33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Orbán Gábriel
Tanár, Bogolyfalvi lakos, Vadőr



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 107
Írta: 2022. április 15. 05:47 | Link

Veréna


Soha életemben nem olvastam könyveket a gyereknevelésről. Egyet se, nem, hogy ötvenet, emellett nem voltam ott a kamaszlányaim mellett sem, akik ugyebár ebben az életszakaszukban még csak nem is az én lányaim voltak. A két nagyobbat kicsiként tartottam a kezembe, egy-két látogatásom volt a családnál, amikor még máshogy hívtak, és más dolgokat tettem. Aztán az is alább maradt, így volt biztonságos. Lényeg a lényeg, hogy tudományos felkészültségem nulla van a témában, mégis, életben van mind a két gyerek, nem éreznek hiányt semmiben, a védőnő, meg mindenféle őket vizslató nők és férfiak szerint pedig, tökéletesen rendben vannak. Ennyi kérem. Nem kell ide Dr. Spock vagy a bánatom.
Éppen azért, mert hallgatok az ösztöneimre, vélem úgy, hogy a gyerekek jó, ha hozzászoknak a zaj témájához is, járni, beszélni és doktori fokozatot szerezni még nem tudnak, ám véleményem szerint az, ha zajos közegben vannak, hozzásegíti őket ahhoz, hogy ez teljesen természetes legyen nekik, stramm fiúkká váljanak, és ne kelljen majd azért aggódnunk, hogy emocionálisan instabilakká válnak azért, mert valaki kiabál. Micsoda szavak, mi? Áh, a lányokkal tegnap végignéztem valami furcsa bentlakásosokról egy filmet, amiben képet lopnak, és onnan vannak ilyen nagy szavaim. Nem vagyok én olyan nagyon okos. De biztos vagyok benne, hogy a friss levegőn altatás és a zaj jó.
- Nem is beszélgettünk még arról, hogy mikor szeretnél visszamenni dolgozni.
Eddig nagy valószínűség szerint kisebb gondunk is nagyobb volt, és bár én teljesen kiveszem a részem a gyereknevelésből, napközben, amíg tanítok vagy éppen a vadőri feladatokat látom el, a lányok pedig iskolában vannak, egyedül van a kicsikkel, így, amikor hazaérek, belevetem magam én is az életbe otthon, és az ilyen mélyebb témák, valahogy elkerülnek minket. Ám a jövőtervezés olykor időszerű.
Hozzászólásai ebben a témában
Éjféli Veréna
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos


Phoenix
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 257
Írta: 2022. április 15. 14:37 | Link

Gábriel


Nem könnyű és koránt sem ragyogó dolog anyának lenni, aki ezt állítja az hazudik, leginkább saját magának és mivel elhiszi, így mindenki másnak is ugyanúgy. Egy gyermekkel is megváltozik az élet, de kettővel kész kihívássá válik, mégsem bántam meg, hogy így lett. Ikreink Andris és Armand egészségesek, szépen cseperednek, amit súlyuk és hangjuk ereje is bizonyít. Kezdjük őket hozzászoktatni a világhoz, ami körül veszi őket, ezért ma kijöttünk egy kicsit a szabadba. Fáradt vagyok, de ezt nem látni rajtam, mert metamorf mágiámat használva reggelente eltüntetem a karikákat a szemeim alól. Nem panaszkodom, mert nincs okom rá, még akkor sem, ha néha két karomban a kicsikkel alszom el a hintaszékben. Szerencsére ott van mellette a családom. Nem képesek mindent helyettem megtenni, de amit csak tudnak azt átvállalnak. Gábriel hazaérve vesz le terheket a vállamról és a lányok is szeretnek "babázni". Megtelik a szívem csendes örömmel, amikor néha a kamaszos puffogás ellenére látom, hogy dédelgetik a fiúkat, amikor azt hiszik senki nem figyel rájuk. Lassan rázogatom a kétszemélyes babakocsit és élvezem az arcomat simogató napfény melegét. - Egy ideig még nem terveztem. Azt szeretném, ha a fiúk éreznék, hogy ők a legfontosabbak nekem, és te meg a lányok - fordulok Gábriel felé, majd finoman megsimogatom a karját - De ha kevés az, amit a Bagolykőben keresel, akkor visszamehetek. A Séf már mondta, hogy amikor készen állok munkába állhatok - nézek rá kérdő kíváncsisággal, hogy ő vajon mit szeretne. Nem akarom, hogy igáslónak érezze magát, csak mert én meg akarok adni mindent a kicsiknek, amit nem kaptam meg a saját anyámtól. Az anyagi biztonságunk is ugyanolyan fontos, mint az érzelmi. Hiába a szeretet, ha éhesek maradunk, mert csak ő keres pénzt. Gyakorlatiasabb vagyok mint azt hinné. Talán a bujkálás alatt sikerült megtanulnom úgy élni, hogy a semmiből is teremtsek valamit. A munka mindig áldás volt számomra. Hasznomra vált az a sok évnyi menekülés.
Hozzászólásai ebben a témában


Orbán Gábriel
Tanár, Bogolyfalvi lakos, Vadőr



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 107
Írta: 2022. május 27. 07:55 | Link

Veréna


Kellemes ez az idő. Én az a fajta ember vagyok, aki tényleg szeret kint lenni a szabadban, járni az erdőt, növényekkel, állatokkal ismerkedni. Remélem, hogy a kiskölykök is öröklik majd ezt, és a jövőben úgy tervezünk nyaralásokat, hogy abban túrázások is legyenek. Azt nem tudom, hogy egy ilyen sikeres akció után kellene-e még további gyerekekkel terveznünk, én a magam részéről úgy érzem, hogy most már aztán tényleg teljesítettem az örökítés nemes folyamatában elérhető eredményeket. Egyszerre kettő, két fiú, hát ki a legnagyobb legény a vidéken? Hogy büszke vagyok-e erre a teljesítményre? hogy a viharba ne lennék. Imádom a lányokat, a szemem fényei, de azért mégiscsak az igazi büszkeség így lett teljes.
- Jól állunk anyagilag. Borka egyetemi kiadásai se jelentenek kihívást.
Mondjuk az, hogy sötét varázslatokat meg átoktörést tanul az a gyerek, nem igazán van ínyemre, mert ezzel együtt a jövőben vállalható munkáit is szem előtt tartva, azt a következtetést vontam le már számos alkalommal magamban, hogy a gyereket nagyon könnyen megölhetik. Egy apának pedig nyilván nem tetszik. Ki az a barom, aki azt mondja a kicsi lányának, hogy ez az fiam, menj csak oda a csúnya gonosz bácsikhoz, hogy lehetőleg előbb átkozz, mint, hogy ők átkoznának. A hideg kiráz a női auroroktól is. Meg a női rendőröktől. Oké, a nem biztonságos szakaszokon a női kalauzoktól is. Mert bármikor bajuk eshet. De amikor ezzel érvelek, akkor hímsoviniszta vagyok. Hát baszkika.
- Arra gondoltam, hogy valamikor esetleg elmehetnénk a határra, csak sétálni egyet az utcán.
Nem mondok ki sem településnevet, sem azt, hogy anyámat meg a húgaimat látni, mert nem akarom, hogy bajt hozzak bárki fejére. Ezt szoktuk csinálni, párhavonta  végigsétálunk az utcán, nem szólalunk meg egymás mellé érve, csak finoman súroljuk egymás kezét, és egy pillanatra látjuk egymás tekintetét. Bárcsak lehetne más megoldás, de nincs. Viszont szeretném, ha látná, hogy vannak unokái, van olyan ember, akivel boldog vagyok.
- Egy kis nyaralás négyesben.
Hozzászólásai ebben a témában
Éjféli Veréna
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos


Phoenix
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 257
Írta: 2022. május 27. 09:31 | Link

Gábriel


Tehát még nem kell visszamennem dolgozni, ezt a tényt csak egy biccentéssel és egy mosollyal veszem tudomásul. Megnyugtató gondolat, hogy nem fenyegeti a családunkat anyagi nehézség. Éheztem már néhányszor életemben, így tudom milyen a nélkülözés, és nem akarom újra átélni. Az árvaházban küzdöttem az utolsó szelet süteményért. Mindig lenyomtak a nagyobbak, azán meg, amikor bujkáltam és épp rendes munkát kerestem, akkor az utcán állva néztem, ahogy mások halomra tömött szatyrokkal sétálnak ki a boltból. Soha többé. Már nem csak én vagyok, már mi vagyunk és soha többé nem történhet ilyesmi. Fejemet Gábriel vállára hajtom, kezem automataként rázza a babakocsit. Jó itt. Békében, csendben. Nagyon jó. Velük. Már lassan le is ereszkedik a szemhéjam és a fejem is billen egyet a fáradtság egyértelmű jeleként, amikor meghallom mit mond Gábriel. Pislogok néhányat, hogy elűzzem az álmot, ami kerülget. - Nyaralás...Idejét sem tudom mikor voltam nyaralni - szólalok meg sóhajtva és eszembe jut néhány emlékfoszlány. Régen a nyaralás azt jelentette, hogy vele, Károllyal sétáltam és tűrtem, ahogy flörtölt a nőkkel, éhesen bámulta őket. Meg kinyúlt karöltűjű atlétában mutogatta magát nekik. Aztán meg én voltam a cafka ha fürdőruhára mertem vetkőzni a Balatonparton. Legyen meleg étel, hűs ital és sex ahol és amikor neki igénye volt rá. Hátha majd egy szép helyen könnyebben fel tud csinálni. Ha nem volt jó az étel, jött veszekedés, ha nem lett elég hideg az ital vagy tiltakoztam a koszos vízben való együttlét ellen, akkor pedig az ütleg. Szerencsére csak kétszer kellett ezt átélnem. A naplómban olvashatott róla Gábriel. Azt hiszem ezért tette fel talán csak most, és ilyen óvatosan a kérdést. Vele más lenne. Ebben biztos vagyok. - Ránk férne egy kis pihenés. A fiúk is biztos élveznék...és nekem is jól esne - mondom ki válaszomat és fel sem merül bennem, hogy megismétlődne az amiket régen el kellett viselnem. Az egy másik élet volt és én is más voltam. Most más gondjaim vannak, amiket szeretnék megosztani a férfival, akit szeretek. - Tegnap kaptam egy baglyot a nagyanyámtól, amiben felszólít, hogy mondjak le hivatalosan a nevemről és minden örökségről - keresem kékjeimmel Gábriel barnáit - Aztán nem sokkal később egy másik levelet is kaptam. Az anyámtól, aki könyörög, hogy csak egy percre láthasson engem és az unokáit... - tanácstalan tekintettel várok segítséget a férfitól, aki boldoggá tesz és akinek fontosabb a véleménye számomra, mint eddig bárkié. Másként látjuk a dolgokat és sokszor ő az akinek élesebb a szeme. Hamarabb megtalálja a megoldásokat. Praktikus ember, amit nagyon szeretek benne. Hátha most is ki tudunk találni együtt valamit.  
Hozzászólásai ebben a témában


Orbán Gábriel
Tanár, Bogolyfalvi lakos, Vadőr



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 107
Írta: 2022. május 27. 11:09 | Link

Veréna


Jó érzés itt ülni, az, hogy bízik bennem, hogy bízunk egymásban. Nem volt könnyű utunk, egyikünk sem akarta azt, amin végül keresztülment. Azt nem állítom, hogy vagy neki vagy nekem ő a nagy igazi, az a mindent elsöprő, de nem bánom egy pillanatig sem. Hiszem, hogy a mi kapcsolatunk sokkal szorosabb. A mi érzéseink mélyebbek, mi sokkal jobban megértjük egymást, mint bárki más. Akaratlan is összekapcsol a múltunk, még akkor is, ha nem volt köze egyiknek a másikhoz. Máshogyan értékeljük a békét, mint azok, akik nem mentek át ezeken az eseményeken, és Isten őriz, hogy bárkinek azt kívánjam, legyen a helyemben. Ne legyen, még csak véletlenül se. Az ő helyébe se. Ne éljék át mindazt, amit neki kellett. Ez egy speciális helyzet, és mi tudom, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a legjobbat fogjuk kihozni belőle.  
- Mondjuk neked egy kiadó alvás is jól esne, ahogy nézem.
Felelem kedvesen, szeretetteljesen. Attól még, hogy elrejti napközben, éjjel mellettem alszik, már akkor, amikor van alvási idő. Szerencsések vagyunk abban a tekintetben, hogy én szeretek hajnalban korán kelni, így legalább munka előtt tudok segíteni neki, és ha nem is későn, de normál időben kelhet fel.
- Engedj az anyádnak, attól még, hogy nem volt elég erős, mégis szeretne egy pillanatot. Had élje meg, sőt, had éljétek meg mind a ketten a család nélkül. Ahogy meséltél róla, ő egy nagyon szomorú és bezárt nő. Tudod te is, hogy milyen az, amikor nincs jogod semmihez. Neki sincs.
Bennem mindig az van, hogy én az anyát védem, az anyákat, akiket elnyomnak. Az én anyámnak se volt döntése, adósságok törlesztésére cserélték el, égi oltalom kellett ahhoz, hogy olyan férfinak adják, aki jól bánt vele, szerette, mert anyám éppen csak elmúlt tizenhárom, amikor ez az egész történt.
- Aztán mondj le, hivatalosan. Nem kértél eddig se semmit, nem kérsz ezután se. Nincs rájuk szükséged, mert van családod, mi vagyunk azok.
Hozzászólásai ebben a témában
Éjféli Veréna
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos


Phoenix
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 257
Írta: 2022. május 27. 12:04 | Link

Gábriel


Olvastam könyveket, nagyon sokat. Azokban nem ilyennek emlékszem a szerelemre. Ott minden érzés szilaj, vad és tomboló. Fiatal lányként arra vágytam, hogy nekem is olyan legyen. Lett is, de már bánom, hogy hagytam magam elcsábítani. Úgy bedőltem a romantikus klisék illúziójának, hogy a fal adta a másikat, meg a szőke hercegem, amikor olyanja volt. A mellettem ülő férfi se nem szőke, se nem herceg, mégis jobban szeretem, mint eddig bárkit. Felnőtt szerelemmel. Olyannal, amiben már fontosabb a béke és a biztonság a heves lángolásnál. Fiainkra pillantva elmosolyodom, mert azért van itt tűz, csak ebben nem égünk porrá. Két ilyen csodát, mint ők, csak valami igazi és erős dolog tudott létrehozni. - Inkább vagyok fáradtan ébren veletek, mint aludjak nélkületek, de igazad van. Jó lenne egyben végig aludni nyolc órát - mosolygok rá a férfira és fejemet megint a vállára hajtom. Így hallgatom végig amit mond. Nem csalódom benne, mert bölcsebb mint én tudnék lenni ebben a helyzetben. Nehéz a saját vérünkről dönteni. - Tudom és nagyon szeretlek ezért is téged, hogy családot adtál nekem - adok finoman egy puszit Gábriel arcára mielőtt folytatnám - Csak attól félek, ha engedek neki, akkor nem tudok távol maradni tőle. Egész életemben arra vágytam, hogy mellettem legyen - sóhajtok mélyet és megrázom a fejem - Sosem érdekelt se a név, se a vagyon, mégis most fáj, hogy nem lehetek az, aki vagyok. Senkinek érzem magam - komorodom el ettől az egésztől - Még a nevem sem a sajátom. Azért ezt viselem, mert éjfélkor találtak és nyugodt baba voltam. Másnap esti ima alatt sírtam fel először. Azt sem tudom anyám hogy hívott volna- keserű a szám, ahogy beszélek, mert most már anyaként én is tudom mit jelent gyermeket a világra hozni és érezni azt a köteléket, ami közte és köztem van. Becsesebb kincs nincs a világon. Nem tudom kitől örököltem a küzdő szellememet, de ha anyámban lett volna, most nem kellene félnem attól, hogy még jobban fog hiányozni, ha találkozunk.
Utoljára módosította:Éjféli Veréna, 2022. május 27. 12:07
Hozzászólásai ebben a témában


Orbán Gábriel
Tanár, Bogolyfalvi lakos, Vadőr



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 107
Írta: 2022. június 12. 17:37 | Link

Veréna

Elmosolyodom a gondolataira, tényleg rendben vagyunk. Nem hittem volna, hogy lesz olyan pillanat az életemben, amikor ez megtörténik, amikor minden a helyére kattan, és minden rendben lesz. De rendben van. Az egész, úgy, ahogy van. Mintha megbocsátóbbak lennének az égiek, mint ahogy azt mi gondoljuk. Megfogadtam, hogy innentől minden rendben lesz, és ahogy eddig, úgy ezt követően is szeretném állni a szavam, és valóban mindent jól csinálni, legyen szó a lányokról, a fiukról vagy Verénáról. Helyes döntések, máshogy nem is lehet, csak így, és én készenállok arra, hogy ne csak én cselekedjek jó, de mindezt át is adjam.
- Ő többet kockáztat, mint te. Mind a ketten a szíveteket tárjátok fel, és a falaitokat bontjátok le. Emellett pedig, az ő esetében ott van az is, hogy szembeszegül a családjával. Képzeld el, ha erre rájönnek, neki nem lesz második esély, vagy még egy esély, ki tudja, hogy mi történik akkor vele, hogy milyen a család, ami mögötte van. Oka van annak, hogy eddig nem jött. Azonban élő lettél, lélegző. És hát nem ez mutatja azt, hogy valójában sosem volt közömbös? Ha az lett volna, akkor nem érdekelnéd. Látott, élsz, van saját életed, és kész, de ő látni akar, megismerni. Esélyt kapni, ami valószínűleg sosem volt neki.
És ha ez rosszul sül el, kérdés és ellenkezés nélkül fogok neki helyet biztosítani nálunk, mert előttem már ezzel bizonyított. Ha kiteszik a flancos családjából, majd az enyém befogadja. Meg tudom oldani, hogy legyen hol laknia, hogy láthassa az unokáit, a lányát, ha arról van szó. Dönteni Veréna helyett nem fogok, nem tisztem, de azt nem fogom hagyni, hogy az, aki megszülte őt, szenvedjen.
- Kérdezd meg, ez egy jó beszédtéma lenne. Akár, ha tetszik, meg is változtathatod rá. Szabad vagy, és meg kell tanulnod élni a szabadságoddal, meg kell tanulnod megélni azt, amit ez jelent, mert csak úgy fogsz megbékélni magaddal, hidd el nekem, én már csak tudom.
Hozzászólásai ebben a témában
Éjféli Veréna
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos


Phoenix
offline
RPG hsz: 201
Összes hsz: 257
Írta: 2022. június 12. 19:19 | Link

Gábriel


Rájöttem egy ideje, de mindig képes meglepni, hogy a társamul választott férfi nem csak abban különbözik a volt férjemtől, hogy jól bánik velem, hanem abban is, hogy igazán bölcs. Azt hiszem ezt a tulajdonságát is fel kell vennem azok közé, amiket szeretek benne. Engem most elvakítanak az érzéseim, de ő helyettem is tisztán látja a helyzetet. - Igazad van, ő mindent elveszíthet, velem ellentétben, akinek rajtatok kívül senkije sincsen. Találkozom vele - mosolyodom el félénken, ahogy mindig szoktam, ha nehéz döntést meghozva csak a jósorsomban bízom - Aztán a többi majd kialakul - egy csókot nyomok Gábriel arcára, kedveskedés és hála gyanánt, hogy azután megint a fiúkra nézzek és a fejem a vállára hajtsam. Armand és Andris felébredtek és egymásnak gagyognak, ki tudja miről. Azt olvastam ez az ikreknél gyakori. Külön nyelvet beszélnek, megérzik egymás hangulatát, érzéseit nagyobb távolságból is olykor. Sőt ennél még hajmeresztőbb dolgaik is lehetnek. - Szerintem kibeszélnek minket - hagyom abba a kocsi rázogatását - De az is lehet, hogy azt tárgyalják meg, ma éjjel melyikük legyen az ügyeletes ébresztőóránk - mondom vidáman, mert bár nem hagynak aludni bennünket, amióta megszülettek, nem csinálnék másként semmit sem velük kapcsolatban. Váratlanul jöttek, hála egy törött tányérból adódó véletlennek, meg annak a veszett erős házi pálinkának, amit benyakaltam. Gábrielre pillantva nincs kétségem afelől, hogy ő is ugyanolyan boldog ettől, mint amilyen én vagyok. Bármit is éltünk meg az előtt a főzőverseny előtt, ahol először találkoztunk, mára úgy érzem Merlin, vagy mondhatnám azt is, hogy Isten tenyerébe jutottunk. Van négy csodás gyermekünk és itt vagyunk egymásnak. Mi ez ha nem igazi boldogság? Most már csak amiatt kell izgulnom, hogy kiderüljön, örökölte-e bármelyik fiunk is a képességemet. - Szerinted nem lett piszébb Mandó orrocskája? Andrisnak meg mintha ma világosabb lenne a szeme? - védekezőn emelem meg a kezemet, de nem félelemből, hanem mert megint átmentem aggódó metamorfba - Tudom, tudom...Korai...De azt olvastam, hogy már baba korban is vannak árulkodó jelek. Bele sem akarok gondolni mi lesz majd velük az iskolában. Bemegy a másik helyett dolgozatot írni az amelyikük esetleg metamorf. Többet ülök majd az Igazgatónál, mint amikor még neki dolgoztam - csóválom a fejem aggodalmas, de vidám hangon beszélve közben. A lányokkal ugyan jól kijövök, de látom már most milyen erős személyiségek. Szerencsére szeretik az apjukat és a kicsiket, meg azt hiszem engem is egy kicsit. Ezért kedvesek velem, de mi lesz, ha ez valamiért megváltozik? Jó nevelőanyjuk szeretnék lenni, bár ezt a szót ki nem állhatom.
Hozzászólásai ebben a témában


Orbán Gábriel
Tanár, Bogolyfalvi lakos, Vadőr



offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 107
Írta: 2022. június 21. 15:59 | Link

Veréna


- Helyesen döntöttél.
Mosolyogva nyomok csókot a feje búbjára, mert teljes mértékben így gondolom, nem befolyásoltam, a világért se tenném, egyszerűen csak elmondtam, hogy én hogyan látom a helyzetet, minden más az ő döntése volt A jövőben pontosan ugyanígy szeretném, ha alakulna a kapcsolatunk, őszintén elmondott véleményekkel, amelyeket a másik megfontolhat, de semmiképpen sem befolyásoló vagy irányító módon. Ez egy tökéletes kapcsolat, szeretem az egyszerűségét, a benne lévő szeretetet és békét, ami mind a kettőnknek kijárt már. Nem mondom, hogy a későbbiekben nem fogunk hangosan veszekedni egy elsózott leves miatt, de ma, most ez a legtávolabbi dolog, és ennek nagyon örülök, különösen annak a fényében, hogy nem könnyű témákat veszünk sorra éppen, sőt, ez az egyik legnehezebb talán az ő életében. Ahogy a vállamra hajtja a fejét, megsimogatom az arcélét, és elmosolyodom.
- Andris lesz az, látszik a szemén, ott van az a sunyi csillanás. Mindig azzal kezdődik.
Van olyan, hogy egészen gyorsan odaérünk, amelyikünk éppen nem alszik még olyan mélyen, felkapjuk a gyereket, és már visszük is arrébb, hogy a testvére ne tudjon csatlakozni. Mondanom sem kell, ezek a ritkább pillanatok, mert többnyire mire odaérünk a másik is nyüszörögni kezd, és hiába a visszaaltatás, nem segít rajta, ugyanúgy sír tovább.
- Ha meg kibeszélnek, nem panaszkodhatnak, amilyen kis husisak, az éheztetést rögtön kizárnám, mint opció. Ajánlom, hogy csak jókat mondjanak, mert még a végén kénytelen leszek az orrukra koppintani.
Szerencséjük, hogy ha ki is beszélnek minket, akkor sincs nagy gond, mert nem értjük, hogy mit gagyognak. Szóval simán  tervezgethetnek gyilkosságot is, mi csak odáig fogunk eljutni, hogy milyen nagyon cukik és husik és jóillatúak. Kivéve persze, amikor nem, de az gyorsan feledésbe tud merülni.
- A mi gyerekeink, szóval az a minimum, hogy legalább évente egy dolgozatot egymás helyett írjanak meg. Meg amúgy szerintem a nem meták is nagyon sokat változnak még ebben a korban. Ha belegondolunk, hogy hogyan néztek ki, amikor megszülettek, a kis lilás, nyálkás testüket, ahhoz képest ez a mostani egy egész szép eredmény. Viszont azok a felhők ott nem szépet hozhatnak, úgyhogy szerintem induljunk.
Mutatok fel a gomolygó feketékre, melyek bizony eléggé baljóslatúak. Segítek összeszedelőzködni, és mielőtt még bármit mondhatna, megfogom a babakocsit, jelezve, hogy én tolom őket vissza. Ő csak élvezze a nyugalmat, úgyis beindul majd a következő kör is.


Love Love Love
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér