37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Fő utcza
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Lyra Castle
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. január 4. 20:02 | Link
Fáradt voltam. Úgy éreztem magam, hogy ha megállnék valahol, akkor egy helyben állva is el tudnék aludni, de inkább nem csuktam be a szemem, és nem is nagyon álltam meg.
Nem volt jó ez az év. A nyakamba szakadt az SVK, maga az ötödikes lét, és ráadásul a melodimágiát is gyakorolnom kellett. Már csak arra vágytam, hogy végre levizsgázzak, Seren visszajöjjön, ha még egyáltalán visszatér valaha, és jöjjön  szünet, amikor el fogok bujdosni valahova a világ végére, lehetőleg egymagam.
Azonban addig sem állt meg az élet, Hajnal összes kajája is elfogyott, így időt kellett szakítanom arra, hogy lejöjjek a Bestiába bevásárolni.
Komolyan, mióta Kon nem dolgozott itt, hiányzott a helyből az a bizonyos hangulat, amiért szerettem ide jönni vásárolni, de azért a bácsi is kedves volt, aki most kiszolgált. Fizettem hát, és indultam is kifelé, út közben viszont elvonta a figyelmem pár szép kaméleon, bár hogy ki tartana otthon ilyet, arról fogalmam sem volt. Mindenesetre megcsodáltam a színeiket, egy pillanatnyi kikapcsolódásként a rohanás közben, aztán már fordultam is volna kifelé az ajtón... csakhogy épp akkor lépett be valaki, akit lendületből sodortam el. Repült a szatyrom is, remélhetőleg nem a lány fejére, de legalább őt elkaptam és megmaradtunk a lábunkon.
- Hoppá - jegyeztem meg, miközben elengedtem őt, és rendbe szedtem magam, a szatyromért nyúlva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2013. január 4. 23:26 | Link
Csak a szabadkozásom után tudtam megnézni rendesen az arcát.
Öhh... - nyitottam a szám a meglepődött arckifejezésére, amit mélységesen meg is értek, most hogy rendesen láttam, ki is áll velem szemben. Természetesen a szám kinyitásával párhuzamosan a görcsös, levakarhatatlan vigyor is kiült az arcomra, melyet mélységesen gyűlölök, mivel hogy ez nálam egy igen csak félreérthető arcmimika, illetve gesztus. Nem a mosoly, hanem az a bizonyos vigyor, ami mindig kiül az arcomra, ha zavarban vagyok. Illetve, ha nem csak picit vagyok zavarban... Szegély csajt lemagáztam. Ez láthatóan kicsit meglepte. Én meg ehhez még egy önelégültnek látszó - feltételezem annak látszó - vigyort is társítok hozzá. De nem tehetek róla. A génjeimben van... Ha ideges, és zavarban vagyok, akkor mindig elszorul a torkom, és elkezdek vigyorogni, bárhogy küzdök ellene. Így a másik fél mindig félreért. Ha például felidegesítenek, és mérges vagyok, akkor is ez a vigyorgás lesz úrrá rajtam, a másik fél meg azt hiszi, hogy tetszik nekem a dolog, és élvezem, pedig ellenkezőleg van a helyzet. Olyan mintha nevetnék, pedig közben vagy majd szét/fel robbanok, vagy úgy érzem, elsüllyedek szégyenemben. Főleg a vigyor miatt. Mármint főleg azért szoktam zavarban lenni. Nem mintha a zavaromra, és mérgemre egyaránt nem tenne, több lapáttal is... De a végén nagy nehezen kinyögtem:
- Bocsi! - mondtam a lánynak. - Tudom, hogy lehet tegezni, csak hirtelen nem ismertelek meg. Mármint az arcod sem nagyon láttam, és a hangodból arra következtettem, hogy elmúlhattál már 25 is... Nem mintha a saját testvérem is nem 24 lenne, ennél fogva tegezném le az ilyen korúakat... Öghmm... - Torkom köszörülöm. - Még egyszer bocs. Igen, úgy tűnik nem. - teszem hozzá mosolyogva, mikor megint majdnem egymásba botlunk. - Jajj, nagyon fájt? - kérdem, mikor megharapja a teknős. - Persze van, tessék. - Nyújtok át neki egy finom puha, rongyzsepit.
Utoljára módosította:Lenna Goldberg, 2013. január 13. 13:02 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Védu néni hugicája <3|Utolért az ask láz - kérdezz bátran vagy félve! Grin
Mary Glotter
INAKTÍV


Gyermeklelkű Terrorgombóc
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 7361
Írta: 2013. január 7. 20:18 | Link
Lyra

Habár úgy tűnt, a lány nem gondolja,hogy rosszindulatból vigyorgok, csak később tudtam leolvasztani az arcomról. Bár még utána is zavarban voltam. Ilyen szempontból utáltam az arcmimikámat... Aztán mikor a lányt megharapta a teknős, odanyújtottam a zsebkendőm, de nem fogatta el, mondván, hogy "vétek lenne összevérezni."
- Ugyan, ne csináld már. Varázslattal simán ki lehet szedni. Na meg nem azért van, hogy tartogassam, hanem hogy használjam, ha szükséges. És most szükséges, így használom is. Mellesleg van még ott bőven, ahonnan ez jött. Különben meg, mi a fontosabb, a zsepi, vagy az egészséged? Mert szerintem az utóbbi! - lengettem meg a monológom után a zsebkendőt, közelebb nyújtva a lányhoz. Mire végeztem azonban megjött az eladó, egy sebtapasszal.
- Na, most már tényleg nem kell a zsepi. - mondtam, és eltettem. Majd hozzá tettem:
- De ha legközelebb ilyesmi előfordul, nyugodtan fogadd el, mert ha nem akarják, hogy összevérezd, és féltik, akkor úgy is azt mondják, hogy nincs. - Mosolyogtam a lányra.
- Igen, persze, majd órán. Vagy nem sétálunk egyet? Sápadtnak tűnsz, nem árt, ha kicsit a levegőn maradsz.
~ Remélem, benne van. Tényleg nem ártana neki egy kis kikapcsolódás. ~ gondoltam, miközben a lányra mosolyogva álltam, szemben vele.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Védu néni hugicája <3|Utolért az ask láz - kérdezz bátran vagy félve! Grin
Ophelia LaFonde
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. február 4. 21:45 | Link
Lagger

Nem terveztem, hogy szert teszek bármilyen állatra is, tudniillik, azok nem maradnak meg a közelemben sokáig, leszámítva a férgeket, úgy tűnik, ők tényleg nagyon szívósak.  
Viszont, ha már lett egy kanárim, amit roppant eredeti néven - a kanári - hívok, úgy gondolom, nem kéne hagynom, hogy éhezzen, tulajdonképp már a macskákat se engedem a közelébe, sőt semmit, ami ártalmas lehet szegényre nézve. Nem, nem ragaszkodás, annak koránt sem nevezném, csupán, ha egyszer rávettem magam arra, hogy eltűrjem, valami megfogalmazhatatlan késztetést érzek aziránt, hogy gondoskodjak is róla. Jobb ember lennék ezáltal? Talán, de ez nem hat ki a környezetemre, ugyanúgy taszítok mindenkit, aki közelebb akar férkőzni hozzám, bár azt is hozzátenném, hogy már nem ugrok kényszeresen annak a torkának, aki a közelembe jön, de csak azért, mert rövid úton elfáradnék, és ugye a varázsigékkel nem bánok jól, így a magam érdekében kénytelen vagyok elviselni.
Ezzel meg az a gond, hogy egyre több alkalom van, amikor muszáj egyszerűen hátraarcot vágnom, és otthagynom az illetőt a búsba, mert... mert egyszerűen nem akarom, hogy lássák, ahogy az agyamra leszáll az a bizonyos vörös köd, mellesleg nekik se tenne jót.
Viszont ma, aránylag jól ébredtem, ami szinte csodaszámba vehető, plusz tényleg el kell mennem kaját venni, a kanárinak.
Lagger a múltkor említette, hogy szívesen mászkálna egyet a faluba, így, hogy megmutassam, nem vagyok akkora tapló, legalább is, vannak kivételes napok, mikor nem, elhívtam magammal, hátha neki is bejön ez a shoppingolós dolog.
Vicces, hogy pár hete még, mást neveztem vásárlásnak, de már annyira nem érdekel a divat, meg az összes velejáró nyüg, hogy szimplán elmenni egy kis boltba a pláza helyett is tökéletesen megteszi.
A bolt előtt várom, mivel kapva az alkalmon előbb kisurrantam, hogy kávéhoz is jussak, ugyanis a manókkal még mindig nem sikerült kibékülnöm... hmmm.. talán, ha egy kicsit jobban törném magam... á nem érnek azok annyit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. május 10. 20:25 | Link
Runa


Varázslatos napsütés fogad minket, mikor kilépünk a kastélyból és elindulunk a kisállat kereskedés felé. Jól esik, hogy az oldalamon Runa sétálgat. Mosoly terül szét az arcomon, dal melengeti a szívem. Hirtelen észreveszem a szóban forgó boltot.  Kicsi és mikor belépünk, mindketten hátra ugrunk. Az én számat egy sikkantás is elhagyja. Hamarosan feljajdulok, ugyanis sikeresen belerúgtam az egyik ketrecbe. Jó lesz ez így.
-Vajon, milyen veszélyek leselkednek még ránk?-Kérdeztem suttogva Rutól. Nem gondoltam volna, hogy egy vásárlás ilyen veszélyekkel járhat! Körbenézek a boltban. Rengeteg fajt-lényt látok, de engem csak a baglyok érdekelnek. Egyik barna csúnyán rám ijeszt. Hát, biztos, hogy téged nem veszlek meg. Egyszer csak a sok-sok bagoly között feltűnik egy. Az igazi. Egy gyönyörű vakítóan fehér hóbagoly.
-Szia!-Köszönök a ki állatnak. Erre a barátságosan elkezdi csipkedni a kezem. Benyúlok a kalitkába és megsimogatom puha tollazatát. Mintha bársonyt simogatnék. Gyönyörű és puha. Elő pillantásra beleszerettem.
-Nézd Runa!-Kiálltok.
-Mit szólsz? Hedvignek fogom hívni!-Remélem tetszeni fog neki. Hedvig boldogan csivitelt jelezve, hogy tetszik neki a név. Oda megyek é kifizetem baglyot, majd kiengedem a kalitkából, aki azonnal a vállamra repül, és a nyakamhoz dörgöli a fejét. Imádom!
-Ru, te találtál, olyat, ami tetszik neked?-Kérdezem, miközben a lelkemben boldogság árad szét...
Utoljára módosította:Katniss Flechter, 2013. május 10. 20:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Juhász V. Máté
INAKTÍV


ketten egy testben
offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 84
Írta: 2013. augusztus 23. 17:31 | Link


Nagyot szippantottam a levegőből, ahogy kinyitottam a szemeim. Gyorsan végigpörgettem magamban a Mátéval történt eseményeket - Borbála és a férfi, akinek megint elfelejtettem a nevét, küldték ki sétálni -, de igazából semmi jelentősen nem találtam. Hihetetlenül unalmasan él a kissrác. Tanul, szerénykedik, meg ilyenek, de egyáltalán nem élvezi az életet. Meg sem próbálja. Gondolatban megcsóváltam a fejem.
Szemöldököm szokás szerint összeszaladt, ahogy körülnéztem, és realizáltam, hogy hol is vagyok. Kisállatkereskedés. Jellemző Mátéra. Akar venni egy saját baglyot, hogy üzenjen a szüleinek. És... Mariannak...
Hét. Ennyi másodperc kellett, hogy lebeszéljem magam a tervről. Minek szerezzek örömet a kissrácnak? Vegyem meg neki a baglyot, aztán ébredjen öntudatára, kilépve a kereskedésből, hogy "jé, megúsztam az emberi érintkezést", és a végén még ott hálálkodna nekem, csakúgy, mint akkor, mikor közöltem vele, hogy én nem fogok tanulni a vizsgákra, tanuljon csak ő. Hálás volt. Pedig azt hittem, nem fog örülni neki.
Így hát csak néztem a kirakatban a baglyokat. Mindenféle alakú és méretű, huhogó madarak néztek velem farkasszemet, és inkább elfordultak fürkésző tekintetem elől. Szám szegletében mosoly bujkált. Még a madarak is érzik a belőlem áramló nem épp pozitív kisugárzást. Ennek örültem. Legalább senki sem fog a közelembe jönni.
Egyszerűen el is sétálhattam volna onnan, csak hogy Máténak végig kelljen küzdenie az utat újra, de inkább annyiban hagytam. Egy kicsit szerettem volna még a felszínen lenni, kiélvezni, aztán majd visszaadom Máténak. Vegyen csak baglyot ő, nekem nem kell. Ez ugyanolyan, mint a tanulás. Nem tud érdekelni hogy a Szaturnusz a hetes házban milyen fényszögben áll a Marssal. Máté azonban lelkesedik ezért is, meg az SVK-ért is. Én inkább csak SV-ként tanulnám.
Végül szemeim a többi állatra emeltem. Patkányok, békák. Ó, de megszívathatnám a srácot! Vennék neki pár békát, aztán otthon így ébredne öntudatára. Igaz, Zója leátkozná a fejem, és nincs kedvem semmi ilyesmihez.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mindannyiunknak megvan a magunk saját pokla.
Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
Írta: 2013. november 4. 20:09 | Link
HALLOWEEN KINCSKERESŐ

Mikor odaértek a bolthoz, a kalickák és nyávogó macskák között átjutva, az ajtón egy kifüggesztett pergamennel találkozhattok. Itt a következő feladat.
A bolt jelenleg zárva tart, első lépés, hogy jussatok be. Vigyázzatok a benti állatokkal, majd takarítsátok ki a helyet, hogy össze tudjátok szedni az elrejtett, papírból kivágott betűket. A végén rakjatok ki belőle egy értelmes, a bestiákkal kapcsolatos szót, és ha ez megvan, nézzetek vissza a bejárathoz, megkapjátok a következő utasítást.


//A betűket a csapattagok külön kapják bagolyban, a CSK-nak küldjétek el. 7-e este 9-ig legyetek kész a feladattal, írjatok, vagy szóljatok, ha nem tudtok, és figyelembe vesszük!//
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dolánszky Alex
INAKTÍV


Hakuna Matata
offline
RPG hsz: 498
Összes hsz: 14900
Írta: 2013. november 6. 14:45 | Link
Újra kicsavartam a kezembe nyomott térképet, és végigfuttatva rajta tekintetemet könnyen kiszúrtam: a megjelent kép alapján most egy boltba kellett mennünk. "Mindenki bestiája." Nyilván állatkereskedés. Hiába van egy baglyom itt a kastélyban, bevallom, még sosem jártam ebben az üzletben. Alia önellátó, szerez magának annyi kaját, amennyit akar, az Azerothban a manók meg néha hagynak nekem valami furcsa dolgot, amiről könnyen kitaláltam, hogy bagolycsemege, mikor Alia először rávetette magát. Eddig nem jutott eszembe, hogy azért hagynák ott a manók a kaját, mert szerintük elhanyagolom a baglyom... ciki.
A gemmológia órán megismert Axel vezeti kis kompániánkat, én sereghajtok, de innen is látom, ahogy a rellonos srác lepattan az ajtóról. Már nyúlnék a pálcámért, de ő is megoldja. Ahogy nyílik, éktelen ricsaj árad ki, és ahogy én is odajutok, hogy átguruljak a küszöbön, megcsap a szag is. Ahogy beérek, ez eltűnik - áldom a tulajdonos eszét. Apropó tulajdonos. Mi értelme van egy varázsfaluban kulccsal zárni az ajtódat? Ha betörésre számítasz, persze... nyugtalanul nézek körül a sok állat között, az előttem járó lány háta mögül, aki Ivyként mutatkozott be. Tolvajriasztó? Csapda? Semmi furcsa nem történik, ha csak a zsibongó, ugráló, csicsergő, ketrecrázó ittlakókról nincs szó. Lehet, hogy beszélt a DÖK a tulajdonossal?
Amint megtudjuk, mi a konkrét feladat, mindenki igyekszik eltakarítani mindent, ami útban van, és közben fecniket keresni betűkkel. Axel találja meg az elsőt. Ezen felbuzdulva - mármint hogy tényleg vannak eldugva betűk - lelkesebben keresgélek, mikor el is kapok egy fehér villanást az egyik ketrec alján. Ó anyám, milyen lény ez? Benyúlok a rácsokon a pálcámat is készenlétben tartva egy kábító átokkal, amivel nem is sértem meg az állatot, ha esetleg szeretné tőből leharapni a kezem, de gyorsan hatástalaníthatom. Hát, ilyet nem csinál a kis, kétlábú szőrös dolog, de ahogy bedugom az ujjaimat, egyből dörgölőzik hozzájuk.
- No - böködöm arrébb a kis jószágot - engedj egy kicsit.
A ketrectulajdonos "segédletével" nagy nehezen csak kibányászom a szűk rács közti réseken át a fecnit, rajta egy R-rel. Addigra már egy N és egy K is előkerül. Egy nem túl nyugis varázslény ketrecére helyezzük a betűket. NKRL, LRNK... Azt hittem, hogy a magánhangzók is meg lesznek adva.
- Vajon nekünk kell pótolnunk az összes magánhangzót? - kérdezem fennhangon, hogy ne csak a körülöttem állók, de a még az üzletben bóklászó rellonos lány is hallja a kérdést. - Ebből nem jön ki semmi értelmes eddig.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kérdezős játék
Ombozi Noel
INAKTÍV


Bejegyzett pyromágus
offline
RPG hsz: 782
Összes hsz: 6313
Írta: 2013. december 11. 14:09 | Link
Kowai
DECEMBER 15.
A mi napunk


A faliújságra kitűzött kis cetlit nem tudja hányan látták, és azt sem, hogy kik azok akik azt az ócska macskakaparást komolyan vették, de ő azóta ezt a napot várja, és csak remélni meri, hogy lesz egy kis felfordulás a rengeteg színes puffskein-golyó miatt. Először úgy volt, hogy az erdőben szedik össze az eltévedt varázslényeket, de Noel egyik faluban tett kirándulása alatt találkozott egy rozsdás cégérrel, amelynek Sándor bácsi varázslény szaküzletét volt feladata hirdetni. A rellonos eztán nem is gondolkodott sokáig, az erdőben bóklászás ötletét hamar a falu meglátogatására cserélte. Az nem is okoz túl nagy feltűnést, és valószínűleg olyan lényekbe sem bukkannak, akik egyenesen az igazgatóhoz viszik őket, vagy ha nincs túl nagy szerencséjük, akkor a másvilágon találják magukat. Kowainak hagyott egy cetlit az éppen üres szobájában, amire csak annyit írt, hogy 10 órakor legyen a megadott címen, azaz a bolt előtt, és lehetőleg ne késsen, mert még sok a dolguk.
A fiú már jóval a megadott időpont előtt a helyszínre érkezik, és fekete bőrkabátjában fel, s alá járkál az üzlet ajtaja előtt. Az idevezető úton nem találkozott ismerősökkel, az utcák kihaltan fogadták a fiú hangos lépteit. Talán a túl hideg, talán a vasárnap miatt, de csak egy-egy anyuka szaladgált kosárral a kezében, és annyi gonddal a fejében, hogy valószínűleg nekik fel sem tűnt a fiatalember jelenléte. Noel tíz óra előtt végül egyedül lép be a varázslényektől hangos és büdös boltba, és még az első mozdulata előtt vágja bele fejét valami keménybe.
- Azt a rohadt! - kiált fel, és fájó orrába kapaszkodik. Felnézve egy tündérmanók lakta kalickát lát, amelyben igen dühösen szálldosnak jobbra-balra a manók. - Jó napot...
Kikerüli a ricsajozó lényeket, hogy aztán következő léptével a jobb lábfejével rúgjon bele egy kneazle ketrecbe.
- Aú, aú, aú - mormogja jobbját rázva, majd arrébb biceg, és a különböző bestiák között az idős úr felé 'siet'. ~ Lehet, hogy az erdő nem tartogatott volna ilyen veszélyeket, mint ez az üzlet... ~
A pulthoz dugig telerakott ketrecek és hordók közötti vékonyka folyosón át vezet az út, és a fiú lezsibbadt orra miatt csak homályosan látja a különböző állatokat. A puffskeineket keresi, de sem ketrecben, sem terráriumban, de még csak kalickában sem látja őket.
- Uram - hajol közelebb az eladóhoz, hogy a keresett állatállományról érdeklődjön. - Tart ön puffskeineket?
Sándor bácsi az egyik hordóhoz kíséri a fiatalt, és felemelve annak tetejét, több tucatnyi színes, bolyhos lény kezd egyszerre csipogni, dalolni, örvendezni.
- Jó, jó, tegye vissza a tetejét, kérem - néz el másfele a rellonos, és máris elönti a néma undor ettől a sok vacak és teljességgel hasztalan bestiától.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kolf Krisztián
INAKTÍV


Alíz az öribarim. Ha hozzányúlsz, visszajövök! >:)
offline
RPG hsz: 117
Összes hsz: 598
Csongor
Írta: 2014. június 23. 16:00
 | Link
Az Aniellával való múltkori találkozásom után eldöntöttem, hogy amint lesz rá lehetőségem, veszek neki egy axolotlot, elvégre mi lenne testhezállóbb a lánynak egy vízi kutyánál. Egyébként ez a furcsa nevű lény valamiféle gőte, legalábbis ezt sikerült kihámoznom abból a könyvből, amit a könyvtárban vágott hozzám egy levitás lány, miután már ötödszörre kérdeztem meg tőle, hogy mi az az axolotl. Először talán még azt hitte, viccelek, de aztán rájött, hogy komolyan érdekel a dolog, de annyira mégsem, hogy magam keressem ki a több ezer kötet közül azt, amiben fellelhetem az információt. Mivel nem hagytam tanulni, ezért kényszerítve érezte magát arra, hogy előkeresse nekem a axolotlokról szóló könyvet. Az, hogy aztán hozzám vágta, mutatja, hogy a levitások mégsem szeretik annyira a könyveket, mint állítják.
Na, de a lényeg, hogy valami azték halálistenről lettek elnevezve, és az axolotl egészen pontosan azt jelenti, hogy vízi kutya. De ami igazán menővé teszi az a regenerációs képessége. Nem viccelek, nemcsak, hogy a végtagjaikat képesek visszanöveszteni, mint mondjuk, a gyíkok a farkukat, de több belső szervüket is, sőt szívük és agyuk egy részét is! Emellett, ha kiszárad a tó, ahol élnek, egyszerűen áttérnek a tüdős életmódra. Szóval eléggé érdekes állatok, nem mellesleg pedig még aranyosak is. Vagyis pont megfelelő ajándék lehet egy lány számára, legalábbis szerintem.
Az egyetlen probléma, hogy fogalmam sincs, hogyan lehet szert tenni egy axolotlra, mert gondolom egy ilyen lényt csak nem árulnak minden sarki boltban. A pénz számomra nem akadály, mert bár szüleim hallani sem akarnak rólam, nem akarják, hogy a sajtó olyasmiket írjon róluk, hogy hagyták éhen veszni legfiatalabb gyermeküket. Igazából nem hiszem, hogy ilyesmi valaha megjelenne az őseimről, de elég, ha ők ezt hiszik, én pedig eléggé kitettem magamért, hogy elhitessem velük, nem lenne jó ötlet teljesen kitagadni engem. Így aztán nyitottak nekem egy külön széfet, ahova havonta küldenek egy bizonyos összeget letudva ezzel a gyereknevelés összes terhét, és továbbra is mereven elzárkóznak a kapcsolatfelvétel összes módjától. Nem mintha nekem hiányoznának.
Szóval pénznek nem vagyok híján, már csak a megfelelő boltot kell megtalálnom. Szerencsémre a faluban is található egy kisállat kereskedés, és bár nem bízom benne, hogy ott azonnal rálelek egy vízi kutyára, de talán tudnak nekem rendelni. Ezért is állok most eme boltot rejtő épület előtt, és lesek be a kirakaton át. Egyelőre nem túl biztató, amit látok, de hát próba cseresznye, ahogy mondani szokás.
Belépve az ajtón hangosan köszönök, bár egyelőre az eladót sehol sem látom, de nem baj, addig is van időm körülnézni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Tanja Gitta Polter
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. augusztus 22. 15:31 | Link
Brandon Norrey

Egy hete gondolkozott már azon, hogy beszerzhetne valami aranyos kis házikedvencet. Talán annak a számlájára volt írható a vágy, hogy elkezdett felnőni így a közelgő tizenhatodik születésnapja árnyékában és igenis vágyott valami felelősségteljesebbre, mint a plüssmackó. Nem volt baj Gwennel, továbbra is szerette az ajándékba kapott mackót, de attól még az nem igényelt túl sok törődést, és nem is purrogott vissza például simogatásért cserébe. Természetesen azért hosszasan mérlegelte, mi és hogyan is lenne jó, de végül arra a döntésre jutott, hogy kezdetnek szétnéz, majd megtárgyalja a részleteket az anyukájával levélben. Cicát tartani nem lett volna rossz dolog, csak azokról az volt a tapasztalata, hogy mindent megtöltöttek szőrrel, és nem igazán ragaszkodtak, már amennyiben nem arról volt szó, hogy étel kellett vagy simogatás. A kutyák hűségesebbeknek tűntek, de őket mintha nehezebb lett volna házirendre szoktatni, és nagyobbak is voltak, na meg szintén sok szőrrel áldotta meg őket az ég. Baglyok? Tollaskája sem volt, ami azt illette, de azokat meg nem pontosan tudta, hogyan is kell gondozni, és különben is az iskolai baglyok tökéletesek voltak levélküldésre. Döntésképtelennek érezte magát, de aztán mosolyogva legyintett egyet, és mégis elindult be a faluba, egyenesen a bestiakereskedésbe azzal a szándékkal, hogy majd jól kifaggatja a tulajdonos, szerinte mit érdemes tartani, ha már azt tudta, mit nem szeretne. Még mielőtt benyitott volna, ügyesen megigazította azért a kirakat üvegének tükröző felületére pillantva oldalt befont szőke haját, kisimította ujjatlan virágos felsője ráncait, aztán lenyomta a kilincset és belépett. Mosolya azonnal le is hervadt, ahogy megcsapta a sok-sok állatka szaga, de egy fél percnyi ácsorgás után csak legyőzte minden ellenérzését és visszavarázsolta a bájos mosolyát, mielőtt tovább indult volna a tárolók, ketrecek, terráriumok és akváriumok meg mifélék sokasága között egyenesen a pulthoz, azzal a szándékkal, hogy az elárusítóval beszéljen, még mielőtt egyáltalán alaposabban is szétnézett volna.
Utoljára módosította:Tanja Gitta Polter, 2014. augusztus 22. 15:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gareth S. Nightingale
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 769
Összes hsz: 2535
Írta: 2014. szeptember 25. 19:39 | Link
Először koppanások, halk léptek egyenletes zaja hangzott fel, majd kisvártatva láthatóvá is vált a magas alak, ahogy az oldalutcáról kikanyarodott. Baljában seprűjét lóbálta, másik kezében jókora utazótáskát tartva bukkant fel a tér szélén, s már csak a főszereplőknek kijáró karakterdallam hiányzott, hogy filmbe illő jelenetté változzon az egész, ahogy az őszi szél belekapott vékony kabátjába, meglobogtatva... Az viszont sokkal kevésbé volt elegáns, ahogy a szemébe fújta a haját, úgyhogy enyhe bosszúsággal dobott egyet a fején, hogy helyükre kerüljenek az orrát csiklandozó szálak. Ha közelebbről vette szemügyre az ember, egészen rokonszenves vonásai voltak, bár a szeme észrevehetően fáradtságról árulkodott, ahogy tekintete a környéket pásztázta. *
- Bírod?-*Szólt hátra, egy még láthatatlan valakinek, válla felett hátranézve, de nem állva meg, inkább megfordulva egy kicsit hátrafelé sétált. Nem tartott sokáig, hogy kiderüljön, kihez is beszél, mert nyomában egy hozzá megszólalásig hasonló, ám valamivel kisebb és fiatalabb srác küzdött a saját csomagjaival.*
- Valahol itt kell lennie a boltnak,-*torpant aztán meg az idősebbik, megpördülve a tengelye körül,*- annyit magyarázták, hogy álmomból felébredve is el tudnám ismételni.-*Pár pillanatig a cégéreket és kirakatokat fixírozta, de nem volt nehéz kiszúrni a meglehetősen szerény állatkereskedést a többi között. El is indult felé, majd az ajtaja mellett megállt, hogy az üvegen keresztül megpróbáljon belesni, bár rövidesen feladta a próbálkozást.*
- Nem viszünk be mindent. Pakolj le, aztán nézz körbe és válassz valamit!-*Adta ki az utasítást, saját holmiját is a földre téve, hogy előkeresse belőle azt az erszényt, amit öccse kezébe nyom, ezennel ráruházva jelenlegi vagyonukat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Jeges Kventin Dioméd
INAKTÍV


Apuka
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 1599
Írta: 2015. január 18. 10:19 | Link
Evana Roddson

Céltalanul bolyongtam Bogolyfalván ezen az enyhe szombati napon. Egyedül akartam sétálgatni, barátnő és feleség nélkül, hogy nyugalom legyen. Az életem semmit nem változott azzal, hogy Karina kapott egy gyűrűt, de Cath-en érzem, hogy nem bízik már a kapcsolatunkban. Hülye dolog megfutamodni, de ha mással foglalkozok, nem jutnak eszembe az ilyen dolgok. Ez az oka annak, hogy reggel óta már három helyen jártam, sütit kóstoltam és úsztam a tóban a vékony jég alatt.
Csurom vizesen, a cipőmmel a kezemben indultam tovább, így tértem meg a bestiaboltba. Nem szándékoztam semmiféle állatot beszerezni, csak gondoltam megnézem őket. Aranyosak ezek a kis szőrmókok, de az, hogy ott legyen a szobámban még egy állat is, akiről gondoskodni kell... Nem az én világom. Ott vannak a csajok, akiket lehet simogatni az állatok helyett.
- Jó napot! - köszöntem be elsőként, de még nem láttam sem eladót, sem vásárlót. Lassan nézelődésbe kezdtem, azok a puff...goly...valamik nagyon megtetszettek ahogy ugráltak egymáson. Sok szín, sok méret, én meg csak álltam a ketrec előtt és vigyorogtam rájuk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. február 6. 21:07 | Link
William
Ruha

Mit keres Ő itt? Már van állata, nem is egy. Mindazonáltal egyik sem varázslény és szeretne egy olyat. Azonban itt a költözés ideje, így nem ajánlatos még egy állattal beállítani otthonra. És talán ezt már a rokonai sem engednék. Így is nekik kell gondozni a kígyót, a nyulat, a macskát és a baglyot. Csoda, hogy nem rakták ki a szőke otthonról az állatkertjével. Szép is lenne, beállítana a szobájukba egy sereg vaddal. Bár Elena szamarat tart, ami azt jelenti, hogy nem háborodhatnának fel a kisebb állatseregen. Ám a HV néni nem nagyon szereti Gwent a sok galiba miatt, amit okozni szokott. Legalábbis a lány így gondolja. Egyszer meg kéne tudakolni, hogy szereti-e Gréta, vagy sem.
Most azonban nem csak magának néz állatot, hanem egy angliai rokonának. Nem kell azt hinni, hogy megbékélt a költözéssel és Dávid anyja kapja az állatkát, hanem a férfi testvérének a lánya. Most, hogy így belegondol egy futóférget, vagy már kártékony állatot lehet, hogy beszerez a vén banyának. Ám most az idősebbik lánynak néz ajándékot, ami nem egyszerű feladat. Még csak egyszer találkoztak, és bár a barna hajú lány legtöbb dologban hasonlít a mi szőkénkre, így nem könnyű állatot nézni. Szülinapjára szánja, szóval valami cuki és bolyhos kell. Nem is lenne ez nehéz, ha Gwen szótárában létezne az előbbi szó. A boltba lépés után Gwen levette a kabátot és a sálat, mert megsült bennük. Nem szereti Ő a meleget, nagyon nem. Először a kisebb testű lényeket nézegeti. Úgy gondolja, azok illenek Amandához. Nem tud hozzá nagyobb állatot elképzelni, mint egy kutya, vagy macska. És veszélyesebbet sem. Békés természetűnek ismerte meg a lányt, aki nem szeret verekedésbe keveredni, és jobban szeret kimaradni a konfliktusokból. Az állatok nézegetése közben megereszt egy "most mi legyen" sóhajt
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Bujdosó Nándor
INAKTÍV


"Hajasbaba bácsi"
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 98
Írta: 2015. április 11. 17:08 | Link

Bogolyfalva rengeteg meglepetést tartogatott Nándor számára. A legnagyobb az volt, hogy ez a bizonyos Bogolyfalva aligha lehetett egy falu. A számtalan bolt és lakóház sokkal inkább emlékeztette a férfit a budanekeresdi forgatagra, mint a csendes varázslófalura, ahonnan ő származott. Emiatt érkezésének délutánján izgatottan indult el bámészkodni a Fő utczán. Még nem sikerült elég bátorságot gyűjtenie ahhoz, hogy üzenjen Annának, nyugton maradni a lakókocsijában viszont képtelen lett volna. Az első kirakat, ami igazán felkeltette a figyelmét, az a varázslény kiskereskedésé volt. Apró, zsúfolt, és tele mozgolódó baglyokkal - pont olyan, mint amilyen az ő boltja volt. Csillogó szemekkel lépett be a kiskereskedésbe. Talán jobban járt volna, ha csillogó tekintetét az alsó polcok helyett inkább felfelé irányította volna, úgy esetleg nem verte volna be a fejét a tündérmanók ketrecébe. Se baj, egy ilyen csodás helyen még ez sem tántoríthatta el. Megdörzsölte a fájó homlokát, és ezután igyekezett óvatosabban közlekedni az élettel teli boltban. Különféle állathangok töltötték be a teret, Nándor pedig nem is tudta, hová forduljon először. Óvatosan kerülgette a lába előtt heverő ketreceket, míg végül a pult előtti hordónál kötött ki. Elragadtatott arckifejezéssel nyúlt a puffskeinek közé, és kiemelt közülük egy rózsaszín szőrgombócot.
- Hát, te szebb vagy, mint egy magnólia május idusán - nevetett a ficánkoló varázslényre. Az látszólag egy percig sem foglalkoztatta, hogy a vásárlók vajon szabadon hozzányúlhatnak-e az állatokhoz. Ő csak nyugodtan pakolgatta a különböző színű puffskeineket, mint egy kisgyerek, aki éppen most talált rá a kedvenc játékára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lolita Sole
INAKTÍV


Hegedűművésznő
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 51
Írta: 2015. augusztus 3. 17:37 | Link
Alíz

A lány, miután kiszabadult a kastély labirintusából, a legközelebbi állatkereskedés felé vette az útját. Ezt szükségesnek érezte, bár sosem volt még semmilyen állata. Madridban a nevelőapja nem engedte, Magyarországon pedig az anyja. Szerény véleménye szerint bőven elég egy bagoly a házba, nem kell oda más állat. Lolita mégis így döntött, hiszen az anyja majd csak a szünetben fogja megtudni. Amikor végre megtalálta a kis boltot, megkönnyebbülten belépett. Az első pár lépelés után belerúgott véletlenül valamibe, ami hangosan sivítozni kezdett. A lány elkezdett spanyolul szitkozódni, mire a lény tovább óbégatott. Na ekkor gondolkozott el rajta Lolita, hogy tényleg kell-e neki állat. Végül úgy döntött, majd valami nyugodt lényt vesz, vagy legalább olyat, aki a hegedűszóra megnyugszik. Igen, hiszen már amikor a kastélyba ért Madagaszkárról, várta egy csomag, amit a nevelőapja küldött: az elektromos hegedűje.
A lány tovább sétált. Közben meglepődve vette észre, hogy a ketrecekben és terráriumokban látható állatok egyikével sem találkozott még. Amikor a pulthoz ért, a mögött állt egy férfi, őszes hajjal.
 - Jó napot. Állatot szeretnék, de nem nagyon tudom, milyet. Nem nagyon ismerem azokat, akiket eddig láttam... - a férfi ránézett, és közben a szemüvegén megcsillant a fény.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2015. augusztus 11. 22:22 | Link
Leonie


Lehunyt szemmel lépek be a boltba. Még a tisztásról nálam maradt a nyuszi. Olyan cuki! Egy cuki, imádni való, ennivaló, édes, aranyos kis prücsök! De nekem nyuszi helyett cicám vagy kutyám lesz. Végre egy állat, ami az enyém! Csakis csak az enyém. De mi legyen? Nincs egyetlen egy ötletem sem. Annyi biztos, hogy nem bagoly vagy hal. Meg hangya. Otthon van hangyaboly. Nem fog azért venni, mert most épp nincs nála hangya.  
 Pördülök egyet, Trilliant a vállamra teszem, és elkezdek beszélni.
- Van bármi tipped, hogy mi legyen? Csak mert teljesen tanácstalan vagyok - boldogból lehajtott fejű szomorkássá válok - Víí! Mi lenne, ha valamilyen varázslény lenne, Leonie? Szerinted? - Tágra nyílt szem, vigyorgó, felpörgött, kíváncsi tekintett utána - a dédim soha sem engedte, hogy legyen egy saját állatom! - Össze font kar, dacos tekintet, lábdobbantás - mindig azt mondta, hogy elég, ha vigyázok a tyúkokra. Pedig az uncsi - tényközlő szövegként mondom az utolsót.
Abból, hogy az előbb túl gyorsan váltok hangulatot, alig érzékeltem valamit. Mintha meg sem történt volna. Benyúlok a nadrágzsebembe, és a pillangós hajcsattal hátra fogom a hajam. Azzal a hajcsattal, ami képes gitárrá változni.
- Amúgy Galaxis útikalauz stopposoknak kedvelő vagy? Csak mert ha igen, mi az élet értelme? És mi van május 25-én? Tudsz válaszolni? És amúgy, hányadikos vagy? Mert én elsős, ha elfelejtettem volna megemlíteni. És állandóan megfeledkezek a cipőmről! - Az utolsó mondatnál az állandóant kihangsúlyozom, miközben mosolygok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Clariette Aye Dante
INAKTÍV


Bébisárkány*-*
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 434
Írta: 2015. december 21. 11:07 | Link
Karyn és Rachel
Szombat reggel, esős időjárás


A lányokkal az előre megbeszélt módon és időben találkoztunk a kisállatbolt előtt. Amíg viszont vártam rájuk kicsit körbenéztem az utcán. Igaz esett, de nem nagyon zavart, továbbra is esernyő nélkül járkáltam. Elsétáltam egy gyönyörű szobor mellett, majd befordultam egy kicsi utcába, ahonnan a bolt még éppen látható volt. Megláttam egy ajtót, amin fából faragott kopogtató volt. Nagyon megtetszett, ezért jobban szemügyre vettem, amikor hirtelen valaki kinyitotta az ajtót, és dühösen elzavart. - Elnézést, csak nagyon megtetszett - Vajon mi lehetett a lakos baja? Biztos valami rosszul sikerült neki. Ahogy mentem tovább még sok szép dolgot láttam, de már olyan izgatott voltam az új jövevény miatt, hogy visszafordultam a kisállatbolt felé és a szöszit pillantottam meg. - Karinaaaaaaaa! - Kiáltottam a lány felé vágtatva. Az eső miatt a lucskos úton majdnem elcsúsztam, de sikerült korrigálni az egyensúlyom. Mikor odaértem megöleltem és élmeséltem neki miket láttam. A dörmögi néniről, a faragott kopogtatóról, a szoborról és így tovább. - Úgy izgulok! Már meg is van a neve. Ja, és kutya lesz az is biztos. Persze kölyök.- Hadartam csillogó szemekkel. - Neked mi a véleményed a terveimről? Majd ugye megmutathatom a trükköket? - Álmodoztam a kutyáról, amikor megláttam egy ismerős alakot közeledni. Időközben az eső felhagyott szokásával, és enyhe napsütés vette át helyét.
Utoljára módosította:Clariette Aye Dante, 2015. december 22. 11:12 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Tégy fel kérdést!
Berecz Eszter
INAKTÍV


Eszti // Hetti
offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 55
Írta: 2017. március 19. 18:46 | Link
Eliza


A nap már magasan járt az égen, mikor elhatároztam, hogy megnézem magamnak ezt a Bagolyfalvát. Úgy értesültem, iskola időben nem lesz már lehetőségünk meglátogatni a falut, tehát most kell kihasználnom az alkalmat. Arra gondoltam vásárolhatnék magamnak egy-két ruhát, új füzeteket, tollakat, de akár még egy új kiskedvenc is beleférhet a "büdzsé"-be. Szerencsémre egy kellemes, napsütéssel teli tavaszi napot választottam erre a célre, így egyszerű farmerdzsekit vittem csak magammal. A Fő utcán sétálgatva egyszercsak förtelmes szag csapta meg az orromat: főleg bagoly és kneazle ürülék vegyítve. Elsőre legalábbis így tűnt. Egyből a bűz forrását kezdtem keresni, így fedeztem fel egy kis boltocskát hatalmas táblával: Mindenki Bestiája Állatkereskedés. A kirakatot meglátva, rögtön elfelejtettem miért is indultam el. Ahhh!! De éédesek vagytok! - gondoltam magamban és már a kezemben is volt az ajtókilincs.
Belépve, apró termetemnek köszönhetően csak, épphogy nem találkozott figyelmetlen fejem egy annál keményebb és bizonyára ütközésnél csúnya nyomot hagyó ketreccel. Jesszus! - meglepődve mély levegőt vettem, de túltéve magam a megrázkódtatáson, tekintetem az üzlet további berendezésére terelődött. Mindenhol különféle állatok ketrecekben, akváriumokban! És innentől elvesztem.
Utoljára módosította:Berecz Eszter, 2017. március 20. 20:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kováts Marcell
INAKTÍV


Éjfélherceg
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 665
Írta: 2017. július 10. 00:16 | Link
(O)Szkár Grin

Napsütéses szombat délelőtt van. A madarak csicseregnek, a szél lágyan cirógatja a fák lombjait, valahol messze egy őzike iszik a patakból. És akkor bumm. Hirtelen egy tornádó bukkan elő a semmiből, elpusztítva mindent, amit csak tud, és... Ó, igen. Pontosan ez történne egy bűnrossz katasztrófafilmben. Eh, undorító. Milyen szerencse, hogy Marci életében semmi katasztrófa nem jelentkezett... még.
Egyébként a leírás első fele érvényes, valóban pompás napnak nézünk elébe. A mi kis vöröskénk pedig éppen lábait szedi a faluban, az állatkereskedés irányába. Ugyanis Scarlettel - egyik barátjával a kastélyból - megbeszélték, hogy ők bizony közösen vesznek egy állatot. Még nem tudják mit, de valami mozgó, puha, simogatható élőlényt. Ez pont kapóra jött a srác számára egyébként, hiszen egyedül képtelen lenne egy állatról gondoskodni - és túl sok pénzt ki sem perkálna érte - de így a felelősség és a zsozsó is megoszlik. Milyen remek!
Meglepő módon ő érkezik meg előbb, holott általában rá kell várni minimum tíz percet. Úgy dumálták le, hogy a bolt előtt várják meg egymást. A biztonság kedvéért azért bekukucskál az ablakon, hátha megpillantja a szőkeséget. De nem. Hm... Akkor még egy darabig ebben a pozícióban marad.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
zárva vagyunk
Írta: 2017. szeptember 29. 18:59
 | Link

- szülcsinapcsi | július 7. | Előzmények: Baako Bestiárium-
#outfit


Nem tudtam volna megmondani, éppen mi volt rosszabb hatással a kedélyállapotomra, az a pisis szőke kislány, az a nyamvadt és vérszomjas rágcsáló, vagy Lewy ingadozása, ahogy belé kapaszkodtam. Hát nem nyilvánvaló, hogy szeretnék nem felnyalni a betonon? Erre mit csinál a kedves férjem? Zsivitel tovább meg még úgy inog alattam, mint hajó vihar idején. Jó, hogy egyikünk se tengeribeteg. Merem remélni, sosem leszünk, az évek alatt megúsztuk, ne most induljon útjára a vacsora díszkörítéssel.
- Shhhh, majd elhallgattam, ha megbeszélted azzal a szőrössel, hogy merre van az arra. Ami asszem jobbra, vagy balra. Melyik irányból jöttünk?
Jó, lehet, hogy én is kicsit többet beszéltem, és érzésem szerint a szavaim elharaptam, elhadartam, vagy motyogtam is néhol. Pont úgy néztünk ki, mint akik értik a dolgukat, ráadásul a csinike cipőim se akartam újra beáldozni, így tényleg hallgattam és vártam a lengyel mi a halált csinál.
Aztán olyan kisebb ugrás volt nálam fejben, nem tudom, hogyan mozogtak a lábaim, de valami új épület mellett arra eszméltem, hogy Lewy valami doboz tetejét kéri tőlem, félig meg egy lefordítotton fekszik.
- Milyen tető? Jó’ van, hozom - emeltem égnek a kezeim, aztán pont olyan kecsesen, mint egy vemhes tengerimalac eldöcögtem az ajtóig, ahol hevert a doboztető. Kisebb balfantasztikus mozdulatokat követően magamhoz öleltem és egy laza mozdulattal oldalba hajítottam vele Lewyt. - Bocs, életem. De mit csinálsz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Evena Noxen
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 633
Írta: 2018. március 13. 09:13 | Link
Norbert - Több héttel Mexikó után
Küllemem

Selva olyan csendes és már-már érdektelen volt mostanában, hogy úgy éreztem, mintha átvette volna a hangulatomat, vagy csupán lebetegedett, ahogy a gazdája, csak míg ő valóban elkapott valamit, addig nekem a lelkem roppant össze? Meglehet. Szvelovszkyt azóta sem láttam, talán kerültem is, hiszen a patikában engem helyettesítőt mind a mai napig nem váltottam le. Sokszor néztem rá azóta a bal tenyeremben lévő seb nyomára. A szállodai szoba poharának szilánkja egy félhold alakú heget hagyott, ahogy ujjaim ráfeszültek. Mindig ő jut eszembe róla, és fáj. Ráadásul, mióta nálam vannak a birtok iratai, azon tűnődöm, vajon ez egy újabb esély, jelző tábla életem útján és követnem kellene iránymutatását, vagy csupán egy adomány, melyet nem szabad veszni hagynom és a köz javára kellene fordítanom. Nem tudom, azóta sem tudom. Az orromat is alig dugom ki egy ideje a lakrészemből, most is csak szeretett vörös kandúrom miatt léptem át a patika küszöbét, hogy elmenjek neki némi gyógyszerért és egy új kaparófáért, amin játékok is vannak. Hátha felvidul tőle. Ebben bízom. Hiszen rajta kívül senkim sincs itt. Ataksak nagyinak ugyan megírtam mindent, kicsit finomított verzióban, mint ahogyan valójában történt, de ő messze van. Mást pedig nem terheltem Antonon kívül a nyűgömmel, de vele sem túl sokat társalogtunk a történtekről, mert ő nem az a fajta ember, aki mélylélektani szemináriumokkal foglalkozna.
 Az üzletben a sok ketrec és állat közt nagy nehezen megtalálom a boltost, akitől igyekszem segítséget kérni. Kedves ember, készséges és alapos, bár a berendezés trehánysága alapján minden bizonnyal szétszórt, persze a nettség rólam sem feltétlenül mondható el. Hajam kócos kontyba fogva, szürke, jelen pillanatban kinyitott kabátom alatta egyszerű fekete kivágott pulóvert és szintén fekete nadrágot viselek, hozzá szürke bokacsizmát. Arcom fáradt, tekintetem fénytelen, sok könnyet hullattam de egy pár napja már nem sírok, így szemeim nem vörösek, csak karikásak. A bánat karmai igen mélyen beleszántottak lényem eddig oly ragyogó talajába, mint nehéz eke, húzott barázdát szívembe szerelmem önhibámból való elvesztése. Azóta tetoválásaimat hosszan tartó bűbájjal fedtem el, fülemben a szokásos három helyett csak egy pár fülbevaló van, amit még az nagymamámmal vettünk, amikor Krakkóban jártunk, a tizennegyedik születésnapomon. Pipacsot mintázó, különleges darab, amit még az egyik vásárló hölgy is megjegyez. Halvány mosollyal hálálom meg szavait. Most csupán ennyire futja tőlem. Elkeseredett és szomorú vagyok, bár igyekszem titkolni, látszik rajtam, hogy alapvető alvászavarom mellett egyéb bánat is lterheli szervezetemet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2018. június 22. 02:47 | Link
Aaron

Mimi egyre jobban viselkedik már emberek között, aminek eléggé tudok örülni, mert így legalább a karmaival sem bennem, sem a ruhámban nem ejt kárt. Mivel apu rossz helyről hozta, így szükséges, hogy időről időre felülvizsgálják az állapotát, hogy mennyire fejlődött, hogy jól érzi-e magát. Hát az biztos, hogy a jóltartástól és a sok játéktól jó puffancs lett. Mindig vicces, hogy miután eszik, olyan, mint egy kis hordó, lötyög jobbra meg balra a pocakja.
Most már eljutottunk odáig, hogy megtűri a pórázt is, sőt, séta közben néha elemelkedik kicsit a földtől, és még játszik is a levegőben. Összességében minden szuper vele, leszámítva azt az egy tényt, hogy morog a nővéremre. Eredetileg Francihoz tartozik, mégis, amióta babát vár, nemigen komálja a közeledési szándékait. Ezért is, és a kötelező felülvizsgálatért jöttem most el vele.
- Üdv.
Köszönök bele nagy általánosságban a levegőbe, mert többen is vannak a kereskedésben, és nem nagyon szeretnék bunkónak tűnni, mert ez egy kis falu, így is már többet terjesztenek apáról, anyáról, Franciról és rólam is, mint kellene, nem akarok én még alapot adni a további találgatásoknak. A virágos ruhámat húztam fel, ami egy normális lábhosszúságú lánynak a térdéig érne, de mivel én nem úgy sikerültem, nekem a combom közepénél vége szakad. Mondjuk tény és való, eléggé szeretem mutogatni a lábaimat, így talán ezen mégsem fogok annyira kétségbeesni, mint ahogy azt az emberek elvárnák tőlem, sőt kifejezetten imponálóan mosolygok egy közelben álló srácra. Kis várakozás közbeni flört, kinek árthat?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2024. február 11. 16:05 | Link
Wouter Lodewijk Collenwen


Olyan gyorsan telik az idő. Szinte egésznap a hálókörletben vagyok és tanulok, illetve próbálom legyőzni a szokásos téli depressziót, ami ilyenkor rám tör.
Pontosabban csak mostanában, úgy látszik engem is utolért a kamaszkor és hirtelen elkezdtem foglalkozni az élet nagy kérdéseivel. Talán segít a kis kiruccanás, amit már elterveztem korábban, meglátogatom Wout-ot az üzletükben.
Természetesen nem váratlanul megyek, hisz a legelső találkozásunkkor is felajánlotta ezt a lehetőséget, illetve én is jeleztem neki nem rég, hogy majd benézek hozzá, amikor dolgozik. Ez a nap lett a látogatásra kijelölt dátum, ezért most egy kicsit félreteszem a tanulást és megindulok a falu irányába. Természetesen útitársam Ybl, nem maradhatott a szobában. Wout és kiskedvencem elég gyorsan megkedvelték egymást, ezért is jött az ötlet, hogy magammal hozom.
Amíg a kastélyból az üzletig vezető úton végig mentem rengeteg gondolat jutott eszembe, de mind egy témakörre irányult, a közelgő vizsgákra. Nem, nem félek, de azért kicsit izgulok, hogy minden jól sikerüljön. Ebben az évben szinte csak tanultam és nem igazán ápoltam szociális kapcsolatokat senkivel, de a legdurvább az, hogy nem lettek új barátaim, nem ismertem meg elsős diákokat és az igazat bevallva prefektusként se voltam túl aktív a tanévben.
Az üzletet már messziről könnyű felismerni, szerencsére frekventált részen helyezkedik el és sokat segítenek az előtte lévő ketrecek, amiket természetesen jómagam is átnézek. Nem mintha tervben lenne a vásárlás, de azért akadnak itt elég érdekes kinézetűek is. Majd ezután óvatosan belépek a helyiségbe. Talán csak ennek köszönhetem azt, hogy nem fejelem le a tündérmanók lakhelyéül szolgáló kalitkát.  
-Hahó, van itt valaki? -a választ meg se várva a hordókhoz sétálok, ami a fal mentén van, hogy jobban szemügyre vehessem tartalmukat. Addig Ybl a denevéreket és a plafonról lelógó ketrecekbe zárt más madárféle lényeket nézegeti.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva→Fő utcza