31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Marina Darik összes RPG hozzászólása (85 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Le
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 12. 00:29 Ugrás a poszthoz


#smellliketeenspirit
#nemlehetgond
#későiséta
#ombozi



Szörnyű ez a pinceélet. No nem azért, merthogy képtelenség megszokni, hanem mert szimplán nehéz onnan felszökni a felszínre. Míg más tornyokból a portré után el lehet indulni minimum három útvonalon, addig Marina még jó ideig kénytelen követni az egyetlen utat, csakhogy aztán végre szívhasson egy kis friss levegőt. És igen. Most az következik, amire mindenki gondol.
Ahogy kilépett, és mezítelen lába megérintette a hideg padlót, máris húzta elő zsebéből a jó kis Prince cigarettáját, melyet még otthonról csempészett az utazójába. Egy szálat a szája sarkába illesztett, majd a dobozért nyúlt. A gyufa sercegett az oldalán, és elsőre meggyulladt a gyors mozdulatnak köszönhetően. A jó kis füstös levegő gyorsan megtöltötte Marina tüdejét, és mintha csak először kapna rendesen lélegzethez napok óta, hatalmasakat szívott belőle, és jó ideig bent tartotta, mielőtt félig száját, félig pedig az orrán kifújva engedte volna távozni.
Rátámaszkodott a párkányra, és onnan nézte a város fényeit. Azzal játszott, hogy hol elhunyorogott, ezzel nagyobbakká téve a fényfontokat, hol újra kitisztult előtte a kép. Lába szép lassan kezdett átfagyni, ahogy vékony pizsomanadrágja átengedte a hűvös szellőt.
- Åh, hvis du kunne se fru Lykke nu... - ingatta a fejét a lány, ahogy újra anyanyelvén szólalt meg. Ha nem is sok minden, akkor a dán nyelv biztosan egy volt a számára hiányzó dolgok közül.
Elnyomta a párkányon cigarettáját, és eldobta valamerre messzire. Aztán újabb szálat gyújtott. Elvégezte ugyanazt a rituálét, csak ezúttal megfogadta, hogy lassabban igyekszik kivégezni a dohányt. Illetve hogy utána visszavonul a hálókörletbe. Elég levegőt szívott mára.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 14. 00:49 Ugrás a poszthoz


#smellliketeenspirit
#nemlehetgond
#későiséta
#ombozi



Megrezzent az egész teste, ahogy lábain keresztül felkúszott benne a hideg. Gyorsan nyúlt, hogy meggyújtsa a következő szál cigarettát, és legalább abban meleget leljen. De csak úgy ukk-mukk-fukk kialszik a gyufája.
- Jeg kan ikke tro det- mormogta az orra alatt a barna, és egy heves mozdulattal lehajította a fadarabot a korláton túlra. Kihúzta a dobozt, de mielőtt kivehetett volna egy szálat is belőle, valami mozgás támadt a látóterében. Sikkantott egyet, és ahogy ugrott egy kicsit hátra, a doboz teljes tartalma a földre hullott. Megbűvölten nézte a kis gömböcskét, mint aki nem tudja eldönteni, hogy már felébredt-e vagy még mindig alszik igazából. Nem is foglalkozva az erkélyen elterülő fadarabokkal megy a tüzecske után, mintha csak vonzaná. Pedig csak kíváncsi, merre megy.
Hátrahőkölt a fej láttán, és egy pillanatra le is fagyott, ahogy a titokzatos nő megszólalt.
Révületéből azonban egy kis hezitálás után kiugrott, és szájából kikapva a cigarettát, arcán hatalmas mosoly jelent meg. - Te olyan... mágus vagy - próbálta visszaváltani gondolatait is a magyar nyelvre, de olyan késő volt, hogy valahogy csak nem akart eszébe ugrani a szó, amelyet keresett. - Szóval hogy tehetségedben áll tüzet hajlítani - magyarázott tovább, mintha csak valamelyik barátnőjével beszélgetne el. - Van egy kérdésem feléd. Szóval mint ahogy szemeiddel megfigyelheted, fával igyekszem mindig gyújtani a szálakat. Mert más aromát ad a ciginek. De milyen lehet, ha bűvölöd? Meg tudnád csinálni? - kérdezte csillogó szemekkel, mintha csak valami hihetetlenül jó ötlet pattant volna a fejébe.
- Elnézést a modoromért. Te is kérsz? - nyújtotta a dobozt az ismeretlen felé, ahogy zsebéből előkapta. Lábai folyamatosan jártak, hogy ne fagyjon teljesen oda a kőre.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 14. 21:36 Ugrás a poszthoz


#smellliketeenspirit
#nemlehetgond
#későiséta
#ombozi




Nagy szemekkel mered a barna a másikra, mintha csak valami hihetetlennel találta volna szembe magát. Ami végül is igaz is volt, hiszen az Ombozi néznek az iskola falain belül presztizse volt. De igyekezett nem foglalkozni ezzel a ténnyel.
- Pájromágus - próbálgatta. Felhúzta orrát, érezte, hogy valami nem stimmelt. - Pijromágus...mmm.... piromágus - ejtette ki szótagolva, és elmosolyodott. Aztán még háromszor kimondta, ugyanis a nagyija azt tanította, hogy minimum ötször kell elmondani egy szót, hogy azt végül megjegyezd. Aztán mintha nem történt volna semmi, csak megingatta kicsit fejét, és újra elkezdett Boróhoz beszélni.
Tisztára lázban volt, szinte megállíthatatlanul osztotta meg gondolatait a másikkal, de édes jó istenem Marinára percenként tört rá valami belső érzés, amelyet már rég igyekszik elnyomni magában. Összeszorította szemeit, igyekezett összpontosítani, hiszen az a valami csak az ő fejében létezik. Arról nem is beszélve, hogy senki nem is kér belőle.
- Akkooor... - dülöngélt előre hátra lábain. - ... nem lehetne, hogy utolsó kívánságom, hogy a tüzeddel mégis meggyújtod nekem ezt a szálat? - nézett kérlelően a másikra, és csücsörített szájával. Pillantását igyekezett csak és kizárólag a lány szemein nyugtatni, de azok is olyanok voltak, mint két gyönyörű kristály. Mi van veled Marina?
Ő is lenézett saját lábaira, pedig tökéletesen tudta, hogy hol vannak, és mit csinálnak. Érezte, ahogy alulról hő kezd el sugározni. A kellemes érzés azonban gyorsan váltott át valami egészen másba. Talpán a bőr égni kezdett, mintha csak parázson állna.
- For det gjorde ondt - sziszegte, és előre ugrott, hogy újra a kellemes hűvösön érezze lábait. - Veszélyes képesség - húzta el a száját a barna, ahogy ránézett Boróra. Észrevette milyen nagyon közel vannak egymáshoz, és torkába a gombóc visszaköltözött, mintha csak újra tizenkét éves lenne. Megköszörülte a torkát, és anélkül, hogy hátrébb lépett volna, felemelte a cigarettát, és a szája sarkába illesztette. - Szóval meggyújtod nekem? - Szemei véletlen tévedtek rá a nő telt ajkaira, mire hatalmasat nyelt, és inkább visszavezette pillantását a pillákra.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 18. 21:27 Ugrás a poszthoz


#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe



Ősrégi walkmanje éppen valamelyik nagyon dán számot üvöltötte a fülébe, ahogy végighaladt a folyosón. Csípőjét ide-oda riszálta, néhol hol megállva, néha drámai arcokat bevágva, mintha ő maga lenne a szám énekese. Karjait össze vissza csapkodta maga körül, és néhol fel is énekelt, de igyekezett inkább magában tartani gyönyörűen hamis szólamait. Szóval lényeg a lényeg, mélyen átérezte a zene mondanivalóját, még ha csak a szépen sütő napról is szólt.
Ahogy befordult a sarkon egy ismerős alakkal találta szembe magát. Megtorpant, egy kicsit talán hátra is ugrott, hogy ne ütközzenek össze, majd szép lassan tetőtől talpig végigmérte a szerzetet. Hirtelen nem is tudta hova rakni a szőkét, csak annyiban volt biztos, hogy ismeri. Hümmögő hangot hallatott, aztán kezével kitakarta a lány arcának egy részét, behunyta egyik szemét, és mint úgy nézte. Aztán mintha csak felgyúlt volna az isteni szikra eldobta kezeit, és arcára hatalmas vigyor költözött.
- Kiscsibe, te vagy az? - kérdezte üvöltve, és igazán büszke volt az eredményére. Egy gyors mozdulattal hátratolta fején a fejhallgatót, hogy már ne tompítva hallgassa a külvilágot. No meg hogy a magyar nyelv közé ne keveredjen egy kicsi az anyanyelvéből.
- Tudod Loki nélkül az oldaladon egészen nehezen vagy azonosítható. Viszont most mintha még inkább kevésbé megnőtt lennél - mélázott el. Azon már nem is zavartatta magát, hogy kicsit nehezen váltott vissza a másik nyelvre.
- Mi ez? - mutatott rá fintorogva a lány arcára. Angolul, dánul sőt még talán norvégul is el tudta volna mondani, hogy pontosan mit akar, de pont ezen az egy nyelven képtelen volt. De hát Kiscsibe csak érteni fogja....
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 18. 22:31 Ugrás a poszthoz


#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe



Ahogy erősödik meg benne a felfedezés, úgy lesz egyre csak nagyobb a mosolya. A lány hangjára pedig már száz százalékosan biztos abban, hogy megállapítása helyes, és aki előtte áll nem más, mint az a lány, aki egy könyvért képes volt fél órán keresztül lógni a könyvtárban.
- De de - bólogatott hevesen. Igen, ott álltak egymással szemben, és egyik erre a másik arra mozgatta a fejét, mint valami rossz bábshowban. Aztán Marina kvázi gyorsan megunta ezt a monotonitást, szóval azt tette, amiben a legjobb: elkezdett beszélni.
- Tudom, én aggattam rá - villantotta meg fogsorát, és kezével legyintett egyet a levegőben. Vannak, akik egoistának tartják, de igazából csak tökéletesen tisztában van vele, mennyire tökéletes. Ez nem jelenti, hogy el is van szállva. Loki. Na ő annál inkább.
Elnevette magát, ahogy a lány a száját kezdte el maszatolni. Nem akart ő gonosz lenni, meg mást becsapni sem. Legalábbis először nem, de ha már itt volt a lehetőség, akkor rendesen ki is nevette magából. - Nem arra értettem - ingatta közben a fejét is hozzá. - Úgy értem, hogy az arcodról olyan könnyen lehet olvasni - magyarázta. - A rajta lévő "valami gyötör" arckifejezés a Holdról is látszik - osztotta meg tapasztalatát a lánnyal, aztán karba fonta kezeit mellkasa előtt, és csípőjét kibillentette egyik oldalra.
- Itt az ideje csibe, bökd ki mi bánt - biccentett fejével. Természetesen mivel ő Marina Darik, ezért otthagyni se lehet a folyosón, így ha a lány például azzal próbálkozna, hogy egyszerűen kikerüli, akkor azonnal elé lép, és újra elállja az útját. Nincs menekvés.
Utoljára módosította:Marina Darik, 2020. november 18. 22:34
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 18. 23:32 Ugrás a poszthoz


#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe




Nem sokszor van Marina életében, hogy mások életével foglalkozik, általában túlságosan is leköti őt a sajátja. Mármint persze ez két emberre nem vonatkozik, Madam Lykke-re, mert szinte ő nevelte fel, illetve Lokira. Értük azonban tűzbe is ugrana, ha arról van szó. Éppen ezért igazán nem értette a szőke lány kiborulását. Mármint oké, furcsa volt tőle a kedvesség, vagy valami ahhoz hasonló érzelemkinyilvánítás, de azért ennyire nem lehetett megdöbbentő...
- Nem tudom mi bajod, lány. Én csak próbáltam kedves lenni - vont vállat, ha nem kérnek belőle, akkor aztán PLÁNE nem fog erőlködni azon, hogy valakinek szebbé tegye a napját. - De tudod ha ilyen lógó orral akarsz végigszánkázni ezen a folyosón, jobb lesz ha előre felkészülsz, hogy lesznek mások, akik segíteni akarnak rajtad. Ne add isten rád talál egy navinés és még meg is ölel - fintorgott, és még a hideg is kirázta a gondolattól, hogy egy sárga a közelébe kerüljön. Éppen elegek voltak azok a tanórákon is.
- Szóval a következőket tanácsolom ennek elkerülésére. Vagy mosolyt varázsolsz az arcod... várj mégsem. Még sose láttalak vigyorogni, az esetleg zavart ébresztene az emberekben - gondolkodott el a Mae, ahogy igyekezett sorra venni a lány esélyeit. Még mutató és hüvelyk ujját is elkezdte huzogatni állán, mintha minimum egy méteres bajsza lenne ott. Végigsimított képzeletbeli arcszőrzetén, és a végét még fel is kunkorította ujjaira.
- Tudod mit, nem jövök rá. Inkább mond el, és könnyebb lesz a lelked - jelentette ki mosolyogva, aztán. - Uuuu, csak nem szerelmi bánat? - Marina inkább tűnt úgy, mint aki pletykát szimatol, és alig várja, hogy tovább adja a falusi kofáknak, mintsem egy kedves barátnőnek, de ez már részlet kérdés volt.
- Nah mesélj. Sok mindent tudok a szerelemről - bólintott. - Vagyis nem, de az lényegtelen - vigyorgott, és talán egy kicsit közelebb is húzódott a lányhoz.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 19. 18:08 Ugrás a poszthoz


#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe



Tudta. Előre érezte, hogy a kommentet magában kéne tartania, de mégse volt rá képes.
- Hát a csibék amúgy is tudnak harapni - jött fel egy nevetés a torkában, amit szájára tapasztott kezével próbálkozott visszaküldeni helyére. - Hú, hát engem rengeteg névvel illettek már. Például rellon szépsége, legbátrabb nőszemély, lebilincselő jelenség, hercegnő, sőt egyszer azt is mondták rám, hogy aberráns vagyok. Mondjuk ezt nem tudom mit jelent, de az lényegtelen - válaszolta meg a kérdést a szokásos Mae válasszal. Mármint most komolyan, ha nem tudja a szőke nevét, akkor minek kéne neki tudnia az övét? Ő pedig tökéletesen jól érezte magát a kiscsibe név ismeretével és alkalmazásával.
- Egy mosolynak nem kell különlegesnek lennie - vonta össze a szemöldökét, és nagyokat pislogott a másikra, mintha annak minimum meghibásodott volna valami az agyában. Ami lássuk be nem lenne meglepő, ha már ennyi időt töltött a két foggyos környezetében (értendő: Mae és Loki). - Hidd el nekem, sokkal több ember fog pozitívabb véleménnyel lenni rólad - tanácsolta, de a fejébe még mindig nem fért bele hogyan lehet valaki ennyire mufurc, mint ez a lány. Arról nem is beszélve, hogy hogyan tudott Loki pont egy ilyen ünneprontót összeszedni a könyvtárban. Várjunk. Könyvtár. Már minden világos.
- Oké, mindent visszaszívtam, inkább ne nevess - hőkölt hátra Mae. Oldalra húzta száját, és ingatni kezdte fejét. - De tudod, hallottam már ezt a hisztérikus nevetést már máskor is. Felőlem hazudhatsz magadnak ameddig akarsz - emelte fel védekezően a karjait a lány, rá sem hederítve a további magyarázatokra. - Hány éves is vagy? Tizen...négy? - tippelt. Valahogy annak a környékén van a korhatár, abban legalábbis biztos volt.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 19. 23:29 Ugrás a poszthoz


#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe



Érdekes dolog volt ez a véletlen. Karma. Sors. Ki hogy mondja. Szóval hogy pont ők ketten, akik annyira vagyok különböztek, mint a jégcsap és a logó tűz - szerintem segíteni se kell, hogy a beszélgetésben melyik tag mit képviselt az elemek közül - összetalálkoznak azon a legrandomabb folyosón, amire Mae azt se tudta megmondani hogy fordult be. Igazából nem haladt sehova sem, csak szimplán ment ahogy a zene diktálta.
- Tőlem senki nem kéri, hogy változzak meg, úgy vagyok tökéletes, ahogy vagyok - mosolygott a lány, és kézfejét álla alá illesztette, mintha csak meg kéne mutatni mennyire nagyon gyönyörű és senkivel össze nem hasonlítható. Amit persze ő is nagyon jól tudott, hogy nem igaz, ahogy az sem, hogy sose kérték tőle, hogy változzon meg. Csak kettejük között az volt a különbség, hogy a barna nem volt egy hangulatromboló könyvmoly.
Hátradobta egyenes haját a válla felett. - Na, akkor hadd mondjam el neked mire utal a hisztérikus nevetés- kezdett bele az újabb litániába. Csibe maga kérte, már nincs visszaút. - Ha valaki olyan álnevetésbe fog, amilyenbe te is tetted az előbb, akkor valószínűleg vannak érzelmei egy bizonyos ember iránt. Ezt úgy hívjuk crush. Még szót váltanotok se kell hozzá, hogy kialakuljon. De minél közelebb kerültök, annál inkább belebolondulsz. A tiéd pedig már egy kettes szintű nevetés volt, kérlek szépen - foglalta össze. Igazából a felét maga találta ki. Elmehetne egy olyan házról házra járó eladócsapatba. Addig beszélne, míg mindenki meg nem veszi a kínált terméket. - Vagy ellenkező esetben történhet, amikor már valaki annyira kétségbeesett, hogy sírva nevet a helyzetén. De ahhoz még túl fiatal vagy - vont vállat nemes egyszerűséggel, még ha nem is kapott választ a korra tartozó kérdésére.
- A mimmel? - ráncolta össze a szemöldökét Marina. Azt hitte jól tudja követni a magyar emberek beszédét, de most egy pillanatra elcsúszott az információ. - Nekem nincs kapcsolatom. Legalábbis nem tudok róla...
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 20. 16:10 Ugrás a poszthoz


#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe



Igazából minimum negyed órája – ha nem fél – ott ácsorogtak a folyosó közepén egymással szemben, mint két idióta. De a sokadig nagy bészédét letudva Marina kezdte úgy érezni, hogy tényleg sikerült valamit elérnie a lánynál. Bár ez volt a legkevesebb, ha már egyszer ennyi energiát belefektetett a dologba. És még azt mondják a levitásoknak gyorsan fog az agyuk, na persze.
- Hát attól függ hogy nézzük a dolgot – ment bele jobban a dologba Mae is. Ha már egyszer kivesézik kiscsibe nem létező szociális életét, akkor azt tegyék jól. – Biztos van olyan fiú ismerősöd, akivel beszélgettél már pár szót. Hiszen Lokival is sikerült már nem egyszer összekerülnöd. És beszéltetek is. Nem hiszem, hogy ő lenne az egyetlen. Lehet valamelyik órádról valaki – folytatta megállás nélkül a barna. Fel se merült benne, hogy esetleg Móric lenne az „ideális” partnerjelölt… nos.. bárki számára. No offens, boy.
- Lehet volt valaki, aki aranyosan kölcsönadott neked egy könyvet, vagy jegyzetet, te meg bumm belezúgtál, de fejestül – jelentette ki, és csak hogy még jobban szemléltesse a jelenséget, még a kezével is mutogatott hozzá. – De az is lehet, hogy egymás agyára mentek. Valaki azt mondta, hogy a gyűlölet és a szeretet a két leghasonlóbb érzelem – mélázott el, oda sem figyelve, hogy milyen érzelmek uralkodnak el a lányon. Már ha tényleg megteszik.
- Loki? Jaj nem – ingatta azonnal a fejét a lány. Még neki is feltűnt, hogy túl sokszor jön fel a szőkének a neve ebben a beszélgetésben. Értette ő, hogy ez az egyetlen ismeretség, ami összeköti őket, de még a végén az egész Móric egójára megy, ha visszajut hozzá. – Mi csak legjobb barátok vagyunk. Minden marhaságot együtt csinálunk, de ennyi. Semmi romantika – szögezte le gyorsan.
- Szóval? Eszedbe jutott valaki? – terelte vissza a beszélgetést az eredeti medrébe.

Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 25. 14:55 Ugrás a poszthoz


#mostmindenkiderül
#Lokikinyírjahakiderül
#valaholafolyosón
#Kiscsibe




A barna gondolatai annyira elvitték a saját irányába, hogy észre sem vette, hogy Kiscsibe esetlegesen valamilyen pánik szerű helyzetbe került idő közben. Sőt. Valószínűleg ha az arcába mászna a szőke, akkor se venné észre, hogy mi történik, hiszen túlságosan elborult az agya Loki felé. Azon gondolkodott, hogy lehet, hogy már nem először kérdezik meg tőlük, hogy járnak-e, miközben sose smároltak még, pláne nem mások előtt. Mégis honnan veszik akkor ezt a sületlenséget? Mert igen, igaz, hogy elég közvetlenek egymással, de hahó. Marina mindenkivel ilyen. Jó nem teljesen, mert azért más, ha valaki a legjobb barátod, de akkor is elég easy-going.
Összeráncolt szemöldökkel nézett a vállára, ahova odakerült Kiscsibe keze. Féloldalasan ránézett a lányra, nem azért, mert számára furcsa lenne az érintés - bár egy ennyire ismeretlentől esetleg picit tényleg az -, hanem mert az egészen érződik hogy a szőkének mennyire nem szokványos. De szerencsére Marina nem az az ember, aki sokáig lovagol ilyen dolgokon, szóval egy pillanat múlva visszatért a mosoly az arcára, és izgatottan fordult a másik felé.
- Esetleg egy másik töltött kiflit akartál valahonnan szerválni? Legalábbis azt mondtad, hogy egy egyet kaptál - bólogatott, miközben ismertette a lánynak, amit valószínűleg alapjáraton is tudott. Mert hát honnan is tudná mit felejtett el a másik, alig ismerik egymást.
- Na mindegy. Ha esetleg rájössz a dologra keress fel. Kíváncsi vagyok ki volt képes felkelteni az érdeklődésed. Mármint a való világból, mert hát a könyvek alapjáraton előnyben vannak a te számodra...gondolom - vont vállat, és jobbra ellépve még egy utolsót mosolygott a lányra. - Toddles - köszönt el, és feltette ócska fejhallgatóját a fülére, hogy tovább nyomassa a magánkoncertjét, amelyet elkezdett.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 27. 12:54 Ugrás a poszthoz


#tobeornottobe
#legilimencia
#Keserűprof
#Loki



Hogy öt perce vagy fél órája magyarázott már Keserű prof, azt nem hogy Marina, de valószínűleg senki nem tudta megmondani. A mostanában egyre szürkébbre váltó kinti időjárás úgy tűnt, hogy kezdett rámenni a magyarok hangulatára. Nem is csoda, ők hozzá vannak szokva az állandó napsütéshez. Azonban akinek dán vér folyik az ereiben, az nem hatódik meg ennyitől.
Ránézett kusza jegyzetére, amelyben valószínűleg több volt a helyesírási hiba, mint egy elsős diák füzetében. Aztán jobbjára, ahol a mindig pörgő szöszi azzal küzdött, hogy ne aludjon el azonnal. Keserű meg csak magyarázta az elméletet. Összepréselte a barna a száját, és kicsit elkezdte ingatni a fejét. Aztán mint derült égből villámcsapás, felcsapta kezét a levegőbe. Még ő maga sem tudta mit fog tenni, csak hogy nem tetszik neki ez a punnyadás, és valamit tennie kell ellene. Közben könyökével megbökte padtársát, hogy ne bukjon le, amiért olyan mint egy hervadt mikulásvirág nyáron a kánikulában.
Amint megkapta az engedélyt a felszólalásra, felpattant a helyéről, közben ügyelve rá, hogy széke biztosan zajt csapjon, és mindenki felfigyeljen a változásra.
- Tudja tanár úr, azon gondolkodtam - kezdte lassan, hiszen egyenlőre fogalma sem volt róla mi fog kijönni a száján. Gondolkozz, Marina! Körbetekintett a termen. Sok szempár nézett rá, mindenki érdeklődve. Valamit muszáj alkotnia.
- Hogy mi történik akkor, ha egy legilimentor megpróbálja kiolvasni egy másik ember elméjét, de a másik emberről is kiderül, hogy legilimentor, és véletlenül pont ugyanabban a pillanatban próbálja kiolvasni annak az embernek a gondolatait, aki szintén legilimentor - rakta szépen össze a mondatot, és kezeivel közben folyamatosan mutogatott, hátha úgy értelmesebb lesz. - Akkor kinek a gondolatait hallják? Vagy egyáltalán hallanak gondolatokat? - fejezte be fejtegetését. Hogy az órához kapcsolódott-e? Nem valószínű. De legalább a tantárgyhoz igen.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 27. 18:59 Ugrás a poszthoz


#smellliketeenspirit
#nemlehetgond
#későiséta
#ombozi



Kiskorában volt egy lány az utcában. Már elsőre felkeltette Marina érdeklődését, mikor még csak az ablakból nézte elhaladni. Aztán addig kérlelte Madam Lykke-t, míg át nem mentek hozzájuk egy doboz sütivel. Aznap rengeteget játszottak, és titkokat suttogtak egymás fülébe. Mígnem Mae közel nem hajolt a szőkeséghez, és be nem vallotta, hogy nagyon tetszik neki. Még egy arcra puszit is adott a másiknak, azonban a dolog nem úgy sült el, ahogy ő gondolta. Kicsúfolta őt a copfos, és ez még akkor is folytatódott, mikor már a Roxfortba jártak. Marina pedig sose próbálta újra.
Most azonban, mintha az évek alatt elfojtott érzelmek egyszerre akartak volna kitörni belőle. Reszketett a lába, a levegőt nehézkesebben vette, és a gondolatai olyan kuszák lettek, mint egy tíz oldalas számmisztika dolgozat után.
Próbált laza maradni. Minden erejével azon volt, hogy visszatuszkolja gyomorgörcsének okát oda, ahonnan jött. A cigarettára figyelt, a fájó talpára, a lány válaszára, a lány ajkaira, a lány pillantására, a lány illatára... Nem Marina!
Egy pillanatra lehunyta szemét, egy hatalmasat nyelt, és mire felnézett, Boróka már még közelebb volt hozzá. Ajkai elváltak egymástól, kiszáradt szája közül a cigaretta szál kiesett, és hangtalanul a kőre pattant. Pillák, ajkak, szemek, száj. Marina tekintete ide-oda járt, a pillanatok óráknak tűntek, ő pedig anélkül reagált, hogy átgondolta volna.
Jobb tenyerét végigcsúsztatta a lány nyakának oldalán, füle mögött tarkójára vezette, és közelebb húzta magához. Ajkai résnyire elváltak egymástól, és apró csókkal illette a másikét. Nyelve lassan előre kúszott, és megízlelve a másik száját kért engedélyt a bejutáshoz. Félénken pillantott fel Boróka szemeire, mintha csak az újabb elutasítást várná. Gyomra talán még az eddigiektől is jobban kavargott, tőle szokatlan határozatlanság uralkodott el rajta.
Egészen addig, míg meg nem kapja az engedélyt. Ha ez megtörtént, már sokkal magabiztosabban csókolja Borókát, nem csak fejjel, de egész testében közelebb húzódva hozzá. Szemeit lehunyva, és teljesen átadva magát az élménynek.
Utoljára módosította:Marina Darik, 2020. november 27. 19:06
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 27. 21:25 Ugrás a poszthoz


#smellliketeenspirit
#nemlehetgond
#későiséta
#ombozi



Az agyában sokáig jártak a gondolatok, talán túlon túl sokáig is. Éveken keresztül érezte, hogy valami nincs rendben vele, hogy egy részét a lényének el kell nyomnia ahhoz, hogy érvényesülni tudjon. Barátot szerzett magának, hogy mindenkivel elhitesse, a pletykák nem igazak. Hogy azt mondhassa, hogy ő nem más.
Azonban mikor ajkai végre a másikét érték valami kiteljesedett benne. A mellkasa végre nem szorította úgy, ahogy éveken keresztül, ereiben pedig a zabolázatlan érzelmek egész skálája járt végig. Boróka hangját valahonnan egészen távolról hallotta, ahogy kimondja a nevét. Az övét, és senki másét. Hirtelen érintése úgy hatott a Marinára, mintha csak egy édes álomból ébresztenék. A hideg kő már egyáltalán nem zavarta, fűtötte az a belső tűz, mely egész eddig kialudni látszott. Ajkain gyermeteg mosoly táncolt, ahogy a másikét fürkészték. Olyan szépen alkották azokat a szavakat. Tekintetét végül átvezette Boróka szemeire, bennük játékos magabiztosság csillogott.
- Másra se próbáltak megtanítani. De látod mennyire nem ment nekik - vonta meg vállait. Ártatlan volt ő a legtöbb bűnben. De most ebben az egyben nem akart. A lány ajkait nézte újra, az azok közül kikandikáló nyelvet. Szemeire a vágy aranyos ködöt húzott, bele se gondolt mit tesz éppen, csak hagyta, hogy vágyai vezessék.
Épp egy arasznyival közelebb tolta fejét, hogy ajkai végre újra birtokba vehessék Boróét. Mélyen és hosszan csókolta. Közben egyik karja visszacsúszott a lány arcára, a másikkal pedig derekánál ölelte, hogy minél közelebb húzhassa magához. Teste reagált a másikéra, érezte, ahogy még a sejtjei is vibrálni kezdenek az új élménytől.
Csókjai egyre lejjebb araszoltak, Boróka füle tövéhez, arcának éléhez és végül nyakához. Eddig a másik derekán nyugvó karja előbb felkúszott a másik hátán, majd le, hogy a barna farzsebébe állapodjanak meg.
Utoljára módosította:Marina Darik, 2020. november 28. 14:57
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. november 28. 23:17 Ugrás a poszthoz


#smellliketeenspirit
#nemlehetgond
#későiséta
#ombozi



Ombozi Boróka. Hogy is lehetne leírni őt? Egy jelenség. Egy ideál. Egy rég vágyott kincs, ami nem mindenkinek jár. Azonban azon az estén valamiért Marina mégis abban a tiszteletben részesült, hogy neki megadta magát. Azok a gyönyörű, íves ajkak az ő nevét ejtették ki, és csak az ő száját csókolták, tökéletes teste az övének feszült neki a hideg éjszakában és szemei csak a a lány barnáiban leltek megnyugvást.
A pillanatban Marina egyszerre érezte a teljes megnyugvást, amiért valaki elfogadja, és a hihetetlen hévet, amely elöntötte feje búbjától a kislábujjáig. Csókjaiban nem volt megbánás, csak színtiszta vágy. Többet akart, és még többet. Érezte a tarkójába fúródó körmöket, de ahelyett, hogy azok fájdalmat okoztak volna neki, csak még inkább felperzselték. Bőrén és belsőjében egyaránt jelen volt számára a bizsergés, mely a gyomrában kezdődött és annál egy picivel lejjebb fejeződött be. Sose volt még része a könyvekből és történetekből ismert érzésekben, de amint Boróka megragadta nadrágja szélét, már el tudta képzelni miről beszéltek neki.
Kissé remegve fújta ki a levegőt. Mellkasa fel-le járt a csók okozta oxigénhiánytól, és hirtelen már egyáltalán nem érezte hűvösnek az éjszakát. Beharapta alsó ajkát, ahogy érezte, hogy teste reagál Borókáéra. Lehunyta pilláit, és hatalmasat nyelt. Most vajon tényleg megtörténik vele?
Hirtelen még idegesebb lett, mint a csók előtt. Érezte, hogy nem áll rá készen, hogy neki ez még túl sok lesz, de mikor ránézett Borókára, egyszerűen mégsem tudott neki nemet mondani. Megszólalni se volt képes. Csak nézte Ombozi Borókát. A jelenséget. Az ideált. Aki ott térdelt előtte. Aki játszott vele mint egy macska az egérrel.
Tökéletes ajkai a cigarettához értek. Bár értek volna újra ajkaihoz. De hang nem jött ki a torkából. Némán átvette a szálat, és csak hagyta, hogy a nagybetűs nő ringó csípővel elhagyja. Remegő karja óvatosan behelyezte a szálat szája szegletébe, és nekidőlve a falnak lassan lecsúszott. Összekuporodott, és várt. Hogy szíve megnyugodjon, hogy lelke újra megerősödjön. Hogy képes legyen felállni. Vajon ez csak az ő, Boróka és a fényes Hold titka lesz?
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 3. 23:08 Ugrás a poszthoz


#tehetséggondozó
#kíváncsiszerzet
#bűbájtan
#Kende



Finite Incantatem. Igen, már mindenki tökéletesen tudta, hogy ki és mikor találta fel, és hogy miért. A mögöttes kis történéseket, sőt még az is le lett tisztázva, hogy a világ másik felén mi zajlott éppen akkor, mikor a varázslat megszületett. Mindenki mint a korhadozó virágok dőltek erre meg arra, Marina biztosra vette, hogy minimum a fél osztály kicsit se figyel oda, ha nem alszik egyenesen.
Mint a mellette ülő gyerek. Épp csak pár nappal ezelőtt sétált be, mint akié a világ, és halál nyugodtan leült Marina mellé. Igazából csak szerencséje volt, hogy padtársa éppen úgy gondolta kihagyja azt az órát. És hát mondani se kell, hogy a legközelebbi alkalommal már Mae maga küldte melegebb tájakra a kis bacitenyészetet. Inkább elviseli a totál ismeretlen szőke gyereket, minthogy elkapjon valami magyar bacit.
Visszatérve a jelen szituációra ott volt az órán Mae, aki mellett Kende édes deden szundikált. És hát mi a világ legjobb ötlete ilyenkor? Naná, hogy összefirkálni a másik arcát. Először a lány még csak félve rajzolta fel a kackiás bajszot a fiú szája felé, de ahogy látta a szöszi még csak kicsit se figyelt fel a mozgolódására, szóval aztán tovább folytatta a művészkedést.
Folytatta egy összenőtt szemöldök megrajzolásával, egy bajesz jó hosszú lehúzásával. Éppen egy könnycseppet rajzolt fel a fiú szeme sarkába, amikor megszólalt az órát jelző csengő.
- Héj Csipkerózsika. Ideje felébredni - taszajtotta meg a fiú karját Marina, és kajánul vigyorgott a másikra. - Kicsit elaludtad a fejed - vonogatta a szemöldökét.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 4. 00:14 Ugrás a poszthoz


#tehetséggondozó
#kíváncsiszerzet
#bűbájtan
#Kende



Bárki is állítja, hogy egy ilyen csínytevés után rosszul érzi magát, hazudik. Marina majd kiugrott bőréből, hogy végre meghallhassa a fiú reakcióját a művére. Mert hát valljuk be, elég zseniálisan nézett ki az éppen idősödő férfi, akinek valószínűleg még szakálla sincs, nem hogy pajesza. Szőkének induló, majd feketében összefutó szemöldökéről már nem is beszélve.
A fiúval együtt mosolyodott el, és ahogy visszafordult felé unalmának elszenvedője, csak lazán megvonta vállait.
- Gondoltam itt a második heteden még nem élcelődök veled annyira. Egész évben mellettem fogsz ülni, lesz még rá alkalmam - jelentette ki magabiztosan. Az 'élc' szót elég viccesen ejtette ki, talán az egyik legnehezebb magyar szavak közé tette volna amúgy is.
- Jajj ne, csak rontasz a helyzeten - nevetett a barna, ahogy a maszatolást nézte. Már nem csak egy csíkban, de konkrétan a szélrózsa minden irányába hol erősebb, hol halványabb tintanyomok éktelenkedtek. Aztán nézzenek oda, már a lány sem úszhatta meg az összekenést. Hangosan nevetni kezdett, az sem zavarta, ha a tanár még bent volt az órán.
- Várj, ahhoz kell... - kezdte, de a mondatot elvesztette, ahogy a tollal igyekezett a két szeme közé a homlokára egy pontot tenni. Még be is kancsalított, és kissé kidugta nyelvét a száját, ahogy koncentrált. - Így! Sokkal hercegnősebb vagyok - mutatta meg magát Kendének, mintha eddig nem lehetett volna látni, hogy mire készül. - Marina Darik hercegnő szolgálatodra a messzi indiából - hajolt meg a a fiú előtt teátrálisan.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 5. 13:20 Ugrás a poszthoz


#tehetséggondozó
#kíváncsiszerzet
#bűbájtan
#Kende



Felhúzta fél szemöldökét, és féloldalas mosolyra húzta száját is. Lehet, hogy ez a bűbájtan mégse lesz olyan unalmas óra, mint ahogy az első félévben érződött. Loki nélkül egészen kevés móka jutott erre a tárgyra, de az új fiú ígéretesnek tűnik. Szinte azonnal csapta bele saját mancsát a másikéba.
- Tetszik ez a hozzáállás - mosolygott gonoszkásan. Mostantól nem is lesz valószínűleg egy nyugodt perce se a srácnak. Lehet lehetősége se újabb elalvásra, ha sokat basztatja.
Kirázta a hideg is, mélyen a csontjaiban érezte a merő undort, amit a hirtelen stílusváltás okozott. Megjelent előtte apja és annak barátjainak képe, ahogy elbeszélgetnek a nagy semmiről, közben pedig olyan vicceket mondanak egymásnak, aminek semmi értelme.
- A jó arcok mintapéldányával találkoztál - bólintott a lány, ahogy maga is felállt a padból. - De igen, akad még egy kettő úton útfélen - sétált ki a folyosóra, ahol a többi diák érdeklődve nézték a párosukat. - Van egy ikerpáros, Móricéknak hívják magukat, de még jobban illik rájuk a morons elnevezés. Szőkék, magasak, és ha jót akarsz magadnak elkerülöd őket. Most képzeld el, az a nyomorék előbb teszi a müzlit a tálba, és csak utána a tejet. Hát elázik az összes finom falat - ingatta a lány a fejét, még a szemei is kikerekedtek. Ezt a vitát nem egyszer lejátszották már a sráccal reggeli közben, szóval elég élesen benne van a fejében a kép, ahogy Móric csámcsogva hívja fel Mae figyelmét rá, hogy a müzli bizony még így is ropog.
- Mi a következő órád? - tette fel a kérdést a barna.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 5. 15:56 Ugrás a poszthoz


#tehetséggondozó
#kíváncsiszerzet
#bűbájtan
#Kende



Sok rossz tulajdonsága volt Marinának. Többek között a modora, hogy a felelősségre magasan tett vagy hogy egyik alapelve volt, hogy "a szabályok azért vannak, hogy megszegjék őket". De egyik kiemelkedő jellemzője volt végtelen lazasága és nyitottsága akár az új emberekhez is.
Így lehet, hogy az átlag lányoktól eltérően egyáltalán nem lepődött meg, sőt még csak el sem kezdett pirulni a srác karjának érintésétől. Keze reflexből mozdult, és fogta meg a másikét, és fejét felé fordította. - Attól függ mennyire fogsz jól viselkedni - húzta féloldalas mosolyra a száját a lány.
Halvány lila sincs. a halvány lila az tutira egy szín. A nincs pedig a van-nak az ellentéte. Tehát ha nem halvány lila, akkor erős lila? Ő maga szerette a lila színt, de a világért nem jött rá, hogy ez mégis hogy a fenébe kapcsolódik a srác órájához. Esetleg színekkel jelölte az óráit a fiú? Ennek így semmi értelme Marina.
Mielőtt azonban megfájdult volna a barna feje a hirtelen agyalástól, már meg is kapta a választ Kendétől. - Higgy nekem, ha azt mondom, hogy nem akarsz még egy órát ezzel a tanárral. Igen, olyan szerencsém van, hogy duplázok vele. Szóval menj csak, lost boy, és találd meg a csoporttársaid és add hírül, hogy a csodálatos Marina Darik kegyeibe fogadott - nyomott egy puszit a szőke arcára, majd ujjaikat összefűzte, és kibújt a fiú öleléséből. Nem mondta, hogy nem volt helyes a maga cuki módján. Talán egy ideig húzni is fogja majd az agyát, mert miért ne.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 7. 23:29 Ugrás a poszthoz


#nemvéletlenülszaladtamarra
#jademégis
#LostBoi
#Loki



Hangosan visszhangzott a talpa, ahogy újra-újra a padlóhoz csapódott. Az egyik diákot jobbról, a másikat balról próbálta kikerülni, közben hátra-hátra lesve, hogy milyen közel van hozzá Loki. Hangos nevetése és hatalmas mosolya mindenki számára elárulta, hogy nincs komolyabb probléma, csak tipikus Marina Darik jelenségnek lehetnek tanúi. Mintha az emberek már várnák utána Lokinak is a felbukkanását, egyszerűen csak megdermedtek sorban, és várják, hogy épségben megússzák azt a katasztrófát, amivel ez a kettő jár.
Mae felvetette magát az egyik lépcsősorra. Lábai úgy jártak minimum, mint Rockynak, ahogy igyekezett minél gyorsabban maga mögött hagyni szőke barátját. Kezében ott volt az ellopott füzet, amelyet valamilyen különös indokból Loki nagyon nem akart, hogy elolvasson. Hát nem volt más választása, minthogy ellopja. Lokikus.
Egy pillanatra elbizonytalanodott, ahogy a lépcső egyre szűkülni kezdett, de a mögötte hallatszó lépések hangja újra menetre ösztönözték. Felérve pedig hatalmas mosollyal az ajkain vetette rá magát legújabb ismerősére, hogy a fiú mögé bemeneküljön.
- Kende ments meg, légy férfi - ösztökélte azonnal a barna, és Loki fele mutogatott két hatalmas sóhaj közepette. Alig kapott levegőt attól a sok emelettől és futástól, amit most hirtelen csináltak. Komolyan, mintha minimum a maratont hagyták volna most maguk mögött. - Foglald le - ült le törökülésbe, és újra nyitni kezdte a vastag füzetet.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 10. 20:39 Ugrás a poszthoz


#nemvéletlenülszaladtamarra
#jademégis
#LostBoi
#Loki



Hazugság lenne, hogy nem élvezte a hajkurászást. Ilyenkor mindig nagyon élénknek érzi magát - nem mintha amúgy nem lenne az. Éppen ezért van az arcán az a hatalmas mosoly, pláne Kendét megpillantva. Mintha a világkerekség is azt akarta volna, hogy jöjjön neki egy megmentő.
- Uuuu... - Mint valami kisgyerek, úgy örült a hírnek, hogy most elolvashatja Móric vezetéknév párosításait. Vagy a fiúk nem csinálnak ilyesmit? - Szösz...mi? - nézett értetlenül fel a füzetből, mert hát nagyon kereste a neveket, de a magyar nyelv teljes elsajátítása volt a fő motivációja arra, hogy Magyarországra jöjjön. Mondhatni a number one küldetés. - És az egóm ezt nagyon is támogatja - bólintott egy mosoly kíséretében, majd visszabújt az elkobzott füzetbe.
Hagyta, hogy a fiúk maguk elintézzék egymás között a bemutatkozás dolgot, mert hát már elég nagyok és érettek hozzá. Vagyis... maradjunk csak szimplán a nagynál. Amúgy is, ő csak maximum a becenevek letisztázásával tudna hozzájárulni a folyamathoz, az meg teljesen felesleges. Nézte inkább helyette az ezer meg egy rajzocskát, ami a füzetben van, egyen, kettőn az ujjait is átfuttatva, mintha nem is hinné el, hogy ott vannak, és nem csak valami illúzió, amit hirtelen a szöszke varázsolt oda neki. Ajkai kicsit elváltak egymástól, miközben csodálta őket. Látta már, ahogy Loki órákon a jegyzetei szélére firkál, de azt a füzetet még soha. Azonban nem tartott sokáig a varázs. Ajkai huncut mosolyra húzódtak a saját neve láttán, melyből még hiányzott egy kicsit.
- Csak nem én vagyok a szerelmed? - ugratta Marina barátját, és felemelte a füzetet, hogy a másik kettő is lássa, hogy miről beszél. Bár igazából belül simogatta az egóját, hogy a fiú az ő nevét írogatja le gyakorlásképen.
- Minek neked meditáció, lost boy. Mi nem vagyunk elég megnyugtatóak már csak a jelenlétünkkel? - pislogott ártatlanul a barna. - Hallod Loki? Feszült a gyerek. Vegyük kezelésbe - bólintott barátja felé Mae.

Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 10. 21:24 Ugrás a poszthoz


#tobeornottobe
#legilimencia
#Keserűprof
#Loki



Szerencsére nem kellenek nekik ilyen előzetes tervek. Ha az egyiknek eszébe jut valami, akkor a másik kérdés nélkül követi. Éppen ezért nem válna be, ha olyan értelmetlen kérdéseket tennének fel nekik - amik meg is szoktak történni -, minthogy "Ha Móric beugrik a kútba te utána ugrasz?" mert az igazság az, hogy vagy ő ugrik egyszerre, vagy teljesen egyszerre teszik azt. Mert hát még ebből is képesek lennének versenyt csinálni.
Szóval alapjáraton kicsit sem illetődik meg, amikor meg kell szólalnia, mert bármilyen hülyeséget is mond, és bármennyire hülyén is mondja azt, Loki majd jól elmagyarázza mindenkinek, hogy mire gondolt. Minek itt legilimencia, ha amúgy is olvasnak egymásban. Vagy...
Felvont szemöldökkel méregette a tanárt, mintha minimum nem értette volna rendesen. Hát ez az ember még nem hallott még róluk, meg az őrületükről? Arról nem is beszélve, hogy már tavaly is tapasztalhatta, hogy Marina milyen gyenge legilimentor. De senki ne csodálkozzon. Az elméje olyan, mint a legrendetlenebb mugli szobája. Azoké, akik azt az elektronikai bigyót csapkodják naphosszakat. Na pont olyan. Ráadásul mindig társul hozzá valamilyen aláfestő zene. Minden egyes szituációhoz. Ehhez éppen Jessie J Mamma Knows Best-je szólt a hátsó térfélből. Isten tudja miért.
Ránézett Lokira, egy kicsit kételkedett saját képességeiben, de a fiúért képes legalább gondolatai feléről lemondani.
- Én benne vagyok, hátha sikerült fejlődnöm - vont vállat, és a padról felkapta méregzöld színű pálcáját. Ha ez kell ahhoz, hogy érdekesebbé tegye az órát, hát áll elébe. Csak aztán nehogy Keserű bánja meg, hogy megengedte neki.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 10. 22:02 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe



November első péntekén érte az első sokk. Kereste a kis boltokban a szokásos kék feliratos söröket, amelyek aznap estére kerülnek be a boltokba, de nem találta. Abban reménykedett, hogy esetleg másnapig várnia kell, hiszen egy kis városról beszélünk. De nem történt változás. A magyarok el vannak maradva. De hogy ennyivel?
Szinte minden héten legalább egyszer megpróbálkozott vele, hogy lemegy a közértbe, és rákérdez megérkezett-e kedvenc rakománya. De mindig negatív volt a válasz. Most meg valamelyik agyalágyult navinés azt mondta neki, hogy nincs is ilyesmi. Olyan dühös lett hirtelen, hogy kilökte a gyerek kezéből a könyveket, és dánul káromkodni kezdett. Az egész folyosó őt nézte, de hát ez van, ha Marina Darik dühös. Egy igazi északi dühe csap le mindenkire.
- Ungarere sådan en narhats! - kelt ki magából, és tekintetével keresésre indult. - Rend mig i røven - hagyta végül ott eddigi beszélgető társát, és csörtetett egyenesen oda levitás ismerőséhez.
- Kiscsibe. Segítened kell. Most! - ellentmondást nem tűrő hangja még egy ideig visszhangzott a folyosón, de egyáltalán nem tudta érdekelni. A vállánál fogva megragadta a szőkét, és tolni kezdte. - Te okos vagy. Csináltál már sört? - kérdezte meg, menet közben, mintha éppen nem rabolta volna el akárhonnan is. - Mert most azt fogunk csinálni. Pontosabban Julebryg-t - ismertette a tényekkel a lányt, és közben egészen a Konyháig vezette a lányt. Arcán még mindig látszott a frusztráltság, de mivel kitalálta az egyedi módját a helyzet kezelésére, így kezdett egyre nyugodtabbá válni újra. Mosolygásra azért még nem futotta.
Belépve egy rakat manó sietett rögtön oda, mire Marina szinte vicsorogva nézett rájuk. - Ti se tudtok nekem Julebryg-t csinálni, semmirekellők - morogta.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 11. 23:02 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe




Az egyáltalán nem zavarta, hogy egy random emberrel beszélgetett a lány, és onnan húzta el. Azonban az megdöbbentette, hogy se fizikai se mentális ellenkezésbe nem kezdett a szőke. Lehet tényleg jó hatással vannak rá Lokival, és kezd hozzászokni a legfurcsább szituációkhoz, amelyekbe belerángatják.
- Nem, egyáltalán nem úgy nézel ki. De ez nem jelenti, hogy nem lehetnek titkaid - vont vállat a lány hanyagul, még mindig a söre körül jártatva az agyát. Soha nem csinált ilyet, sőt abban sem volt biztos, hogy ők ketten képesek lesznek-e rá. Hiszen ezt csak egy cég volt képes eddig elkészíteni rendesen.
- Oké - fújt egyet ki meg be a lány. - Szóval a Julebryg egy karácsonyi sör. A Tuborg gyártja, és mindig November első péntekén kezdi el forgalmazni. Ezért van akkor az ünnepünk, a J-Dag. Mindenki kék színű mikulás sapkát vesz, és elmegy a legközelebbi pubba inni. Mert ez a sör... az életünk. Mindig az első körös ingyenes négyszázba benne vagyok, hála Madam Lykke-nek. De a lényeg. Ezt a sört csak December végéig forgalmazzák. Utána nincs több. És én ki fogom hagyni, ha most nem szerzünk valahonnan - foglalta össze gyorsan az alapokat a lánynak, csak hogy érezze mekkora jelentősége van ennek az egésznek a dánok életében. És így nem is tudja visszaadni milyen is az, mikor meglátják a kék feliratos kamionokat befordulni az utcákba. Mintha Novemberbe jönne a karácsony. - Még egy külön dalunk is, amit akkor éneklünk. Mindenki. Ha ismered az embereket magad körül, ha nem - magyarázta tovább a tényeket, kicsit talán elveszve a részletekben.
- Sajnálom, koncentrálok. Szóval ez egy erős sör. Egy doboztól már boldog vagy - jelentette ki, aztán kezét oldalasan szájához illesztette, mintha valami nagy titkot igyekezne megsúgni a szöszinek. - Ez mondjuk nem jelenti, hogy ott abbahagyjuk - kacsintott. - Van egy kellemes karamellizált íze, mint a Guinnesse-nek, és társul hozzá még a fekete ribizli és édesgyökér is. Főleg ez a három különbözteti meg a többi sörtől a Julebryg-t - fejezte be a meséjét, és reménytelien nézett nemrégiben szerzett barátnőjére. - Szóval segítesz nekem?
Utoljára módosította:Marina Darik, 2020. december 11. 23:02
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 13. 01:32 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe



A barna kicsit elbizonytalanodott a kérdés hallatán. Mindig is kétes érzéseket keltett benne az otthon említése, hiszen a családjához nem szeretett visszajárni. Meg Lokit is itt kellett olyankor hagynia, ami minimum olyan, mintha a másik felétől szakítanák el. Azonban Dániát mindennél jobban szerette, és Madam Lykke is mindig tűkön ülve várta, hogy végre ne csak írásban lássa a lány szeleburdiságát.
- Hát...hát nem tudom. Ha nem kapok meghívót, nem megyek - vont vállat a barna, és karba fonta maga előtt karjait. Tudta jól, hogy ha a szülei komolyan gondolják a hazamenetelét, akkor díszes karácsonyi lapot fognak neki küldeni a ritka, ám gyönyörű füles baglyukkal. Mintha csak ezzel is azt akarnák mindenki tudtára adni, mennyire gazdagok. Azonban mire a lány egyáltalán csak a gondolatai végére érne, a szőkén látta, hogy megfogta a dolog. Hiszen ez egy újabb kihívás, a levitások meg imádják azokat, nem?
Lassan de magabiztosan kezdte felgöngyölíteni a tényeket kedvenc karácsonyi sörével kapcsolatban, de mielőtt belemehetett volna a dánok számára oly nagyon jól ismert történelmi tényekbe - mert bizony azok is vannak -, már látta is Kiscsibe jelzésein, hogy kezdi unni magát. Egyszer tud végre egy kérdésre kimerítő választ adni, és elkezdi untatni az egyik kéket. Hallatlan.
Amélia jó pár percig húzta az agyát, mire - nem egyenesen - választ adott. Marina annyira megörült neki, hogy felsikkantott és a szőke nyakába ugrott, szinte majdnem fel is döntve mind a kettőjüket. Azonban tudatosult benne, hogy valószínűleg a másik nincs hozzászokva ezekhez a hirtelen érzelemkinyilvánításokhoz, szóval gyorsan le is szállt róla, és várta a parancsokat. Egyáltalán nem lepődött meg, amikor azok jöttek is. Átvéve a listát kezét a homlokához emelve tisztelgett a lánynak.
- Aye, aye kaptajn - szólalt meg dánul, majd a listát kezdte olvasni. Pár perccel később már tudta is mi a dolga. Előre lépett, tapsolt kettőt, és egy fokkal hangosabban kezdett el beszélni. - Figyelem manók! Szükségem van egy nagy edényre, és a következőkre - emelte fel a listát, és kezdte el felsorolni lassan a rajta állókat. Olyan volt az egész jelenet, mintha ő lett volna a kiképző tiszt, a kis lények meg a katonák. Bármennyire is csúnya bevallani, Marina élvezte, hogy hatalma van. - A feladat elvégzéséhez összeszedett csapatmunkára van szükségem mindenkitől - fejezte be monológját. - Munkára fel!

Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 18. 17:07 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe



Kellett neki az otthoni érzés, mert akármennyire is jól érezte magát a magyarok között, nem volt ugyanaz. Hiányoztak neki a mosolygós arcok az utcán, a zöld negyed és a hygge, amire úgy tűnt ez a nemzet képtelen. Kivéve Lokit, de ő egy külön kategóriába tartozott. A szöszke volt az itteni Dánia neki.
Koncentrált a lány szavaira, bár nem tetszett, hogy feltételekhez kötik a boldogságát. Isten tudja miért is viselkedik ez a lány ennyire felnőttesen...
- A kastélyt értem, és az embereket is. De mond csak.. Loki is beletartozik? Mármint ő kvázi én vagyok. Csak fiúban. Olyan, mintha magamban tennék kárt, amit lássunk be elég gyakran teszek ilyen-olyan véletlennek köszönhetően. - Bármennyire is meglepő, éppenséggel nem Kiscsibe türelmét feszegette, csak szimplán ismerte magát annyira, hogy ezt a sztorit ne akarja elmesélni a szöszkének, meg ha még jól is sikerül, akkor itasson is vele. Mert hát nah. Olyan nincs hogy odavarázsolnak egy adag Dániát és csak ketten élvezhetik ki.
- Ezt is tökéletesen értem, és ígérem, hogy csak akkor szólok bele, ha a helyzet megköveteli. Elég furán nézne ki, hogyha egyenesen engem kérdeznének valamiről, én meg kukán állnék - vetette fel, mert ez a lehetőség sosincs kizárva. Főleg, hogy az összes tanár tudja mennyit jár a szája. - Viszont ha elkapnak, akkor fogj rám mindent. Az én ötletem volt, én hajtottam végre és kényszerítettelek, hogy segíts nekem. Gothca? - nézett mélyen a lány kék szemeibe. Az ő háta sokat elbírt. Gyakran került bajba, szóval a tanárok már amúgy is hozzászoktak, hogy valami slamasztika közepében találják. Azonban Csibe olyan embernek tűnt, aki valószínűleg nem hogy egyszer nem került büntetésbe, de nagyon magára is venné.
Ahogy a lány eltűnt az ajtó mögött, úgy vette Marina hatalmába a konyhát... meg a manókat. Kiadta nekik parancsba, hogy mit és hova pakoljanak, majd egyszerűen felpattant az asztalra, és törökülésben egy narancsot kezdett el maga előtt görgetni ide-oda.
- Oh, igen, minden megvan - bólogatott és a manók felé intett a fejével egy büszke mosoly kíséretében. Azok boldogan sertepertéltek a vajling körül, mintha csak valami csodát raktak volna össze. Alig várták, hogy újabb feladatot kaphassanak.
- Ha megcsinálod nekem a sört, akkor felőlem egy egész napot is itt tölthetünk. Megér nekem annyit - jelentette ki magabiztosan a barna, és a felvetésre huncut mosoly kúszott az ajkára. - Szóval zene kell? - kérdezte, és már egy narancsot a kezébe vett, és miközben zsonglőrözni kezdett elkezdte énekelni a hivatalos dán dalt, a "Tuborg Christmas Brew"-t. És nem. A lánynak nincs semmi hangja.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 21. 19:29 Ugrás a poszthoz


#nemvéletlenülszaladtamarra
#jademégis
#LostBoi
#Loki



Már az első pillanattól érezte, hogy ez a barátság jó lesz. Na jó, ez így hazugság. Amikor elaludt mellette a szöszke, akkor azt hitte csak valami béna cserediákszerűség, aki egyedül azért választotta Magyarországot tanulási helyszínként, mert nem hallott róla, és így azt hitte nyugis. De amikor Csipkerózsika felébredt, akkor már tudta, hogy jóba lesznek. És nem csak ők, de Lokival is. Mert Loki olyan mint ő, ami a matematikai egyenletek mentén azt jelenti, hogy nekik is ki kell jönniük. Ami meg egy frenetikus trióhoz vezet.
De mielőtt még Mae buksija megfájdulhatott volna a végtelenül sok és hosszú gondolkodástól, már ott is tartottak, hogy akkor fogják a cukmókot és indulás. Egy lendületből felpattant a két szép lábára, és pár gyorsabb lépés után a két fiú nyakába vetette magát.
- Jól való érzésem van hármunkkal kapcsolatban - mosolygott bele mindkettőjük arcába, miközben tovább haladtak előre fele. - Már csak az a kérdés, hogy mit fogunk csinálni - gondolkodott el, és elengedve a fiúkat ment előre a szűk lépcsős folyosón. Ő úri nő. Előre kell engedni, gondolkodás nélkül.
- Mit szólnátok, ha megtöltenénk festékkel lufikat. Azt a csatát a festmények se fogják elfelejteni - csúszott pimasz mosoly a lány arcára. - Vaaagy lemehetnénk a kis tavacskához jeges fürdőt venni. Bár az nekem nem kihívás - legyintett a lány, és csak akkor állt meg, amikor leért a lépcső aljára. - Mit szólnátok, ha megszívatnánk a levitásokat. Össze zavarjuk a Szfinxet, az meg nem fogja beengedni a diákokat - soroltam tovább a lehetőségeinket. - Na gyerünk fiúk, elő a kreativitással - parancsolt rájuk, és még a tenyerét is összecsattintotta, hogy figyeljenek rá.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2020. december 26. 23:38 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe




Szólhatott volna. Úristen mennyi mindent mondhatott volna a lánynak erre a heves reakcióra, de tudta, hogy mivel Csibe az egyetlen lehetősége arra, hogy ténylegesen megízlelhesse azt az isteni sört, így bármennyire is kínozta belülről a gondolatok áradata, visszafogta magát. Meg a második kérdés elvette a rivaldafényt. Hatalmas őrült mosolyt villantott tettes társára.
- Nem is vagy te olyan rossz fej. Örülök, hogy Loki összeszedett a könyvtárban. Háhh... - nevetett fel a lány örömittasan. - Ez volt életem első szóvicce magyarul. Mert hogy szó szerint is, érted - magyarázta meg a totálisan egyértelműt. De jelenleg túlságosan örült magának ahhoz, hogy ez érdekelni tudja. - Hahh, egyre jobb leszek - képedt el saját képességein a lány, hogy nagy nárcisztikus kitörésében az is csak félig tűnt fel neki, hogy a szőke otthagyta a konyhában.
A manók segítségével gyorsabban megvolt a dolgokkal, mint ahogy eleinte képzelte. Azon a kis mütyűrök meg jöttek vissza hozzá, hogy újabb utasításokat kapjanak. Hihetetlen.
Hatalmas mosollyal kezdett el énekelni a lány anyanyelvén, kicsit sem félve, hogy esetleg valaki a volumen miatt megtalálja őket. Mert hát azt a dalt nem lehet csak úúúgy énekelni. Ezt szinte üvölteni kell. Pláne, ha spicces az ember, ami még igaz egyenlőre hiányzott, de csak idő kérdése volt. Legalábbis reményei szerint.
- Guurl - nézett Marina a szőkére, egy kis lenyűgözöttséggel a szemeiben. - It was a good burning. Nem is tudtam, hogy tudsz olyat - képedt el teljesen, és huncut mosolyra húzódott a szája. Eddig nem adtak elég kreditet ennek a lánynak Lokival. Vagyis hát... eddig is felfigyeltek rá, nem azért köröznek körülötte mint a varjak. Csak nem ennyire. Sok rejtett tehetsége lehet.
- Na jó, akkor ha ez nem tetszik, akkor taníts nekem valami magyar dalt. Ismerem a Supernemet, a Honeybeastet meg hallgattam pár Wellhello számot, de nem tetszettek. Valami olyat mondj, amit minden magyar ismer. Mint nálunk a Tuborg Christmas Brew - magyarázott a lány, és közben letette a narancsokat is, hogy koncentrálni tudjon Kiscsibére.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2021. január 4. 22:10 Ugrás a poszthoz


#nemvéletlenülszaladtamarra
#jademégis
#LostBoi
#Loki



A barna egymás után sorolta a jobbnak jobb ötleteket erre mit kapott? Lehurrogást. Hát mi baja van ezeknek a magyar fiataloknak? Puhányak mind akik vannak. Bár Loki felvetésére már ő is hevesen bólogatott. Egészen a festmények kiválasztásáig.
- Nee... csak a dámákat nee. Ők meg se érdemlik, hogy lábakat adjunk nekik lábak helyett - biggyesztette le alsó ajkát Marina, és úgy nézett kérlelően szőke barátjára - mármint a régebbire -, hogy kímélje meg az idegrendszerét. Aztán tekintete a másik srácra villant. - Ismersz már elég embert, akiről pletykálhatsz? És elég "megbízható" forrást? - rajzolt macskakörmöket a levegőbe a lány, majd sóhajtott egyet. - Ahh... hihetetlen vagy. Jó, majd segítek neked. Menjünk a dámákhoz - egyezett bele anélkül, hogy kérni kellett volna. Igazából sose rontotta el a mókát, az nem az ő reszortja volt. Szimplán csak szerette, ha a többiek érzékelik mekkora áldozatot tesz ilyenkor. Meg hát nőből volt. Kicsit kéretnie kellett magát. Csak az ő logikájában a váratás kimerült abban, hogy egy másodperc alatt ráun, és tovább lép.
- Hogy Csibével miért szerettek ennyire keresztbe tenni egymásnak... - ingatta a fejét a lány. - Komolyan, egyre gyanúsabbak vagytok nekem - ráncolta össze homlokát, csak hogy egy pillanat múlva ugyanolyan mosolygós ábrázata legyen a hirtelen felkapástól. Annyira szokványos volt neki a mozdulat, hogy az izmai szinte már gondolat nélkül cselekedtek.
- Az hagyján, de mit szól majd a dán szerenádomhoz - mosolygott gonoszan a lány. Loki pontosan tudta, hogy mennyire pohártörően hamis hangja van.
- Várjunk. Ha mi visszük a dámákat, akkor te kit hozol? - pillantott ezúttal Lokira a lány, már amennyire képes volt, onnan hátulról.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2021. január 4. 23:25 Ugrás a poszthoz


#kellakarácsonyisöröm
#Julebryg
#kiakadok
#Kiscsibe



Érdeklődve hallgatta a magyarázatot. Tehát a magyarok is minimum annyira oda vannak az ivásért, mint az északi országok. Csak ők nem valószínű, hogy versenyt rendeznek belőle, mint ahogy ők teszik. És vajon náluk a sör az számít? Mert akkor biztosan a dánok nyernének.
- Ha nem tudnám, hogy ez lehetetlen, akkor azt hinném kezdesz kiismerni - mosolygott a lányra Marina, miközben átvette a cetlit. No nem azért mondta, mert nem hiszi, hogy Amélia elég okos lenne hozzá, hanem mert szimplán még ő maga sem tudta bizonyos időközönként, hogy mit csinál. Csak vitte a lába, a keze, a mindene. - Köszönöm - gyűrte a lapot a zsebébe.
- Cefrézünk - ismételte meg a szót. Azt tudta, hogy a végén az -ünk az arra utal, hogy ők kettén végzik azt a cselekvést de... - Mi az a cefréz? - mondta ki hangosan a kérdést, és közben leugrott az asztalról, hogy elmenjen megmosni a gyümölcsöket, ahogy Amélia kérte. Végre hasznos lesz valamiben.

Alig pár óra elmúltával már egészen jól ment neki. Mármint véletlenül sem a dallam, sokkal inkább a szöveg. Mert hát ez elég sok memorizálandó szó magyarul, aminek ha őszinte akart lenni nem minden részét értette.
- Pálinka szerelemem légy az enyém - próbálta újra a barna. - Gyümölcsfáim tetején - illesztett hozzá egy sort, ami legalább rímelt, és tudta, hogy valahol benne van a dalban, csak azt nem tudta, hogy jó helyre rakta-e. Vagyis. - Várj! Ne segíts. Fordítva igaz? - kérdezte egy sóhaj közepette. Az ideg miatt már fel-alá járkált az üst mellett. Olyan meleget csináltak a konyhában, hogy barna pulcsija már az egyik pult tetején terült szét, és haját már laza kontyba kötötte.
- Megint elfelejtettem... - vallotta be őszintén, és leroskadt egy székre. Sose lesz Loki büszke rá.
Marina Darik
Diák Rellon (H), DÖK tag, Negyedikes diák


#Móriczcsaja
RPG hsz: 178
Összes hsz: 294
Írta: 2021. január 5. 12:21 Ugrás a poszthoz


#tobeornottobe
#legilimencia
#Keserűprof
#Loki



Nevetve figyelte a jelenetet, ahogy Loki kutatott a táskájában. Ismerte már annyira barátját, hogy ne kérdőjelezze meg a bot felbukkanását, de nem mindenki volt ennyire elmés. A mögöttük ülő csávó, akit hát majdnem arcon talált a fadarab mérgesen kérdezte, hogy az ugyan mi a rák. Kár hogy senkit nem érdekelt különösképp az ő létezése.
Odament, ahova Keserű prof mutatott, és ujjai között végigpörgette a pálcát, mielőtt felemelte volna. Már régóta gyakorolta ezt a műveletet, hogy majd mindenki előtt bevethesse, és mások is lássák milyen menő. Kár, hogy egy pillanat múlva a tanár közölte, hogy pálcát le. Azért a mozdulat még mindig menő volt.
Loki szemébe nézett, és közben a fejét a benne lévő ritmusra kezdte el mozgatni. Mimikája is kicsit a szám szerint kezdett el mozogni, például elhúzta a száját, felvonta a szemöldökét, vagy tulajdonképpen bármit, ami nem befolyásolja a szemeinek a nyitva tartását.
Olyannyira sikerült lelazulnia a zenétől, hogy a tolltartó csörömpölését ahelyett, hogy valami zajforrásként érzékelte volna, csak hozzátette a dalhoz, és tovább bugizott magában.
- Én - jelentkezett, már a kérdés elhangzása közben. Lehet, hogy bunkóság beleszólni a tanár szavába, de látta, hogy Loki levegőt vett a jelentkezéshez. Hát azt nem hagyhatta csak úgy. Szóval még egy győzedelmes mosolyt is megvillantott barátja felé.
Nagyon szerette volna, hogy ez most sikerüljön, szóval gondolatban búcsút mondott Jessie J-nek, és egy hatalmasat sóhajtott. Valószínűleg úgy nézhetett a koncentrációja közben, mintha nem megfejteni, hanem megtámadni akarja a szöszit, de éppen nem érdekelte. Mélyen íriszeibe nézett, és akkor pislogott, amikor a másik is. Érezte, hogy a teste reagál a srácéra. Lassan emelte fel kezét, és szinte motyogva mondta ki a varázsigét:
- Legilimens!
Elméje érezte a másik gondolatait, habár csak nagyon halványan. Marina azonban most először érte el, hogy valakinek tényleg képes legyen a fejébe látni. S habár legszívesebben már most örömködve ugrált volna körbe-körbe, tudta, hogy annak még nincs ideje. Koncentrált, hogy a gondolatait továbbra is tudja szűrni, és ne vegyék el a figyelmét Loki kicsit sem meglepően furcsa gondolataitól.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Marina Darik összes RPG hozzászólása (85 darab)

Oldalak: [1] 2 3 » Fel