Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Eleanora Savannah Vila de La Rosa

Mióta beütött a világjárvány a mugliknál, csak alig-alig, vagy egyáltalán nem volt alkalma kiszabadulni a négy fal közül. Nemrég még a bolgár tengerparton süttette a hasát a szünetben, aztán hirtelen a nagynénje kiíratta a Durmstrangből és visszahozta Magyarországra, hogy beírassa a Bagolykőre. Először nem igazán értette a miértet, de az első tizenöt perc megdöbbenést követően elég világossá vált, hogy megint az apjának köszönheti a kavarodást. Valahányszor a szülei felkavarják az állóvizet maguk körül, mindig őt kell eldugni a világ szeme elől, mintha legalábbis egy Fabergé-tojás lenne, a világ egyik legértékesebb műkincse. Pedig a valóságban csak a szülei Achilles-sarkát jelenti az ő létezése. Néha őszintén nem érti, miért nem adták örökbe, ha ennyi gonddal jár a létezése, és ezt nem hisztériás, spanyol telenovellás hangnemben kell elképzelni, hanem ezek teljesen logikus és racionális gondolatmenetek. Ő a jelenlegi észjárásával egészen biztosan beadta volna önmagát egy árvaházba mondjuk, így senki nem tud senkiről és mindenki éli a maga életét. Ettől függetlenül persze szereti az apját, sőt az anyját is, már amennyiszer életében látta Roxanne-t (Roxanne-nek nevezi, egyszerűen nem érzi azt az anya-fiú köteléket, amitől csöpög a romantikus média úton-útfélen, ha erről a témáról van szó), csak hát a praktikusságban egyikük sem jeleskedik szerinte.
A nagynénjééktől már két napja elköszönt azzal, hogy akkor ő megy is a Bagolykőre, de valójában esze ágában sem volt azonnal megjelenni. Még itt vannak a pesti barátai, és az újranyitás óta nem is volt itthon sehol úgy istenigazából szórakozni, már amennyire a tizenhat éveseket engedik a mugli törvények. A nagybátyjától, Ethantől már megtanulta, hogy tilosban is okosan kell járni, ha már mindenáron szeretne veszélyesen élni.
A körút zsivajában szinte elvész a barátai röfögésszerű nevetése; a 4-6 épp mellettük zötyög el csilingelve valamelyik figyelmetlen közlekedőnek, hogy legyen kedves, ne most akarjon öngyilkos jelöltet játszani a síneken és ne ennek a vezetőnek a műszakja alatt. A telefonját lehalkította, a pálcáját a táskájába süllyesztette (a barátai úgy tudják, hogy hobbi bűvész, azért a varázspálca- jól kiröhögték már érte), és a fantás flakonjából épp valami bekevert löttyöt fogyaszt, akárcsak a társaságuk többi tagja. Őszintén szólva teljesen nyugodt, elvégre Michelle nem szidná le, hogy meglógott az iskolai kötelesség elől. A nagynénje eszméletlenül laza és jófej nő; ha nagyon őszinte akarna lenni, Michelle neki az igazi anya példakép, mert úgy jó nyolcvan százalékban ő és Vasil nevelték, miután Mihael jobbára a világot járta munkaügyben folyamatosan, Roxanne pedig nagyon maximum hétvégéket kapott látogatni. Azt is hol kihasználta az anyja, hol nem. Michelle sosem tiltotta el az anyját a lehetőségtől, pedig bőven megtehette volna mint Lafayette apja által meghatalmazott gyámja. Mindent összevetve az ő fejében egyelőre az a terv, hogy maaaajd jövő héten tiszteletét teszi az iskolában és behazudja, hogy elnézte a dátumot, azt hitte, egy héttel később kell érkeznie, aztán lesz, ami lesz. Egyelőre élvezni szeretné a könnyen szerzett szabadságát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nora

Az egész társaság, az a kemény öt srác és két lány mind megáll a felcsendülő hangra, és megfordul, hogy szembenézzen az előttük álló nővel. Az enyhe kifejezés, hogy dekoratív és lélegzetelállító: gyakorlatilag hat embernek a hétből kendőzetlenül kocsányon lóg a szeme és elfelejtett beszélni. A hetedik, Lafayette, elég hamar kirázkódik a transzból és hasonló, udvarias mosollyal viszonozza a köszöntést.
- Saint-Venant. Szép estét, tanárnő! Mi szél hozta Budapestre? – Olyan ez a társalgás kettejük között, mintha régi jó barátok, tanár és tanítvány volnának, ami igazándiból így is van, mármint a tanár-tanítvány rész, de a többi nyilvánvaló megjátszás- nekik. A többieknek aligha maradt megfelelő mennyiségű agykapacitásuk levágni a helyzetet.
- Tanárnő? Ismered? Melyik suliban tanít? – Az egyik barátja félhangosan próbál utánajárni, hova is kellene átiratkozzon, hogy Eleonora taníthassa és minden nap bámulhassa a több, mint gyönyörű nőt, de Lafayette egyszerűen csak megrázza a fejét és vállon veregeti.
Lehetne nagyobb szerencséje is, mint hogy beleütközzön éppen itt és éppen most egy bagolyköves tanárnőbe, de nyilván nem ő választja meg, hogy ki, mikor és hol tartózkodik. Kicsit kínos az egész, hiszen ő is tudja, nem itt kellene tartózkodnia, mégis itt kapták rajta. A fantás üveget hátrébb csúsztatja maga mögé, s mindezt próbálja minél észrevétlenebbül tenni, elvégre muglik között mágiát nem használhat, meg egyébként sem nagykorú még, bevinnék illegális mágiahasználatért és magyarázkodhatna a nagynénjének, mit keresett Budapesten. Michelle türelmes és imádja őt, de a hazugságot nem nyelné be csak úgy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nora

Az enyhe kifejezés, hogy nem vágyott közönségre, de ha már így alakult, sajnos van annyi ráció benne, hogy felmérje, kár megpróbálnia meglépni ebből a helyzetből, mert nagy valószínűséggel másodpercek alatt utolérné a nő. Pedig szeretett volna még maradni, de hát úgy fest, ez nem lesz kivitelezhető dolog, vagy épp nem egy könnyen elkövethető.
- Nahát, micsoda szerencse. – A ‘szerencse’ szót szándékosan jobban megnyomja némi élccel. Már akinek, ugyebár. Most már kezd teljesen biztos lenni, hogy a véletlennek kevés köze volt ehhez a találkához, főleg azok után, hogy a következő állomásuk is nagyon érdekli Eleanorát.
- Az Insi-
- Én haza, ők a következő helyre. – Gyorsan félbeszakítja a barátját, aki még mindig megbabonázva bámulja Eleanora melleit két másik társával együtt és a domborodó idomokhoz akart szólni az imént, mielőtt Lafayette kerek-perec félbeszakította.
- Mi? Te nem jössz velünk? – A többiek szabályosan megbotránkozva néznek rá, mint akinek szélütése van.
- Nem hiszem. Olyan régen találkoztam a tanárnőmmel. Most meglesztek nélkülem is, ugye? – Őszintén szólva az arcukra van írva, hogy Lafayette nélkül még csak-csak túlélik, de az újdonsült bombázó hiányában igen szomorúak lesznek és neadjisten túl sokat fognak búfelejteni, hacsak a kidobó el nem intézi, hogy hamar vége legyen a bulinak.
Végül öt perc után a csoport tényleg továbbindul, ő viszont felzárkózik Eleonora mellé, mint egy jólnevelt iskolás. Még a lágy mosoly is ott ül az arcán, ahogy a barátai után néz, de közben Eleanorához beszél csak számukra hallhatóan.
- Mekkora bajban vagyok? És a temérdek rokonom közül kinek tesz most szívességet, tanárnő? – Nem köntörfalaz, semmi értelme. Vagy igaza van, vagy nem, de egyszerűen másra nem tud gondolni, mint hogy valaki ideküldte Eleanorát és nem csak magától szambázott ide. Ha téved, akkor az apja paranoiája ezek szerint ragadós.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nora

Az tény és való, hogy mérföldekkel kezelhetőbb alapanyaggá sikeredett valami fura véletlen folytán, mint a felmenői, de ettől még némi élc, szarkazmus és kisördög benne is ott bujkál, másként a család már régen vizsgálatot indított volna, hogy valóban Saint-Venant géneket örökölt-e? Szerencsére nem úgy néz ki, mint ha a tanárnő nyilvánosan szeretné leüvölteni a fülét a helyéről egy kis csipkelődésért.
A visszakérdezést nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyja, de még a barátja is, akinél éppen lakik, és a fiúnak sem tűnik fel, hogy mugli körülmények között kulcsot kellene adnia Lafayette-nek, hogy bejusson a lakásba, 'haza', annyira elvonja szegény figyelmét Eleanora szépsége. Szerencsére nem húzzák-nyúzzák azt a rétest tovább a kelleténél és hamar leválnak róluk a varázstalanok, hogy csak ők ketten maradjanak.
Könnyedén felzárkózik a tanárnő mellé, tartva a ritmust és lagymatagon kerülgetve a szembejövőket. Van belőlük egy rakat, mióta kiszabadultak a karámból megint. Az apja említésére látványos, már-már mihaelesen forgatja körbe a szemeit, hogy ezzel is jelezze, szerinte az egész túl van reagálva.
- Igazán nem kellett volna. Csak elnéztem a naptárat. - Az ironikus mosollyal az arcán meg sem próbálja leplezni a gyenge hazugságát. Valószínűleg mostanra Eleanora is rájött, hogy a szabados lelke csak egy kis kikapcsolódásra vágyott szülő és gyámsági gondviselés nélkül a nyakában. Az viszont kissé meglepi, hogy rögtön felajánlást kap az este folytatására.
- És mi lesz, ha mégsem jelentkezek? - Széles vigyor ül az arcán, miközben megáll az egyik zöld neonfelirat alatt, ami egy kézműves söröző cégére. - Ha már hajlandó felajánlani a társaságát, meghívhatom egy italra? Persze csak - Itt közelebb hajol, de még a jóízlés határain belül egyensúlyozva, és olyan halkan folytatva, hogy csak a nő hallja. - ha hajlandó elfogadni egy italt egy zöldfülűtől. - Majd ismét kiegyenesedik és szusszan egyet még mindig megtartva a mosolyt az arcán.
- Kezdem egy picit sajnálni, hogy nem ön a házvezetőm. - A kidobó már felfigyelt rájuk, némileg kérdőn pillant Eleanorára, hogy mi a szándékuk, bemennek-e vagy sem, de nem kérdez rá nyíltan. Az ő dolga úgyis csak annyi, hogy megszabaduljon a jelenetet rendező emberektől.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nora

Az igazat megvallva semmi kedve hazudni úgy igazán. Az mégsem így nézne ki, rakna bele némi energiát, hogy hitelt érdemlően mondja bele a másik szemébe némi jól adagolt, megfelelő színészkedéssel a valótlan szavakat. Ez inkább csak irónia volt, de tény és való, az ő iróniája nagyon messze áll a családja többi tagjának élces stílusától. Mindennek ellenére Nora alig elcsíphető, vékony mosolya az ő szájára egy fokkal szélesebbet csal. Gyerek, nem tudja olyan remekül kontrollálni a megnyilvánulásait, mint a felnőttek, így ha elégedett valamivel, az teljes mellszélességgel ki fog ülni az arcára is legtöbbször. A beígért vélamágia viszont nem hogy csökkentené a mosolyát, rendes vigyorba formálja át. Még sosem használtak rajta ilyesmit, nyilván indokolatlan is lett volna, de a kíváncsi természete szinte sikít érte, hogy egyszer kicsalja ezt a 'büntetést' a tanárnőből.
- Nem biztos, hogy szeretnék ellenállást tanúsítani... - Noha alig hallható a motyogása, Nora játszi könnyedséggel kitalálhatja, hogy egy hormonoktól túlfűtött, tizenhat éves srác éppen milyen gondolatokat társít az ő vélaságához. Ennél már csak az volna pazarabb, ha még több vélát fújna a véletlen az útjába a Bagolykőben. Lehet, hogy mégis érdemes útra kelnie és zokszó nélkül követni a tanárnőt?
A kidobó nem állja útjukat, de roppant látványosan bámulja meg az igen dekoratív hölgyet. Lehet, olyasmi gondolatok járnak a fejében, mint 'Hogy lehet, hogy ez a taknyos ilyen nőt szedett fel ma estére?', pedig ha tudná a tényállást... Lafayette titkon rendkívül boldog a kis protekciójától, elvégre hányan mondhatják el, hogy csinos tanárnők külön érte jönnek fel Pestre, hogy összeszedjék az elkóborolt fenekét? Egyébként, ha minden kötél szakad is, nem szokta hangoztatni, de van hamis személyije, biztos ami biztos. Apa nem engedte el csak úgy garázdálkodni, de persze azért az ilyen dolgokat inkább végső esetben szabad használnia. Mondjuk, ha a csapos tényleg elkéri az igazolványt.
Egy félreesőbb boxhoz kíséri Norát, távolabb a bejárattól és a pulttól. Körülöttük döng a zene, a hely majdnem tele van, de az épp most felszabadult asztal, amihez érkeznek, szerencsére nem a hangszórók alatt van, de még csak a stratégiai mosdók mellett sem. Nora kérdése láthatóan szórakoztatja, még el is kuncogja magát az értetlenségen. Hát igen, az egész família elcsodálkozott a besorolásán.
- Azt hiszem, nagyobb könyvmoly vagyok és erősebb a törvénytiszteletem, mint padréé vagy az anyámé. Ha összehasonlít az apámmal, lenne szíve őszintén azt állítani, hogy tényleg rellonos vagyok? Bár... - Itt elgondolkodva néz bele Nora szemeibe, és megrázza a fejét. - ... istenigazából még ön sem ismer engem, én sem önt, hogy ez a kérdés reális lehessen. Lehet, mégis van bennem rellonosság, csak nem elég nyilvánvaló, én sem igazán tudom. Mondjuk azok alapján, amiket apám és a nénikém mesélt, erős kétségeim vannak afelől, hogy be tudnék illeszkedni a házba. - Szegény gyerekben nincs bizonyítási vágy, feltűnési kényszer, gonoszkodás iránti csillapíthatatlan vágy, fensőbbségi tudat és száz más tulajdonság, amiket felismerni vélt a felmenői anekdotáiban szereplő rellonosokkal kapcsolatban. Lehet, hogy ezek csupán az előítéletei, vagy pont a szülei és a keresztszülei egy ilyen szériát fogtak ki anno, de első blikkre nem feltétlen szimpatikus egy közösség. Másfelől van olyan személyiségjegye, ami illeszkedhetne a rellonosok tulajdonságai közé; például egy bosszúálló kis szarházi, aki nagyon sokáig képes türelemmel tervezni, hogy rúgjon egy irtózatosan nagyot az ellenlábasába, és az sem zavarja, ha az oroszlán már döglött és a földön fekszik.
- Mit szól kezdésnek egy tatrateához? Alapozásnak tökéletes, ha szereti. De remek a házi pálinkájuk is és persze a kézműves söreik. Szóval, mit hozhatok a hölgynek? - Természetesen ő lesz az inas, ez nem is kérdés, ő hívta meg Norát, csak az óhaját lesi és már megy is teljesíteni, ha megkapta a szükséges infókat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Alagsor → Bájital-labor

Az ötletgazda mondhatjuk, hogy ő volt, de az is igaz, hogy nem kellett marha sokat győzködnie Ervint, hogy ez egy teljességgel jó ötlet. Piszkos hamar partnerre talált a srácban, persze egy nagyobb jóért. Az volt a mindent megváltó ötlete, hogy ismerjék meg behatóbban a női testet, és ennek érdekében váltsanak nemet egy rövid időre. Mi baj lenne belőle, nem? Úgyis folyton panaszkodik öt nőből négy, hogy a férfiak soha semmit nem értenek meg velük kapcsolatban. Lafayette-en ez ne múljon, ő hajlandó feláldozni magát a mélyenszántó pszichológia oltárán, hogy tüzetesebben megvizsgálhassa a gyengébbik nem lélektanát. De hogy jön a képbe Ervin? Hát már egy ideje (vagyis mióta a Rellon házvezető helyettese visszacipelte az iskolába) igénybe veszi a srác segítségét, ugyanis tapasztalt némi tanulmányi lemaradást az ismereteiben és a felsős elég értelmesnek tűnt ahhoz, hogy segítséget kérjen tőle néha-néha egy-két bájitalokhoz fűződő kérdésben. Az más dolog, hogy általában olyan válaszokat kapott, hogy gyakorlatba ültetve majdnem felrobbantotta önmagát, mert Ervin 'elfelejtett' néhány dolgot közölni vele (egy komolytalan, leszarom ember, de legalább okos és válaszol, ha kérdezik). Viszonzásképpen (és persze, mert egyedül ezt nem tudná kivitelezni) úgy gondolkodott, hogy Ervint vonja be ebbe a nemes projektbe, és hát ennek eredményeképp most itt állnak a bájital laborban, meglepő módon nem robbantottak fel semmit, sőt nem okád füstöt a kifőzött lé, egészen normális a színe és a szaga is. Az, hogy tényleg ilyennek kellene-e lennie, hát azt majd Ervin megmondja, de a végeredmény bíztatóan néz ki.
- Mennyi ideig tart a hatása? Azt leírta a könyved? - Mert azért nem mindegy, mennyi ideig kell ülve pisilnie és melltartót hordania. Nem mintha problémája lenne ezekkel a dolgokkal, sőt ő egészen pozitív nézőpontból közelíti meg az egész kérdés: az apjának van ez az agyament, bizarr hobbija, hogy szereti nővé bájitalozni magát, hát nem ez a tökéletes alkalom rá, hogy belátást nyerjen az apja lelkébe? Vagy inkább abba a földi infernóba, ami Mihael Saint-Venant agyában létezik, de ez részletkérdés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Valahol ott kezdődött a probléma már reggel, hogy nem ivott kávét. Ez alapvetően meghatározza mindig a kedvét aznapra- ha jót fogott ki, végig remek hangulatban tolja végig a programokat, de ha rosszat, többnyire passzív és néha még egy-egy harapósabb megnyilvánulás is becsúszik az alap 'hagyjálbékén' kisugárzása mellé. Ma migrénnel és kávé nélkül indult útnak, szóval a 'hagyjálbékén' exponenciálisan megnőtt.
Aztán nyugaton a helyzet fokozódott, illetve csak két eridonos elsős gondolta úgy, hogy uszodát fog csinálni ebből az átkozott folyosóból és rá hárult a nemes feladat egy pocsék iskolai nap végén, hogy rendet rakjon. Persze elküldte őket bosszúból vécét pucolni az egyik zsémbes öregasszony szellemével együtt, aki repesve vállalta a felügyelő szerepét. Ezek az öreg szellemek majdnem olyan vérmesek, mint a legújabb defenzor hír. Na azzal sem akar egyhamar összeakadni- Michelle megmondta, kerülje a hivatali szerveket is jó messziről, amíg az apját le nem szedik ismét a körözési listáról.
A folyosó szokás szerint egy kész káosz, és istenigazából nem sieti el, hogy felpucolja két pálcasuhintással a víztócsát. Úgy van vele, hogy ezek a halálosan idegesítő festmények bőven megérdemlik, hogy rekedtre üvöltsék magukat, ő pedig szépen hátradől, neki a legközelebbi, festménymentes falfelületnek, és bedugja a füleseit, hogy Rammsteint kezdjen döngetni. A migrénje ellen meglepő módon néha az ilyen konzernyitó-kaparásos zenék jól működnek. Mindenesetre nem hall, nem is nagyon néz körbe, így ha netán valaki tőle pár méterre fel találna robbantani valamit, valószínűleg azt is ignorálni tudná.
Úgy jó masszív tíz percet követően és két, borzasra tépett hajú boszorkány üvöltésével később dönt úgy, hogy ideje takarítani. Most már egyébként ő is útakadálynak számít, mert beállt a folyosó közepére elbűvölni a csatateret, így ha valaki netán figyelmetlen, bőven bele tud gyalogolni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Hirtelen egy halom dolog történik vele egyszerre: a víz már félig-meddig eltűnt, de körülötte még nem, tehát sikerrel jár a feladata teljesítésében; ütközést érzékel a vállánál, és egyúttal rántást is. A talaj egészen konkrétan kicsúszik a lába alól, és bárhogy szépíteném, bizony pofára esik, mert még a levegőben sikerült megpördülnie szinte művészi módon. Szerencsére az orra nem törik el, de az arccsontja piszkos mód lüktet már most, akárcsak a fél állkapcsa, az ütközést tompító válla, és a medencéje fele. Kicsit hirtelen érte a padlónyalás szó szerinti értelmezésben vett formája, na!
- Aztarohadtbüdösélet... - Költői szépséggel szalad ki a száján, miközben ráfókuszál az ütközés kiváltójára, vagyis inkább a szinte a szájába tömörülő hajára. Mint valami ló, fúj vagy kettőt, hogy a rakoncátlan tincseket kitessékelje a nyelvéről.
- Semmi baj, őrizzük a pánikot, megmaradok. - Nyögi halkan, miközben ő is felkászálódik, hogy jobban szemügyre vegye a baleset helyszínét.
- Veled minden oké? Nem törtük össze a seprűdet? - A hangjában őszinte aggodalom csendül a járgány iránt, elvégre óriási szeretettel viseltet a seprűk, kviddics, repülés triója felé. Gyerekként az apjával is, Vasillal is, és Szentmihályi Norbival is rém sok időt töltött a levegőben hol csak poénból, lazán, hol pedig komolyan edzve. Nem viselné jól, ha miatta összetörne egy remek seprű. A lány ezen a ponton csak másodlagos, no offense.
- Lehet, tehetnénk egy kört a gyengélkedő felé, nehogy rándulásod legyen vagy valami. -  Ezen a ponton amúgy ő meg van győződve róla, hogy a lány itteni csapatjátékos (még ha nem is tudja névről, kicsoda, csak arcról rémlik, hogy mintha látta volna már óraközi szünetekben). Milyen lenne már, hogy sérülést okoz egy játékosnak? Na azt nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

- Tudod, hogy van ez. Asszem, a pasikon húsz százalékkal több az izomzat, ennyivel tovább zúzhatjuk magunkat. - Azért megropogtatja a nyakát, miközben kedélyes vigyorgással próbálja illusztrálni, hogy az égegyadta világon itt semmi gond nincs. Nem hát, csak a szája széle remeg meg, mikor az állkapcsa tüntetően lüktetni kezd.
- Megrizikózom, hogy játszol is, ha ennyire óvod, nem csak repkedni mész a semmibe. - Nem tartja túl jellemzőnek, hogy egy hobbi repüléstan tanuló ilyen nagy becsben tartson egy seprűt, ez sokkal inkább a picit professzionálisabb emberekre jellemző. Persze ettől függetlenül tévedhet.
- Tuti biztos vagy benne? Szívesen elkísérlek, ne ezen múljon, hogy tudsz játszani vagy sem. - Láthatóan komolyan gondolja, viszont a hanghordozásából kiszűrődik, hogy utoljára kérdezte meg udvariasságból; biztos nem fogja erőltetni, ha a másik nem sérült le komolyan. A saját, leendő lila foltjait egyelőre elássa valahova az agya mélyére. Majd megkeresi Ervint és kér tőle egy jó kis bájitalt, ami kivételesen nem cseréli őket át keresztbe-kasul, de lehúzza a leendő duzzanatát.
Vagy hagynia kellene a fenébe Ervint és inkább megvárni, míg a lány gondját viseli? Az előbb már majdnem hozzáért mondhatni automatikusan. Lehet, mégis megérte majdnem kitöretni a szemfogát a kövön? Miközben a bocsánatkérést hallgatja, azért rendes-takaros munkásemberként feltakarítja egy szárítóbűbájjal a tócsa maradékát, meg a saját, megnedvesedett ruharészeiket, hogy mégis csak konszolidáltabban figyelhessen oda.
- Nincs gáz, tényleg. - Elkezdi megmasszírozni az állát, hogy hamarabb múljon belőle az égő érzés. - Ha gondolod, tanúskodom érte, hogy nem a te hibádból késtél. Elvégre én nem takarítottam fel időben ezt a kész uszodát innen. Egyébként - Itt megenged magának egy enyhén gonosz vigyort. - a felelősök már a nyugati szárnyban takarítják a másodikon a vécéket. - Áthelyezkedik óvatosan törökülésbe, próbálva nem hunyorogni, mikor a medencéje is bekapcsolódik a kb negyedórás sajgási kórusba.
- De, ha szörnyen rosszul érzed magad emiatt, csak elég megígérned, hogy legközelebb elkísérsz egy baráti kviddicsezésre. Őrült rég nem kviddicseztem, úgy érzem, és meggebedek, ha nem tehetem záros határidőn belül. - Igazából pofátlan, mert akkor kérhetne bármi kompenzálást, ha a lány ráesett volna. Ehhez képest most csak rájátszik, hogy láthatóan szegény csaj valóban hibásnak gondolja magát a történtekért, pedig ez egy 50-50 helyzet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Már majdnem elkezdené kifejteni, hogy a kviddicsre gondolt, de hamar veszik a lapot. Ekkor meg ő nem érti, hogy nem a kviddics ugrott be elsőnek a lánynak? Igaz, ami igaz, más sportban nem is merült el, csak abban amiből folyamatos impulzusok érték, és hát egy pro játékos, egy lelkes apa meg egy lelkes nevelőszülő páros mellett nem volt nehéz rászoktatni őt a jóra. Milyen kár, hogy nem bővítette az ismereteit. Most nem nézne hülyén a lányra, hogy mégis...
- Mi az a seprűakrobatika? És tekintsünk el attól, hogy gáz ezt megkérdeznem. Csak a kviddicsig jutottam, mea culpa, de... Ha most azt fogom kérdezni, hogy cirkuszban dolgozol-e, megharagszol? - Kicsit úgy érzi magát, mint a haverjaival az ismeretsége elején. Tudták, hogy francia, de tiszta magyarsággal beszélt, ezért olyan volt, mintha a srácok lemeze beakadt volna, és folyton kérdezgették, hogy de otthon milyen nyelven beszélnek, meg hogy tud ilyen jól magyarul, és ő ezt határozottan bunkónak érezte. Itt nőtt fel, hogy a fészkes fenébe ne tudna magyarul lol? Aztán ezt szépen magyarázta el persze, de visszatérve a mostani helyzetéhez, ő is kicsit hasonlít a srácokra ebben az esetben. Az információ elérhető, ő nem nyúlt ki, hogy magáévá tegye, pedig sport.
- Elég nem szép tőled! A prefektusaitoknak hála tiszták a vécék. Amúgy küldtem velük egy házsártos öreg boszorkányszellemet is. Szerintem a fél iskola meg fogja tudni, ha megpróbálnak meglépni. - A szisztematikus kicseszés művészete családban terjedő pozitív tulajdonság. Ő is táplálkozik a közös kútfőből bőven.
- Na most miért? Engem azokon nevelt a faterom, tök jó stresszlevezetők. - Végre feltápászkodik, mert nincs kedve azért az újból kezdődő migrénjével együtt a feltámadó hangorkánt itt megvárni. - Apropó, nem megyünk valamerre arrébb? Ezek itt mindjárt rákezdenek a szokásos veszekedésükre, hogy ki kit kivel csalt meg kétszáz évvel ez előtt, és ezt ma már legalább kétszer végighallgattam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Legalább nem nézik parasztnak, ezt már félsikerként könyveli el. A másik fele hiányzik, mert a korcsolyázás neki már eleve egy elég elvont fogalom azok után, hogy pár napja még kiskacsaként botladozott a jégen többedmagával.
- Szerencsésnek érzem magam, hogy műkorcsolya versenyt láttam már, és össze tudom rakni, azt hiszem, mire gondolsz, de... hogy... Na jó, ezt látnom kell majd élőben. - Majd utánanéz, mi fán terem ez a sportág. Egyszerűen hihetetlen, hogy emberek nem esnek le a seprűről feltételezett dupla szaltók és miegymás közepette. Neki még az is nehéz, hogy egy zuhanórepülésből utolsó pillanatban hozza ki a seprűt, mert nem edzett effektíve annyit. Ezt jelenti a szintkülönbség.
Mondjuk úgy látszik, a lány a sportágát ismeri ennyire jól, a diáktársait már korántsem, de valahogy ezen nem tud fennakadni, hibáztatni őt végképp nem. Ő sem ismeri egy halom társát, csak a prefektusokat szinte, meg Ervint, meg még néhány embert. Low profile powa.
- Lafayette Saint-Venant. Örülök. - De nem is húzza tovább az időt- ahelyett, hogy litániákba bocsátkozna, inkább sarkon fordul és (ugyan némi enyhe migrénnel) Layla oldalán otthagyja a veszekedésben kirobbanó bolond folyosót a dolgára, immár szárazon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Betartott néhány olyan alapvető jólneveltségi előírást, mint előre engedni a hölgyeket az ajtóban, vagy nem belevágni a szavába, ami egy általános emberi jó pont szokott lenni mindenkinél. Egyszóval elmondható, hogy ma sem bőgött le tartásból, és jelenleg épp egy bögre remek, fájdalomcsillapító hatású tea gőze fölött ücsörög vele szemben Laylával.
- Ez kicsit olyan, mint amikor a kislányokat elviszik balettre a mugliknál, vagy a fiúkat focira, és kvázi ottragadnak. Átérzem, nekem is ilyen volt a kviddics meg a foci, csak ezek szerint bennem nincs ennyi kitartás és ambíció, mint benned, hogy intenzíven űzzem. - Egyébként őszintén csodálja azokat, akik hajlandóak sok erőt és energiát befektetni a kedvenc hobbijuk űzésébe. Ő nem ennyire kitartó, vagy mondanám úgy, nem ebben. Ha a kezébe könyv kerül, akkor igen, ő is képes erre a teljesítményre, hogy rengeteget olvasson és megpróbálja mindazt gyakorlatba ültetni, de más területre ez a kitartás nem igazán jellemző eddig.
- Hát... - Miért is terelő? Mert az apja is az volt? Mert gyerekkorában ez volt egyike a kevés aktivitás közül, amit a ritkán látott egyetlen szülőjével űzhetett? Japp. - Simán lehet, hogy igazad van. Egyébként ahhoz is kaptam egy halom segítséget. Ismered a HVHm férjét, Szentmihályi Norbertet? Na, ő amolyan családi barátja a nagynénémnek, aki nevelt, és rengeteget segített fejlődnöm. Persze többnyire csak poénból játszottunk, semmi komoly. Azt inkább apámmal csináltuk, mikor épp itthon volt. Apám... - Egy pillanatra megáll a mondat közepén. Vajon most épp hogy néz ki az apja? Volt már, hogy nyolcéves gyerekként férkőzött a közelébe, amikor keresték a hatóságok, mondván, egy gyerekre senki nem fog gyanakodni. Hát tényleg nem bukott le.
- Apámat nem láttam túl sokszor, de amikor igen, általában kviddicsezni tanított. Ő is ide járt egy darabig, és állítólag jó terelő volt. Valahogy ez megmaradt ilyen heppnek közöttünk. Tudod, amolyan kapcsolódási pont, hogy legyen miről beszélnünk. - Másként lehet, kicsúszna a száján az a veszélyes kérdés, hogy 'Nem akarsz már, basszus egyszer az életben végre velem élni ahelyett, hogy az isten tudja, hol mászkálsz és mit művelsz?' .
- Mondjuk téged elnézve, ha nem mondtad volna a fogóságot... hmmm, várj... Hajtó. Csak hajtónak néznélek. Ruganyosan mozogsz, de valahogy nem tudom... illene rád a hajtó szerep is. Végül is labda labda, csak az egyik precíziós történet, a másik meg böhöm nagy hozzá képest és könnyebb kezelni. - Lafayette és a remek, stratégiai érzéke. Talán Volkovnál kellene különórákat vennie kviddicstörténelemből és stratégiai tanokból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Valójában nem is nehéz elképzelni ezt a lányt az akrobata szerepében. Ha végignéz a testalkatán, pontosan annak a típusnak tűnik, aki ebben a szerepkörben IS helytállhat sok más mellett, amihez jól jön a sovány, ruganyos, alacsonyabb termet. Kezdi úgy érezni, hogy egy halom szaklap vár átolvasásra a mágikus seprűakrobatika műfajáról.
- Őrült, de teljesen a jó értelemben! Nagyon sokat tanított és hihetetlenül lelkes a kviddics iránt és... szólj, ha órákat akarsz tőle venni, lezsírozom vele! Ha választhatnék magamnak tesót, őt biztos azzá fogadnám. – Nagyon kedveli Norbit, csak azt sajnálja, hogy ritkán futnak össze most már. Mióta ő is iskolapadot koptat és Norbinak állandóan rengeteg dolga van az edzésekkel, játékokkal, jelentősen csökkent az összejárások száma. Néha Izát, bocsánat, Szentmihályi HVH-t azért megkérdezi, mi újság, de csak a tapintatosság keretein belül.
Meglepő amúgy, olyan könnyen jönnek a szavak hirtelen. Istenigazából régen volt, hogy a nulláról kellett bemutassa önmagát valakinek, és nem tagadhatja, hogy tizenhat évesen már másként viszonyul ehhez is, mint sok más dologhoz. Most jó, most szívesen hallgatja meg Laylát és beszél magáról is.
- Hát... – Jelentőségteljesen pillant Layla-ra. Igen, megtörtént. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy Michelle-t rémesen felbosszantotta az apja ezzel a húzásával, és a nagynénje is felszállt, hogy az apjára terelje a másik gurkót, így aztán az apa-fia páris egyaránt pótolta a vashiányát. Michelle istenesen leteremtette őket, mint valami sárkány, miközben Vasil, Vincent és Isabelle balta arccal bújtak a reggelijükbe, meg az újságba, mit sem törődve a két tökfej Saint-Venant fejmosásával. Megérdemelték.
- Szívesen mennék ellened egy iskolai meccsen akár. Megnézném, mennyiben más egy akrobata ellen küzdeni. – Szabályosan csillog a szeme, hiszen szereti az ilyen élvezetes kihívásokat. Noha nem tervez iskola csapathoz csatlakozni, attól még nagyon szívesen eljátszana a gondolattal, akár egy gyakorás keretein belül is.
- Versenyeken is indultál? Vagy hogy működik ez nálatok pontosan? Avass be egy kicsit, zöldfülű vagyok. – Nem sokáig- tenné hozzá, de végül is ez nem fontos részlet. Szeret művelődni, ezt is alaposan körbe fogja járni, de ha kap egy elsőkézből érkező beszámolót, az csak felturbózza a kedvét.
- Kedvencem az nincs, de érdekel a tudományos vonal, főleg a genetika. Efelé indulnék el majd mestertanoncin, ha egy mód van rá. - Bár ki tudja, itt lesz-e még mestertanoncnak. A családi helyzete több, mint hektikus, szóval... ja. Eddig például a Durmstrangbe járt, aztán áthozták hirtelen a Bagolykőbe, hogy elrejtsék szem előtt tartva.
- De, ha mestertanonc vagy, lehet, még korrepetálhatsz is egy-két tantárgyból. Csak azt csinálom meg, ami érdekel, rossz diák vagyok. – Szelektív érdeklődési körű gyerek, no. És szemtelen vigyorral illeti éppen a vele szemben helyet foglaló hölgyet.
- Vannak testvéreid? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- A király embereket csak kedvelni lehet. A bunkókkal meg kreatívan kell kiszúrni. - Cinkos vigyorra húzza a száját. Van egy ilyen kis gikszere, hogy ha belekötnek, megpróbál istenesen visszaütni, de leleményes módon. Nem szereti a céltalan ütlegelést és a nyers erőt önmagában- ha van benne cél és fondorlatosság, sokkal messzebb lehet vinni a dolgokat, mint egyetlen agyalással.
Izából amúgy utólag nehezen nézné ki első pillantásra, hogy összeillik az örökké pörgő bolondgomba Norbival, mégis a nagynénje legjobb barátnője sokszor bizonyította, hogy több a szufla és a tökösség benne, mint sok más nőben, és teljesen jó párost alkotnak Norbival.
- Apa halál komolyan gondolta. Rám küldött egy gurkót, aztán a nagynéném elkapott minket gyakorlás közben és megagyalta őt a másik gurkóval. Én is, ő is a porban landoltunk és olyan szidást kaptunk a nénikémtől, mint még soha. Most képzeld el, hogy közben a nagybátyám és az unokatestvéreim balta arccal ültek a reggeliző asztal mellett, és az egyik napilapot olvasott, a másik kettő a reggelijét zabálta. Sütött róluk, hogy megérdemeltük a szidást. - És reggelit sem kaptak. Végül elmentek Mihaellel péksütizni. Olyan jó kávét azóta sem ivott.
- De gondolom, ez nektek nem őrültség, nem? Mármint az ember legtöbbször azért tesz meg valamit, mert hisz benne, hogy meg tudja csinálni, képes rá. És szerintem enélkül a hit nélkül nehéz lenne akár seprűre is ülnötök, vagy úgy bárkinek, aki sportol mondjuk. - El tudja képzelni, hogy Layla csak úgy leugrik a magasból és sziklaszilárd bizonyossággal hiszi, hogy idejében tud majd visszakászálódni a seprűjére a bravúros mutatvány után, másként el se engedné a nyelet.
- Szuper ötlet! Mindenképpen kipróbálnám magam ellened. - Nehéz lenne megmondani, szélesedhet-e tovább a vigyorgása, de a lelkesedése vizuálisan nő percről percre. A lelkesedésén túl pedig a megfigyelési készsége sem lankad- kifejezetten felvillanyozza a figyelmét a lány arcán megjelenő lágyság a cikesze láttán. Basszus, de vonzó... - Nincs miért kinevesselek. Nem mindennapi, de ettől még kedves gesztus, hogy megtartottad. És van egy nagy előnye: rád reagál, kb mint abban az elfuserált regényben a mugliknál, tudod, az a Tvájlájt vagy mi, amiben a póni vérfarkas rákattan a csecsemőre. Elég creep, nem is értem, miért rajonganak érte a nők. Fuh, Szirmai csinált róla egy remek kritikát. Van instád vagy discordod? Átküldöm szívesen. - Nem mondtam még? A gyerek a mugli dömpingen nőtt fel, mint a családja javarésze. Annak ellenére, hogy aranyvérű, mint a sicc, csont nélkül beillene muglinak, és akkor is megállná a helyét, ha örökre elvesztené a varázserejét egy napon.
- Na neeee! Ez komoly? És ezt csak így mondod halkan, hogy ifi bajnok vagy? Hallod, ez eszméletlen! Mennyit edzel egy héten? Jó, ezt ne számoljuk, ez most véletlen, de amúgy? LoL ki hitte volna, hogy ez a suli hírességeket nevel! - Teljesen oda meg vissza van, mert neki ez tényleg nagy dolog, hogy egy híres sportemberrel találkozzon. Most tekintsünk el tőle, hogy nem ismerte a sportágat, de maga a tény, hogy olyan ember ül előtte, aki letett valamit az asztalra, keményen dolgozik a sikerért valószínűleg, és eredményekben mérhető a befektetett energiája, sokat jelent neki, motiváló hatású. - Figyu, nagyon, NAGYON nagy kalappal kívánom neked a sikert. Hozd el a bajnoki címet! - Az a kisfiús, de már férfiasodó arca úgy ragyog, mint égen a Hold. Hihetetlen cuki.
A vicces horkantása már nem annyira édes, inkább pimasz, de úgy érzi, Layla vagy ignorálja ezt benne, vagy nem érti. Akárhogy is, jó ez így.
- Nincs nincs. - Van tesója? Áh, dehogy. Azaz van, de valójában unokatesók, de ő testvéreiként szereti Vincentet és Isabelle-t, amíg világ a világ. - Az a helyzet, hogy a szüleim elváltak röviddel a születésem után, és apám kapta meg a gyámságot fölöttem. Az anyám...nak drogproblémái vannak. Azt hiszem. Ritkán találkoztam vele, nem igazán látogatott, pedig a nagynéném nem tiltotta el tőlem. Megtehette volna, mert rühelli az anyámat azért, mert otthagyta az apám, de jófej volt. - Mindezt abszolút tárgyilagos hangnemben meséli el. Voltaképp annyiszor magyarázta már meg a családi helyzetét, hogy semmiféle érzelmet nem vált ki belőle a darabokra hullott helyzetének felvázolása.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- De, ő az. – Kissé meglepetten pillant fel a bögréje széléről Laylára. Ilyen híres lenne a nénikéje, hogy egy teljesen új generáció is ismeri a nevét? Mondjuk Michelle-ből kinézi. Lafayette pedig nem olvas újságot. Hupsz. – Szerintem ez nekik ilyen mondayz életérzés volt. A nagynéném elég sokszor helyre kellett billentsen engem és apát. Mindketten kissé nem ezen a világon élünk néha, főleg, ha összeeresztenek minket. – Vasil biztos meg volt szokva a felesége katonás stílusával, ha a helyzet megkívánta, Isabelle és Vincent pedig örökölt jó radarral rendelkeznek a gázos helyzetek iránt. Tudni kell, mikor nem állsz anyád haragjának útjába.
- Magánórákat nem vállalsz kalandvágyó kezdőknek tök véletlenül? – maga elé húz egy tál ott felejtett mogyorót (valaki milyen hanyag volt, vagy a manók jófejek?) és komótosan elkezd szemezgetni belőle, de közben közelebb tolja a tálkát, hogy Laylának is legyen hozzáférése, ha megkívánná.
- Szívem szerint én ajánlanám az írónak, hogy találkozzon egy igazi vámpírral. A nyaka valszeg nem élné túl, és holtbiztosan nem csillogna, inkább morogna rá. Rémesen karót nyelt egy banda... – Egy pillanatra megáll, de aztán vigyorogva megrázza a fejét. -  Pun unintended.  – Egyébként tökéletesen egyetértett Szirmaival, egy kalap lótrágya az egész tetralógia és kár a fákért, amiket a muglik kivágtak ehhez a foshoz.
- Nem hát, belülről elhiszem, hogy rengeteg gyakorlás után nem tűnik annak, de azért kívülről, képzeld magad külső szemlélőnek! Ott ülsz a lelátókon és egy versenyző épp valami őrült légi akrobatika mutatványt ad elő. Hát hallod, ezt a legtöbben nem tudják megcsinálni vagy sehogy, vagy leginkább, ha őrült adrenalinfüggők és hajtja őket a vérük. És még akkor is valszeg kitörik valamilyüket megfelelő rutin hiányában. Szóval ez igenis baromi nagy dolog, hogy ifit nyertél! – Ebből nem enged, igenis értékeli és felnéz a nagy teljesítményű sportolókra. No nem istenít, hanem tisztel, a kettő között van lényegi különbség.
- Óh? Tán csak nem azt akarja a kisasszony sugallani, hogy a gonosz levitás belecsalta a lógásba? Erről lenne szó? – Most már határozottan röhejesen mozgatja a szemöldökeit, mintha valami béna flörtöt hajtana végre, pedig csak csipkelődni szeretne egy kicsit. Természetesen esze ágában sincs vérkomolyan venni a dolgot; határozottan imponál a gondolat, hogy egy profit el tudott csalni a kötelességtudata elől, bár ahogy elnézi, ez nem az ő érdeme, mert Layla amúgy is mutatott hajlandóságot az ötlet iránt. Lehet, hogy ma sokkal kevesebb tettvággyal ébredt, mint általában.
- Hát... – Fogós kérdés, jól ráérez a lány, vagy egyszerűen csak ösztönös pszichológus is lehetne, ki tudja, de finoman és jól közelíti meg a dolgokat, egyáltalán nem tolakodó, emiatt válaszol neki olyan őszintén és készségesen. – Mondanám, hogy hiányzik, de valahogy sosem alakult ki semmi érdemi szál közöttünk. Mármint ott van a fejemben, hogy ő az anyám, de inkább Roxanne-nek hívom, ha nem figyelek oda. Olyan, mint valami távoli rokon, egy nagynéni, akit karácsonykor és húsvétkor lát az ember, akkor is pár órára, mert rohan tovább a következő találkájára. Michelle tényleg nem az anyám, de ha ez változhatna, biztos őt akarnám annak. Az anyám nem csinált semmi anyait. Ez persze nem teszi rossz emberré, csak... Nincs bennünk semmi közös, nincs kapocs közöttünk. Asszem, ennyi. Szívesebben vagyok a mostani családommal, mint vele. -  Amit nem tesz hozzá, hogy ettől még kívülállónak érzi magát. Isabelle és Vincent anyának szólíthatják Michelle-t, de ő nem. Van apja, akit apának hív, de nincs anyja, csak a szó biológiai értelmében. Egy fura, kettétört állapot ez, amiben ő a két szék közé esett, de még nem érzi, vagy nem hagyja érződni az ütéskor szerzett sérülést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Visszajönni a családjátok mindig olyan mehh. Nem akarja otthagyni őket, de már vissza is jönne, mert végre van miért. Kezd beintegrálódni, na és hát Layla társasága igazán emeli a színvonalat, mit ne mondjon. Tagadhatatlanul vonzónak találja a lányt, de ezen a ponton inkább jó haveri iszonyban vannak, néha összefutnak itt-ott, egyszer-kétszer repültek is már és passzolgattak egy-kettőt... Na, úgy érzi, alakul ez a dolog, ha nem más, lesz egy remek haverinája, bár a tény, hogy többször rajta felejti a szemét az egészségesnél kicsit megvétózza ezt.
De most is például úgymond közös programon vannak: játszótér. Csak kijöttek beszélgetni, mert whynot. Körülöttük a gyerekek zsibonganak, ő meg Laylát löki meg néha finoman, hogy feljebb és feljebb szálljon. Már majdnem hercegnős! Csak hát ott a pimasz vigyor a képén.
- Na és summa summarum, Michelle erősen gondolkodik, hogy ide írassa be Vincentet és Isabelle-t is majd. Mondtam neki, hogy már nem egy en bloc fegyenctelep az iskola, én is jó helyen vagyok, de a Rellonért nem kezeskedem. Erre kiröhögött, érted? Csak úgy! - Elég ránézni a fejére, nem vette zokon, sőt, ő is a nevelőanyjával röhögött a dolgon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Mindig olyan emberekkel próbálta körbevenni magát akár tudatosan, akár öntudatlanul, akik nem árasztják magukból a feszültséget, akikben van kedvesség, melegség. Valószínűleg azért is, mert a saját családja egy merő káosz és keresi azokat a kapcsolatokat, ahol nem kell ugyanazokkal a problémákkal szembesülnie. Layla ilyen színfolt az életében, s noha még nem tudja, hogy csak egy folt marad-e, vagy idővel kirajzolódik rendesen, szeretné azt hinni, hogy nem csak elsuhan majd a semmibe a barátságuk (vagy bármi más) a ballagásukkal.
- Jó, te túl jó lélek vagy, Layla. - Megforgatja a szemét kicsit sunyi mosollyal a szája szegletében.- Egyáltalán tudsz te rosszat gondolni arról a bagázsról? Ott van az a Jeremy jó ég tudja, kicsoda. Az az agyonvarrt gyerek a mesterképzésről, asszem tőled egy évvel kisebb. Ne mondd nekem, hogy nem úgy néz ki, mint valami zugdrogos. - Hát, biztosan mondtak már szebbeket a rellonosokra... Nem, aligha. A Rellonnak lett az évek alatt egy alaphíre, sajnos. Bár mostanság látott egy-két ritka szép lányt ott, mint például azt a Cassandra Romanovát, hát úristen! De róla meg ordít, hogy valami nem kóser vele, nem normális, hogy ennyire vonzónak találja minden srác maga körül, sajnos beleértve őt is.
- Az egyedüli konszolidált arcok ott az a néhány lány, meg a prefektusaik. És finito, caputo, nada, nincs több. - Elég kemény standardjai lehetnek, és láthatóan nem ismer normális rellonosokat.
Oh holy cow... Egy másodpercre elbambul, de tényleg csak egy másodpercre, mert annyira jólesik a fülének ezt a kacajt hallgatni. Veszélyes dolog, nem kellene rászoknia, de nem bírja nem értékelni, hogy Layla nevetése olyan, mint a szélcsengő csilingelése. Minden nap hallgatná, és minden nap ugyanolyan idiótán tudna bámulni a tulajdonosára.
- Bánni? Hmm, nem. Határozottan nem. Szerintem a jellemem sokkal közelebb áll hozzájuk, mint más házakhoz, deee... mindannyian keverékek vagyunk, nem? Ez csak azt jelenti, hogy több levitás szorult belém, mint eridonos, navinés vagy rellonos. Ettől még tudok én seggarc lenni, ha megstrapálom magam. - Határozottan gonoszul vigyorodik el, miközben a visszalibbenő Layla hintáját elkapja kétoldalt és tisztes karizommal meg is tartja, hogy szinte gorombán közel kerüljön a lány arcához.
- Ha gonosz farkas lennék, most felfalnálak. - Azzal a lendülettel lök rajta egy újabb szelídet, hogy folytathassák az amúgy meglehetősen romantikus felhangú játszadozásukat. Elvégre rajtuk kívül kb csak szülők és gyerekek tartózkodnak idekint most.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Ha ez csak egyetlen emberre alapozott vélemény volna... De nem tud elmenni amellett, hogy a családjából kb mindenki onnan jött ki a futószalagról és nem épp kedvesek vagy normálisok, akármennyire is szereti őket.
- Őőő mi? - Jófejek? Fogalma sincs. Jófejek a rellonos csajok? Hirtelen kiül valami pure chills életérzés az arcára, mintha megcsapta volna mínusz tíz fok. - Rohadt furák egyesek. Mintha mágnest nyeltek volna. Úgy értem, láttad már például Cassandra Romanovát, azt a negyedikest? Valami marhára nincs rendben vele. Valahányszor a közelében vannak az emberek, mintha mindenkit mágnes húzna felé. Ez nagggyon nem normális. - Van egy sanda gyanúja, mivel állhat szemben, de Nina óta nem volt szerencséje vélaleszármazotthoz és Cassandra folyton cseréli a külsejét. Hát honnan kellene azt neki tudnia, hogy a csaj cosplayes? Sehonnan, tessék. Ártatlan, nem érdeklik általában mások körülményei és háttere.
Az egyetlen, aki most is érdekli, az Layla, és hogy viccből megállítsa a hintát egy pillanatra. Nincs herkulesi ereje, szóval nem is tudja a végtelenségig tartani a hintát, csak épp egy rövid percig.
- Mert? - Na miért ne egyenek meg, Layla, miért? A vigyora átszelídül egy csibészes mosolyba, miközben rajta tartja a szemét a lány minden vonásán. Van egy olyan másodpercnyi érzése, mintha Layla vonásai megváltoztak volna, de nem, összességében arra jut, hogy csak képzeli. Hiszen ugyanolyan megilletődött, mint mindig, ha ez a bengára nőtt levitás tesz valami hirtelent és zavarba ejtőt. Imádja húzni Layla agyát. Végül inkább elengedi és meglendíti a hintát, hogy ne unatkozzon a másik, és úgy tűnik, a hangulat megakadása is továbblendül.
Aha, szóval vadász szeretne lenni? Nem, nem fogja kinevetni, mert Layla állóképessége, ügyessége és izomzata ezt igenis lehetővé tehetné.
- Akkor gyorsan kell futnom, hogy ne vágd fel a hasam, rakd tele kövekkel és dobj bele a folyóba. - És amilyen szemétláda, elengedi a hintát, és tényleg hátrálni kezd csupán annyi előnyt biztosítva a lánynak, hogy kiszállhasson sérülés nélkül a hintából... De utána bizony tényleg futni kezd. És amúgy úgy volt, hogy elmennek kajálni ezután, szóval még el se jutottak addig, máris meglógna. Szemtelen kis gyökér.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Na MOST fagy le az agya. Hogy jutottak el IDÁIG? Bambán bámul Laylára, mintha nem látott volna még embert, nőt, Laylát, senkit, beszélni is elfelejt egy pillanatra, annyira nem érti, hogy a fészkesben tetszik neki Cassandra.
- Mon chouchou, arra próbálok kilyukadni, hogy az a lány lehet, hogy félvéla. Alapjáraton nem tetszik, de ... van egy félvéla családi barátunk. Eléggé ugyanaz a jelenség, mint anno vele volt. - Nina, élete első nagy szerelme. És olyan rondán pofára esett, mint annak a rendje, ugyanis Nina házas, és boldog, és köszöni szépen, nem rúgja fel a kapcsolatát, hogy egy olyan gyereknek tegye szét a lábát, akit még pelenkázott is, és az apjával is kavart. De Nina a szíve egyik csücske mai napig, olyan kedvesen és tapintatosan valószínűleg soha nem fogják visszautasítani, mint ahogy ő tette. Lafayette egyik legkedvesebb emléke a vígaszrandijuk, még ha kicsit kesernyés is az utóíze. Ő tényleg azt hitte, hogy szereti Ninát, aztán kiderült, hogy némi vélaturpisság is volt a dolognak sajnos. De hát nem tehet róla, a férfiak alapjáraton nehezen állják meg, hogy ne vessék magukat egy félvéla lábai elé. Ha egy telivér véláért egyesek képesek lennének a Kviddics Világkupán kiugrani a lelátókról, elképzelhetjük, mekkora hatalma van egy félvélának. Laylának igazán nincs miért aggódnia, mert a vélaszármazékokkal kvázi képtelenség normálisan versenyezni, és nem is kell.
- Akkor jobban meg kell ismerjük egymást. - A szó legkomolyabb értelmében gondolja a kijelentését. Noha kezdi levágni, hogy Laylához végtelen türelemre lesz szüksége, tud várni. Egy darabig egészen biztosan a saját határain belül, de persze, ha Layla egy olyan személy, aki többre hivatott, semhogy csak találkozzanak, aztán elváljanak az útjaik, valószínűleg ezek a határok kitolódnak majd esetében.
De jelenleg épp a futásra, nem a saját limitjeire koncentrál, ugyanis egy hivatásos akrobata és annak állóképessége ellen megy a küzdelme. A csúfos alulmaradását mi sem reprezentálja szebben, mint hogy egész konkrétan előrebukik, immár Laylával a hátán, megpróbálja visszanyerni az egyensúlyát azzal, hogy az egyik lábát megveti maga előtt, és a másikat hátranyomja, mintha rajtpozíciót venne fel, azonban még ez sem elég az oldalra dőlés megállításához. Nincs még két lába, amit oldalt is kitámaszthatna.
Innentől elrendeltetett dolog, hogy hatalmasat essenek, egyenesen egy adag ázott, sokat gyúrt homokba bele. A fél arca, és a szája telemegy homokkal, még a szemébe is jut belőle, mert valahogy próbálta felül tartani Laylát, de ez aligha jött össze. Hallja a nagy, megindult sírást és a vádakat, de nem egészen realizálja, hogy ők itt most bajban lesznek, pedig sürgősen fel kellene szedniük magukat és kereket oldani, ha nem akarnak mérges szülőknek elszámolni gaztettükről: szétrombolták egy gyerek mesterművét, kérem!
Kétszer sem kell Laylának rászólnia, talpra pattan, elrikkant egy 'Nagyon sajnáljuk!'-ot, majd egy jól irányzott rántással felhúzza magához a lányt és ujjaikat összefűzve rohanni kezd egyenesen a játszótér kijárata felé, mint valami rém rossz gyerek. Te prefektusok mintapéldánya, te, Lafayette Saint-Venant! A térig nem tervez lefékezni egyáltalán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Mi tagadás, kicsit elpofázta az időt Laylával, jobban mondva mindenféle hülyeséggel traktálta szerencsétlen lányt és az istennek sem akarta elengedni, hogy órára menjen. Sokadjára. Édes szívem csak Layla közelében kap szófosást, de azt rendszeresen. A lány nagyjából már minden családi megmozdulásról tud, látta az egész Instagramját, folyamatosan cipeli magával kajálni, újabban egyre többször random felbukkan az edzései végén, hogy még menjenek egy-két kört együtt... Nos, nevezhetjük barááátkozásnak, de naiv, aki ezt az ő részéről elhiszi. Úgy szalad a navinés után, mint egy kiskutya. Valószínűleg a nagyérdemű családja képen röhögné, ha látná, nyilván puszta szeretetből.
Most viszont egy másik nemzeti kincsre fókuszál, ugyanis Borcsa az. Egy hatalmas nemzeti kincs, egy Bagolykő-lexikon, egy életmentő szett! Nem mintha ő nem jegyzetelne és tanulna, de mióta rájött, hogy a Borcsa-féle jegyzetek mekkora értéket képviselnek, úgy döntött, a saját ismereteit ideje egy még jobb és alaposabb tudástárral gazdagítani a jó eredmények érdekében. Szeret tanulni és ismeretekkel gyarapodni. Ja, tudom, beteg dolog, én sem értem őt, nem hiába Saint-Venant feketebárány.
Nagyjából Borcsa után két-három perccel fut be szó szerint a képbe, és fékez le előtte egy teátrális szusszanással.
- Hey! Sorry a késésért, elnéztem az időt. - A két füléhez ragasztott szájszéle szerint abszolút nem sajnálja a dolgot. Nagyjából akkor kezd ez a görbület lejjebb csúszni, majd inkább O alakot felvenni, mikor szembesül a lány által cipelt könyv/jegyzethalommal.
- Szent szalamandra, ezt árulhatnád, te lány! Biztos lenne vevőd rá és megcsókolnák a lábad nyomát. Én is azt tenném, ha nem lenne ez a kezemben. - Jó rohadt nehéz egy könyvjegyzet ez, de senki nem tudná elvitatni, mennyire professzionálisan összerakott termék minden egyes darab belőle. Szerencsére nem zseléből vannak a kezei és még bőven elbírja, míg felmegy vele a toronyba, hogy ledobja az ágyára őket. Majd ráér rendet rakni este, mikor bedőlne a párnájára, de útban lesznek a kötegek.
- Na és mivel jövök neked ezért? - Ráhunyorog csak úgy, egy baráti mosollyal a szája szélén. Borcsa azon kevés rellonos egyike, akiket őszintén kedvel ezidáig, mert nincsenek agyfasz dolgai külső szemmel nézve. Mondta ő Laylának, a lányokkal kevesebb a gond, mint a sok sittes kinézetű rellonos sráccal. És még ne ítélj külsőre, mi?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

- Well I don't kiss and tell... yet. - Na neem, nem fogja magát ilyen hamar lábon lőni! Bár amúgy az edictumosok mindig mindent tudnak. Van esély rá, hogy ő és Layla is már rég a látóterükbe kerültek, de ha eddig nem, ezután lehet. Végül is Borcsa alapos...
Mint ahogy most is. Végül csak kigondolja, mi a legjobb honorárium ezért a kincsért, és meg kell hagyni, Lafayette-ünk szemei jó nagyra tágulnak tőle.
- Én nagyon szívesen... de nem tudok táncolni. Szóval előtte meg kellene taníts. Te, vagy... Mindegy, mindegy, szóval ja, meg kell tanulnom táncolni, de király, áll az alku. - Layla is megtaníthatná, ó, de még mennyire!
- Amúgy nem hinném, hogy összeboronálnak velem. Ne felejtsd el, mi egy lecsúszott ága vagyunk a Saint-Venant-oknak. A nagybátyámék, Ethanék, na ők jó fogásnak számítanak, de mi... A nagynénéd őrült lenne minket akár összegondolni is. - Hallotta a szóbeszédet Borcsa nagynénjéről, a híres Andrássy-kerítőnőről. Nincs házasság, ami zátonyra futott volna az ő keze alatt. Ez egyszerre rémisztő és elképesztő teljesítmény egyetlen nő részéről.
- Na jó, oké, nem tartalak fel, menj csak, és köszi a jegyzeteket! Azért majd szólj, ha ráérsz táncoktatást vállalni, mert tényleg befürdünk, ha a nulla tudásommal parkettre viszlek. - Akár lehet egy ígéret is, vagy felhívás egy jövőbeli oktatásra, miért is ne? Mindenesetre nem tartja fel tovább Borcsát, hanem a zsákmányával együtt gyors léptekkel felcaplat a Levitába, hogy még a délutáni programjai előtt tehermentesüljön. Valószínűleg ugyanígy a lány sem fog gyökeret verni a bejárati csarnokban, hanem megy a dolgára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

- Őőőőőő - Igen, nagyjából ennyire tud táncolni. Semennyire. Nem tanították meg a klasszikus táncokra, mert halál indokolatlan volt. Kviddics? Bármikor bármilyen mennyiségben! Lenyomni egy edzést Laylával? Be my guest! De arra figyelni, hogy hova rakja a kezét, hova tegye a lábát egy szimpla keringő közben, kifejezetten nehéz! Nem is tudja, hogy élték túl a hévízi esküvőt. Ja de, tudja: Borcsa vezette, mert nem volt idejük előtte gyakorolni. Szinte a hátában érezte akkor az Andrássy nagynéni rosszalló pillantását, de becsületére legyen mondva, nem húzta be fülét-farkát, hanem megpróbálta a tőle telhető legjobban állni a sarat és végigszenvedni az estét. Mert egy rohadt szenvedés volt annyi kékvérű paraszt között állni és kényszeredetten mosolyogni, néha beszélgetni velük egykorúakkal. Szerencsére Borcsa remekelt és kvázi ő mentette meg a helyzetet egész végig. Lafayette-ünk nincs hozzászokva a rongyrázáshoz, no! Ők a család feketebárány részlege, a nagy felhajtás megmaradt Ethannek és Réminek.
- Szóval nem akarlak letaposni... de ha megtörténne, sajnálom! - Bár van azért reflexe és ahogy most is lépne, sőt rá Borcsa lábfejére, marha gyorsan állítja meg a lábát, mielőtt baj történne.
- Erről beszéltem. Klubbokban egyszerűbb, mint egy aranyvérű, karótnyelt esten. - Motyogja maga elé kissé zavartan, miközben olyan mereven fogja szegény lány derekát, mintha az életéért küzdene.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Még szerencse, hogy ő lemaradt ezekről a susmusokról, mert helyben kezdte volna vágni a szörnyülködő pofákat. Ő és a házasság? TIZENHÉT ÉVESEN? Mi lesz, ha Layla fülébe jut? Utóbbi ugyanolyan intenzitással zavarja, mint a tizenhét évesen házasodás ténye. Machay Adél... Bocsmár, Adele Krise is csak tizennyolc, vágod? Ti-zen-nyolc! Nagyon durva!
- Hm? - Hangolódni. Lafayette.exe elkezdett betölteni, csak az a baj, hogy Borcsa nem biztos, hogy ilyesmire gondolt. - Oké, van Lángnyelv Whisky-d? Vagy tatrateád? Bármelyik jó. Onnantól, hogy beálltam Shakespeare-re, bármit meg tudok csinálni! - Fő az önbizalom, meg hogy tudja, megfelelő mennyiségű alkohol nélkül őszintén szólva nincs az az isten, hogy ő parkettre álljon. Vannak dolgok, amik bántják az önbecsülését, és a tánc ilyen, ezért sem űzi józan állapotban. Meg egyébként kurva gázul táncol, én szóltam! Elég ránézni a végtagjaira: ha nem kviddicsezett volna, most ugyanolyan aránytalan és esetlen lenne, mint a többi, vele egykorú fiú, de attól, hogy a csontszerkezete és az izomzata megfelelően kiegyenlítődött és követte a növekedését hála a sportnak, nem jelenti azt, hogy önként fogja vállalni ezt a szociális megaláztatást, amit mások táncként emlegetnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Nagyjából egy hónapja pörgött azon, merrefelé akar elmozdulni karrier és jövőkép tekintetében, de a jó égnek sem bírt dűlőre jutni. Laylával is osztott-szorzott, elvégre a lány már mestertanonc, lehet egy jobb, nagyobb rálátása az életút-tervezésre. Aztán végül nem jutott dűlőre, de azt is tudta, hogy valamivel le szeretné kötni az idejét. Itt ugyanis nem kviddicsezik, csak Laylát szokta néha elkísérni az edzéseire, de az nem igazán mondható aktív hobbinak. Néha persze leruccannak a faluba, de úgy vette észre, hogy a levitás közösség nem feltétlen afelé a szórakozási irányzat felé szeret orientálódni, amerre ő (nevezetesen járjunk kocsmáról kocsmára, ahogy a budapesti haverjaival szokták volt csinálni).
Aztán jött az isteni sugallat, mikor látta, hogy lehet önkénteskedni az előkészítőben. Végül is miért ne? Az unokatestvéreit mai napig imádja, lehozná értük a csillagokat is, és remekül helytállt véleménye szerint a 'nagy testvér' szerepkörben a felcseperedésük során, még ha nem is testvérek a szó szoros értelmében Vincenttel és Isabelle-lel. Így hát próba-cseresznye alapon jelentkezett és most... épp megpróbál két elkóborolni készülő előkészítőst meggátolni a szökésben Kornél jelzésére.
Őszintén, kellemeset csalódott, mert valamiért azt hitte, vaskalaposabbak az előkészítős tanárok, de az ő mentora mérföldekkel elüt a magyar sztereotípiáktól. Kornél még azt is angyali türelemmel viseli, hogy Aranyhaj nagy gubancot játszanak vele. Emeli a képzeletbeli kalapját a férfi előtt, és titkon örül, hogy rövid a sérója, mert nem biztos, hogy vinnyogás nélkül kibírná azt a hajhúzogatást ott.
Hátulról cserkészi be a két kis gengsztert, majd egy jól irányzott mozdulattal fonja egy-egy kezét a derekukra.
- Megvagytok! - Szándékosan röhejesen mély hangon brummog fel, miközben a két kicsi visongani kezd nevetve. - Azt hittétek, meglóghattok az őrség elől, mi? Hahh, nem lesz olyan könnyű dolgotok! A várat jól őrzik, és előbb a király engedélyére van szükségetek! - Természetesen, mivel egy lusta dög, nem is tudja, milyen közel jár Kornél titulusát illetően. A herceg az már majdnem király, de legalábbis nem egy mezei gróf vagy báró.
Kézen fogja a két kistücsköt, és megindul velük Kornél és a kis háreme felé. Egyeseket bizony már zsenge kortól kezdve körberajonganak, de hát ilyen ez a popszakma- ha népszerű vagy a nők körében, bizony népszerű vagy, tűrnöd kell a hölgykoszorú imádatát.
- Felség, jelentem, szökni készültek! Még idejében lefüleltem őket. Várják az ítéleted! - Lesüt a két gyerekről, hogy egyszerre vágnak nagy szemeket a brummogó-komoly szavakra, de közben roppant mód szórakoztatja őket, hogy az 'őrség' egyenesen a 'király' színe elé vezette kettejüket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Ajajj, elég ránéznie Borcsa arcára, hogy lássa, hülyét kérdezett. A nőknek van ez a jellegzetes 'istenem, de ostobát mondtál' arckifejezésük, amit egész egyszerűen nem lehet összetéveszteni semmi mással. De most mi rosszat mondott? Hát ha egyszer a lábai bódultan jobban mozognak, tehet ő róla? Szinte egy megsemmisült kiskutya ártatlanságával pillant le a lányra.
- Ezt most úgy mondtad, mintha megszűnnél sportolónak lenni, csak mert iszol egy pohárral. - Szinte sértetten mormog az orra alatt, de nem tolja tovább ezt a szekeret, láthatóan nem fog célba érni vele.
Vegye le a cipőét. A nők meg a hülyéik, komolyan mondom! Minek venné le? De, ha meg megkérdezi, az lesz a baj. Most már kommentálni se kommentál, csak lerugdossa a tornacipőit, és úgy áll meg ott Borcsa előtt, mint egy elanyátlanodott... Na jó, ez esetében igaz, tényleg majdnem anyátlan, de most nem ez a lényeg! Szóval úgy áll ott, mint valami drága kínai porcelán a vaskereskedésben: abszolút oda nem illőnek érzi magát. Francos táncleckék.
Éééés itt gurul el a gyógyszere, amint felhangzik a Single Ladies. Istenesen próbálja visszafojtani a rötyögő 'PFFFFFTPFFFFFF' hangokat, még az egyik tenyerét is rászorítja a szájára, de a lassan kicsorduló könnyei csúnyán elárulják.
- BWAHAHAHA, azt nem mondtad.... hahaha.... hogy aerobik órákat is tartasz.... Istenem, hahaha! - Most fogják kirúgni a csípőcsontját a helyéről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem ő találta fel a spanyolviaszt, hogy önkénteskedni jelentkezzen, ráadásul gyerektáborba, hanem egy jól megfontolt, családi program része ez. Történetesen az unokahúga, Isabelle osztályához jelentkezett kísérőnek, és noha a kislány váltig állította, hogy ciki a nagyobbik tesóval kirándulni, azért látni vélte az arcán a sunyi örömet, hogy valaki mégis vele tart, még ha felvigyázóként is.
Nem is annyira nyári tábor ez, inkább ilyen edzőtáborszerű cucc; Isabelle valami... Milyen klubban is van? Ritmikus gimnasztika? Tudja a halál, de a lényeg, hogy nagyon jól mozog és a csapata most edzőtábort tart Abádszalókon. Igazából a helyszín extrán kapóra jött neki, mert kevesen tudják, de az apjának itt is van egy konkrét tanyája, elrejtve a muglik szeme elől. Ide neki, Michelle-nek és Mihaelnek van bejárása csupán, szóval valahol adta magát, hogy ha már ennyire ismerős a környezet, meghívja Laylát is kalandozni a magyar pusztára, az ismerős berkekbe.
Jelenleg épp délután kettő körül jár az idő és kezd tikkasztóan meleg lenni idekint. Míg a tornász csapat elment edzeni, ők azt a remek feladatot kapták, hogy menjenek el bevásárolni a vacsorához. Mi sem egyszerűbb, így van alkalmuk cseverészni és végre némi időt tölteni kettesben, távol a Bagolykő orbitálisan hangos és néha idegesítő sasszemeitől.
- Kimehetünk majd a strandra is. Hallod, akkora gyrostálakat és hekkeket adnak, hogy nem fogod bírni megenni, garantálom! - Marha lelkesen magyaráz a lánynak út közben, kb kézzel-lábbal.
- És amúgy... kössz, hogy eljöttél. Mármint, nem kell egy halom tinilány után szaladgálnom, hogy összekapkodjam őket majd éjszaka a tóból. Az elég gáz lenne. Ugye meg se fog fordulni a fejükben? Szerinted zárjuk le a kabinok ajtaját, hogy ne lógjanak meg? - Mivel már ő is nagykorú, és lekerült róla a nyomjel, voltaképp szabadon varázsolhat, és nem fog rivallót kapni érte a Minisztériumtól kiskorú tiltott bűbájgyakorlása okán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Természetesen ő húzza maguk után a bolti banyatankot, és az asszonyra bízza a válogatást. Ha rajta múlva, venne két rúd parizert meg egy rúd szalámit, három iló kenyeret és egy rekesz sört, aztán az élelmezés meg lenne oldva. Nem, nem ennyire alpári a helyzet szerencsére. Vásárolna kovászos uborkát is, biztos, ami biztos.
- Szakavatott konyhamalac vagyok, ha kell. Egyenesen gourmet! - Büszkén kihúzza magát, mintha olyan nagy tudással bírna a hekkek és gyrosok terén. Nos, másnaposan a szintén másnapos gyrost illetően tényleg elég jártas a témában.
- Nem raboltalak el semmi fontostól? - Igazából nem is komoly a kérdése: úgy örül, mint majom a farkának, hogy Layla igent mondott a kis kiruccanásukra és végre együtt tölthetnek egy hosszú hétvégét, majdnem csak kettesben. Isabelle már amúgy is halálra cikizte, hogy barátnője van, most már úgy tekint a lánykompániára, mintha háttérzajok lennének.
- Oké, levezetésként húzassunk fel velük mondjuk húsz vödör vizet a kerti kútból, amit aztán bele kell öntsenek a tóba, aztán mehetnek aludni. - Nos... Layla azt mondta, le kell fárasztani őket. Ő csak ötleteket ad, Isten látja lelkét, egyetlen célja, hogy az összes kis tini hamar elhúzzon aludni, és ő végre kettesben maradhasson az érdeklődése tárgyával. Már vagy ezerszer eltervezte, hogy összevissza viszi majd a tó körül a lányt, amerre a szem ellát, sőt még ráguglizott a legromantikusabb esti programokra is, amiket ruhástól lehet végezni. Olyan birkatürelemmel közelít szegény nyuszilányhoz, mint még soha egyetlen nőnemű lényhez talán, aki nem az anyja vagy a nagynénje, vagy a keresztanyja volt.
- Mmmm... - Somolyogni kezd, mert szinte biztos benne, hogy semmi elvadultul csúnya nem lappang a kérdés mögött, maximum némi Layla-féle huncutság. Éppen ezért veszi a bátorságot, hogy hátulról majdhogynem átölelve a lányt kezdjen válogatni a spanyol narancsok között. - Miss Robillard, miben töri a fejét, mondja? - Pofátlanul közel engedi azt az enyhén borostás pofikáját a lányhoz, és hagyja, hogy a szemtelenebbik vigyora terüljön szét a fején, miközben két kezével továbbra is lekorlátozza Layla mozgásterét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Na héhahó! Azért nincs akkora hasam, mint egy igazi malacnak, jó? Szoktam edzeni, te vagy a szemtanúm. - De még mennyire, hogy szokott. Hányszor és hányszor kiment lábatlankodni Layla edzései előtt vagy után a pályára, hogy közösen is nyomjanak pár kört, csak hogy időt töltsön vele. Aztán persze szemrebbenés nélkül telezabálta magát ebédnél meg vacsoránál, de tényleg nincs rajta szemmel látható súlyfelesleg.
- Ez nem rabszolamunka, kedves kollegina! Ez edukatív gyakorlat. Önfegyelmet tanít nekik, az élet, a tao bensőséges útjairól. Ez a gondolat majdnem olyan mély lett, mint a Marianna-árok. - Igen, nem bírta ki, felhorkant a végére. Ennyi cipekedés után tuti lefáradna mindenki és csak az ágyért ácsingózna, szerinte abszolút jó ötlet, de hát ha leszavazzák...
Cserébe van alkalma revansot venni, hogy lecsapja azt a nagyon magas labdát szinte rögtön, és sarokba szorítja szegény, ártatlan nyuszilányt. Nulla bűntudata van emiatt, meg kell hagyni. Mégis miért panaszkodna? Kedvére gyönyörködhet a külsejében, a hangjában, a nevetésében, sőt jelenleg az éktelen vörösödésében. Ez mindig nagyon-nagyon vicces lesz számára, hogy milyen könnyű zavarba hozni Laylát.
- Hahh... - Csúfosan elhúzza a száját egy gonosznak szánt vigyorba. - Ki is mondta, hogy ne ítélkezzünk csak úgy? - Még a szemöldökét is meghúzogatja mellé. - De úgy terveztem, ha bajba kerülünk, azt együtt tesszük, viszont nagyon megérné. Úgy ismerem a környéket, mint a tenyerem, kár lenne ezt kihagynod és nem kihasználnod. Rengeteg remek helyet tudok izgalmas programokra. - Mot már lágyít annyit az arckifejezésén, hogy csak a csibész vigyorgása maradjon meg az egészből, semmi provokatív, sőt még Laylát is hajlandó elengedni, és inkább mellé állva válogatni össze azokat a narancsokat.
- Meg aztán tudod, tesztelnem kell, hogy a lány, aki tetszik, szeretné-e ezt a helyet, meg minden. Adok a véleményedre. - Említettem, hogy néha szörnyen kicsinyes tud lenni? Amióta meg lett vádolva a több helyre való kitekintéssel nőügyben, előszeretettel dob le hasonló bombákat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elképed. Konkrétan elképed. Nem gondolta volna, hogy a mindig nyuszi, mindig mézédes természetű Laylába irónia szorult. Aztán kontrollálatlanul szakad fel belőle a kendőzetlen röhögés ugyanazzal az éles váltással. Vagy jó fél percen át nevetgél magának, szinte már hasát fogva, de könnyeit biztosan törölgetve.
- És hogy képzelted? Klasszikus felállásban, hogy csak a férfi cipel, vagy modernben, és megosztjuk a terhet? - Húzza, természetesen húzza a kedves drága agyát, ha már adja alá a lovat. Bontogassa csak azokat a szárnyakat, ki tudja, miféle tűzről pattant őzike lesz még belőle egy-két éven belül.
- Mhm, végül is jogos a feltételezés. Ki tudja, nehogy én is egy legyek a csúnya, gonosz rellonos farkasok közül. - A csúfos fintor ezúttal inkább a zöld sztereotípiának szól; a rellonosok sokszor fenevadak hírében állnak vagy így, vagy úgy. Ő naaagyon messze áll ettől a képtől.
Ahogy elereszti kedvenc nyuszilányát, és mellé perdül narancsot válogatni, elégedett vigyorral veszi tudomásul, hogy sikerült teljesen felvillanyoznia őt egy jó kis éjszakai túrázásra. Merlin adjon elég erőt, hogy ne próbáljon tovább menni egy csóknál majd, mert előbbit teljesen természetesnek veszi ezen a ponton, mármint, hogy megpróbálja.
- Eljössz velem kirándulni? - Szükségét érzi visszadobni a kérdést, elvégre neki ez betervezett dolog volt, rávenni Laylát az éjszakai kiszökdösésre. Ráadásul most már ki is hoppanálhatnak, ha a lánynak megvan a vizsgája. Ő még most fogja megtanulni.
Ééés bingó. Néha ezt az egy találatot túl könnyűnek érzi bevinni, de mit tegyen, ha sérült a férfiúi büszkesége akkor és ott? Még annak ellenére is üti a vasat egyszer-egyszer, hogy a Navine lányhálójában már ezt megbeszélték úgy-ahogy. Layla sértettsége mai napig csibészkedésre készteti és kisördögi örömmel tölti el. Szerencsére a susmorgását nem hallja, de a reakció bőven elég, hogy abbahagyja a rosszalkodást és elé tartsa a kosarat, amit jól megpakoltak már.
- Ma este elmondom neked, ki az, ha érdekel. - Naná, végre ideje tiszta vizet önteni a pohárba és közölni a nyuszilánnyal, hogy eleget kerülgették azt a forró kását. Ideje valami izgalmasabb terepre tévedni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Oké, fogadjunk. Ha tényleg megcsináljuk és én nyerek, én leszek a párod a következő bálon. - Még ő is röhejesnek érzi lassan, milyen gyerekes eszközökhöz nyúl vissza ahelyett, hogy kerek-perec elmondaná Laylának, mi a helyzet, de úgy érzi, amíg nem tisztázzák, hogy egyáltalán futni akar utána, mint kiskutya a frisby után, addig nehéz dolga lesz egyértelműsíteni, hogy ez egy randi, és nyakig bele van esve ebbe a szépségbe.
- Az nem jelenti, hogy nem foglak felfalni az első adandó alkalommal. - Huncut-gonoszkás félmosolyt villant meg. Istenem, ez a csaj aranyat ér, annyira édes és szelíden piszkálható. A leghízelgőbb az egészben, hogy ilyen ártatlanul többnyire csak jókat feltételez róla.
Úgy tűnik, a randira hívásban már nem annyira bárányka, nagyon szépen veszi a kanyart. Fel is merül a kedvenc, szeleburdi levitásunkban, hogy ugyan bizony a nyuszilánynak hány randifelkérésben volt már része, hogy ilyen természetes könnyedséggel jönnek a szavak? Ezt még kideríti így vagy úgy, de egyelőre csak meglehetősen elégedett, hogy Layla érdeklődését felkeltette az estével kapcsolatosan.

Már ott lapul a szobája ajtajának kulcsa az ő zsebében is. Kicsit félreesőbb helyen várta be a lányt, hogy ne azonnal szúrják ki őket, csak mondjuk úgy... pár óra múlva, ja. Biztos benne, hogy fejmosást fognak kapni érte, de mindent megér ennyi kis kockázat. Szerencsére távol vannak a nagyvárosoktól, így a műfények nem fogják elnyomni ezt a mai, igen tiszta égboltot.
Layla úgy suhan be mellé, mintha mindig is egy kémnő lakozott volna benne: óvatosan, halkan, szinte rezzenéstelenül. Nem teketóriázik egy perccel sem tovább: olyan természetességgel kulcsolja rá az ujjait Layla kézfejére, mintha minden találkozásuk alkalmával ez lenne a módi.
- Vigyázz, hova lépsz. - Azért gyújt a pálcája végén egy kicsinyke lángot, hogy lássanak is valamit az útból, de egyébiránt elindul a lánnyal együtt, már persze, ha hajlandóak követni.
- Ha meg is büntetnek, majd azt mondom, hogy én csaltalak bele, és ez így is van. Bár, ha ügyesek vagyunk, és visszaérünk, mielőtt körbejárnának, nem lesz nagy gond. - Biztos, ami biztos, kitömte az ágyat a párnákkal, mintha aludna.
Viszonylag közel, úgy fél óra sétára vannak a vízparttól, nagyon jó helyet találtak az edzőtáborhoz, úgy hogy nem is kell túl durva terepen áthaladniuk.
- Mindig meg akartam kérdezni, hogy... - Kissé habozik, de végtére is részéről is szükséges a bizonyosság. - ... a barátod nem rendez fesztivált érte, hogy ha túl sokat vagy velem? -