42. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Gwen Laura Kimiko Jones összes RPG hozzászólása (103 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 » Le
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 23. 19:17 Ugrás a poszthoz

A pálcát vizsgálgattam, amikor a szemem sarkából megpillantottam, hogy már utol is ért. Mivel nem vagyok jó futó a és már a tüdőm is fáj ezért úgy gondoltam, hogy a további futás kilőve. Mivel seprű sincs a kezemben ezért azt sem tudom használni az, a varázslatot meg amivel idehívhatnám még nem tanultam. Ha nem találok ki valamit akkor utolér.
- Gyere vissza te manóivadék!! Add vissza a pálcámat!!!- hallom ahogy kiabál de nem nagyon érdekel. Megpróbálok újra elindulni de a lábaim és a belső szerveim nem bírják. Már csak pár méterre van tőlem és látom a vérben forgó szemeit. Most már nagyon ijesztő ez a cafka, de engem még most sem rémiszt meg. Ismerem a fajtáját. Apuci pici lánya aki mindent megkap. Na de most móresre tanítom. Felé tartom a pálcámat és elkiáltom magam:
- Locomotor Mortis.
A fegyveremből egy kis fénysugár jelenik meg és elszáll feléje. Mikor látom a varázslatom hatását gonoszan elmosolyodom.
- Így próbálj meg futni - mondom neki. Egy újabb tökéletes lábbilincselő átok.
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 23. 20:10 Ugrás a poszthoz

Kowai

A mosoly gyorsan eltűnik az arcomról. Sikerült megkötöznöm a lábát mégis felém vetődik és elkapja a taláromat. Húzni kezdi és érzem, hogy szorítja a nyakamat. Megint ez a szörnyű érzés. Nem kapok levegőt, majd egy pillanat múlva a nyakamban lévő fájdalom más helyre költözik. Pontosabban az oldalamra. A Erisnek sikerült leterítenie a földre. Mivel a támadás hirtelen ért ezért a pálcák kiestek a kezemből és elgurultak. A fölöttem lévő lány a kezeivel mindenhol üt ahol ér. Mikor a karommal próbálok védekezni belém harap. Talán vámpír a csaj? Az egyik helyen ahol megharapott kibuggyan a vérem. Érzem a vérem vasas illatát, amit már megszoktam. Sikerül betalálnom egyet a szeme alá. Olyan erősre sikeredett az ütés, hogy szerintem holnapra belilul. Kapálózni kezdek, hogy kiszabadítsam magam. Ahol sikerül ott ütöm és rúgom. Majd hirtelen észreveszem, hogy a bilincs eltűnt a lábáról. Tudtam, hogy nem fog sokáig tartani, de abban bizakodtam ennél erősebb lesz. Sikerül elkapnom a talárját és úgy próbálom meg lehúzni magamról.
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 23. 22:31 Ugrás a poszthoz

Kowai, Mészáros és Ombozi

Mivel a fülem a padlónak van tapadva lépteket hallok. Nincs messze a léptek gazdája, talán a következő folyosón. A pálcámat nem érem el, hogy használni tudjam. A hangok egyre közelebbről érkeztek, Eris pedig még mindig rajtam van. A vér már mindkettőnket beterít. Érzem ahogy megszárad az arcomon. Nem mondom de nagyon kellemes érzés. Szeretem ha verekedés közben a vérem keveredik a másikéval. A nagybácsim szerint nagyon morbid tudok lenni, ami szerintem jó. Ha bosszút akarok állni nem lehetek nyámnyila, akkor vesztenék és én nem vagyok vesztes. Eris újra belém mélyeszti a karmait. Már mindenem nagyon fáj de nem foglalkozom vele, addig bírom amíg nyerni nem fogok. Közben a lépéseket már nagyon közel hallom. Amint kilátok egy fiút pillantok meg aki az oszlopnak dől. Az öltözetéből ítélve ős is Rellonos. Ha Erisnek fog segíteni akkor egy kicsit bajban leszek de nem érdekel. Ha kell mindkettőjükkel elbánok. A srác mondott pár szót Erisnek de szerintem õ nem hallotta. Ahogy hallom a fiú leül a kõre és egy pillanatra meglátom ahogy a bunyónkat nézi. Egy pillanatra elbambulok és ez elég neki ahhoz, hogy a hajamat tépje. Hangosan felsikoltok. Nem tudom meddig húzta a hajamat de a következõ pillanatra azt veszem észre, hogy már nem rajtam van hanem az égen. Látom, hogy egy tanárnõ próbálja meg a magasban tartani kissebb-nagyobb sikerrel. Megkérdezi, hogy mi folyik itt amira Eris elordítja a válaszát.
- Õ támadt rám - próbálok nyugodtan válaszolni de ez inkább hörgésnek hallatszik.
Leveszem a pillantásomat a tanárnôrõl majd elindulok a Rellonos fiú felé a pálcámért. Mikor odaèrek a kezemet nyúktom érte.
Utoljára módosította:Gwen Laura Kimiko Jones, 2014. március 23. 22:58
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 24. 00:01 Ugrás a poszthoz

Ombozi "Tudom,hogyrengetnevemvan" Sára

Éppen az évnyitóra készülök. Mivel még elsős vagyok, nem tudom, mit kell viselni, szóval a megkérdeztem valakit. Azt mondta, nem kell kiöltözni, szóval a szokásos taláromat  vettem fel, a pálcámat a zsebébe ejtettem, és már indultam. Láttam, hogy a felsőbb évesek párba mennek, de mivel még fiatal vagyok, nem fontos. Az ünnepség kötelező, de azt hallottam, hogy sokan nem mennek, mert unalmas. Mondjuk én is jobban eltölteném az időmet egy jó kis kviddicsmeccsel, vagy esetleg olvasnék. Leszaladtam a  Klubhelyiségbe, ahol már csak pár ember lézeng. A legtöbbjüket még nem ismerem, csak pár személyt, őket is csak látásból. Elindulok a nagyterem felé, de az egyik Rellonos leszólít, hogy nincs-e kedvem játszani.
-Most nincs időm a hülyeségeidre, hacsak nem segítesz egy kis zűrt kavarni az ünnepségen - válaszolom. Ha már azt mondták, unalmas, akkor egy kicsit feldobom trágyagránáttal.
Utoljára módosította:Lyra Aurora Black, 2014. március 29. 01:21
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 24. 19:29 Ugrás a poszthoz

Ombozi "NekedatesódaNoel?" Sára

Megszeppenten a lány stílusától. Gorombának akartam lenni, de úgy tűnik, nem sikerült, mivel még mindig azt várja, hogy belemegyek-e a játékba. Az igazat megvallva, valami nagyobbat szerettem volna, de végül belementem. Első vagyis már másodéves egy bunyóval a hátam mögött nem kéne felhívnom magamra a figyelmet. Legalábbis a tanév kezdetéig. De addig olyan sok idő van, nem  biztos, hogy kibírom. Talán pár pici csínnyel beérem. Amíg gondolkozom, már nem az a lány áll előttem, hanem egy másik. Tudtam, hogy ugyanaz a lány, aki előbb állt itt, mivel egy krémet és pár pici trágyagránátot tart felém, miközben hülyén vigyorog.
- Belemegyek - válaszoltam, majd hagytam, hogy egy kis kenőcsöt nyomjon a kezembe, majd egy pár bombát átnyújtott. - Csak hagyd abba ezt a hülye vigyorgást!
Mivel sok balhéban benne vagyok, ezért mindig van nálam paróka és kontaktlencse. Gyorsan felvettem. Így a hajam vörös színűre változott, a szememből pedig kék lett. Elindultunk a nagyterembe, majd mikor megláttam a sok (nagyon sok) embert, gonosz vigyorra húztam a számat.
Utoljára módosította:Lyra Aurora Black, 2014. március 29. 01:24
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 24. 22:08 Ugrás a poszthoz

Ombozi "Játszottammár vele" Sára

Ott álltunk a nagy tölgyfaajtóban elállva az utat, miközbe többen már lökdösnek minket hátulról. Gyorsan beslisszolunk a nagyterembe, ahol még jobban körbenéztek. A helyiséget a kék szín uralja, mert a Levitások nyerték meg idén a házak versenyét. Talán mégiscsak dísztalárt kellett volna felvennem. Most már mindegy. Az idegen lány a fülembe súgja, hogy kezdhetem. Én elindulok az első áldozatom felé (akit nem szeretnék nevén nevezni) és rárakom az első bombámat. Nem kedvelem ezt a lányt, ezért esett rá  választásom. Nem látom, hogy a társam merre tart, de szerintem már elkezdte. Amikor megérintem az emberek, ők néha hátrafordulnak, megkérdezni, hogy mit akarok. Én ilyenkor bocsánatot kérek és mondom, hogy összekevertem őket valakivel. Néhányan gyanút fognak, mert megpróbálják kitapintani, hogy mi van a hátukon, de a bombákat olyan helyre rakom, ahol nem érik el. Ilyenkor csak előrefordulnak és társalognak, étkeznek vagy táncolnak tovább. Már csak egy gömböcske van, amit a legjobb barátnőmre kell rakjak, mivel a körzetembe már nem maradt senki. Miután az utolsót is aktiválom, már érezni lehet a bűzt. Olyan orrfacsaró a szaga, hogy mindjárt elhányom magamat vagy elájulok. Gyorsan kiszaladok a folyosóra, hogy ott várjam a bajtársamat.
Utoljára módosította:Lyra Aurora Black, 2014. március 29. 01:27
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 25. 18:39 Ugrás a poszthoz

Black

~ De jól sikerült. Jók voltunk - örülök a csíny sikerének. Vagyis nem volt sikere, csak köztem és a  Rellonos lány, Sára között. Éppen sietek ki a Nagyteremből, mint a többi diákkal. Ha akarnék se tudnék maradni, mert a hömpölygő tömeg elsodor. Mikor már mindenki kint van, a tanárok már keresik a tettest. Körbenézek, de nem látom a vörös tettestársamat. Megnéztem a szőkéket, hát ha már visszaváltozott, de így se látom. Mikor rájövök, hogy már nem is fogom megtalálni, én is elindulok. Nem akarok feltűnést kelteni, szóval lassan araszolok. Nemsokára (fél órával később) elérek a sarokhoz, ahol már rendes léptekkel megyek. Nem volt célom, hogy hova megyek, csak elakartam tűnni a helyiségből. A bűz már elviselhetetlen volt és nem akartam egy megrovással kezdeni az évet. Nem a tanároktól félek, hanem a nagybácsimtól. Az Ő haragja sokkal rosszabb. Sejtem, milyen büntetést szabna ki. Na de ez nem ennek az ideje. Ez a hét jól indult és még tart. Holnap elmegyek Daviddel Bagolyfalvába, ahol még nem jártam. Félreértés ne essék, ez nem randi, csak más nem jött el és...Inkább hagyjuk. Elindultam az egyik folyosón, majd mire észbe kaptam, már a könyvtárnál voltam. Gondoltam, ha valami idehúzott, akkor körbenézek. A pálcámat azért megmarkolom, hátha szükség lenne rá. Mivel itt még nem voltam, körbenéztem. Az egész falon dámák képei lógnak. Valamelyik keretbe nem volt élet, gondolom az ott 'lakók' átmentek egy másik festménybe. Vannak itt kövér, sovány, öreg, fiatal, magas és alacsony nők is. Az összes képkeret csodásan díszített, valamelyik már túlságosan is. Észreveszem, hogy a paróka még mindig rajtam van. A kontaktlencsét már kivettem, de erről megfeledkeztem. Észreveszek egy másik lányt is.
- Mi a ...? - kérdezem.
Utoljára módosította:Lyra Aurora Black, 2014. március 29. 01:35
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 25. 22:41 Ugrás a poszthoz

Black

Nem tudom, hogy a hangom vagy a lépéseim visszhangja miatt, de észrevett. Kicsit közelebb jön, de nem sokat. A pálcámat nem engedem le, mert bár nem tűnik nálam idősebbnek lehet, hogy Őt is tanították otthon, mint engem. Ha bunyóra kerül a sor, azt nem bánom, de most nincs sok kedvem hozzá. Az előző bunyómat egy rellonos diákkal vívtam, akit Kowainak hívnak. Nem mondom, kemény ellenfél volt. Még a nálam pár évvel idősebb fiúkat is lepipálta, akikkel harcoltam. Szerzett nekem pár sebet és sérülést, de én se kíméltem Őt. Ha nem jön egy tanár, lehet, hogy kinyírtuk volna egymást. Régi szép idők. Aki most velem szemben áll, Ő levitás, szóval nem olyan veszélyes. Most már bátrabban közeledik, majd megáll előttem. Gyorsan, mégis alaposan megbámul. Feltesz egy kérdést, amire én válaszok is.
- Csak járkálok. - válaszolom kissé kimérten - De megtennéd, hogy nem bámulsz?
Majd indultam tovább.
Utoljára módosította:Lyra Aurora Black, 2014. március 29. 01:37
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 26. 23:20 Ugrás a poszthoz

Black

Hagyta, hogy elmenjek. Legalábbis pár lépést. Ugyanolyan hangon szólt hozzám, mint én az előbb hozzá. Elnézést kért, de nem megbánásból. A hangja merő gúny. Amikor a hajamat bámulta, rájöttem, hogy sejt valamit. Nem tudom, hogy tud-e valamit a mai csínytevésünkről, de nem fogok lebukni, ha mégis, viszem magammal Sárát is. Lehet, hogy nem is kellett volna a mai csínyt elkövetnem? Nem, ilyen nincs. Gwen Jones nem ilyen. Engem a csínyek és a bunyók éltetik. Ha egy ilyen pitiáner feladatot nem tudok végrehajtani anélkül, hogy elkapnák, nem fogok tudni bosszút állni? Bosszú. A gyógyszer a fájdalmamra. Már csak pár nap és tizenhárom esztendeje lesz, hogy a szüleimet megölték a Halálfalók. Bosszút fogom rajtuk állni. A lány azt mondta, hogy van valami a hajamba, majd elindult és lekapta a parókámat. Most biztos azon tűnődik, miért van rajtam ez. Gyorsan ki kell találnom valamit.
- Ha azon gondolkozol, hogy miért viselek parókát, az egyszerű. A bácsikám és a nénikém nem engedik befesteni. De neked ehhez semmi közöd. - válaszoltam, majd odasiettem hozzá, kikaptam a kezéből a kiegészítőt és elindultam. Újra. Remek, egy hét alatt két ellenségem is lett, ha ez a lány annak tekint. Talán velem van a baj?
Utoljára módosította:Lyra Aurora Black, 2014. március 29. 01:38
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 27. 21:37 Ugrás a poszthoz

Black

Kezemben a parókával már harmadjára indulok útnak, de előtte a szemébe nézek. Látom rajta, hogy agyalni kezd. Magyarázatom nagyon béna volt, mert bentlakásos suli a miénk, de hirtelen nem jutott más az eszembe. Talán a nénikémen és a bácsikámon gondolkozik? Érzem a köztünk lévő feszültséget. Nem hiszem, hogy ki akar velem békülni. Az igaz, hogy Ő kezdte a bámulást, de szépen is megkérhettem volna, hogy hagyja abba. Mostanában mindig olyan rosszkedvű vagyok. Pedig még nincs az a nap. Elindulnék, de hirtelen elkezd makogni. Először nem értem, mit szeretne mondani, de végül rájövök. Elnézést kér, de nem tudja kifejezni magát, még el is pirul. Ezen picit elmosolyodom. Ez a lány emlékeztet a kis kori Gwenre. Ő is ilyen ártatlan és félénk volt. Ennek az vetett véget, hogy látta az unokanővérét szenvedni. Ez mindent megváltoztatott benne. A lánynak végül sikerül a bemutatkozás is. Most én jövök.
- Nem, én kérek elnézést. Nem kellett volna bunkó lennem. Amúgy a nevem Gwen Jones, röviden. Hosszan Gwen Laura Kimiko Jones. - felelem - Sajnálom, hogy bunkó voltam, csak nemsokára jön az a nap amikor...amikor.
Majd elkezdtem sírni. Nem szoktam mások előtt, de most megtörtént. Lerogytam a folyosó hideg kőpadlójára és sírtam.
Utoljára módosította:Lyra Aurora Black, 2014. március 29. 01:40
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 28. 22:00 Ugrás a poszthoz

Sheela Lengrond

Lejöttem egy picit a faluba. Nem tudom mi húzott ide, de nagyon fáradt vagyok. Nem aludtam sokat az éjszaka. Segítenem kellett az egyik rellonos barátnőmnek, Líviának. Nem tudom mi értelme volt, de megérte. A Fő utcza egyik boltjára réved a tekintetem. A felirat azt hirdeti, hogy itt egy kávézó és egy étterem egyben. Kívülről aprócskának tűnik, de belül a tértágító bűbájnak hála hatalmas tér fogad. Hangulatos kis hely, tele pillangókkal. Körbenézek és látom, hogy minden asztalnál ül valaki. Meglátom az egyik navinés diákot, aki egyedül ücsörög. Nem tűnik túl boldognak, de megpróbálkozom felvidítani, hátha sikerül. A lány már sokszor láttam az iskolában, de még nem beszéltünk. Odalépkedem az asztalához.
- Szia! leülhetek? - kérdezem illedelmesen, de mielőtt válaszolhatna már húzom is ki a széket és ülőhelyzetbe helyezkedem - A nevem Gwen, Gwen Jones - próbálom viccesre venni a figurát, ezért úgy mutatkozom be, ahogy a James Bond szokott.
Gyorsan odasiet mellém egy pincér. Nem mondom, elég magas és kinyalt.
- Hozhatok valamit? - kérdezte.
- Egy forró fehér csokit szeretnék - válaszolom és felírta a rendelésemet. Gyorsan elment, majd odasúgom a lánynak - Mindegyik pincér ilyen...
A mondatot nem tudom befejezni, mert megjön a rendelésem.
Utoljára módosította:Laurena Aquamarine, 2014. április 17. 22:38
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 28. 23:12 Ugrás a poszthoz

Black

Csak sírtam és sírtam. Nem tudtam mást. Általában ha erről a témáról van szó, akkor ökölbe rándul a kezem és pálcát szegezek az illetőre. Volt is pár nemkívánatos ügyem  a Magyar Mágiaügyi Minisztériummal emiatt, de általában elvitték helyettem a balhét. Nagyon szeretem a bácsikámat és a nénikémet és tudom, hogy ők is viszontszeretnek, de ők nem az igazi családom. Az én családom már réges-régen meghalt. Az ő apja Chris Jones, és az anyja Akimoto Kieko már nincsenek az élők sorába. Ha itt lennének, akkor eddig nem az unokatestvéreméknél laknák, akkor egész nap Kviddicsezhetnék az apával, főzhetnék anyával és akkor egy nagy boldog család lehetnénk. A lány odajön hozzám, de nem látom, mivel a szememet elvakítják a könnyek. Nem bírom abbahagyni a sírást. Ez olyan nagy szégyen. A nagy Gwen Jones, aki fiúkat nyer, rellonosokkal bunyózik, és néha muglikra támad, itt sír egy olyan levitás diák előtt, akit most lát először. A lány letérdel mellém és elkezdi simogatni a hátamat. Óvatosan elkezdi simogatni a hátamat. Gondolom, nem tudja, mit fogok reagálni, ezért nem mer lépni.
- Héé, nyugalom, semmi baj. Mi történt, tudok segíteni? Ne sírj már no, megoldjuk valahogy, bármi is legyen - mondja, hátha megnyugszom. Pár pillanatra ráemelem a piros kisírt szemeimet, majd újra a padlót bámulom.
- Nem tudsz segíteni. - válaszoltam - Ezen senki nem tud.
Utoljára módosította:Lyra Aurora Black, 2014. március 29. 01:42
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 29. 11:59 Ugrás a poszthoz

Sheela Lengrond

Elkezdem inni a forró italomat, ami nagyon finom. A lány közbe hozzám szólt, de nem így vártam a választ. A hangja ahelyett, hogy kedves lenne, inkább gúnyos. Sok ilyen emberrel találkoztam, de eddig mindet megtörtem és most is megtöröm. Valami olyasmiről beszélt, hogy hasonlítok a a pingvinekre. Nem tudom milyen pingvinekről beszél.
- És téged hogy hívnak? - kérdezgetem az ismeretlent. Vagy legalábbis próbálok vele kommunikálni - - És van hobbid? Esetleg szeretsz kviddicsezni? Mert ha igen, akkor játszhatunk egyet. Benne vagyok a csapatba cserejátékosként. Fogó poszton vagyok.
Időközben kijön ugyanaz a pincér, aki az előbb. Letette elé a csészét, amiben sötét színű tea van. A pincér egy köszönöm-re vár, de miután rájön, hogy ettől a lánytól nem kapja meg, sértetten tovább áll. Ebben a pár percben betudtam határolni a lány személyességét. Na, nem mintha elítélnék bárkit is elsőre, de találkoztam már ilyen emberekkel. Ők általában szeretnek egyedül lenni és ha más emberekkel beszélnek, akkor gúnyosak és elutasítóak. Én azért tovább próbálkozom.
- És mi van a családoddal? A szüleid is mágusok? Esetleg van testvéred? Ő nem jár ide a Bagolykőre?
Utoljára módosította:Laurena Aquamarine, 2014. április 17. 22:43
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 29. 13:05 Ugrás a poszthoz

Sheela Lengrond

Látom, hogy nincs kedve beszélgetni. A pillantása azt tükrözi, hogy bizalmatlan. Mondjuk megtudom érteni. Én se tálalnék ki magamról mindent egy idegen lány előtt. Megtudom érteni, ha nem akar beszélni. Néhány dologról nekem is nehéz. Pár percig néma csendben ültünk egymás mellett. Egyikőnk se szólalt meg. Néha belekortyoltam az italomba. A forrós innivaló égette a torkomat. Nem sokat törődtem vele, mert azért jól esett a kissé hűvös napon. Hirtelen maghallom a dadogó, kisegér hangját, amint kiejti a vezetéknevét. A névről és a megjelenéséből arra következtetek, hogy Indiából származik. Nem sokat tudok erről az országról, csak azt, hogy nem ehetnek tehenet, meg hogy fura a vallásuk. Mást nem, mivel nem figyeltem annyira a mugli iskolában. Pár perc múlva ismét megszólal, de csak annyit mond, hogy nem akar a családjáról beszélni. Lehet, hogy akkor őt is valami nagy trauma érte, mint engem? Lehet, hogy Ő is elvesztette a szüleit, mint én? Vagy csak rosszul bánnak vele? Minden eshetőség a fejembe volt, de egyiket sem akartam megkérdezni. A kávézóba éppen egy rellonos csapat lépett be. A csengő csilingelni kezdett, ezzel megzavarva a gondolatmenetemet.
- Tudod, én sem szeretek a családomról beszélni - válaszolom és egy kicsit elszontyolodom. Nemrég már sírtam egy másik diák előtt, de most nem fogok.
Gyorsan intettem a legközelebbi pincérnek, aki oda is jött hozzánk - Egy fekete erdőt kérnék és egy csokicsúcsot - mondom a rendelésemet, a pincér meg szorgosan jegyzetel - És te kérsz valamit? Én fizetek.
Utoljára módosította:Laurena Aquamarine, 2014. április 17. 22:49
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 29. 20:01 Ugrás a poszthoz

Szabó Lívia Lujza

Kilenc óta készülődöm. Egy hátizsákot viszek magammal, amibe egy pulcsit, pár szendvicset (kitudja meddig leszünk el), egy üveg vizet és a Láthatatlanná tévő köpenyemet rakom. Most nem húzok talárt mivel ha megint mászni kell, vagy beakad valamibe akkor csak hátráltat. A pálcámat a táskám oldalába raktam hogyha vészhelyzet van akkor használni tudjam. Mikor az órám 21:50-et ütött elindultam. Sietnem kellett, mert nem akartam, hogy Lívia egyedül menjen mert még baja eshet. A folyosókon és a lépcsőkön hamar átjutottam. Az ajtónál meglátom, és ordít róla, hogy várja már az akciónkat. Gyorsan elindultunk, majd mikor már kiértünk a faluba, kicsit megkönnyebbülök, de ez nem tart sokáig. Pár perce haladunk az utcákon, mikor egy férfi kezd el követni minket. Minden utcába utánunk jött, végül betértünk a legközelebbi szállóba. Megvártuk míg elmegy az ismeretlen idegen majd mielőtt kiléptünk volna a gondnok szalad felénk. A kis papucsába és a kezében lévő seprű meg lapát Frich-re emlékeztet. Elátkozom egy lábbilincselő bűbájjal Ő pedig elesik. Gyorsan kiszaladunk, de még odakiáltok egy elnézést.
Gyorsan elérjük a falu határát, ahonnan megpillantom a temető kimagasló sírjait. Jobban elkezdünk futni. Mikor odaérünk nem bírjuk kinyitni a hatalmas vaskaput, mivel zárva van. Használhattam volna az 'Alohomorát' de az elrontotta volna a kalandot. Gyorsan átmászunk, majd Lívia felveteti, hogy váljunk ketté.
- Nem tartom jó ötletnek, mert nem tudsz nekem jelezni - válaszolom. Hogyha hárman jövünk akkor még bele is megyek de így nem.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. április 6. 20:14
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 29. 23:00 Ugrás a poszthoz

Schlett

Este van én mégis ébren vagyok. Mostanában éjszaka nem alszom sokat. Mindent jobban szeretek ilyenkor csinálni. Nem vagyok vámpír csak a sötétség jobban tetszik mint amikor tűz a nap. Éppen elindulok le a klubhelyiségbe mikor meglátok egy másik eridodnost aki kifelé siet a portrén. Nem értem miért nincs ágyban hiszen nagyon késő van. Gyorsan előveszem a láthatatlanná tévő köpenyemet felhúzom és utána iramodok. Próbálok minél halkabban menni menni de a kihalt folyosókon nagyon nehéz úgy sétálni, hogy ne visz hangozzon. Nincs egyedül, vele van egy hatalmas bundájú macska. Én is hoztam volna a kutyusaimat viszont ők mélyen aludnak és nem volt szívem felébreszteni őket. De örülök, hogy nem jönnek mert ha valami ijesztőt vagy idegesítőt hallanak ugatni kezdenek és elárulnak engem. Már kint járunk a réten mikor a lány megáll és leül egy fa tövébe, mellételepszik a macskája és elkezdi simogatni. A hold ezüstös fénye ragyogja be a teret. A távolban farkasok vonyítanak, és lágy szellő simogatja bőrömet. A fák levelei halkan susognak. A következő dolog amire felfigyelek, hogy esni kezd az eső. Felnézek az égre de egyetlen felhőt sem látok. Az ég tiszta. Elindulok a fa alá ahol a lány ül de természetesen úgy, hogy ne vegyen észre, majd én is leülök.
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 30. 11:00 Ugrás a poszthoz

Sírkutatók

Éppen ecsetelem a tervemet a zöld-ezüst ház tagjának amikor hangokat hallok. Nem nagyon foglalkozom vele  mert csak egy állat lehet, ám mikor meglátom az alak sötét árnyékát előrántom a pálcámat és rászegezem. Ő csak jön közelebb, látszólag nem is fél tőlem. Pár másodperccel később meglátom ki az. Ő is az Eridon ház tagja mellesleg az egyik legjobb barátnőm, Elena. Nem tudom miért járkál ilyenkor kint az utcán. Talán észrevett? Vagy csak Ő is szeret kiszökni? Míg ezen gondolkozom ők bemutatkoznak egymásnak, és Lívia felveti, hogy most már elválhatunk mivel hárman vagyunk. Ő szeretne egyedül menni mert egyedül van rellonos. Mielőtt válaszolnék előveszek a táskámból egy ezüstös anyagot és a kezébe nyomom. Én fogok egyedül menni ők pedig együtt és, hogy még nagyobb biztonságban legyenek odaadom nekik a köpenyemet. Nekik most nagyobb szükségük van rá. Lívia még csak elsős, Elena pedig velem együtt másodéves, de egyikőjüket sem tanították meg veszélyesebb varázslatokra. Mondjuk a jöpeny a dementoroktól sem véd meg de miért lennének itt olyanok. Egyszer már volt velük dolgom egy játszótéren. Szerencsére nem volt ott mugli csak az unokatesóm és az apukája aki sikeresen elüldözte. Már sokat használtam de még így is jó.
- Lívia, te Elenával mész mivel ő jobban megtud védeni és jobban figyel minden apróságra. Vigyétek magatokkal a Láthatatlanná tévő köpenyemet!- mondom a rellonosnak majd a másik barátnőmhöz fordulok - Elena vigyázz rá és ha bármi van vagy találtok valamit akkor egy piros lánggal jelezz!
Mondom nekik majd mielőtt ellenkezni tudnának már el is tűnök a szemük elől.
Utoljára módosította:Gwen Laura Kimiko Jones, 2014. március 30. 11:00
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. március 30. 21:20 Ugrás a poszthoz

Lívia és Elena
                     
Lassan ballagok a sírok között. Sok nevet elolvasok de egyik sem stimmel. Mindenféle hangokat hallok de ezek a természet hangjai. Kivéve egyet. Nem vagyok biztos benne, hogy emberi nyomok ezért lehajolok és a talajnak nyomom a fülemet. Tudom, hogy nem Elenáék azok mivel ők a másik irányba mentek. A hangok egyre közeledtek felém. Gyorsan felállok és elindulok. Egyre szaporábban veszem a lépteimet. Nem nézek a sírokat most jobban érdekel az, hogy megmeneküljek, rájöjjek ki követ és miért. A táskámból előrántom a pálcámat hátha kelleni fog. Egy pillanatra hátrafordultam és nekicsapódtam a kerítésnek. Nagyon beverem a fejemet de nem foglalkoztam vele. Gyorsan felpattanok és elindulok jobbra. A férfi jön utánam majd egy pillanatra meglátom az arcát. Ő az aki az utcán követett minket. Hirtelen előttem terem én nekifutok és elesek. Megint. Gyorsan lefegyverez majd leüt egy farönkkel.
Percekkel vagy talán órákkal később ébredek fel de még mindig az erdőben. Egy magas sírhoz vagyok kikötve ami jól megvan csomózva. Meglátom a pálcámat az egyik síron a férfi nekem háttal ül és valamit csinál de vele van... Faris Spavin szelleme is. Hátrafordulnak és elkezdenek nosolyogni.
- Mit akarnak tőlem? - kérdezem ordítva. A szellem felém lebeg és gonoszan elmosolyodik.
- Téged használunk fel arra, hogy visszakapjam a testemet és halhatatlan legyek. - válaszolja - Viszont saját magadnak kell beleegyezned.
- Azt leshetik - fogalmazom meg a rövid választ.
- Szerintem bele fogsz menni, ha megtudod, hogy visszatudom hozni a halálból a szüleidet.
Mi a szüleimet? De ők már rég meghaltak. Mégis, hogy tudná ő visszahozni őket ha Ő is szellem? Nem visszahozni az embereket a halálból csak egy dologgal lehet és az nincs az országba. Nem leszek gyenge nem fogom hagyni, hogy kihasználjanak. A táskámat elvették de a bicskámat mindig a zsebembe tarom. Sikerül elővennem és elvágom a köteleket, majd mielőtt elkaphatnának a pálcám után vetem magamat, és sikerül elkapnom..
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 4. 20:17 Ugrás a poszthoz

Lívia és Elena avagy a sírkutatók

Mikor felegyenesedek, nem vagyok figyelmes, ezért a pasi eltalál egy Sectumsemprával. Az átok mély vágást ejt a bal karomon és jobb combomon. Érzem, ahogy az a rajtam lévő nadrág és póló nedvesedik a kitörő vértől. A sáros ruhám miatt a kosz hamar bejut a sebbe és csípni kezdi. Nem foglalkozom sokat a fájdalommal, most sokkal fontosabb dolgom van. Életben maradni. Gyorsan elmormogok egy Stuport, de a varázslat nem az ellenfelem találja el, hanem egy sírt, ami ennek köszönhetően leomlik. Gyorsan kieszelek egy tervet, ami ha beválik, segíthetek tovább Líviáéknak. Elindulok a szellem felé, miközben z ellenfelem elindít egy Locomotor Mortist. Kicsit meglepődöm, de a tervem így is sikerhez vezethet, szóval hagyom betalálni. Az átok megkötözi a lábamat, mégsem esek el. Mögöttem egy hatalmas sír magasodik, ami a tervem része. A férfi elteszi a pálcáját és ráérősen elindul felém.
- Siess már, te Idióta! - kiált rá a főnöke.
- Miért segítesz neki, ha így beszél vele? - érdeklődöm.
- Mert jól megfizet - adja meg a gyors választ, és elindul felém, de már fut. Nemsokára már csak egy méter választ el minket amikor én leguggolok és átbukfencezem a lába alatt. Eltávolítottam a lábamat bilincselő köteléket és gyorsan megfordultam. Előveszem a pálcámat és ráfogom hátha nem nem ájult el. Pár másodperc múlva sem mozdul, ezért konstatálom, hogy bevált a tervem, és elindulok megkeresni a barátnőimet, de a nem veszem észre a szellemet ami felém közeledik.Próbálok valami bűbájt használni, de már érzem a körülöttem lehűlő levegőt és megdermedek.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. április 6. 20:18
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 13. 22:54 Ugrás a poszthoz

Black

Miközben sírok Ő a hátamat simogatja. Pár perig így maradok, majd miközben beszél én előveszek egy papírzsepit és kifújom az orromat. Felállok és a hátamat a hideg kőfalnak támasztom. Nagyot lélegzek majd belekezdek:
- Kezdjük ott, hogy egy varázslófaluba születtem. A szüleim nagy szerettek és anyagilag is jól álltunk, emellett sok barátom is volt. Egyszer elmentünk egy hétre a hegyekbe, ahol egy kis kunyhóba laktunk. Mikor hazaértünk a túrázásból egy férfi várt minket. Apa ismerte mivel mondta anyának, hogy vigyen el innen. Ő engedelmeskedett és lementünk a hegy lábához - itt megállok egy percre és kinézek az ablakon. A telihold ezüstös fénye süt be az ablakon, majd folytatom - Csak egy zöld villanást láttam, és a pasit aki minket keres. Anya mondta, hogy minden rendben lesz és egy puszit nyomott a homlokomra. Ő elindult a pasi felé, miközben én ott lapultam egy szikla mögött. Újra a zöld fényt láttam, és az édesanyám holttestét. A tag a keresésemre indult, de miután nem talált dehoppanált. Nem voltam benne biztos, hogy elment és nincs a közelben, de én mégis előjöttem. Odatérdeltem anyához. Pár órával később valaki megérintette a vállamat, és azt hittem, hogy a gyilkos jött vissza. De nem Ő volt hanem a keresztapám, aki a bácsikámékhoz vitt - nem nézek rá. Elindulnék de nem tudok - Látod, mondtam, hogy nem tudsz segíteni.
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 16. 22:46 Ugrás a poszthoz

Sheela Lengrond

Megkérdeztem a nevét, de csak annyit mondott, hogy Lengrond. Kicsit ízlelgetem a nevet, ami indiainak tűnik. Nem nagyon ismerem azt az országot, de majd szeretnék oda eljutni. A második kérdésemre, ami a kviddiccsel kapcsolatos, arra nem válaszol, hanem rögtön ugrik a családra. Ebből a kérdésemből kiderül, hogy nem szeret a családjáról beszélni, ahogy én sem. Tudom, nem szép dolog de kicsit örülök, hogy vele is tudok beszélgetni erről. Nem fogom hagyni, hogy elküldjön melegebb tájakra, akkor is megtöröm. Szeretem a kihívásokat, és ez az.
- Egy kötelet, esetleg egy mérges kígyót vagy nyugalmat. Tudod mit? A nyugalom jó lesz! - válaszolja az utolsó kérdésemre. Nyugalmat akar? Majd megkapja, de nem most. A pincér még mindig ott áll egy helyben.
- Ugyanazt hozza neki, mint nekem - mondom neki, aki felírja és már el is megy. - És mi a hobbid? Esetleg van állatod? Nekem van két kutyusom.
Próbálok vele beszélgetni, már amennyire sikerül.
Utoljára módosította:Laurena Aquamarine, 2014. április 17. 22:52
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 16. 23:55 Ugrás a poszthoz

Sheela Lengrond

Vállat von, majd válaszol. A stílusából és abból, hogy ripacsnak nevezett, arra következtetek, nem akar velem dumálni. Nincs sok hobbija és ami van, azt nem árulja el. Egy baglya van, de kígyót szeretne, amit a nyakamba rakhat.
- Nekem otthon van egy kígyóm, sőt, egy madárpókom is. Vagyis a bácsikáméknál van, mivel velük lakom. A szüleim már régen meghaltak - gondoltam ez majd segít, ha kicsit mesélek magamról - Egyszer elszabadult a kígyóm és az unokanővérem ágyában kötött ki. Ő persze nem volt az ágyba, szerencsére, mert nem nagyon szereti Kathleen-t. Mondjuk, ez közös bennünk - csacsogok tovább - Nekem sok hobbim van, köztük van az írás, a rajzolás, a bunyózás és a kviddics. Én vagyok a fogó, de csak cserejátékos.
Időközben kihozzák a rendelésünket, én pedig fizetek. Nem szoktam megvenni a barátaimat és most se azt teszem, de gondoltam, így könnyebb.
- És barátod van? Nekem tetszik egy srác a suliból és évfolyamtársam.
Utoljára módosította:Laurena Aquamarine, 2014. április 17. 22:56
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 17. 00:37 Ugrás a poszthoz

Lilla

Ez nem lehet. Nem vehetett észre. Hacsak, nem vérfarkas. Feltesz egy kérdést amire én nem válaszolok, hanem nevetek. Jut eszembe ez a gondoltam. Előbújok a rejtekhelyemről és elindulok felé. A vizes hajam az arcomhoz tapad, és vizezi össze a pólómat. Odaérek hozzá majd leülök mellé.
- Nem akartalak követni, csak láttam, hogy valaki kijön a klubhelyiségből és gondoltam meglesem mit csinál. Ez béna magyarázat, igaz? Amúgy a nevem Gwen. Téged, hogy hívnak? És a cicádat? Megsimogathatom? - kezdeményezek párbeszédet. Nem biztos, hogy sikerülni fog de megpróbálom, hátha sikerül. A szőke lányra pillantok majd az ölében nyugvó cicára. Nekem is van egy kisebb állatkertem. Otthon van kígyóm, madárpókom, cicám és nyuszim. Itt a suliban pedig két kutyám és egy baglyom. Az égre pillantok. Mikor kijöttem a csillagok és a hold ragyogó fénye töltötte be az eget, most viszont csak sötét felhőket lehet látni. Rápillantok a lányra majd újra megszólalok. - Ha szeretnéd és tudok akkor segíthetek.
Hirtelen hatalmas dörrenés rázza meg az eget, amit egy villám követ. Mivel egy fa vonzza az áramot, ezért felpattanok és a kezemet nyújtom az ismeretlen eridnonos lány felé.
Utoljára módosította:Gwen Laura Kimiko Jones, 2014. július 18. 13:58
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 17. 18:45 Ugrás a poszthoz

Sheela Lengrond

Látom rajta, hogy kezd ideges lenni. Mikor kihozzák a rendelésemet felpattan és elkezdi kérdezgetni, hogy miért nem hagyom békén, majd elkezd az asztalra csapkodni. Aztán megkérdezi, hogy miért pazarlom az időmet és miért nem hagyom békén.
- Azért, mert én is tudom milyen, amikor egyedül vagy. Ha nem számíthatsz a szüleidre, családodra és a barátaidra. Én is átéltem ezeket és akkor döntöttem el, hogy nem engedem magam kihasználni. Mióta a suliban vagyok, sok barátot szereztem és szeretném, ha te is közéjük tartoznál - válaszolom a kérdéseire. - De ha te nem szeretnéd, akkor megyek is.
Felállok az asztaltól, majd elindulok kifelé. A rendelésemet otthagyom érintetlenül. Hagyom a lányt lenyugodni, mert sikerült felidegesítenem sajnos.
Utoljára módosította:Laurena Aquamarine, 2014. április 17. 23:04
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 17. 20:38 Ugrás a poszthoz

Sheela Lengrond

Már épp távoznék, mikor megszólal. Visszafordulok egy hatalmas mosollyal az arcomon. Nem haragszom azért, amit mondott, mert tudom, hogy ezután már barátok leszünk. Legalábbis remélem, hogy nem küld el megint. Nem akartam felidegesíteni, de tudnia kell: rám számíthat. Szeretek segíteni az embereknek, főleg a kisebbeknek. Újra leülök a székemre, megfogom a villámat és levágok egy szeletet a csokicsúcsból. A számhoz emelem, majd ízlelgetni kezdem.
- Sajnálom, hogy felidegesítettek, de tudom mit éltél át. Az én szüleimet még fiatal koromban ölte meg egy férfi. Én is összezuhantam és egész nap a szobámban kuporogtam. Aztán rájöttem, hogy ez nem segít és az unokanővérem segített felállni, cserébe én megvédtem. Aztán Ő is elhagyott. - kezdtem el a mondandómat. Ennél a résznél aztán lehorgasztottam a fejemet. Nem láthatja a szememet, mivel a frufrum eltakarja. Biztos vele is hasonlók történtek, ezért ilyen elutasító. Ha jobban megismerném, biztos kedves és barátkozó lenne. Így viszont inkább a Rellonhoz tartozik, mint a Navinéhez.
Utoljára módosította:Laurena Aquamarine, 2014. április 17. 23:07
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 27. 15:25 Ugrás a poszthoz

Michelle

Mint mindig most is éjszaka van. Egy eridonos lány járkál a folyosókon. Az órája éppen éjfélt üt, de Őt ez nem zavarja. Fegyvere a zsebében van, a hűséges követői pedig az ágyban alszanak. Ő még nem álmos, így egy kis sétára indul. Nem prefektusról beszélünk, hanem csak egy egyszerű diákról. Egy kis könyvecskét tart a kezében, amit mindenhova magával hord. Nem attól fél, hogy ellopják, mert a tárgy nagy titkokat rejt, amik csak rá tartoznak. Olyanok, mint, hogy ki tetszik neki, a bosszú terveit, az álmait, és a saját történeteit. Cipője visszhangzik a folyosón, miközben egy dalt dúdol. Barátnője, most nem kísérte el a ’kalandjára, de ezt nem is bánja. Most egyedül szeretne lenni és gondolkodni. Egy számára ismeretlen folyosóra téved, amin a portrék nem aludnak, hanem verekednek.
~ Egy újabb ismeretlen hely – gondolja, mire észbe kap, már a földön hever ~ Mi a fene? – mikor, már nem fájlalja a fejét, feláll és körbenéz. Az esés okozó valami, egy pocsolya.
- Ez nem a te folyosód. Béna vagy – gúnyolódik vele az egyik portré, amin egy kis katona látható a lovával, akiket egy sárkány tart fogva a várban. Hősnőnk odafordul és látja, hogy mind a ketten nevetnek.
- Nem fog megalázni egy kis katona – mérgelődik Gwen, majd válaszra nyitja a száját – Mondja ezt az aki, egy sárkányt se tud legyőzni – mosolyog gúnyosan.
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. május 4. 15:54 Ugrás a poszthoz

Michelle

Miközben azzal a hülye képpel vitatkozik, hangokat hall. Mivel elég sok tiltott helyen jár és sok bunyóban volt része, ezért a hallása kifinomodott. Mikor megfordul, a szőkeség már előtte áll. A ruházatából ítélve rellonos diákkal van dolga. Gúnyosan néz rá, majd nyitja a száját és hozzászól.
~ Egy másik rellonosnak már hazudtam és lehet, hogy mesélt neki rólam - elmélkedik magában, majd eldönti, hogy az igazat fogja mondani - Gwen Laura Kimiko Jones vagyok, másodéves eridonos - elhallgat, miközben a másikkal farkasszemet néz, majd folytatja a mondókáját - Ha jól sejtem, akkor te prefi vagy, de úgy tudom, hogy, éjszaka lehet a gyengélkedőre menni. Egyedül készültem, de, ha szeretnéd, elkísérhetsz - ajánlom fel, és félelmet nem ismerve tovább indulok, hátra sem nézve.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. május 11. 20:10
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. május 5. 01:40 Ugrás a poszthoz

Dasha
Ruci

Zsákbamacska: 20

Végre! Kivételesen nem kések el egy találkozóról. Vagyis az Elenás kalandról sem késtem, de onnan nem is lehetett. Na, mindegy. Az a lényeg, hogy időben vagyok. A kastélyból kiérve megpillantom az éppen zsákbamacskát elrakó barátnőmet. Dashával megbeszéltük, hogy eljövünk s mai napon megrendezett majálisra. Gyorsan odaszaladok hozzá, és köszönök neki.
- Az zsákbacica? Nekem is kell? - mondom, kislányosan majd elkezdem húzni a bódé felé - Én is szeretnék egyet. A húszas számot. - szólok az árushoz, aki kedvesen mosolyog és kiadja a csomagot. Ekkor viszont meglátom a sok nyalókát ott mellette - Tudja mit, csapjon hozzá még öt nyalókat is - kicsit furán néz, rám, de odanyújtja az édességeket is. Én kifizetem, majd tovább indulunk. Nem akarom nagyon ráncigálni a barátnőmet, de mikor meglátom a vattacukrot oda is mennem kell.
- Jó napot! - kiáltom boldogan az árusnak - Három, nem-nem öt vattacukit szeretnék - először itt is csak csodálkozó pillantásokat kapok, de ezeket már megszoktam. Ha édességről van szó, akkor bármennyit megtudok enni. Miután kiadják a hatalmas vattapamacsokat, elmegyünk körbenézni. Mivel a két kezembe hármat fogok, így a másik kettőt Dasha őrzi.
- Bocsi, hogy eddig vittelek mindenhova, szóval most válassz te - szólok hozzá - Mit szeretnél látni?
Körbenézek, hogy mit érdemes megnézni, de itt az a kérdés, hogy mit nem? Annyi minden van itt. Játékok, ételek, vetélkedők.
- Tudom azt mondtam, hogy te választasz, de nem megyünk az arcfestéshez? - kérdeztem kisgyerekesen, de itt mindenki olyan.
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. május 9. 22:03 Ugrás a poszthoz

Dasha

Dasha először a körhintát választja, de rájön, hogy sok a cuccunk ezért az én ötletemet választja. Odaérve elkezdjük nézegetni a képeket és Ő hamar választ is egyet. Miközben az arcát festik a tekintetem, egy olyan mintára réved, ami nagyon megtetszik. A farkas szemeit nézve eldöntöm, hogy nekem ez kel. Pár perc múlva már én következek, de a festő dolgát nem könnyítem meg, mert a munkája eléggé csiklandoz, és gyakran elnevetem magam. Miután végzett (fél órával később) kifizetem mindkettőnk részét és már indulunk is tovább. Amíg engem rajzoltak a barátnőm megette a vattacukromat, de nem bánom annyira. A nap végén, majd feltankolok egy csomót. A körhintához érve nem kell várnunk, hanem már szállhatunk is fel. Körbenézek a játékok közt és rögtön száguldok a pónik felé is. Lovakat nem látok, szóval ezek is jók lesznek. A levitás lány a mellettem lévő járművön foglal helyet, majd el is indulunk. A menet nem olyan gyors, de megnyugtató. A zene halk mégis kellemes és dallamos. Most van egy kis időm körbenézni, úgyhogy meg is teszem. Nem csak a suliból vannak itt emberek, hanem a faluból is. A gépezet megáll, és mi leszállunk.
- Menjünk a céllövölde felé - kérem Dashát. Odaérve, kifizetem a nyolc labda árát, amiből négyet neki adok. Megkérdem, hogy kicsit lépjen hátrébb, majd célzok és dobok. Ezt négyszer megismétlem és hátrébb lépek, hogy Ő is dobhasson. Ezzel a hellyel is végeztünk gondolom, és a legközelebbi ülőhely felé indulok. A zsákbamacskán nyert ajándékom nagyon húzz, a vállamat ezért le kell ülnöm.
- Bontsuk ki a zsákbamacsekokat, oké? - kérdezem izgatottan. Mi lehet ilyen nehéz? Talán egy üst, vagy egy kalicka, esetleg egy sárkány? Na, jó, ki rakna sárkányt egy ajándékba? Gyorsan kinyitom a zsákocskát (ami nagyobb, mint hittem) amiben egy fémtárgy lapul. Mindenhol megnézem a kupát, majd eszembe jut, hogy ez mi.
- Kívánj valamit! - mondom a levitás lánynak, aki először csak néz rám - Gyorsan, kívánj valamit! - ismétlem meg magamat.
Utoljára módosította:Gwen Laura Kimiko Jones, 2014. május 9. 22:09
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. május 9. 23:00 Ugrás a poszthoz

Sheela Lengrond

A családjáról nem szeret beszélni, de azt elárulja, hogy élnek a szülei, csak nem szereti őket. Ezt nem értem, és szerintem nem én vagyok a hülye. Vagy mégis? De nem. Ha nekem élnének, a szüleim biztos szeretném és tisztelném őket. Egy falatot rakok a számba, majd miután lenyelem, ismét hozzá fordulok.
- Gondolom, nem szeretnéd elmondani, hogy miért nem szereted őket - előre tudom mit fog mondani, de azért hátha válaszol rá - És azt elárulod, hogy miket szeretsz? - érdeklődöm tapintatosan és kedvesen, hátha elárul, pár darabkát a múltjából. Nem hiszem, hogy a legjobb barátnőjeként fog tekinteni rám, de tudnia kell, hogy rám mindig számíthat. Én mindig meghallgatom - És a kígyóról szólva, ha szeretnéd, megmutathatom - próbálok vele kedves lenni.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Gwen Laura Kimiko Jones összes RPG hozzászólása (103 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 » Fel