Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Mondhatni bukásra álltam egy-két tárgyból, és ugyan a lustaság királya vagyok, de valami mégis ott motoszkált bennem és arra noszogatott, hogy talán nem kéne megbukni, mert az mennyire gáz lenne már, ha az egész évfolyamról mondjuk csak nekem nem sikerülne. Ezért is indultam a tanulószobába, mert ez egyike volt azon helyeknek, ahol nem lézengtek olyan sokan és jobban lehetett koncentrálni, mint mondjuk a hálóban. Ott már csak azért sem akartam tanulni, mert ha Adrián is ott van, akkor tuti, hogy elhülyülünk, vagy neki állunk számokat írni, és a tanulásnak úgy megint csak lőttek. Szóval ez a hely bizonyult most épp a béke szigetének a tanulást illetően, vittem is a cuccaimat, de miközben lecuccoltam az egyik fotelnél, észrevettem a sarokban Kamillát.Régen ő volt az egyik legjobb barátom, de tavaly év vége óta, egyik napról a másikra még csak hozzám sem szólt. Hiába kérdeztem, akkor nem felelt, de leginkább nagy ívben elkerülte a társaságom. Őszintén kurvára idegesített az, hogy nem tudtam, mi baja van velem, s bár azt hittem, hogy egy év alatt ezen túl tettem magam, most kiderült, hogy még sem. Még mindig frusztrált az, hogy nem tudtam, mi a baja velem. Oda is léptem hozzá, de amint meglátott, hiába kérdeztem, már fordult is sarkon, és sietve iszkolt ki a helyiségből. Pech, de a franc fog utána menni, ha neki ez így jó. Megrázva a fejem, helyet foglaltam a fotelben, és elővettem a könyvet, el is kezdtem belőle jegyzetelni a nehéz részeket. Közben jött két navinés csaj, de csak egy pillantást vetettem feléjük, nem tulajdonítottam nekik nagyobb jelentőséget, tovább folytattam a tanulást. Egy kicsit még fájt a gyomrom, de próbáltam nem arra fókuszálni, hanem inkább a könyvre, meg a fantasztikus tananyagra. Épp egy sort kanyarítottam a papírra, mikor meghallottam Vince hangját, máris jobb kedvem lett.- Szevasz, haver! Dobd le magad - böktem a közeli, üres fotelre. - Jah, ne is kérdezd…csak neked megsúgom, én reggelire valami olyan vackot zabálhattam be, hogy egész délelőtt fostam. De tök komolyan. Más bajom nincs, szóval nem fertőző, mielőtt még megijednél - mondtam egy vigyorral Vincének. - Na és nálad mi a pálya? Lekoptattad már azt a kiscsajt, aki mindig megy utánad?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Tök rossz volt egyedül bent a szobában, és fogalmam sem volt arról, hogy a többiek hol lehetnek. Általában tudok arról, ha van közös progi, ha mondjuk szerveznek egy kis kirándulást a közeli erdőbe, vagy császkálást le a faluba, esetleg egy jó kis kártyapartit, most viszont semmi ilyenről nem volt szó tudtommal. Nem várt rám egy cetli sem, hogy haver itt vagy ott vagyunk, szóval fúrta az oldalamat, hogy hová mehetett Adrián, vagy a többiek. Az időt ezért egy kis gitározással töltöttem el, jó volt pengetni a hangszert, előtte azért egy kis hangtompító varázslatot bedobtam, hogy ne visítsanak a szomszédok. A dalok egy idő után elfogytak, meg kezdett az ujjam is vízhólyagos lenni, ezért is hagytam abba a játékot, s egy ideig az ágyon fekve bámultam a plafont. Nem volt ez jó így, még a levegő is megrekedt odabent, és kezdtem szó szerint halálra unni magam. Ezért aztán felkeltem, belebújtam a tornacipőmbe, majd megindultam céltalanul a folyosón, közben figyeltem a tájat. Gyönyörű kilátás volt a kastélyból, ha másért nem, ezért már megérte idejárni.
A lépcsőket kettesével szeltem lefelé, végül aztán a Fénylő lelkek udvarán kötöttem ki, s lassú léptekkel indultam meg az oszlopok közt. Tekintetem ide-oda kaptam, remélve, hogy lesz kint majd valaki, akivel dumálhatok egy kicsit, pechemre ez is tök üres volt. Olyan volt az egész épület, mintha valami beszippantotta volna az összes diákot. Vagy lehet, hogy csak én maradtam le valami globális cuccról?
Még az is lehet, vagy talán már mindenki az étkezőben tömte a hasát. Nekem még nem korgott a gyomrom, annak ellenére sem, hogy a nap már lemenőben volt. Ezért is döntöttem úgy, hogy az udvar nyitott részén letelepedjek, kényelmesen törökülésbe a földre, majd miután sikerült megtámaszkodnom a tenyereimen, hátra hajtott fejjel kezdtem el bámulni az égboltot, ahol feltűnt néhány csillag is. Menő! Mindig szerettem kémlelni az eget, ilyenkor eszembe jutott az, hogy talán a bratyóm is épp ezt teszi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Igazán kellemes volt az idő, bár nem hoztam le magammal pulcsit, se dzsekit, nem is igazán volt szükség rá, mert a pólómat is csak enyhén lengette a szellő. A Nap teljesen lebukott, aranysárga színei alámerültek, s helyét átvette a szürkeség. A közelből lehetett hallani a tücskök ciripelését, már érződött a nyár szele. Miközben az égboltot fürkésztem, azon gondolkodtam, hogy milyen jó lenne elmenni strandra vagy le a Balatonhoz, úszni egy jót. Persze a kastélyban is volt medence, de az fedett és nem ugyanaz. Vágytam már egy klassz nyaralásra, ezért is vártam, hogy a bratyóm hazaérjen. Ki tudja, hogy most épp merre kóválygott, mennyire kötötte le a szolgálat. Ami azt illeti, nem nagyon örültem annak, hogy apa nyomdokaiba lépve ő is a katonaságot választotta, szerintem nem volt az a közeg jó hatással senkire, már ha apámból indulok ki, a tesom viszont valamiért mégis ott cövekelt le. Nekem eszem ágában sem volt, hogy katonának álljak, inkább zenész akartam lenni. Olyan rock császár, akiért omlanak a csajok, aki mindig turnézik és az egész élete buli. Ezért is gyakoroltam annyit a gitáron, jó lett volna összehozni egy normális zenekart, tuti zenékkel. Míg ezen agyaltam, neszezést hallottam a hátam mögül, nem sokkal később pedig egy csaj hangja ütötte meg a fülemet, aki mintha veszekedett volna valakivel. Ahogy megfordultam és jobban szemügyre vettem a szitut, csak azt láttam, hogy az egyik navinés csaj - ha jól tudom Zayday - veszekszik a szoborral. Mosoly kúszott a képemre, ez azért vicces volt, fel is tápászkodtam a földről, aztán leporolva a tenyereimet megindultam felé.
- Mi van, mit ártott neked az a szobor, hogy így veszekedsz vele? - kérdeztem nevetve, nem ismertem annyira a csajt, de reméltem, hogy azért nagyon nem flúgos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

El is röhögtem magam Vince reakcióján, miután közöltem vele, hogy mi is volt az ebédnél, s miért maradtam le róla. Ő akarta tudni az igazságot, én meg nem fogok kamuzni a haveromnak, miért is titkoljam? Biztosan ő is járt már úgy, hogy bekajált valami vackot, amitől aztán begörcsölt a gyomra és rókázott, vagy átfestette a csészét. Mi tagadás, azért vicces fejet vágott!
- Nagyon szívesen, tesó! El tudom képzelni - röhögtem tovább, fel is tűnt, hogy zavarom a két navinés csajszit, akik kicsit morcosan pillantottak rám. Oké-oké, ez egy tanulószoba, és szeretnének haladni, de azért nehogy már ne legyen egy kis jókedv néha napján. Pillantásom visszatereltem az én bölcs cimborámra, s bőszen bólogattam arra, hogy mit is kéne ennem.
- Szóval Te is jártál már így - nevettem el magam újra, mert ha ennyire tudja, hogy a krumpli beválik, akkor bizony legalább egyszer ki kellett próbálnia már. Egyébként jó volt az ötlet, amúgy is kezdtem egy kicsit megéhezni, így később biztos krumpli lesz majd, már ha a manók hagytak valamit az ebédről.
- Arra a ... - megint odalestem a két navinésre, aztán visszafordultam Vince felé, s kicsit visszavettem a hangerőből.
- Arra a navinés csajra gondoltam, akivel múltkor dumáltál a folyosón. Ugye nem azt akarod nekem mondani, hogy csak a jegyzeteidet akarta elkérni? - fel is röhögtem, mert oké, hogy Vince szokott jegyzetelni, talán egész szépek is a rajzai, de nem is tudom, valahogy nem néztem ki belőle, hogy odaadná fűnek-fának a cuccait, hacsak nem remél valamit cserébe. Vagy én lennék rossz májú? Hm, még az is lehet.
- De most komolyan, akkor azzal nincs semmi? - még mindig nem jutott eszembe a lány neve, de gondoltam, felmérem a terepet, mert Adriánnal is dumáltunk már a csajszikról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

- Na igen, az nagy szívás lenne - röhögtem Vince szavai után, majd - csak a hatás kedvéért - tüsszentettem egy jó nagyot, amire a navinés lányok is megrezzentek, majd gyorsan elkezdték összekapni a cuccaikat, mint akinek hirtelen sürgős dolga akadt. Erre egy elégedett mosoly kúszott az arcomra, és felemeltem az öklöm, hogy összeüssem Vincéével, ahogy ezt szokás olyankor, mikor bejön egy terv. És még ha ezt nem is beszéltük meg előre, olyan jól jött ki az egész, hogy vicces volt látni, amint a csajok a hasmenés gondolatától is menekülőre fogják.
- Még jobbat? Haver, neked tuti van valami bajod az ízléseddel, tök szép az a lány - értetlenül csóváltam meg a fejem, mert nem is értettem Vincét. Vagy tetszett neki a csaj, csak nem akarta felvállalni, vagy nem tetszett neki, vagy tényleg azt gondolta, hogy még ennél is jobbat érdekel. - Miii, hogy mi? - először értetlenül pislogtam Vincére, aztán leesett, hogy miről dumál, el is vigyorodtam. - Hát, tudod van egy nagyon jó haverom, aki irtóra bejön, de nem tudom, hogy mondjam el neked…izé neki - ekkor viszont már kitört belőlem a röhögés, még oldalba is böktem a könyökömmel, hogy ő is vegye a lapot. Reméltem, azért nem ijedt be, hogy tetszene nekem, mert erről amúgy szó sem volt.
- Nincs semmi amúgy, hogy válaszoljak a kérdésedre. Elkerülnek, jóóóó messziről - mutattam a képzeletbeli távolba, miközben magam is elgondolkodtam azon, hogy ennek mi lehet az oka. Lehet, hogy kellett volna kérnem némi stílustanácsadást Vincétől, mert az ő sérója azért be volt lőve, nem úgy, mint az enyém.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Néha láttam már flúgos embereket a tévében, de így közelről ritka számba ment az, hogy ha valaki egy szoborral veszekedett. Az is igaz, hogy itt a varázsvilágban még egy szobor is képes volt visszadumálni, szóval átgondoltam kétszer is a helyzetet, és talán nem is volt annyira flúgos ez a Zayday csaj, mint amilyennek tűnt. Ettől függetlenül vicces volt, ahogy szidta szerencsétlen kőszobrot, így már csak a kíváncsiság is hajtott, hogy megtudjam, mi is a baj.
-  Ja, oké, ez most nagyon megnyugtatott - kaptam tenyereimmel látványosan a mellkasomhoz, miközben elnevettem magam. Aztán még mindig mosolyogva, zsebre csúsztattam a kezeimet, és úgy lépdeltem közelebb hozzá.  Amennyire fenyegetőnek tűntek a szavai, annyira nem lehetett ezt komolyan venni tőle, nem tűnt egy veszedelmes viperának, aki bármikor a fejemet venné.
- Áh, engem csak az unalom vetett szét a szobámban, azért jöttem ki szívni egy kis friss levegőt, hátha történik itt valami érdekesség. S lám…- mutattam Zayre meg a szoborra - meg van itt az esti műsor - mosolyogtam tovább, de aztán, amint mellé értem, kicsit komolyabbra vettem a szót.
- Tuti amúgy, hogy jól vagy? Vagy valami felhúzott, amiért itt oltottad szerencsétlen műkövet? - kíváncsi voltam, hogy mégis mi nyomhatta a lány lelkét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Szokás szerint elfelejtettem hozni magammal mindent is, leszámítva azt a zacskó mindenízű drazsét, amit még indulás előtt fél órával dugtam a zsebembe. Pedig volt nekem is hátizsákom, és bele is dobáltam néhány holmit, csak épp elfelejtettem magammal hozni, amikor elindultam a nagy sötétbe. Pálcámmal világítottam az utat a faházig, majd mikor láttam, hogy még nincs sehol Médi, úgy döntöttem, hogy felmászok a faházba, és addig is, kényelembe helyezem magam. És naná, hogy odafönt jöttem rá arra, hogy még csak egy pokrócot se hoztam magammal.
Míg várakoztam, körbenéztem fönt, hátha akad ott valami elhagyott holmi, de néhány porcicán és egy kis csokipapíron kívül másra nem leltem, ezért visszamásztam lentre, s odakint várakoztam Médire.
 Szerencsére túl sokat azért nem kellett nélkülöznöm, mert a lány hátizsákkal jött, úgy ahogy mindig is, biztos is voltam benne, hogy most sem hagy majd éhezni. - Médibébii, jó hogy végre itt vagy. Klassz lenne, ha felbukkannának, most nincs sehol felhő, jobban fogjuk látni, ha jönnének - bólogattam, aztán pillantásom fel is vezettem az égre. Ez az Ufo mánia nem tudom, hogy honnan jött, talán még gyerekkoromban hallottam erről a sztorikat, meg aztán sokat olvastam arról a titkos bázisról a sivatagban. Mindig is érdekelt a téma, és hittem is, hogy tuti kolbászolnak fönt idegenek, csak kérdés, hogy mikor is járnak erre. Voltak, akik emiatt hülyének néztek, ezért az utóbbi években nem is hangoztattam a dolgot, Médivel viszont más volt a helyzet. Ő szintén úgy hitt bennük, mint  én, s ketten lelkesedtünk ezért a dologért.
- Szerintem téged nem vinnének magukkal, túl sokat dumálsz, és kiborítanád őket - szúrtam oda egy szemtelen vigyorral, aztán letelepedtem Médi mellé és szemügyre vettem a nasit, amit magával hozott.
- Te vagy a megmentőm, rohadt éhes vagyok - nyújtóztam is az egyik szendvicsért, s  már tömtem is magamba a finom falatot.
- Hmmmmm majonézessajtossonkásimádom - motyogtam a nagy nyammogás közben.
- Férjurad nem röhögött, hogy megint Ufólesre jössz? - kérdeztem, meg kicsit azért cukkoltam is, mert ugyan nem volt a férje, de na, egyszer majd úgyis az lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Fura egyébként, mert általában szokott motoszkálni mindig valamilyen gondolat a fejemben, de most valahogy semmi sem okozott katyvaszt odabent, sőt, talán túl sok energiám maradt szabadon, amit nem tudtam mibe fektetni, lehet, hogy emiatt is untam halálra magam. Lehetett volna csillaghullás, vagy elszállhatott volna az égen egy ufo, de nem történt semmi. Leszámítva, hogy ez a csajszi kicsit bezizzenve ment neki annak a szerencsétlen szobornak. Fel is vontam a szemöldököm, mikor arra próbált utalni, hogy még számíthatok részéről valami őrültségre, s nem is tudtam megítélni, hogy most csak azért kacsintgat, mert flörtölni próbál, vagy azért, mert tényleg zizzent szegény lány.
Erre meg csak nem kérdezhettem rá, hogy hé, amúgy minden okés-e, van-e valami szakértői vélemény erről, szóval inkább csak somolyogtam az orrom alatt, miközben tekintettemmel Zay-t fürkésztem. Szerintem amúgy nem volt dilis, talán csak tényleg rossz napja lehetett.
- A csajokkal? Hehh, mondjuk jah, tényleg nem könnyű veletek, nem vagytok egyszerű esetek, már bocs - jegyeztem meg egyetértéssel, miközben mellé sétáltam. Kezeimet zsebre csúsztattam, mert így volt kényelmes, meg ha nem ezt tettem volna, akkor csak úgy lógtak volna mellettem. - Na de most melyik bosszantott fel és mivel? Csak nem valamelyik szobatársad kitúrt a szekrényedből? - kíváncsi mosollyal vizslattam, mert szerintem, ha a csajok vitatkoztak, akkor annak három oka lehetett. Az a, nem férek el a szekrényemben, húzz arrébb, b, elloptad a körömlakkom te ….igen, c, smároltál a pasimmal Teeeeee! Szóval, gondolom, hogy a három közül valamelyik megtörtént, már csak az volt a kérdés, hogy melyik.
Mielőtt azonban válaszolhatott volna, bevillant, hogy vár rám valaki, és bármennyire is lett volna kedvem Zaydayel dumálni, hívott a kötelesség.
 - Franc, elfelejtettem, hogy mennem kell. Azért ne öld meg a szobrokat, igyál egy forró teát, és nyugodj le!- küldtem felé egy bátorító mosolyt, majd távoztam a helyszínről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

-  Aha, elég régóta - ez természetesen egyáltalán nem volt igaz, mert legfeljebb negyed órával előtte érhettem a helyszínre, de azért az sosem baj, ha tudja azt, hogy az ember várt rá, mert akkor majd értékeli. Mondjuk, Médi egyáltalán nem szenvedett önbizalomban (vagy egóban?) hiányt, de szerencsére nem az a figura voltam, aki ezen kiakadt. Inkább csak vele együtt mosolyogtam ezen, végül is, volt ebben valami igazság.
Míg pakolt, inkább csak nézelődtem, hogy mit hova rak, segítséget nem ajánlottam, mert nem akartam beletúrni a táskájába, én sem díjaznám, ha valaki a batyumban matatna engedély nélkül. A röpke gondolatfoszlány után szóba jött az, amiért érkeztünk, nem is tudtam kihagyni, hogy ne szóljak be Médinek, de már jól ismert, s ügyesen le is csapta a passzomat.
- Naaa, nem is hiányoznék? - néztem rá nagy, és szomorú szemekkel, persze csak színlelt szomorúsággal, mert azért röhögnöm kellett. Nem gondoltam azt, hogy ha Médi kérné is, engem vinnének. Túl nagy lennék az űrhajóba, ahhoz előbb össze kéne hajtogatniuk engem.
- E-e - csóváltam a fejem, miközben még a tenyereim is széttártam, hogy meglássa képzeletbeli pőreségem. Mármint azon pőreségem, hogy nincs nálam se pokróc, se paplan, mert hát ruha azért volt rajtam.
- Dehogy fog, majd osztozunk a Tiéden - böktem tekintetemmel Médi hálózsákjára, amit már gondosan elrendezgetett. Nem tudom, hogy mekkora volt, de szerintem tértágító bűbájjal lehet csinálni benne még egy helyet.
- Viszont, hoztam egy zacskó minden ízű drazsét! - büszkén húztam ki zsebemből a szerzeményt, és meg is csörgettem előtte a kis csomagot.
- Adriánra gondolsz? - röhögve kérdeztem vissza, nem csodáltam, hogy már férjuramként könyvelte el Médi, hisz túl sokat lógtunk együtt a haverral, pedig eskü, nem volt köztünk több, mint őszinte, tezsvéri szeretet, na meg a zene imádata, plusz egy szoba, és két használt, büdös zokni. - Ő már megszokta, hogy vannak ilyen dolgaim, csak legyint rá . Pedig szerintem be tudnánk szervezni, csak akkor már nem lenne elég ennyi chips meg szendvics - jegyeztem meg, miközben már nagyban tömtem magamba az egyik sonkásat, ami ultra jól sikerült. - Ha izé nem lenne vőlegényed, eskü elvennélek amiért ilyen szenyát gyártasz - magyaráztam teli szájjal, mert ugye a férfi szívéhez a hasán át vezet az út, és ez tényleg mennyei szenya volt.
- Áhhá, szóval figyelemhiányos vagy. Tudod, más módja is van ám, hogy rád figyeljenek - magyaráztam még mindig tömött szájjal, közben odacsúsztattam neki a drazsés zacsit, hogy abból is egyen, ne csak a savanyú cuccból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Egy pillanatra tényleg bevettem, hogy Vincének valami gondja van az ízlésével, talán még a szemöldököm is magasabbra kúszott, aminek hála biztos lerítt rólam az, hogy elképedtem ettől. Már majdnem elkezdtem mondani neki, hogy tök hülye vagy haver, amikor benyögte, hogy csak szórakozik. Erre nevetve ráztam meg a fejem, aztán még legyintettem is egyet, mivel  sikerült behúznia a csőbe. Pedig általában veszem a poénjait, szoktunk sokat ökörködni, de ez most valahogy nem esett le. A továbbiakban viszont feléledtem poénfalván, s nevetve viccelődtünk. - Naná, hogy te vagy az, lebuktam - röhögtem el magam, persze hogy nem volt ez komoly, és ezt ő is tudhatta. A tanulószobát is sikerült felvernünk a röhögésünkkel, a még betévedt tanulók csak rosszallóan bámultak ránk, nem értem, hová tették a humorérzéküket. Ja, hogy nem hallották a poént? Bocs, ez van. - Hé, azért csínyán az ilyen kijelentésekkel, mert a végén még elhiszem- röhögtem el magam. Igazából fogalmam sem volt arról, hogy Vincének mennyire vannak jócsaj ismerősei. Mindig úgy tűnt, mint aki menő lenne, amire gondolom, hogy buktak a csajok, de nem igazán mesélt ezekről, szóval ki tudja. Azt mondjuk nem nagyon akartam, hogy csak úgy rám eresszen valakit, jó lett volna tényleg megküzdeni valakiért, és nem csak kényelemből nyújtózni a luxusfalatok után.
-  Vizsgákkal hogy állsz? Én már nagyon unom a tanulást, elmehetnénk valamelyik hétvégén egy kviddicsmeccsre - dobtam be az ötletet, jó lett volna egy kis kikapcsolódás, meg szurkolás a kedvenc csapatomnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

- Dehogy is! Mit is képzelsz rólam? Taperoltalak már le valaha is? Na? Igen vagy nem? - egy kis mosollyal a képemen, nagyon komolyan győzködtem, mert hát tényleg nem volt hálózsákom, és nagyon is pályáztam az övére, bíztam benne, hogy lesz oly vajszíve, majd megsajnál, és akkor beenged a zsákjába, hisz sok jó ember kis helyen is elfér ugye.
- Hehh, kössz szépen - látványosan tekertem meg a szemeimet, mintha megsértődtem volna, de egy nagy szerencséje volt ennek a Médi lánynak, méghozzá az, hogy már jól kiismertem őt, és nem igazán tudtam haragudni rá. Amúgy sem hiszem, hogy komolyan gondolta, inkább valószínű az, hogy csak oda akart nekem szúrni, mert épp ilyen kedvében volt. - Na tessék, Ő szép fiú? Szóval én nem, jól van ám - röhögve tömtem magamba azért a cukrot, ezen sem sértődtem be, pontosan tisztában voltam azzal, hogy a lányoknak inkább Adrián jött be, általában, ha valahová ketten mentünk, mindig őt támadták le a lányok. - Ha ennyire tetszik, majd szólok neki, hogy randiznál vele - fűztem még hozzá, aztán a cukorka helyett már a szendvicset tömtem magamba, mert valahogy csillapítanom kellett az éhségemet. Még jó, hogy Médi erről is gondoskodott, tényleg egy tündér volt néha napján, ezt meg is jegyeztem neki. Jó, ebben volt egy kis bók is, de azért elkapott a röhögés, mikor megtudtam, hogy ezt a manók csinálták. - Állok elébe, akkor elveszem a manót. Biztos dögösen állna rajta a vörös rúzs, meg a csucsos fülén egy virágkoszorú azzal a fehér fátyolbizbasszal - röhögtem, mert szinte magam előtt láttam szegény manót ilyen hófehér szerkóban. Aztán Médi elejtett egy mondatot, ami bár viccesnek tűnt, kiéreztem belőle, hogy valami azért nem kóser nála.
- Mondjuk szimplán beszélgess az emberekkel többet, és ne ilyen ufósztorikkal akard magadra vonni a figyelmet. Hidd el, ha eltűnnél, nagyon is sokan aggódnának miattad, ez egész biztos - mindezt már tök komolyan mondtam neki, miután lenyeltem az utolsó falatot is. Például nekem is hiányzott volna, ha eltűnik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Láttam a cimbin, hogy már nagyon sajog a tenyere a lapok után, de hát nem csodáltam, végül is, levitás Vince, a levitások meg köztudottan szerettek tanulni, legalábbis nálam sokkal jobban. Én még szívesen dumálgattam volna mindenféléről, csak hogy tanulni ne kelljen, ráadásul betért egy csinos leányzó is, akin megakadt a pillantásom. Tök jól nézett ki, de még ő is tanulni jött. Egy pillanatra azért összenéztem Vincével, szerintem neki is ugyanaz a gondolat villant át a fejében, mint az enyémben a csajt illetően. Na de, hogy ne csak róluk dumáljunk, gondoltam nem ártana, ha néha ki is mozdulnánk a kastélyból, fel is vetettem az ötletet.
- Na szuper! Végre, valaki! - megörültem, hogy Vince jönne, így már nem kell egyedül mennem. -  Hát, meg lesznek valahogy, ne aggódj - kacsintottam, szerencsére puskázásban elég jó voltam, na nem mintha mindent így akartam volna megoldani, hisz azért nem akartam tök hülye lenni, szóval ami érdekelt, és amit fontosnak tartottam, arra szántam időt, viszont a kevésbé fontos hülyeségeket úgy döntöttem, hogy majd kipuskázom.
- Oké-oké, tanuljunk - nevetve megráztam a fejem, egy kicsit még irigyeltem is, hogy ennyire szorgos volt, belőlem ez valahogy kimaradt. Én inkább a gitárom pengettem volna, nem sok kedvem volt a tanuláshoz, sehogy sem tudtam rávenni magam. - Huhh figyu Vince, nekem ez most nem megy. Visszamegyek a szobámba, Te csak tanulj, aztán ha végeztél, üzenj és mehetünk futni. Na szevasz - vállon veregetve ott hagytam tanulni azzal a csinos lánnyal, ki tudja, hátha összejönnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

- Cöhh - egy kicsit felvontam a szemöldököm, aztán meg is ráztam a fejem, mert még ha viccből is mondta, azért na, biztos hogy nem taperoltam volna le csak úgy. Na mondjuk az is igaz, hogy eddig nem is néztem úgy rá, mint lányra, mert tök jó barátok voltunk, közös ufóhívők jó kis programokkal, szóval volt bőven miről beszélgetni, és ezért eddig ez meg sem fordult a fejemben. Jó persze, most hogy kicsit jobban megnéztem magamnak, egész csinos, szép az arca is, de valahogy akkor se fordult meg a fejemben az, hogy csak úgy megfogdossam, mint egy tárgyat. Szóval nem tudom, hogy eddig milyen fiúkkal találkozott, de inkább csak megtekertem a szemeim erre a kijelentésére, majd inkább tovább diskuráltunk, szóba jött a szobatársam is, hogy mennyire helyes Médi szerint, emiatt persze csak poénból úgy tettem, mintha megsértődnék, de aztán meg meglepett, hogy azt mondta, szebb vagyok, mint a cimbi. Erre megint csak feljebb kúsztak azok a szemöldökök, kissé furán is lestem rá, mert nem tudtam, hogy ez most egy poén volt, amin nevetnem kellene, vagy ezt így komolyan is gondolta? Meg ha igen, akkor lehet, hogy tetszem neki?
- Öhm, köszi? - végül egy vigyorral mégis csak lereagáltam, nehogy azt higgye, suta vagyok és félrement a hang. Mondjuk, az is szöget ütött a fejemben, hogy a szép, mint szépség az esetemben jónak vagy rossznak számít, mert hát, általában a csajokra mondták azt, hogy szépek. Szóval reméltem, hogy Médi szerint nem voltam csajos, csak mert kicsit hosszabb volt a hajam, s nem olyan tar, mint egy berepülő pilótáé.
- Meghiszem azt, még a gyűrűt is vinnéd, mi? Drágaszááág - utóbbit már hörögve parodizáltam a Gyűrűk urából, már ha olvasta Médi, bár eddigi tapasztalataim alapján elég sok sztorit ismert, szóval talán még képben is volt.
Közben, míg beszélgettünk, benyomtam a szendvicset, sőt már a cukorkát kóstoltam, miközben sztorizgattunk a lánnyal.
- Na te aztán tudsz témát terelni. Lássuk csak…szerintem barna szemük van, egy kicsit hegyes orruk, és hosszú, szőke hajuk - végére elvigyorodtam, mert Médi külsejét írtam le, nem is tudom, hogy ezért vágta hozzám azt a narancslevet, vagy szimplán csak kedvességből, mindenesetre ezen jót röhögtem.
- Na de komolyra fordítva, szerintem tuti, hogy hozzánk hasonlítanak, biztos vannak kezeik, meg lábaik, talán magasak, sőt, tuti hogy magasak, hogy elérjék a leveleket a fákról, mint a zsiráf. A szemük is nagy lehet, meg az ujjaik is hosszúak. De nem tudom, attól függ, mekkora a lakhelyük. Mert az is lehet, hogy tök kicsik. Szerinted? - kíváncsi voltam a lány véleményére is, közben elővettem a távcsövet, egy ideig azzal kémleltem az eget, majd átnyújtottam neki. - Azt nézd, hullócsillag! Kívánj valamit!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Csak egy hátizsákot hozott otthonról magával, ami a tértágító bűbájnak hála sokkal több dolgot tudott tárolni, mint azt el lehetett képzelni. Így persze jóval nehezebb is volt az a terepmintás hátizsák, amit egyébként a faterjától kapott még fiatalabb korában. A kicsit már kopottas tatyó még épp, hogy ki tudta szolgálni az igényeket, de Dominik már a vonaton ülve is azon gondolkodott, hogy nem ártana majd egy újat beszereznie, mielőtt ennek még leszakad a vállpántja.
A jól ismert megálló közeledett, időben felkelt és kikászálódott a zsúfolt vagonból, ahol sajnos nem ült ismerős. Leugorva a vonatról, nehézkesen vonta hátára a táskát, aztán megindult előre, s még bosszankodott is, hogy mennyire rohadt nehéz a cucca. Ilyenkor jöttek volna jól a Markovits tesók, mert több kéz ugye többet bír, át is passzolta volna nekik a holmit. Átsétálva az állomás épületén egy pillanatra elvonta a figyelmét egy lány, így történt meg, hogy majdnem felbukkot valakiben, s ahogy előre pillantott, meglátta a pár évvel fiatalabbnak tűnő srácot. - Bocs haver, nem akartalak fellökni - kért elnézést. - Te is a Bagolykőbe? - kérdezett rá, hisz nem sűrűn kolbászoltak erre fiatalok az évnyitó előtt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Nem a legszebben beszéltek egymással az évnyitón, és valahogy az utána következő napokban is kerülték egymást Bogival, mintha mindkettőben lett volna némi dac, és inkább az egó diktált mindkét részről. Dominikkal viszont elég sok minden történt, nem egyszer gondolt is az eridonos lányra, szívesen írt volna neki, vagy hívta volna ki egy kis csatangolásra, de aztán mindig eszébe jutott, hogy most épp nem beszélnek, mert Bogi vérig sértődött. Pedig nem akarta megbántani, az egész amúgy is csak hülyéskedésnek indult, csak hát, valahogy mindig át tudták lépni azt a határt, ami után már fájdalmat okoztak a másiknak. Ilyen téren még nagyon csiszolatlanok voltak, s bár Dominik is megsértődött a lányra, mégis úgy érezte, hogy most előbb neki kell megtennie azt a bizonyos lépést. Bazsitól megtudta, hogy hol van a szőke, el is indult a rétre és még egy ajándék is lapult a zsebében, azt azonban egyelőre nem húzta elő.
Kiszúrta, hogy a lány épp ott ücsörgött egy pokrócon, biztosan ki akarta még élvezni az ősz utolsó meleg napjait. Először úgy gondolta, hogy majd jól ráijeszt, de tekintve hogy tényleg rossz volt a helyzetük, nem akarta megkockáztatni, hogy még ennél is rosszabb legyen. Végül egy félkanyarral befordult a lány látószögébe, és odasétált hozzá.
- Megengeded, hogy zavarjalak, eridonosok legszebbje? - kedveskedni akart, de lehet, hogy ebből a lány inkább valami másra gondolt, pedig ebben nem volt semmi irónia, tényleg csak kedves akart lenni Dominik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Még egy mosoly is járt az elnézést kérés mellé, nehogy már azt higgye a gyerek, hogy Dominik egy surmó, aki csak felrúgja az elsősöket. Nem jellemző rá, hogy bántsa a kisebbeket,  ez most egy egész véletlen történés volt, amiben szerencsére nem sérült meg senki és semmi.  - Volt egy ilyen megérzésem - nem volt nehéz erre gondolnia, látva, hogy a kölyök is felpakolt. Közben oldalra pillantott, hogy megint felmérje a jó csajt, de az addigra kámforrá vált, viszont maradt neki az új iskolatárs.  - Aha, oda. Ha gondolod, mehetünk együtt, aztán mesélek pár dolgot a suliról, ha érdekel- ajánlotta fel a segítségét, eszébe jutott az, amikor még ő volt kis seggdugasz elsős, akkor is jól jöttek az infók. - Üdv, Szécsi Dominik, eridon, negyedik évfolyam - kezet is rázott a sráccal, aztán megigazgatta hátán a hátizsákot, ami egy kicsit kezdett kényelmetlenné válni a nehéz súly miatt.
- Ebbe az irányba kell elindulni.  Mit tudsz amúgy a suliról, ősök meséltek róla? - kíváncsi volt, hogy vajon a gyerek szülei is ide jártak-e, hogy egyáltalán varázslók-e, mert bizony akadtak olyan diákok is, akik számára ez az egész varázsvilág egy új dolog volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Megállt a pokróc szélénél, és onnan fürkészte a lányt, aki egyelőre még csak fel se emelte rá a pillantását. Domi szinte érezte, hogy majd ez lesz, persze ide felé sétálva felépített a fejében egy stratégiát, és már tervezte, hogy felbontja azt a tábla csokit, hátha annak az illata megtöri a lány dacosságát, ám ekkor végre elkapta a tekintetét, s meg is kapta a választ.
 - Persze, hogy megérdemlem, engem szeretsz a legjobban a tesóid közül - vigyorgott ezer wattal, és már dobta is le magát Bogi mellé, úgy, hogy szegény lányt majdnem oldalba is könyökölte, de csak majdnem! Kedve lett volna itt elereszteni egy kis beszólást, hogy nagy a kuffer, mert elfoglalja az egész pokrócot, de tekintve, hogy miért is vesztek össze az évnyitón, jobbnak látta, ha most nem kezd hülye poénokkal, mert a végén az csak olaj lenne a tűzre.
- Na ezt honnan tudod? Máris erről pletykálnak? - meglepetten pislogott Bogira, ideje se volt rátérni a békülésre, máris kihallgatáson érezte magát.
- Egyébként igen, randiztunk és elég érdekesen sikerült, mondhatnám azt is, hogy a vége inkább volt kínos, mint sem jó, de azért túléltük - nevette el magát, bár visszaemlékezve maga se tudta eldönteni, hogy mi volt a kínosabb, a ganéparádé, vagy a zuhanyzós incidens.
- Na de ne terelj, mert valamit mondani akartam! Szóval, figyelsz? - pislogott, s hogy tutira ne vonja el a lány figyelmét semmi, aztán folytatta.
- Bocsánatot akartam kérni tőled az évnyitóért, amiért olyan bunkón beszólogattam, nem akartalak megbántani, és nem vagy ronda, oké? - úgy érezte, hogy ezt azért közölnie kell, mert akkor és ott úgy érezte, hogy leginkább ezzel verte ki a biztosítékot a lánynál.
- Ne, itt van csoki - közben kihúzta zsebéből a csomagolt finomságot, és odadobta Bogi ölébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Jó, ez tény, de olyan, mintha az lennék, nem?-kérdezett vissza egy mosollyal, aztán már dobta is le magát a plédre, nem zavartatva magát a másik közelségétől.
- Most mondjam azt, hogy sikerült? Te kerítőnők Nagyasszonya? Ezt azért így nem jelenteném ki amúgy- egyelőre nem árult el többet, fontosabb volt számára az, hogy végre kibéküljenek.
- Jóvanmá', örüljé', faljad! - vigyorgott a lányra, mindezt már játékosan közölte, és érezte is, ahogy legurul a napokban cipelt kő a mellkasáról. Nem vallotta volna be, de azért hiányzott neki Bogi társasága, beleértve a beszólogatásait is.
Nevetésük egyszerre csendült fel, az ölelés azért meglepte, de azért jól esett neki, ahogyan a nyálas puszinak is örült.
- Fátylat rá, Robi amúgy meg tényleg zakkant- jegyezte meg nevetve, ezzel elismerve azt, hogy a szívecskés konfetti esőt ő is túlzásnak találta.
- Viccelsz? Oda csak Téged - kacsintott nevetve, ahogy visszahúzódott az ölelésből.
- Amúgy a lovardába mentünk, besegített a karámok kitakarításába. Ő akarta!-tette hozzá gyorsan, mielőtt még parasztnak titulálnák.
- Szóval tök jó volt, még akkor is, amikor beleestünk egy kupac lótrágyába és nyakig büdösek lettünk - nevetett, ahogy felelevenedtek előtte a szép emlékek.
- A gond a zuhanyzóban kezdődött, mert ezután ugye elmentünk, hogy lecsutakoljuk magunkat. Félreértettem a jelzéseit és beálltam mellé a zuhany alá, mert azt hittem, hogy érted... ő meg ellökött. Utána megbeszéltük, és még lovagolni is kimentünk, és azóta taliztunk már párszor, szóval tök jó, de nem tudom, azért van bennem egy kis bizonytalanság- vallotta be, miután hosszasan beavatta barátnőjét a történtekbe. - Mit gondolsz? - kíváncsian várta az ítéletet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

- Akkor gyere, ne akadj le a jó csaj miatt - jegyezte meg csak úgy mellékesen, mintha Beni lett volna az, aki fixírozza azt a lányt, és nem is ő. Közben elhagyták a vasútállomás épületét, ahonnét már látszott a falu, pontosabban inkább város, amit sokan csak a megszokás végett hívtak még falunak.
- Aha, az vagyok - mondta büszkén, szerette a házát és nem is ment volna át másikba, legfeljebb meghívásra egy-egy alkalom erejéig. Azon elmosolyodott, hogy a kölyök is oda akart kerülni, egy kicsit saját magát látta benne, hisz anno még ő is ilyen lelkesnek tűnt az évnyitó előtt. Manapság már inkább unta ezeket a rendezvényeket, de legalább Bogival el tudták ütni az időt.
- Egyébként, ha az akarsz lenni, akkor se stresszelj rá, és ne görcsölj, mert a bot meg fogja érezni. Csak légy pozitív, koncentrálj az eridonra, és oda fogsz kerülni, higgy nekem - kacsintott baráti bátorításként, ezzel kicsit motiválva a fiatal srácot, akivel maguk mögött hagyták a peront és lassan kiértek a gyalogosok által közkedvelt járdára.
- Ugyan, a faterod szerintem nem úgy értette, hogy veletek nem jó az élete. Gondolom, hogy itt szedte fel a muterod, aztán azért tartja a legjobb éveinek, és ha belegondolsz, akkor emiatt vagytok ti, szóval végül is, azért örül ennek, mert így lettetek ti is - úgy érezte, hogy kell egy kis biztatást adnia a gyereknek, nehogy már az első napon már padlón legyen valami szülői baromságtól.
- Mondhatjuk. Nekem a nagyszüleim mindkét oldalról aranyvérűek, apám és anyám azonban sajnos kvibli, meg a bátyám is. Egy kicsit olyan, mintha mind a ketten átok alatt lennének, kész csoda, hogy én nem lettem az. Emiatt nem igazán tartjuk a kapcsolatot velük, ez mondjuk apám faszsága…pardon, csúnya szavakat ne jegyezd meg, mert tarkón váglak. Szóval ja, van ezen kívül is kötődésem, lenne, de mivel sosem jártunk össze, így eléggé el vagyok távolodva a nagyszülőktől, meg úgy az aranyvérűek életvitelétől is - megvonta a vállait, különösképp nem szégyellte azt, hogy nem élnek úgy, mint ahogyan az elvárható lenne egy normál aranyvérű családtól. Neki teljesen természetes volt az a közeg, amiben felnőtt, hogy az apja katona, az anyja meg tanárnő, ez így volt jó.
- Unokanővéred van? - kíváncsiskodott, hátha akad valami rokonlány a kastélyban, aki Benihez köthető. Közben épp az egyik házhoz közeledtek, ahol a tulajdonos kutyái veszett vadak szoktak lenni és veszélyeztetik a környezetüket.
- Ne ijedj meg, de …- ahogy ezt kimondta, és odaléptek, a két rottweiler máris habzó szájjal ugrott neki a kerítésnek, s vicsorogva próbálták elérni a két srácot haragos ugatásuk közepette.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Egy kicsit most hosszabbnak is bizonyult az ölelés, mint amiket eddig kapott Bogitól, de betudta annak, hogy az utóbbi időben nem volt még ekkora vitájuk, mint most, s feltételezte, hogy talán ő is hiányzott a lánynak. Vissza is ölelgette magához, jó szorosan, jól is esett neki ez az ölelés, ezután adta csak oda a csokit, hogy legyen mit majszolgatnia a csajnak, amíg mesél.
- Dehogy akarlak vele összehozni, fogalmam se volt arról, hogy Robi mit írt neked. Azt hittem, hogy összekaptatok valami szaron. Nem akarlak én összehozni senkivel, ez a te reszortod - jegyezte meg nevetve, hisz inkább Bogi volt az, aki mindig cikizte Dominikot és próbált neki csajszikat keresgélni. Végre belemerült a mesélésbe, örömmel osztotta meg a történéseket Bogival, aki hirtelen leállította. Domi pislogott, s némi értetlenséggel figyelte, ahogy az eridonos lány hozzáállt a témához.
- Héé, most mi van? Ne izélj már, végül is, Te nyomattad nekem az évnyitón, hogy randiznom kéne vele, nem emlékszel? - bökte újra vállon a lányt.
- Nem emiatt, nem is akartam meghúzni. Nem, hadovált valamit az anyjáról, hogy az jobb, ha nem lát, mert leátkozna, az kicsit olyan furi volt. Állítólag majdnem grófnő, vagy mi - vont vállat, mert azóta túl sokat nem is beszéltek a nőről. - Meg épp emiatt, hogy elrontottam és azt hitte, hogy meg akartam húzni, miközben csak megcsókolni akartam, mindegy is - legyintett, érezte, hogy Bogi talán annyira nem akar a részletekbe belemélyedni, s milyen jól érezte! Egy kicsit meg is lepődött, mert eddig még nem kapott ilyen figyelmeztetést a lánytól, amit egyébként nagyon aranyosnak is talált, emiatt is mászott teli vigyor a képére.
- Bogi, téged nem lehet hanyagolni! Ne őrjíts már meg, sose foglak hanyagolni! Best vagy, érted? My Best! - azzal magához húzta, s most ő ölelgette meg, s még egy puszit is nyomott a lány homlokára.
- Na, és akkor mesélj, mit nyomkodod ezt a masinát, stréberkedsz már a félév elején, vagy kinél akarsz bevágódni? Azt ne mond nekem, hogy tényleg tetszik az a tanár, akiről magyaráztál az évnyitón, mert esküszöm, hogy akkor falnak megyek - mondta teljes komolysággal, mert ha ilyen lett is volna, arról mindenképp le akarta beszélni Bogit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Mondom, hogy félreérthető jeleket küldött, na - magyarázta Boginak, és még egy kicsit a szemeit is megforgatta, majd védekezően emelte fel  szabad karját, tenyerét fordítva a lány felé, nehogy beszerezzen tőle egy monoklit.  Még csak most békültek ki, de köztük hamar lángra gyúltak a szavak, mindkettőjükben ott égett egy hevesebb habitus, s bizony többnyire emiatt is keveredtek olyan nagy vitába.
-  Igen, az. Egy elég puccos famíliából van, az Albert unokahúga - utalt ezzel az eridonos Bercire, aki gyakran lófrált ide-oda a szépséges Bellával. Ezután nyomorgatta meg az eridonost, s közben szemtelen mód még harapott is egy kicsit a csokijából. Külső szemlélőnek ez biztosan úgy tűnt volna, mintha egy pár lennének, pedig ez csak Bogi és Domi volt.
- Jahj Bogi, olyan vagy eskü mint a nagyanyám - mondta mindezt úgy, mintha ismerné is a nagymuterját, de erről szó sem volt. Viszont Jolikát ismerte a piacról, és nem akarta azt, hogy Bogi is nyanya módjára morogjon.
- Lazuljál már el, egyrészt, a bál még rohadt soká lesz, másrészt, addig te is tuti bepasizol vagy becsajozol ugye - itt villantott egy vigyort, hisz eszébe jutott az évnyitós beszélgetésük. - Szóval nyugodjál le, ha nem velem mész a bálba, akkor majd valami helyes csávóval. A csokigyűjtést meg nem hagynám ki, majd idén is húzunk jelmezt, mint tavaly - mondta lelkesen, mert egy ilyen programot ki nem hagyott volna. Ő még nem gondolt bele igazán abba, hogy ha netán összejönne neki ez a kapcsolat, akkor az mennyire változtatná meg az életüket, egyelőre még a bárányfelhők felett mászkált három méterrel.
- Vigyorogjál már! - szólította fel, és ha ez nem volt elég, egy kicsit még meg is csikizte Bogit, majd sietve ugrott is hátrébb, nehogy pofont kapjon.
- Jóképű?? Öreg. Érted mi az a szó? Öreg egyenlő banyatank. Nem hozzád való, ne is álmodozz ilyenekről és nem lennél menő, ez nem menő. Az öreg fószerek csak kihasználják az ilyen fiatal és csinos lányokat. Se én, se Bazsi , se Levi nem engedné, hogy ilyennel randizgass - persze ennek nem is volt realitása, hisz nem gondolta volna, hogy Várnai szemet vetne Bogira, de azért óvatosan kezelte ezt a témát, hisz jól ismerte Bogit és tudta, hogy hajlamos akár őrültségekre is.
- Hányszor mondjam, hogy félreértettem? Visítva behívott, mert megijedt egy egértől, aztán megérintett, utána elkezdett befelé hátrálni. Te is azt hitted volna, hogy invitál…tök egyértelmű- persze nem volt az, csak Dominik hormonokkal túlfűtött agya színezte meg abban a percben a gőzölgő zuhanyzós jelenetet.  
- Nem jöttem zavarba, csak…csak nem mennék be veled a szertárba, mert a barátom vagy! Te Te vagy, érted , én meg én, mi tesók vagyunk - mutogatott köztük, mintha ez tök evidens volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Ja, most hogy mondod, szerintem is - kénytelen volt elismerni, hogy a női nemmel gyakorta értették félre egymást. Nem csak ő, hanem a haverjai is, kezdve Bazsin át Lacáig. A két tenyere sem lett volna elég ahhoz, hogy összeszámolja, hány fajta konfliktusa adódott már neki és a haveroknak egy-egy félrement mondatból.
- Jól van Bogikám, akkor majd mondhatod, ha igazad is lesz, de addig ne - vigyorgott, mert a lánnyal ellentétben ő erről egész mást gondolt. Szentül hitte azt, hogy csak azért, mert most udvarol is valakinek, attól még ugyanolyan jó programjai lehetnek együtt Bogival, kivéve mondjuk az együtt alvást, ami legfeljebb egyszer történt meg elsőben, akkor is valami sátras kiránduláson, ahol vagy öten kuporogtak egymás mellett a nagy eső miatt. A következő okfejtésre felnevetett, s még a fejét is megrázta.
- Bogi, könyörgöm, nincs is pasid. Ezt majd akkor mond, ha lesz. Szerintem egyébként pont Te vagy az, aki a nyakán lógnál egész nap - nevetve nyújtotta ki rá a nyelvét, egy kicsit azért túlzott, de Bogi szerinte olyan energiabomba volt, akinek napi huszonnégy órás figyelem sem lett volna elég. Ettől függetlenül bírta a csajt, nagyon is.
- Viszont, ha lesz pasid, akkor például tényleg mehetünk négyes randira. Tudnék is neked egyet - szemöldökeit gyanúsan fel-le mozgatta egy szemtelen mosoly kíséretében, s kivételesen most nem az unokatesójára gondolt. A lány viszont mostanában valamiért mindig öreg férfiakat hozott szóba, ez pedig nagyon nem tetszett Dominiknak, s ennek most is hangot adott.
- Tök mindegy, akkor is öreg lenne hozzád - jegyezte meg, el nem tudta volna képzelni Bogit egy ilyen idős fószerral, sőt, nem is akarta úgy elképzelni.
- Ne már Bogi, Te tényleg azt akarod, hogy kihulljon miattad a hajunk? - néha úgy érezte, hogy a lány csak szédíti őket, és direkt próbálja kiakasztani őket. Többé-kevésbé sikerrel is járt, Bence valóban jobban tűrte ezeket, de ő még fiatal volt ahhoz, hogy értse, mi is a gondja a srácoknak.
- Hát, nyilván segítettem volna, ha mondjuk megkér, miért maradt volna büdös? - értetlenül tárta szét a karjait, ő csak segíteni akart Alexandrának. A következő kérdésre azonban egy pillanatra elhallgatott, maga sem tudta igazán a választ. Nem ez lett volna neki az első, viszont gyakorlata valóban nem volt, így most, hogy feltette a kérdést Bogi, eltűnődött.
- Fogalmam sincs, de ez olyan, hogy hozza magával a pillanat, érted. Mit kéne rajta gondolkodnom? Megteszem amit kell, fogom, beteszem és kész. Hadd ne részletezzem - mondta nagyon határozottan, mint aki szakértő a témában, pedig talán jobb lett volna, ha inkább semmit nem nyilatkozik. Ez egy kicsit kellemetlen téma volt neki, nem éppen Bogival akarta megvitatni a technikás részeket, amúgy is volt pár kérdése, amit inkább Létai Rolinak tett volna fel, ezért is próbálta hanyagolni a témát, a szertáras találkáról már nem is beszélve.
- Jó, Te is tudod, hogy hogyan értettem, mintha tesók lennénk, érted. Nem vérszerint, de na…szóval sose csókolóznánk például, meg semmi egyéb - erre eddig valahogy sosem gondolt, most is bizarr lett volna belegondolnia, mert hát, mégis csak Bogiról volt szó.
- Egyébként ki tetszik? Áruld már el, mert mostanában olyan titokzatos vagy! - kíváncsian nézett a lányra, próbált kiszedni minden infót, mert Bazsi is erre kérte, a fiúkkal pedig már készen álltak arra, hogy felállítsanak valami stratégiát, ha para lenne Bogesz választottja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Egy dolgot utált nagyon, ha a cipőjének talpába kavics szökött és az kezdte nyomni a talpát. Márpedig most ez történt, már az út felénél érezte, hogy egy apró dög felpattant, de eleinte csak a lábfejét kaparászta. Ezzel nem is volt problémája, csak aztán a kavics utat tört magának, és bekúszott a talpa alá. Még jó, hogy végre elértek a stéghez, így az első dolga az volt, hogy ledobta magát, és lehúzta baljáról a cipőt, s megpróbálta fellelni azt a pofátlan keménykedőt.
- Nem tudom, eléggé elfoglalt a faterja. De hé, mi van, miért én kérdezzem meg? Csak nem félsz Bogitól? - kíváncsian vigyorgott a srácra, mondjuk nem lepte volna meg, ha a srác igent nyög ki, mert Boglárkának volt egy-két nagyon is rémisztő kifejezése, amitől még néha napján maga Dominik is haptákba vágta magát. - Vagy tetszik? - itt még inkább vigyorgott, mert ez lehetett a második ok, amiért Laca kerülhette a Bogival való társalgást.
Közben sikerült megtisztítania a cipőt az idegen betolakodótól, visszahelyezte lábfejét a kényelmes cipőbe, s ő maga is elkezdett kipakolni mindent is, ami a horgászathoz kell. Egy tértágító bűbájjal megáldott hátizsákból húzta elő a csalikészletet, a horgászbotot, a merítőhálót és a kényelmes kempingszéket. Ezek mellé még egy üveg üdítő, szendvics és egy-egy üveg sör is párosult. Utóbbiakat egy fogadáson nyerte egy végzőstől, azóta árválkodtak a ládájában, s jobbnak látta, ha lehozza, még mielőtt ennek is lejár a szavatossága.
- Jaja, sajtos-sonkás szenya ubival, majonézzel. Bogi csinálta - tette hozzá, csak hogy Laca tudja, kit kell majd szidni, ha rosszul sikerült a falat. Azt meg már nem tette hozzá, hogyan is tett szert a szendvicsekre.
- Sört is hoztam, valami külföldi cucc, le fog járni. Meg van bent málnaszörp - sorolta, hogy mi minden került a szatyorba, közben letérdelt és elkezdte a horgászbotját összeszerelni.
- Az attól függ, ha csak pecázni akarsz, akkor elég a horogra egy kis kukorica, belógatod, és figyeled azt a kis színes pöcköt. Ha megrántja, már húzhatod is ki. Ha rendes halat akarsz fogni és nem ilyen kis szarokat, akkor használd a másik botot. Annál egy ilyen keveréket kell rátapasztanod és jó erővel elhajítani, hogy minél messzebbre repüljön. Utána szintén csak figyelni kell, de nem árt, ha kitámasztod, mert órákig is eltarthat - mesélte, miközben mutatta Lacának a keveréket, ami kukoricadarából és némi aromából állt, amit a halak imádnak. - Látod? Ilyen gombócokat kell gyúrni, kb. ekkorát. De előtte beetetem őket, mielőtt kidobjuk, hidd el, jönni fognak, mint maci a mézre. - vigyorgott.
- Egyébként mi a helyzet? Te is jössz majd a Halloween bulira? - egyelőre nem tudta, hogy hányan mennek az eridonból, ő még gondolkodott azon, hogy menjen-e. Nem volt jelmeze és úgy tudta, hogy oda kötelező abban menni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

- Áh semmi - legyintett, mert már nem volt kit megmutatni a fiatal fiúnak, amilyen gyorsan jött az a lány, ugyanolyan gyorsan már el is tűnt, valószínűleg felszállt az éppen elrobogó vonatra.
- Segítsek? - nem volt benne biztos, hogy a kölyök minden holmiját elbírja, így felajánlotta a segítségét, de csak egyszer, nem volt olyan forma, aki ráerőltetné magát bármilyen szinten is másokra.
- Jó arc mindenki, és nem, mindenki nem bátor, van aki szimplán csak ökör és akkor is belevág a dolgokba, ha előre látszik, hogy nem lesz annak jó vége. De alapvetően igen, tény hogy elég sokan vagyunk bátrabbak, de ez nem kritérium - megvonta a vállait, nem volt biztos abban, hogy ez mindenkire jellemző is lenne, az eridon nem csak erről szólt. Mindenesetre, ha valaki bátor, az már egy plusz pont.
- Pedig de, minden rezdülést megérez, és ha szenya napot akar tartani, akkor lehet hogy oda oszt, ahová nem szeretnéd. Szóval tényleg ne görcsölj, és ne arra koncentrálj, hogy hová nem akarsz kerülni, hanem inkább arra, hogy hová akarsz, így akkor nem kavarod össze a fát sem - utalt ezzel a botra, mintha oly nagy szakértő lenne, pedig nem volt az. Amikor ide került, Benihez hasonlóan ő is parázott attól, hogy hová is kerül majd, végül aztán valahogy csak sikerült bejutnia a pirosok közé, nem mintha a kék vagy a zöld nem állna jól neki.
Menet közben Domi megtudott pár dolgot a srácról, bólogatott , hogy érti, majd ő is mesélt egy kicsit, persze nem túl izgalmas téma volt a családja.
- A kvibliség miatt, rettentően zavarja, hogy a család egy része tud varázsolni, szerintem ez ilyen komplexus lehet, érted - próbálta magyarázni, közben még mutogatott is. - Azt sem akarta, hogy ide jöjjek tanulni, szerintem még én is zavarom őt - vallotta be, de inkább legyintett is, hanyagolni akarta ezt a témát, ezért is érdeklődött inkább a másik kuzinjai felől.
- Oda nem, de a bálra ki tudja - vigyorgott, tulajdonképp nem akart ő semmit, de ha netán lett volna Beninek nővére, aki még csinos is, azt nem bánta volna, ha a fiú bemutatja a lánynak. Közben elértek a veszedelmes kerítéshez is, s bár próbálta figyelmeztetni a fiatal srácot, az úgy ahogy kell, majd a gatyájába csokizott. Dominik ezen hangosan felnevetett, aztán vállon veregette a kölyköt. - Nem mondod? Nem is látszik rajtad - nevetett tovább. - Na amúgy ezt a csúnya dumát felejtsd el, mert bent a kastélyban szappannal fogják kimosni a szádat. Kedves bá nagyon szigorú - felhívta a fiatal gyerek figyelmét arra, hogy jobb, ha nem mindenki előtt beszél ennyire szabadon.
- Szerintem ha éjszaka kell az erdőbe kimennünk, az már rég rossz. Láttál már akromantulát? - kíváncsian vonta fel a szemöldökét, nem akarta ráhozni a frászt Benire, de azok például előfordulhattak az erdőben.
- Közeledünk - jegyezte meg közben, s már a távolból látszott a kastély.
- Egyébként tényleg nem kell paráznod, legyél ilyen nyitott és akkor hamar találsz majd magadnak társaságot. Vannak elsősök, de nyugodtan fordulhatsz hozzánk is. Ha elakadnál, akkor nem csak a prefektus segíthet, viszont jobb, ha az ő szavukra figyelsz, mert ők adhatnak neked büntetést, ha nem tartod be a szabályokat. Szóval ha valakit prefektusi jelvénnyel látsz, jobb, ha figyelsz - adott egy tanácsot, miközben megunta hátán cipelni a táskát, s a pálcája segítségével lebegtetni kezdte azt. - A varázslat előnyei - vigyorgott.
- Hobbid van? Sportolsz? Kviddicseztél már?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Végig hallgatta az ifjú titán biztató szavait, de nem reagált rá semmit, mert túl jól ismerte az apját. Meg se fordult a fejében az, hogy valaha is majd más véleményen lesz nemzője, s mivel nem kívánt több szót fecsérelni a családjára, inkább érdekesebb témák felé terelgette a kölyköt.
- Nem tudom, hogy mi számít neked igazi bálnak, de igen, szoktak rendezni és van, aki dísztalárban megy, de manapság már ez sem kötelező, nagyon vegyül a társaság - ezzel arra utalt, hogy mióta sok diák érkezett a muglik világából, azóta sokan azt a divatot követték, nem pedig az ősrégi mágus hagyományokat. Ez pedig nem csak az öltözködésre volt igaz, az elmúlt időszakban a varázspálca után második leggyakrabban használt tárgy a telefon volt, s már nem volt olyan boszi vagy mágus, aki ne bökdöste volna a képernyőt.
- Jól van, de most már vegyél normálisan levegőt is - nevetett, szegény elsősre tényleg ráhozták a frászt ezek a dögök.
- Egyébként kedves, tud az is lenni, szerintem jófej - személyesen nem volt problémája a professzorral, így semmi negatívumot nem tudott rá mondani, Benedeket viszont figyelmeztette, hogy jobb, ha betartja a szabályokat, mint hogy végül valami büntetésbe fusson bele.
- Én? Na még csak az hiányozna - felnevetett. - Nem, nem vagyok prefektus, de majd tudni fogod, ha meglátod a jelvényüket. Fölösleges lenne most neveket sorolnom, úgy se tudsz hozzá arcot párosítani, de az évnyitón szerintem egész biztosan megismered majd őket - biztatta az elsőst, s még vállon is veregette, ahogy közeledtek a kastélyhoz, majd utána húzta elő a varázspálcáját, hogy segítsen önmagán.
- Ugye? Szerintem is, és tök hasznos! Már nem is emlékszem arra, hogy ezt elsőben tanultuk-e, de tuti, hogy sok-sok hasznos dolgot fogsz megtanulni már az első évedben. Csak a pálcamozdulatokat kell jól elvégezni, meg jól hangsúlyozni a varázsigét, és akkor nem lehet gond - biztatta egy mosollyal.
- A fényképészet nagyon menő! Van a suliban egy szerkesztőség, szerintem ott még hasznodat is vehetnék - dobta be az ötletet, bár arról fogalma sem volt, hogy vajon elsősöket alkalmaznak-e.
- Kviddicsezem, meg gitározom, ez a kettő. A focit is szeretem, kosarazni nem kosaraztam még, de biztosan az is menő - felelte a srácnak, s ekkor elérték az iskola kapuját is.
- Na haver, megérkeztünk. Ez itt a főbejárat, utána van az előcsarnok és onnan pedig már a folyosókról juthatsz el amerre csak szeretnél. Javaslom, hogy előbb gyere velem az eridonba, bevezetlek a klubhelyiségbe, majd elcsípjük Agárdi Kornéliát, hogy osszon be téged egy szobába - ha benne volt Benedek, akkor megindultam az eridon felé, ahol végre lepakolhatta a holmiját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Milyen egy morgós vagy Te, haver - értetlenül pislogott a srácra, már-már kezdte megsajnálni, hogy még mindig nem kapta meg azt a kártyát.
- Figyelj, ha ennyire nem bírod ki, van nekem is egy aláírt tőle, akkor max. majd megkapod azt - ajánlotta fel a lehetőséget, mert ennyire nagyon jófej volt, meg mégis csak idősebb volt egy kicsivel, és már nem volt olyannyira fanatikus, mint anno pulya korában. Ettől függetlenül azért érdekelte, hogy miért nem mer Bogitól kártyát kérni, és teli vigyorral azért csak felrakta neki a szivatós kérdést. Arra mondjuk nem számított, hogy Laca ennyire őszinte lesz, de tetszett neki, hogy ilyen laza a Gergelyfi gyerek, úgy tűnt, hogy kezd letörni a tojáshéj a seggéről.
- Na, azért vigyázz a szádra! Csak finoman!  - azért úgy érezte, illik figyelmeztetnie Lászlót, hisz mégis csak Boglárkáról volt szó, aki még ha néha bunkó is Dominikkal, azért nagyon jó barátok.
- Szóval tetszik - itt már vigyorgott, ezzel is jelezve, hogy nem kell annyira komolyan venni, mert egyelőre még nem fenyegeti Lacát arc-és csonttörés.
- Tényleg jól néz ki amúgy, csak rohadtul nem hiszi el magáról. Hiába mondja neki az ember - jegyezte meg, mert eszébe jutott, hogy legutóbb az évnyitón is ezen sértődött be rá a lány. Közben kipakolta a szendvicseket és egyet adott belőle az eridonos srácnak is, a másikat meg magának bontotta ki, de egyelőre csak egy falatot harapott belőle, és az is a torkán akadt Laca kijelentésére. Köhögve prüszkölte fel a kaját, s kellett pár másodperc, hogy megszólalhasson végre.
- Hm, jól néz ki tényleg, de a mi kapcsolatunk más , érted. Olyan hm,  mint mondjuk a tiéd Zsannával, akivel állandóan egymás nyakán lógtok, mintha a húgod lenne. És nem nekem csinálta, csak voltam olyan köcsög, és lenyúltam a konyhából - vigyorgott, mert valószínűleg Bogi a tesóinak vagy a barátnőinek készítette a szenyókat, de ez nem különösképp érdekelte Dominikot.
- Viszont van valaki, aki tényleg nagyon tetszik. Neked is tetszene szerintem - kezdett bele, közben nyújtotta a szörpöt meg a sört, de Laca megjegyzésére csak a szemeit forgatta meg.
- A tóban akarsz landolni, öcsém? Azt hittem, hogy horgászni jöttünk - enyhén figyelmeztette a a szurkálódásért, az esze megállt, hogy már a fiatalabbaknak is milyen éles volt a nyelve.
- Neked is megéri magyarázni - sóhajtva csóvált a fejét, azért azt nem gondolta, hogy Gergelyfi ennyire lusta lenne, mert neki is inkább csak Bogi szendvicsein járt az esze.
- Ez muglis is! A faterom imád horgászni, ő kvibli, szóval…- na igen, mivel az apja nem tud varázsolni, így nem maradt neki más, mint pusztán csak a mugli élvezetek.  - Egyébként biztosan van, de megmondom őszintén, hogy a horgászat terén nem merültem el benne ennyire. Szerintem a merítőhálót tuti lehet valami spéci varázslattal kidobni, de nem próbáltam - mondta őszintén.
- Haver, jó hogy ezt így kimondtad! Tökre megértelek, tényleg! Mondjuk legyen a mentségükre, hogy biztos az életükbe jött valami, amiért itt hagyták a sulit, de igen szar, ha az ember elveszíti a barátait- még vállon is veregette Lacát, hogy érezze, most nincs egyedül és kár is ezen rágódnia.
- Jézusom, ne ijesztgess! - egy pillanatra riadtan húzódott hátrébb, majd elröhögte magát. - Hallod, amúgy ez poén lenne! Jöhetnél Diaboliként a jelmezbálra. Nekem nincs jelmezem, szóval lehet, hogy csak egy szimpla maszkot veszek fel - neki sem volt ínyére nagyon a beöltözés, túl kreatívnak se mondhatta magát ilyen téren, de azért lett volna kedve egy jó kis bulihoz.
- Vagy várj, jöhetnél Te is Dominikként, és akkor olyanok lennénk, mint az ikrek - nevette el magát, egyik ötletet jobbnak találta, mint a másikat, bár tény, hogy még mindig a Diabolis verzió vitte a prímet.  
- Egyébként durva, hogy ennyi arcot magadra tudsz ölteni. Néha nem érzed úgy, hogy megkavar? - erre nagyon kíváncsi volt, ő nem biztos, hogy tudott volna így élni, mert bár izgalmas téma volt, s valaki talán áldásként tekintett egy ilyen képességre, talán átok is volt ez egyben. Közben befejezte a halak beetetését és visszaült a helyére.
- Mit szólsz az új diákokhoz? Kiről mit hallottál? - kíváncsi volt, hisz jöttek a Komjáthy testvérek, meg aztán ott volt Zsolna is, akiről szeretett volna egy-két infót megtudni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Nevetett Bogi reakcióján, de már megszokta azt, hogy a lány néha így fejezte ki a nemtetszését valamivel kapcsolatban. Márpedig most úgy tűnt, hogy Boginak nem tetszik az, hogy Dominik csajozik. Pedig egyelőre még nem is volt együtt a levitás lánnyal, legalábbis semmi nem volt kimondva kettejük közt. Egyelőre csak tervezte, hogy jó lenne már előrébb lépni, a kérdés már csak az volt, hogy ez majd mikor következik be. S hogy Boginak ne kelljen szenvedni nyálas gondolatoktól, inkább a Markovits lány szerelmi életéről érdeklődött.
- Mi? Dehogy vagyok féltékeny! - rázta meg a fejét, még hogy ő féltékeny, na persze. -  És igen, szerintem az jobb lenne, ha velünk egykorú tetszene neked, arra áldásomat adnám! - mondta mindezt úgy, mintha mondjuk Boglárka apja lenne vagy a legidősebb bátyja. Pedig még csak rokoni szál sem kötötte őket egymáshoz.  - Te meg ne fulladj már meg közben - látta ám, hogy a csoki tévútra tévedt, egy kicsit hátba is veregette a lányt.
- Jó, nyilván nem így…ej Bogi, komolyan, nem fogom neked részletezni a technikámat. De hidd el, hogy tuti jó - még rá is kacsintott az eridonosra, nehogy azt higgye, hogy mindez csak annyiból áll, mint amit hirtelen felvázolt.  Egyébként meg pontosan ezért nem beszélgetett Bogival ilyen témákról. Attól meg már egyenesen kezdett a falra mászni, hogy a lány ennyire leértékelte magát.
- Te hülye vagy. Mondom, nem vagy csúnya! Tudok olyat, aki szívesen kavarna veled, és ha nem lennénk barátok, lehet rád hajtottam volna - tényleg volt olyan haverja, aki szívesen lett volna Bogival, meg aztán tényleg nem tartotta csúnyának, és éppen ezért próbált némi önbizalmat csiholni a lányba, akin sokszor nem is tudott eligazodni.
- Ó baszki, tényleg! El fogok késni miattad! - jutott eszébe, hogy találkája van Alexandrával, így már pattant is fel a földről. - Te meg kapd össze magad és segíts kitalálnom majd, hogy mit vegyek fel arra a halloweenes bizbaszra - ehhez ugyanis Dominik nem volt elég kreatív, fogalma sem volt arról, hogy mit vegyen fel. Tenyereit leporolva intett még Boginak, majd sietett, hogy le ne késse a randiját a levitás lánnyal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Egy mosoly kúszott az arcára, látva a lány őszinte érdeklődését a mézeskalács szívek láttán. Nagyon úgy tűnt, hogy a hercegnő eddig még nem járt vásárban, de talán ennek épp most volt itt az ideje, így legalább nem volt unalmas a napjuk és Dominik is tudott pár érdekes dolgot mutatni a lánynak.
- Az ott egy professzionális adóvevő, amivel tudjuk fogni a jeleket a holdon élő manóktól - mondta teljes komolysággal, miközben elemelt egy szívet, de ki is tört belőle a röhögés, Zsolna is tudhatta, hogy ez tök baromság. - Mézeskalács szív, van, amelyiken még tükör is van, nézd csak! - egyet átnyújtott a lánynak, hogy megcsodálhassa. - Állítólag régen a parasztok nem tudták kimondani egymásnak szóban az érzéseiket, ezért inkább ilyen szíveket vásároltak egymásnak - mesélte mosolyogva, s a zsebébe túrva már vette is elő a tallérokat, hogy kifizesse ezt a szívet az eladónak.
- Ezt megkapod tőlem - pillantott mosolyogva Zsolnára. - Így ha ránézel, mindig eszedbe fogok róla jutni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Áh nem, tősgyökeres paraszt vagyok - fűzte hozzá nevetve, mintha ő nem lenne aranyvérű, pedig az volt ám, csak egész más családból érkezett, mint a többiek. Sajnos a szülei kviblisége eléggé megpecsételte a sorsát, apja önfejűsége végett nem igazán kötődött az aranyvérű normákat hűen kötődő nagyszüleihez, mint ahogyan az elvárható lett volna.
- Ez csak egy gesztus, vedd úgy, mintha mondjuk egy plüsst kaptál volna - mosolygott, főleg akkor, amikor még egy puszit is bezsebelt, ettől még kicsit zavarba is jött, amit persze csak azok vehették észre, akik igazán ismerték.
- Csak nem megéheztél?- kérdezte egy mosollyal, aztán bólintott. - Lehet itt enni sok mindent, van lángos tejföllel, sajttal meg van disznótoros is. Hm, ettél már olyat? Hurka-kolbász? - kíváncsi mosollyal nézett Zsolnára, aztán mivel kézen ragadták, így sétáltak kézenfogva tovább egyik standtól a másikhoz.
- Komolyan? Akarsz nekem venni egy karkötőt? - mosolyogva fel-le emelgette a szemöldökét, majd átfutotta pillantásával a kínálatot. - Hm, az tetszik - rábökött a karkötőre és fel is emelte, hogy alaposabban szemügyre vegye. - Szerinted jól áll? - fel is próbálta és megmutatta csuklóját a lánynak. Közben a levegőben már terjengett a frissen sültek illata, nehéz volt nem az ételre gondolni. A távolban pedig egy puccosabb társaság tűnt fel, akik szintén úgy bolyongtak a piactéren, mintha most járnának életükben először ilyen helyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Osztan mié te jány? Mikó gyüssz velem újra ganajozni az istállóba’? - direkt tréfálkozott, de közben jót is nevetett, hisz értette a poént és azt is tudta, hogy azért Alexandra is csak viccelődött. Arra mondjuk hirtelen nem tudott reagálni, amikor szóba esett a Tiffany karkötő, mert Dominik családja anyagilag nem volt úgy eleresztve, hogy csak úgy beszerezzen egy ilyen ékszert a leányzónak. S bár tudta jól, hogy nem ezért hozta szóba ezt Alexandra, a srác most kezdte csak érzékelni, hogy mennyire más világból érkezhetett a levitás lány.  - Akkor itt az ideje, szerintem kezdjük majd egy kis hurkával, elvitelre meg kérünk lángost - javasolta, csak közben útba esett az a karkötős bódé, ahol muszáj volt megállniuk. Örült is a srác, hogy ő is kap valamit a lánytól, bár nem akarta, hogy költsön rá a levitás, azért mégis kedves gesztusnak találta. Már épp ki is választották a megfelelő karkötőt, amikor váratlanul rájuk köszönt néhány nagyon csinos lány. Dominik is rájuk pillantott, s közben az is feltűnt neki, hogy ismerik egymást a csajok. A fülét mégis az sértette leginkább, mikor Zsolna annyit mondott, hogy ő csak segít neki karkötőt választani. Dominak ez nem volt az ínyére, eddig még nem kerültek ilyen szituációba, s bizony még szoknia kellett azt, hogy a levitás titkolni szeretné a kapcsolatukat. Azt sejtette, hogy ez nem lesz majd ilyen egyszerű, eddig még sem kellett szembesülnie ilyen helyzettel. Most viszont elég kényelmetlenül érezte magát, pillantása egyik lányról a másikra vándorolt, s leginkább, hogy ne szólja el magát, csak megköszörülte a torkát, s közben bólintott Alexandra szavaira, mintha csak alátámasztaná a mondandóját. A következő pillanatban pedig mellé lépett az egyik lány, s Domi meg is lepődött azon, hogy mennyire rányomult a csaj.
- Hogy mi, úgy érted mi ketten? - mintha csak rosszul hallott volna, ismételte, aztán Alexandrára kapta a pillantását, mert ennél kellemetlenebb helyzetbe nem is kerülhetett volna. Mégis, mit kellene csinálnia? Nem akarta megsérteni a felkínálkozó lányt, de esze ágában se volt vele randizni, viszont azt sem mondhatta, hogy Alexával van együtt, mert akkor lebuktatta volna a levitást.
- Hát izé, majd…majd lehet róla szó valamikor - nyögte be, mert semmi normális kibúvó nem jutott az eszébe, amivel kimagyarázhatta volna magát, közben Alexandrára kapta a tekintetét, amolyan sos ments már ki ebből pillantással.
- Akkor ti nem vagytok együtt? - a Nógrádi lány kérdően fordult Alexa felé, miközben gyanakodva méregette őket, hisz felettébb furának tartotta kettősüket, Dominik meg közben, hogy mentse a helyzetet, odahajolt az őt lattézni hívó lányhoz, megérintette a karját és a fülébe súgott valamit, majd rámosolygott, ezzel pedig talán el is terelte Nógrádi gyanúját. Vagy még sem?
Mindenesetre Dominik próbálta legyűrni a benne rejlő feszültséget, s úgy tenni, mintha teljesen határozott lenne, de azért borzasztóan érdekelte, hogy mit fog mondani Alexandra a lány kérdésére.