanórepülésből utolsó pillanatban hozza ki a seprűt, mert nem edzett effektíve annyit. Ezt jelenti a szintkülönbség.
Mondjuk úgy látszik, a lány a sportágát ismeri ennyire jól, a diáktársait már korántsem, de valahogy ezen nem tud fennakadni, hibáztatni őt végképp nem. Ő sem ismeri egy halom társát, csak a prefektusokat szinte, meg Ervint, meg még néhány embert. Low profile powa.
- Lafayette Saint-Venant. Örülök. - De nem is húzza tovább az időt- ahelyett, hogy litániákba bocsátkozna, inkább sarkon fordul és (ugyan némi enyhe migrénnel) Layla oldalán otthagyja a veszekedésben kirobbanó bolond folyosót a dolgára, immár szárazon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Betartott néhány olyan alapvető jólneveltségi előírást, mint előre engedni a hölgyeket az ajtóban, vagy nem belevágni a szavába, ami egy általános emberi jó pont szokott lenni mindenkinél. Egyszóval elmondható, hogy ma sem bőgött le tartásból, és jelenleg épp egy bögre remek, fájdalomcsillapító hatású tea gőze fölött ücsörög vele szemben Laylával.
- Ez kicsit olyan, mint amikor a kislányokat elviszik balettre a mugliknál, vagy a fiúkat focira, és kvázi ottragadnak. Átérzem, nekem is ilyen volt a kviddics meg a foci, csak ezek szerint bennem nincs ennyi kitartás és ambíció, mint benned, hogy intenzíven űzzem. - Egyébként őszintén csodálja azokat, akik hajlandóak sok erőt és energiát befektetni a kedvenc hobbijuk űzésébe. Ő nem ennyire kitartó, vagy mondanám úgy, nem ebben. Ha a kezébe könyv kerül, akkor igen, ő is képes erre a teljesítményre, hogy rengeteget olvasson és megpróbálja mindazt gyakorlatba ültetni, de más területre ez a kitartás nem igazán jellemző eddig.
- Hát... - Miért is terelő? Mert az apja is az volt? Mert gyerekkorában ez volt egyike a kevés aktivitás közül, amit a ritkán látott egyetlen szülőjével űzhetett? Japp. - Simán lehet, hogy igazad van. Egyébként ahhoz is kaptam egy halom segítséget. Ismered a HVHm férjét, Szentmihályi Norbertet? Na, ő amolyan családi barátja a nagynénémnek, aki nevelt, és rengeteget segített fejlődnöm. Persze többnyire csak poénból játszottunk, semmi komoly. Azt inkább apámmal csináltuk, mikor épp itthon volt. Apám... - Egy pillanatra megáll a mondat közepén. Vajon most épp hogy néz ki az apja? Volt már, hogy nyolcéves gyerekként férkőzött a közelébe, amikor keresték a hatóságok, mondván, egy gyerekre senki nem fog gyanakodni. Hát tényleg nem bukott le.
- Apámat nem láttam túl sokszor, de amikor igen, általában kviddicsezni tanított. Ő is ide járt egy darabig, és állítólag jó terelő volt. Valahogy ez megmaradt ilyen heppnek közöttünk. Tudod, amolyan kapcsolódási pont, hogy legyen miről beszélnünk. - Másként lehet, kicsúszna a száján az a veszélyes kérdés, hogy 'Nem akarsz már, basszus egyszer az életben végre velem élni ahelyett, hogy az isten tudja, hol mászkálsz és mit művelsz?' .
- Mondjuk téged elnézve, ha nem mondtad volna a fogóságot... hmmm, várj... Hajtó. Csak hajtónak néznélek. Ruganyosan mozogsz, de valahogy nem tudom... illene rád a hajtó szerep is. Végül is labda labda, csak az egyik precíziós történet, a másik meg böhöm nagy hozzá képest és könnyebb kezelni. - Lafayette és a remek, stratégiai érzéke. Talán Volkovnál kellene különórákat vennie kviddicstörténelemből és stratégiai tanokból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Valójában nem is nehéz elképzelni ezt a lányt az akrobata szerepében. Ha végignéz a testalkatán, pontosan annak a típusnak tűnik, aki ebben a szerepkörben IS helytállhat sok más mellett, amihez jól jön a sovány, ruganyos, alacsonyabb termet. Kezdi úgy érezni, hogy egy halom szaklap vár átolvasásra a mágikus seprűakrobatika műfajáról.
- Őrült, de teljesen a jó értelemben! Nagyon sokat tanított és hihetetlenül lelkes a kviddics iránt és... szólj, ha órákat akarsz tőle venni, lezsírozom vele! Ha választhatnék magamnak tesót, őt biztos azzá fogadnám. – Nagyon kedveli Norbit, csak azt sajnálja, hogy ritkán futnak össze most már. Mióta ő is iskolapadot koptat és Norbinak állandóan rengeteg dolga van az edzésekkel, játékokkal, jelentősen csökkent az összejárások száma. Néha Izát, bocsánat, Szentmihályi HVH-t azért megkérdezi, mi újság, de csak a tapintatosság keretein belül.
Meglepő amúgy, olyan könnyen jönnek a szavak hirtelen. Istenigazából régen volt, hogy a nulláról kellett bemutassa önmagát valakinek, és nem tagadhatja, hogy tizenhat évesen már másként viszonyul ehhez is, mint sok más dologhoz. Most jó, most szívesen hallgatja meg Laylát és beszél magáról is.
- Hát... – Jelentőségteljesen pillant Layla-ra. Igen, megtörtént. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy Michelle-t rémesen felbosszantotta az apja ezzel a húzásával, és a nagynénje is felszállt, hogy az apjára terelje a másik gurkót, így aztán az apa-fia páris egyaránt pótolta a vashiányát. Michelle istenesen leteremtette őket, mint valami sárkány, miközben Vasil, Vincent és Isabelle balta arccal bújtak a reggelijükbe, meg az újságba, mit sem törődve a két tökfej Saint-Venant fejmosásával. Megérdemelték.
- Szívesen mennék ellened egy iskolai meccsen akár. Megnézném, mennyiben más egy akrobata ellen küzdeni. – Szabályosan csillog a szeme, hiszen szereti az ilyen élvezetes kihívásokat. Noha nem tervez iskola csapathoz csatlakozni, attól még nagyon szívesen eljátszana a gondolattal, akár egy gyakorás keretein belül is.
- Versenyeken is indultál? Vagy hogy működik ez nálatok pontosan? Avass be egy kicsit, zöldfülű vagyok. – Nem sokáig- tenné hozzá, de végül is ez nem fontos részlet. Szeret művelődni, ezt is alaposan körbe fogja járni, de ha kap egy elsőkézből érkező beszámolót, az csak felturbózza a kedvét.
- Kedvencem az nincs, de érdekel a tudományos vonal, főleg a genetika. Efelé indulnék el majd mestertanoncin, ha egy mód van rá. - Bár ki tudja, itt lesz-e még mestertanoncnak. A családi helyzete több, mint hektikus, szóval... ja. Eddig például a Durmstrangbe járt, aztán áthozták hirtelen a Bagolykőbe, hogy elrejtsék szem előtt tartva.
- De, ha mestertanonc vagy, lehet, még korrepetálhatsz is egy-két tantárgyból. Csak azt csinálom meg, ami érdekel, rossz diák vagyok. – Szelektív érdeklődési körű gyerek, no. És szemtelen vigyorral illeti éppen a vele szemben helyet foglaló hölgyet.
- Vannak testvéreid? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- A király embereket csak kedvelni lehet. A bunkókkal meg kreatívan kell kiszúrni. - Cinkos vigyorra húzza a száját. Van egy ilyen kis gikszere, hogy ha belekötnek, megpróbál istenesen visszaütni, de leleményes módon. Nem szereti a céltalan ütlegelést és a nyers erőt önmagában- ha van benne cél és fondorlatosság, sokkal messzebb lehet vinni a dolgokat, mint egyetlen agyalással.
Izából amúgy utólag nehezen nézné ki első pillantásra, hogy összeillik az örökké pörgő bolondgomba Norbival, mégis a nagynénje legjobb barátnője sokszor bizonyította, hogy több a szufla és a tökösség benne, mint sok más nőben, és teljesen jó párost alkotnak Norbival.
- Apa halál komolyan gondolta. Rám küldött egy gurkót, aztán a nagynéném elkapott minket gyakorlás közben és megagyalta őt a másik gurkóval. Én is, ő is a porban landoltunk és olyan szidást kaptunk a nénikémtől, mint még soha. Most képzeld el, hogy közben a nagybátyám és az unokatestvéreim balta arccal ültek a reggeliző asztal mellett, és az egyik napilapot olvasott, a másik kettő a reggelijét zabálta. Sütött róluk, hogy megérdemeltük a szidást. - És reggelit sem kaptak. Végül elmentek Mihaellel péksütizni. Olyan jó kávét azóta sem ivott.
- De gondolom, ez nektek nem őrültség, nem? Mármint az ember legtöbbször azért tesz meg valamit, mert hisz benne, hogy meg tudja csinálni, képes rá. És szerintem enélkül a hit nélkül nehéz lenne akár seprűre is ülnötök, vagy úgy bárkinek, aki sportol mondjuk. - El tudja képzelni, hogy Layla csak úgy leugrik a magasból és sziklaszilárd bizonyossággal hiszi, hogy idejében tud majd visszakászálódni a seprűjére a bravúros mutatvány után, másként el se engedné a nyelet.
- Szuper ötlet! Mindenképpen kipróbálnám magam ellened. - Nehéz lenne megmondani, szélesedhet-e tovább a vigyorgása, de a lelkesedése vizuálisan nő percről percre. A lelkesedésén túl pedig a megfigyelési készsége sem lankad- kifejezetten felvillanyozza a figyelmét a lány arcán megjelenő lágyság a cikesze láttán. Basszus, de vonzó... - Nincs miért kinevesselek. Nem mindennapi, de ettől még kedves gesztus, hogy megtartottad. És van egy nagy előnye: rád reagál, kb mint abban az elfuserált regényben a mugliknál, tudod, az a Tvájlájt vagy mi, amiben a póni vérfarkas rákattan a csecsemőre. Elég creep, nem is értem, miért rajonganak érte a nők. Fuh, Szirmai csinált róla egy remek kritikát. Van instád vagy discordod? Átküldöm szívesen. - Nem mondtam még? A gyerek a mugli dömpingen nőtt fel, mint a családja javarésze. Annak ellenére, hogy aranyvérű, mint a sicc, csont nélkül beillene muglinak, és akkor is megállná a helyét, ha örökre elvesztené a varázserejét egy napon.
- Na neeee! Ez komoly? És ezt csak így mondod halkan, hogy ifi bajnok vagy? Hallod, ez eszméletlen! Mennyit edzel egy héten? Jó, ezt ne számoljuk, ez most véletlen, de amúgy? LoL ki hitte volna, hogy ez a suli hírességeket nevel! - Teljesen oda meg vissza van, mert neki ez tényleg nagy dolog, hogy egy híres sportemberrel találkozzon. Most tekintsünk el tőle, hogy nem ismerte a sportágat, de maga a tény, hogy olyan ember ül előtte, aki letett valamit az asztalra, keményen dolgozik a sikerért valószínűleg, és eredményekben mérhető a befektetett energiája, sokat jelent neki, motiváló hatású. - Figyu, nagyon, NAGYON nagy kalappal kívánom neked a sikert. Hozd el a bajnoki címet! - Az a kisfiús, de már férfiasodó arca úgy ragyog, mint égen a Hold. Hihetetlen cuki.
A vicces horkantása már nem annyira édes, inkább pimasz, de úgy érzi, Layla vagy ignorálja ezt benne, vagy nem érti. Akárhogy is, jó ez így.
- Nincs nincs. - Van tesója? Áh, dehogy. Azaz van, de valójában unokatesók, de ő testvéreiként szereti Vincentet és Isabelle-t, amíg világ a világ. - Az a helyzet, hogy a szüleim elváltak röviddel a születésem után, és apám kapta meg a gyámságot fölöttem. Az anyám...nak drogproblémái vannak. Azt hiszem. Ritkán találkoztam vele, nem igazán látogatott, pedig a nagynéném nem tiltotta el tőlem. Megtehette volna, mert rühelli az anyámat azért, mert otthagyta az apám, de jófej volt. - Mindezt abszolút tárgyilagos hangnemben meséli el. Voltaképp annyiszor magyarázta már meg a családi helyzetét, hogy semmiféle érzelmet nem vált ki belőle a darabokra hullott helyzetének felvázolása.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- De, ő az. – Kissé meglepetten pillant fel a bögréje széléről Laylára. Ilyen híres lenne a nénikéje, hogy egy teljesen új generáció is ismeri a nevét? Mondjuk Michelle-ből kinézi. Lafayette pedig nem olvas újságot. Hupsz. – Szerintem ez nekik ilyen mondayz életérzés volt. A nagynéném elég sokszor helyre kellett billentsen engem és apát. Mindketten kissé nem ezen a világon élünk néha, főleg, ha összeeresztenek minket. – Vasil biztos meg volt szokva a felesége katonás stílusával, ha a helyzet megkívánta, Isabelle és Vincent pedig örökölt jó radarral rendelkeznek a gázos helyzetek iránt. Tudni kell, mikor nem állsz anyád haragjának útjába.
- Magánórákat nem vállalsz kalandvágyó kezdőknek tök véletlenül? – maga elé húz egy tál ott felejtett mogyorót (valaki milyen hanyag volt, vagy a manók jófejek?) és komótosan elkezd szemezgetni belőle, de közben közelebb tolja a tálkát, hogy Laylának is legyen hozzáférése, ha megkívánná.
- Szívem szerint én ajánlanám az írónak, hogy találkozzon egy igazi vámpírral. A nyaka valszeg nem élné túl, és holtbiztosan nem csillogna, inkább morogna rá. Rémesen karót nyelt egy banda... – Egy pillanatra megáll, de aztán vigyorogva megrázza a fejét. -  Pun unintended.  – Egyébként tökéletesen egyetértett Szirmaival, egy kalap lótrágya az egész tetralógia és kár a fákért, amiket a muglik kivágtak ehhez a foshoz.
- Nem hát, belülről elhiszem, hogy rengeteg gyakorlás után nem tűnik annak, de azért kívülről, képzeld magad külső szemlélőnek! Ott ülsz a lelátókon és egy versenyző épp valami őrült légi akrobatika mutatványt ad elő. Hát hallod, ezt a legtöbben nem tudják megcsinálni vagy sehogy, vagy leginkább, ha őrült adrenalinfüggők és hajtja őket a vérük. És még akkor is valszeg kitörik valamilyüket megfelelő rutin hiányában. Szóval ez igenis baromi nagy dolog, hogy ifit nyertél! – Ebből nem enged, igenis értékeli és felnéz a nagy teljesítményű sportolókra. No nem istenít, hanem tisztel, a kettő között van lényegi különbség.
- Óh? Tán csak nem azt akarja a kisasszony sugallani, hogy a gonosz levitás belecsalta a lógásba? Erről lenne szó? – Most már határozottan röhejesen mozgatja a szemöldökeit, mintha valami béna flörtöt hajtana végre, pedig csak csipkelődni szeretne egy kicsit. Természetesen esze ágában sincs vérkomolyan venni a dolgot; határozottan imponál a gondolat, hogy egy profit el tudott csalni a kötelességtudata elől, bár ahogy elnézi, ez nem az ő érdeme, mert Layla amúgy is mutatott hajlandóságot az ötlet iránt. Lehet, hogy ma sokkal kevesebb tettvággyal ébredt, mint általában.
- Hát... – Fogós kérdés, jól ráérez a lány, vagy egyszerűen csak ösztönös pszichológus is lehetne, ki tudja, de finoman és jól közelíti meg a dolgokat, egyáltalán nem tolakodó, emiatt válaszol neki olyan őszintén és készségesen. – Mondanám, hogy hiányzik, de valahogy sosem alakult ki semmi érdemi szál közöttünk. Mármint ott van a fejemben, hogy ő az anyám, de inkább Roxanne-nek hívom, ha nem figyelek oda. Olyan, mint valami távoli rokon, egy nagynéni, akit karácsonykor és húsvétkor lát az ember, akkor is pár órára, mert rohan tovább a következő találkájára. Michelle tényleg nem az anyám, de ha ez változhatna, biztos őt akarnám annak. Az anyám nem csinált semmi anyait. Ez persze nem teszi rossz emberré, csak... Nincs bennünk semmi közös, nincs kapocs közöttünk. Asszem, ennyi. Szívesebben vagyok a mostani családommal, mint vele. -  Amit nem tesz hozzá, hogy ettől még kívülállónak érzi magát. Isabelle és Vincent anyának szólíthatják Michelle-t, de ő nem. Van apja, akit apának hív, de nincs anyja, csak a szó biológiai értelmében. Egy fura, kettétört állapot ez, amiben ő a két szék közé esett, de még nem érzi, vagy nem hagyja érződni az ütéskor szerzett sérülést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Visszajönni a családjátok mindig olyan mehh. Nem akarja otthagyni őket, de már vissza is jönne, mert végre van miért. Kezd beintegrálódni, na és hát Layla társasága igazán emeli a színvonalat, mit ne mondjon. Tagadhatatlanul vonzónak találja a lányt, de ezen a ponton inkább jó haveri iszonyban vannak, néha összefutnak itt-ott, egyszer-kétszer repültek is már és passzolgattak egy-kettőt... Na, úgy érzi, alakul ez a dolog, ha nem más, lesz egy remek haverinája, bár a tény, hogy többször rajta felejti a szemét az egészségesnél kicsit megvétózza ezt.
De most is például úgymond közös programon vannak: játszótér. Csak kijöttek beszélgetni, mert whynot. Körülöttük a gyerekek zsibonganak, ő meg Laylát löki meg néha finoman, hogy feljebb és feljebb szálljon. Már majdnem hercegnős! Csak hát ott a pimasz vigyor a képén.
- Na és summa summarum, Michelle erősen gondolkodik, hogy ide írassa be Vincentet és Isabelle-t is majd. Mondtam neki, hogy már nem egy en bloc fegyenctelep az iskola, én is jó helyen vagyok, de a Rellonért nem kezeskedem. Erre kiröhögött, érted? Csak úgy! - Elég ránézni a fejére, nem vette zokon, sőt, ő is a nevelőanyjával röhögött a dolgon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Mindig olyan emberekkel próbálta körbevenni magát akár tudatosan, akár öntudatlanul, akik nem árasztják magukból a feszültséget, akikben van kedvesség, melegség. Valószínűleg azért is, mert a saját családja egy merő káosz és keresi azokat a kapcsolatokat, ahol nem kell ugyanazokkal a problémákkal szembesülnie. Layla ilyen színfolt az életében, s noha még nem tudja, hogy csak egy folt marad-e, vagy idővel kirajzolódik rendesen, szeretné azt hinni, hogy nem csak elsuhan majd a semmibe a barátságuk (vagy bármi más) a ballagásukkal.
- Jó, te túl jó lélek vagy, Layla. - Megforgatja a szemét kicsit sunyi mosollyal a szája szegletében.- Egyáltalán tudsz te rosszat gondolni arról a bagázsról? Ott van az a Jeremy jó ég tudja, kicsoda. Az az agyonvarrt gyerek a mesterképzésről, asszem tőled egy évvel kisebb. Ne mondd nekem, hogy nem úgy néz ki, mint valami zugdrogos. - Hát, biztosan mondtak már szebbeket a rellonosokra... Nem, aligha. A Rellonnak lett az évek alatt egy alaphíre, sajnos. Bár mostanság látott egy-két ritka szép lányt ott, mint például azt a Cassandra Romanovát, hát úristen! De róla meg ordít, hogy valami nem kóser vele, nem normális, hogy ennyire vonzónak találja minden srác maga körül, sajnos beleértve őt is.
- Az egyedüli konszolidált arcok ott az a néhány lány, meg a prefektusaik. És finito, caputo, nada, nincs több. - Elég kemény standardjai lehetnek, és láthatóan nem ismer normális rellonosokat.
Oh holy cow... Egy másodpercre elbambul, de tényleg csak egy másodpercre, mert annyira jólesik a fülének ezt a kacajt hallgatni. Veszélyes dolog, nem kellene rászoknia, de nem bírja nem értékelni, hogy Layla nevetése olyan, mint a szélcsengő csilingelése. Minden nap hallgatná, és minden nap ugyanolyan idiótán tudna bámulni a tulajdonosára.
- Bánni? Hmm, nem. Határozottan nem. Szerintem a jellemem sokkal közelebb áll hozzájuk, mint más házakhoz, deee... mindannyian keverékek vagyunk, nem? Ez csak azt jelenti, hogy több levitás szorult belém, mint eridonos, navinés vagy rellonos. Ettől még tudok én seggarc lenni, ha megstrapálom magam. - Határozottan gonoszul vigyorodik el, miközben a visszalibbenő Layla hintáját elkapja kétoldalt és tisztes karizommal meg is tartja, hogy szinte gorombán közel kerüljön a lány arcához.
- Ha gonosz farkas lennék, most felfalnálak. - Azzal a lendülettel lök rajta egy újabb szelídet, hogy folytathassák az amúgy meglehetősen romantikus felhangú játszadozásukat. Elvégre rajtuk kívül kb csak szülők és gyerekek tartózkodnak idekint most.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Ha ez csak egyetlen emberre alapozott vélemény volna... De nem tud elmenni amellett, hogy a családjából kb mindenki onnan jött ki a futószalagról és nem épp kedvesek vagy normálisok, akármennyire is szereti őket.
- Őőő mi? - Jófejek? Fogalma sincs. Jófejek a rellonos csajok? Hirtelen kiül valami pure chills életérzés az arcára, mintha megcsapta volna mínusz tíz fok. - Rohadt furák egyesek. Mintha mágnest nyeltek volna. Úgy értem, láttad már például Cassandra Romanovát, azt a negyedikest? Valami marhára nincs rendben vele. Valahányszor a közelében vannak az emberek, mintha mindenkit mágnes húzna felé. Ez nagggyon nem normális. - Van egy sanda gyanúja, mivel állhat szemben, de Nina óta nem volt szerencséje vélaleszármazotthoz és Cassandra folyton cseréli a külsejét. Hát honnan kellene azt neki tudnia, hogy a csaj cosplayes? Sehonnan, tessék. Ártatlan, nem érdeklik általában mások körülményei és háttere.
Az egyetlen, aki most is érdekli, az Layla, és hogy viccből megállítsa a hintát egy pillanatra. Nincs herkulesi ereje, szóval nem is tudja a végtelenségig tartani a hintát, csak épp egy rövid percig.
- Mert? - Na miért ne egyenek meg, Layla, miért? A vigyora átszelídül egy csibészes mosolyba, miközben rajta tartja a szemét a lány minden vonásán. Van egy olyan másodpercnyi érzése, mintha Layla vonásai megváltoztak volna, de nem, összességében arra jut, hogy csak képzeli. Hiszen ugyanolyan megilletődött, mint mindig, ha ez a bengára nőtt levitás tesz valami hirtelent és zavarba ejtőt. Imádja húzni Layla agyát. Végül inkább elengedi és meglendíti a hintát, hogy ne unatkozzon a másik, és úgy tűnik, a hangulat megakadása is továbblendül.
Aha, szóval vadász szeretne lenni? Nem, nem fogja kinevetni, mert Layla állóképessége, ügyessége és izomzata ezt igenis lehetővé tehetné.
- Akkor gyorsan kell futnom, hogy ne vágd fel a hasam, rakd tele kövekkel és dobj bele a folyóba. - És amilyen szemétláda, elengedi a hintát, és tényleg hátrálni kezd csupán annyi előnyt biztosítva a lánynak, hogy kiszállhasson sérülés nélkül a hintából... De utána bizony tényleg futni kezd. És amúgy úgy volt, hogy elmennek kajálni ezután, szóval még el se jutottak addig, máris meglógna. Szemtelen kis gyökér.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Na MOST fagy le az agya. Hogy jutottak el IDÁIG? Bambán bámul Laylára, mintha nem látott volna még embert, nőt, Laylát, senkit, beszélni is elfelejt egy pillanatra, annyira nem érti, hogy a fészkesben tetszik neki Cassandra.
- Mon chouchou, arra próbálok kilyukadni, hogy az a lány lehet, hogy félvéla. Alapjáraton nem tetszik, de ... van egy félvéla családi barátunk. Eléggé ugyanaz a jelenség, mint anno vele volt. - Nina, élete első nagy szerelme. És olyan rondán pofára esett, mint annak a rendje, ugyanis Nina házas, és boldog, és köszöni szépen, nem rúgja fel a kapcsolatát, hogy egy olyan gyereknek tegye szét a lábát, akit még pelenkázott is, és az apjával is kavart. De Nina a szíve egyik csücske mai napig, olyan kedvesen és tapintatosan valószínűleg soha nem fogják visszautasítani, mint ahogy ő tette. Lafayette egyik legkedvesebb emléke a vígaszrandijuk, még ha kicsit kesernyés is az utóíze. Ő tényleg azt hitte, hogy szereti Ninát, aztán kiderült, hogy némi vélaturpisság is volt a dolognak sajnos. De hát nem tehet róla, a férfiak alapjáraton nehezen állják meg, hogy ne vessék magukat egy félvéla lábai elé. Ha egy telivér véláért egyesek képesek lennének a Kviddics Világkupán kiugrani a lelátókról, elképzelhetjük, mekkora hatalma van egy félvélának. Laylának igazán nincs miért aggódnia, mert a vélaszármazékokkal kvázi képtelenség normálisan versenyezni, és nem is kell.
- Akkor jobban meg kell ismerjük egymást. - A szó legkomolyabb értelmében gondolja a kijelentését. Noha kezdi levágni, hogy Laylához végtelen türelemre lesz szüksége, tud várni. Egy darabig egészen biztosan a saját határain belül, de persze, ha Layla egy olyan személy, aki többre hivatott, semhogy csak találkozzanak, aztán elváljanak az útjaik, valószínűleg ezek a határok kitolódnak majd esetében.
De jelenleg épp a futásra, nem a saját limitjeire koncentrál, ugyanis egy hivatásos akrobata és annak állóképessége ellen megy a küzdelme. A csúfos alulmaradását mi sem reprezentálja szebben, mint hogy egész konkrétan előrebukik, immár Laylával a hátán, megpróbálja visszanyerni az egyensúlyát azzal, hogy az egyik lábát megveti maga előtt, és a másikat hátranyomja, mintha rajtpozíciót venne fel, azonban még ez sem elég az oldalra dőlés megállításához. Nincs még két lába, amit oldalt is kitámaszthatna.
Innentől elrendeltetett dolog, hogy hatalmasat essenek, egyenesen egy adag ázott, sokat gyúrt homokba bele. A fél arca, és a szája telemegy homokkal, még a szemébe is jut belőle, mert valahogy próbálta felül tartani Laylát, de ez aligha jött össze. Hallja a nagy, megindult sírást és a vádakat, de nem egészen realizálja, hogy ők itt most bajban lesznek, pedig sürgősen fel kellene szedniük magukat és kereket oldani, ha nem akarnak mérges szülőknek elszámolni gaztettükről: szétrombolták egy gyerek mesterművét, kérem!
Kétszer sem kell Laylának rászólnia, talpra pattan, elrikkant egy 'Nagyon sajnáljuk!'-ot, majd egy jól irányzott rántással felhúzza magához a lányt és ujjaikat összefűzve rohanni kezd egyenesen a játszótér kijárata felé, mint valami rém rossz gyerek. Te prefektusok mintapéldánya, te, Lafayette Saint-Venant! A térig nem tervez lefékezni egyáltalán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Mi tagadás, kicsit elpofázta az időt Laylával, jobban mondva mindenféle hülyeséggel traktálta szerencsétlen lányt és az istennek sem akarta elengedni, hogy órára menjen. Sokadjára. Édes szívem csak Layla közelében kap szófosást, de azt rendszeresen. A lány nagyjából már minden családi megmozdulásról tud, látta az egész Instagramját, folyamatosan cipeli magával kajálni, újabban egyre többször random felbukkan az edzései végén, hogy még menjenek egy-két kört együtt... Nos, nevezhetjük barááátkozásnak, de naiv, aki ezt az ő részéről elhiszi. Úgy szalad a navinés után, mint egy kiskutya. Valószínűleg a nagyérdemű családja képen röhögné, ha látná, nyilván puszta szeretetből.
Most viszont egy másik nemzeti kincsre fókuszál, ugyanis Borcsa az. Egy hatalmas nemzeti kincs, egy Bagolykő-lexikon, egy életmentő szett! Nem mintha ő nem jegyzetelne és tanulna, de mióta rájött, hogy a Borcsa-féle jegyzetek mekkora értéket képviselnek, úgy döntött, a saját ismereteit ideje egy még jobb és alaposabb tudástárral gazdagítani a jó eredmények érdekében. Szeret tanulni és ismeretekkel gyarapodni. Ja, tudom, beteg dolog, én sem értem őt, nem hiába Saint-Venant feketebárány.
Nagyjából Borcsa után két-három perccel fut be szó szerint a képbe, és fékez le előtte egy teátrális szusszanással.
- Hey! Sorry a késésért, elnéztem az időt. - A két füléhez ragasztott szájszéle szerint abszolút nem sajnálja a dolgot. Nagyjából akkor kezd ez a görbület lejjebb csúszni, majd inkább O alakot felvenni, mikor szembesül a lány által cipelt könyv/jegyzethalommal.
- Szent szalamandra, ezt árulhatnád, te lány! Biztos lenne vevőd rá és megcsókolnák a lábad nyomát. Én is azt tenném, ha nem lenne ez a kezemben. - Jó rohadt nehéz egy könyvjegyzet ez, de senki nem tudná elvitatni, mennyire professzionálisan összerakott termék minden egyes darab belőle. Szerencsére nem zseléből vannak a kezei és még bőven elbírja, míg felmegy vele a toronyba, hogy ledobja az ágyára őket. Majd ráér rendet rakni este, mikor bedőlne a párnájára, de útban lesznek a kötegek.
- Na és mivel jövök neked ezért? - Ráhunyorog csak úgy, egy baráti mosollyal a szája szélén. Borcsa azon kevés rellonos egyike, akiket őszintén kedvel ezidáig, mert nincsenek agyfasz dolgai külső szemmel nézve. Mondta ő Laylának, a lányokkal kevesebb a gond, mint a sok sittes kinézetű rellonos sráccal. És még ne ítélj külsőre, mi?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

- Well I don't kiss and tell... yet. - Na neem, nem fogja magát ilyen hamar lábon lőni! Bár amúgy az edictumosok mindig mindent tudnak. Van esély rá, hogy ő és Layla is már rég a látóterükbe kerültek, de ha eddig nem, ezután lehet. Végül is Borcsa alapos...
Mint ahogy most is. Végül csak kigondolja, mi a legjobb honorárium ezért a kincsért, és meg kell hagyni, Lafayette-ünk szemei jó nagyra tágulnak tőle.
- Én nagyon szívesen... de nem tudok táncolni. Szóval előtte meg kellene taníts. Te, vagy... Mindegy, mindegy, szóval ja, meg kell tanulnom táncolni, de király, áll az alku. - Layla is megtaníthatná, ó, de még mennyire!
- Amúgy nem hinném, hogy összeboronálnak velem. Ne felejtsd el, mi egy lecsúszott ága vagyunk a Saint-Venant-oknak. A nagybátyámék, Ethanék, na ők jó fogásnak számítanak, de mi... A nagynénéd őrült lenne minket akár összegondolni is. - Hallotta a szóbeszédet Borcsa nagynénjéről, a híres Andrássy-kerítőnőről. Nincs házasság, ami zátonyra futott volna az ő keze alatt. Ez egyszerre rémisztő és elképesztő teljesítmény egyetlen nő részéről.
- Na jó, oké, nem tartalak fel, menj csak, és köszi a jegyzeteket! Azért majd szólj, ha ráérsz táncoktatást vállalni, mert tényleg befürdünk, ha a nulla tudásommal parkettre viszlek. - Akár lehet egy ígéret is, vagy felhívás egy jövőbeli oktatásra, miért is ne? Mindenesetre nem tartja fel tovább Borcsát, hanem a zsákmányával együtt gyors léptekkel felcaplat a Levitába, hogy még a délutáni programjai előtt tehermentesüljön. Valószínűleg ugyanígy a lány sem fog gyökeret verni a bejárati csarnokban, hanem megy a dolgára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Nagyjából egy hónapja pörgött azon, merrefelé akar elmozdulni karrier és jövőkép tekintetében, de a jó égnek sem bírt dűlőre jutni. Laylával is osztott-szorzott, elvégre a lány már mestertanonc, lehet egy jobb, nagyobb rálátása az életút-tervezésre. Aztán végül nem jutott dűlőre, de azt is tudta, hogy valamivel le szeretné kötni az idejét. Itt ugyanis nem kviddicsezik, csak Laylát szokta néha elkísérni az edzéseire, de az nem igazán mondható aktív hobbinak. Néha persze leruccannak a faluba, de úgy vette észre, hogy a levitás közösség nem feltétlen afelé a szórakozási irányzat felé szeret orientálódni, amerre ő (nevezetesen járjunk kocsmáról kocsmára, ahogy a budapesti haverjaival szokták volt csinálni).
Aztán jött az isteni sugallat, mikor látta, hogy lehet önkénteskedni az előkészítőben. Végül is miért ne? Az unokatestvéreit mai napig imádja, lehozná értük a csillagokat is, és remekül helytállt véleménye szerint a 'nagy testvér' szerepkörben a felcseperedésük során, még ha nem is testvérek a szó szoros értelmében Vincenttel és Isabelle-lel. Így hát próba-cseresznye alapon jelentkezett és most... épp megpróbál két elkóborolni készülő előkészítőst meggátolni a szökésben Kornél jelzésére.
Őszintén, kellemeset csalódott, mert valamiért azt hitte, vaskalaposabbak az előkészítős tanárok, de az ő mentora mérföldekkel elüt a magyar sztereotípiáktól. Kornél még azt is angyali türelemmel viseli, hogy Aranyhaj nagy gubancot játszanak vele. Emeli a képzeletbeli kalapját a férfi előtt, és titkon örül, hogy rövid a sérója, mert nem biztos, hogy vinnyogás nélkül kibírná azt a hajhúzogatást ott.
Hátulról cserkészi be a két kis gengsztert, majd egy jól irányzott mozdulattal fonja egy-egy kezét a derekukra.
- Megvagytok! - Szándékosan röhejesen mély hangon brummog fel, miközben a két kicsi visongani kezd nevetve. - Azt hittétek, meglóghattok az őrség elől, mi? Hahh, nem lesz olyan könnyű dolgotok! A várat jól őrzik, és előbb a király engedélyére van szükségetek! - Természetesen, mivel egy lusta dög, nem is tudja, milyen közel jár Kornél titulusát illetően. A herceg az már majdnem király, de legalábbis nem egy mezei gróf vagy báró.
Kézen fogja a két kistücsköt, és megindul velük Kornél és a kis háreme felé. Egyeseket bizony már zsenge kortól kezdve körberajonganak, de hát ilyen ez a popszakma- ha népszerű vagy a nők körében, bizony népszerű vagy, tűrnöd kell a hölgykoszorú imádatát.
- Felség, jelentem, szökni készültek! Még idejében lefüleltem őket. Várják az ítéleted! - Lesüt a két gyerekről, hogy egyszerre vágnak nagy szemeket a brummogó-komoly szavakra, de közben roppant mód szórakoztatja őket, hogy az 'őrség' egyenesen a 'király' színe elé vezette kettejüket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

A marcona fegyőr szerepét meglepően könnyű felölteni azok után, hogy az unokahúgát is hasonló bohócságokkal kápráztatta el kislánykorától, kezdve a lovacskázástól át a királylány-testőr szerepig. Elég sok dolog palettára került, mert imádja a majdnem kistestvéreit, de ugyanilyen lelkesedéssel tölti most el, hogy Kornélt láthatja munka közben, amint megzabolázza vicces és kedves eszközökkel a kis rosszcsontokat. A két kis szökevény sikoltozva-nevetve szalad el a lánykák elől, míg ő letáborozik a mentora mellett, lopva odapillantva a megtépázott frizurára. A lányok kegyetlenek, főleg gyerekként.
- Van két kisebb unokatestvérem, akikkel együtt nőttem fel. Lány is, fiú is, volt alkalmam gyakorolni rajtuk. - Széles vigyorrá terpeszkedik az előző somolygása. Mindig nagyon szívesen gondol rájuk, hiszen megadták neki a nagy család érzetét, még ha az övé foghíjas és szedett-vetett is.
- Hm, jó kérdés. Lehet, a kicsikkel jobban boldogulnék, mint a nagyobbakkal. Tudod, mikor már idősebbek, elkezdenek öntudatra ébredni és mindent, mindenkit megkérdőjelezni. Ami persze nem baj, csak sokkal több türelem kell hozzá, meg szeretjük mi is a tanárokon fenni a fogainkat. Nem biztos, hogy lenne ehhez elég türelmem, de a kisgyerekekkel tök jól elvagyok. - Na igen, teljesen más távlatokban gondolkodik, mint például az apja tette. Mihael jelenleg szökésben levő bűnöző és Lafayette-nek nem reklámozzák különösebben, mi a teljes bűnlajstrom.
- De abban kezdek egyre biztosabb lenni, hogy ez a pálya lesz a nekem való. Meg örülök, hogy te lettél a mentorom. Úgy értem, tök jó látni, hogyan veszed rá őket, hogy megregulázzák saját magukat. Nem ordítasz velük, vagy nem hagyod figyelmen kívül, mit csinálnak, hanem lekötöd a figyelmüket hasznosan. Szeretek olyan embertől tanulni, aki gyakorlatba ültethető dolgokat ad át másoknak. - Smúzolásnak is beillik a kis litániája, de egyszerűen őszinte. Hisz benne, hogy a fekete-fehér, egyenes visszajelzés többet ér a mellébeszélésnél és az üres, szép szavaknál. Tényleg örül, hogy Kornéllal úgy tűnik, meg fogják találni a közös hangot a munka során, talán még emberekként is, bár azért van közöttük pár év korkülönbség, ki tudja, lesz-e ebből bármiféle barátság a mentor-diák viszonyon túl.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

- Maaaan.... - A legszebb az lenne, ha a nyála is elkezdene folyni, de egyelőre csak tátott szájjal bámul az egyik széles ablakpárkánynak támaszkodva fenékkel, és próbálja helyrerakni az elé táruló látványt.
Általában jó bájitaltanból, kivéve most, mert a gyakorlati részen sikerült valami olyan kotyvalékot kikevernie, amitől a feje egy betépett óvodáséra hasonlít leginkább, a reakcióideje szintúgy. Ezzel nem is volna aaakkora baj, Farkasházy joviális vállveregetés közepette kiadta, hogy menjen fel a gyengélkedőre, ott majd rendbe kapják. A jegyét már meg sem kérdezte, nem maradt annyi használható agysejtje. Ellenben a gyengélkedőre, mint láthatod, kedves olvasó, nem jutott el. A koordinációja úgy gondolta, viccesebb elindulni kóborolni az iskolában és kilyukadni egy totális káosz közepén.
Elég nagy esély van rá, hogy a negyedikesek közül valaki meg akarta úszni a Bűbájtan vizsgát. Vagy valami mást, ördög tudja, de hogy honnan gondolja ezt? Épp egy mágikus tűzijáték-sárkányt követ kitágult pupillákkal, amint az egy csirkét(!) kerget és fénygömböket köpköd rá. Emellett egy csapat egér épp ritmikusan köröz fejjel egy nagy, elvarázsolt szélforgót bámulva. Az már csak hab a tortán, hogy manók és diákok is vannak körülötte, egyesek ordítva biztatják a csirkét, mások zenét raktak az egereknek, hogy tényleg ritmusra mozogjanak, és van, aki videózza ezt az egész káoszt.
Vagy lehet, hogy mindez csak a fejében van? Neeem, az előbb ütközött neki vállal egy harmadikos lány mobillal a kezében, vihogva a csirkén. Who knows...
- Hallod, bocsi... - Megszólítja a hozzá legközelebb éppen elhelyezkedő emberi lényt). - ... öhh... öhh... maaaaaaan.... Ez aztán a családegyesítés. - A bóka tekintete, miközben a másikhoz beszél, elvándorol a pánikoló csirkére és a tűzijáték-sárkányra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Hát eltelik néhány másodperc, mire megint a megszólított áldozatára tud koncentrálni. A csirke épp felugrott a szomszéd ablakpárkányra amúgy. Bátor csirke.
- Asszem... Nem t'om... - Majd megint pár másodperc múlva rábök a másik ablakpárkányra. - Szerinted a csirke megússza? Vagy elkapja a sárkány? - Az összeráncolt szemöldök arra enged következtetni, hogy nem tudja eldönteni, kinek szurkoljon.
- Hány óra van amúgy? - Végre egyenest belebámul Armand arcába. Jó gyerek, fókuszálj csak!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

- Mi? - Szabályosan felháborodottan néz... el a srác feje mellett lol. Vagy többet láthat belőle, vagy máshová fókuszál, vagy bármi egyéb szóba jöhet.
- Non, non, NON! - Mint egy vérbeli, francia szabadságharcos, felpattan, kezét a mellkasára helyezi hevesen, és egy baromi kéretlen szónoklatba kezd.
- Hogy feltételezhetsz ilyesmit, mon ami? Én teljesen tiszta vagyok! Tetőtől talpig! - Aztán látványosan magába roskadva visszazuttyan a párkányra. - Csak elrontottam a bájital-vizsgát... és valahova elküldött Farkasházy... de hova... - Gyengélkedő, babám, segítek, oda akartál eljutni, és ez a kedves úriember itt segíthet is neked. Persze Lafayette memóriája jelenleg nem óhajt közreműködni ebben, de ettől független megint feláll, ezúttal mellőzve a drámaiságot. Inkább hasonlít egy megszidott kiskutyára.
- Lehet, hogy túltoltam a szárított gombát... ? - A hangos morfondírozás sem segít, mert már megint elkalandozott, de legalább már nem látja a csirkét. Biztos megszökött és a sárkány követte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

- Visszautasítok minden vádat! - Erősen hasonlít most egy sértett gyerekre, mint akinek nem akarják elhinni, hogy nem, nem pisilt be az ágyba, csak nagyon megizzadt! A kettő nem egy és ugyanaz! Kár is vele vitatkozni, úgyse fogja beismerni, hogy elrontotta a bájitalát kb minden ponton, ahol csak lehetett.
- Áhh, hogy te is földim vagy? Lafayette, szevasz! - Igaz, hogy valahova Armand keze mellé nyújtotta a sajátját, de a szándék a fontos, ugyebár. A nyelvi korlátok ilyen jellegű áthidalása mindig mélységes örömmel tölti el, nem csoda hát, hogy nem kell kétszer mondani, franciául csacsog a továbbiakban ő is.
- Hmmm... Szerintem a csirke és a sárkány arrébb állt közben... Meg a tömeg is eloszlott, fura... - Ideje volt realizálnia, hogy ketten maradtak. Na jó, néhány diák ott lézeng a folyosón, de alapvetően a nevéhez képest épp unalmasan nyugodt a folyosó.
Végül is jól van ez így, járhatott volna rosszabbul is. Mondjuk beleesni fejjel előre egy elhagyatott vécébe, mert azt hiszi, csúszda. Azt az életben nem mosná le magáról, de ahogy engedelmes kiskutyaként halad Armand oldalán, mondhatni innentől kezdve jó, de legalábbis józan kezekben lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Konkrétan fülig ér a szája a vigyortól és az izgalomtól. Hát hogy lehet, hogy ez a pletyka csak most jutott a fülébe, pedig itt van már harmadik éve ebben a suliban? Biztos nem ma röppent fel a mendemonda, de úgy tűnik, itt az emberek nem szeretik a horror sztorikat, ami elég nagy kár. De semmi gáz, ő imád minden baromságba belemászni csak úgy, mert miért ne? Ha leugorhatsz egy veszélyes sziklaszirtről, muszáj megnézni, milyen a landolás, nem igaz? Fene fog visszamászni gyáva nyúlként. És azt is tudja, ki lehet a legtökéletesebb partnere ehhez.
Úgy hogy amikor letáboroz a Levita asztalánál vacsoraidőben, nagyon taktikusan a Zalán melletti helyet gyűjti be, és módszeresen elereszti a füle mellett a vékony hangú "Oda én szerettem volna leülni..." szemrehányó megjegyzést egy másodikos lánytól. Hát már nem ide fogsz leülni, sorry not sorry.
- Zalán, barátom! Mondd, hogy szabad az estéd! - A lehető legkomolyabb fejjel fordul felé. Tekintsünk el attól, hogy közben a villájára szúrva ott egy nagy darab csirkehús, amiről még fityeg a ropogós bőr, mert ez belerondítana a légkörbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Mon ami, a kettő nem függ össze. Jelvény nélkül is meghívhatlak életed kalandjára! - Baltaarccal bámul az apatikus beütésű háztársára. De miért ilyen letört, mint a bili füle? Néha-néha eszébe jut rákérdezni, hogy újabban miért olyan ez a srác, mintha egy dementor megpróbálta volna megcsókolni? Aztán mindig eltereli a figyelmét, hogy Laylával éjszakába nyúlóan pofáznak telefonon, de annyit, hogy már elgondolkodtak a szobatársai, hogy kiköltöztetik a tetőre.
- Olyan helyet találtam, hogy nem is értem, miért nem jött szembe velünk ez hamarabb? Jó, nem találtam, csak elkaptam a hetedikes navinés lányokat beszélgetni a bájital labor előtt. Állítólag valami bátorság próbán voltak ezen a helyen. Sejted már, hova akarok kilyukadni? - Olyan joviálisan hunyorog Zalánra, mintha óvodás koruk óta minden ökörséget együtt csináltak volna végig. Lafayette néha elfelejti azt a szót, hogy boundaries. Meg elé a respect is hiánycikk a szótárából. Úgy telepszik teljes jelenlétével csóró Zalánra, hogy jó, ha nem hajtják el érte a vérbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Még jó, hogy mindezt nem hallja meg, mert lehet, itt ülnének holnap délig az értetlenkedése miatt. Amíg prefektus volt, úgyszintén semmi nem akadályozta meg abban, hogy szabadon rója a folyosókat bajt keresve. Sajnos akkor nem találta meg a baj, de talán most! Akarom mondani, a kaland! És amúgy is volt egy beígért éjszakai kiruccanása Zalán kollégájának, természetesen az ilyen ígéreteit nem felejti el.
- Még van időnk. - Ehhez mérten nekiáll szedni az előttük gőzölgő, friss vadasból. - A könyvtár éjfélkor nyílik meg a Déli szárnyban és pontosan egy percünk van bejutni. A többit nem hallottam, mert bementek pisilni. - Makarónit is szed a hús mellé, úgy az igazi a vadas!
- Ha a Bibisóhos Baha möhötti átháhót haháljuh, vahóhíhűhe a pehehuhoba he bohunk behe. - Tele szájjal nem beszélünk, kisfiam. Még az a szerencse, hogy nem köpköd kaját, mert az tényleg undorító lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

- Zalán, Zalán...Ce n’est pas la mer à boire. Ez a könyvtár él, oui? Nem egy közönséges hely. - Akkurátus mozdulatokkal elkezdi visszahúzni a tányért maga elé. Mert éhes. Mert enni akar. Mert harap, ha a kajájától megfosztják.
- Alábecsülsz mon ami. Az a hely állítólag ritka bájitalrecepteket és varázstárgyakat rejt. És persze nem adja ezeket csak úgy. Vagy eltompult a fejed és már nem érdekel, csak a szfinx unalmas rejtvénye? - A provokáció legkisebb szikrájával indítja a meggyőzési hadjáratot. Itt ma felfedezni fognak, ha addig él is!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

A reggelek főleg az Instán romantikusak, kávéillatúak, ősztől tavaszig puha papucsos, bárányfelhős álmok. Nem úgy a valóságban! Ébredtél már úgy, hogy az egyik oldalra meg sem tudtad mozdítani a nyakad? Harmincon felül ez már a reggeleid része, sőt, ha minden reggel másutt fáj, tudod, hogy még élsz- főleg, ha egyáltalán fáj, mert ha már azt se érzed, lehet, felmondták az utolsó keneted. Tizenévesen ez inkább akkor jelentkezik, főleg Lafayette kedves szobatársánál, ha a barátnője egész éjjel a karján aludt. Paul, a Németországból idevergődött évfolyamtársa igen hamar rámozdult Zsófiára a harmadik évfolyamukból, és noha a szerelem gyönyörű, a reggeli, elaludt kar és nyakizom miatt most Paul úgy ül Lafayette bal oldalán, mint egy vécécsészényi válogatott hígfos. Úriemberünk jobbján szabad az ülőhely, nem úgy a túloldalán, ahol Kristóf az ötödévről épp egy hat tojásnyi rántotta adagot halmoz a tányérjára, mellette Karola pedig épp Zsófiával böngészi a Shein legújabb akcióit. Komolyan, sose fogja megérteni, mit zabálnak a lányok azon az oldalon, mint a disznók. Jó, olcsó meg minden, de helló, mágusok? Átváltoztathatnak bármit bármivé, könyörgöm. Néha annyira muglik...
Mellette Paul már nagyjából huszadjára nyaffan fel, hogy fáj a válla, mire ő türelmét vesztve végre rászorít a kérdéses testrészre, mire a másik hangos nyikkanással kap oda.
- Ember, észnél vagy? -
- Jajj mit vered már magad? Most rendbe akarod hozni a karod vagy sem? Vagy vigyelek a gyengélkedőre? A kigyúrt gyógyító jobban bejön a húsz köbméter izmával? - Az a nézés... ha ölni lehetne, Lafayette már gyufásdobozban tartana hazafelé.
A másik oldalra elnyúlva Zalán orra előtt elcsaklizza a lekvárt a miheztartás végett, miközben a szabad kezével barátságosan vállon veregeti. Néha indokolatlan szimpátiát érez három másodpercig a srác iránt tudván, hogy az éjszakai kiabálás és rémálmodás nagy mestere, valószínűleg megint nem aludt túl sokat, vagy ki tudja... Azért nem követi nyomon Zalán életét, hell no.
Nagyjából egyidőben a rellonos srác érkezésével Kristóf nagy hangon, szofisztikáltan bejelenti az újságát összetűrögetve, hogy "A kávé végre hatni kezdett, elnézést!".
A Levita asztala tehát nyüzsög, ébredezik, a diákok legtöbbje közel áll a műzli és a virsli lefejeléséhez az első kávé előtt, néhányan meg már elindultak megrohamozni a vécét a kávé után. Gyönyörű ez a reggel is, nem igaz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Tessék, két percre nem figyel, mert épp Paul vállát akarja kiugrasztani a helyéről karját akarja rendbe hozni, és máris beindul a nem várt élet körülöttük: Stephen megérkezik és míg ő épp Paullal birkózik, a másik oldalán teás támadás történik (inkább nem emlegeti fel hangosan, ez bárkinek ritka kínos eset lenne), Zsófiék valószínűleg már berakták a kosárba a fél Sheint, és... még jó, hogy a hallása megfelelően funkcionál!
- Te is hallottad? - Rögtön összedugják a fejüket Paullal csöppet sem próbálva leplezni a hangos sutyorgást. Mintha egy sitcomban lennének a srácok.
- Naná. -
- "Roli" -
- Létai? -
- Gondolod? Nem hittem volna, olyan tűznek és víznek néznek ki.
- Ne viccelj, Létai is legyet röptében rellonos. -
- Szegény lány. -
- Szegény lány. -
Hogy a pofátlan kibeszélésüket méltóképp zárják, látványosan felsóhajtanak, miközben a szemüket le se vették mindvégig a másodéves levitásról. A produkcióért cserébe Karola rögtön megküldi őket egy almával olyan elgondolásból, hogy ha egyikük ki is térne a támadás elől, a másik... és milyen igaza van, Pault fejen találja a lövedék, mert a merev nyaka miatt nem tud időben elhajolni.
- Nyugi van már, na! Csak vicceltünk! -
- Óvodások vagytok, mind a ketten! -
- De legalább nem savanyú citromok, mint egyes vénlányok itt az asztalnál! Túl sokat nyalizol Kakasinak, már lassan olyan vagy, mint a Nagyi! - Karola ettől szabályosan felfújja magát, mint egy pulyka, és kockacukorral kezdi dobálni a pofátlan Lafayette-et több-kevesebb sikerrel, míg Zsófi látványosan forgatja a szemét és inkább elfordul Izidóra felé.
- Ne is foglalkozz velük, gyerekkorukban fejre ejtették mindkettőt a szülőszobán. -
Közben a kockacukor dobálás abbamaradt négy-öt darab után, ebből egy még a hajában van, úgy nyújtja a nyakát a vadászatra induló Amélia felé (végre észrevette, hogy a Levita rendőrnője is berobogott közéjük).
- Nekem hozhatsz egy pirítóst, de csak mert tudom, hogy imádod a mosolyom. - Meggyőzésképp mind a harminckét fogát megpróbálja kirakatba tenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Egy pillanatra a rellonos talároson ő is jócskán végigbámul, de csak addig, míg a mellette ülő Paul le nem tapossa felebaráti szeretetből.
- 'nyádat már, haver! - Paul erre hangosan belecsámcsog a képébe a miheztartás végett. Szeretik egymást.
- Még szebbet minden Szófiának Bulgárián innen s túl! - Kitárt karokkal viszonozza Szofi érkeztét, mintha csak rég nem látott kebelbarátjáról lenne szó. Ezen a ponton az önprodukálás táplálja a baromsága forrását, miközben visszasandít Améliára vigyorogva, és leereszti a karjait, miközben Szofi ott körülöttük nyúlkál.
- Szeretnéd, ha futnék utánad rajtuk, mi, Kőszegi? - A rend kedvéért dob felé egy csicsás csókot is fél kézzel. Ha most nem, akkor semmikor nem fogja Amélia leátkozni, ennek tükrében nagyon gyorsan inkább átmegy búvárba és a mellette röhécselő Paulra ügyet sem vetve lebukik az asztal alá, nagyjából egyidőben Stephen újabb gatyatragédiájával. Az asztal alól felhangzó röfögés tőle származik, amint épp kiröhögi a balszerencsés háztársát.
- Most nézd meg, kiszabadult az állatkert. - Zsófi ciccegő hangok kíséretében bök a fejével Paul és a frissen eltűnt Lafayette felé, mikor Szofi mellé ér. - Amúgy, ha akarsz rendelni Sheinről, csinálhatunk nagy vásárlást. Karola is talált néhány cuccot. - Amaz helyeslően bólint, de le nem veszi a szemét Paulról, sőt még szinte fenyegetően tartja a kezében a doboznyi kockacukrot, hogy megdobálja szükség esetén a galádokat.

Lafayette-ünk odalent időközben sikeresen felfedezte, hogy nem ő az egyetlen, aki menekülőre fogta a dolgot. Egy darabig, úgy egy percig csak pislog Jiyunre, mint hal a szatyorban, aztán elkezd felé mászni ezzel elég nagy eséllyel telibe rátérdelve Stephen lábfejére, hacsak háztársa teljesen ki nem húzta a lábait az asztal alól. De amennyiben találat érte Stephent...
- Bocs, haver! - Ez is odalentről szűrődik ki, aztán villámgyorsan még arrébb kúszik, egyenest Jiyun felé (lehet, Betti közelébe is?).
- Te is felhúztad Améliát? - A köszönés olyan apró formalitás, lényegtelenség igazán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Őszintén szólva még mindig vörös, főleg a röhögéstől. A gondnok elég rondán nézett rá, miközben Amarilla segítségével a kezei végre szétnyíltak a ragasztótól. Kegyetlen, ha félremennek a dolgok a pillanatragaccsal, mi? Ő tényleg próbált nem ordítva röhögni, de csak félig sikerült: a könnyei így is potyogtak, miközben betapasztotta a száját és félrekotródott, hogy megnézze, hogy halad Izabella büntetőmunkája.
A kis taknyos egy zseni egyébként, imádja. Húzni az agyát még jobban, és néha legszívesebben megborzolná a haját, de mikor legelőször (és eddig utoljára) megpróbálta, majdnem tetanusz lett a vége, mert ez harap. Igen. Harap.
- Na mi történt? Végelszámolás alatt van a nyalókakészleted, vagy mi? - Tudja nagyon jól, mi történt, de hadd nyögje csak ki a minibolha. Részéről lazán levágja magát a két lépéssel arrébb elhelyezett padra.
- Azt ott kihagytad. - A lábfejével egy megfonnyadt levélre bök a lány sarkánál olyan komoly arccal, mintha tényleg ellenőrzésre érkezett volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Nézd már, milyen extrás a kedve! Már megint összeakaszkodtál Marcival? - Péntek Marci is hasonlóan különleges jó gyerek, mint ez a drágaság itt, szóval nem csodálkozik már semmin.
- Csak féltékeny vagy, mert Larina tudja magát kontrollálni mások előtt. Ne aggódj, egyszer még te is felkapaszkodsz azon az evolúciós létrán, réti bolha. - Nem biztos benne, hogy van ilyen bolhafaj, de hangzásra elmegy. Meg amúgy is, teljesen mindegy, amíg csuklóból vissza tud szólni, nem? Egy tizenkét évessel vitatkozni az eddigi karriere csúcsát jelenti.
A lányos sikkantás, amivel elkapja a megcsípett lábát az útból, már kevésbé dob az összképén.
- Hallod, ha még egyszer a bokámra támadsz, esküszöm, nem a rabszolgamunka lesz a legnagyobb bajod, hanem, hogy úgy fuss, mint Usain Bolt. - A hiszti egy teljesen oda-vissza dolog közte és az előkészítősök között. Nincs diszkrimináció: ha te odaverheted magad a földhöz, én is. Ha te kicsinyes vagy, én is. End of story!
- Ne foglalkozz vele, Amarilla szétoperálta a kezét varázslattal. Már semmi baja, csak nyugdíjba akar már menni. Nem könnyítitek meg ezt a pár évét. - Nyelvet ölt a pofátlan kis vakarcsra, miközben feltornázza magát törökülésbe a padon.
- Imádnám, ha a tanárok is látnák néha ezt az arcod, kölyök. Lefagynának helyben, akkora a különbség a két arcod közt. - Közben előszed a zsebéből két csomag Twixet, az egyiket Izabella felé löki, hogy "Nesze". Motivációs csoki.