34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Elias Napoleon Diaboli összes RPG hozzászólása (63 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. október 6. 00:39 Ugrás a poszthoz

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

Élhetek azzal a kiváltsággal, hogy Mester közvetlen közelében tartózkodjam, miután van lehetőségem elhagyni azt a lepratelepet, amit iskolának hívnak a kedves kisdiákok. Még szavai visszhangzanak a fülembe, ahogy a robosztus épület egyre nagyobbnak tűnik - közeledem. Orromon keresztül távozik a füst, arrafelé sem pillantva hajítom el a csikket, ha éppen szerencsém van, taposok rá.
- Mi a terv? Ha nem kevered ki időben, a csávó kiherél.
Mindig jól esik, mikor megszólalsz, és hallhatom a hangodban a megbúvó aggodalmat. Tudod, a legjobb ebben, hogyha nekem fáj, akkor neked is, szóval kurvára értékelném, ha nem osztanál meg haszontalan információkat ezen az amúgy is retek őszi napon, és csak hagynád, hogy kitaláljam, mégis hogy kivitelezzem. Tisztában vagyok a buktatókkal, csak hálás lennék, ha nem nyomnád még te is nekem ezt a fos szöveget.
- Mindketten tudjuk, hogy nélkülem semmit nem érsz.
Képtelenség, hogy elfelejtsem, mert mindig felhívod rá a figyelmem. És igen, tudom. Nagyot szusszanva lököm be az ajtót, nem törődve hagyom magam után nyitva, ha valakit zavar, majd becsukja. Kezeim a talárt félretolva pihennek zsebeimben, fejemet előre hajtva szisszenek fel, ahogy a kellemes meleg kezdi körbeölelni kissé átfagyott lábamat. Kezem megremegve emelkedik ki zsebemből, már nyúlnék oda, mikor jobbról érzem meg a testet, ami nekem ütközik. Automatikusan ökölbe szorulnak ujjaim.
- Nem bánthatod.
Kussolsz! Hogy ne bántsam, amikor… Fejemet kapom oldalra, ám még így is kicsit lejjebb tartom, hogy szembesülhessek a nálam sokkal alacsonyabb lánnyal, akinek akkora karikák éktelenkednek a szeme alatt, öröm rájuk nézni. Fénytelen kékjeimben villan meg az elégedettség, ahogy végig mérem, miközben kiegyenesedem.
- Még egy ilyen, és az arcodra kiülő világfájdalom lesz a legkisebb gondod - emelem feljebb fejemet, lesandítok rá. Vajon megéri energiát belefeccölni abba, hogy úgy formázzam, ahogy nekem jól esik? Fiatalnak tűnik, még bőven megvan a lehetőségem arra, hogy úgy mozogjon, ahogy én fütyülök, és talán még annyira nem is lenne megerőltető. Mit gondolsz?
- Rendesen aranyos az arca, vágod? Tartsuk meg! Naaaaa! Játéknak, tudod.
Olyan vagy, mint egy kibaszott három éves, amivel egyáltalán… de, rendben van. Megoldod. Értettem. Akkor megtartjuk. De hagyd rám a többit, mert csak összezavarsz megint, ha pofázol.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. október 17. 00:27 Ugrás a poszthoz

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

- Szerinted ide csak ilyen balfaszok járnak?
Nem tudom, de mi sem leszünk mások. Nem lehetünk, és ezt te is nagyon jól tudod, úgyhogy moderáld magad, és legalább az első pár hónapban hitessük el velük, hogy nem vagyunk annyira rosszak. Kivéve vele, mert vele már most elbasztuk, de mivel nagyon szépen megkértél, hogy tartsuk meg, tényleg, mint valami háziállatot, így eleget teszek a kérésednek. De tudod, mi az alku ilyenkor mindig.
- Ünneprontó vagy. De tudom. Csendben maradok, csak ne cseszd el nekem.
Mintha hagynál más választást, minthogy ne úgy cselekedjek, ahogy neked jó. Ennyire nem kellene ostobának nézned, különben a végén tényleg elcseszem, csakhogy főhess a levedben pár napig. Akkor vagy a legjobb társaság, gondolom ezt is tudod: akkor kussban vagy. Nem úgy, mint a lány. Szavaim halkságuk ellenére vágják át korbácsként a köztünk lévő levegőt, de neki még van ideje nézelődni, amíg végre leesik neki, mégis mi történik. Szemöldököm mozdul, már tényleg elismerően, miközben ujjaim engednek ki öklömből.
- Kurva szarul nézel ki - közlöm a tényt mindenféle teketória nélkül. Bizonyos, hogy fiatalabb nálam, de mielőtt bárki is azt hinné, nem fogok neki állni megtippelni a korát, mivel nem is érdekel, plusz van jobb dolgom is ennél. Például megszerezni magamnak, aminek a legegyszerűbb módja, ha… - Nem tudsz aludni? - hajolok lejjebb, hogy ne tornyosuljak annyira fölé. Az arcomra kerülő halvány mosoly nem árulkodik másról, mint kedvességről, és a tőlem telhető legtöbb bizalmat szeretném általa sugározni a lány felé, mialatt eltűrök arca elől pár tincset füle mögé. Kezemet húzom vissza, lazán csúsztatom zsebembe, és töretlen mosolygok felfelé rá. - Miért nem? - nem mintha érdekelne. Sokkal jobban megmozgatta a fantáziám mondandójának az a része, hogy jóvá szeretné tenni a hibáját. Több ilyen diák kellene ebbe a leprába, és máris nem lenne annyira elviselhetetlen, mint amilyen most.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. október 25. 22:43 Ugrás a poszthoz

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

Az egyetértő bólintás sokkal többet elárul, mint azt gondolná. Mindezek után még belesimul a hangom adta nyugalomba, mintha pár pillanattal ezelőtt nem az fordult volna meg a fejemben, hogy tudnék neki fájdalmat okozni. Ha kell, akár évekig is - éppen ezért, minden ép eszemet összeszedve mosolyodom el halványan, ahogy lejjebb hajolok. A válaszra hümmentek, kezem már mozdul, hogy a tincseket tűrjem el arcából. Ám az utána következő reakció még engem is meglep.
- Komolyan beszélsz? Ez mindenkit meglepne, mégis mi a fasz?
Felegyenesedem, zsebeimbe süllyesztem kezeimet, amíg a lány konkrétan pofozgatja magát. Túlzás lenne azt állítani, hogy türelmesen, de moderálva magam várom, hogy végre képes legyen valami emberi lényként viselkedni, és netalántán még vissza is forduljon felém, hogy legalább valamennyire érdemben folytathassuk a beszélgetést.
- Azért szórakoztató volt.
Az, de nem érek rá ennyi időt elcseszni erre, mikor ennél mindennek több értelme lenne, csak megint belerángattál a baromságodba, én meg eleget teszek neki. Kékjeim a velem szemben lévő falról esnek ismét a lányra, aki megszólal, de értelmes megint nem esik ki a száján. Halkan nevetve emelem kezeimet szemeimhez, könnyed mozdulattal dörzsölöm meg azokat, majd ahogy leejtem magam mellé fejem felfelé fordul. A plafont szuggerálom pár pillanatig.
- Borzasztóan idegesítő vagy, mondták már? - biccentem előre fejemet, majd pislogok lefelé, leginkább a felém nyújtott kézre. Igyekszem koncentrálni az elhangzó névre, de ahogy kiejti a száján, úgy is felejtem el.
- David Jeremy - sütöm le tekintetem a felém nyújtott kézre, felső ajkam húzódik fel minimálisan, ahogy csak belegondolok abba, hogy hozzám érjen. - Nem érdekel melyiket használod - előzöm meg a felesleges kérdéseket, hogy én melyiket használom, és lehet hab a torta tetején, hogy az sem érdekel, ő melyiket használja - még a vezetéknevem sem hangzik el. Legalább abban biztos vagyok, hogy két név hangzott el, plusz a háza és évfolyama, mintha minimum kihallgatáson lenne. Talán nem is áll messze ez annyira a valóságtól.
Utoljára módosította:Elias Napoleon Diaboli, 2021. október 25. 22:46
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 2. 18:58 Ugrás a poszthoz

× i hate you. probably ×
---DÉVAI VINCE ÁRON---
× with all my love × primo victoria ×

Teljes mértékben elutasító voltam az ötlettel, és nem véletlenül. Mégis ki vágyik arra, hogy megszámlálhatatlan ostoba gyerek közé legyen zárva? Senki. Pontosan. Ennek ellenére én pontosan erre lettem kárhoztatva, mert Mester szerint nagyon jót tenne, ha velem egy idősekkel lennék körbevéve. Jót akar, mindenki tudja. Mélyen legbelül egyet is értenék vele, ha ez nem azt jelentené, hogy elszeparálódtam tőle. Nem teljesen, persze, hogy nem, hiszen csak a városig kell mennem hétvégente, hogy láthassam és időt töltsek vele, mégis úgy érzem, mintha több száz, akár még ezer kilométer választana el tőle. Olyan, mintha egy bentlakásos iskolába lennék száműzve, mert valami rosszat csináltam. Vajon tényleg ez lenne az oka? Valamit elbasztam, és ezzel büntet? Túlságosan enyhén megúsztam volna, ha valóban erről lenne szó.
- Te, azt tudod, hogy tényleg van olyan, hogy bentlakásos iskola?
Ó, Merlin éledjen fel, de jó, hogy vagy nekem, nem is gondoltam volna, hogy a világ ilyen hihetetlen dolgokat is rejteget. Ki gondolná, hogy most is egy ilyennek a padlóját koptatom, mi? Ahogy a fejemben meg-megszólaló ütemre érinti sarkam, messziről hallom csak a szárnyak csapkodását. Oda kellene felmennem, fogni egy ilyen szárnyas istenvertét és kipróbálni az új keverékemet, leírni a hatását, majd elküldeni Mesternek. Legalább helyszínen vagyok, nem is kell baglyot keresnem. Ez lenne a terv.
- Mi ez a buzi gyerek?!
Szám elé kapva a kezemet köhögéssel palástolom a kibuggyanó röhögést. Mutatóujjamat nyújtom ki, függőlegesen szorítom ajkaimra, ahogy torkomat köszörülöm meg halkan. Lehet rajta kellene kipróbálni az új bájitalomat. Amúgy is elegem van az állatok megfigyeléséből, hogy milyen reakciót produkálnak. Halkan hümmentek, a gyerek után fordítom fejemet, ahogy felfelé sétál a fertő felé. Hátamat vetem vissza ugyanúgy a falnak, zsebeimbe süllyesztem kezemet, lábamat vetem keresztbe bokámnál.
- Akkor megvárjuk.
Akkor meg.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 2. 19:47 Ugrás a poszthoz

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

Vele is csak eggyel többen vagyunk ezen a bolygón, ha még egy ennyire egyszerű kérdésre sem tud válaszolni. De persze kéretlen információkat, mint a neve is, azt tud közölni, ráadásul minden formalitással megspékelve, amit úgy hagyok figyelmen kívül, mint a nemrég megpróbált mosolyát. Legalább megpróbálta, még ha csúfos kudarcba is fulladt az egész.
Szemöldököm mégis akaratlan emelkedik meg, mert nem áll meg a visszakérdezésnél, de pillanatok múltán már ott tartunk, ha lógni szeretnék fura arcokkal, akkor keressem meg nyugodtan és áll rendelkezésemre. Ennek a lánynak biztosan valami elmebaja van, és ha már én mondom, akkor el kell gondolkodni rajta, mert ez már jelent valamit. Elég egyértelmű és mély “pf” hang hagyja el torkomat. Faszért mennék én az Eridon közelébe, amikor a Rellont nem tudom elviselni? Ó, édes istenem, mit ugrál már a témák között? Mikor vesz levegőt?
- Ja, kösz az ajánlatot - felelem végül tömören, mert esélytelennek tartom, hogy én bármikor is feltűnjek az Eridon környékén, főleg azzal a feltett szándékkal, hogy éppen őt keressem. Vajon ő tényleg elhiszi, amit mondd, vagy csak kimondja, hogy beszéljen?
Meg sem rezzenek az érkező bókra, és mindenki mással ellentétben, nem nézek végig magamon, ahogy normális emberi reakció lenne, csupán egy biccentéssel konstatálom az elhangzottakat. A legtöbb esetben fordítva is kéne működnie a dolgoknak, mármint, hogy nekem is bókolnom kellene, de már közöltem, hogy a karikák a szeme alatt kiszúrják az ember szemét, többet ne várjon tőlem. A hirtelen megváltozott kisugárzására csillan meg tekintetem, végül vállam felett pillantok hátra.
- Semmi nincs - fejezem be a mondatot, ahogy visszafordulok előre. - A kialvatlanságtól látsz dolgokat? - teszem össze igen hamar a képet, azokból az infókból, amik elhangzottak eddig. Tökéletesebb alanyra nincs is szükségem az egyik bájitalom tesztelésére. Halvány, meleg mosoly kerül ajkaimra, ahogy előrébb dőlök ismét. - Minden rendben lesz. Segítek - nyúlok fel lesütött tekintettel, és morzsolom meg egy tincsének a végét.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 21. 18:46 Ugrás a poszthoz

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

- Nem viccelek, ha azt mondom, hogy hibbant a csaj. Használjuk ki.
Mintha mondani kellene, amikor lerí róla. Az alváshiánynak lehet hallucináció a tünete vajon? Mert nagyon úgy tűnik, hogy éppen azt nézem végig premier plánba, és meg kell hagyni, eléggé élvezem. A hallgatása bőven elég válasz a feltett kérdésre, és tudom, hogy nagyjából kettő perc alatt tudnék neki segíteni enyhíteni a rémet, ami kergeti nappal is. Lehet már késő, és az egész kastély azt hiszi, totál őrült, ami nekem csak még inkább kapóra jönne: felajánlom, hogy leszek a mentsvár, a biztos pont, ahova menekülhet a csúnya és gonosz világ elől. Mosolyom nem lankad a kérésre, ajkam szeglete azonban megremeg, ahogy remegni kezd a szemem láttára - de nem szélesedik. Visszafogom magam, mert szükséges, így a kiskutya tekintetet kapom el, tartom a mosolyomat, miközben ujjaim könnyed mozdulatokkal simulnak arra a tincsre folyamatos jelleggel.
- Minden rendben lesz - előbb vagy utóbb. Na, igen. A legjobb az utóbb lenne, úgyhogy a nálam lévő fájdalomcsillapító és nyugtató hatású főzetem biztosan nem opció, plusz nem fogom egy alváshiányos kislányra pazarolni, amikor magamnak készítettem.
- Most legyél okos.
Megoldom, csak add meg a lehetőséget, mert a felesleges pofázásoddal megint semmire nem fogunk jutni. Látod? Már szalad el a lány, most mondd meg! Kapjak utána? Az ellentétes lenne azzal, hogy mennyire nem érdekel mit tesz. Viszont, ha nem teszem, akkor a lehetőségünk is elszalasztom a picsába. Ujjaim nyílnak el, hogy a köztük maradt pár sötét hajszál hulljon a földre, majd nagyot nyelek, hogy visszafogjam már csak a gondolattól is keletkezett undort és megvetést.
- Hihetetlen, hogy erre képe-.
Gyors mozdulattal libbenek utána, csuklóját megfogva kényszerítem megállásra, majd ezzel párhuzamosan fordítom magam felé és húzom fejét mellkasomra. Szabad kezem csúszik fejére, óvatos mozdulatokkal kezdem el simogatni haját, halk, mély hangon csitítgatom.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 22. 19:55 Ugrás a poszthoz

× i hate you. probably ×
---DÉVAI VINCE ÁRON---
× with all my love × primo victoria ×

- Vagy nem is kell megvárni.
Mi van? Fordítom fejemet a lépcső felé, ami előtt a srác áll. Ez sokkal gyorsabban ment, mint arra számítottam. Így legalább valóban nem kell várni a bárgyú képére, hanem egész hamar megcselekedhetem azt, amire készültem. A bájital kupakja pukkan egy halkat a zsebemben, hüvelykem simul a tetejére, de a baglyok hangoskodásától, hiába vannak tőlünk méterekre, aligha hallhatja a srác, miközben ellököm magam a faltól és szembe fordulok vele. Lassan vezetem tekintetem a cipőjéről arcára, ahol megállapodnak a kékek. Egyetlen mély levegőt veszek, majd vigyorodom el szélesen a kérdésre. Ujjaim közé fogom az aprócska fiolát, így azok kitakarják az egészet, aprót lépek közelebb a sráchoz, kezemet húzom el arca előtt lassan: hüvelykujjam egyetlen pillanatra emelkedik el a fiola tetejéről, pontosan akkor amikor orra előtt van, ott állítom is meg két szekundumra, majd simul is vissza rá, hogy visszatehessem kezemet zsebembe.
- Prada Luna Rossa Carbon - felelem. Kezem mozdul a textil takarásában, hogy a fiola tetejét gyakorlott mozdulatokkal helyezzem vissza rá, ahogy szélesen elmosolyodom a kihallgatásra. Halkan nevetek fel, csípőmet tolom ki, bal lábamra helyezem testsúlyomat.
- Hallod? Megszagoltattad vele? Mégis mi a fasz a terv? Így semmi értelme!
Kussolj, és figyelj.
- Kíváncsi kölyök vagy - mérem végig ismét. - Ez az első évem itt - tömör válasz, mert nem terelheti el a figyelmem arról, ami hamarosan bekövetkezik. A bájital különlegessége, hogyha levegővel érintkezik, akkor a fiola negyede láthatatlan gőzzé változik, míg a maradék a fiolában marad folyékony halmazállapotban. Ennek a drágának a gőze három percen keresztül képzelteti veled a legszörnyűbb rémálmodat, míg ha megiszod tíz percig élvezheted ugyanezt. Csodálatos, nemde? És még csak nem is igényel akkora precizitást az elkészítése.
- Hát erre kíváncsi leszek.
Hálás lennék, ha nem duzzognál. Ha megitatom vele, megbomolhat az elméje, az meg kurvára nem lenne elővigyázatos, és...
- Gyerünk, mondd ki!
És Mester is haragudna rám utána.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 22. 21:58 Ugrás a poszthoz

× i'll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Az ajtó hangos robajjal vágódik a falnak, majd vissza. Tenyeremet feszítem ki magam előtt, hogy annak csapódjon a tömör fa, ne az arcomnak lehetőség szerint, mert jó érzés lenne, ha ugyanennyi vérrel jutnék valahogy haza. Így is elég az a veszteség, ami a szemöldökömből folyik. Erőteljes mozdulattal taszítok még egyet az ajtón, kijjebb lépek, és reflexszerűen fogalmazódik a gondolat, hogy arrébb kúszok, de hiába van közel éjfél, az utca szinte tömve van. Gyökér kölykök. Szabad kezem szorít combomra, felegyenesedem, az ajtó fölött elhelyezett kis tető alól is lépek, így az esőnek lehetősége van ütemesen kopogni a fekete dzsekin. Bicegve indulok el, az első szűkebb és kihaltabb utcának a sarkában kapaszkodok meg, ahogy vállam felett előre, majd hátra nézek még utoljára - hátha vagyok akkora mázlista, hogy senki nem lát - és libbenek be a sötétségbe.
- Ugye nem?
Valószínűleg de. Hátamat vetem a falnak, miközben kezem nyúl a nadrág gombjához és szinte szaggatom le magamról a ruhadarabot, amíg fel nem bukkan az alatta megbúvó fásli. Térdemig tolom a nadrágot, majd egyszerűen engedem le magam a földre, hogy a fiolát szedjem ki zsebemből, húzzam is le az egész tartalmát, majd lassú mozdulatokkal kezdjem el letekerni az anyagot. Ujjam meg-megremeg a mozdulatsor közben, a cselekvés is megakad olykor, ám akkor biztosan, amikor szemem sarkából észlelem a sziluettet. Levegőm elakad, gondolkodás nélkül változom át - még éppen hallom az eltűnő kezemből kieső fiolát összetörni -, hogy a nem megbűvölt ruhák alatt húzzam össze magam. Csak meg kell várni, amíg elmegy. Csak meg kell…
- És ha nem teszi?
Akkor itt halok meg. Vagy ő. Opcionális.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 23. 09:28 Ugrás a poszthoz

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Azt leszögezhetjük, hogy elég régen kerültünk ilyen kellemetlen helyzetbe. Csak a cipőt bánom, mert szerintem brutálisan jól állt, de így, hogy a megbűvölést el kellett hagyni, nem nagyon van más választásom, mint lemondani róla. Na, lássuk, hogy a faszba tudok innen elmenni. Jobbra tőlem három kuka, balra csupán a fal, aminek mentén jöttem, logikus lépésnek tűnik arra indulni.
- Mi a…
Az apró, mégis kellemetlen nyomásra húzom össze magam még jobban. Villás nyelvem ki-be szökik számból, ahogy igyekszem felmérni, mégis kivel vagy mivel állok éppen szemben. Jobban összehúzom magam a sziszegő hang kíséretében, a felettem elterülő póló mozdul ennek megfelelően, míg végre annak ujján dugom ki a fejem. Sötét van, alig látok. Tökéletes időzítése van ennek is: bár nyelvem folyamatosan jár ki és be, mindössze azt tudom felmérni, hogy valószínűleg férfi. A teste masszív, a hőkibocsátása túl magas és nagy ahhoz, hogy egy törékeny nő legyen.
- Legalább azt tudjuk, hogy kíváncsi. Ha még egyszer megbököd a cipőjével, levágom a lábát.
Ne legyél agresszív, esélyünk sincs, ezt igazán észrevehetted volna. Szerencsémre a póló ujja, és a kuka árnyéka tökéletesen takar, de sajnálatos módon ez nem mehet így tovább. Ha sokáig így maradok, meghalok. Ez a hőmérséklet már egyáltalán nem ideális. Szusszanva, tehát valójában sziszegve csúszok kijjebb a póló adta takarásból, hogy azzal a lendülettel emeljem fel fejemet és amennyire csak tudom nézzek végig a… ja, pasin.
- De jó vagy! Mit vársz? Tapsot? Csinálj már valamit!
Azon vagyok! Testemet összébb húzom, fejemet feljebb emelem, kissé hátrébb is tolom, ahogy sziszegve és minimálisan ide-oda mozogva szuggerálom a pasit. Ha nem lép le, kénytelen leszek támadni. Jaj, de régen volt ilyen!
- Rendesen hiányzott.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 23. 19:52 Ugrás a poszthoz

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Ki kellene kutatni valahonnan mélyről a patthelyzet fogalmát, mert a pontos meghatározást homály fedi, viszont van egy sanda gyanúm aziránt, hogy ez az. Nem is kicsit. Ez megmerevedett, én tíz percen belül meghalok, ha így folytatom, azonban mozdulni nem kellene hirtelen. Nem értékelném, ha rám taposna, bár a félhomályban elnézve az arcát, aligha tud megmozdulni.
- Pálcád?
Ó, baszdmeg! Remek ötlet. Fejem billen oldalra, ahogy végig mérem ismét a férfit, villás nyelvem dugom ki utoljára, mielőtt lassan fordulnék el tőle a kabátom ujja felé. Gondolkodás nélkül fúrom bele magam: nem tehetek mást. Ha mágus, ha nem, vissza kell változnom, ő meg maximum gazdagabb lesz egy felejtés-átokkal, amiről meg nem én tehetek. Faszért most kell ennek is erre mászkálnia a hülye gyorskajájával. Nyelvem érzékeli a bot darabot - még szerencse, hogy hoztam magammal -, orrommal neki is ütközöm minimálisan, és ha tudnék, ez lenne az a pillanat, amikor széles vigyor terülne el arcomon. Visszább húzom fejemet, majd állok neki tolni az ujj széle felé a pálcát, hogyha visszaváltozok, biztosan kéznél legyen. Először nyelvem látszik a kabát ujjából, majd fejem bukkan fel, míg végül lassan, óvatoskodva csúszok ki hullámzó testtel a pálca mellett. Testemnek felüdülés volt a még testhőtől meleg kabát ujja, de sajnos nem érek rá élvezkedni.
- És most?
Nem tudom. Te vagy az okos kettőnk közül, azt hittem előrukkolsz valami fasza ötlettel. A pasi le van dermedve, mégis mit tehetnék? Nem fogom feleslegesen rá pazarolni a mérgem, a bájitalokat nem tudom használni, mert nincs kezem - micsoda meglepetés -, de minél előbb vissza kellene változnom, különben órák kellenek majd emberi alakban is, mielőtt eltudnék innen mozdulni. Egyáltalán nem jött ez az átváltozás jókor. Ha nem változok vissza rövid időn belül, megmerevednek a végtagjaim, nem tudok gyorsan a pálcáért nyúlni… Tutira ez a patthelyzet.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 23. 21:44 Ugrás a poszthoz

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Ritkán van olyan, hogy egyáltalán nincs ötletem, mégis mit tehetnék egy kellemetlen szituáció elkerülése érdekében. Merthogy ezt nem elég, hogy elkerülni nem sikerült, de konkrétan a közepén ülök. A férfi nem mozdul, mintha minimum szellemet - ha-ha - látott volna, én meg agyalok, mégis mi lenne a legjobb megoldás a sok szar közül. Fasza kilátások. Az üveg reccsen, és ennyi éppen elég ahhoz, hogy tudjam, nem vesztettük el nagyon a fazont, csak pillanatnyi ledermedés történik. Bátorkodom a pálcám hegyét megmutatni csupán a kabát ujjából, hátha ad valami jelet, ami arra enged következtetni, hogy nem mugli, vagy ha az, akkor az ciki, de ehelyett...
- A büdös picsába!
Egyetértek. Rohadtul. Az első érzés, ami bekúszik az agyamba, a fájdalom. A következő is, ahogy a téglafalnak vágódok, szó szerint kirepülve az ujjból. Ernyedten esek vissza az összegyűrődött és sározott ruhákra, nyelvem aprót mozdul, amíg végig mérem az előttem állót ismét. Te utolsó féreg.
- Ne te-.
Visszaváltozom. Pár tizedmásodpercig összegörnyedve fekszem a ruhakupacon, végtagjaim remegnek meg, de végül a düh kerekedik felül. Gyors mozdulattal kapok a pálcám után, pattanok fel és szegezem a pasi torkának azt mindenféle előzetes gondolkodás nélkül. Leszarom, ha mugli. Leszarom, ha auror. Mindent leszarok. Törleszkedem előre, pálcám hegye mélyed a nyakon lévő puha bőrbe, ha minden úgy alakul, ahogy azt elképzeltem.
- Esküszöm megöllek - sziszegem fogaim között a szavakat. Nem foglalkozom a hátamba és a medencémbe ékelődő fájdalommal, ahogy a vedlés kezdetével fokozatosan növő fájdalom is megszűnik a lábamban - nem érdekel, hogy meztelenül állok előtte, nem érdekel, hogy megláthatja a lábam. Minden külső behatás megszűnik, ami csak egyetlen pillanatra is kizökkenthet, mert nincs az az élőlény, ami most eltereli a figyelmem róla.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 24. 09:40 Ugrás a poszthoz

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Minden porcikám sikít azért, hogy fájdalmat okozzak neki az azonnali halál előtt. Az agyamba leszálló ködöt egyetlen ember lenne képes eloszlatni mindössze egy szavával, de ő rohadtul nincs a közelemben. Szinte már állatias ösztönök kerekednek felül az emberieken, ami csak nő, ahogy megszólal. Erősebben nyomom a pálcát torkának, pedig elképzelésem sincs mit kezdhetnék vele, mikor az agyamra valami blokk kerül. Szabad kezem mozdul, automatikus mozdulattal nyúlnék a kabátom belső zsebeinek egyikébe, hogy előszedjem az egyik fiolát, ám rá kell jönnöm - éppen olyan halott ez a cselekvési kezdeményezés, mint hamarosan én. És ez az a pillanat, aminek el kellett jönnie.
Hirtelen csap meg a hideg levegő, sejtjeim viszik tovább egymásra az ingert, a fájdalom ismét felüti a fejét, míg én gyorsan kapok medencémhez, mintha ez enyhíthetne bármit is. Lassan pillantok el a férfi arcáról, magamon vezetem lejjebb tekintetem: a zúzódás már most hatalmas. Felciccenek, visszapillantok rá, majd elhúzom torkától a fadarabot.
- Basszameg - motyogom magam elé, ahogy hátrébb tántorodok, pálcát tartó kezem simul combom felső részére. Legalább a hideg marja most a felületet, nem a fájdalom. Darabos mozdulatokkal lépek vissza a mocskos ruhákhoz, tétovázás nélkül állok neki felöltözni. Nem foglalkozom a pasival, ha mugli, akkor sokkal nagyobb félelmet és meglepődést kellett volna látnom rajta a pálca láttán, vagy netalántán - megmerem kockáztatni - ki is röhögött volna, de egyik sem történt meg. Mágus.
Hátamat vetem a falnak, halkan szisszenek fel, ahogy a sérült felületet érinti. Felrángatom magamra a nadrágot, majd a cipőt és végre érezhetem, hogy minden bájital a helyén van. Szusszanva nyúlok bele a zsebbe, a kék löttyöt elővéve húzom le azonnal.
- Ez jobb, mint a drog - morgom inkább magamnak, mintsem az előttem állónak, akire fel is nézek. Fejem billen oldalasan. Ha pofázni tud, akkor vajon mozdulni is? Szemöldököm emelkedik meg, egy másik fiolát szedek ki a zsebből. - Csakhogy tisztázzuk: mire kimondanád az első átkot, ami eszedbe jut, ez már repül, és lemarja az arcod - emelem feljebb, hogy egyértelmű legyen.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 24. 13:07 Ugrás a poszthoz

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Az embernek mindig van egy belső hangja, amit a józanabbik énjének lehet hívni. A baj akkor van, ha az az én eltűnik, és még csak nem is ésszerű, ráadásul pontosan tudod, hogy arra ösztökélne, hogy tedd meg, ami először megfogalmazódott benned. Csábító ajánlat, de az én belső hangom távolról szól, otthonról, hogyha megteszem, akkor súlyos következményei lehetnek. Elveszthetem őt - és ennek, valamint a hideg levegő józanító hatásának köszönhetően, ellépek tőle.
- Segíteni? - emelkedik meg szemöldököm kérdőn, utolsó rántással kerül fel rendesen rám a nadrág. Felnevetek fejcsóválva. Még feltételekhez is köti a segítséget. Micsoda önzetlen jellem. Segítek, ha a kocsma mosdójában térdelsz előttem a farkammal a szádban húsz percet. Ez is önzetlen mondat - főleg, ha bejön -, mégis visszacsúsztatom a fiolát oda, ahonnan elővettem. A pálcám is visszakerül a helyére, hátamat ismét a falnak vetem. Gyorsabban és reszketegebben lélegzem, de ez legyen a legkevesebb, ha már életben maradtam.
- Szóval hogy tudnál te nekem segíteni? - előrehullott tincseim közül pillantok fel rá, kékjeim meg-megcsillannak a tompa fényben. Ha a válasz az lesz, hogy ad valami speckó kencét a zúzódásokra, akkor pofán röhögöm. Ha bájitalt ajánlj fel, akkor meg főleg, de már eljutottam arra a szintre, hogy érdekeljen mit tudna nekem nyújtani egy pasi, aki egy kígyó láttán megmerevedik, mint fasz a lakodalomban.
Mély levegőt veszek, felegyenesedem, dzsekim zsebében kezdek el turkálni, amíg a választ várom. A cigarettás doboz kicsit megviselten kerül elő, de a tartalma legalább egész ép. Kiveszek egy szálat, meggyújtom, majd nyújtom a dobozt a férfi felé egyetlen szó nélkül.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 24. 17:31 Ugrás a poszthoz

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

A kellemetlen szúró érzés, ahogy a nadrág hozzáér a fedetlen bőrfelülethez, ordításra kényszerítene - kiengedném, csakhogy valószínűleg sok bámészkodót vonzana ide egy ember ordítása, az pedig, ebben a helyzetben, nem feltétlen lenne szerencsés. Legalábbis addig nem, amíg nem tudom, hogy ez a fazon mi fán terem.
- Vagy elmondod miről beszélsz, vagy takarodj. Nem érek rá arra, hogy gyorsan elsajátítsam a gondolatolvasást és turkálni kezdjek a fejedben - hangom elmélyül, morranás már inkább, mintsem emberi beszéd. Kitartóan tartom felé a dobozt, míg az én ajkaim között már a meggyújtott szál ficereg, de nem nézek rá. Tekintetem a nadrágot szuggerálja, mintha ezzel megmásíthatnám a fájdalom érzését, de csak annyit várok, hogy a ragadós váladék mikor kezd el átszivárogni a textilen. Ha szerencsém van, a hideg kicsit meggátolja ebben. Lassan húzom vissza a dobozt, visszateszem a zsebbe, mikor végre hajlandó vagyok felnézni. A mozdulatsor ismerős, halvány mosollyal túrom ki a saját öngyújtómat és nyújtom felé azt is.
- Már miért? - szívok bele mélyet, fejemet felemelve, a fejünk fölé engedem ki a füstöt. A tompa lámpafényben még idillinek is lehetne mondani azt a képet, amit keltünk - mármint külső szemlélőnek. Kivéve, hogy lábam megremeg, így kénytelen vagyok hátratántorodni és hátamat ismét a falnak vetni. A rohadt életbe bele már. Hogy ennek is most kell megtörténnie. Ennél kiszolgáltatottabb nem is lehetnék, és még csak pofám sincs szólni egyiküknek sem, hogy hurcoljanak el innen. Félő, hogy Mester nem értékelné a plusz kört, amit okoznék neki, ráadásul a következmények… így is száműzött a kastélyba, mert milyen jó lesz a velem egykorúak között lennem, de félek, hogy más áll a háttérben.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 25. 09:27 Ugrás a poszthoz

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Kissé összeszűkült szemekkel és totálisan értetlenül nézek rá, ahogy neki kezd. Integetni. Végül ahogy az abszurditás eljut a tudatomig, feldolgozásra is kerül, úgy tör ki belőlem a röhögés, a falak győzik visszaverni a mély hangokat, amiket generálok. Szemem elé kapom a kezemet, rázkódó vállakkal, szusszanva nézek végül vissza rá.
- Bocs, hogy meg akartalak ölni. Kvittek vagyunk - bólintok egyet vigyorogva. Bátor dolog elmondani egy embernek a félelmed, amikor tudod róla, hogy bármelyik másodpercben azzá tud változni. Életnagyságban. Bár szavainak semmi értelme, hiszen nem véletlen dugtam ki a pálcát a kabát ujjából, ő mégis felrúgott, de ez legyen a legkevesebb. Mondjuk legalább elvárnám, hogy a zúzódások jobban fájjanak, mint a lábam, így terelve el róla a figyelmem, de nincs ekkora szerencsém.
Vág az esze, mint a beretva. Kíváncsiságtól csillanó kékjeimet emelem fel rá, előrehullott, nedves tincseim között fürkészem az arcát. Nem sétálhatok be egy ispotályba azzal, hogy háromszor sültem fel az animágiával, és amúgy bejegyzetlen is vagyok. Pár auror biztosan örülne ennek, és én nemhogy auror nem vagyok, basszameg, de nem is örülnék neki. Nem sodorhatom veszélybe a családomat.
- Áhá - villanykörte a fejem felett. A szálat fogom ujjaim közé, szabad tenyeremmel támaszkodom meg a vizes falon és lököm el magam tőle. Latolgatom a hallottakat, igyekszem a legjobb döntést meghozni - erről vagyok híres -, de most tényleg szükségem lenne rá. Most komolyan sértettség miatt kussolsz? Állandóan pofázol, de amikor tényleg kellenél, akkor csendben meghúzod magad. Haszontalan vagy. - Értékelem az ajánlatot, de… - de nem bízok egy idegen kotyvalékában. És az enyém sokkal jobb valószínűleg. - Van speciálisan erre megfőzött bájitalom. A fájdalmat elviselem, volt már rosszabb is. A folyamat is lassabb ilyen retek időben, szóval még simán megoldom - fürkészem szkeptikusan, és egyre bizalmatlanabbul. Idegenként, idegennek, saját recept? Érdekes. - Viszont a recept felkeltette a kíváncsiságomat - vallom be végül. Kurva életbe.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 25. 20:05 Ugrás a poszthoz

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Zenész? Még a kirobbanó jó kedvem közepén is tudok értetlen nézni rá, ahogy ez elhangzik, mert nem egészen tudom összerakni, úgyhogy fejem is ennek megfelelően billen oldalasan. Egészen addig, amíg keze nem mozdul a pulóver belső zsebe felé. Akaratlan mozdulok hátrébb, elkapom az engem figyelő tekintetet, pont annyira feszülök be, hogy elhiggyem, mindenre készen állok - feleslegesen. Testtartásom enged, amint a papír, majd a toll kerül elő. Ajkaim közé veszem a füstölgő szálat, pf hang kíséretében röhögök fel a néven, majd villannak kékjeim, ahogy a falra csapja a papírt.
Elképzelésem sincs, miért osztja meg az ennyire bevált receptjét velem egyik pillanatról a másikra, de nem is érdekel, amíg megteszi. Természetesen fenntartásokkal kell kezelnem az egészet, ennyire elvakultan csak egyetlen emberben bízok, és az nem ő. Végre érkeznek az információk is. Minimálisan hőkölök hátra az elkészítési módon, miközben kékjeim a papíron zizegnek, ahogy vési felfelé a szavakat rá.
- Megszárítva? De akkor elveszti az egész értelmét - szalad ráncba a szemöldököm értetlen. Óvatosan nyúlok a papírért, amit elveszek tőle ugyanolyan lassú mozdulattal, mint ahogy nyúltam érte, majd kezdem el olvasni a sorokat. Végül felpillantok rá. - Mégis miért írtad ezt le nekem? - mozgatom meg kicsit a papírt. - Egy hajszálon múlt, hogy tényleg megöllek - fűzöm még hozzá a nem mellékes információt. Az sem lenne mellékes, hogyha ő olyan részen talál el, akkor én is meghalhatok, de ezt elkerültük.
Kell pár pillanat, amíg az információ eljut a tudatomig. Vérfarkasoknál. Ki akarna vérfarkasok közelében lenni, amikor átváltoznak? Fura egy pasi, de ez legyen a legkevesebb.
- Davi- - harapom el a mondatot. Arcára nézek, egyetlen másodpercre a papírra, majd vissza rá. - Elias vagyok - fejezem be végül. - Gyere, meghívlak kajálni, ha már az előző adagod balesetet szenvedett - pillantok a földön heverő papírzacskóra, ami elég szarul néz ki. Fasz sem enne már abból.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 25. 21:19 Ugrás a poszthoz

× i’ll scare the sh*t out of you ×
---WILLIAM MARTIN KRISE---
× with all my love × break down the walls ×

Még vissza is kérdez. Hát baszod, tényleg nincs semmi értelme! Ha a szárazat rakom bele, akkor az egésznek az értelme elveszik már ott, hogy egyáltalán a kiszárítás gondolata megfogan a fejemben. És nem is tette, ami valószínűleg nem véletlen. Aprót bólintok végül. Összehajtom a lapot a már megtört részeknél és csúsztatom zsebembe azt. Majd ezt meglátom még nyugodtabb körülmények között.
- Azért ne szállj el magadtól - vetem oda félvállról. A fal felé fordulok, könnyed mozdulattal nyomom el a csikket a falon, majd pöckölöm el az utca sötétebb része felé. Az ég felé fújom ki a még tüdőmben maradt füstöt. Széles vigyor kerül arcomra, halk nevetés lesz belőle a válaszra. Milyen elővigyázatlan - senki nem segít azért, mert a másiknak nagyobb szüksége van rá. A kérdés csak az, hogy mégis mikor fogja kimutatni a foga fehérjét, tehát azt, amit valójában vár az egészért. Ha egy valamit megtanultam, akkor az az, hogy semmi nincs ingyen. Ennek is meglesz a böjtje, de addig csak élvezem az adandó alkalmat. Ráérek a problémával akkor foglalkozni, ha már ott vagyok.
Végig követem a mozdulatot, ahogy megnézi az időt. Vállat vonok végül, és szó nélkül indulnék tovább, hogy akkor a kezdetleges ismeretségünknek itt is van vége, már hátamat mutatom neki, kezeim zsebeimben, mikor…
- Nem hallottad baszdmeg? Bogolyfalvát mondott!
Megtorpanok, fejemet feljebb emelem, ahogy vállam felett nézek hátra, míg végül akadozva, de testem is követi az agy által kiadott parancsot.
- Ott élek - hivatalosan már nem, mert abban a retkes iskolában, de azért jó érzés legalább elhinni. - Diaboli. A vezetéknevem - fekete tincseimet simítom hátra, kezem ismét zsebemben köt ki, ahogy megint hátat fordítok neki. - Ha én nem keresnélek fel, de azonnali mondanivalód akadna… - fűzöm még hozzá vállam felett hátrafelé beszélve, majd indulok el az utca eleje felé, ahonnan beestem a félhomályba. Bicegve érek ki az utcai kavalkádba - sokan megnéznek mocskos ruháim és kissé megviselt kinézetem miatt, de egy ilyen nap után ez legyen a legkevesebb.
- Láttad a karkötőket? Rendesen megfigyelik.
Ahogy mondod. Ezért nézünk utána mi is.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 25. 22:06 Ugrás a poszthoz

× get out of my way ×
---AGÁRDI KORNÉLIA AURÓRA---
× inner × the final episode ×

Sokkal több mindenre vagyok képes, mint azt én magamról tudnám. Vagy egyáltalán gondolnám. Éppen ezért cselekszem most is úgy, hogy tökéletesen ellent mondjon az alapvető elveimnek és érzéseimnek - de minden undort legyőzve húzom magamhoz közelebb. Csuklóját sem engedem el, amíg kezem a sötét tincseket kezdik el simogatni. Hangom megnyugtatóan - gusztustalanul - cseng, és igyekszem valamiféle emberi kisugárzással felvértezni a lényemet, ha már magamhoz szorítom a törékeny testet.
- Ezt is jónak mondja.
- Semmi baj - szólalok meg halkan. - Nem vagy az - erősítem meg szavait, amit valahogy sikerül kipréselnie magából. Már előre félek attól, hogy milyen lesz a pólóm, ha egyszer végre hajlandó abbahagyni a sírást - amit valószínűleg maga az ölelés váltott ki, a megkönnyebbüléssel, de hát ez van. Ennél jobban nem is alakulhatna az egész. Mindent képes vagyok megtenni azért, hogy nekem jó legyen. Nem véletlen állunk még mindig így, egészen addig, míg ő el nem távolodik tőlem. Szó nélkül hagyom.
- Nincs mit - nyúlok lehajtott arcához, hüvelykujjammal törlök le egy kósza könnycseppet onnan. Kesernyés íz kerül a számba az egész mozdulatsor miatt, kezemet mégsem kapom el. Lassan húzom vissza, zsebembe süllyesztem, aprót lépek hátrébb tőle. Ajkaimon halvány mosoly bukkan fel.
- Szedd rendbe magad - mérem végig, félig megemelkedett szemöldökkel, majd valahogy ugyanolyan lassú és elnyújtott léptekkel távolodom tőle, mint mikor belém ütközött. Fejemet hajtom előre, tincseim így hullanak arcomba, egy halk, de mélyről jövő kuncogás hagyja el ajkaimat. A siker édes íze.
- Elmebeteg vagy.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 26. 09:13 Ugrás a poszthoz

× buddy, do you mind…? ×
---WILLIAM---
× with all my love × it’s not me (it’s you) ×

Sok minden elmondható rólam, és mindet faarccal hallgatnám végig, mert a legtöbb igaz lenne, a másik fele meg nem érdekel. De, ha egy negyed életet az utcán élsz, megtanulod a prioritásokat. Nekem ilyen lett az elővigyázatosság és a taktikusság, amik nélkül valószínűleg már halott lennék - sokak legnagyobb örömére. Ezen tulajdonságaimnak köszönhetően, néha talán túlságosan is, de szkeptikusan állok a dolgokhoz, és a tudás hatalom elve alapján akarok megtudni mindent egyszerre. Másképpen nem működik a világ.
Kavicsot dobál, a kacsák mozdulnak, iszik, megint dobál. Ki tudja mióta csinálja ezt, ahogy ki tudja mióta nézem, ahogy ezt csinálja. Pár kérés, kenőpénz és ingyen elkészített bájital után, minden információ egy dossziéba préselve fekszik a szobámban. Nem a retekben, hanem otthon: ahol Mester van. Mégsem lett kinyitva, mióta nálam van, és nem tudom mire számítsak, ha kinyitom. Talán ezért hagytam olvasatlanul az egészet. Villás nyelvem mozdul előre fejemmel egy időben, hogy amint pár kölyök elhúz előttem, a földre simulva csússzak közelebb, majd mindössze pár méterre tőle, már lábon tegyem meg az utolsó lépéseket.
- Ha ez okoz örömet, akkor nincsenek nagy elvárásaid a világ felé - csúsznak kezeim zsebembe, csípőm kissé oldalasan mozdul, ahogy jobb lábamra helyezem a testsúlyomat és nézem a kacsákat, akik ismét mozdulnak az átbaszás felé. Ostobák. Lepillantva Willre mozdulok, hogy huppanjak a seggemre mellette. Felhúzott térdeimen pihentetem karjaimat.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 26. 11:41 Ugrás a poszthoz

× buddy, do you mind…? ×
---WILLIAM---
× with all my love × it’s not me (it’s you) ×

Tekintetem mindössze pár pillanatig időzik a könyvön, amit kezében tart. Nem is látom jól válla felett, de pontosan elég ennyi, hogy nagyjából legyen elképzelésem mégis mit emésztget éppen. Érdekes érdeklődési kör, de én inkább ne pofázzak, amikor abban lelem örömömet, hogy másoknak ártok, mi? De hát… nem. Úgysem értheti meg senki.
Mint aki érti bólintok egyet a szavaira. Végül is, ezek kacsák, pont nem érdekel mi okoz nekik örömöt, vagy mi sem. A kérdésre mosolyodom el, oldalasan sandítok rá. Kezeim mozdulnak hátam mögé, a kavicson támaszkodom meg tenyereimen, ahogy az ég felé emelem a fejem. Merlinre, mennyire szutyok idő van.
- Diszkrét - szólalok meg először a kérdésre. - De ja - akaratlan nyelek egy nagyobbat, ahogy a kesernyés íz ismét érezhető a számban. Gusztustalan volt, bár előtte hosszú percek felkészülése előzte meg, hogy egyáltalán megigyam-e. Végül a fájdalom, az elviselhetetlen viszketés és égő érzet billentett át arra, hogyha ettől kell meghalnom, akkor ne álljak az útjába - eltüntettem egy húzásra, és percekkel később, mintha soha nem lett volna semmi bajom. A receptet gondosan eltettem, miután kiegészítettem a saját meglátásaimmal. Ki kell találni valamit az ízére, különben kihányom.
- Nem öltél meg vele. Ezt értékelem - pillantok rá oldalra egyetlen másodpercre. - Segített, de az íze gusztustalan. Ezen még dolgozni kell, különben inkább szenvedek, mintsem megigyam - csúszik kezem automatikusan a nadrágra, aminek szakadt térdrészénél tökéletesen látható a fásli, de nem különösebben foglalkoztat, hogy megláthatja. Nézze bárki, ha ennyire érdekli a fásli, már-már sárgásodó színe.
Utoljára módosította:Elias Napoleon Diaboli, 2021. november 26. 11:41
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 26. 19:02 Ugrás a poszthoz

× buddy, do you mind…? ×
---WILLIAM---
× with all my love × it’s not me (it’s you) ×

Elégedetlenkedhet nekem, felém is fordulhat törzsből, az arcomba is mászhat, leszarom. Szar az íze - vállat is vonok a reakciójára, mert bármennyire megsértettem az önbecsülését, akkor sem változik a véleményem. Sőt… annak a lőrének az íze sem fog. Jogos lehet a felvetés, hogy a faszt pofázok, amikor lényegében segített, és egyet is értek. Már majdnem hálás vagyok, de ha van rajta javítani való, akkor van. És vége.
- Ezzel akarva sem tudnék vitatkozni - vigyorodom el szélesen. Pár utolsót simítok végig a kötésen és a nadrágon, majd ismét tenyeremen támaszkodom meg. Fejemet ingatva hallgatom a jó tanácsot. Avagy óva intést? Mindegy minek nevezzük, mert nagyjából egyik fülemen be, a másikon meg ki.
- Amíg nem próbálom meg, nem derül ki - nyújtom felé hozzá közelebb eső kezemet, magam felé mozgatom ujjaimat, hogy szótlan kérjem el az üveget. Mindegy mit iszik, de igazán adhatna belőle. Kéne valaki, akin tesztelhetném a próbálkozásokat. Vajon mennyi az esélye annak, hogy az illetékes osztály kiadja az animágusok névlistáját? Semennyi, mi? Nos, akkor más eszközökhöz kell folyamodnom.
- Mekkora mázlistának kell lennem ahhoz, hogy összefussak egy animágus tanonccal? - merengek el hangosan, aminek persze oka van. Hátha Will tud valakit, aki önként és dalolva - remek vicc - felajánlaná nekem a próbálkozását, hogy tesztelhessem rajta a tőle származó főzetet. Ha máshogy nem, kénytelen leszek összeszedni magam és a kastélyban lakó barmok egyikével olyan kapcsolatba kerülni, aki elregéli nekem, hogy kik a tanoncok. Muszáj tanoncnak lennie, mert időközben rájöttem, hogy el kell basznom az átváltozását ahhoz, hogy a bájitalt kipróbálhassam rajta. Nehéz döntéseket és problémákat sodor elénk az élet.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 27. 17:24 Ugrás a poszthoz

× buddy, do you mind…? ×
---WILLIAM---
× with all my love × it’s not me (it’s you) ×

Meg sem fogant bennem a gondolat, hogy gyümölcsökkel próbálkoznék, de nem is egy rossz ötlet. És legalább már tudom, hogy a gránátalmát el is vethetem, mint opció, bár a következményei nem is olyan elrettentőek, mint elsőre gondoltam volna.
- Volt már rosszabb is, plusz nem vagyok olyan hülye, hogy magamon próbáljam ki - vigyorodom el szélesen, és egyértelműen gonoszan. Ki lenne az a barom, aki saját magát használja kísérleti alanynak? Nem véletlen van tele a világ olyan selejtesekkel, akiket ki lehet használni, hogy így megkíméljem magam. Ráadásul, ha magamon teszem ugyanezt, akkor a jegyzetek sem adják vissza a megfelelő információkat - figyelmetlenségre sarkallna a fájdalom valószínűleg. És a jobb eset a fájdalom. Nem kockáztatunk.
Biccentve veszem el az üveget, kérdés nélkül szorulnak ujjaim a nyakára, majd húzom meg. Pár jókora kortyot iszok belőle, magam mellett támasztom meg az üveget, ami alatt a kavicsok halkan ropognak pár pillanat erejéig. Fejem biccen oldalasan a csendre, majd a válaszra. Hitetlen nevetek fel.
- Mondanám, hogyha elmondod a nevét, nem esik baja, de akkor hazudnék - dőlök előre, karom lóg le térdemről. Volt valahol az a kérdés, hogy ki az a barom, aki magán kísérletezik. Nos, itt ül mellettem. Nem tudom, hogy egyszerűen ostoba-e vagy csak bátor. Esetleg elhivatott, mert egy ilyen faszán működő recept után nem mondhatom rá azt, hogy ostoba.
- Mire is iszok? - emelem feljebb az üveget, amit meg is mozgatok kicsit, hogy a benne lévő pia mozogjon ide-oda, mielőtt ismét innék belőle, és nyújtanám vissza a tulajdonosának. Nem különösebben kell ehhez ok, tudom én, de csak jobban esik az embernek. Faszságokat beszélek, ok nélkül is lealjasodom, ezen ne múljon.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 27. 20:55 Ugrás a poszthoz

× buddy, do you mind…? ×
---WILLIAM---
× with all my love × it’s not me (it’s you) ×

Már-már durcásan szusszanok hangosat. Persze, hogy nem mondja el. Miért is tenné? Véletlenül se könnyítsük meg egymásnak ezt az élet nevű retket, amiben - mint kiderült - mindketten nagyjából csak egyetlen egy dologban lelünk örömöt. A szex ide most nem sorolható. Mégis képtelen vagyok ennyiben hagyni. Vajon miért nem árulja el? Az ő érdeke is lenne, hogy a főzete, ami egészen működőképes még faszább legyen.
- Baszdmeg!
És igen!
- Szóval fontos neked. Már majdnem romantikus, ahogy véded - csettintek nyelvemmel egyet, majd röhögök fel hangosan. Szarom le, hogy mugli-e vagy sem, a lényeg, hogy kicsit bezsibbassza az agyam, ezen a gyönyörű szombat délutánon. - Fasza felfogás - bólintok egyet felé, majd dobom magam hátra és fekszek ki mellette. Kezemet teszem fejem alá, az eget fürkészve sandítok le rá, szélesen vigyorodom el, majd lehunyva a szemeimet moderálom magam.
- Azt vágod, hogyha elmondod a nevét, kevesebb az esélye, hogy őt szedem össze magam mellé? - vagy éppen arra ad nagyobb lehetőséget, hogy pontosan őt szedjem össze. Gyönyörű, mert nem, hogy ő nem tudja, de még én sem tudom hogy fogok dönteni.
- Ne aggódj, majd kitalálom.
Abban biztos voltam, mert két opciónk van, gondolom azzal tisztában vagy. Vagy elmondja a nevet, és tényleg bevédjük az illető seggét - bizony, saját magunktól -, vagy… várj, vajon lány? Ismét lesandítok Willre, aprót vonok vállaimon. Ja, szerintem csaj. Szóval vagy megvédjük, és ezzel egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy a főzet kitalálója jobban bízzon bennünk, vagy felhasználjuk az animágus tanoncot és magunknak teszünk jót, viszont akkor likvidálni kell a szerencsecsomagot mellettünk. Kár lenne érte, ha engem kérdezel, brutálisa elméje lehet. Az élet nehéz döntései.
- Ja, de olyan régen néztük végig valaki haláltusáját. Vissza a régi időkbe…
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 27. 22:32 Ugrás a poszthoz

× buddy, do you mind…? ×
---WILLIAM---
× with all my love × it’s not me (it’s you) ×

Aha, nyilván nem tudja. A gonoszkás vigyor kerül vissza arcomra, csak immár vagyok olyan pofátlan, hogy el sem rejtem előle. Fejemet megemelem kicsit karomról, felpillantok rá félig megemelkedett szemöldökkel, végül szemforgatva hanyatlok vissza.
- Persze, hogy nem, te hős szerelmes, aki óvja és védelmezi szíve választottját - feszítem hátra fejemet, aminek hatására fúródik koponyámba egy kő, de a kellemetlen nyomó érzést figyelmen kívül hagyva nyúlok ki felfelé, hogy leszakítsak egy fűszálat és kezdjem el morzsolgatni ujjaim között, majd biggyesszem ajkaim közé. Muszáj, ha már a doboz otthon maradt, viszont az inger meg megvan a rágyújtásra. Bah, faszom. Megszeppenve emelem fel fejemet, a fűszák rágcsálása is abbamarad, ahogy értetlen pislogok Willre.
- Naná, hogy komolyan gondolom - nevetek fel halkan. - Csak nem képzeled, hogy egy ilyen bájitalt elengedek - hajtom vissza fejemet megint. Ha így folytatom olyan csuklyám lesz, amit mindenki megirigyel, de következő szavaira nem mozdulok, csak magamban engedek meg egy széles vigyort. Közeledünk.
- Engedd, hogy átgondoljam - hunyom le szemeimet. - Nem - nyitom ki őket megint, lesandítok rá. - Nem opció, hogy kihagyok belőle bárkit is. A csajodat hajlandó vagyok békén hagyni - mondjuk. - De mást aligha. Vagy a csajod, vagy valaki más - billegtetem meg felemelt kezemet gyorsan balra és jobbra, hogy üzenjem Willnek: itt az ideje mérlegelni. Szükségem van kísérleti alanyra, és ebből nem engedek, még újdonsült bárkim kérésére sem. Ez egy ilyen szakma, és sajnos áldozatokat követel. Még én is túléltem, pedig mondhatjuk, hogy a világ szebb hely lenne a halálommal, de megnyugodhat mindenki, nem mostanában terveztem eldobni a kanalat.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 28. 00:00 Ugrás a poszthoz

× buddy, do you mind…? ×
---WILLIAM---
× with all my love × it’s not me (it’s you) ×

Az a helyzet, hogy sok mindent nem tudok, de nagyjából húsz perc és az egész életét el tudnám neki mondani. Legnagyobb szerencsénkre korrupt aurorok mindig is voltak és lesznek is, akik előszeretettel segítenek még nekem is - természetesen az egyik csodaszeremért cserébe, ami nem mondom, hogy függőséget okoz, de valószínűleg azt teszi. És csodálatos végig nézni, ahogy nem a löttytől, hanem tőlem függnek azok a szerencsétlenek, hiszen, ha Mester azt mondja, hogy nem, akkor az nem.
- Elmondhatod, de nem fog meghatni a sanyarú sorsod - lezseren mozdítom vállamat, mert még vonásnak sem mondható a mozdulat, amit csinálok. Talán én is félve állnék ehhez az egészhez, ha olyan múltam lenne, mint a mellettem ülőnek, de van köztünk egy aprócska különbség: a halál szájából is kimásztam már többször, néhány egyenruhás fasz ne legyen már probléma.
Tartom a szemkontaktust, szinte látom magam előtt, akárha egy vászon lenne előttem, ahogy Will agya jár. A régmúltat idézheti vissza lelki szemei elé? A sikert, amit elért? A kudarcok tárházát, amikből sokkal több van, mint dicsőségből? Az első elkészítést? Magát a folyamatot? A végkimenetelt? Már-már kívánom, hogy belelássak a fejébe. Látni azt a káoszt, ami végbemehet most benne, felemelő lehet - maga az őrlődés. Ami végül legyőzésre kerül. Széles vigyor, elégedett morranás, halk nyammogás a fűszálon, ahogy lehunyt szemekkel hallgatom, majd latolgatom a mondanivalóját. Nem is olyan rossz.
- Neveket, Krise. Neveket kérek - nevetek fel. Felkönyökölve pillantok rá. - És ha garantálom, hogy nem mész vissza a Zengőbe, mert segítesz nekem? - meg sem hallom azt a részt, hogy esetleg elbaszok valamit. Kérlek… nem engedhetem meg magamnak. Ez ahhoz túl fontos, a kíváncsiságom kielégítetlen, és most kaptam meg magam mellé Willt, akitől az egész származik. Jaj, igen. Bárcsak garantálhatnám, hogy a kis kurvája sem kerül a listámra, mint potenciális jelölt.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 30. 09:56 Ugrás a poszthoz

× buddy, do you mind…? ×
---WILLIAM---
× with all my love × it’s not me (it’s you) ×

Csúnya dolog más embereket megfenyegetni, ugye? Ja, ezzel egyet tudok érteni. De hát, mi van akkor, ha tálcán nyújtja a lehetőségét annak, hogy tudjam, hogy van valaki, akit semmiért nem akarna feláldozni? A legjobb alapja lehet a barátságunknak az, hogy ezzel ő is tisztában van. Mondjuk. Kifakad. Megemelkedett szemöldökkel nézem végig, ahogy feláll, a gonoszkás vigyor meg csak szélesedik arcomon.
- Vicces vagy - sóhajtok hangosan egyet. - Vettem, szépfiú. De engem a csajod neve érdekel - ülök fel nagy lendülettel. - Mivel valószínűleg rajta lesz a listán, amit megszerzek két napon belül - a fűszálat veszem ki számból, morzsolok rajta egyet, majd hajítom el. Utána is köpök, hogy a fű maradéka is eltávozzon a nyálkahártyámról. Lassú mozdulattal állok fel, ugyanolyan elnagyolt mozdulatokkal csapkodom meg párszor a seggem, hogy a kosz lejöjjön róla.
- Jól van, durcás - húzom ki magam és lépek elé. Óvatosan hajolok előrébb, hogy fülébe suttoghassam szavaimat. - Gondoltam pedig, hogy a következő alkalmat megnéznéd közelebbről is. Az ember nehezen rejti el a kíváncsiságát - utalok a vedlésre, széles és már-már komolyan undorító vigyorral távolodom el tőle, húzom ki magam, és lépek ki oldalasan. Ha ilyen bájital van a birtokában, ami az övé, akkor tanulmányozott hasonló eseteket, tanulmányoznia kellett őket, szóval talán nem nyúlok mellé azzal, hogy kicsit megfeszegetem a húrt. Ha meg igen… akkor kurva mindegy, ugyanott tartok. - De ilyen ellenséges viselkedéssel… - teátrálisan sóhajtok, fejemet is megcsóválom mellé. Utolsó, kiskutya tekintetet engedek meg magamnak, majd lépek el tőle. Kezeimet süllyesztem zsebem mélyére, és nem tervezek megállni, hacsak...
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. november 30. 17:50 Ugrás a poszthoz

× buddy, do you mind…? ×
---WILLIAM---
× with all my love × it’s not me (it’s you) ×

Mindenki megfogható valamivel. Vagy jelen esetben éppen valakivel - aki ezt nem használja ki, a legnagyobb barom a világon, szóval, hogy megszerezzem a titulust, igenis megragadom a lábaim előtt heverő lehetőséget. Aki hamarosan már felettem tornyosul. Komolyan mondom, már meghat a védelmezés, amit produkál a lány csak említésére is, de éppen erre van szükségem ahhoz, hogy elérjem, amit akarok.
- Mindenképpen így fogok tenni - és már tudom is, hogyan. Seggem porolása közben eresztek meg széles vigyort, gusztustalanul hathat, de másra nem telik egy ilyen szórakoztató helyzetben, ami igen hamar billen át a mérleg másik oldalára és lesz lelombozó. Lemondóan fordítok hátat és lépek el tőle. Arra nézek még pár másodpercig, ahonnan jöttem, így az elégedett, undorító és gonosz mosoly terítheti el arcomat, míg az ujjak felkaromra kulcsolódnak. Megtorpanok, visszafordulok felé.
- Rád bízom - biccen oldalasan fejem. - Tanonc kell, Krise - kötöm az ebet a karóhoz. Ha elbassza, én is elbaszom az életét, gondolkodás és mindenféle bűntudat nélkül. Ha ennyire megfigyelik, valószínűleg elég egyetlen mondat arra, hogy micsoda receptet adott a birtokomba; ha ez nem elég, ott van még az animágus leszállítása is. Gyűlnek a dolgok, és nekem egyelőre még csak megmozdulnom sem kell, úgyhogy ha van egy kis esze - márpedig eddig túl sokszor tett tanúbizonyságot arról, hogy van neki -, nem húz velem ujjat. Mester engedélye nélkül is tökéletesen el tudnám tüntetni a nyomát a föld színéről, vagy, ha éppen olyan lábbal kelek, visszajuttatni a Zengőbe, amitől annyira tart.
- Öröm veled üzletelni - biccentek egyet felé, megemelkedik szemöldököm kérdőn, hogy van-e még valami. Ha nincs, ismét hátat fordítok, és könnyed léptekkel hagyom a tóparton. Remek napot zártunk ismét.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. december 18. 17:00 Ugrás a poszthoz

× poor, poor little girl ×
---MACHAY ADÉL---
× with all my love × love isn't always fair ×

Mi a faszt jelent az, hogy mályvaszínű? Az milyen szín?
- A mályvacukor fehér. Tehát...
Ja, ez nem is hangzik olyan rossz érvelésnek. Akkor fehér színű kabátot kell keresni a gusztustalanul sok ember között? Logikusnak tűnik. Mondjuk a tökömet a logikába, amikor kurva hideg van, én meg a leírt hely felé sétálok, mint valami rángatható kutya. Vágom, kellenek a kuncsaftok, de azért mindennek van egy határa, és maradjunk annyiban, hogy a tündöklő virágszál igenis átlépte ezt a határt, amit nagyon édesen fogok is vele érzékeltetni, csakhogy érezze a szeretetem. Meg azt is, hogy mindennek van ára.
- Hallod, most ült le valami csaj. Milyen a kabátja?
Rózsaszín. Az nem fehér, ha nem tudnád. Zsebemből túrom ki a levelet, átfutom még egyszer, majd felpillantva járatom körbe tekintetem, hátha van valaki más, aki sokkal egyértelműbben lehet a lány, mint az, aki leült. Legalább úgy nézek ki külső szemmel, mint aki listát tart a kezében, és csak gondolkodik azon, hogy előbb a répát vagy az almát vegye meg, mert hát nincsenek egymás közelében, de a logikusságra törekszünk. Jó, maximum rohadtul nem ő lesz az, hát szarom le. Mi a legrosszabb, ami történhet?
- Sikítva elfut?
Ezzel együtt tudok élni - vonom meg vállamat, és ha már így is késtem, nem sietve lépek felé, majd huppanok le mellé, tőle messzebb lévő karomat fektetem a pad támlájára.
- David Jeremy - sandítok rá oldalra. - Ha a megérzésem nem csal, rám vársz - engedek meg magamnak egy féloldalas mosolyt, mintha nem életem legfurcsább helyzetében lennék. Kicsit úgy érzem magam, mint valami elcseszett, muglik által rendezett és nézett filmben, ahogy elképzelik a droggal kereskedőket. Publikus hely, álnevek, kódolt szavak, amiket csak a másik ért, és miegymás felesleges kör. Ha kézfogás közben fogja átadni a pénzt, kettétörve fogok röhögni.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. december 18. 17:55 Ugrás a poszthoz

× poor, poor little girl ×
---MACHAY ADÉL---
× with all my love × love isn't always fair ×

A különös hangszín kihallható, így óvatosan megemelkedett szemöldökkel emberelem meg magam és fordulok felé kissé hátra biccentett fejjel. Aztarohadt, de szarul néz ki. A töménytelen smink még hagyján, de ennek nincsenek barátai, hogy elmondják neki, mennyire rosszul fest? Kiábrándító a kép, ami elém tárul, meglehet, még arcomra is kiül, de ez legyen a legkevesebb. Jobb lábamat dobom bal térdemre, szabad kezem nyúl a bokámhoz, hogy ott is tartsam.
Megvárom, amíg fodrászt játszik, csak utána közlöm a nevet, amin szólíthat, bár abban nem reménykedem, hogy ő is elmondja az övét, plusz nem is érdekel… ne. Amíg el nem hangzik. Széles, gusztustalan vigyor terül el arcomon. Machay Adél, akit drága Williamnek szánt a családnak nevezett, és igencsak elbaszott sors. Ördögömre, de gyönyörű a mai nap.
- Az attól függ - vakarom meg államat felemelt fejjel. - Mekkora árat vagy képes érte megfizetni? - lesz szemtelen mosoly ajkaimon, kékjeim jelentőségteljesen csillannak meg, ahogy valami meleg érzés lesz úrrá rajtam, mikor elmélyedek a tekintetében. Nem tudom mi ez, nem tudom miért és hogyan, de belülről melenget, amíg egy, a közelünkben visítva elfutó kölyök ki nem zökkent - arra kapom fejemet, az érzés azonnal elmúlik.
- Mi folyik itt?
Machay a családneve. Mester mesélt róluk, mint a városban fellelhető aranyvérűekről, ők… vélák. A büdös rohadt életbe bele. Bár kékjeimet visszavezetem rá, mégsem nézek a szemébe.
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
RPG hsz: 181
Összes hsz: 184
Írta: 2021. december 18. 18:42 Ugrás a poszthoz

× poor, poor little girl ×
---MACHAY ADÉL---
× with all my love × love isn't always fair ×

- Azt mondja, nincs üzlet. Vágod? Tudod a dolgod.
Lazán ökölbe szorított kezemet emelem szám elé, ahogy fejemet elfordítva köhögök párat. Nos, fogjuk a hidegre jelenlegi állás szerint, de igazából csak a feltörni kívánó röhögést fogom vissza ezzel az aprócska közjátékkal. Túl szép, hogy igaz legyen, főleg, hogy csak nemrég pillantottam meg a képüket a lapokban, de a nő már terhes? Will vagy nem aprózza el a dolgokat, vagy a nő sikerült nagyon termékennyé. Egyelőre másik opcióra nem gondolunk, túl sok információ homályos még.
- Hogyne. Minden úgy lesz, ahogy kívánod - visszafogott mosollyal sütöm le tekintetem, mint aki éppen csak fejet hajt előtte. Képes vagyok úgy tenni, hogy a másik elhiggye, ő van nyeregben, én pedig úgy mozgok, ahogy ő fütyül. Egy ideig szoktam ezt tartani, hogy utána egyetlen szóval billentsem ki őket az olyan biztosnak hitt nyeregből, hiszen… én vagyok képes elkészíteni azt, ami kell neki. A legdiszkrétebben.
- Rohadt ribanc.
A pad támláján szorul ökölbe kezem, majd enged ki. Pár pillanatra hunyom csak le szemeimet, hosszabb pislogásnak hat, amíg szívem egyeletlen dobogását rázom helyre. Elvárja. Azt mondja nekem: elvárja. Ha tudná, hogy én ezért cserébe mit várnék el tőle, sírva térdepelne előttem, hogy ne tegyem meg: fölé tornyosulva hallgatom, ahogy nevemet vágytól túlfűtve lihegi, már könyörög, hogy álljak meg, de én nem teszem, mert a kis kurva, biztosan élvezi. Jól mondtad, rohadt ribanc.
- A legjobb tudásom szerint fogom elkészíteni azt, amit kérsz tőlem - enged ki kezem ismét az ökölből. - Mit szeretnél tőlem? - fordulok felé, fejem biccen félre kíváncsian. - Attól függ az ár, hogy mit kérsz.
Utoljára módosította:Elias Napoleon Diaboli, 2021. december 18. 18:43
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Elias Napoleon Diaboli összes RPG hozzászólása (63 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel