Gergelyfi László
Diák Eridon (H), Negyedikes diák
A metamor fia
RPG hsz: 107
Összes hsz: 291
|
VakrandiÖltözék
2-es asztalNonó után új kihívás az, hogy tudom, hogy az új randipartner idősebb nálam. Nekem ugyan nagyrészt mindegy egy életkor után, hogy ki mennyire idősebb, vagy fiatalabb, de tudom, hogy ez nem mindenkinél van így. Viszont nem tudom, hogy a könyvtárosunk - amióta itt van, szerintem többen járnak oda, mint addig, nem is értem, hogy miért... - hogy van ezzel, vagy egyáltalán mennyi esélyem lenne valójában nála. De végül is azért vagyunk itt, hogy megismerkedjünk valamennyire, aztán majd később kiderül... vagy beborul.
- Jó, ez igaz - helyeselek neki, ha már olyan helyes. Nem tudom még, hogy mit kellene csinálni, ezért is próbálkozom be a zölddel, és szerencsére jól sül el, még megajánlott jegyet is kapok.
- Jó, hát azért nekem könnyebb a dolgom - ez tényleg igaz, az átváltoztatástan órán sokkal egyszerűbb dolgom van, mert szinte mióta az eszemet tudom... átváltozom, vagy legalábbis sokat gyakorlom. Azaz sokkal jobb vagyok ÁVT-ből, mint az átlag, mert a beleérzést és egyéb mentális dolgokkal már nem kell foglalkoznom, mert a véremben vannak, szó szerint.
- De van, természetesen. Mi van, ha mást keresek, nem csak egy csinos lányt, vagy nem az a lényeg. Nem mintha bajom lenne bárkivel is, de talán eddig nem jó helyen keresgettem. Mi van, ha pont itt és pont most találok meg valakit, aki... nos, hülyén hangzik kimondani, de mondjuk, akire vágyom. Az sem biztos, hogy tudom, hogy kire, vagy mire vágyom és egy beszélgetésből kiderülhet még ez is, nem? - vonok végül vállat és töltök egy kis italt magamnak, mivel látom, hogy előtte már van egy félig töltött - vagy kiivott - pohár. Kicsit nézem őt, hát nem tudom, hogy egy ilyen vakrandiból egyébként mit lehet kihozni, lehet, hogy előbb érdeklődni kellett volna.
- De amúgy a könyvtárba is járnak helyes fiúk, vagy lányok, tehát akár visszafelé is feltehetném a kérdést, nem igaz? - talán egy kissé szemtelen a kérdés, de mindenképpen jogosnak érzem. Azért próbálok nem infatilisnak tűnni, szóval bár kedvesen mosolygok, igyekszem nem bárgyún vigyorogni.
- Nem vagyok biztos benne, hogy van értelme egy ilyennek mindenki számára, lehet, hogy az enyémre sincs. De ez valami új, és érdekel, hogy ki gondolja még úgy, hogy megpróbálkozik valami másik módszerrel. Ha körbenézel, meglepően sokan vannak így ezzel, ami számomra meglepő. Ennyire nehéz lenne találni bárkit is? - teszem fel a kérdést, majd kortyolok egyet. Tiszta filozófusnak gondolhat, pedig sokkal egyszerűbb lélek vagyok szerintem.
|
|
|
|
|
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák
Som, Somi
RPG hsz: 158
Összes hsz: 205
|
Wouter Lodewijk Collenwen -Két évvel fiatalabbak nálam, Frici és Marci a becsületes nevük, pontosabban a becenevük -válaszolok a kérdésre úgy, mintha csak Bűbájtan vizsgán mesélnék a tanult varázslatokról Kakasi professzornak. Ezt a kérdést már annyiszor megkaptam az emberektől, hogy szinte automatikusan, gondolkodás nélkül tudok rá válaszolni. Látszólag sikerült meggyőznöm Wout-ot, hogy jöjjön el hozzánk a szünetben. Sokat segített az a kis információ, miszerint a tesóim nem lesznek otthon, ezért nem lesz olyan nagy a zaj és kevesebb embert kell megismernie. Megértem őt, én se szeretem a nagy nyüzsit és idegenként hirtelen öt embert megismerni nem kis kihívás. Kérdésére mosolyra húzódik szám, ezt vehetem egy igennek, hogy eljön hozzánk. -Rengeteg! Kisebb könyvtár van otthon, mindenféle könyvvel -remélhetőleg elnyeri majd a tetszését. Nálunk a vendég szent és emiatt fontos, hogy a hozzánk érkező kívülálló személyek jól érezzék magukat otthonunkban, hogy kellemes élményekkel távozzanak tőlünk. Azért, hogy a későbbiekben is szívesen jöjjenek majd el. Ez egy olyan alap érték, amit gyerekkorunkban belénk neveltek. Szüleim mindig is örültek a vendégeknek, mert nagyon kevesen jönnek el hozzánk és emiatt kirekesztetnek érzik magukat. Nekem persze semmi bajom azzal, hogy évente maximum csak két-három alkalommal jönnek át hozzánk ismeretlenek, de a családom többi tagja nem olyan introvertált, mint én. A felkínált cukorkák közül sikerült egy pattogatott kukorica ízűt választanom, nem is rossz. Közben természetesen a termékek kifizetése is megtörténik, nem szeretnék fizetés nélkül távozni a kereskedésből és ha most nem adom oda a pénzt, akkor félek, hogy később teljesen kimenne a fejemből. Majd ezután a raktárba is betekintést nyerhetek Woutnak köszönhetően. Rengeteg termék otthona ez a tágas helyiség és arra is választ kapok, hogy hogyan találják meg a keresett árucikkeket az itt dolgozók. Wout kérésére elkezdem keresni a Futkárlobonc tápot tartalmazó dobozt és próbálok semmit se leverni, de zöldfülűként úgy érzem magam, mint egy labirintusban. Nézelődök a polcokon lévő dobozok között, hátha valamelyikre rá van írva az, amit keresek. A nagy nézelődés közepette nem veszem észre a lábam mellett lévő dobozt és megbotlom benne. Szerencsére semmit nem verek le és sikerül úgy esnem, hogy parányi testem egy dobozt se lapít ki, de ettől függetlenül nem kellemes érzés a raktár padlóját közelebbről megvizsgálni. Gyorsan felpattanok és leporolom magam, majd felnézek az előttem lévő polcra. -Fu..futás…vagy fukar -próbálom elolvasni a szöveget a doboz oldalán, egyelőre nem sok sikerrel. Soha nem volt erősségem mások varga betűit kitalálnom. -Futkár táp, ez lenne az? -mutatóujjamat a dobozra szegezem és Wout felé fordulok. -Pontosan miért is kell neked most a táp? Esetleg megszeretnéd etetni őket? Ha igen, akkor láthatom? -teszem fel csillogó szemekkel a kérdést. Még soha nem láttam Futkárloboncokat táplálkozni.
|
|
|
|
|
Frida L. Bergstein
Tanár, Melodimágus, Egyetemi hallgató, Előkészítős tanár
RPG hsz: 63
Összes hsz: 67
|
Azt hiszem jól döntöttem a túrótortát illetően. Jól esett a könnyű krém, az erdeigyümölcs pedig épp elég ízt kölcsönzött neki. Valaki egyszer megjegyezte korábban, hogy le sem tagadhatnám, úrilányként neveltek, hiszen még enni is különleges finomsággal tudok. Sosem próbáltam ezen változtatni, miért is tettem volna? Néha azonban eszembe jut.
- Azt hiszem az ispotály érdekesebb volna számomra. Amikor eljöttem otthonról, nyugalomra vágytam, de azt megkaptam Párizsban, meg az első itt töltött évemben. Most már vonz a nyüzsgés és azok a helyzetek, amiket a munka adhat az ispotályban. - Szívesen meséltem, hiszen kérdezett, én pedig nem szeretek titkokat őrizni. Időbe telt, de megtanultam nem szégyenként megélni, hogy dolgozó asszony vagyok, ráadásul a férjem nélkül. Csak ezért tudtam olyan könnyeden beszélni.
Az ő történetét épp olyan figyelemmel hallgattam, mint ahogy előtte ő hallgatott engem. Még a halvány mosol is visszakúszott az arcomra. Szépnek találtam, hogy így tisztleg a bátyja emlékezetének. Az ő gyásza teljesen más lehetett, mint az enyém. Három húgom van, de el sem tudom képzelni, milyen volna egyiküket elveszíteni. Valójában, nem pedig úgy, ahogy megtettem a kapcsolat megszakításával.
- Korábban soha nem is tervezted, hogy tanítani fogsz? - érdeklődtem. - Nekem valahogy mindig egyértelmű volt, hogy egyszer tanárnak fogok tanulni, a gyógyítás pedig a képességemből adódott. De sosem gondoltam volna, hogy tényleg évekig csak a tanítás lesz az életem. Mindig úgy képzeltem, hogy elsősorban feleség és anya leszek. - Halvány mosoly ült a szám sarkában, finoman még a vállamat is megvontam hozzá.
A sütemény közben egyre fogyott. A jó tortát könnyű gyorsan eltűntetni, és mondják, hogy jó társaságban repül az idő. Regi pedig egyértelműen jó társaságnak volt.
|
|
|
|
|
Frida L. Bergstein
Tanár, Melodimágus, Egyetemi hallgató, Előkészítős tanár
RPG hsz: 63
Összes hsz: 67
|
- Akkor így lesz. - Egy bólintással is megerősítettem. Hasonlóképpen gondolkodtunk, és így a legkönnyebb együtt dolgozni valakivel.
Jól esett a felkérése. Szeretem az új tapasztalatokat nyújtó kihívásokat, és ez kétségtelenül az volt. Ovisoknak korábban nem terveztem még programot, de csupán azért, mert lehetőségem nem akadt rá. Most mindenképp meg akartam ragadni. Talán éppen ideje volt, hogy kisgyerekek közé merészkedjek.
- Ugyan, én köszönöm, hogy gondoltál rám ebben. Igazán jól esik. - Széles mosoly társult hálás tekintetem mellé. - Egy nagyon kedves feladatot adtál most ezzel nekem. Kicsit kizökkent a mindennapokból legalább. - Az pedig sosem árt az embernek. Ez egy fontos lecke volt számomra, mióta eljöttem otthonról. Azóta keresem mindig az új kalandokat. - Akkor leírom neked a történetet, és azt is, mit csinálnék velük szívesen. Aztán kijelölhetünk egy dátumot. - Közben az órámra pillantva nyugtáztam, hogy az időérzékem nem csalt, valóban ideje volt indulnom, ha nem akartam megváratni a diákjaimat.
- Még mindenképp egyeztessünk erről, most viszont muszáj mennem, lassan kezdődik a következő órám. További szép napot neked! - A hangszeremért nyúltam, s csak mosolyogva intettem Annának további köszönés képpen, mielőtt kiléptem volna a tanári ajtaján.
|
|
|
|
|
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos
RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
|
Dénes Családja már megint szabotálni próbálja. Nincs jobb dolguk, mint őt valahogy eltántorítani a tereptől. Most éppen az anyja akciózott és szervezett be neki egy vakrandit. Isten tudja kivel fog ma találkozni. Mert fog, az már biztos. Anyja kérlelte, hogy csak egyszer tegye már azt, amit kér tőle. Szívesség lenne egy régi barátnőjének, aki aggódik, hogy a fia sosem nősül meg és ő így nem kap unokát. Mia ezt úg, fordította le magában, hogy a pasas vagy olyan csúf, hogy ha leküldik a tárnába, feljön a szén. Vagy olyan okos, hogy messze elkerüli a kapcsolatok aknamezejét. Mindkét esetben úgy végződik majd az este, ahogyan szeretné. Ezért mondott rá igent. Túl nem gondolta a dolgot. Azért nem egyenruhában ment, bár fontolgatta. Kellemes az idő ezért megmaradt a jól bevált klasszikus kis fekete ruhánál és hozzá egy vörös körömcipőnél. Hozzá egy laza blézer és kész. Haját kiengedte, a sminket nem eröltette. Kimerült szempillaspirálban és egy vörös rúzsban. Így lép be a pizzériába. Ez is egy fricska családjaik számára.
|
|
|
|
|
Jankovits Dávid
Mestertanonc Eridon (H), Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Harmadikos mestertanonc
a báty
RPG hsz: 84
Összes hsz: 85
|
SadieElőször nagy gondosan ügyködöm a késsel és a villával, hogy fenntartsam az úrifiú látszatát. Pedig nem vagyok arisztokrata származású, nagyon nem. Aztán lehet, hogy a pia miatt, de végül vállat vonva kézzel tolok be egy szeletet, mert annyira csábítóan néz ki a tányéromon, hogy vétek lenne húzni az időt, mielőtt a számban élvezhetném a mennyei ízeket. Azért vigyázok, hogy ne ajnározzam túl a pizzériát, pláne nyilvánosan, hiszen akárhogy nézem, még mindig az egyik konkurenciánál vendégeskedem.
Feltűnik, hogy hozzám képest neki vagy kevésbé jön be, vagy nem annyira éhes, de mindenképpen több marad a tányérján. Ez egy darabig nem zavar annyira, aztán eljutok odáig pillanatok alatt, hogy csak szóvá tegyem valamennyire.
- Annyira mégse vagy éhes? Vagy kitöltötte a gyomrod a pálesz? - tanakodom szórakozottan, kissé idétlen hangon felnevetve hangos kérdéseim után, azt hiszem az alkohol miatt.
- Hát persze - vágom rá határozottan. - Hiszen én hagyom jóvá - rugalmas vagyok. Mindenben. Bár fejben nem tartom számon, inkább csak ráérzek, kinek milyen az órarendje, ki melyik napon szokott dolgozni. Sadie sajnos állandóan repked valahol, csak a csomagokért szalad be, pedig jobban mutatna a pultban. Főleg ebben a ruhában. Biztosan több vendégünk lenne.
- Én tudok várni - sajnos. Mert hozzászoktam. Emiatt viszont ne aggódjon. Kissé keserű mosoly jelenik meg rajtam, majd folytatom. - Na ja, a kastély amúgy is felejtős. Na de így nem sok lehetőségünk marad - nézek ki a fejemből tanácstalanul, hogy most mi legyen. Lehet, túlságosan eleresztettem a fantáziám, amikor elképzeltem, ahogyan beszöktet az alagsorba, azon belül is a lányok körletébe.
|
|
|
|
|
Eszterházy Konstantin
Független varázsló
legjobb tesó
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
|
DominikNem önszántából veszi fel ismét sógornője alakját, bár kimondottan élvezi a dolgot. Mármint azt a részét, hogy játszadozhat kicsit valakivel, aki bosszantja a testvérét. Kilián adott neki pár ruhát Bogi holmijai közül, így nem lehet kiszűrni az imposztort. A stégen várja Dominikot, beszélgetésre hívta ide bagolypostán keresztül. Sógornője baromi ideges lesz, ha ezt megtudja, egyelőre azonban nem ezzel kell foglalkoznia. Míg őt lefoglalja az ura, Konstantin addig fogja kavarni az állóvizet, míg mocsarat nem csinál. Na nem szó szerint.
|
|
|
|
|
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák
RPG hsz: 393
Összes hsz: 465
|
Konstantin?Kapott egy baglyot Bogitól, hogy találkozzanak a stégnél, de a lány nem fejtette ki, hogy miért is. Dominik egy picit meglepődött ezen, de végül is, néha előfordul Boginál, hogy kitalál random talikat, csak erre mostanában nem volt sokszor példa. A srác meg is érkezik, a távolból már látja is a szöszit, meg is indul felé.
- Szia Bogi - köszön, és integet is, aztán odaérve ad két puszit, ahogy barátok közt szokás, bár mostanában sok minden történt, és nem nagyon tudja, hogy még ugyanolyan stabil-e a barátságuk, mint annak idején.
- Mizu van, hogyhogy ide hívtál? Elég félreeső hely - jegyzi meg, ahogy körbepillant. Mondjuk szépnek szép.
|
|
|
|
|
Eszterházy Konstantin
Független varázsló
legjobb tesó
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
|
DominikEw. Miatta van a fennforgás? Hála az éveknek meg a rutinnak, nem húzza el a száját, hanem mosolyogni kezd. Hát legalább az illata kellemes a gyereknek.
- Kicsit megfáztam, meztelenül fürdőztünk Jankovitsékkal... - legyint, nem folytatja a témát. A hangját nem tudja teljes mértékben utánozni, különben affektálna, ezért mi a jó megoldás? Egy kis rekedtség. Alaposan utánanézett Bogi instáján, kikkel van jóban, ha bedob egy ilyet, talán több időt is nyer.
- Kettőnkről akartam beszélni most, hogy nincs baba a láthatáron - most viszont tényleg elhúzza a száját. Még több is a közös benne és a szösziben, mint gondolta volna. Közelebb csúszik a fiúhoz, állja a tekintetét. Annyiszor látta már ezt a nézést lányokon, annyiszor hallotta ezt a szöveget, hogy csípőből leutánozza. - Gondoltál rá, hogy lehetne köztünk több is? Ezen jár az eszem napok óta.
|
|
|
|
|
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák
RPG hsz: 393
Összes hsz: 465
|
KonstantinŐ is visszamosolyog Bogira, noha a legutóbbi üzenetváltásuk azért húzós volt, és bizony Dominik azért egy picit meg is sértődött a lányra. Most viszont nem tud rá már haragudni, hisz mégis csak a legjobb barátja. - Jaa, durva a hangod - ez az első, ami feltűnik neki, szegény lány tényleg csúnyán megfázhatott, a meztelen fürdőzésre mondjuk felvonja a szemöldökét. - Meztelenül? Na jó, ezt hagyjuk is - elneveti a dolgot, nem akar nagytestvérként viselkedni, mert tulajdonképp nem a lány bátyja, csak hát ezt egy icipicit azért furcsának tartja, egyrészt azért, mert még vele sem fürdőzött sosem meztelenül, másrészt meg, úgy tudja, hogy Bogi együtt van Kiliánnal. Mondjuk a fene tudja, hogy mi jellemzi a kettejük kapcsolatát, ebbe annyira még Dominik sem lát bele, mindenesetre ha például megtudná azt, hogy Nix pucéran fürdőzik a fiú barátaival, annak nagyon nem örülne. - Durva mi? Totál be voltam parázva és utólag is bocs, hogy neked írtam, csak hát nem tudtam, hogy kihez forduljak hirtelen - sóhajt, aztán letelepszik a stégre, lefelé lógatja a lábát és figyeli, ahogy Bogi is mellé telepszik. - Mi van? - mosolyog Bogira, nem is érti, elég közel csúszik hozzá, de Dominik azért felé fordulva kíváncsian figyel és meg is lepődik. - Persze, régen sokszor, csak valamin ez a dolog mindig elment annak idején. De miért? Megbeszéltük múltkor a kh-ban - kérdez vissza, Domi nem érti, hogy most miért jött fel újra ez a téma.
|
|
|
|
|
Eszterházy Konstantin
Független varázsló
legjobb tesó
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
|
DominikNem tervezett részletekbe bocsátkozni egy kitalált mese kapcsán, bár íróként egész novellát tudna kitalálni arról, hogy Bogi, a testvére és a barátaik egy szeánsz keretein belül megfürödtek a Hold vízében.
- Ki máshoz - mosolyogva ingatja a fejét. Hát lassan annyira beleéli magát a szerepbe, hogy ezután rendszeresen fogja elkérni Bogi hajszálait.
Dominikot láthatóan nem zavarja a lány (fiú?) közeledése, maximum beszédében tartózkodó. Még!
- Ez a dolog ráébresztett valamire - lesüti a pillantását, néhány másodpercig játssza a zavartat, majd egyesen a fiú szemébe néz. Aztán a másikba. Majd ajkaira. Szentháromság. Óh, Csinszka hányszor játszotta már ezt el... - Nem tudlak elengedni, téged akarlak. Beléd vagyok szerelmes, Dominik.
A száját rágcsálja belülről, Kilián azt mondta, azt szokta, ha ideges.
|
|
|
|
|
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák
RPG hsz: 393
Összes hsz: 465
|
Konstantin- Na igen, nem hiszem hogy jó ötlet lett volna, ha mondjuk Leventének írok, vagy Bálintnak - neveti el magát és bele sem mer gondolni, hogy vajon a srácoktól milyen tanácsot kapott volna. Bogi kemény volt vele, de legalább lecsillapította Dominikot, így a srác később Nixet is tudta támogatni. - Jaj Bogi, ki ne mond. Tudom, a terhespara miatt most megkönnyebbültél, hogy nem jöttél velem annó össze - neveti el magát, hisz Bogi képes ilyenekkel szívni a vérét, szóval ez meg sem lepné őt. Viszont amikor a lány komolyra vált és kimondja a következő szavakat, Dominik ledöbben. - Tessék??? - mintha el se akarná hinni, látja Bogin hogy ideges, hát ettől meg már ő is az. - De…miért? - kérdi értetlenül, hát épp a minap tett tanúbizonyságot arról, hogy egy komplett idióta, most meg Bogi szerelmes belé? Ezt nagyon nem érti.
|
|
|
|
|
Eszterházy Konstantin
Független varázsló
legjobb tesó
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
|
DominikJó hülye lett volna összejönni veled, mikor a kukacodat is piranhák közé mártogatod, fiam és elfelejted időben kihúzni... Elég csúnya gondolatok cikáznak a fejében, szíve szerint már itt hagyta volna ezt az értetlen gyereket. A "tessék?" elhangzását követően megpróbálkozik a fiú kezére csúsztatni sajátját, végül taktikaváltás mellett dönt. Visszarántja a kezét, zavartan tűri füle mögé szőke tincseit.
- Én csak... Nem kellett volna ezt mondanom, hülyeség volt. Tudod én szakítottam, miattad. Megmondtam neki is, hogy ez nem fog működni, mert mindig csak rád gondolok - hazudik, mint a vízfolyás és szinte már a sírás fojtogatja a torkát. Vastaps, Oscar, meg egy jó nagy pofon Bogitól - de megéri, nem?
|
|
|
|
|
Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák
a sallow hallow in the shallow also, a pixie
RPG hsz: 348
Összes hsz: 430
|
Jankovits#donotlookMegrázom a fejem, ami annyira nem jó ötlet, mert a lendület viszi magával kissé, az alkoholtól könnyű lett, vagy inkább nehéz..? Nem is igazán tudom, de inkább újra a pohárért nyúlok, mielőtt válaszolnék.
- Jól laktam.
Tényleg elég volt, ha többet ennék, csak eltelnék, és akkor nem lenne kedvem vagy erőm máshoz, mint fetrengeni, márpedig azt gyűlölöm. Inkább előbb abbahagyom az evést, mielőtt idáig eljutnék, ráadásul most még komoly esélye van, hogy be is csíptem, az este pedig még hosszú, jobb lenne nem megajándékozni az utcát egy nagy adag rókával. A kevésbé szőrös típusra gondolok.
Hiába utalok rá, hogy ráérek, és nem muszáj itt befejeznünk az estét, mintha nem venné a lapot, pedig már kezdtem azt gondolni, hogy elengedte magát kellőképp, és sikerült magamra hangolnom. De ha még egy kicsit nyüstöli kell, hát legyen.
- Ha gondolod, visszamehetünk a Bogolyba - vetem fel alternatívaként. - Gondolom.. szóval biztos nálad van a kulcsa, nem? Meg van tuti máshová is kulcsod. Mehetünk oda is.
Legalábbis gondolom, hogy étteremtulajként, a családi hátterével megengedhet magának egy saját lakást vagy házat is, csak nem a kajáldában lakik. Lábammal továbbra is simogatom az asztal takarásában, most már egy érzékenyebb részre is tévedve, miközben huncut pillantással fixírozom arcát.
|
|
|
|
|
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák
RPG hsz: 393
Összes hsz: 465
|
KonstantinDominik látja a lányon azokat a jeleket, melyből most már egyre jobban beigazolódik az, hogy bizony igazat mondhat Bogi, mert hogy közeledik felé. A srác nem hülye, érzi ezt, abból a kézmozdulatból is látja, ahogy az is feltűnik neki hogy Bogi zaklatottnak tűnik. - Hogy mit csináltál? - döbbenten néz, lesokkolódva ül ott Bogi mellett. Hol a lányra néz, hol a víz felszínére, aztán megint a szőkére, s közben újra járnak fejében a gondolatok. Látszik rajta, hogy megterhelő számára ez a vallomás, és hogy egyáltalán nem volt felkészülve erre.
- Baszki Bogi - megrázza a fejét, aztán a lány felé fordul.
- Nem csinálhatod ezt! Nem fair! -kezd bele, miközben kicsit oldalra billenti a fejét, aztán meg is érinti a lány kezét. - Én is nagyon szeretlek - nyel is egyet, mert hát nem akarja megbántani a szöszit. - Bárcsak ezt fél évvel ezelőtt mondtad volna, akkor kiugrottam volna a bőrömből is. De most…én Nixbe vagyok szerelmes. Sajnálom - mondja őszintén, mert most fél, hogy ezen múlik majd a barátságuk. - El tudod ezt fogadni?
|
|
|
|
|
Fülöp Máté
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos
Farkaskölyök
RPG hsz: 54
Összes hsz: 56
|
Lónyay R. Hargita Elnevetem magam a kérdésére, és kicsit megingatom a fejem, mielőtt válaszolnék neki. Kell azért egy pár másodperc mindig. Imádom a humorát, az együtt töltött hétfők során számos olyan pillanatunk volt, amikor azt hittem, hogy a nevetés fog elvinni. Mit neked vérfarkaskór, ha kinyírhatnak humorral is? Mindenképpen ki kell derítenem azt, hogyan lehet elhúzni ezt a betegséget, és megcélozni a legidősebb vérfarkas megélt életkorát még öttel, lélekben meg tízzel. Sosem tudhatom, hova fejlődik az orvostudomány még. - Sosem értettem a farkast. Nem valami kulturált fogyasztó, az biztos. Egyszer az egyik munkaadómnak két kutyája volt. Mind a kettőnek ugyanannyit adott. Testvérek voltak, testvériesen elosztozkodtak. Az egyik szó szerint mindent egyben lenyelt, aztán nézett a másikra, aki szépen, megfontoltan fogyasztott, és fel volt háborodva, hogy neki még van. Én a másik kutyával értettem egyet, kiélvezni az ízeket, ez a mottóm. És ez abban a tekintetben morbid, hogy Piroskáról beszélünk, de hát én tuti kiélveztem volna a kis köpenyest. - minden normális farkas is, jó hosszan rágódtak volna a lánykán. De hát ilyenek ezek a mesék, Arielt bírtam, egészen addig, amíg meg nem tudtam, hogy öngyilkos lett a csávó miatt, aki fel sem ismerte.
- Nem, ilyenkor elindulok a reptér felé, és az első géppel megyek, amire kapok még jegyet, és persze nem többszázezer. Hagyom, hogy irányítsák a sorsom, és tudod, hiszek ebben. Amikor ide kellett jönnöm, a nagyszüleim, hogy megmutassák, milyen jófejek, elvittek magukkal színházba. Gondolom, hogy ne a temetésen szembesüljön mindenki a jelenlétemmel. Volt ott egy lány, aki nagyon megfogott, soha úgy még senki. Küldtem neki egy csokor virágot, aztán betévedtem a kedvenc helyemre itt, kerestem a múltam, de már nem volt ott, csak a lány, aki imádja, ha virág nyílik a teáján. - még meg akartam őrizni a titkot magamnak, de úgy, hogy mellettem sétál, kéz a kézben, nem szerettem volna, ha bűntudata lesz, amiért kap egy újabb csokrot.
|
|
|
|
|
Eszterházy Konstantin
Független varázsló
legjobb tesó
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
|
DominikNa persze az igazinak esze ágában sincs szakítani, most is a pasijával lóg, ám ez a lehető legjobb beetetés. Már-már felcsillan a szeme, hogy most lebuktathatja ezt a kis hülyét, aki végül a hűség és nyálasság mintapéldájaként utasítja őt (vagyis Bogit) vissza.
- Oh, értem - bólint és megtörli a szemeit, még ad a fiúnak néhány másodpercet rá, hogy átgondolja. Mikor nem érkezik győzködés, megrázza a fejét és csendben feláll a koszos deszkákról. - Át kell gondolnom. Majd beszélünk.
Nagyon reméli, hogy ennyivel letudta és Dominik nem fog utána menni, mert most szedni kezdi a lábait, el innen, mielőtt lejár az idő. Erről pedig be kell számolnia testvérének, hátha megkönnyebbül a kis lelke.
|
|
|
|
|
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák
RPG hsz: 393
Összes hsz: 465
|
KonstantinLátja a lányon, hogy csalódott a válaszától, emiatt érez egy kis nyomást a mellkasában, mert tényleg nem akarta Boglárkát megbántani. - De Bogi, ne haragudj meg - hiába is mondja, úgy érzi, hogy ez már megtörtént, de nem tud mit tenni, túl késő. Hiába szereti a lányt és mindig is az élete része lesz, már nem tudja elfeledni azt, amit Nixtől kapott az elmúlt időszakban. A vörös volt mellette a legrosszabb pillanataiban, Dominik belé is szeretett és nem tudná elengedni őt.
- Ne siess el - szól a lány után, de mire feltápászkodik, Bogi már messze jár. Ez pedig lehangolja a srácot, fél attól, hogy ezzel a barátságuk is tönkre ment.
|
|
|
|
|
dr. Hollóvölgyi Zsófia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos
Pötty :)
RPG hsz: 335
Összes hsz: 393
|
Nemes Balázs- Tizenhat éves.
Felelem teljes nyugalommal, de közben az arcát figyelve. Imádom azt, ahogy az emberek próbálják titkolni, mi is a véleményük a leányanyákról, mert legyünk őszinték, ha Erika a vérszerinti lányom lenne, az bizony leányanyaság lenne.
- Erikát az összes férfi a környezetünkben próbálja lekenyerezni, úgyhogy már van egy kis félretett pénzem a fogorvosokra, akik valószínűleg két kézzel kapkodnak majd utána.
És az a csodás ebben, hogy nem csak lekenyerezni próbálják, de még csak véletlenül sem próbálnak meg az apjuk lenni. Nekem viszont nyilván van olyan szereplő a férfiak sorában, akivel igencsak lenne kedvem papás-mamást játszani. Talán két év múlva, amikor már krisztusi korba kerülök, erre is meglesz majd a lehetőségem. Na meg persze az sem árt egy ilyen ténynél, ha a másik fél is nyitott a dologra. Nemsokára megkezdjük a barátságunk hetedik évét, és valamiért viszketek ettől, úgy érzem, hogy ez vízválasztó lesz. Csak félek, hogy a szívem összetörésével jár majd.
- Igen, az egy kicsit túlhajtott időszak volt. Hétközben is volt egy-két esküvő, aztán pénteken és szombaton szinte mindig. Ahogy beköszöntött a jóidő az aratásig végig. És igen, úgy vélem, hogy ez az esküvő most majd beindítja a vágyat másokban is. Elég sok helyi lakos van, olyanok, akik még nem házasok a vendégek között, valószínűleg többen keresik majd fel a közeljövőben.
Jó is ezt látni, a sok boldog embert, a szép ruhákat, hallani a nevetést, a lelkes csevely. Volt már olyan esküvőm, ahol mindenki csendben volt, és érezhetően nem volt nagy parti hangulat, és mindenki csak azt hangoztatta, minél előbb essünk túl rajta. Az ilyeneknél mindig gyomorgörcsöm van.
- Igen, sokszor. A játékok is viccesek szoktak lenni. Ha én egyszer férjhez megyek, akkor remélem, hogy azért kicsit visszafogottabb lesz a vőfély, bár a személyisége alapján erre csekély esélyem van. Ha csak nem veszem el férjül inkább őt.
Na igen, abban biztos vagyok, hogy Benő képes lesz a legkellemetlenebb dolgokat is nevetve felhozni és viccek egész sorát felvonultatni. Tekintve pedig, hogy széles vállú, jó kiállású férfi, nyilván szívesen is hallgatják majd. Nem csoda, hiszen a nagyapja mégiscsak egy herceg volt.
- Nem bánja, hogy lemondott minderről? Úgy értem, az ön hivatása, magányos dolog. Hiába van jelen Isten, mégsem oszthat meg vele mindent úgy, mint egy házastárssal.
|
|
|
|
|
Wouter Lodewijk Collenwen
Diák Navine (H), Negyedikes diák
X – unalmas
RPG hsz: 25
Összes hsz: 26
|
Somlay KornélEggyel több információt megtudott annál, mint amit eredetileg kérdezett. Ha fiatalabbak, akkor Kornélnak kell rájuk vigyázni, rá hárul a legidősebb testvér szerep. Nem ismerte olyan jól a magyar neveket, de Fricivel nem találkozott gyakran, leginkább a Frigyes nemzetközi gyakoriságával volt tisztában, köszönhetően általános műveltségének. Arra gondolt hirtelen, hogy mi lett volna, ha nem egykének születik. Valószínűleg nagy felelősség szakadt volna a nyakába. De feleannyi figyelmet se kapott volna a családjától. Maradtak számára a varázslények.
- Jól hangzik - állapította meg, és pár pillanatig még emésztette a látogatás gondolatát. Erre fel kellett készülnie. Ha valóban azzal számolt, hogy valósággá válik. Persze tudta, hogy nem olyan egyszerű megszervezni. De talán az apja szívesen elengedte, és jó néven vette, hogy világot lát.
Kíváncsian fürkészte Kornél arcát azok után, hogy végre választott magának egy cukorkát. De a várt nevetés elmaradt, mert úgy tűnt, emészthető fajtát evett. Valamiért különösen szórakoztatta, ha az illető utána kiköpte az édességet. Aztán a fizetésen is túlestek, generált egy kis forgalmat az üzlet, amire azért ráfér még a vevőkör bővülése. Talán a következő tanév elején jön majd egy nagy dömping, az elsősöknek köszönhetően. Sajnos az idősebb évfolyamnak egyre kevesebb ideje van állatot tartani. Inkább a menhelyre járnak, ha simogatni támad kedvük.
A szívéhez kapott a puffanás hatására. A szeme sarkából látta, ahogy Kornél megbotlik a raktárban, s első gondolata rögtön az volt, hogy most magával ránt minden dobozt, és egy hatalmas felfordulást csinál. Szerencsére ez nem következett be. Aztán átfutott az agyán, hogy esetleg valami baja esett a fiúnak, mondjuk eltörte a lábát, vagy ilyesmi.
- Jól vagy? - érdeklődött, és mellette állt, hogy ha kellett, fel tudja őt segíteni a földről. Úgy tűnt, mások nem ismerték jól rajta kívül ezt a helyet, ezért nem hívhatott be csak úgy idegeneket.
- Ó, igen. Köszönöm - vette el a kezéből a tápot, és elmosolyodott. - Igen, később meg kellene etetni őket. Csak hogy meglegyen már előre a kaja. Szeretnéd esetleg te etetni őket? - ajánlotta fel a lehetőséget kíváncsian. Annyira végül is nem veszélyes állatok. Apró rákfélékkel táplálkoznak, a tápjuk is a szárított fajta volt.
|
|
|
|
|
Dr. Kozák Dávid
Gyógyító, Független varázsló
RPG hsz: 117
Összes hsz: 120
|
Hollóvölgyi kisasszonySzóval az úgy volt, hogy miután Kakasi professzorasszony vagy százszor feltörölte velem a helyiség padlóját és pókhálózta a plafonját, párbaj képzés címén, kitakarította. Ne pislogjon senki. Szoktam. Aztán megrendeltem a felszerelést, amire ráment a gatyám és az évek óta spórolt pénzem. Magán praxist akartam nyitni, felvenni egy kedves aszisztenst és megszabadulni végre Manyitól meg úgy a rendelőtől ahogy van. Elég nekem az Ispotály, bőven. Úgyhogy miután ez meglett, eljöttem a hivatalba, hogy kikérjem a szükséges engedélyeket. Nem kerítek nagy feneket neki. Az ügyintézés is csak olyan mint egy operáció. Precizitás meg odafigyelés az alapja. Írni és értőn olvasni tudok. A többi meg csak nem lehet agysebészet. Mondjuk azt is tanultunk, de szakosodjon arra aki Poirot. Szürke kis agysejtek. Na nem. Nekem a szív a vágyálmom. Már nem az, hogy legyen. Mert állítólag nincs. Hanem, hogy szívsebésszé váljak majd egy szép napon. Ahhoz mondjuk nem ártana végre letennem azt a nyamvadt szakvizsgát. Na lapozzunk. Megállok a hölgy ajtaja előtt. Ismerős a neve. Biztosan azért, mert Manyi pletykált róla a többiekkel. Jelzem, ebből is elegem van. Kell az a magán praxis. Nagyon.
|
|
|
|
|
Halty Lianna
Bogolyfalvi lakos
RPG hsz: 135
Összes hsz: 192
|
Névtelen kávébarátElső megdöbbenése kiül az arcára, majd őszintén, csilingelően nevet fel a konklúzió hallatán. Igaza is van, nem tud ezzel vitatkozni.
A kérdésre azt tudná felelni, hogy egy jó könyvvel és végtelen mennyiségű elkortyolgatott mojitóval, de az elég alkoholistán hangozna, így csendben marad és csak fejét ingatja meg. Legyintget is kicsit mellé, hogy nem fontos.
- Nem mintha lennének olyasmi terveim - kortyol a kávéból. - De ha lennének, biztos, hogy veled tárgyalnám ki őket - bólint egyet. A galamb téma felhozásával ismét elérkeztek egy sarkalatos ponthoz a városokban való fellelhetőségükről: a beszélgetés így folyik tovább gördülékenyen még minimum fél órán keresztül, mikor mindketten elindulnak a saját dolgukra.
Ismét úgy, hogy egyikük sem tud semmit a másikról.
|
|
|
|
|
Halty Lianna
Bogolyfalvi lakos
RPG hsz: 135
Összes hsz: 192
|
Ránki Magor
moodLiannának eszébe sem ötlik, hogy esetleg feltartja a férfit, mikor ő jött ide hozzá. Talán nem ártana rákérdezni, hogy egyáltalán szeretne-e hozzá hosszabb időre csatlakozni, ám úgy van vele: a mellette ülő, már... nos igen, ül, és kedélyesen beszélgetnek. Aligha siethet bárhova is.
- Ez nagyon kedves öntől, Magor - láthatatlan borzongás fut végig gerince mentén, ahogy kimondja hangosan a nevet. Kevés olyan emberrel találkozott eddig, akit ennyire öltöztetett volna a saját neve, ám Magor - önmagában különleges már - szerinte sokkal többet is rejt, mint egy név csupán. Reméli, nem téved.
- Úgy hangzik, megérné a kockázatot, hogy amneziáljanak - mosolyodik el féloldalasan. Kihúzva magát helyezkedik kicsit jobban a férfi felé ültében. - Ha most rákérdeznék arra, miért nem dolgozott aktívan aurorként, félek, a következő alkalomkor nem lenne miről beszélgetnünk - persze túloz. Sosincs olyan, hogy ne tudna valakivel beszélgetni érdemlegesen. Ebben a mondatban a lényeg inkább a következő alkalom - és ő türelmesen vár, hogy Magor kap-e az alkalmon vagy egyértelműbben kellene fogalmaznia.
|
|
|
|
|
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos
RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
|
Nádor Megint le kellett adnia egy kérvényt. A diplomája honosításához a londoniaktól és az Akadémiáról csak most érkeztek meg az iratok. A türelmet nem igazán ismerő déli vére már forrt, de nem tehetett mást. Kivárta míg megőrölték a dolgot a bürokrácia malmai. Tanulás mellett ugyanis szeretett volna a bogolyfalvi kirendeltség állományában oktatni, hogy ne kelljen a spórolt pénzét teljesen felélnie. Viszont ezt addig nem tehette meg, míg képzettségét nem tudta igazolni és fel nem vették auror pozícióba a városban. Kora reggel óta rohangált egyik irodából a másikba, mire csak sikerült elvileg mindent a megfelelő helyre leadni. Köznem úgy megéhezett, hogy úgy döntött eszik valamit a hivatal cafeteriájában. Civilként áll be a sorba. Bordó blúzt, galambszürke ceruzaszoknyát, hozzá elegáns körömcipőt visel. Kapbátját letette egy asztal mellé, foglalva a helyét. Haja egy részét felkonytolta, míg a többi kiengedve terül szét hátán. Ujján még mindig viseli fordítógyűrűjét, de már egész jól halad a nyelvtanulással. Káromkodásból egyenesen jeles a teljesítménye. Hála a bolodos természetű és mocskos szájú csoporttársainak. Először csak cukkolták, aztán megtanították a legobszcénabb szavakra, de most már tényleg segítenek neki és értelmes dolgokra is okítják. Viszont annyira még nem biztos magában, hogy az ékszer nélkül próbálkozzon. A magyar nyelv nehéz és trükkös. Ott van például a madártej. Ha nincs a gyűrű, most nem tudná, hogy egy hihetetlenül finom édesség.
|
|
|
|
|
Lónyay R. Hargita
Bogolyfalvi lakos, Illúziómágus, Végzett Diák, Előkészítős tanár
Gitta | Dzsidzsi
RPG hsz: 180
Összes hsz: 208
|
Zavartan nevetek a válasza hallatán. Nem igazán tudom eldönteni, hogy ezt hogyan kellene értelmeznem végeredményben, de a pillanatot sem szeretném elrontani azzal, hogy értetlenkedem. Így inkább csak elengedem a dolgot, és ma már sokadjára igazítom inkább a fülem mögé a hajam. Érdeklődve hallgatom aztán, hogyan is tervezi, vagy éppen nem tervezi tulajdonképpen az utazást, mint kiderül. Hol rápillantok, hol meg magam előtt az útra, mert orra esni mégsem szeretnék. Majd szépen témát vált, olyan trükkösen, hogy elsőre fel sem tűnik, holott már a színházat emlegeti, aztán virágcsokorról beszél, én pedig meglepetten pislogok. Mire a végére ér, összeáll, miről beszél, és ösztönösen tátom el kissé a szám, nem igazán tudva, mit is mondjak. - Az te voltál? - kérdezem meg végül kissé halkan, meg is állva közben. Tudta, hogy ki vagyok, amikor bejött a teázóba? Vajon miért titkolta ezt eddig, bár tény, hogy nekem is leeshetett volna a monogramból, hogy ez akár ő is lehet. Meg is fordult egy pillanatban a fejemben, aztán úgy véltem, annyira gyakori lehet, mint a Kis Béla KB monogramja és nem nyomoztam tovább, csak élveztem, hogy valaki virágot küld néha a fellépéseim után. - Miért nem mondtad eddig?
|
|
|
|
|
Krausz Nádor
Minisztériumi dolgozó, Okklumentor, Független varázsló
Minisztériumi Inspektor
RPG hsz: 13
Összes hsz: 14
|
Artemisia D. RubyaEgy újabb nap a mókuskerékben. Van azért egy bája az irodai munkának: hirtelen riasztások és éjszakai vészhelyzetek helyett egy stabil kilenctől ötig munkaidő, például. ÉS! Zavartalan ebédidő. Hozta a saját ebédjét egyébként, de megkívánta a somlói galuskát (ami indokolatlanul és büntetendően jó itt, akárki is a "gyorsfagyasztott" beszállítója) - és akkor már inni is vesz valamit, amivel leöblítheti majd a rament. Egy baj van csak. Mindenki más hasonlóan ebben az idősávban döntött úgy, hogy ideje megtartani az irodai munkákos arany óráját a nap közepén.
Már csak néhány hely van - és a forgalmas bejárati ajtó melletti asztalok helyett inkább egy olyat választ, ami bár az ablaknál van, illetve az egyik széken árulkodó kabátból ítélve már ül is ott valaki, de azért mégis nyugodtabb. Így hát, mire Artemisia visszatér az asztalhoz, ott találja Konrádot is, aki addigra már kipakolta és pálcáját elővéve mágiával felmelegítette az otthon készített rament.
- Jó napot! Remélem nem gond, hogy ideszemtelenkedtem, alig volt már néhány hely. - Derűs mosollyal az arcán pattintja szét az evőpálcikákat.
|
|
|
|
|
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos
RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
|
Nádor Kisebb tanakodást követően tálcáján egy tányér dúsan megpakolt gulyáslevessel, mellé második fogásként négy mutatós fej rántott gombával és hozzá desszertként somlóival indul el asztala felé. Odaérve meglepetten tapasztalja, hogy leültek mellé. A férfi pedig már majdnem neki is látott az evésnek. Viszont nagyon kedvesen szabadkozik a székfoglalás miatt. - Üdvözlöm! Semmi baj. Nagyon sokan vannak ma tényleg. Biztos jó itt az étel, vagy csak közel van - mondja vidáman mosolyogva, majd leegyensúlyozza tálcáját és leül. Szorgosan rendezgeti a tányérokat, hogy azután ő is nekilásson az evésnek. - Jó étvágyat! - kívánja és belekanalaz a levesbe. Finom. Meleg de neki nem elég csípős. Elveszi az asztalon álló üvegcsék egyikét, amiben sejtése szerint az erőspaprika szósz található, aztán megcsípőzi a levest. Elkavarja és újabb kóstolás után már elég tüzesnek érzi. - Látom egyforma desszertet fogunk enni. Megkérdezhetem milyen? Még sosem ettem, de ez tűnt a legszimpatikusabbnak - kérdezi két falat között. A leves sós és csípős ízét nagyok kellemesnek találja. Hasonló ételek náluk is készülnek ezért ezt meg is jegyzi magának, mint megtanulandó receptet. Odapillant a férfi tányérjára. Ramennek nézi azt amit eszik, de azt nem látott az étlapon. Valószínűsíti tehát, hogy otthonról hozta. Ha pedig így van az azt jelentheti,
hogy itt dolgozik. Következtet magában, csak úgy a kíváncsiság végett.
|
|
|
|
|
Jankovits Dávid
Mestertanonc Eridon (H), Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Harmadikos mestertanonc
a báty
RPG hsz: 84
Összes hsz: 85
|
SadieAsszem jobb, ha én is befejezem az evést. Még van pár szelet a tányéromon, de nem az a célom, hogy megpukkadjak. Ami bekerült a gyomromba, az keveredik majd az alkohollal, amiből hát... nem is számoltam pontosan, mennyit ittam, de az éhgyomorra pálinkázás azért erős kezdés volt. Utána jött csak a többi, és mondják is ugye, hogy nem jó dolog keverni a piákat. Hát, itt az eredménye. De még megállhatok, ha nem is az ivásban, hát a falatozásban. Teljesen jól vagyok, de tényleg. Eskü. A hangulatom is pazar. Egy nagyon picikét szédülök, de lehet, beképzelem.
Nem erőltetem tehát tovább nála sem, hogy folytassa, legfeljebb elcsomagoltatjuk, ha akarjuk. Bólintok egy aprót a válaszára, és levezetésképp rajta legeltetem a szemem. Fáradt vagyok már, elbambulok, hát tehetek én arról, hogy pont rajta akad meg a szemem? De olyan érdekes és különleges ez a szett, amit ma felvett. Élesen különbözik minden korábbihoz képest, amit eddig láttam rajta.
- Nos, igen-igen. Sztem induljunk, úgyis arra megyünk. Be kellene ugranom egy-két papírért az irodába. Elkísérsz? - mindig van nálam kulcs, mert sosem lehet tudni. Mármint, amilyen munkamániás tudok lenni, vagy csak megszokásból benne marad a zsebemben. Tényleg van ott papír, amit el kell hoznom, és hát amúgy is illene elkísérnem Sadie-t a kastélyig, a hely meg útba esik. Bejöhetne, hát végül is ott dolgozik, aztán hát meglátjuk. Még mindig nem akarom elhinni, hogy jól értem-e. Azt meg nem lenne jó felhoznom, hogy még otthon lakom. Dorián hetekig ezzel ugratna, Panka meg sokkot kapna, ha látna valamit.
Megigazgatom magam odalent. Mosolyogva végigsimítok a karján, majd magam elé tartva lovagiasan nyomok egy csókot a kézfejére. Aztán intek a pincérnek, hogy fizetnénk. A vacsorát természetesen én állom, ha hagyja. Támaszkodnom kell az asztalnak, amikor felegyenesedem, de nagy nehezen összeszedem a cuccaimat, és karon fogva társam, távozom a pizzériából.
|
|
|
|
|
Hollósi Szófia
Diák Levita (H), Edictum szerkesztő, Ötödikes diák
Szoff
RPG hsz: 63
Összes hsz: 133
|
Kornél
Tulipántündér vagyok, less meg!
Előzmények - archívum nézet!Az érzelmek játéka mostanra teljesen nyilvánvaló módon formálja Szofi gondolkodásmódját. Nincs benne mesterkéltség, visszafogás, nem játszmázik és próbál rejtegetni dolgokat. Ugyanazzal a hirtelenséggel, ahogy kisbabák nevetnek fel a kukucs-játék közben, lágyulnak el, zavarodnak össze, keményednek meg, majd lágyulnak el ismét arcvonásai. Tiltakozna, hogy "ne kérj bocsánatot", de nem állítja meg Kornél határozottságát, és végül, jól is esik neki, bár ezt szinte rögtön követi a felhőnyi bűntudat, amiért annak idején nem válaszolta meg azt a levelet. Mégis hogy tette voln- nem, a belső hang automatikus védekezését sokkalta fontosabb dolgok fogják vissza, ahogy meghallja a vallomást, amit... Hatszázhuszonkilencszer képzelt el, kétszer rajzolt meg (majd radírozta ki vérvörös fejjel), tizennyolcszor beszélt át szobatársakkal "mi lenne ha" módon, sikítozások közepette, és... és... Hát, Ödön is tudna mesélni azokról a szorongatásokról. Őszinte, ragyogó mosoly virágzik ki az arcán a szavak hallatán, a mellettük lévő utcalámpa sárgás fénye árnyakat és kétségeket űz el tekintetéből, amik meleg lágysággá simulnak a szája sarkában megbúvó gödröcskék felé. Bólintana, szinte ujja hegyén érzi, hogy végre minden helyére kattant, a világ újból jó irányba foroghat... De Kornél még nem végzett a mondandójával. Ha egy filmet nézne, most vágná a popcornos tálat a falhoz, ha könyvet olvasna, most ordítana a lapok közé. Így azonban, hogy saját főszerepében veszi a narrálást, a szín lassan eltűnik arcáról, tekintete döbbenetében megkopik, a fülében dobogó csenden kívül alig hall mást Kornél szavai végeztével. Megrázná, de hogy melyiküket, azt nem tudja. - Ezek szerint a pletykák - torkát köszörüli - a pletykák mégsem voltak annyira légből kapottak arról, hogy nyáron elveszed Bonnie-t?Oké, lehet, hogy ezt nem pont így hallotta, de házasságról szólt pletyka, a nyári szünetről szólt pletyka, a kettő között Szofi befogta a fülét, amikor rájött, hogy Kornélról van szó, és egyébként meg... Ma is együtt táncoltak. A zöld szemű nem alszik. - Miért úgy vallassz nekem szerelmet, hogy közben korábbi döntéseidet kell visszavonnod? Nem egy történelmi drámában élünk - Szofi nem egy sírós nőszemély, ahogy az a felpaprikázódó hangsúlyából is érzékelhető kezd lenni -, vagy- vagy- nem is tudom mit mondhatnék, tök régóta szeretlek Kornél, és ez BORZASZTÓ, mert ezt nem így kellett volna elmondanom, megfogalmaznom, de most CSAK ÍGY TUDOM, mert- mert- Merlin szentséges szalmabélelt házi szamarára, hiányzol, de - hátralép, megpróbálva megszakítani kettejük között a fizikai kontaktot - miattam aztán senkivel nem kell felbontanod semmit.Ó igen, a sértettség. Alsó ajka megremeg, így csak még dacosabban tolja felfelé, karakteresebbé téve megsebzett arckifejezését, és hirtelen megkérdőjelezi magában, hogy ugyan miért ne sírhatn- Nem fog. Újra fellobban benne a frusztráció.
|
|
|
|
|
Athanaczkovics Kornél
Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
bugyuta herceg >>> "élő Ken baba"
RPG hsz: 315
Összes hsz: 410
|
➡Szofi⬅
⤷ look a like / egy éjjelen át veled szaladnékMázsás súly esik le vállamról, ahogy a szavak gördülnek le ajkaimról. Évek óta várok erre a pillanatra - annak idején azt hittem, csak egy tizenéves fiú fellángolása az, amit Szofiban látok és iránta érzek, de minduntalan ki kellett derüljön, sokkal több annál. Most, hogy van lehetőségem mindent elmondani neki úgy, ahogy van, megkönnyebbülök.
A hatalmas könnyebbülés közepette érezhetem úgy, hogy nem hagyhatom abba a mérvadó, fontos és romantikus monológnál, nem. Nekem mindenképpen folytatnom kell, hogy egyértelmű legyen, mekkora utolsó balfék vagyok - mert minden Szofi arcára van írva. És a következő kérdéssel csak annyi történik, hogy hátrébb lépek egyet.
- Mi? - képes lennék azonnal vitába szállni vele erről. Soha nem jutott eszembe, még a szüleimnek sem, hogy Bonnie-t kellene elvennem, akiről azt sem tudják - hála Merlinnek -, hogy létezik. Az eddig boldogságtól repeső szívem kattan egyet és immár a dühtől kezd el hevesen dobogni. Olyanokat vág a fejemhez, amiket nem érzek jogosnak, amik... amik nem jogosak!
Mikor ő is lép egyet hátra, nem fogok rá a kezére, hagyom, hogy a hideg ujjak kicsússzanak az enyémek közül. Másodpercekig csak hallgatok, hitetlen nézek rá, hátha most közli, hogy csak viccel. Az egész egy vicc volt, mert kimondta: szeret. És hiányzom neki. Mióta? Miért most mondja el? Miért nem tudok neki örülni?
De a mérgem erősebb szavai hatására, mintsem a boldogságom.
- Az én döntéseim? Az ÉN döntéseim?! Szerinted nekem olyan rohadt jó érzés, hogy házasodnom KELL? - tárom szét karjaimat hitetlen. - Végre elhatároztam magam, hogy színt vallok. Hogy nagyjából mióta először megláttalak, szeretlek, hogy veled akarok lenni, és érted képes lennék küzdeni a családom ellen, erre közlöd velem, hogy... hogy... hogy basszam meg? - hihetetlen, hogy ez a szó az én számat hagyta el, de nem tudok ellene tenni. Most nincsenek szofisztikált szavak és megfogalmazások a fejemben, csak a dühöm, amiért ilyen helyzetbe sodortam magam. Sértett vagyok. - Tudod mit? Nem is értem, miért mentem bele ebbe egyáltalán. Sokkal egyszerűbb, ha fejet hajtok és elfogadom a sorsom! - fújtatva túrok tincseim közé. Legszívesebben hátat fordítanék és elsétálnék a fenébe innen.
|
|
|
|
|
