33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: « 1 2 ... 29 ... 37 38 [39] Le | Téma száljai | Témaleírás
Tóth-Kiss Anabella
Előkészítős


Fecsegő Poszáta
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 40
Írta: 2021. október 15. 22:10 | Link

Zayday

Külcsín


Nagy szerencsém volt, hogy nem kellett még messzebb elbóklásznom a többiektől, ugyanis egy nálam idősebb lány megtalálta az elveszettnek hitt lasztimat. Anya mindig mondta, hogy ne álljak szóba idegenekkel, de az illető nem tűnt se emberevőnek, se gonosznak. Mondjuk anya szerint a látszat sokszor csalt, így azért próbáltam óvatosan kezelni ezt a helyzetet is. Egy jármű robogott el épp mellettünk, amire kicsit összerezzentem, hátrébb is léptem picit.
- Ez az én lasztim - feleltem kissé bátortalanul a lánynak, aki egyébként nagyon csinos volt. Reméltem, hogyha felnövök, én is legalább ennyire szép leszek majd. De persze nem bíztam el magam, hiszen nem ismertem még a másikat, így egyelőre megtartottam a köztünk lévő biztos távolságot. Apa már csak a munkájából kifolyólag is mindig kiemelte, hogy vigyázni kell mindenkivel, akit nem ismerek, úgyhogy egyelőre óvatos maradtam a másik féllel szemben. Jobban végignézve őt egyáltalán nem tűnt veszélyesnek, de mégsem találkoztam még vele soha, úgyhogy a szüleim intő szavai folyamatosan ott csengtek a fülemben.
- Anabella vagyok. Sok emberrel vagyok itt. Egy egész csoporttal meg itt van a tanár néni is a játszótéren - mondtam végül remegő hanggal egy kis bátorságot merítve, közben pedig igyekeztem a lehető legmagabiztosabbnak látszani.
- Te ki vagy? Honnan jöttél? - kérdeztem végül vissza, hiszen kíváncsi voltam, hogy mégis kivel állok szemben.
- Talán te is modellkedsz? - folytattam a beszélgetést immár kicsit bátrabb hangnemben, mivel eszembe jutott, hogy anya szokott nézni egy műsort, ami modellekről szól, és a lány hasonlított az egyik szereplőre. Anya szerint a modellek nem túl okosak, de a jó kinézetükkel sok mindent el tudnak érni az életben. Nem tudtam, hogy mire gondolt ez alatt, de általában igaza volt a meglátásaival kapcsolatban, így hittem neki.
- Visszakaphatom a labdát? - kérdeztem a lánytól, majd arra gondoltam, hogyha nem emberevő, és nem veszélyes, akkor talán még játszhatunk is kicsit. De persze, amíg mindebben nem voltam biztos, addig csak óvatosan szemléltem a másik személyt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zayday Hudson
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. október 27. 12:21 | Link

Anabella
Mivel tanácstalan vagyok, hogy ez a kislány a játszótérről, vagy a föld alól bukkant fel abbahagyom a környék pásztázását, de legbelül az az érzésem hogy bizony a többi gyerektől kóborolhatott el ez a kis vörös szépség, aki olyan szépséges mint a nyári alkonyat. A kis szeplői a huncutkás mosolya felett elrabolják a szívemet már az első elmondott szónál, amit felém intézett. Próbálom komoly fejjel hallgatni a mondandóját, de nem tehetek róla hogy a mosolygásomat nem tudom elfojtani, én ennyi idősen elfutottam volna a másik irányba, egy idegen elől aki a labdámmal a kezében leguggol elém, és elkezd nekem szövegelni.
- Igazán szép lasztid van kislány. – hopp, pattintom a földön, és mivel nem pattan el máshová, egyértelműen újra a kezemben landol. Odadobom neki, majd nagyon gyorsan visszakapom a kezembe. Elég ügyes. A kortársai közül már elég sokan képesek figyelni az őket ért ingerekre, bár én mindig is kétbalkezes gyerek voltam. Nem emlékeztet magamra a csöppség, aki már pár centivel nagyobbnak tűnik a kezében a labdával. Arra gondolok, hogy ez a kislány nagy népszerűségnek örvendhet a társai között, hiszen a barátságosság és a tüneményesség rendkívül jó párosítás. A kissrácok szívét már biztos ellopta, és tuttira veszem hogy amint megtanulnak írni, már kapja is a szebbnél-szebb leveleket.
- Nagyon örülök Anabella, nagyon illik a neved hozzád. Mint egy igazi hajas baba, úgy nézel ki. – simítom végig a kislány arcát, észreveszem hogy a kezei piszkosak. Biztosan a játék közben koszolódott be. Előveszek egy nedves törlőkendőt, és megtörlöm a kezecskéit.
- Így ni, látod szép tiszta lett! Az én nevem Zayday, és ide járok a Bagolykőbe. Szabad? – kérdezem, majd kinyújtom a balomat hogy megismerkedésünk örömére fogjunk kezet.
- Modellkedni? Ez nagyon kedves tőled, de én nem vagyok egy modell alkat. Bár azt tanácsolom neked, hogy te legyél modell, mert csodaszép vagy! – mondom mosolyogva a lánykának, majd megérintem a pisze orrát. Mivel már megfájdult a lábam, felállok és továbbra sem veszem le róla a tekintetem.
- Jaj, persze! A lasztid, tessék! – adom át neki a gömbölyű micsodát.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Tóth-Kiss Anabella
Előkészítős


Fecsegő Poszáta
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 40
Írta: 2021. november 7. 01:59 | Link


Zayday

Külcsín


A másik már nagyon gyakorlatiasnak tűnt a lasztizás terén, ráadásul még a labdám is tetszett neki. Ez külön piros pontnak számított nálam feléje.
- Köszi, anya is azt mondja mindig, hogy egy igazi hajasbaba vagyok. Otthon van sok babám meg van nekik egy nagy házuk is. Itt is volt egy babám, de van egy lány, aki mindenki orra alá borsot tör... Egyik barátnője maciját is kisajátította meg az én babámat is. Mondjuk vele nem érdemes packázni, mert rendesen ellátja az ember baját - meséltem a modell kinézetű lánynak panaszosan. Játék közben piszkos lett a kezem, de az új ismerősöm letörölte a koszt róla. Én nem ellenkeztem, mert anya is arra tanított, hogy a tisztaság az első. Úgy tűnt, hogy ebben a dologban mindketten megegyeztek. Aki pedig anyura hasonlít, az csak jó ember lehet.
- Köszönöm. Én is a Bagolykőre fogok majd járni. Örvendenek - nyújtottam oda viszonzásul a kezem a lánynak. Megállapítottam magamban, hogy nagyon barátságos és szimpatikus lány volt. Ezt persze nem közöltem vele, mert megtanultam otthon, hogy jobb, ha megtartom magamnak a véleményem, hiszen sokszor félreértés lehet a vége, ha megosztom azt másokkal.
- Szerintem az vagy. Hogy én modell? - kérdeztem vissza, és elvigyorodtam, miközben a lány megérintette a nózimat. Úgy gondoltam, hogy ő simán elmehetne modellkedni, bár nem tudtam, hogy mennek ezek a dolgok. Magamról már kevésbé
 tudtam elképzelni, hogy modell legyen belőlem. De azért jo lett volna...
- Köszönöm. Te hogy kerültél ide? Hol vannak a szüleid vagy a tanár nénid? - kérdezem meg a másiktól. Én egyedül tutira nem maradhattam volna kinn az utcán, mert mindig volt felügyeletem. Most sem voltam túl messze a többiektől.
- Van kedved labdázni kicsit? - néztem nagy szemekkel a lányra. Ügyesnek tűnt, úgyhogy szívesen játszottam volna vele. - kérdezem meg a másiktól. Én egyedül tutira nem maradhattam volna kinn az utcán, mert mindig volt felügyeletem. Most sem voltam túl messze a többiektől.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zayday Hudson
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. december 31. 19:11 | Link

Anabella
(zárás)

A kislány nagyon hasonlít egy lányra, akivel én gyerekkoromban sokat játszottam Atlantában. Azt hiszem hogy elköltöztek még amikor nagyon kicsi voltam, de ezek ellenére is szép emlékeket kelt bennem a gyermeki bája. Jó lenne még ilyen picűrnak lenni, gondtalannak és tölteni a felhőtlen gyermekkoromat. Sohaország, ha létezel küldd el hozzám az egyik elveszett fiút, aki elrepít a szigetre. A fiatal felnőttkor olyan sok búval és bajjal jár, főleg a párválasztás terén. Reménytelenül szerelmesnek lenni nem lenne túl jó dolog, és mivel még viszonzott szerelem sincsen nem szólhatok. Mi van velem? Ezelőtt nem akartam fiúzni, de annyira szeretnék már valakivel hideg téli estéken egy fotelban összebújni, és hosszan álmodozóan csókolózni. Én és a csók, még csupán egyszer találkoztunk de tetszett a helyzet. A lányka vidám kacagása zökkent ki, és kapcsolok hogy itt áll előttem az apróság.
- Nekem otthon rengeteg babám van még meg kiskoromból. Tudod, el szeretném majd ajándékozni a rászoruló gyerekeknek. Az a lány belevaló kis csajszi, de nem szabadna másét elvenni. Szólj csak a tanárnéninek. ő fog tudni segíteni. – tanácsolom neki újra a többi gyerek felé tekintve. Ez a lány igen bátor, hogy egymaga elsétálgat a társaitól. Nem tudom, de remélem hogy nem közösítik ki, mert az olyat úgy nem szeretem. A vidámsága viszont az ellenkezőjéről tanúskodik, így szerintem kis magányra vágyott vagy újabb társaságra. Az pedig megérkezett hozzá, az én személyemben. Tessék, kis barátnőre vágytam és meg is lett. Nem is kapcsolok hogy hozzám beszél, ezért vissza is kérdezek egyszer, de mire a kérdésem végére érek visszaemlékezem. Nem figyeltem, és emlékszem rá? Mi a szösz.
- Én, csak erre sétálgattam. Tudod, a fenti suliba járok biztos hallottál már a többiektől a Bagolykőről. Végző éves vagyok, így már elég nagy kislánynak számítok. – kacsintok mosolyogva rá, majd helyeslően bólogatok.
- Persze hogy van kedvem! Na, gurítsuk vagy dobjuk?- kérdezem a kislánytól, és újból guggolva várom a játékunk kezdetét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Tóth-Kiss Anabella
Előkészítős


Fecsegő Poszáta
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 40
Írta: 2022. január 1. 01:35 | Link

Zayday

Külcsín


/Zárás/


- Ez nagyon jól hangzik. Ha nagyobb leszek, és kinövök a babázásból, akkor majd én is odaadom a babagyűjteményemet a rászorulóknak - mondtam a másiknak elgondolkodva. Akkor anya már biztosan engedni fogja ezt. Most még nem ajándékozom oda senkinek őket, mert még játszom velük, meg anya sem örülne neki, mert ahogy elmondta, megdolgozott értük rendesen.
- Igen, belevaló lány, csak sajnos másoknak szeret ártani. Már párszor lett szólva emiatt a tanároknak, de így sem akarja leállítani magát - válaszoltam kissé panaszosan Zayday-nek. Reméltem, hogy egyszer majd valaki úgy megregulázza, hogy nem lesz kedve többé ilyet gonosz tetteket elkövetni.
- Az nagyon szuper! Én is oda fogok járni, ha végeztem az előkészítőben. Már nagyon várom - feleltem neki lelkendezve. Kicsit azért tartottam tőle, hogy mennyire lesz nehéz a tanulás, de ha ő már végzős volt, ez azt jelentette, hogy nem volt lehetetlen kijárni a sulit. Legalábbis ő egy élő példa volt erre. Persze azért mindig is úgy voltam van vele, hogy hiányozni fog az előkészítő, mert szerettem ide járni, de izgatottan vártam azt is, hogy megkezdhessem a Bagolyköves éveimet.
- Gurítsunk! - mondtam rögvest, majd el is kezdtem feléje gurítani a lasztit. Egy ideig labdáztunk, majd az egyik tanár néni magához hívott, és elbúcsúztam az új ismerősömtől.


/Köszönöm a játékot! Cheesy/
Utoljára módosította:Tóth-Kiss Anabella, 2022. január 1. 01:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lafayette David Saint-Venant
Prefektus Levita, Negyedikes diák


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 61
Írta: 2022. január 12. 14:32 | Link

Layla
- Tudod, milyen nap van ma? -

Visszajönni a családjátok mindig olyan mehh. Nem akarja otthagyni őket, de már vissza is jönne, mert végre van miért. Kezd beintegrálódni, na és hát Layla társasága igazán emeli a színvonalat, mit ne mondjon. Tagadhatatlanul vonzónak találja a lányt, de ezen a ponton inkább jó haveri iszonyban vannak, néha összefutnak itt-ott, egyszer-kétszer repültek is már és passzolgattak egy-kettőt... Na, úgy érzi, alakul ez a dolog, ha nem más, lesz egy remek haverinája, bár a tény, hogy többször rajta felejti a szemét az egészségesnél kicsit megvétózza ezt.
De most is például úgymond közös programon vannak: játszótér. Csak kijöttek beszélgetni, mert whynot. Körülöttük a gyerekek zsibonganak, ő meg Laylát löki meg néha finoman, hogy feljebb és feljebb szálljon. Már majdnem hercegnős! Csak hát ott a pimasz vigyor a képén.
- Na és summa summarum, Michelle erősen gondolkodik, hogy ide írassa be Vincentet és Isabelle-t is majd. Mondtam neki, hogy már nem egy en bloc fegyenctelep az iskola, én is jó helyen vagyok, de a Rellonért nem kezeskedem. Erre kiröhögött, érted? Csak úgy! - Elég ránézni a fejére, nem vette zokon, sőt, ő is a nevelőanyjával röhögött a dolgon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 142
Összes hsz: 173
Írta: 2022. január 12. 14:40 | Link

Lafayette
elfelejtettem | emlékeztess

A hintában ülve élvezi, ahogy hosszú, vörös hajába bele-belekap a hűvös téli szellő. Nem gondolta volna, hogy Lafayette-el ilyen jóba lesz majd, először csak egy könnyed teázásnak indult, aztán lépten-nyomon egymásba botlottak, míg végül már szándékosan vágtak neki a közös programoknak. Maga sem tudná megmondani, miért nem érzi feszélyezve magát mellette, bár igaz, ami igaz, sokszor jön zavarba attól, ahogy a fiú ránéz. Néha félre-félrever a szíve és persze kapta már rajta magát, hogy akkor is a levitáson jár a pici buksija, mikor nincs vele. Mégsem tulajdonított neki nagy jelentőséget, hiszen csak barátok.
Lehunyja szemeit, ahogy a lökés hatására ismét a legmagasabb pont felé közeledik, s amikor elindul visszafelé, még egy mosoly is kerül ajkaira. Ez a görbe azonban a fiúnak szól és a sztorinak, amiben éppen benne van.
- Bár a rellonosok közel sem olyan megátalkodottak, van azért igazság a szóbeszédekben. Én is kinevettelek volna - meg sem próbálja visszatartani, kibuggyan belőle a tőle megszokott angyali kacagás, amiért egyébként nem lehet rá haragudni. Annyira kedvesen, édesen cseng, egyszerűen betölti az ember szívét és melegséget áraszt. - Bánod, hogy levitás lettél? - kérdőn pillant Lafira, talán még feje is kissé oldalra biccen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Lafayette David Saint-Venant
Prefektus Levita, Negyedikes diák


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 61
Írta: 2022. január 13. 02:12 | Link

Layla
- Kiss the Redhead -

Mindig olyan emberekkel próbálta körbevenni magát akár tudatosan, akár öntudatlanul, akik nem árasztják magukból a feszültséget, akikben van kedvesség, melegség. Valószínűleg azért is, mert a saját családja egy merő káosz és keresi azokat a kapcsolatokat, ahol nem kell ugyanazokkal a problémákkal szembesülnie. Layla ilyen színfolt az életében, s noha még nem tudja, hogy csak egy folt marad-e, vagy idővel kirajzolódik rendesen, szeretné azt hinni, hogy nem csak elsuhan majd a semmibe a barátságuk (vagy bármi más) a ballagásukkal.
- Jó, te túl jó lélek vagy, Layla. - Megforgatja a szemét kicsit sunyi mosollyal a szája szegletében.- Egyáltalán tudsz te rosszat gondolni arról a bagázsról? Ott van az a Jeremy jó ég tudja, kicsoda. Az az agyonvarrt gyerek a mesterképzésről, asszem tőled egy évvel kisebb. Ne mondd nekem, hogy nem úgy néz ki, mint valami zugdrogos. - Hát, biztosan mondtak már szebbeket a rellonosokra... Nem, aligha. A Rellonnak lett az évek alatt egy alaphíre, sajnos. Bár mostanság látott egy-két ritka szép lányt ott, mint például azt a Cassandra Romanovát, hát úristen! De róla meg ordít, hogy valami nem kóser vele, nem normális, hogy ennyire vonzónak találja minden srác maga körül, sajnos beleértve őt is.
- Az egyedüli konszolidált arcok ott az a néhány lány, meg a prefektusaik. És finito, caputo, nada, nincs több. - Elég kemény standardjai lehetnek, és láthatóan nem ismer normális rellonosokat.
Oh holy cow... Egy másodpercre elbambul, de tényleg csak egy másodpercre, mert annyira jólesik a fülének ezt a kacajt hallgatni. Veszélyes dolog, nem kellene rászoknia, de nem bírja nem értékelni, hogy Layla nevetése olyan, mint a szélcsengő csilingelése. Minden nap hallgatná, és minden nap ugyanolyan idiótán tudna bámulni a tulajdonosára.
- Bánni? Hmm, nem. Határozottan nem. Szerintem a jellemem sokkal közelebb áll hozzájuk, mint más házakhoz, deee... mindannyian keverékek vagyunk, nem? Ez csak azt jelenti, hogy több levitás szorult belém, mint eridonos, navinés vagy rellonos. Ettől még tudok én seggarc lenni, ha megstrapálom magam. - Határozottan gonoszul vigyorodik el, miközben a visszalibbenő Layla hintáját elkapja kétoldalt és tisztes karizommal meg is tartja, hogy szinte gorombán közel kerüljön a lány arcához.
- Ha gonosz farkas lennék, most felfalnálak. - Azzal a lendülettel lök rajta egy újabb szelídet, hogy folytathassák az amúgy meglehetősen romantikus felhangú játszadozásukat. Elvégre rajtuk kívül kb csak szülők és gyerekek tartózkodnak idekint most.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 142
Összes hsz: 173
Írta: 2022. január 19. 12:57 | Link

Lafayette
elfelejtettem | emlékeztess

- Nem lehet egyetlen ember miatt egy egész házat elítélni - von vállat hanyagul, mert hát való igaz, simán rávághatná, hogy minden rellonos veszélyes és lehetetlen alak, akiktől óvakodni kell... Csak hát a többi házban is van ilyen. Layla sem tipikus navinés, rengeteg eridonos vonás is felfedezhető benne, sőt egyenesen csoda, hogy nem oda került beosztásra. - Ettől függetlenül tényleg vannak elég érdekes alakok a zöldeknél - elhúzza száját, mert nem egy és nem kettő volt, aki annak idején piszkálta alakja, hobbija, szenvedélye miatt. Rengeteg gonoszkodásnak volt kitéve, még meg is átkozták egyik alkalommal, aztán már csak a nevetésüket hallotta maga mögött. Bárcsak képes lenne megvédeni magát! - Szóval szerinted jófejek a rellonos lányok? - erre a kijelentésre felkapja a fejét és rögtön azon gondolkodik, milyenek is ők? Vajon Layla hasonlít rájuk? Esetleg kellene hasonlítania? Amikor rájön, mennyire buta kérdést tett fel, alsó ajkába harap, ezzel is próbálva legyűrni a zavart, mely pír formájában rögvest megjelenik arcán. A fenébe!
- De biztosan nem akarnál, mert... - kezd bele a magyarázatba, azonban ekkor a hintát elkapja a két erős kéz és míg az egyik pillanatban messze szállt a széllel, most veszélyesen közel kerül Lafayette-hez. Mintha percek, sőt órák telnének így el, mozdulatlanul, hatalmas őzgida szemekkel bámul vissza, szíve összevissza verdes, s egy pillanatig nem tudja, hogy ijedtében vagy zavarában szaladjon inkább világgá. Ajkai enyhén elnyílnak, szólni akar, azonban a gonosz farkas kijelentés minden gondolatot kitöröl elméjéből. Nem tudja elfelejteni, hogy a báránynak hitt Nathaniel végül ordassá változott és el is kapta az ártatlan áldozatát. Ezen megvilágításból már másképp érzékeli a pillanatot, csakhogy továbbra is dermedten várja a folytatást, miszerint a hinta elinduljon.
Ekkor ugyanis az addig benntartott levegő végre kiszabadul és rájön, hogy kivel áll szemben. Felismervén, hogy nincs veszélyben, mert a levitás vigyáz rá, végre valahára mosolyra kunkorodik ajkának széle. - És mi van akkor, ha nem a szegény Piroska vagyok, hanem a vadász? - felvonja fél szemöldökét, mert bár lehetetlen elképzelés, azért jó érzés, hogy ebben a történetben nem kell mellékszereplőként hagynia másoknak, hogy feje felett görgessék az eseményeket, hanem lehetne ő az, aki megteszi ugyanezt. Bár, ha Lafayette a farkas, talán nem is olyan ördögtől való dolog Piroskának lenni...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Lafayette David Saint-Venant
Prefektus Levita, Negyedikes diák


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 61
Írta: 2022. január 19. 13:38 | Link

Layla
- Kiss the Redhead -

Ha ez csak egyetlen emberre alapozott vélemény volna... De nem tud elmenni amellett, hogy a családjából kb mindenki onnan jött ki a futószalagról és nem épp kedvesek vagy normálisok, akármennyire is szereti őket.
- Őőő mi? - Jófejek? Fogalma sincs. Jófejek a rellonos csajok? Hirtelen kiül valami pure chills életérzés az arcára, mintha megcsapta volna mínusz tíz fok. - Rohadt furák egyesek. Mintha mágnest nyeltek volna. Úgy értem, láttad már például Cassandra Romanovát, azt a negyedikest? Valami marhára nincs rendben vele. Valahányszor a közelében vannak az emberek, mintha mindenkit mágnes húzna felé. Ez nagggyon nem normális. - Van egy sanda gyanúja, mivel állhat szemben, de Nina óta nem volt szerencséje vélaleszármazotthoz és Cassandra folyton cseréli a külsejét. Hát honnan kellene azt neki tudnia, hogy a csaj cosplayes? Sehonnan, tessék. Ártatlan, nem érdeklik általában mások körülményei és háttere.
Az egyetlen, aki most is érdekli, az Layla, és hogy viccből megállítsa a hintát egy pillanatra. Nincs herkulesi ereje, szóval nem is tudja a végtelenségig tartani a hintát, csak épp egy rövid percig.
- Mert? - Na miért ne egyenek meg, Layla, miért? A vigyora átszelídül egy csibészes mosolyba, miközben rajta tartja a szemét a lány minden vonásán. Van egy olyan másodpercnyi érzése, mintha Layla vonásai megváltoztak volna, de nem, összességében arra jut, hogy csak képzeli. Hiszen ugyanolyan megilletődött, mint mindig, ha ez a bengára nőtt levitás tesz valami hirtelent és zavarba ejtőt. Imádja húzni Layla agyát. Végül inkább elengedi és meglendíti a hintát, hogy ne unatkozzon a másik, és úgy tűnik, a hangulat megakadása is továbblendül.
Aha, szóval vadász szeretne lenni? Nem, nem fogja kinevetni, mert Layla állóképessége, ügyessége és izomzata ezt igenis lehetővé tehetné.
- Akkor gyorsan kell futnom, hogy ne vágd fel a hasam, rakd tele kövekkel és dobj bele a folyóba. - És amilyen szemétláda, elengedi a hintát, és tényleg hátrálni kezd csupán annyi előnyt biztosítva a lánynak, hogy kiszállhasson sérülés nélkül a hintából... De utána bizony tényleg futni kezd. És amúgy úgy volt, hogy elmennek kajálni ezután, szóval még el se jutottak addig, máris meglógna. Szemtelen kis gyökér.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 142
Összes hsz: 173
Írta: 2022. január 19. 14:06 | Link

Lafayette
elfelejtettem | emlékeztess

A válaszra oldalra biccenti fejét és kíváncsian fürkészi Lafayette arcát. A név elhangzására azonban némiképp kétségbeesik mélyen legbelül. - Szóval akkor... neked is tetszik Cassandra? - azt biztosan tudja, hogy a lány gyönyörű, olyan szettekben meri magát megmutatni, amiket Layla még álmában sem venne fel, mert attól is zavarba jönne. Csodálja az alakját, az ajka ívét, az átható tekintetét és a stílusérzékét. Őszintén, minden lány ilyen akar lenni. A gondolat, hogy egy olyan emberrel kellene felvennie a versenyt, aki ennyire tökéletes, egyszerűen tel-... na várjunk csak. Miért kéne felvennie bárkivel is a versenyt? Elvégre ők csak barátok, nem? Mondjuk Cassandra mellett nevetségesnek tűnnek szeplői, pisze orra, szinte már kicsi mellei. És mi van azzal az anyajeggyel az ajka felett? Rémes, mennyi hibája van és ezt csak most, ahogy elképzeli magukat egymás mellett látja meg.
- Mert... mert te nem vagy az a seggarc típus - ahogy kiejti ezeket a szavakat a száján, borzasztóan idegennek hatnak. Layla soha, de soha az életben nem beszélne így, most is leginkább a zavara az, ami szóról szóra elismételteti vele a hallottakat, s füle rögvest égni is kezd - ezúttal a szégyentől. Hogy mondhatott ilyet? Még az ismételt hintalökésnek hála kerekedő menetszél sem tudja eltüntetni ezt a vörösséget egy csapásra.
- Én soha nem lennélek képes bán-... - kezdené mondandóját, csakhogy a hinta mellől ellép a levitás és... futásnak ered??? - Lafayette, állj csak meg!! - ahogy ismét előre lendül, ki is ugrik a hintából és a fiú után ered. Nem kétséges, hogy fürgébb nála, éppen ezért, bár a játszótér másik végéig kell kergetnie, hogy utolérje és akkor is csak azért sikerül, mert egy lendületes ugrással egyenesen a levitás hátára érkezik. Mondanom sem kell, hogy kétes egyensúlyuk okán azonnal érzi, hogy dőlni kezdenek, ám ahelyett, hogy elengedné a fiút, csak még jobban belekapaszkodik. Ha veszniük kell, vesszenek együtt. Szerencséjükre legalább oldalra esnek, ám mindez nem nyújt vigaszt egyiküknek sem, hiszen a homokozóban landolnak, mindenük tiszta piszok és sár, valamint alig pár pillanattal az ocsúdás után egy gyermek sírása hangzik fel egyenesen a fejük felett. A keserves üvöltésből kivehetőek a 'homokvár', 'szándékosan' és 'kilapít' szavak, valamint a perifériából a dühös anyuka is tökéletesen beazonosítható.
- Lafayette, ez a Te hibád, úgyhogy most szedd a lábad, mert nem akarok itt lenni, mikor ezt újra kell építsük - nem az a sziszegős, rellonos hang ez, inkább a kétségbeesett fajta, ami azt akarja, hogy tényleg pattanjanak fel és rohanjanak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Lafayette David Saint-Venant
Prefektus Levita, Negyedikes diák


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 61
Írta: 2022. január 21. 13:39 | Link

Layla
- Kiss the Redhead -

Na MOST fagy le az agya. Hogy jutottak el IDÁIG? Bambán bámul Laylára, mintha nem látott volna még embert, nőt, Laylát, senkit, beszélni is elfelejt egy pillanatra, annyira nem érti, hogy a fészkesben tetszik neki Cassandra.
- Mon chouchou, arra próbálok kilyukadni, hogy az a lány lehet, hogy félvéla. Alapjáraton nem tetszik, de ... van egy félvéla családi barátunk. Eléggé ugyanaz a jelenség, mint anno vele volt. - Nina, élete első nagy szerelme. És olyan rondán pofára esett, mint annak a rendje, ugyanis Nina házas, és boldog, és köszöni szépen, nem rúgja fel a kapcsolatát, hogy egy olyan gyereknek tegye szét a lábát, akit még pelenkázott is, és az apjával is kavart. De Nina a szíve egyik csücske mai napig, olyan kedvesen és tapintatosan valószínűleg soha nem fogják visszautasítani, mint ahogy ő tette. Lafayette egyik legkedvesebb emléke a vígaszrandijuk, még ha kicsit kesernyés is az utóíze. Ő tényleg azt hitte, hogy szereti Ninát, aztán kiderült, hogy némi vélaturpisság is volt a dolognak sajnos. De hát nem tehet róla, a férfiak alapjáraton nehezen állják meg, hogy ne vessék magukat egy félvéla lábai elé. Ha egy telivér véláért egyesek képesek lennének a Kviddics Világkupán kiugrani a lelátókról, elképzelhetjük, mekkora hatalma van egy félvélának. Laylának igazán nincs miért aggódnia, mert a vélaszármazékokkal kvázi képtelenség normálisan versenyezni, és nem is kell.
- Akkor jobban meg kell ismerjük egymást. - A szó legkomolyabb értelmében gondolja a kijelentését. Noha kezdi levágni, hogy Laylához végtelen türelemre lesz szüksége, tud várni. Egy darabig egészen biztosan a saját határain belül, de persze, ha Layla egy olyan személy, aki többre hivatott, semhogy csak találkozzanak, aztán elváljanak az útjaik, valószínűleg ezek a határok kitolódnak majd esetében.
De jelenleg épp a futásra, nem a saját limitjeire koncentrál, ugyanis egy hivatásos akrobata és annak állóképessége ellen megy a küzdelme. A csúfos alulmaradását mi sem reprezentálja szebben, mint hogy egész konkrétan előrebukik, immár Laylával a hátán, megpróbálja visszanyerni az egyensúlyát azzal, hogy az egyik lábát megveti maga előtt, és a másikat hátranyomja, mintha rajtpozíciót venne fel, azonban még ez sem elég az oldalra dőlés megállításához. Nincs még két lába, amit oldalt is kitámaszthatna.
Innentől elrendeltetett dolog, hogy hatalmasat essenek, egyenesen egy adag ázott, sokat gyúrt homokba bele. A fél arca, és a szája telemegy homokkal, még a szemébe is jut belőle, mert valahogy próbálta felül tartani Laylát, de ez aligha jött össze. Hallja a nagy, megindult sírást és a vádakat, de nem egészen realizálja, hogy ők itt most bajban lesznek, pedig sürgősen fel kellene szedniük magukat és kereket oldani, ha nem akarnak mérges szülőknek elszámolni gaztettükről: szétrombolták egy gyerek mesterművét, kérem!
Kétszer sem kell Laylának rászólnia, talpra pattan, elrikkant egy 'Nagyon sajnáljuk!'-ot, majd egy jól irányzott rántással felhúzza magához a lányt és ujjaikat összefűzve rohanni kezd egyenesen a játszótér kijárata felé, mint valami rém rossz gyerek. Te prefektusok mintapéldánya, te, Lafayette Saint-Venant! A térig nem tervez lefékezni egyáltalán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Orbán Gábriel
Tanár, Bogolyfalvi lakos, Vadőr



offline
RPG hsz: 85
Összes hsz: 101
Írta: 2022. április 15. 05:47 | Link

Veréna


Soha életemben nem olvastam könyveket a gyereknevelésről. Egyet se, nem, hogy ötvenet, emellett nem voltam ott a kamaszlányaim mellett sem, akik ugyebár ebben az életszakaszukban még csak nem is az én lányaim voltak. A két nagyobbat kicsiként tartottam a kezembe, egy-két látogatásom volt a családnál, amikor még máshogy hívtak, és más dolgokat tettem. Aztán az is alább maradt, így volt biztonságos. Lényeg a lényeg, hogy tudományos felkészültségem nulla van a témában, mégis, életben van mind a két gyerek, nem éreznek hiányt semmiben, a védőnő, meg mindenféle őket vizslató nők és férfiak szerint pedig, tökéletesen rendben vannak. Ennyi kérem. Nem kell ide Dr. Spock vagy a bánatom.
Éppen azért, mert hallgatok az ösztöneimre, vélem úgy, hogy a gyerekek jó, ha hozzászoknak a zaj témájához is, járni, beszélni és doktori fokozatot szerezni még nem tudnak, ám véleményem szerint az, ha zajos közegben vannak, hozzásegíti őket ahhoz, hogy ez teljesen természetes legyen nekik, stramm fiúkká váljanak, és ne kelljen majd azért aggódnunk, hogy emocionálisan instabilakká válnak azért, mert valaki kiabál. Micsoda szavak, mi? Áh, a lányokkal tegnap végignéztem valami furcsa bentlakásosokról egy filmet, amiben képet lopnak, és onnan vannak ilyen nagy szavaim. Nem vagyok én olyan nagyon okos. De biztos vagyok benne, hogy a friss levegőn altatás és a zaj jó.
- Nem is beszélgettünk még arról, hogy mikor szeretnél visszamenni dolgozni.
Eddig nagy valószínűség szerint kisebb gondunk is nagyobb volt, és bár én teljesen kiveszem a részem a gyereknevelésből, napközben, amíg tanítok vagy éppen a vadőri feladatokat látom el, a lányok pedig iskolában vannak, egyedül van a kicsikkel, így, amikor hazaérek, belevetem magam én is az életbe otthon, és az ilyen mélyebb témák, valahogy elkerülnek minket. Ám a jövőtervezés olykor időszerű.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Éjféli Veréna
Független boszorkány, Tanulmányi ügyintéző, Bogolyfalvi lakos


Phoenix
offline
RPG hsz: 194
Összes hsz: 250
Írta: 2022. április 15. 14:37 | Link

Gábriel


Nem könnyű és koránt sem ragyogó dolog anyának lenni, aki ezt állítja az hazudik, leginkább saját magának és mivel elhiszi, így mindenki másnak is ugyanúgy. Egy gyermekkel is megváltozik az élet, de kettővel kész kihívássá válik, mégsem bántam meg, hogy így lett. Ikreink Andris és Armand egészségesek, szépen cseperednek, amit súlyuk és hangjuk ereje is bizonyít. Kezdjük őket hozzászoktatni a világhoz, ami körül veszi őket, ezért ma kijöttünk egy kicsit a szabadba. Fáradt vagyok, de ezt nem látni rajtam, mert metamorf mágiámat használva reggelente eltüntetem a karikákat a szemeim alól. Nem panaszkodom, mert nincs okom rá, még akkor sem, ha néha két karomban a kicsikkel alszom el a hintaszékben. Szerencsére ott van mellette a családom. Nem képesek mindent helyettem megtenni, de amit csak tudnak azt átvállalnak. Gábriel hazaérve vesz le terheket a vállamról és a lányok is szeretnek "babázni". Megtelik a szívem csendes örömmel, amikor néha a kamaszos puffogás ellenére látom, hogy dédelgetik a fiúkat, amikor azt hiszik senki nem figyel rájuk. Lassan rázogatom a kétszemélyes babakocsit és élvezem az arcomat simogató napfény melegét. - Egy ideig még nem terveztem. Azt szeretném, ha a fiúk éreznék, hogy ők a legfontosabbak nekem, és te meg a lányok - fordulok Gábriel felé, majd finoman megsimogatom a karját - De ha kevés az, amit a Bagolykőben keresel, akkor visszamehetek. A Séf már mondta, hogy amikor készen állok munkába állhatok - nézek rá kérdő kíváncsisággal, hogy ő vajon mit szeretne. Nem akarom, hogy igáslónak érezze magát, csak mert én meg akarok adni mindent a kicsiknek, amit nem kaptam meg a saját anyámtól. Az anyagi biztonságunk is ugyanolyan fontos, mint az érzelmi. Hiába a szeretet, ha éhesek maradunk, mert csak ő keres pénzt. Gyakorlatiasabb vagyok mint azt hinné. Talán a bujkálás alatt sikerült megtanulnom úgy élni, hogy a semmiből is teremtsek valamit. A munka mindig áldás volt számomra. Hasznomra vált az a sok évnyi menekülés.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Oldalak: « 1 2 ... 29 ... 37 38 [39] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér