Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
ZórusPankát összerakták - bár annyira nem volt szétesve, csak lelkileg -, és ennek nagyon örült, még ha az évnyitós események rá is nyomták a hangulatukra a búval... bélyeget. Laca sem találta igazán magát, ez ennek is köszönhető, hogy nagyon feltűnően kerüli őt Zóra - kedveli a második nevén hívni a másikat -, és Panka sem teljesen önmaga még. Tudja azt, hogy ez majd megváltozik, vagy helyreáll, de most is, ahogy a napokban kényelmetlenül érzi magát. Legtöbb esetben inkább tanul, és ezt már ő is gáznak érzi, hogy ennyit forgatja a könyveket, meg szorgalmizik. Még a végén a fejéhez vágják, hogy stréber. Viszont azt is tudja, hogy bármi is legyen Zóra baja, előbb-utóbb a fejéhez vágja és akkor lesz valami. Általában veszekedés, csakhogy Laca nem szeret veszekedni, ha lehet konfliktuskerülő. A mostani vásárláskor is hagyta a két a lányt csacsogni, ő pedig némán válogatott, vagy morgott magának, hogy mit miért nem vesz meg, holott volt zsebpénze elég. Idén túl vagyonosnak érezte magát, a szülei havi pénzt adnak neki, Mirella nagy bánatára. A kishúg egy hatalmas hisztit levert emiatt, de Laca megígérte neki, hogy majd vesz belőle valamit. Egyelőre erre még nem került sor. Most pedig visszafelé tartva Zóra otthagyja őket, Pankának meg nincs kedve beszélgetni, így aztán a néma menet lassan halad a kastély és a tó felé. A kacsák etetésére még jobban nem vágyik, mint a bűntudattal együtt Pankával lenni. - Ahh, baszus, vissza kell mennem. Majd talizunk - szól a szőkéhez egy halvány mosollyal, egy gyors ölelés - amit amúgy utál, de a csajok szerint ez nagyon fontos - és visszafelé indul el, hogy egy kicsit elterelje a gondolatait arról, hogy mit nem csinált jól az évnyitón, vagy csak meggyőzze magát, hogy ez volt a helyes. Igyekszik másfelé menni, mint, ahogy jöttek, mégis rátalál Zórára, ami alapvetően nem baj, viszont kihagyná a beszélgetést, ha a lány nem pillantotta volna meg. Na, azt meg már nem engedheti meg magának, hogy kikerülje őt, hogy gyávának mutatkozzon, szóval magában sóhajtva veszi tudomásul, hogy ma ki lesz osztva. Végül megáll a lány mögött tegy fél méterre és nézi, ahogy Zóra dobál, de nem megy közelebb. Nem őrült meg. - Ez szép volt - mondja egy hármat pattanó dobásra, de nem tudja megállni, hogy ne szóljon még egyet. - Haragszol valamiért? - sejti, hogy mi lehet az ok, de meghagyja a lánynak ennek a kifejtését. Majd ha nagyobb lesz, nem csinál ilyen butaságokat.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
ZórusAhogy közeledett számtalan forgatókönyv lefutott a fejében, pedig nem is tudja, hogy mi az a forgatókönyv. Mégis kitalált előre szituációkat, hogy mire mit fog válaszolni, de ahogy régen, most sem jött össze a terv. Az első pengeváltást még sikeresnek ítélte, de a vívótőr csak utána mutatott rajta több találatot. A lelkét szurkálta szét Zóra és ezzel fel is idegesítette, azonnal hárítania kellett, hoszen a csata még csak most kezdődött, messze még a vége. - Aztán mit csináltam volna, ha? Rálépek a lábára, hátha fáj neki? Kétszer akkora volt, mint mi hárman, baszki! - hárítás, és gyilkos támadás, de nem szabad abbahagyni, le kell kergetni a másikat a pástról. - Amúgy is olyan rohadt gyorsan történt minden, hogy mire segítettem volna, már nyolcan voltak körülöttünk - pengeváltás, alsó szúrás. Már nem sok hiányzik, csak még pár lépés, egy lábra támadás, amire kevésbé figyelnek. - Te sem sok mindent tettél, ha már itt tartunk. Amúgy is a ti hibátok az egész, megint! - kész, kegyelemdöfés beadva, a teljes (felelősség)hárítás átadva a másikra. Talán Zóra is belegondol majd az egészbe és akkor nem lesz ő egyedül a hibás, ahogy a lány elmondásából tűnik. Holott valóban lesokkolódott, de azt a világért nem fogja bevallani, és érzi, hogy igaza is van, na meg azt is, hogy Dzsenissznek is. Arra mondjuk nem gondolt, hogy hogyan hogyan akar kibékülni a lánnyal, előbb csak magáról akarná a felelősséget lekaparni, mert elég volt ott szégyenkeznie a teremben. Állja a bestie szúrós pillantását, tudja, hogy nem hátrálhat meg, mert akkor még égőbb lesz. Ha veszít is, méltósággal kell tennie. A felelősség áthárítás nem éppen a legelegánsabb és méltóságteljesebb módszer, de jelenleg ennyire telik tőle.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
ZórusMár régen látta ennyire feldúltnak a barátját. Vele szemben meg nem is nagyon emlékszik ilyenre, persze Zóra könnyedén felkapja mindenen a vizet és van néhány szóváltás, de ez most olyan komolyabbnak tűnik, mint szokott lenni. Emiatt is megpróbál védekezni mindennel, ami eszébe jut, és próbál visszavágni is. - Persze, meg előveszem a pálcám - elő is kapom az akácot és mutogatok vele Zóra felé - és levarázslom. Ezt mindegyiket olyan könnyű lett volna megcsinálni.. egy másodperc alatt! - vakkantja a lány arcába mérgesen és érzi, hogy kezdi felhúzni magát az egészen, pedig valamennyire számított erre. Mégsem tudja teljesen türtőztetni magát, főleg a gúnyos megjegyzés miatt. - Szép volt - tapsolja meg gúnyosan, és hasonló arcot vág a másikhoz, mint amilyet kap, és inkább most szégyelli magát jobban, mint a felemlegetett esetben. De mivel nem fog fel semmit az egészből, Asztrea viszont tovább vagdalkozik, ő is folytatja a védekezést és támadást. - Sokra mentél vele, Prucli - valami ilyen neve lehetett annak a kínai harcmesternek. Mivel továbbra sem járatos a mugli világban, így nem rosszul mondja Bruce Lee nevét, de nem tűnik fel neki. - Jó, akkor utálj - vágja a lány hátának, mégsem megy sehová, csak nézi, ahogy a másik köveket gyűjt. ~ Remélem nem akar megdobálni ez a hisztigép! ~ Gyomra kissé összeszorul a saját ötletétől. Hagyja, hogy a lány dobálgasson, majd közelebb lép. - Na most tényleg utálsz? - kérdi, majd összeszorítja az ajkait. A válasz nagyon sok mindent előrevetít, de tudja, hogy rá kell kérdeznie, hátha Zóra a két kavics után enyhült már valamennyire.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
ZórusSok minden végigjátszódott benne, ami nem festett túl jó jövőképet. Azt is, hogy hetekig nélkülöznie kell majd a párost, mert Panka biztos Zóra oldalára állna, mégiscsak lány ő is. Meg amúgy is ő csatlakozott "agang"-hoz utoljára, Pankáék előtte is együtt verték fel az előkészítő nyugalmát. Csak egy szerencsés véletlen, hogy mégis közéjük került, de végül megkedvelte őket, a lányos furcsaságaik ellenére is. Most meg épp utálva van, Zóra szájából keményen csengtek a szavak, és tudja azt is, hogy abban a pillanatban komolyan is gondolta. Valahol ő is utálta magát azért, hogy nem tudott mit tenni, de ez inkább csak a tehetetlenségének a ténye miatt volt. Aztán nem bírta tovább, csak rákérdezett egy halvány remény reményében. Jó hülyén hangzik, de nem remélt pozitív választ. - Tényleg? - döbben le, és mikor Zóra felé fordul meglepődése nem csökken, sőt a következő kérdésre tovább növekszik. Úgy érzi, hogy át akarja vágni a lány, mert nem szokott ilyen gyorsan megbocsájtani. - Mert bénán dobsz, vagy miért? - csibészes mosolyt villant a lányra, bepróbálkozik, hátha nem lesz megfürdetve. Dzsensztől még ez is kitelik, és most örül, hogy a nagy beleegyező Panka nincs velük. Már lehet, hogy most fürödne.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
ZórusZóra ilyen jellegű megnyilvánulásait mindig félve meri elfogadni. Pedig vannak ilyenjei, még ha nem is mindig veszi rá a lélek. Látta, hogy mit művelt Natival is, mert máshova osztották be, aminek persze a srác sem örült, mert Nati például tudott volna neki segíteni egy csomó mindenben. Nem mintha nem lenne szünet, ahol segítséget kérhetne tőle, de így kicsit kívülállónak látja a mugliismeret mesterét. Biztos ez is a csajok hatása. Szóval Zóra megbocsájtott, sőt, mintha rájött volna, hogy túllőtt a célon. Egy idősebb ember ezt jól vette volna, Laca viszont csak ledöbbent rajta. Főleg, hogy miután meg volt bocsájtva a tette, még a haját is összeborzolta, amit utált, de a bestik nagyon szerették valamiért ezt. - Jaj, hagyjál már, mert kapsz egyet - vigyorog ő is, sőt még át is ölelik. Az ideg verdesi, amikor megőrzi Zóra amúgy jó illatát a közelségétől, de utálja, amikor fogdosható plüssállatként használják drága barátai. - Tudom. Meg minden - ismétli, a végén még kuccan is egyet - kuccan: a kuncogás első és egyetlen taktusa, nem teljesedik ki -, még mindig nehezen hiszi el, hogy az előbbi kiborulás így átfordult az ellentettjére. De nem mondaná azt sem, hogy nem örül neki. - Nem lesz semmi baja Pankó morzsának, kemény csaj - nyilvánvalóan fizikailag gondolja ezt Laca, nem pedig lelkileg. Abba ugyanis be sem gondol, hogy ez miféle törést okozhatott a barátjának, de úgy van vele, hogy Panka mindent is túlélt eddig is, sőt, általában bosszút állt, ha sérelem érte. Tudja, mert sokszor neki is segédkeznie kellett benne. - Szóval lemászol rólam? - fintorog vigyorogva, mert tudja, hogy visszabillentheti ezzel Zórát a normális... Zórába. Most, hogy kibékültek még neki is van kedve dobálni. Fel is kap egy kavicsot és jól megküldi, miután szabad lesz. Egyet sem pattanva süllyed el a kavicsa, el is húzza a száját, zsebre dugott kézzel. - Hát ez fasza lett - ingatja meg a fejét.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
ZórusŐ nem gondolja túl egyébként az esetet. A két bestie-nek megint nagy volt az arca, és most volt valaki, aki nagyobb volt náluk. Igaz, hogy a nagyfiú viselkedése meglepte, főleg, hogy túltolta a szitut. Ő már például ilyeneket fel sem vesz tőlük, nem is érezte ezt olyan borzasztó beszólogatásnak, főleg, hogy pár dolgot nem is éretett, valami belsős dologról lehetett szó. Még az is lehet, hogy hallott már róla, csak rohadtul nem érdekelte a dolog és elfelejtette. Az más kérdés, hogy elkerüli a srácot, mert ha egy ilyentől bepipul, akkor mi van, ha tényleg beszólnak neki, jobb a békesség. Most meg itt van Zóra, aki haragszik rá, mert ilyen típus, ő pedig olyan, aki meg tudja békíteni. - Igaz, majdcsak túléli valahogy a levest, meg a sütit - kuncog egy kicsit, mert inkább nevessenek rajta, mint sírjanak, nem? - Áááá - kiabálja. - Meg akar ölni! - folytatja, és próbálja eljátszani, hogy fáj neki, ahogy Zóra szorongatja. Szerencsére végül mégiscsak "lemászik" róla Dzsensz, így hozzáfoghat ő is a tó elkövesítéséhez. Lesz vele munka bőven és nem is megy túl jól. - Jól van más, okoska - fintorog vissza a lányra, miközben kioktatja őt. Karba vágja a kezeit, úgy figyeli, ahogy Zóra új követ szed fel és egyet a kezébe nyom, magyarázva. Bemutatót tart neki a barátja, és mikor az a dobásra koncentrál, Laca rá is nyújtja a nyelvét, egy kicsit féltékeny. - Látom, látom - mondja kelletlenül, de azért megpróbálja leutánozni a csajszit. Beáll - számára - olyan hülye pózba, és az utasítások alapján végzi el emlékezetből a mozdulatot. A kavics pattan a vízen egy párat. Kettő lett, maradhat? - Hát tiszta tehetséges vagyok, baszd meg. Már kétszer annyit pattant, mint előtte - neveti el magát, és még hozzáfűzi. - Ez már bejön a Keserű lányoknak? - kicsit lehajtja a fejét és úgy néz Zórára. Kíváncsi, hogy mennyire féltékeny a lány, bár nem nagyon van mire. Jó fejek Keserűék, de még alig beszélt velük órákon kívül. Nem, mintha a két csaj hagyná másnak, hogy hozzáférjenek. De azért kicsit érdekli is, hogy Zórának mi a véleménye.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
Zórus- Igen, ő is az - kuncog tovább, mert végre fogást talált a lányon. Zóra neki mindig is a rettenthetetlen kategória, aki megy előre, mint egy tank és nem nézi, hogy ki és mi van az útjába. Ugyanilyen Panka is, nagyon hasonló habitusúak, talán ezért barátnők. Laca pedig homok a gépezetben, aki meg megpróbálja megtörni ezt néha, ha felbátorodik. Homok a gépezetben, sajnos a két seprű néha viszont letisztítja őt és olyankor elbújik a csigaházába. De szereti a lányokat, különben tutira nem lenne velük. Csak nehéz néha a bestiek-kel, mert hát... csajok. Azért megtesz mindent, hogy jó kacsázó-tanítvány legyen, de nem mondható fényes győzelemnek az, ami Zóra szerint egész jó. Laca szerint pedig egész szar, mert egy fiúnak többet kell teljesítenie, mint egy ilyen kis pilicka lánynak. - Aha - jegyzi meg tovább fintorogva, kimutatva ezzel, hogy ő egyáltalán nem elégedett, arra gondolván, hogy az apja most hogy elhordaná mindenfélének. Igen, apuska nem éppen arról híres, hogy gyengekezű lenne, de Laca már megszokta, hogy ha valami nem megy, jön a vihar. - Ó, hát még egy belőled sok lenne, az igaz - szemtelenkedik, megint bátorkodik felelőtlenül. Pedig tudja jól, hogy Zóra nem mindig bírja ezt idegekkel, de most témában vannak, talán megengedheti magának. Hamarosan kiderül. - Hát figy’ Zó, egyikkel összevesznék, még mindig ott a másik, nem? - nevetgél halkan. - Miért, szerinted nem jó csajok? - gondolkodik el egy pillanatra, de aztán magában legyint, mert Dzsenissz elég kritikus mindenkivel szemben, és most biztosan féltékenykedik is. - Na mi van, féltékeny vagy? - mondja ki végül a gondolatait, és vállal meglöki a barátja vállát. De aztán arrébb is ugrik, mert előre fél a retorzióktól. - Picsáskodsz? - húzza tovább egy kicsit.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
ZórusSikerült a piszkálódás, Zóra morózusabb lett és vészjósló. Ő pedig nem buta, mert egyrészt nemakarja túlfeszíteni a húrt, másrészt épp most békült ki vele, azt inkább legyen ez így elég. De azért örült, hogy egalább egy figyelmeztetéssel megúszta. Ugyan úgy tűnik, hogy fél tőle, de valójában csak nem akar rosszat a másiknak. Mivel megy az oda-vissza adok-kapok egy jó ideje, már megtanulták, hogy meddig van az addig. A múltban voltak komolyabb összezördülések amiatt, hogy túlzásba vitte a hármak egyike, és olyankor nehéz volt a visszaállás. Most pedig már tudják a határokat. Aztán persze néha mégsem, de... hagyjuk. - Ühü, pedig szerintem cukik - von végül vállat, mondjuk az ő ismerettsége a csajszikkal sem több, mint pár hetes. - Akkor csak túlgondoltam - hagyja rá Zórára, pedig biztos benne, hogy féltékeny a két lánykára, legalábbis ebben a pillanatban. Aztán úgyis rájön majd, hogy Laca nem hagyná el őket semmi pénzért. Legalábbis most tutira nem. A kis vállmasszázsra felnyög, nem figyelt oda és jól beleszaladt. - Au, te szemét - simogatja saját vállát vigyorogva, ezzel el is árulva azt, hogy nem haragszik, valahol meg is érdemelte a csapást. A haját utána akkurátusan kézzel kezdi fésülgetni, majd ránt egyet a vállán és a haja elrendeződik magától, illetve a veleszületett mágia segítségével. - Megver, aztán meg vegyünk édességet. Jó kis barát az ilyen - kuncog, majd átdobja a karját a lány vállára és húzni kezdi a cukorkabolt felé. - Remélem, lesz valami zselés. Száz éve nem ettem zseléset - mondja és folytatják útjukat a nyálelválasztási központ irányába.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
GertrúdMég mindig nem találja magát a bájitaltan órákon. Általában a másikra hagyatkozik, ha együtt dolgozik valakivel és meg is beszéli vele, hogy neki csak mondja mit csináljon, ő meg megpróbálja teljesíteni a minimumot. Pedig nem egyszer ült már neki tanulni és bosszankodva vágta a sarokba a bété könyvet, hogy az csak puffanjon csak. Viszont a Vingardium Leviosa-ból már az egyik legprofibb az évfolyamban, annyiszor kellett már magához reptetnie mindenféle dolgait, amit mérgében eldobált. Nagyon irigy Rómeóra, az egyik szobatársára, aki már tudja a begyűjtőbűbájt. Sokkal gyorsabb, mint a Vingardium. De legalább most egy Eridonossal van együtt - megjegyezvén azt, hogy Lucával jobban szeret lenni ilyenkor, mert ő valahogy vágja ezt a tantárgyat - Gertrúddal, aki olyan viccesen furán beszél, ha jól emlékszik Erdélyből jött. - Máris főnök - néz szét, hogy mit is kéne felvagdosnia, de nem lát ilyet. Végül vállat von, de máris érkezik a következő kérdés. - Hogy mit csináljunk? - húzza össze a szemöldökét. - Kéne neked egy fordítógyűrű, de lehet inkább nekem - rázza meg a fejét, és hallatszik, hogy nem szánja sértésnek. Persze ettől még lehet annak venni. - Hát... nem nagyon. De majd követjük az utasítást. Az első, hogy öntsünk egy kis vizet az üstbe, és gyújtsuk be. Mennyi lehet az a kis víz? - néz Gertúd szemei közé tanácstalanul, hátha a lány jobban tudja az ilyeneket. Ő a konyhába maximum enni jár, de lehet, hogy a csapattársa még főzöget is anyukájával, ki tudja?
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
Gertrúd - Ja, bocs - lepődik meg alaposan, nem gondolta, hogy az elhangzott szó valódi. De attól még vicces az egész, és nem nagyon tud urrá lenni a mosolygásán, csak halványítani képes valamelyest. - Porkányit, oké - nyeli vissza a kitörni készülő röhögést. Már csak azért is, mert nem elég, hogy megsérti vele a lányt, még meg is büntetheti miatta a tanár, hogy röhögcsélnek. Igen, azért a többesszám, mert biztosan egy kalap alá vennék őket. Mindenesetre megjegyzi magának a "porkányi" mennyiséget és bele is tölt kábé annyi vizet, meg alá is gyújt az üstnek az utasítás szerint. - Két fagyöngy, oké - landol is a két növénydarab, amit azonnal el is nyel a víz. Úgy pillant fel a vörös hajúra, mintha ő a kiskuktája lenne, valójában mondjuk így is van, de mégis láthatóan tőle várja a nagy megfejtést. - Csandarításra fel - megrázza a fejét mosolyogva, és háromszor megkeveri az üsttartalmát balra kezdve. A cucc pedig fényes fehérre vált át, ahogy a nagykönyvben meg van írva, vagyis a bájitaltan könyvben. - Eddig jók vagyunk Gerti - vigyorog a lányra, de most örömében. Az más kérdés, hogy majd most jön a nehéz feladat, ebben olyan, biztos, ahogy itt áll... - Keverjük össze a damijánát, az őrölt verbenát és a ragadós galajt - olvassa egyre halkuló hangon, az arca pedig sárgássá válik gondolkozásában. - Azt sem tudom mik ezek - fintorog. - Ezekbőlmennyit kéne keverni? - néz a lánykára, akinek tök menő vörös hajzuhataga van.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
GertrúdPedig tényleg tanul. Jó, nem feszül meg abban, amiben nem jó. Ami számára a bűbájtanban olyan könnyű, a bájitaltanban érthetetlen.Pedig hát csak egy kicsit jobban kellene figyelnie, meg valamennyire érdeklődni a téma iránt. De valahogy mindig is taszították ezek a koszos dolgok, nem mintha tisztaságmániás lenne, mert az sem igaz. A szobájukban sem ő tartja a ruháit szép rendben, minden ad hoc jelleggel van... szétdobálva. Habár általában - ha egy kis kereséssel is - megtalál mindent, így nem lehet igazán rendetlennek mondani. Például a Mennydörgős poszter is gyönyörűen van kifüggesztve a falára. - A bondogban? - kérdez vissza, pedig már kezdi megkedvelni a fura tájszólást és szavakat. Ezeket viszont hajlamos lesz megtanulni és a lányoknak előadni majd, hogy azok ne értsék és nevessenek is egyszerre. - Oksi - néz le a megbökött mellkasára, majd megjegyzi az utasításokat. Elindul a gyógynövények felé és megkeresi a lila porrá zúzott növényt. Szerencse, hogy fel van cimkézve, így nem is tévedhet. Kivéve, ha valaki elcseréli a címkéket, de bízik benne, hogy nem így van. Boldogságban mosolyogva viszi az összetevőt, majd kicsit elretten, amikor kiderül, hogy nem ismeri egyikük sem a damijánt. Előveszi a növényhatározót, hátha növény a dolog és keresgetni kezd. - Megvan, damiána, nézd! - vigyorog, mint a tejbetök és az évfolyamtársa felé fordítja a könyvet. - Pont ilyen sárga szirmú virág illene a hajadba - vörösödik meg egy kicsit, nem tudja, hogy most ezt miért kellett mondani. - Megkeresed? - nyújtja felé a könyvet, miközben visszatér a recepthez. - De siess, mert két perc van a két művelet közt - mondja szégyenlősen, de aztán összeszedi magát. ~ Vajon mennyi idő telhetett el, mióta bele kellett volna tenni az utolsó cuccot? ~ húzogatja az orrát az arcizmaival gondolatai közepette. Megint más kérdés, hogy mi lesz ebből a bájitalból, szóval, amíg nincs ott Gerti, ő beleteszi az összetevőket, mintha már megtette volna. ~ Biztosan sikerülni fog! ~ Lelkendezik magában.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
GertrúdSajnos, hogy mi a bondog, most nem fog kiderülni, ezért csak ő derül magában egyet. Elképzelhető, hogy többet akar majd Gerti közelében lenni, ha tud még ilyen szavakat. Főleg azért, mert jól megszivathatna vele egy csomó mindenkit, aki nem ismeri ezeket a szavakat. Na meg a lány sem kellemetlen társaság, azért akad pár évfolyamtársa, akivel nem szívesen van egy légtérben. Habár nem nevezhető introvertált személyiségnek, extrovertáltnak sem mondaná senki. Olyan kettő között ellavíroz, mikor milyen hangulata van. - Egy fél méterrel hátrébb is láthatsz - kerekedik el a szeme, miközben a lány arca egészét nem is látja, olyan közel van hozzá, láthatóan meglepődik, hogy ennyire közel van hozzá bárki. De azért mosolyog, mert nem akar bunkó lenni. - Szomorú? Na ezt még nem hallottam, de hát még szebb leszel tőle, állítólag - vakarja meg a fejét közben, ahogy utánagondol a dolognak. Szoktak a lányok a hajukba tenni ezt-azt, miért mondjuk a szép virág lenne a szomorú. Azért gyorsan túlteszi magát ezen a problémán. Aztán vissza a főzethez, egy kis improvizáció és minden rendbenvalónak tűnik. - Hát, mit tudom én - kuncog egyet, még a vállait is felrántja Gerti felé, de próbálja követni a receptet. A szín amit keresnek halványsárga, és egyelőre még az is. De ahogy telnek a percek, a szín erősen barnába kezd váltani és fura buborékok is keletkeznek, amiket nem ír a könyv. - Ö - nyögi ki, és néz a lányra, majd vissza a főzetre és így tovább. - Tudsz rajta javítani? Van festéked? - hát ennyire ért ő hozzá, hogy ha jó a szín, akkor minden rendben lesz.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
GertrúdMivel az egész előrehaladott kotyvalék - ő óvatos, hogy főzetnek nevezze így elsőre - nem igazán üti meg a könyv szerinti szintet, kénytelen a partneréhez fordulni segítségét. Nem biztos venne, hogy jó vége lesz az egésznek, a szabad kezével idegesen dobol az asztal tetején. Ujjai puhán dobbannak a fán, ahogy ritmusra próbálja kevergetni a kifőzni kívánt bájitalt, legalább ebben talál egy kis élvezetet. Folyamatosan benne van a félsz, hogy "ebbű bizony baj lesz", ahogy Ferkó mondta az előkészítőben, mikor "véletlenül" megviccelték a lányokat a hálójukban. - Festék, hát mit tudom én, látod, hogy ennek a színe nem egyezik a leírással. Nem hinném, hogy mi fedezzünk fel egy újítást hirtelen - vigyorog rá a csajszira, akinek az akcentusába máris beleszeretett. ~ Talán egy kis "bondogot" kéne beletenni. ~ Gondolja magában, és mivel vigyorog, így nem észrevehető, hogy éppen most sem a feladattal foglalkozik. - Jaj, azt tudom, a trutyis... izé...Trulilimili... Trullolala... hmmm... Trullus! - nagyon boldogan néz a lányra, legszívesebben megölelgetné a másikat, hogy ilyen okos, de ő (még) nem a bestije, hogy ilyeneket megengedjen magának. - Ja, akkor az egy másik - fancsalodik el, mikor Gerti kijavítja őt. Aztán rájön, hogy a lánynak van igaza ebben. Vélhetően itt mindenben, mert Laca elég gyenge bájitaltanból, mint azt a példa is mutatja. - Szerintem is, gyerünk Gerti! - szurkol a lánynak és észre sem veszi, hogy becézni kezdi. Pedig jólneveltségből is ötös volt mindig, ha más is hallja, vagy látja. Aztán valami történt, Laca pedig még hátra is hőkölt, amikor egy pillant alatt felrobbant a "főzetük". - Bazd meeeeg - nyögi ki, de mivel gerti nevetni kezd, ő sem bír tovább sopánkodni, belőle is kitör a feszültség röhögés formájában. Hangosan nevet, rázkódik a teste, és mégis megöleli a másikat. - Hát ez szuper lett - mondja és nyújta a kezét, hogy gratuláljon a másiknak, majd kicsit félve a tanári asztal felé is pillant. - Azt hiszem, nem sikerült tökéletesen.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
GertiTöbbször láttam már őket együtt órákon, meg órán kívül is. Jól összebarátkoztak azzal a Péntek gyerekkel. Semmi baja nem volt Boldizsárral és Gertivel sem, sőt a múltkori bájitalos bénázásuk még lehet, hogy az évkönyvbe is bekerül majd. Legalább jót nevetnének, ha újra elolvasnák. Jó móka volt, úgy hiszi. Na, de mégis, ha már vannak ilyen képességei, nem árt használni őket, nehogy kikopjon a gyakorlatból, főleg a hangutánzása. Úgyhogy párszor lekezelt Boldival, meg váltott vele pár szót, csak, hogy megismerje a hangját. Végül gyakorolta pár napig, olyan fél órákat, hogy nagyjából jó legyen, mindenesetre mára már elégedettvolt az eredménnyel. Felvett egy olyan ruhát, amit nem szokott olyan sokat hordani, sőt, talán az inge még nem volt rajta, de végül is úgyis mindent fedett a talár. Az meg mindenkinek ugyanolyan volt. Szerencsére Boldi hasonló magas volt hozzá, nem lesz feltűnő az, hogy ő pár centivel magasabb. Felvette Boldi képét, nagyjából a járását és próbálhatta a hangját is, majd elindult megviccelni a bájitaltársát. Nem volt egyszerű megtalálnia, egy csomót kellett kérdezősködnie és majdnem mindig olyan választ kapott, amivel nem tudott mit kezdeni. De végül megtalálta a Fénylő Lelkek udvarán a vörös hajút, aki éppen valamin durcázott. Halvány mosolyt csinált az arcára és odalépett lányhoz. - Szia Gerti, mit csinálsz? Tudok segíteni? Látom nem megy - csak tipp volt, lehet, hogy valami házit csinált éppen, gőze sem volt igazán. A hangja szerinte egész jó volt, de mivel nem hónapokig figyelte Boldit, biztos benne, hogy becsúszik pár hiba majd, de reménykedik abban, hogy Gerti nem annyira jó megfigyelő. Karba font kézzel álldogál és figyeli, hogy a másik mit szeretne, vagy épp mit nem. Talán kisül belőle valami.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
GertiNem nagyon maradhattam le semmiről, fogalmam sincs, hogy Gerti éppen mit csinált ott. Amúgy is a bájitaltanon kívül nem nagyon lógunk együtt, mert... nemigazán tudunk, hiszen a Pannáék szinte páncélszekrénybe tartanak. Azt is el tudom képzelni, hogy nem akarnak odaadni semmi csajnak, csakhogy erre amúgy sem gondoltam még. Majd ha kissé nagyobb leszek, nem? Mármint nem centibe, hanem... talán kikerülhetném a sok hülyeséget, majd a többiek mesélnek, hogy mit ne csináljak és akkor valamennyivel okosabban látok neki a csajozásnak. Amúgy... annyira nem hiányzik, két csajom is van, szerintem senki sem tud újat mondani, vagy mutatni. ugyanis, ha kell, ha nem Zóráék belevonnak minden baromságba, aminek talán apám örül a legjobban, hogy onnan is tapasztalatot szerezhetek majd. Hát rohadt jó, mondhatom! De most mégis Gertit akarom megprankelni, ha már úgy hozta a sors. Annyit ugyan hallok, hogy bosszankodik, szóval oda is köszönök, ha már nem vett észre. Elmosolyodik az újabb fura szóra, de ezt veheti a vörös annak is, hogy örül "Pán" a találkozásnak. - Mikor veszik le végleg? - próbál olyat kérdezni, amivel nem árulja el, hogy nem tudja miről is van szó. Némi aggódást tesz a hangjába, igyekszik megfelelni a kedves barát szerepnek. - Igen? Gondolod? - von végül vállat, majd a szíves meghívásra lekucorodik a lány mellé, aki viszont szinte rámászik. Oké, egy hangyányival kevésbé tolakodóan, ahogy Zóra szokott - amit szerinte még élvez is a csaj, hogy szívathatja vele -, próbál továbbra is megfelelni a szerepnek. ~ Hmm, mit is kéne csinálni? ~ gondolkodik el, majd megfogja a térdére tett kezet és lehunyja a szemeit és... koncentrál. De hogy mire kéne, gőze sincs, mindegy is. - És mire koncentráljak pontosan? Neked segítségre, vagy...? - nyitva hagyja a mondatot, miközben elsuttogja a kérdéseit. Nem akarja megzavarni a másikat. Még. Előbb még el kell hinnie Gertinek, hogy tényleg "Pán" van vele.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
GertiNem buktam le, a kérdésemre megfelelő válasz érkezett. Számomra megfelelő, hiszen tényleg nem nagyon voltam otthon Gerti dolgaiban. Igaz, a bájitaltanban már elég jól megértettük egymást, kár, hogy a tantárggyal nem voltunk kompatibilisek. De hát majdcsak azok leszünk, néha már rávisz a kötelesség, hogy tanuljak, ami szerintem elég furcsa még tőlem is. - Igen, ez egy jó kérdés. Kinél mi számít stabilnak... sajnos, most is eléggé az - bököm meg kedvesen a vállát a lánynak, miközben mellé ülök, hogy segítsek neki. Azt nem tudom, hogy Boldi mennyire ilyen, de talán nem feltűnő, ha két jóbarát bökdösi egymás vállát, nem igaz? Viszont az elemi mágiáról továbbra sincs halvány segédfogalmam sem. Majdnem elnevetem magam, mert jönnek a jónevű tájszavak a lánykából, de nem hiába gyakoroltam annyit, csak egy apró mosoly jön ki belőlem. - Jól van, megpróbálom egy kicsit noszogatni - és tényleg ezt teszem. Koncentrálok, hogy odébb menjen a földkupac, de nyilvánvalóan nincs ehhez tehetségem, sőt még nevetségesnek is tartom magamtól azt, hogy megpróbáljam. Ami igazán fura volt, az, hogy a kezeink egymásba fonódtak Gerti térdén. Nekem ez már túl bensőséges volt, talán járnak ezek? De az látszik, hogy a vörös bízik benne, tehát muszáj jól játszani a szerepem. Szerintem most eléggé elpirulhatok, hogy belegondolok, bárki megláthat minket és mit gondolhat? Főleg, ha Boldi mondjuk nincs is oda Gertiért. Mondjuk csinos lány, szóval még az is lehet, hogy jót teszek neki, vagy épp ellenkezőleg. Gőzöm sincs, hogy mi a szitu és még rosszul is elsülhet. Mindenesetre kicsit megszorítom Gerti kezét, miközben ő örömködni kezd. - Aha! Szerintem is mozgott, egy egész picit! - vigyorgok rá vörösödő képpel, és örülnék neki, ha ez elég lenne. Mármint úgy szívesen elengedném a kezét már, olyan, mint amikor Zóra és Panka szórakoznak, hogy csináljuk úgy, mintha járnánk. Mármint így menjünk a szobában kézenfogva, hogy ők gyakorolják ezt. Nem normálisak, én mondom! - Mi a következő lépés?! - kérdezem belelovallva magam, legalábbis látszatra. A gyakorlás az gyakorlás. Mindkettőnknek.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
GertiIgyekszem normálisan viselkedni, csak hát sajnos annyira nem figyeltem meg a srácot, mielőtt idejöttem. Nyilván a hangját, a mozdulatait igen, de azt nem, hogy hogyan viselkedik nagy általánosságban az emberekkel. Meg nem ártott volna megfigyelni azt sem, amikor Gertivel barátkozik, mert akkor még tökéletesebbé lehetne tenni az egész "játékot". Nekem még játék, apáméknak kőkemény üzlet. De egyelőre még ráérek ezzel foglalkozni - apám szerint lehetne fiatalkorúakat is másolgatni és segíteni nekik, de szerintem meg nagyon nem és szerencsére nem erőlteti igazán -, szóval a móka és a gyakorlás működik együtt is. Legalábbis egyelőre nem csináltam semmi olyat, ami igazán gyanús lehet szerintem. Egészen eddig a pillanatig biztos voltam ebben. ~ A francba, vajon mit ronthattam el? ~ Nyilvánvaló, hogy a már említett megfigyelés volt hiányos, de valahogy ki kell vágnom magam ebből. Még a nevetést is sikerült tök profin visszatartanom, csak egy bárgyú morgós fejvágás tájékoztatja Gertit a lebukásomról. Amit ő bárminek is vehet. - Mit? - abszolút semmitmondó kérdés, abszolút olyan válasz, amit ilyenkor egy srác mondhat egy lánynak, vagy a barátainak, amikor nem akar valamiről beszélni és úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a másik tudja, hogy van valami gond. Reflex szerűen jött ki belőlem, ez már haladás! - Ajh, Gerti, tudod, hogy milyen vagyok. Azok meg... - vonok vállat, igyekszem mindent mondani a semmivel, hátha a lány is kihoz még belőle valamit. - De inkább mozgasd a földet tovább, hátha ma lesz a nagy áttörés - egy meleg mosolyt próbálok adni neki és ezzel rávenni, hogy térjünk vissza a témára máskor, most a gyakorlás fontosabb. Illetve inkább sose térjünk vissza rá. Remélem ennyi elég lesz, hogy megnyugtassam a vöröst, mert igazán érző szívűnek tűnik. Aranyos.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
SaSaAz oké, hogy ma nem érnek rá a bestik ("jaaaj, nem akarok leégni Laca!; Pont most, miért nem délután hívtál? Most egy nagyon fontos megbeszélni valóm van Zórával, hagyjál!"), de úgy tűnik az ismerősök közül senkinek sem akaródzik kimászni a vicces medencékbe. Hallottam másoktól, hogy az előző ilyen mennyire érdekes volt korábban, szóval nehogy már ne menjek ki. Egyébként is rám fér egy kis D-vitamin szívás, még ha most nem is lesz a késői óra miatt. Jaja, besötétedett már kissé, de a táncoló mágusfények nem engedik, hogy a diákok vaksötétben kóboroljanak, mégis leginkább a többi srác és csaj sziluettje látszik, ha nem mész elég közel a másikhoz. Hoztam a kedvenc Mennydörgős törölközőmet lazán a hátamra feldobva, a menő - bár szerintem egyszerű fekete - papucsomat, meg csak úgyis azok ismerik fel, hogy drága, akik ilyesmit néznek. Persze most még lehet így sem, mert nem igazán lehet látni azt sem, ahogy senkit sem. A fürdőnadrágom is jó minőségű, de nem tehetek róla, apámék nem engednek egy bizonyos minőség alá - szerintem erre is van valami beépített emberük, mert vettem már "olcsóbb" cuccokat, amik mind egy szálig eltűntek a szobámból -, szóval végül is nem annyira gáz, hogy sötét van. Én nem vagyok az a nagy magamutogató alak, de tény, hogy ennél több edzés rám férne. A metamorfmágia miatt ugyan tudok hamis izmokat növeszteni, de azzal meg nem élek, mindegy is. Elindulok a legközelebbi medence felé, ahol a sziluett alapján egy csajszi lehet, de nem kell az izé, nem azért megyek oda, na. Ledobom a törcsit és kilépek a papucsból is, majd odalépkedek a lábszárig álló vízben a lányhoz. - Hali, ebben mi az érdekes? Fel lő, vagy valami? - kérdezem fejvakarva, a lány mellett álldogálva. Nem bámulom meg, mert amúgy minek is tenném? Jó, vetek rá egy apró pillantást, de na, csinos, mit csináljak? Szerintem én, ha nagyobb leszek, ebbe bele fogok őrülni, furák ezek a hormonok, vagy mik. Hallottam ilyet mugliismereten... vagy nem ott? Mindegy! Aztán hirtelen eltűnik a talaj és süllyedni kezdünk, én meg reflexből belekapaszkodok a lányba, ahol érem. Mi a szar?!
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
SaSaSzerencsére a kiképzésem - mondjuk annak, mert sokszor annak érzem a kedvesen tanításnak hívott kínzást apám részéről -, nem hagyja, hogy csak úgy megfulladjak, ha egy mélyebb tóba lépek. Itt most nem ez történt, hanem a meglepetés erejével tűnik el a medence alja, mi meg süllyedni kezdünk. Abból gondolom, mert amikor a lány derekára kapaszkodom, ugyanolyan lendülettel jön velem lefelé. Arra viszont nem számítottam, hogy a túlélési ösztöne ennyire erős, és inkább belefullaszt a tóba. Mármint szó szerint, mert a nyakamba kapaszkodik, meg a lábával körbeölel. Amúgy ez lehetne izgi is más esetben, csak hát a halálfélelem nem kenyere a sikamlós látványnak. De mivel mégsem vagyok teljesen béna, felfelé lököm kettőnket, hogy némi levegőhöz jussunk. Muszáj elengednem őt, hogy a kezemmel segítsem a feljutást, és amint kiér a fejem köhögve, prüszkölve szívom be az éltető oxigént. A pálcámat természetesen nem hoztam magammal, ami talán most segíthetne - persze ezt csak úgy mondom mert menő, nem tudom, hogy mit lehetne igazán csinálni vele -, így marad a tempózás és az ösztönösen felvont szemöldök a kérdésre. - Hát persze, szeretek magamtól a vízbe fulladni csajszi - gőzöm nincs, hogy ki ő, és amúgy sem látom tisztán, a napszemüveg pedig hátráltat az esetleges azonosításban is. - Amúgy már minden oké, elengedhetsz - mondom neki, és ekkor dönt úgy a medence, hogy megint térdig érő lesz a mélysége. Azaz a csajszi gyakorlatilag körbeölel a lábával és a kezével. Eddig nem volt túl nehéz, a vízben más a súly, de most egy picit megbillenek, de ellent tartok, hogy ne essünk el. El is vörösödöm - szerencsére nem látszik - mert azonnal eszembe jut, hogy ha kevesebben is vannak, tutira azt nézik, hogy egy csaj szimbióta lett rajtam. Pedig nem vagyok egy Petrik Parkűr, vagy ki!
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
SaSaRohadtul meglep, hogy a medence szórakozik velünk. De inkább az a gyanú kezd kialakulni bennem, hogy ezt valaki szabályozza. Mák, hogy ő is elvörösödik, legalább tudom, hogy ő sem feltétlenül akart rám mászni. Legalábbis nem így, vagy nem most, vagy nem még, vagy sosem! Lassan már olyanokat gondolok, mint Zóra, holott, csak kicsesztek velünk, elég keményen. - Jól van, na - legyintek, ahogy leugrik rólam. Megjegyzem, féltérdre is rogyok, olyan elánnal távozik rólam. Persze a pirulásom nem múlik, hogy múlna, nem? Felállok és elkapom a mérges megjegyzését, ami azonnal feltüzel. Skóciában menő csapatok vannak! Ráadásul a Roxfort is híres, sokszor megnyerte már a máguskupát! - Várj, te a Roxfortban tanultál? Cserediák vagy? - nézek rá, most már jobban, hogy ne felejtsem el. Milyen rohadt menő már a csaj! Csak minek jött ide, mikor az a suli sokkal híresebb? Felveszem közben a törölközőm, én ugyan nem fázom, de nem hagyom itt az ereklyémet. Kicsit égő is lehetne, hiszen azért az a bajnokság más szint. Habár innen is mentek ki oda játékosok, szóval... mindegy. Odamegyek hozzá, és próbálok belátni a a szemüvege alá, persze nyilván nem fog menni, mert a hajával foglalkozik. - Kviddicseztél? - mintha az eddigi fuldoklás semmit sem jelentett volna, úgy akarom benyakalni az információt. - Amúgy Laca vagyok, Eridon - nagyon remélem, hogy csak egy felsőbb éves Eridonos és akkor máskor is megkereshetem. Ó, hát ő tutira a barátom lesz, ha kviddicsezik, vagy játszott az egyik Roxforti házcsapatban!
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
SaSaAz, hogy megfullad-e az ember fia, nem számít. Amúgy meg mostanában én vagyok a hős lovag! Zsét is megmentettem a páncéltól, most ezt a csajszit, meg a múltkor is odaadtam Pankának a rúzsát, ami begurult az ágya alá. Azt mondta rá életmentő vagyok, szóval ez biztos is, hogy így van! De mint mondtam ez kevésbé izgalmas, mint az, hogy szemüveg-csaj Roxforti diák... volt. - Pont ide? Nem volt az jobb hely? Mindenféle tök király dolog terjeng róla, én tuti megnézném! Állítólag van egy nagy tavuk, nem ilyen kis izé, mint nekünk, meg oda járt Házi Pálinka is, akit még a muglik is ismernek! - lelkendezek Harry Potterről. Ja, én már unom, hogy úton útfélen szembe jön a neve, pedig állítólag fogónak is kiváló volt. Meg úgy kábé mindennek. Ezekből nem nagyon hiszek el mindent, azért vannak határok! - Wow, és milyen poszton? Itt is fogsz játszani? Ha van kedved máskor dobálhatnánk, vagy repülhetnénk! Én nagyon szeretem a kviddicset, de gondolom rájöttél - kicsit hiperaktív leszek, ha a kviddics szóba jön, de hát ez van. Az legalább érdekel, nem úgy, mint a bájitaltan. - Laca, László. a Luka sem rossz, de Laca vagyok cével. Biztos nehéz neked kiejteni külföldiként... Á, csak hobbiból, sajnos nem vagyok túl tehetséges, másban vagyok jó - kicsit hunyorítok és megnézem magamnak a vonásait, ha már végre látom a szemeit is. Majd felveszem az arcvonásait pár másodpercig vigyorogva. Remélem tetszik neki, hiszen barátjává kell fogadnia! Na nem úgy, csak úgy simán!
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
SaSa- Harry Pottert - nem értem, hogy miért nem érti, de gyorsan rájövök, hogy ha fordítóizéje van, akkor abból nem fog kijönni a HP monogram, és így totál baromságot fog hallani. Bár nem hiszem, hogy személyesen ismerné, de talán tud pár dolgot majd mondani róla. Azt gyorsan észreveszem, hogy "kissé" túlpörgök az egészen, de már nincs visszaút. Simán itt fog hagyni nemsokára, vagy pofánvág, ilyesmi. Ha kviddics van, túlságosan belelkesülök és nehéz leállítani. Mégis próbálom magam lehűteni, hátha menni fog. Nem sikerül, de ekkor jön ő, és egy egész jó monológgal próbálkozik. Végül sikerrel jár, és szégyenlősen, harapdálom az ajkaim, hogy befogjam végre. - Oké, kicsit túlpörögtem, de ne vedd zokon - húzom el a szám, lehet, hogy most fog ez a jó csajszi elküldeni a fenébe. Nem mintha túlságosan zokon venném, számtalanszor megkapom, hogy egyébként kukaként ülök a sarokban, aztán meg beindul a henger. Miért nincs középút? Hát mit tudom én! Az, hogy beszól, már fel sem veszem. Engem Panka és Zóra treníroz, szóval lepattannak az ilyesmik, vagy legalábbis nem üt szíven annyira. - Tényleg jó lett - dicsérem feleslegesen, szerintem nem szorul rá. Végül átváltozik az arcom az övévé a kérdésére, de azt sem tudom, hogy ebből mennyit érzékel, mert útnak indul, köszönés nélkül. - Amúgy hogy is hívnak? Ha már itt hagysz. legalább a neved elmondhatnád - szólok utána, mert értek én a ki nem mondott szavakból is. Viszont jó lenne tudni a nevét, hátha máskor is összefutunk és akkor már bekészítem a kérdéseimet a kviddicsről és a Roxfortról.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
Zsazsa- Jajj, ne már - mondom Zsanna hangján, bár már kicsit unom, hogy ezzel nyöszögtet. Tudom, jó gyakorlás, és szinte már tökéletes a hangjátékom, már ami rá vonatkozik, annyiszor csináltam, legfeljebb az ehhez értők szúrhatnak ki egy-egy hiányosságot benne. A napszemüvegem mögé rejtve stírölöm a csajt, aki jön felénk, miközben Zsanna morogva lefikázza a lányt. Hát nem tudom, nem kell mindenkinek szupermodellnek lennie, mint mondjuk neki. Tény, hogy csinosabb, de olyan nagy baj nem volt ezzel a lánnyal sem. - De jó segge volt, az nem kompenzál? - nézek vigyorogva a szőkére, a szemem balsarkával pedig nyugtázom, hogy tényleg jó hátsója volt a másiknak. Legalábbis az én szememnek egészen. Aztán lehet, hogy Zsazsa más szemmel nézi, meg egyébként is lány, szóval még akár féltékeny is lehet? Á, az biztos nem! - Pedig van hasad, nézd - megbököm a mutatóujjammal, lehetőség szerint csikis helyen. - Mi az a Baleizé? Mint egy torony, olyan nagy dolog? - játszom a hülyét, mert annyi sejtésem azért van, hogy valami modellcucc lehet. A kampöány miatt valami divatbemutatóra tippelek, de ez már tényleg csak tipp. Még, hogy nem lehet hasa. Közben megyünk egyre közelebb, és hozzá kell tennem, hogy rajtam is rövidnadrág és póló van, azaz, én sem egy szál fürdőruhában flangálok, az elmaradhatatlan Mennydörgős törölközőmmel. Elfintorgok láthatóan, ahogy felhozza Pankáékat, végül is van benne valami. - Ki fogunk nyírni, ha lesz Lacával valami, oké? - mondom Zóra hangján, felemelt mutatóujjal, majd a csuklóm behajlítva egyenesen rámutatok Zsazsára a mondat végére érve. Majd Panka hangja következik, csípőre téve a kezeim. - Igen, vigyázz magadra Zsanna, figyelünk - még a fejem is félrebillentem, ahogy Pankómorzsa vádolni szokott. Imádom őket - persze nem jelentem ki előttük, mert abból lázadás lenne -, de néha eléggé túltolják. Szóval lehet, hogy tényleg lógni fogok. - Mi van? Megtámadt minket egy vérfarkas falka? - nézek a kiáltás irányába, de csak egy rohadék nagy flamingót látok, amire fel lehet ülni. Áhh, értem, menjünk. Én azért nem rohanok, csak lassan levetkőzve mártózom meg a habokban és úszok egyre közelebb az "állathoz". Zsé már fent is örül magának, én lassacskán mászok be mellé. - Előre Eridon! - csapok a "seggére" a flamingónak, ami ezzel a lendülettel el is indul. - Wow, ez király! - nézek a szőkére és nem létező hasára, meg a mosolygós szemeibe. Jó lesz ez!
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
KatiA mai nap is megvolt, túlélte. Habár Zóra pedzegette, hogy hamarosan ki fogják venni a suliból idén valamikor - teljesen letargikus volt a lány -, nem hitt neki. Sokszor mondott már sok mindent Asztrea, azóta nem mindent vesz készpénznek nála. Arra gondolt, hogy mostanában egy csomó titkot megosztott vele a lány, volt olyan, hogy Panka sem tudott róla, legalábbis, amikor ő szóba hozta, a szőke úgy tett, mintha arról semmit sem tudna. Így inkább óvatosabb lett és nem osztott meg semmit egyik lánnyal sem, amit a másik mondott, amikor kettesben voltak. Egyre nehezebb volt számára, hogy ezeket szelektálni tudja, nem akart se rossz barát, se pedig rossz titoktartó lenni. Ebben ráadásul sosem volt jó, így volt rá esély, hogy kikotyog majd valamit hamarosan. Most is inkább elmenekült a csajoktól - rosszullétre hivatkozva a sok kaja miatt -, minthogy elszólja magát egy fiús témában, amiben éppen vitáztak a bestik. Az egyik kedvenc helyére igyekszik éppen, suhogó dísztalárjában, a trófeateremben. Ha nem is a Mennydörgők vitrinje, itt is tök király kviddicskupák vannak. Az egyik kedvence, amikor Szelniczky - ismeri névről és örül, hogy ő is ide járt - egy bombasztikus csavartgólt dob át a kupán, majd újra ismétli magát. Közben az őrző "esik-kel", a jelenet mindig mosolyt csal az arcára, főleg a srác ábrázata, ami meglepően részletes. Ha nem is rohan, lendületesen halad a terem felé. Hirtelen fordul be és megtorpan, ahogy látja, hogy más is van ott, teljesen lefagy. Ráadásul egy Rellonos, így még bajba is kerülhet akár, de talán a zöldek leányai nem akarják őt kicsinálni. Erre persze már látott ellenpéldát, de elég optimista és Eridonosként bátor is, így a megtorpanása sem tart túl sokáig. El is indul a lány felé - szinte teljesen megfeledkezve az eredeti céljáról -, gyorsan meg akarja beszélni vele, hogy ez nem kihágás meg semmi. Talán paranoia a zöldekkel szemben? Ki tudja? De aztán, ahogy közeledik rájön, hogy a lány sírdogál, vagy sírdogált. Aj-jaj, ez még veszélyesebb lehet! Vesz egy mély levegőt és odalép, hogy a másik szemébe nézzen és kitaláljon valami jó okot arra, hogy ne legyen leátkozva. - Szia! - pillant rá egy kedvesebb mosollyal és akkor ismeri fel a prefektus lányt. ~Basszus!~ - Valami baj van, Kata? - benyúl a zsebébe, egy tiszta, de összegyűrt zsebkendőt vesz elő automatikusan és a lány felé nyújtja. Kicsit meg is sajnálja őt, sosem néz ki jól, ha valaki sír. De talán nem lesz megbüntetve... vagy pont emiatt de! ~Merlin segíts!~
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
KatiAz átlagnál nem vagyok jobb a pálcamágiában, így a felém reppenő varázst - amit ijedtemben nem is ismerek fel - egy fejmozdulattal próbálom elkerülni. Mivel nem érzek változást, így továbbra sem gondolok semmi rosszat. Biztosan megijesztettem, de ő célt tévesztett. Hátrasandítok, ott sem látom nyomát semminek, így lélekben vállat vonok. Azonban azt pontosan látom, hogy nincs jól a másodéves lány, aki ráadásul prefektus. Én mindig úgy gondoltam, hogy a Rellonosok még ahhoz is kemények, hogy ne mutassanak ki érzéseket más házbéliek előtt, de úgy tűnik, hogy megdől ez az amúgy sem szilárd lábakon álló elméletem. A zsebkendőt elveszi Kata és már látom, hogy rám fog ugrani, mert nagyon megbánthatta valaki, vagy valami. Emelem a kezem, hogy majd átkaroljam, de pár másodperc múlva le is engedem lassan, miközben a Nagyúr rokona szép lassan felhúzza a páncélját és leül. Közben próbálom kihámozni amit mond. - Bántott valami gólya? - csusszanok le mellé, hogy lássa, nem akarom magára hagyni. Annyira nem is ismerjük egymást, hiszen egy évvel idősebb, és annyira meg nem vagyok szabályáthágó, hogy sokat összefutottunk volna. De amúgy nincs vele bajom, és eléggé tele is ettem magam ahhoz, hogy ne nagyon akarjak mocorogni. Azaz, maradok, amíg lehet és hátha kiszedek belőle valamit, vagy akár segítek is rajta valahogy. - De most miért sírsz? Tök jó fej csajszi vagy, meg... csinos is! Szerintem - ennél több érv egy 16 évestől valószínűleg egy lánynak nem kell, ha dicsérik. Majd elviszem őt az egyik ingyenjegyemmel! Na, ez lesz az aduászom, ha más nem jön be. Szerencsére elég edzett vagyok a lányokkal kapcsolatban, Zóra és Panka mellett olyanokat is megtudtam már, amit normális pasinak sosem kéne. - Én meg fogok bolondulni idén amúgy. Remélem a rokonod nem talál ki most valami bolond feladatot, mint tavaly! Viszont ötös lettem nála, jókat írtam rólad - elmosolyodom, hátha ezzel javítani tudok a helyzeten. Meglátjuk.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
ZsazsaKicsit néha égőnek érzem, hogy mindenkit szinte csak ezzel tudok megnevettetni, de most nem fog el ez az érzés. Inkább csak próbálom kihozni magamból a legjobbat, ha már fürdeni megyünk, mint például az ő igényeit egy kicsit földibbé tenni. Vagyis nem mindenkinek jut olyan jó kinézet, mint neki, se mindenféle kence, ami eltüntetheti az apróbb hibákat. Mindenesetre szándékosan teátrális mozdulattal megnézem a háztársam fenekét. - Öhm, talán nem - kuncogok. - De nem is ezt mondtam - vigyorgok a lányra, és próbálom másra terelni a témát, inkább rá. Tudom milyen, elfogadtam ilyennek és szeretek is vele lenni. De senki sem tökéletes, még én sem. Csak azt nem tudom, hogy minek foglalkozom ilyen baromságokkal most, hogy csinos lánnyal megyek medencézni. Inkább csak vele kéne törődnöm, nem? - Jó, ez igaz, nálad a pont - adom meg magam végül, nekem sem jönnek be a túl kövérke lányok. Bár ő szerintem nem volt az, de nem vagyunk egyformák. Hallgatom a ruhamárka és az ő felfedezésével kapcsolatos beszámolóját, és rájövök, hogy tök igaza van. Még ha van is hátszele, akkor is szép eredmény. - Oké, elismerem, hogy nem kis dolog, és simán venni fogod az akadályt, nem? Majd küldj képeket - vonom meg a vállam, amúgy sincs még rúnázott telefonom és amúgy sem tudom, hogy hogyan kéne megnéznem. De majd Zóráék segítenek, ha nagyon kell venni egyet. - A neve ismerős, nem tudtam, hogy itt tanult - jegyzem meg, nem ismerek minden modellt, sőt, csak egyet Zsazsát. De erről az Egerszegiről biztosan hallottam már, vagy olvastam róla valamelyik újságban. Aztán, be is mutatom az elsős szépségkirálynőnek, hogy milyen az, ha a csajszik mérgesek. Tényleg jól sikerülhetett, látványosan beleborzong az utánzásomba. - Huhh, köszcsi - látványosan húzom el a kezem a homlokom előtt, kicsit cinkelve őt, de azért jó hallani, hogy kiáll értem. - Kakasi? Hmm - próbálok visszaemlékezni a bűbájtan órákra és kezdem felvenni a járását, meg a mozdulatait, már amennyire sikerül. - KÁRÁSI-TÓTH! Húsz pont az Eridontól! Mégis mit képzel kisasszony?! - kiáltok rá Zsazsára, mondjuk olyan 60%-os Kakasi tanárnő hangon. Nem gyakoroltam még őt - minek is tenném -, nem beszélve arról, hogy visszaveszek a szigorúvá vedlett arcomból és már mosolygok. Na, meg gyorsan körülnézek, hogy itt van-e, mert ha igen, nekem annyi! Aztán viszont már nem törődöm az egésszel, a modellkisasszonnyal bevetem magam a mókázásba. Húzom, vonom őt, néha be is borítom, meg elúszkálunk ketten is hatalmas úszó erődön. Végül csak ránk szólnak, szóval ennek a mókának is vége. Nem gondoltam, hogy ennyire elmegy majd az idő, de a HV-bá megtette ezt helyettünk. Hozzádobom a törölközőjét, majd elmenekülök előle, ha üldözőbe vesz. Mármint Zsazsa. //Köszi a játékot //
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
ZsannaszettMég mindig nem tudom, hogy mivel vett rá erre Zsanna. Talán elkezdtek hiányozni a csajok - Zórát kivették, Panka meg nyaral a vizsgaidőszak kellős közepén? Nohiszen -, ami már önmagában fura, hiszen állandóan szekálnak. Jó, ez nem igaz, de szeretnek rajtam szórakozni, ráadásul Gertit meg igyekszem kerülni is, a múltkori bénázás miatt. Meg amúgy is tanulni kéne, mert a bájitaltan továbbra sem az erősségem, de mindegy, inkább lógok az elsős szépségkirálynővel. Mondjuk ebből a szempontból nem volt nehéz rábeszélni, de maga az akció már vet fel kérdéseket. Tavaly már "ellopták" ezt, bár nem volt sokáig kérdés, hogy kinél lehet. Most meg nem tudom, hogy miért kell éppen bátornak lenni eridonosként, de csak nem hagyhatom Zsét cserben. Hát hogy nézne már ki, mikor meg amúgy tök jó fej, ha nem számítjuk a sznobizmust, a flegmaságot, a ... mindegy is, én sem vagyok a világ legnormálisabb sráca, minek ítélkezzek? Főleg, hogy a barátaim nagy része sem normális, úgyhogy illik a képbe Zsazsa is. Na, de hogy pont azt, pont most fújjuk meg? Csak ülök a szobámban és ilyeneken töprengek, közben a bájitaltan könyv szétnyitva hever, természetesen fejjel lefelé, nehogy véletlenül a betűk beugorjanak a fejembe. Kopogás, megjött ő hercegnője. Mikor már kinyitom dumálni kezd, ráadásul pont arról, ami számomra is elég para. Hirtelen az ajkára teszem a mutatóujjam, miközben behúzom magam mögött az ajtót. Szerencsére senki más nincs bent, lehet, hogy őt magát kellett volna behúznom a szobába, nem az ajtót. - Baszki a folyosón vagyunk, halkabban - veszem el az ujjam rögtön, mert Zóráéktól megtanultam már, hogy a csajok ilyenkor bármi kínos mozdulatra képesek, és még fájhat is. Közben nézem az érméjét, hát... egy érme, fura dolgokkal. Nem vizsgálom meg tüzetesen, csak éppen vetek rá egy pillantást, mert aztán újra Zsanna szemeibe nézek, ahogy - ha eddig nem lett volna éppen elég para amit csinálunk - még tovább feszíti a határát a hülyeségnek, amire készülünk. Azért nem mondom, hogy nem izgat és izgalmas a dolog, de egyértelműen a csínytevések azon válfaja, amikor rohadt nagy a kockázat/siker arány, de ha a rosszabb jön be, akkor bizony falhoz leszünk állítva. - Jó, bízzuk, de mit? Hogy sikerül-e? - nézek rá nagy szemekkel, majdelindulok a trófeaterem irányába. - Jössz? - közben is dobálhattja az érméjét, én meg már azon gondolkodom, hogy átváltozom inkább, más bőrébe bújva. - Te figyusz, van tanár, aki akkora, mint én és ismerjük? - nem vagyok éppen kicsi már, de most hirtelen üres a fejem eléggé, hogy ilyenek eszembe jussanak. A pálcám hűvösen simul a tokjában hozzám, nagyon remélem, hogy segítségünkre lesz.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
ZsannaszettÉrted, én itt majd beszarok, hogy hogyan temetnek el élve felakasztva, ő meg azt mondja, hogy milyen jó az ingem! Nooormális? Ezen a gondolatmeneten meg már túl vagyunk. - Kösz, neked is jó a szetted. Nem is feltűnő! - ironizálok, mondjuk, ha nincs rajta talár, akkor kábé mindenben lehet, mert ugye a modellséggel kéz a kézben jár az, hogy mindig tökéletesen öltözködik. Most is, ahogy mindig elég egy pillantás, hogy megállapítsa bárki, hogy nem egy kezdő vasutas öltözködött fel, a reggeli munkába járáshoz. A bocsánatkérésre csak bólintok és hirtelen vörös is lesz az arcom, amit majdnem elég gyorsan vissza is állítok a képességemmel, de attól az égő érzés még marad. Francnak kell nekem lányokhoz érnem? Mindegy, de legalább már csendesebben lopunk! Háhá, de jó! - Jó, akkor mi baj lehet? Egy büntimunka... - fújom ki látványosan a levegőt, de tudom, hogy úgyis megpróbáljuk. Bármekkora baromság, bármennyire is para, nem baj, mi vagyunk a Bátrak Karavánja. Csak ki ne essen a kocsink kereke út közben, néhány fentről már úgyis kiesett. - Mi van? - hitetlenkedve nevetem el magam, de gyorsan visszaveszek a hangerőből. - Hát ezek egyre jobb tervek! - szorítom el az ajkaim, majd azért megnyugtatom. Ha már hülyeséget csinálunk, akkor legyen minél nagyobb, nem igaz? - De tudod mit? Legyen! Dobd! - innentől azért már más üzemmódba váltok. Nem is tudom, hogy melyiknek örülnék jobban a mágiának, vagy a törésnek. De figyelem a történést, és közben valamiféle álcán gondolkodom. - Jaj, igaz. Bár nem szoktam ilyet csinálni. Abba mondjuk azt is írták, hogy mennyi csajom van, te is köztük vagy, jobb, ha tudod - gurgulázok fel az egész hülyeségen. Én csípem amúgy az Edictumot, mert tök jó sztorikat találnak ki. Jó, némelyik nem kellemes, amikor összesúgdolóznak mögöttem, de el tudom viselni, mivel elég ha én tudom, hogy mi igaz, meg mi nem. - Jól van ám. Nem leszek az apád, még az kéne - kuncogok, mert tudom, hogy nem lennék jó apa. Jó nekem így gyereknek lenni, nem kell a sok hülyeség, mert tudom, hogy én miket mondok, és azt visszahallani nem okés. Hirtelen kapom fel a fejemet a vádakra. - Dehogy ijedtem. Már rég beszartam! Mehetünk - vigyorgok egyet és végre elindulunk a végzetünk irányába.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
Zsannaszett- Tudom - nyugszom le végül, hát ez van, de akkor is mellbevágott, hogy ez a ruhamizéria még annál is fontosabb, hogy elvigyük a kupát a helyéről. Mármint illegálisan. - Úgy érzem, hogy te egy szikláról ugrálást is romantikusabbnak tartasz, mint egy pizzázást. Mondjuk lehet, hogy ezt én is - vonok végül vállat, bár tény, hogy ha együtt kellene undorító könyveket pakolni, legalább nem unnánk halálra magunkat. Csak bólogatok, ilyeneket már én is hallottam, hogy ha nem teszel semmit, akkor el leszel könyvelve bénának. Jó, hát nem mondom, egy két hülyéskedés belefér, nem tudom mit aggódok. Lehet, a közelébe sem jutunk, mert jelez valami néma riasztó. Úgyhogy fel is vetem neki inkább, hogy jól vigyázzon, ha már a csajom az Edi szerint. - Túl nagy a nyomás, tudod? Kati is mindig ostromol, ahogy te - kuncogok, mert nagyjából annyira hajtanak rám mind a ketten, mint lovashintó az autópályára. A Kornélos megjegyzésnél pedig felhúzom az egyik szemöldököm. Egy az érdeklődési körük? Jahogy... - Tényleg? Nem tudtam - elgondolkodom az egészen, még a jobb arcfelemet is megvakarom a bal kezemmel. Nem tudtam, hogy meleg, de hát nem is mutatott ilyesmit eddig, meg nem is szoktam mindenkitől megkérdezni ezt. Közben elszórakoztatjuk magunkat, hogy rossz apa lennénk mindkettőnk szerint is, aztán persze beszól megint Zsazsa. Ő egy bátor Eridonos, vagy flúgos... esetleg mindkettő. Nem is esetleg. - Ja tényleg bűn, végül is megtettünk mindent, hogy miénk legyen - nem próbálok bűntudatot kelteni benne, csak az igazság az, hogy nem árasztottuk el szorgalmikkal a tanárokat. Valamelyikük ezt finoman meg is jegyezte, hogy esett volna el a saját lábában. - De ugye ez egy másik módszer, lássuk! - szélesen elvigyorodom, miközben megérkezünk a helyszínre. - Megyek én - mondom és elindulok a trófeateremben. Hát egy két lézengő diákon kívül nincs senki, szóval mondhatni szabad a terep. - Jöhetsz - lépek vissza egy pillanatra, majd a házkupa felé indulok. Látszólag egyetlen, sima üvegvitrinben van, ahogy elnézem, amikor megállok előtte. - Mit csináljunk, hogy a téblábolók elhúzzanak? - biccentek a két srác és a három lány felé, akik a teremben vannak még. - Végül is nem sietünk... vagy de? - nézek rá és tovább próbálom felderíteni a hely mágiáját. Nem nagyon fog menni így, hogy van közönség.
|
|
|
|
Gergelyfi László Diák Eridon (H), Ötödikes diák
A metamor fia RPG hsz: 111 Összes hsz: 303
|
Zsanna és Gertiszett- Mindjárt gondoltam - vigyorodom el, ahogy a hercegnő is egyetért abban velem, hogy a szikláról ugrás vicces lehet. nem mintha bármikor is kipróbáltam volna, de mondjuk rá, hogy rajta van a bakancslistámon. Na, majd egyszer, amikor nem lesz más dolgom és nyár lesz. - Ó, pedig néha már azt hittem, hogy hát odavagy értem - folytatom a poénkodást, ha már így belementünk. Nem vitás, hogy Zsanna simán a zsánerem, de szerintem minden jó szemmel rendelkező srácnál is így van. Ráadásul ismerem is eléggé ahhoz, hogy ne csak a külsejéről ítéljek, így bízvást mondhatom, hogy jó parti. Az biztos, hogy vele nem unalmasak a hétköznapok, mert például rávehet arra is, hogy lopjátok el a házkupát... - Már miért tenném? De ha mégis eszembe jutott volna, akkor most már biztosan nem fogom szekálni - elhúzom a fejem ijedten, mintha félnék attól, hogy Zsé bántani akarna. Mindegy, amit mondtam igaz, nem volt ilyen gondolatom, hogy egy meleg srácot zaklatnom kellene, mert olyan, amilyen. - Mi van? Egy Rellonossal tanultál? Wow - direkt csinálok úgy, mintha érdekelne, és meglepődnék, hogy egy pincelakóval tanulgatott. Bár tény, hogy mi ketten nem vagyunk a tanulás mintapéldányai, így végül is a "wow" ennek is szól. De mivel van jobb dolgunk is - en, inkább ne lenne, de már mindegy -, mint a tanulásról beszélni, ezért felvállalom a felderítés szerepét, és miután úgy ítélem meg, hogy minden rendben, be is hívom őt. - Kösz. Minden dicséreted megmelengeti a lelkem - forgatom m eg a szemeimet vigyorogva, majd megállunk az egyik vitrinnél. Természetesen itt sem tud Zsanna kibújni magából, máris ekézni kezd egy srácot. Odavezetem a szemeimet, hát... jó, én sem hordanék ilyet, de biztos régen más volt a menő, vagy nem tudom. Azonnal ugyanúgy kezd állni az én hajam is. - Én sem vagyok így menő? - kihúzom magam és kérdően nézek rá. Aztán végre kitisztul a terep és nekikezdhetünk az akciónak. Védelem - Eridonos tolvajok 1:0. - Hát, nézzük meg, ha azt a széket - mutatok rá egy méretesebb fotelszerű darabra, mikor egy igen érdekes hang szólal meg mögöttünk. Meg is pördülök, egyértelműen már a hangról felismertem őt - oké, nekem ez könnyű - és arcomra meglepődéssel vegyes mosoly terül szét. Örülök, hogy ő jött, egyrészt háztárs, másrészt bájitaltárs, harmadrészt... jó fej, szóval be kell vonni. - Te hogy törnéd be az üveget? - mutatok a házkupát védő vitrinre. - Kéne nekünk belőle valami, de eskü visszahozzuk. És ha bárki szólna, a te ötleted volt. Segíts, Gerti! - nyilván nem köpnék be senkit, de erről nem kell tudnia a hölgykoszorúnak. Úgyis a csurimurin már majdnem elnevettem magam, de valójában meg tökre tetszik a szó, bármit is jelentsen. Zsanosz, Gertosz, Alacosz a három csurimuri. Egy mindenkiért, mindenki a kupáért!
|
|
|
|