37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Artemisia D. Rubya összes RPG hozzászólása (26 darab)

Oldalak: [1] Le
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2023. december 25. 15:59 Ugrás a poszthoz

Szentesi Lilla Kamilla


Ebben a városban minden olyan barátságos és kicsi Londonhoz képest. Semmi zaj, szmog és tömeg. Hallani a szél hangját, érezni a levegő tisztaságát. Majdnem olyan, mint otthon. Erre gondol miközben sétál úticélja felé. Néhány napja érkezett meg, de még csak most jutott odáig, hogy elkezdje a kutatást családjának múltja után. Elsőnek a könyvtárat célozta meg a kezében tartott térképen. A karácsonyi nyüzsgés is egészen másnak tűnik, mint eddig lakhelyén. Megáll a kicsit aránytalan építmény előtt, de csak azért, hogy felhúzza ujjára a fordító gyűrűjét, amit elutazása előtt vételezett a hivatalból. Ott csillog ujján a többi között melyeket általában visel. Fejét felszegve belép, majd balra fordul. A könyvtárat a kiírások szerint az épületnek abban a részében találja. - Jó napot kívánok! - köszön a saját maga számára is furcsán zengő szavakkal. Különleges nyelv ez a magyar. Dallamos, pont mint a sapanyol, de nem olyan gömbölyű és pergő. Inkább kiscsit szögletes. Nehezen áll a nyelvére, ám tetszik a hangzása hősnőnknek. Fekete haját szoros kontyba fogta, kabátja alatt csípőig leérő kötött pulóvert és testhezsimuló nadrágot visel, magassarkú bokacsizmával. A könyvtáros hölgy szimpatikusnak tűnik számára. - Szeretném a segítségét kérni - szólítja meg a hölgyet, megengedve magának egy visszafogott mosolyt. Szigorú vonásai ellágyulnak tőle, de fahéj színű szemének éleslátó, komoly pillantása megmarad. Idegen ő még ahhoz, hogy ne tartsa a formaságokat. Erről eszébe jut, hogy el kell mennie majd a helyi parancsnokságra is, ha itt végez.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 1. 19:44 Ugrás a poszthoz

Ránki Magor


Vannak aurorork, akikről legendák szólnak és szállnak el messze szülőhazájukon túlra. Egy ilyen híresség lakik itt Bogolyfalván, akivel még indulása előtt felvette a kapcsolatot és kért tőle egy találkozót. A levélben megírta ki ő és miért szeretne elbeszélgetni a férfival. A róla hallott történetek szerint nagyon nyugodt, megfontolt, barátságos ember, ugyankkor kiváló auror. Pontosan egy ilyen kollégától szeretne tanácsokat kérni, aki elfogulatlan vele szemben. Nagybátyja hiába parancsnoka a barcelonai kirendeltségnek, tőle nem tudna olyan bátran kérdezni, mert biztos benne, tekintettel a férfi érzelmi kötődésére, hogy óvni vagy lebeszélni próbálná arról, hogy terepre kívánkozzon. Márpedig oda fog jutni. Időbe és sok tanulásba kerül, de ez lett minden vágya. A megbeszélt időre érkezik a teaházba. Haja szoros kontyba fogva tarkóján, kabátja alatt egy puha kézzel kötött fekete pulóver és farmer. Lábán csinos bőr bokacsizma. Vállán táskában lapul ajándéka. Nem bort hozott kivételesen. Kézenfekvő lett volna, de hallotta, hogy a férfi nem iszik ilyesmit. Ezért döntött a csokoládénál. Mielőtt belépne a találkozóhelyükül szolgáló intézménybe előszedi fordító gyűrűjét. Megszokta ugyan, hogy viselnie kell, de néha direkt próbál tanulgatni magyarul. - Joh nápot! - köszön próbálkozásként, majd gyorsan ujjára csúsztatja az ékszert. Az belesímul a többi közé melyeket visel. Mind vörös kövekkel díszített. Ez a kedvence és ennek is van jelentése. Neki mint a titkos nyelvek ismerőjének ez szinte egyértelmű. Legyen az virág, kő vagy jelrendszer, mindegyikkel tudna kommunikálni.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 7. 13:57 Ugrás a poszthoz

Ránki Magor


Érkezésekor azt már tudta, hogy akivel találkozni fog amellett, hogy legendás rendfenntartó, egy kedves ember. Hozzá jóformán csak olyan történetek jutottak el róla, amik tiszteletre méltóvá és megbecsültté teszik még ma is az aurorok körében. Kezét mosolyogva nyújtja a férfi felé köszönés közben. Kölcsönös bemutatkozást követően pedig már el is helyezkedik a neki felkínált széken. - Oh, köszönöm. Nagyon szeretem őket - pillant le a kezein sorakozó ékszerekre, majd tekintetét visszavezeti Magorra, akinek bókját hálás mosollyal fogadja. Teljesen tisztán beszél és érti is most már példaképe szavait, hála a fordítógyűrűnek. - Bevallom nagyon örültem, amikor azt válaszolta, hogy eljön - - vallja be érezhető izgatottsággal hangjában. Reménykedni mert csak a pozitív válaszban, mivel sok nyugalmazott auror, letéve a szolgálatot teljesen elzárkózik a fiatalabb generációtól. - Ezt Önnek hoztam, köszönetem jeléül - nyúl bele táskájába és húz elő belőle egy nagy tábla különleges csokoládét, óarany színű szalaggal átkötve, majd a férfi elé rakja. - Először a családunk borából terveztem hozni egy palackkal, de aztán eszembe jutott, hogy azt olvastam nem iszik ilyesmit - magyarázza mosolyogva döntését. Mivel ismeretei szerint a magyar illem úgy diktálná, hogy férfiembernek alkohol dukál. - Ahogy a levelemben is írtam, eddig kódnyelvekkel foglalkoztam, oktattam a londoni akadémián. Viszont szeretnék terepre menni - fog bele csipetnyi déli vehemenciáva a helyzet felvázolásába. Eközben megérkezik a pincér és felveszi a rendelését. Meglepődve lát egy ismerős italt a lapon. Fahéj szín szemei felcsillannak az otthon ízeinek gondolatára. Azonnal meg is rendel egy pohárral. A horchata de chufa egy tejszerű, nagyon krémes, lágyan édeskés, mandulaízű, igazi spanyol ital.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 8. 18:13 Ugrás a poszthoz

dr. Hollóvölgyi Zsófia


Nyomozónak nem valami eredményes. Vagyis lehet, hogy az lenne, ha több időt és energiát fektetett volna bele a dologba. Viszont eddig épp elég volt megszoknia a teljesen új környezetet, elintézni az áthelyezésével járó ügyeket és találni egy helyet, ahol lakhat mindaddig, amíg tanul. Ahhoz viszont durván túlkorosnak érezte már magát, hogy bevonuljon a Sárkányölő kollégiumába. Bogolyfalva kézenfekvőnek tűnt és még a szerencse is mellé szegődött, amikor sétálgatás közben meglátott egy kiadó táblát a Mennydörgő utca egyik házán. Viszont most nem emiatt jött. Hanem azért, mert úgy hallotta, hogy itt őriznek iratokat mindazokról, akik valaha is éltek Bogolyfalván. Állítólag van egy archívum, az épület alagsorában számtalan irattal. Benne minden rendezvény leírásával, születésekről és halálalesetekről szóló dokumentumokkal. Fordító gyűrűjét ujján idegesen forgatva toporgott reggel tükre előtt, azon tépelődve miként jelenjen meg a hivatalban. Menjen egyenruhában? Hivatalos parancs vagy kérvény nélkül csak dísznek lenne rajta. Nem engednék le úgysem a raktárba. Az meg kevés, hogy hátha elég meggyőző erő már maga egy auror látványa. Megrázta a fejét. Butaság. Magánemberként érkezett. Haja szoros konytba fogva, lábán fekete harisnyája mellé elegáns bokacsizma. Szövetkabátja alatt modern szabású, bordó kötött ruha, nyakából hosszan lelógó lánc, derekán széles bőröv, ujjain vörö köves gyűrűi. Egy hölgyet keres, akiről úgy tudja segíthet. Mindent tud a városról. Annak múltjáról és jelenéről. Elirányították már a portánál, így most az ajtó előtt áll, hogy nem teketóriázva be is kopogjon.


Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 17. 19:01 Ugrás a poszthoz

Ránki Magor


Tényleg egyszerűen csak kedveskedni szeretne a csokoládéval. Minden sajnos nem forog közszájon a férfival kapcsolatban, így nem tudhatja, hogy eszik-e egyáltalán ilyesmit. Az aktáját ki nem kérte és nem végzett feltáró nyomozást ezügyben. Lehet kellett volna. Minden esetre úgy van vele, ezt könnyebben tovább ajándékozhatja, ha esetleg mégsem szereti. A bor ilyen szempontból mégiscsak nehezebb ügy lett volna. Összességében úgy érzi jól döntött. - Szerintem a legtöbben erre azt vágnák rá csípőből, hogy izgalmat meg kihívást - morfondírozik aztán elmosolyodik - Én azért szeretnék terepre menni, hogy érdemben tudjak szolgálni és védeni. A kódnyelvek csodásak! Tényleg. Nem véletlenül vettem fel anno ezt a szakot. Megmentettek már pár kollégát is, de valahogy mégis az indirektségük elkezdett nyomasztani - meséli azzal a lelket átmelegítő lelkesedéssel, ami árad belőle mostanában. Mióta elhagyta Angliát ez egyre többször történik meg vele. Nagyon jó hatással van rá Bogolyfalva légköre. Ez a hely tényleg olyan, mint egy kicsi szelet Spanyolország, csak a sok idegesítő szieszta meg fiszeta nélkül. - Ön mit szeretett benne? - kérdezi ezután, s közben le is teszik elé a kért innivalóját. Lepillant a hosszú pohárban felszolgált finomságra és még fel is sóhajt, ahogy orrát megüti annak kellemes, jellegzetes illata. Az otthon aromája nosztalgiára hívja. Belekortyol míg a választ várja a vele szemben ülő férfitól. A mandula és a tej édes íze azonnal Sardana-ra kel nyelve hegyén. Csodásan van elkészítve. Ez meglepi és örömmel tölti el egyszerre. Megfogadja azonnal, hogy ha haza vágyik, betér ide és mindig meg fog inni egy pohárral. - Bocsánat, csak ez az ital eszembe jutatta az otthonomat -exkuzálja gyorsan magát és figyelmét megint teljes egészében a férfira fordítja. Ritkán engedi meg ezt a fajta viselkedést magának. Munka közben sosem, de most még akkor is, ha egy volt kollégával van, mégsincs szolgálatban. Ezért nem szégyenli el magát és zavarba sem jön csak egy pillanatra.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 20. 12:50 Ugrás a poszthoz

dr. Hollóvölgyi Zsófia


Megkapva a bebocsátást kezét a kilincsre teszi, majd határozott mozdulattal benyit. A helyiségbe lépve, s meglátva a hölgyet, egyfajta kellemes, ajkat kedves mosolyra húzó derű járja át, amiről valahol tudja, hogy gyakorlatilag indokolatlan. Nem ismerik egymást, mégis ez a barátságos hangulat csak nem akar szűnni. Arcára mégis egy kicsit komolyabb kifejezét varázsol a protokoll erejéig. - Jó napot kívánok! - köszön ahogy a nő asztalához érkezik - A nevem - torpan meg egy pillanatra mielőtt folytatná, mert ilyenkor mindig ott van benne az a feszültség itt Bogolyfalván és szülővárosában is, hogy mi lesz, ha akaratlanul is "vele" azonosítják. - Artemisia Damiana Rubya - mutatkozik be ezért most a teljes, anyakönyvezett nevén. Nem trükközik azzal, hogy csak a Damianát mondja, hiszen a Rubya is épp elég jellegzetes. Mondhatná monjuk az egyik nagyon de nagyon távoli rokonukét is, a Rubeust, de tényleg, ugyan minek? Nem szégyelli a családját, csupán nem akar az "Ő" árnyékában élni. Helyette meg szeretné ismerni, igen, ám ezt is csak azért, hogy megérthesse. Úgy gondolja, ha ismeri a druszája múltját, az talán segíthet önazonosabban élni a saját jelenét és még akár a jövőjére is kihatással lehet. Önismereti útja tehát azzal veszi itt és most igazán kezdetét, hogy amit csak lehet megtudjon rokona itt töltött éveiről. Ehhez pedig, megérzése alapján úgy véli, a legjobb helyre jött segítséget kérni.  
Utoljára módosította:Artemisia D. Rubya, 2024. január 22. 20:24
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 22. 20:51 Ugrás a poszthoz

Zófia


Kellemes érzése csak nem akar szűnni. Olyan itt lenni, mint a kandalló mellett ücsörögve kortyolni egy bögre teát. Ezt a képzetet társítja az amúgy teljesen nem ilyen helyzethez magában. A bemutatkozás után rá is térnek ittléte okára. - Úgy tudom, hogy sok évvel ezelőtt itt élt a városban az egyik rokonom. Róla szeretnék megtudni mindent, amit csak lehet - kezd bele történetébe, de mivel ezt kevésnek ítéli ezért folytatja. - Azt hallottam, hogy Önök nagyon gondosan megőrzik a város dokumentumait és talán, ha azokat átnézhetném, akkor...Igazából auror vagyok, de most civilként jöttem, mert ez a saját szívügyem...Bármit kitöltök, amit csak kell... - beszél déli temperamentummal és csillogó, már-már tüzesnek tűnő szemekkel néz a vele szemben ülőre. Írisze fahéj színe keltheti ezt a hatást, ami azonban igen látványosnak mondható. Izgatottan forgatja ezután gyűrűit ujján, s várja mit szól a hölgy. Lehet más a hivatali út és másként kellene ezt az egészet kezelni, de ezt érezte a legjobb megoldásnak. A könyvtár is jó nyom, de ez a hely sokkal ígéretesebb. Egy próbát megér. Reménykedik a sikerben, de azt is elfogadja, ha nemet kap válaszul. Akkor is ott van még néhány ember, akikről a rokona említést tett könyvében.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 27. 08:32 Ugrás a poszthoz

Sr. Bergstein

Frissen vasalt egyenruhában sétál be az épületbe, ahol igazolja magát, majd ellenőrzik pálcáját. Megszokta már ezt a procedúrát, hiszen a londoni minisztériumban is hasonlón kellett átesnie minden alkalommal, ha behívták. Megesett olykor. Nem idegen számára a szituáció, a hely viszont annál inkább. Így amikor útjára engedik kissé tanácstalanul torpan meg az aulában és tekintetével keres valakit, akitől útbaigazítást kérhet. Fordítógyűrűjét ugyanis épp azután sikerült ujjára visszahúzni, hogy a kollégája elmondta merre kellene mennie. Természetesen mindezt magyarul. Igaz már pár szót megtanult, de az a tájékozódáshoz édeskevés. Ezt belátva sétál oda egy szimpatikusnak tűnő hivatalnokhoz. - Jó napot kívánok uram! - köszön neki egy főhajtással, majd kihúzva testét egyenesen áll előtte. Alakját kiemeli a hivatalos auror öltözet hosszúra szabott felsőrésze és a nadrághoz viselt magas szárú bőrcsizma - Ne haragudjon, hogy megszólítom, de a segítségét szeretném kérni. Egy kissé el vagyok veszve itt - vezeti fel problémáját a vele szemben állónak illedelmesen. Haja leengedve keretezi arcát, amin nagyon csekély smink és visszafogott mosoly van jelenleg. Aurori minőségében tartózkodik a túlzó érzelmi reakcióktól, amik általában sem annyira jellemzőek azért rá, annak ellenére, hogy déli vérmérséklettel rendelkezik. Megtanulta uralni természetét. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudna kedves lenni és vidám. Viszont tisztában van azzal, hogy minek hol van a helye. Ebben az esetben viszont ennyi nyitottságot még teljesen elfogadhatónak ítél.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 28. 11:37 Ugrás a poszthoz

Ránki Magor


Elgondolkozik a férfi szavain. Visszagondol gyermek, majd fiatal lány korára és arra a harcra, amit megvívott féltő családjával azért, hogy auror lehessen annak ellenére aki ő és amit tett. Megforgatja a kezén lévő karkötőt. Ösztönös mozdulat ez, mégis fontos számára. - Azt hiszem igen. Valahol hallottam egy ide vágó idézetet. Valahogy úgy szó, hogy a nagy erővel nagy felelősség is jár. Eddig én kibújtam ez alól - válaszolja és tovább birizgálja az ékszert a csuklóján. Ezután megérkezik az otthonát egy pillanat alatt megidéző innivalója, amibe nagyon belefeledkezik. Kicsit zavarba is jön és elpirul, ahogy erre ráébred. Szerencsére a példaképe nem nézi le őt és tartaja azonnal nyeretlen kétévesnek miatta. Néhány korty meg némi fejben véghez vitt nosztalgiavonatozás után gondolatai ismét a helyes sínre kerülnek. - Ennek igazából a családomhoz van köze -mondja majd elneveti magát - Nálunk Rubyáknál mindennek ahhoz van ha jobban belegondolok - magyarázza vidáman, majd ki is fejti ezt a megállapítását. Igazából civilekként beszélgetnek, szóval ennyi bőven belefér. - Volt egy unokatestvérem, aki itt élt egy ideig. Utána kutatok, mert róla kaptam a keresztnevem. Aztán meg Londonban választhattam, hogy melyik továbbképzési helyre jövök és a Sárkányölő volt a tökéletes választás. Két légy egy ütés, valahogy így mondják, igaz? - beszél azzal a délies temperamentummal, ami képes fellobbantani a lelkesedés lángját még abban is, aki nem ismeri hősnőnket olyan mélyen. Mióta a városba érkezett, sokkal könnyebben képes összebarátkozni az emberekkel és természete is nyitottabbá vált.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 28. 12:02 Ugrás a poszthoz

Zsófia


Megérzése nem csalta meg ezúttal sem, és ez örömmel tölti el egész lényét. Bólint párat míg figyeli a hölgy válaszát. Közben az a kellemes, szívet-lelket melengető hangulat pedig csak még erősebbé válik benne. Legszívesebben ujjongva táncolná körbe a helyiséget annak hallatán, hogy átnézheti végzés, vagy bármi más aurori cselvetés nélkül a dokumentumokat. Visszafogja magát. Erős kontrollal rendelkezik, így csak egy mosoly és boldogságtól feltűnően ragyogó tekintet az, amit mutat kifelé a vele szemben ülőnek. Ezután gyorsan átgondolja milyen órái és milyen napokon is vannak a Sárkányölőben. - Esti időpontot szeretnék - adja meg a választ, ám valamiért közlésvágya támad, ezért folytatja - A helyi kirendeltségen oktatok pár kollégát, és a Sárkányölőn is tanulok mellette. Szeretnék kijutni terepre - meséli ragadós lelkesedéssel csengő hangon. Látszik rajta mennyire rajong már a gondolatáért is annak, hogy a képzés nagyjából felétől már kinn lehet valós időben az eseményeknél. Mivel az alapképzést valójában már elvégezte, így az övé speciális esetnek számít. A szakosodás alatt is kimehet majd terepre, éles helyzetekben bizonyítani. Abban állapodtak meg az intézménnyel, hogy a képzési idő felétől kapni fog maga mellé egy jól képzett, rutinos társat. Az ő szigorú felügyelete mellett gyakorlati oktatásban részesül. Ezért a célért éri meg minden reggel felkelnie és kihoznia magából a maximumot. - Jegyzetelnem szabad lesz az iratokból? Készíthetek feljegyzéseket magamnak? - kérdezi ezután, mert bár jó a memóriája, az írás az ami megmarad hosszú távon a legjobban. Képtelen lenne annyi mindent fejben tartani amennyi információra és adatra számít.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 31. 20:08 Ugrás a poszthoz

Hegedüsh Marcell


Néhány dolog ugyan hiányzik neki Londolból és Spanyolhonból, de kíváncsi miket vesznek és esznek a magyarok. Meséltek neki róla, hogy itt is vannak piacok, ahol a legháziasabb dolgokat lehet beszerezni. Kíváncsisága hajtotta ide ezen a szombati délelőttön. Az idő ugyan kicsit csípős, de hét ágra ragyog a nap, amitől már alapból mosolygós a hangulata. Sárkányölős képzésének első hete után elmondhatja, hogy nem lesz könnyű dolga, de minden pillanatát élezi. Mugli fegyverismerettől a pálcás közelharcon és kezitusán át a túsztárgyalásig mindent érintettek az eddigi órákon. Ez utóbbi megy neki a legjobban. Valahogy minden szituációs gyakorlatból sikerült jól kijönnie. Akkor is, sikert ért el, amikor a nem az egyik csoporttársát, hanem oktatójukat, egy nagyon szigorú, már-már kegyetlen és hatalmas férfiembert kellett rábeszélni arra, hogy tegye le a pálcát. Az egyik esetben odáig elment a heyzetgyakorlat, hogy a partnere utána randevúra hívta. Ezt persze azonnal hárította. Kissé értetlenül állt a dolog előtt. Teljesen más itt minden, mint az angliai akadémián. Egészen különös légkör uralkodik az intézményben, vagy lehet, hogy ő változik? Érez magában ilyesmit, de egyelőre inkább annak tudja be, hogy élvezi a képzést és a Bogolyfalván töltött időt. Első hónapjának végén vissza kell térnie Londonba jelentést tenni, de addig is kihasznál minden adódó alkalmat arra, hogy beilleszkedjen ebbe az új és kellemes környezetbe. Fordítógyűrűjének hála kedélyesen cseveg éppen az egyik kofával a padlizsánkrém elkészítéséről, kezében egy szép nagy lila zöldséget tartva. Sosem evett még padlizsánkérmet, de nagyon érdekli milyen lehet. Mosolyogva hallgatja a receptet.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. január 31. 22:06 Ugrás a poszthoz

Hegedüsh Marcell


Fahéj szín íriszű szemeivel rápillant a mellette megszólaló férfira, majd kedvesen elmosolyodik. Érthetelen számára milyen könnyen teszi mostanában. Egyszerűbben teremt kapcsolatokat, mint egész angliai tartózkodása alatt bármikor. Ráadásul ismét ugyanaz a szívet-lelket melengető érzés árad szét lényében, mint legutóbb a hivatalban. Lehet kicsit tovább is néz a másik vevőre mint az illendő volna. Kezében még mindig a padlizsánt fogja és igen valószínű, hogy el sem engedni, hanem megveszi a javasolt fokhagymával együtt. - Köszönöm a hasznos tanácsot. Bevallom sosem ettem még padlizsánkérmet - szólal meg barátságos hangon, hogy azután az eladótól kérjen fokhagymát, mert az a pult túlfelén van felhalmozva. - Ön mit fog készíteni abból? - mutat rá a cukkinire, amit felismert a férfi kezében. Kisugárzása szelíd, mégis melegséggel teli, mint a kandallóban pattogó tűz hője, ami körülöleli az embert a hideg téli estéken. Élénk, kíváncsi tekintettel figyeli az idegent, akinek válaszát várja. Úgy gondolja, hogy megismerni a helyieket és a szokásaikat is hozzájárul ahhoz, hogy megértse unokanővérét. Éveket élt le itt, távol családjától, mégsem volt boldogtalan. Sőt. Itt talált rá az igaz szerelemre, s bár targédiák szegélyezték az útját, a városról minden szavában szeretettel írt a naplójában, illetve az abból kiadott könyvben. Mi lehet Bogolyfalva titka? Talán az, hogy itt valóban ilyen szimpatikus emberek élnek, mint ez a férfi és a hivatalban dolgozó hölgy? Egyelőre még nem tudja erre a választ, csak azt, hogy jó érzés itt lennie.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. február 2. 14:32 Ugrás a poszthoz

Sr. Bergstein

Szerencsére nem kapott visszautasító választ. Mert ennyi erővel a megszólított hivatalnok éppen siethetett is vola valahová. Ezt azért jó ómennek érzi. Nem rest azonnal fel is tenni az első kérdését. - Szeretnék eljutni a külföldi kapcsolatok főosztályára. Azt mondták nekem, hogy ott tudnak felvilágosítani az áthelyezési kérelmemmel kapcsolatban - beszél nyugodt, de továbbra is hivatalos hangnemben. Fahéj szín szemeit a férfi arcán tartja. Tekintete nem mozdul el róla. Végignéznie rajta tiszteletlenség volna. Azt viszont észerveszi, hogy őt a vele szemben álló azért megszemlélte. Az egyenruha teszi biztosan. Sokakra van ilyen hatással, ezt már megtapasztalta. Az más kérdés, hogy ő sajnos csak nagyon ritkán ölthette ezeddig magára. Különleges alkalmakkor. Delegációk érkezésekor, évnyitókon és évzárókon. Ezeken túl ott pihent a szekrényében, várva a következő esélyre. Reményei szerint, innentől kezdve ilyen lehetőségei sűrűbben adódnak majd. Sárkányölősként szinte mindennapi viselete lesz és betölti végre valódi funkcióját. - Ezen felül az auror továbbképzési koordinátort is ebben az épületben kellene felkeresnem, hogy lejelentkezzek nála - egészíti ki mondandóját és megint megenged magának egy lágy mosolyt -Bocsásson meg, hogy ezt mind Önre zúdítom, de amikor megkaptam az útbaigazítást még nem volt rajtam a fordító gyűrűm és egy szót sem értettem abból, amit a portán mondtak - magyarázza meg totális tudatlanáságát remélve, hogy ezzel nem avatta be túl sok érdektelen részletbe jótevőjét, aki talán irányt tud majd számára mutatni. Egyáltalán nem áll szándékában feltartani.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. február 3. 13:27 Ugrás a poszthoz

Sr. Bergstein

Feszült figyelemmel hallgatta az iránymutatást. Megjegyzett minden szót és fejben már azt kezdte tervezgetni mit is fog mondani az ottani hivatalnokoknak, ha végre rájuk talál. Közben néha azért biccentett, de meg nem szakította a férfit beszéd közben. - Értem. Köszönöm szépen - fejezi ki háláját, mert annyit megtanult, hogy ebben az országban ezt ilyen formán szokás. Mielőtt megérkezett próbált megismerkedni az országgal, ami az ő megítélése szerint kicsit hasonlíít saját hazájára. A vendégszeretet és a jó ételek, nameg a borok terén mindenképp. Közben segítője a következő kérdését válaszolja meg, ám az ő fülét megüti egy elejtett félmondat. - Oh...Milyennek találja őket? Már úgy értem, hogy a Parancsnokot és a helyettesét? - hull le róla hivatalosságának egy része, hogy helyébe az aggódó újonc lépjen, aki tartva feletteseitől mindent meg szeretne tudni róluk a nagy találkozás előtt. Elpillant azután a négy nő felé, akikhez majd amikor itt végzett, oda fog menni a vele szemben álló javaslatára. Előttük egy vázában vörös rózsákat látva arra gondol, hogy valamelyiküknek biztosan udvarolnak. Vagy csak a dekorációért felelős mágus nem ismeri a virágok titkos nyelvét. Egyébként viszont mind átlagos minisztériumi arcok. Talán más klisés apróságokat is felfedezhetne rajtuk, ha akarna. Viszont most sokkal jobban érdekli ennek az embernek a véleménye leendő főnökeiről. De vajon ki lehet Ö, aki ennyire bennfentes? Elgondolkozik ezen. - Ne haragudjon, el is felejtettem bemutatkozni, Damiana Rubya vagyok - nyújtja jobbját az úriember felé, hogy egy huszárvágással megtudja annak nevét. Sajátját a fordító gyűrű ellenére, továbbra is fordított sorrendben használja. Valahogy nem áll rá a nyelve az ebben az országban helyes verzióra.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. február 4. 18:26 Ugrás a poszthoz

Zsófia


Sohasem vallott feminista nézeteket. Szeret nő lenni, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Aurorként épp azt tapasztalta meg, hogy bizonyos dolgokra a nők alkalmasabbak, ezért is becsülik meg manapság egyre jobban őket. - Tisztelettel asszonyom, de nem értek egyet - szólal meg, s beszédén most először hallatszik meg aurori mivolta - Fizikai erőben természetesen a férfiak vannak fölényben, ám sokszor a talányok megfejtésében, az érzelmekre hatásban és a megérzésekben a nők nyernek. Valójában azonban ez nem egy verseny. Inkább egyfajta egyensúly játék. Egymás kiegészítése a cél, mivel ez a kulcs a sikeres munkához. - fejti ki véleményét nyíltan, de továbbra is barátságos hangnemben. Saját tapasztalataiból kiindulva teszi mindezt. Kiképzése alatt ugyanis épp az elmondottak miatt szeretett férfi társsal gyakorlatra menni, mert mindig össze tudtak dolgozni és nagy százalékban oldották meg a kiadott feladatokat. Nagyobb arányban értek el sikereket, mint azonos nemű partnerrel. Ezután megkapja a paksamétákat és a tollat. - Köszönöm. Máris nekilátok - mosolyodik el, majd táskájából előveszi összekészített iratait. Elkezd nagyon figyelmesen előbb olvasni, hogy értse miket kapott. Ezután ugyanolyan megfontoltan kitöltögeti a rubrikákat az adataival, aláír a megfelelő helyeken. Mindent nagyon precizen tesz, pedig hajtja az izgalom. Visszafogja vérmérsékletéből jövő hevességét. Ebben nagyon gyakorlott. Londonban valahogy könnyebben ment, de itt sem vall kudarcot.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. február 7. 09:57 Ugrás a poszthoz

Zsófia


Számára ez megint olyan dolog, amivel részben ért egyet. Igenis léteznek férfi és női munkakörök és ez így van jól. Nem kell természetesen kizárni senkit semmiből, ha akarja csinálja bárki azt amit szeretnek. Viszont neki személy szerint a tradiciók és szokások, neveltetése okán is fontosak. Így például olyan bölcsödébe nem vinné a gyermekét, ha egyáltalán lehetne gyermeke, ahol férfi a dada. Neki ez például egy női foglalkozás. Azonban ezen véleményét megtartja magának és csupán bólint egyet mosolyogva. Nem világnézeti eszmecserére érkezett és a hölgyet sem zavarná sokáig. - Köszönöm szépen a segítségét! - veszi kézhez aláírás után a kártyát, majd hálás szavakkal mond búcsút a hölgynek és indul el új otthona felé. Hiszen még ki is kell pakolnia, be kell rendezkednie. Zsebében a kis műanyag lapocskával és a remény ezer meg egy sugarával lép ki az épületből a térre, hogy azután egyenesen a Mennydörgő utcáig meg se álljon.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. március 26. 10:11 Ugrás a poszthoz

Sr. Bergstein


Megkapta a legmegnyugtatóbb választ amit ebben a helyzetben kaphatott. Nem akarta ezután feltartani a férfit, így megköszönte neki a segítséget. Zavarában még tisztelgett is egyet. Náluk szokás a szalutálás. Ebben az országban lehet, hogy nem kellett volna, mert csak a nála magasabb rangú aurorok felé jár ez a tisztelet, mégis helyesnek érezte. Ezután a férfi iránymutatásának megfelelően, csakhamar eljutott céljáig. Az előljárói pedig valóban olyan ember és aurorszerűek voltak, akikre pillantva lerí mi a hivatásuk. Az ügyintézés végeztével Damiana elégedetten távozott, s magában megjegyezte nem csak segítője nevét de azt is, hogy itt majdnem olyan rendesek az emberek, mint soanyolhonban.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. március 29. 15:27 Ugrás a poszthoz

Ránki Magor


Elgondolkozik megint. Úgy látszik a vele szemben ülő aurornak ez lehet a módszere. Arra készteti az embereket, hogy elmélkedjenek. Ujjai megint a karkötőjére tévednek, amit a már emlegetett Alberto Rubya parancsnoktól kapott, amikor beépett az auror kötelékbe. Fontos emlék számára. Tio Berto mindig támogatta és folyton azon volt, hogy megértesse szüleivel, hogy lányuk jó helyen van ott, ahová került. - Néha. Igazából inkább azt érzem, hogy kár volt ennyi évet a katedrán töltenem, amikor annyival többet tehettem volna kinn a való életben. Ez nem bűntudat, inkább megbánás - magyarázza gesztikulálva, majd beleiszik poharába és elmosolyodik azon, ahogy a férfi kijavítja. - Igen, ez az! Két legyet egy csapásra! - reagál vidáman, hogy közben arra jusson, hogy ideje lesz megtanulnia a gyűrű nélkül boldogulni. Úgyis tetszik neki a nyelv. Keres majd egy tanárt és belevág. - Ismeri Tio Bertót? Akarom mondani Rubya parancsnokot? Vagy az unokanővéremet Artemisia Rubya professzort? - kérdezi szélesen mosolyogva. Olyan jó lenne valakivel beszélgetni, aki hallotta már a családjuk nevét. Ritkák az ilyen emberek, mint a fehér varjak, de hátha akad végre egy ilyen személy. Reménykedve néz a vele szemben ülőre. - Azt már kiderítettem, hogy tehetséges táncos volt. Képzelje! Megnyerték egyszer a későbbi férjével a helyi tehetségkutatót. Aztán még azt is megtudtam, hogy itt vannak eltemetve a gyermekei a város széli temetőben. Szomorú történet... - sóhajt megtörten, mint aki átérzi a gyász fájdalmát. Amikor olvasta a nő naplójából készült könyvet már akkor is nagyon mélyen érintette. Hiába teljesen más a természetük, meg tudta érteni. Rokonának megszakad a szíve. Végül ebbe is halt bele. Nem a betegségébe, hanem a bánatba.  
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. március 29. 18:44 Ugrás a poszthoz

Ránki Magor


Fahéjszín szemeiben érdeklődés csillog. Figyelmesen hallgatja a vele szemben ülő férfi szavait. Van egy olyan érzése, hogy nem a kora, hanem az általa megélt élet által tett szert ilyen bölcsességre. Hiszen mennyi lehet? Negyven-negyvenöt? Mindegy is talán. Elvégre épp ezekért a szavakért jött hozzá. A megnyugtatásért, amit most kapott. - Hiszek és köszönöm, hogy ezt mondta. Lehet butaság, de valahol pont erre a megerősítésre volt szükségem egy olyan embertől, aki nem ismer - magyarázza mosolyogva, amiből hála és mediterrán közvetlenség sugárzik. Számára ez kezd újra természetessé válni. A londoni évek alatt magára kényszerített ködös szürkeség után itt végre megint önmaga lehet. - Kár. Tio Berto igazán kiváló ember és persze auror. Apám azt mesélte, hogy az ikertestvére Blas és a nővére elvesztése után teljesen megváltozott. Addig ő volt a család tudálékos mintadiákja, aki mindent jobban csinált mindenkinél és osztotta is az észt mindig és mindenkinek. A végtelenségig fenn hordta az orrát. Aztán jöttek a tragédiák és mára nála önzetlenebb és szerényebb embert aligha ismerek, már amennyire lehet ilyen egy déli temperamentumú ember - mesél tovább kedélyesen olykor belekortyolva italába. Ez a fajta közlékenység is lételeme, ami számára egyáltalán nem kellemetlen. Szeret a családjáról mesélni, a jót és a rosszat is ugyanúgy. Az érzései erősek, de könnyen változnak. Reméli nem untatja a férfit. Ha mégis akkor befejezi azonnal, ám eddig a másik fél érdeklődőnek tűnik. - Igen. Gemmológiát. Egyenesen ő honosította meg a Bagolykőben - feleli büszkén - Hmmm...Talán azt, hogyan bírt el ennyi Rubya férfival a családjában. Ott volt Juan bácsi, az apja, az ifjabb Juan, Blas és tio Berto...Ennyi féltő és az érzéseiket a lehető legfurcsábban kimutató férfiember között egyedül nőként nem lehetett könnyű. Nekem is hasonlóan komoly sereg jutott. Ott az apám meg a két öcsém. Aztán azt is elárulhatná, hogyan talált rá arra Merkovszky nevű férfira, akihez hozzáment...Mi Rubya nők sosem vagyunk valami jók az ilyesmiben. Vagy csak én nem... - neveti el magát mert már megint túl sokat és töményen mesélt. Való igaz ő már csak ilyen. Szerencsétlen a férfiakkal a szó minden és összes létező értelmében. Szereti az apját és a testvéreit, de az agyára is tudnak menni az állandó aggódásukkal. Most is már vagy öt levelet kapott tőlük. Fejenként.  
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. március 29. 20:14 Ugrás a poszthoz

Ránki Magor


Kellemes társaságban könnyű még ilyen komoly témákat is kivesézni. Márpedig az auror igazán kellemes ember. A nyugalom csak úgy árad belőle, ami még Damianára is jó hatással van, mert már nem olyan izgatott. Természetesen tartott a találkozástól, hiszen ő egy zöldfülű, aki vette a bátorságot és teljesen ismeretlenül hívott el egy nagyra becsült veteránt. - Mi Rubyák már csak ilyen makacs és önfejű népség vagyunk - kacag fel jóízűen. Való igaz, hogy tett mindenki véleményére, aki le akarta beszélni arról, hogy auror legyen - Az igazság az, hogy megszöktem otthonról és tio Bertonál bújtam el addig, amíg a kiképzésem el nem kezdődött - nosztalgiázik szélesen mosolyogva - A családom kitért a hitéből. Isten biztos meghallotta őket amennyit szólongatták -tréfálkozik tovább, majd megint belekortyol innivalójába. Sajnos kezd vészesen fogyni. - Olvastam róla. Csodás dolog lehet elemi mágusnak lenni. Sajnos nálunk egy sincs, bár mindannyiunkban lángol a déli tűz - mosolyog a férfira, hogy azután egy kicsit megint csendben maradva hallgassa. Elgondolkodtató dolgokat mond ismét és ez úgy látszik tényleg szokása. - Ebben én is hiszek. Viszont abban is, hogy helyzeteket nem árt teremteni azoknak az okoknak, hogy megtörténjenek. Ha otthon ülök, nem repül be az ablakomon álmaim lovagja, kivéve ha a pizzát hozza, vagy egy meccsen tereli a gurkót és eltéved - magyarázza vehemensen és szó szerint dől belőle a hülyeség. Viszont ez a sok hülyeség legalább vicces. Valóban úgy gondolja, ha ki sem dugja az orrát a világba, akkor elzárja magát a lehetőségektől és nem csak a romantikus jellegűektől, hanem mindtől.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. március 31. 14:27 Ugrás a poszthoz

Ránki Magor


Nagyokat mosolyog és a kedve igazán remek. Teljesen feloldódott, már ha kellett egyáltalán, a férfi társaságában. Mindemellett továbbra is nagy tisztelettel tekint rá és ez minden megszólalásában érződik. Egyfajta követendő példát lát maga előtt. Ösztönös bölcsesség, komoly szakmai tapasztalat és kedvesség. Ilyenné szeretne válni. - Kénytelenek - válaszolja sejtelmesen mosolyogva, ami nevetéssé alakul át az auror másik megjegyzése nyomán. Legyint egyet és ezután szólal meg csak - Látna minket otthon, mikor azon vitatkozunk melyik bor lesz jó a vacsorához. Kész tűzvész - ecsetel egy átlagos estét a családjával. Ezek a viták sosem komolyak, de egy idegen számára eleve a spanyol nyelv gyosasága, harsányság és az egész habitusuk ijesztő lehet. Elfogy az itala. Elgondolkozik, hogy rendeljen-e még valamit és szeme megakad a sokat hallott fura nevű édességen a madártejen. Rendel. El sem tudja képzelni, hogy mit fog kapni. Ezután folytatják a kedélyes beszélgetést. - Valahogy nem tudom önről elképzelni, hogy egy emeletes házban lakjon. Ha már terromágus, biztosan van egy kicsi háza a város szélén. Sok virággal, meg növénnyel. Nekem is furcsa volt megszoknom, hogy nincs ott a szőlőskert, és amikor Londonban felnéztem az égre, esküszöm hiányoztak a csillagok. Jaj és a napfény! Önnek mi a hobbija? Mert kell, hogy legyen. Az auror élet mellett le kell valahol vezetni az embernek az élményit, nem? - beszél megint szélesen gesztikulála és arcáról nem tűnik el a mosoly. Honvágya van, de még nem akar hazalátogatni. Jobb nekik egymást távolról szeretni. Erre már rokona is rájött és neki is ez vált be mostanság.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. április 2. 07:22 Ugrás a poszthoz

Ránki Magor


Érdeklődve, nagyra nyílt szemekkel hallgatja a férfit. Mindig is érdekelte az elemi mágia és most itt ül egy, aki még beszélgetni is hajlandó róla. Kap az alkalmon. Azok az emlegetett lehetőségek, amik jönnek és vannak és meg kell ragadni őket. - Tényleg igaz az, hogy érzi a föld mágneses erejét? Meg az, hogy képes kinöveszteni a földből bármilyen növényt ami aztán burjánzik? Ha ez igaz lenne...Apám és Edmundo kitér a hitéből. Már évek óta nemesítik a szőlőt, hogy termőbb legyen, de ha megtudnák, hogy elég lenne hozzá némi terromágia...Mondja, hogy igaz, kérem... - beszél nagyon gyorsan és közben levegőt is alig vesz, amit igen, azt is észrevétlenül. Ezért lehet, hogy a fordítógyűrűje itt-ott lemarad. Oda se neki. Majd megismétli az esetleg anyanyelvén kimondott részeket. Ezután rákérdez a férfi szabadidős tevékenységeire és nem csalódik. Erre is felel neki. Ráadásul nagyon érdekes dolgokat csinál. - Egyszer szivesen megnézném őket. De nem akarom ám, hogy azt higgye ám, hogy zaklató vagyok - nevet fel kissé belepirulva a gondolatba. Sosem tenne ilyesmit még akkor sem ha rajongana valakiért. Mondjuk egy zenészért és kiderülne, hogy ott lakik a mellette levő házban. - Most megfogott. Bevallom családom szégyenére nem szeretek táncolni. Tudok, mert ez a családi hagyomány, meg a vívás és az íjászat, de én a legjobban kódfejteni szeretek. Ide sorolhatjuk a keresztrejtvényt meg persze a florográfiát, vagyis a növények jelentéstanát és egyéb hasonló dolgokat - válaszol vidám, napsugaras mosollyal. Végre levetkőzheti a szigor és kimért diplomatikusság álruháját, amit diák kora óta azért húz magára, hogy komolyan vegyék. Erre volt szüksége az iskolapadban, az akadémián, a katedrán és erre lesz majd a terepen. Viszont szerencsére itt nincsen.
Utoljára módosította:Artemisia D. Rubya, 2024. április 2. 07:22
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. április 10. 15:45 Ugrás a poszthoz

Dénes


Családja már megint szabotálni próbálja. Nincs jobb dolguk, mint őt valahogy eltántorítani a tereptől. Most éppen az anyja akciózott és szervezett be neki egy vakrandit. Isten tudja kivel fog ma találkozni. Mert fog, az már biztos. Anyja kérlelte, hogy csak egyszer tegye már azt, amit kér tőle. Szívesség lenne egy régi barátnőjének, aki aggódik, hogy a fia sosem nősül meg és ő így nem kap unokát. Mia ezt úg, fordította le magában, hogy a pasas vagy olyan csúf, hogy ha leküldik a tárnába, feljön a szén. Vagy olyan okos, hogy messze elkerüli a kapcsolatok aknamezejét. Mindkét esetben úgy végződik majd az este, ahogyan szeretné. Ezért mondott rá igent. Túl nem gondolta a dolgot. Azért nem egyenruhában ment, bár fontolgatta. Kellemes az idő ezért megmaradt a jól bevált klasszikus kis fekete ruhánál és hozzá egy vörös körömcipőnél. Hozzá egy laza blézer és kész. Haját kiengedte,  a sminket nem eröltette. Kimerült szempillaspirálban és egy vörös rúzsban. Így lép be a pizzériába. Ez is egy fricska családjaik számára.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. április 16. 20:52 Ugrás a poszthoz

Nádor


Megint le kellett adnia egy kérvényt. A diplomája honosításához a londoniaktól és az Akadémiáról csak most érkeztek meg az iratok. A türelmet nem igazán ismerő déli vére már forrt, de nem tehetett mást. Kivárta míg megőrölték a dolgot a bürokrácia malmai. Tanulás mellett ugyanis szeretett volna a bogolyfalvi kirendeltség állományában oktatni, hogy ne kelljen a spórolt pénzét teljesen felélnie. Viszont ezt addig nem tehette meg, míg képzettségét nem tudta igazolni és fel nem vették auror pozícióba a városban. Kora reggel óta rohangált egyik irodából a másikba, mire csak sikerült elvileg mindent a megfelelő helyre leadni. Köznem úgy megéhezett, hogy úgy döntött eszik valamit a hivatal cafeteriájában. Civilként áll be a sorba. Bordó blúzt, galambszürke ceruzaszoknyát, hozzá elegáns körömcipőt visel. Kapbátját letette egy asztal mellé, foglalva a helyét. Haja egy részét felkonytolta, míg a többi kiengedve terül szét hátán. Ujján még mindig viseli fordítógyűrűjét, de már egész jól halad a nyelvtanulással. Káromkodásból egyenesen jeles a teljesítménye. Hála a bolodos természetű és mocskos szájú csoporttársainak. Először csak cukkolták, aztán megtanították a legobszcénabb szavakra, de most már tényleg segítenek neki és értelmes dolgokra is okítják. Viszont annyira még nem biztos magában, hogy az ékszer nélkül próbálkozzon. A magyar nyelv nehéz és trükkös. Ott van például a madártej. Ha nincs a gyűrű, most nem tudná, hogy egy hihetetlenül finom édesség.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. április 17. 06:18 Ugrás a poszthoz

Nádor


Kisebb tanakodást követően tálcáján egy tányér dúsan megpakolt gulyáslevessel, mellé második fogásként négy mutatós fej rántott gombával és hozzá desszertként somlóival indul el asztala felé. Odaérve meglepetten tapasztalja, hogy leültek mellé. A férfi pedig már majdnem neki is látott az evésnek. Viszont nagyon kedvesen szabadkozik a székfoglalás miatt. - Üdvözlöm! Semmi baj. Nagyon sokan vannak ma tényleg. Biztos jó itt az étel, vagy csak közel van - mondja vidáman mosolyogva, majd leegyensúlyozza tálcáját és leül. Szorgosan rendezgeti a tányérokat, hogy azután ő is nekilásson az evésnek. - Jó étvágyat! - kívánja és belekanalaz a levesbe. Finom. Meleg de neki nem elég csípős. Elveszi az asztalon álló üvegcsék egyikét, amiben sejtése szerint az erőspaprika szósz található, aztán megcsípőzi a levest. Elkavarja és újabb kóstolás után már elég tüzesnek érzi. - Látom egyforma desszertet fogunk enni. Megkérdezhetem milyen? Még sosem ettem, de ez tűnt a legszimpatikusabbnak - kérdezi két falat között. A leves sós és csípős ízét nagyok kellemesnek találja. Hasonló ételek náluk is készülnek ezért ezt meg is jegyzi magának, mint megtanulandó receptet. Odapillant a férfi tányérjára. Ramennek nézi azt amit eszik, de azt nem látott az étlapon. Valószínűsíti tehát, hogy otthonról hozta. Ha pedig így van az azt jelentheti,
hogy itt dolgozik. Következtet magában, csak úgy a kíváncsiság végett.
Artemisia D. Rubya
Auror, Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 42
Összes hsz: 43
Írta: 2024. április 21. 07:36 Ugrás a poszthoz

Nádor


Fülelnie kell a válaszra a zajban. Az evőeszközök csattogása és a körülöttük beszélgetők hangja méhek monoton, de hangos zümmögésévé áll össze. - Nekem tetszik. Az otthoni hangulatra emlékeztet. Intenzív illatok, hangzavar és sok-sok ember, akik jóízűen esznek. Nálunk ez után jön a szieszta - pillant körbe a kantinon, aztán nekikezdenek az evésnek. A leves forró és miután tett még bele erőspaprikát, megfelelően csípős is, pont ahogy szereti. - Kíváncsi leszek rá, mert itt még egy desszertben sem csalódtam. Tudja nagyon szeretem az édességet - meséli széles mosollyal és lelkesen kanalazta a tüzes levest két mondat között. - Legutóbb a madártejet próbáltam ki. Először nem értettem a nevét. Azt hittem a gyűrűm romlott el, de aztán kihozták és meglepődtem. Isteni volt. Önnek mi a kedvence? Vagy mit ajánlana, hogy mindenképp kóstoljak meg? - cseveg temperamentumosan, de egyértelmű vidámsággal. Kisugárzása nagyon barátságos. Fahéj szín szemei csillognak és őszinte kíváncsiság olvasható ki belőlük. Élvezi az életet, ami itt sokkal verőfényesebb, mint Londonban.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Artemisia D. Rubya összes RPG hozzászólása (26 darab)

Oldalak: [1] Fel