31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] 16 17 ... 25 ... 42 43 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Álmosvölgyi Asztrid Szira
INAKTÍV


Rentainé
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1369
Írta: 2015. február 23. 07:19 | Link


Csinoska


Bólogattam végig a montázsos ötletre, milyen jó lesz nekem, hogy még a képemmel is összefutnak majd sokan. A mondat végén felvontam mindkét szemöldökömet és pislogtam pár nagyobbat. Nem is igaz, hogy drága vagyok, legalábbis a szó szoros értelmében biztosan nem. Erre aztán nem vagyok, meg egyébként se szoktam randizni járni sűrűn, hogy megtapasztalják, mennyit kell rám költeni.
- Ugye tudod, Ádi, hogy hozzád jöttem, nem veled? Szóval én fizetek - teljesen természetes dolognak tartom, hogy saját zsebből fizetem amit én fogyasztottam, de ha jól viselkedik, még az övét is. A szüleim minden hónapban jó sok pénzt adnak, hogy ne érezzem magam egyedül és mindent megkaphassak... Gondolom ehhez nem kell zseninek lenni és kilogikázni, hogy nem éppen erre vágytam kislánykoromtól. Ádi amúgy is dolgozik a pénzért, amit én nagyon becsülök benne. Ritka az, akinek nem úgy dobják a zsebébe a galleonokat.
A történetünk olyan fordulatot vett, amire nem számított szerintem egyikünk sem. A csók csak játék volt, de ki tudja, mi lesz még belőle. Válaszul csak elmosolyodtam és megráztam a fejem, hogy ezzel a helyzettel jelenleg nem tudok és nem is akarok semmit kezdeni. Jó nekünk az, ha eltudunk szórakozni szerelmi szál nélkül is.
Míg én az üdítővel variáltam, sikerült verset találnia. Jobbra számítottam, de nem baj. Rezzenéstelen arccal hallgattam végig, visszacsüccsentem a helyemre és majdhogynem képen köptem baracklével amikor bejelentette, mire jelentkezett.
- Én is - egy kicsit köhögnöm kellett, mély levegővétellel dőltem hátra. - Nem félsz tőle?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. február 26. 21:10 | Link

Szira

- Sosem voltál az a hercegnő típusú lány.
Jelentem ki teljesen nyugodtan, és tudom, hogy még csak meg se sértődik rajta. Amióta ismerem, egy határozott, önálló nőt látok, aki kislányból egyre inkább felcseperedik, és kezd nyitni a világra, nem is lassan. A könyvet visszacsúsztatom, és helyette befejezem a sütimet, a következőt pedig magam elé húzom, és egy falatot abból is bekapunk.
- Ha járnánk, vagy randiznánk, tökmindegy most, mert járás alatt is randiznánk, szóval, elölről.
Már saját magamat zavartam bele, de ez a barackos - habos csoda, ez tényleg csoda volt. Olyan igazi. Ebből muszáj lesz még egyet megennem. Most azonban egy apró köhintéssel visszatérek a lányhoz, letéve a villámat.
- Szóval, ha mondjuk randiznánk, milyen lenne számodra az ideális? Marhára érdekel, hogy hol rontom el a dolgot, és hátha te meg tudod mondani, hogy mi az, ami hiányzik a dologból, hogy egyről a kettőre lépjek valakivel.
Ez a valaki pedig arctalan jelenleg. Lehet ő is, lehet a Rapid Randi lány is, lehet még akár Eris Kowai is, bár akkor biztos, hogy a fejemre ejtenének. Tévedés ne essék, nincs bajom vele, csak nekem ijesztő. Igen, férfiasan bevallom, hogy tartok attól a lánytól, és ha valaki azt mondaná nekem, hogy csak azt nem kínozza meg, akitől vért kapott a rituáléktól, hát önként mennék oda hozzá, hogy vegyen tőlem amennyit akar.
- Nem. Oké, egy kicsit azért de. Mert lehet, hogy tényleg a nagy ő lesz, de lehet, hogy feszengeni fogunk egymás mellett, és az megöli az egészet. Így belegondolva nagyon tartok tőle. Szép mi? Egy gurkó jöhet bármikor, de egy nő, na az már kihívás.
Egy kicsit tényleg szánalmas az egész, de hát valahogy ez jutott azt hiszem. Elvégre semmi sem tökéletes, örülni kell annak, amit éppen elénk dobott a sors. Én pedig csak azért se fogok megtörni, elvégre mindjárt randizok valakivel.
- Ha te leszel az, akkor akarok egy rendes csókot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Álmosvölgyi Asztrid Szira
INAKTÍV


Rentainé
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1369
Írta: 2015. március 5. 21:08 | Link


Csinoska


Megállapítására elmosolyodtam és a fejemet ráztam. Nem, tényleg nem. Illetve de, még kislány koromban szerettem hercegnőnek képzelni magam, de az akkor volt. Azóta már eltelt vagy tíz év és ez eltűnt. A fodros ruhák, a kiszolgálás...nem hiányzik. Szeretek nem-hercegnő lenni.
- Számomra? - felvontam kissé a szemöldököm, el kellett gondolkodnom egy kicsit a válaszon. Mivel nem gyakran járok randizni, nincs álomképem arról, hogy mit, hogyan és mikor. - Nekem ez tökéletes. Nem is értem miért nincs barátnőd komolyan - szememből az őszinteség sütött. Teljes természetességgel beszéltünk erről még a korábbi csókunk ellenére is. Nehezen tudnám megmondani, mi nekem Ádi. Egy bátyszerűség, vagy egy álompasi? Ki tudja. Talán ő a leendő férjem. Sosem tudtam ilyenekre jó választ adni hát ez most sem volt másképp. Csak tapasztalat alapján tudok beszélni.
Ahogy elkezdtünk erről a meglepetésrandiról beszélni, muszáj volt nevetnem rajta. Eléggé úgy tűnt, hogy egy kicsit túlreagálja a dolgokat és ezt nem is hagyhattam szó nélkül.
- Most is azzal vagy. Mármint...azt hiszem nem ugyanolyanunk van - még mindig vigyorogtam. - Figyelj, hogyha nem jön össze a randipartnereddel, vagy nekem az enyémmel, akkor vasárnaptól járunk - na persze ezt nem kellett száz százalékig komolyan vennie. Jobban szeretem a szabadságot annál, hogy kézen fogva, turbékolva mászkáljak valakivel akivel amúgy barátként is teljesen jól megvagyunk.
- Ha én leszek, megkapod - bólintottam beleegyezve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Írta: 2015. március 9. 19:53 | Link

Jóska bácsi




Azért azt nagyon bánja, hogy nincs otthon minden nap süti. Azt mondják a nővérei, hogy akkor elhíznának, úgyhogy kizárt dolog, hogy állandóan süteményt tartsanak otthon. Még szerencse, hogy dugicsoki mindig van, mert amúgy megőrülne a kisasszony. Nem lehet felfogni, hogy mi a baj azzal, ha rengeteg cukor jut az ember szervezetébe. Attól csak erősebb lesz, jobb a kedve, amit meg hízna, azt úgyis mindig lemozogják. A kertben van mászóka, van ugrókötele is itthon, igazán nem lehet panaszkodni arra, hogy miét mindig csak a kanapén ülnek. Vivivel mondjuk szoktak néha fára mászni a kertben, amikor nincs otthon az anyukájuk. Túlzottan sokat dolgozik, mostanában alig van idejük egymásra. A délutáni tanulást leszámítva szinte csak hétvégén tudnak elmenni együtt valamerre. Emiatt mostanában picit kedvetlenebb, megszokta, hogy a középpontban van. Otthon mindig akad társasága, de valahogy az nem ugyanaz. Hiányzik neki Kísz meg Leonie, mert amióta itt laknak, mert közel sem tud annyit lógni velük, mint korábban. Azt mondta az anyukája, hogy amúgy sem kéne annyit lógni a nyakukon, mert nagyok, meg mert szerelmesek, úgyis csak egymással akarnak lenni.
Pedig egészen biztosan vele is akarnak lógni, mindig azt érezte, hogy szeretik, hogy ott van.
De legalább ma fognak sütizni. Szerencsére a nagyok sem olyan kényesek mindig, hogy sírjanak a süti miatt. Ő biztosan nem lesz olyan felnőttkorában, aki a súlya miatt pityereg.
Jelenleg azon fog pityeregni, hogy ha lebukik otthon, hogy most már nem csak dugicsokit tart, hanem dugisütit is.
Elégedetten habzsolja a sütit, amikor a férfi bemutatkozott neki. Meglepődött, nem számított rá, hogy ilyen hamar megismeri.
- Én Viktória vagyok, de mindenki Ririnek hív.
Csipogja vigyorogva, majd köpenyébe törölve a cukormázat, a nagyoktól látott mozdulattal kezet nyújt a férfinak. Nem tudja, hogy a felnőttek miért szeretnek kezet rázni, de biztosan így kell csinálni.
Miután megejtették a dolgot ráeszmél, hogy kapni fog, hogy ha piszkos ruhában állít haza, így megpróbálja menteni a menthetőt, és kidörzsölni a cukormáz által hagyott foltot a ruhából. Szerencsére sikerül neki, az a halvány ragacs, ami az anyagban maradt, már igazán nem feltűnő.
- De szerintem az már nagyon gyerekes becenév.
Folytatja picit merengő hangon, miközben újabbat harap a csodálatos cupcakeből, melyből egy kis máz az orrán köt ki, ráadásul a szája környékén is babarózsaszín szakáll kezd nőni.
Az iskolában azt mondta az az Adél, hogy az bölcsiseknek van ilyen beceneve, hogy ki tudják mondani a nevüket, mert azok még olyan buták. Pedig ő egyáltalán nem is buta!
- Igen, mi is itt lakunk. Arra!
Mutat ismét a lakónegyed felé. Sokszor szóltak már rá, hogy nem illik mutogatni, de ha egyszer egyszerűbb így elmagyarázni, mint úgy, hogy fordulj jobbra, meg balra, aztán át a hágón, majd jobbra kétszer. Az ott és egy mutatóujj nem sokkal kifejezőbb?
- Apu nem tudja, de szerintem elengedne. Már nagy vagyok, az iskolába is egyedül megyek.
Feleli büszkeséggel a hangjában. Talán az anyukája még kevésbé félti, mert neki már sok gyerekkel volt dolga, de az apukája csak hétvégén látja, ő a kis hercegnője.
- A bácsinak is boltja van? Sokan jönnek ide boltozni.
Az utóbbi időben nagyon megnőtt az üzletek száma a faluban, már mindent lehet itt találni, az anyukája szerint minden van itt már, mint a bazárban, csak pénz kell hozzá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2015. március 12. 18:22 | Link

Szira

- Azt hiszem, ha erre tudnám a választ, már nem lennék egyedül.
Ez a legrosszabb ebben az egészben. Nem mondják el, mi volt rossz. "Nem a te hibád", "Jobbat érdemelsz" és így tovább. Már amelyik kinyögött valamit. Az is igaz, hogy mostanában még csak bele se vettette magát igazán a dologba, tekintve, hogy még mindig egy olyan vallomás hatása alatt áll, melyre kapott egy ígéretet, majd néhány nappal később a hölgy egy másik fiú szájában merült el. A fejét kicsit megrántja, hogy elűzze a gondolatot, majd inkább a lány felé fordul ismét. Illetlenség ilyenkor egy másikra gondolni, hiszen ő is olyan kedves.
- Egészen biztos vagy benne?
Kérdezem a másmilyenségre utalva. Hisztis vagyok, bár nem olyan rossz formában, tudok ennél idegesítőbb és zavaróbb is lenni. Most csak kicsit vagyok az. Talán anyámék tudatosan is lányt akartak a harmadik alkalommal is, aztán meglepődtek, amikor mégis fiúnak születtem. Talán ezért nincs török érzet a nevemben, habár nyomokban igencsak török vagyok. Képtelenül valóságos gondolat ez, még ha az emberek furcsán is néznek. Igen, ez határozottan férfi hisztéria. Arra azonban, amit mond elnevetem magam.
- Rendben, vasárnaptól akkor járunk. Vagy legalábbis elmegyünk randizni.
A csók említésére óvatlanul is megnyalom az ajkaimat, és a mosolyom még szélesebbre nyúlik. Ez kell nekem, elviccelni valamit, ami lehet, hogy komoly lesz. Ennyi, amire most vágyom, és ez a lány a legjobb úton halad, hogy feldobjon.
- Lassan mennünk kellene, még van egy konzultációm az egyik tanárral a tárgyával kapcsolatban.
Nem akarok leszerepelni a vizsgán, így inkább különórákat veszek, hogy jobban elsajátíthassam a tananyagot. Farzsebemből fekete pénztárcát húzok elő, épp csak belelesek, majd elégedetten nyújtózok egy aprót.
- Szerintem vigyünk mindenből egyet, még pólókat is kell nekem ma tervezned, és kell az energia.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Anthony E. Blake
INAKTÍV


† Tony †
offline
RPG hsz: 67
Összes hsz: 439
Írta: 2015. március 22. 20:09 | Link

Rebecca Davison-Keis
Az édesség rabjai Rolleyes

Ki ne vágyna egy kis finomságra amikor alig pár utcányira van tőle? Hát én biztosan nem! Szórakozottan haladok végig az utcákon, egyetlen céllal magam előtt. Szereznem kell valami sütit, vagy meghalok. A vizsgák után leléptem anyámhoz és közöltem vele a fenomenális hírt, ő meg szinte zokogva fogadta. Nem volt valami szép látvány így látni még ha nem is kedvelem, de legalább büszke rám, mármint egy kicsit, talán. Mondjuk ez csak ábránd, nem jövünk ki túl jól, de hát tudnia kellett, hogy mi lesz velem a jövőben és ezt nem akartam levélben közölni vele, ezért volt az utazás. Talán hiba volt, de már mindegy. Egy újabb vita már nem számít közöttünk... Most visszatértem Bogolyra, de Grace sehol sem volt, így fogtam magam és némi édesség reményében eljöttem otthonról. Paloma persze ennek nem örült, de elrejtettem előle az összes párnát, így talán most megússzák a napot. A Czukorvarázs az egyik legjobb hely, ha egy kis édességre vágyom, nem meglepő, hogy ez volt az, ahová tartottam. Ritkán kívántam meg ilyen dolgokat, de most kellett, szükségét éreztem. Amúgy is, lazaság van. Nem tudok semmire sem készülni, a hoppanáláson pedig túl vagyok, a legilimencia meg... majd idővel az is. Mondjuk idén megpróbálkozom vele, hogy belehúzok és megcsinálom azt is. A cukrászdába betérve rögtön az asztalokhoz sétáltam és leülve meg is jelent a pincérnő, hogy megnézhessem a kínálatot. Elég hamar eldöntöttem mit szeretnék, nem mindent eszek meg, így nem nehéz a választás. Miután túljutottam a dolgon előkapartam a könyvet, amit már vagy ötvenszer futottam végig, de még mindig nem igazán tudtam a helyére tenni a dolgokat. Az a sok áthúzás, a beleirkálások elég mulatságossá és érdekessé tették ahhoz, hogy ne tűnjön egy unalmas könyvnek és ne csak egyszer nézzem át. Persze nem én huzigáltam át, de a könyv most az én birtokomban volt, így okulhattam belőle. Kinek nem jó az, ha egy olyan könyvből tudhat meg érdekességeket, amely a munkájához kell majd. Míg a sütire vártam ezt lapozgattam, kerestem azt, hogy hol is tartottam benne legutóbb. Nem nagyon érdekelt a környezetem, sőt mondhatni hidegen hagyott mint mindig. Ex-mardekárosként nem is csoda ez a viselkedés, de most levitás voltam és másodikos mestertanonc. A kettőt ötvözve kapjuk meg a rideg külsejű srácot, aki éppen egy könyv felett ücsörögve "tanul", de nem törődik senkivel és semmivel az égadta világon. Nem volt rossz kedvem, de azért túl jó sem. Valami zavart, mintha valami rosszra kéne számítanom a jövőben, de még nem tudtam mire. Reméltem kivételesen nincs köze a lányhoz, mert ha igen, akkor Grace nagy bajban van. És az esküvős dolog is.... Persze nem azért mert nem akarom elvenni, vagy nem akarnám ezt az egészet. Csak már megint nem akarok vitába keveredni vele.
Hozzászólásai ebben a témában

Grace gardedámja / Gaby írórabszolgája!/ Kérdezz! / Paloma
Szelniczky Mínea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 426
Írta: 2015. április 9. 17:28 | Link

Vanda
kinézet

Végre valahára kisütött a nap, és kabátra sem feltétlenül van szükség – állapítom meg pár perces sétám alatt, lefelé a faluba. Azért még nem az igazi nyárias idő, de már éppen ideje volt. Franciaországban mondjuk már két hete is ehhez hasonló volt, kisebb-nagyobb ingadozással. A karomra hajtva cipelem a kabátom, mindkét kezem a zsebembe rejtem, és széles mosollyal az arcomon baktatok nagy lendülettel a falu felé.
Még nekem is egy kissé furcsa, hogy nem Ruival töltöm a délutánt, de később úgy is találkozunk, ráadásul elkezdődött a tanév, majdnem minden óránkon boldogíthatjuk majd egymást, a tanárokat és diáktársainkat egyaránt. Immáron végzősként. Oké, ebbe belegondolni egy cseppet félelmetes, de hát az időt nem lehet megállítani, mindenki eljut egyszer idáig. Az év végi vizsgák gondolatát pedig villámgyorsan elhessegetem, és inkább kigondolom, merre menjek, mit csináljak először. A teendőket jobb szeretem előre legalább vázlatosan megszervezgetni, most elő is rángatom a fejben megjegyzett listát. Bár sehova sem sietek, szóval annyira nem is fontos.
Persze nem meglepő, hogy elcsábulok, ahogy elhaladok a cukrászda mellett, de előbb még pótlom a bájitaltanhoz szükséges kellékeket, és a kviddics szaküzletbe is betérek. Így legalább amikor bemegyek az édességekkel teli üzletbe nyugodtan válogathatok az édességek közül, és kényelmesen üldögélhetek is, ameddig jól esik. A kedvenc csokis sütim mellett még egy citromos mellett döntök, és a pult felé oldalazva, hogy kérhessek is a finomságokból, sikeresen nekimegyek vállal egy lánynak.
- Jaj, bocsi! – pislogok kissé révetegen. A lány egyébként ismerős, de először fogalmam sincs honnan, és ez ilyenkor a legidegesítőbb, amikor a tudatos mélyéről csiklandoz, és mégis hiába próbálod valahová tenni a dolgot, nem megy.
Utoljára módosította:Szelniczky Mínea, 2015. április 9. 17:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Chevailer Zsanett Vanda
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. április 10. 12:26 | Link

Mina Smiley

Úgy döntöttem, az unalmas perceimet kitöltöm egy kis falulátogatással. Egyrészől nem árt a helyismeret, más részről, legalább kénytelen vagyok magyarul megszólalni, ha vásárolni szeretnék valamit. Egyik órám után hallottam ,ahogy két diák az egekig dicsérte a Czukorvarázs Cukrázda termékeit, hát gondoltam, mit veszítek vele? Szerzek magamnak egy kellemes napot, és ráadásul hozzájuthatok a napi édességadagomhoz. Rettenetesen édesszájú voltam, és már kicsinek is mindig el kellett előlem rejteni ünnepnapok alkalmával az édességeket, ha életben akarták tudni őket, és nem a gyomrom mélyén.
A nagymamám mindig nevetve jegyezte meg, amíg élt, hogy: „Ez a lány még egy Mézeskalács házból is kirágná magát, annyi szent!”
Viszonylag napos volt az idő, így egy vékonyabb farmerdzsekit vettem magamhoz, meg egy kék-fekete kockás blúzt, szintén farmernadrágot és tornacsukát. Fő a kényelem!

Épp a rendelésemet vittem volna az asztalhoz, ahol ültem, mikor valaki véletlenül vállal nekem ütközött egy magas, idősebb lány.
- Semmi báj! Bárkivel előfordul’át – mosolyogtam rá. Most minek kapnám fel a vizet ezen? A sütinek se lett baja, nekem se, szóval, nincs miért haragudni. - Nincs kedved áz ásztálomhóz ülni? – ajánlottam fel, főleg, hogy alig volt most hely. Naná, csúcsforgalom az általában ilyentájt van, mikor ebéd-szüneteket tartanak a dolgozók. Nálam még volt hely, felőlem nyugodtan ülhetett volna, amúgy is elég nagy csomaggal rendelkezett – nekem legalábbis nagy volt ahhoz a pár holmihoz képest, amit én terveztem bezsákmányolni: kviddicskesztyű, pergamentekercsek és tintakészlet, meg élelem a nyuszim, Foltos számára. Nem rossz ez a hely, nekem nagyon tetszett, impozáns, nyugodt, akár tanulni is lehetne, vagy csak szimplán megtervezni a nap további részét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szelniczky Mínea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 169
Összes hsz: 426
Írta: 2015. április 12. 20:11 | Link

Vanda
kinézet

Ösztönösen mozdulok egy kicsit, hátha sikeresen kilökök valamit a kezéből, de minden a helyén marad, így lazítok tartásomon, tárcát szorongató kezemet visszaengedem a törzsem mellé. Ez történik, ha az ember még mindig azt fontolgatja, mit kérjen, vagy kérjen- e még pluszban valamit a már biztos választások mellé és a sütiket bámulja, ahelyett, hogy az orra elé nézne. Az tuti, hogy viszek majd magammal is egy kisebb csomagot Rui-nak, de azt majd távozás előtt fogom kikérni, így csak futólag nézem végig újra a lehetőségeimet. Túl sok a finomság. Bár, ha mindenből kérnék egyet, az is biztosan villámgyorsan elfogyna, de azért óvatosan a cukorfogyasztással.
Még mindig nem tudom hová tenni az arcát, az is előfordulhat, hogy csak valakire hasonlít, amúgy nem is ismerem a lányt, esetleg csak a folyosón láttam a minap. Mindenesetre mosolyog, és nem csak rám morog, hogy ugyan már, figyeljek oda. Sőt, mi több! Meginvitál az asztalához, igazán kedves tőle, már épp udvariasan visszautasítanám, tekintettel, hogy biztos nem akar egy lökdösővel együtt sütizni, vagy legalábbis nem így tervezte a délutánt. Aztán meglátom, mennyien vannak a kis helyiségben, és megvonom a vállam.
- De, miért is ne! Köszi! – mosolyodom el. Gyorsan kikérem magamnak a csokis és a citromos süti szeleteket, hozzá gyümölcslevet, és felpakolva a lányt előre engedem, hiszen nem tudhatom, melyik üres asztal az övé, vagy hova szándékozott leülni.
- Mínea – nyújtom a kezem és mutatkozom be, miután lecuccoltam a kiszemelt asztalhoz. – Nagyon ismerős vagy valahonnan… - közlöm hangosan is eddigi dilemmám fő forrását. Franciául, mivel elég sajátos akcentusból arra tippelek, hogy a lány francia, így hátha könnyebb neki. Persze nem bánom azt se, ha az anyanyelvemen folytatjuk, igazából teljesen mindegy számomra.
Utoljára módosította:Szelniczky Mínea, 2015. április 12. 20:12 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. július 16. 21:41 | Link

Marcus Arbor
Ruha

Végre vége a kényszernyaralásnak és visszajöttünk a kastélyba. Nem mondom, hogy annyira rossz volt Madagaszkáron, de én örülök a "haza"térésnek.
Az első kastélyban töltött napot arra használtam, hogy megnézem a javítósokat. Ma pedig a visszatérés megünnepléseként lelátogatok a cukrászdába.
A délelőtt nagy részét átaludtam, mivel még mindig hatással van rám az időeltolódás. Ezért csak délután indultam útnak a Czukorvarázsba és mivel elég régen volt, hogy utoljára Bagolyfalván jártam jócskán elment az idő mire elértem a célomat. Persze nem azért nem tudtam merre menjek, bár a faluban is elég sok változás történt... A sétám a nézelődés miatt lett hosszabb, hiszen muszáj volt meg néznem az előbb említett változásokat.
Miután kinézelődtem magam és egy kicsit el is fáradtam a melegben való sétálásban, végre beültem a cukrászdába, hogy egy jeges tea valamint két gombóc fagyi mellet ünnepeljem meg a haza térést. Az egyik ablak melletti bokszban üldögélve néztem a kinti melegből betóduló embereket. Az ismerősöknek néha köszöntem is.      
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Marcus Arbor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. július 16. 22:49 | Link

Állia

" Akkor látogattam először el a bogolyfalvi cukrászdába, miután a nyaralás véget ért. Pontosítva egyik nap, órák után, könyvek között érkeztem oda, s hogy is mondjam, megzavarodtam a sokféle édesség láttán. Példa a fekete erdő torta. A kedvencem! Mikor megláttam, úgy gondoltam, nekem ne kell más, csak az, és boldog leszek. Siralmas, tudom, hogy egy étel tegyen boldoggá, de így van, és tökéletesen beválik.
 Vettem belőle három szeletnyit, mert tudod, egy sosem elég. Nem kértem szomjoltót hozzá, ha jól emlékszem. Viszont arra tisztán, hogy nehéz volt helyet találni. Megláttam egy üres bokszot, és gondoltam,  "haj de jó, végre egy üres boksz" , de az éle, mint mindig, rám cáfolt. Csak akkor vettem észre, hogy egy lány ül ott, amikor már leültem vele szembe. Vagyis, nem tudtam, hogy vele szembe ülök le, mert nem látszott messziről. Valami olyasmit hebegtem neki, hogy:
- Helló! Foglalt ez a hely? - Nehéz rejtegetni a vörösséget az ilyen kínos pillanatokban, de más nem jutott eszembe." - részlet a Naplóból
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2015. július 17. 13:05 | Link

Marcus

Miután meguntam a bejövőket nézni elkezdtem enni a fagylaltomat, közben pedig kibámultam az ablakon. Az utcán is rengeteg diák sétálgatott, valószínűleg mindenki kíváncsi a változásokra és most kihasználja, hogy nincsenek tanórák.
Sóhajtók, elképzelésem sincs, hogyan fogok beérni a kora délelőtti óráimra az első hétén. Hisz eddig tizenegy óra előtt semmi nem tudott felkelteni, bár tudtommal még nem is próbálkozott senki és semmi...
Kicsit arrébb tolom a megmaradt fagylaltom és gondolkozás közben a teámat kevergetem.
Ez az év egyel talán nem könnyű, hisz idén lekel tennem az összes végzős vizsgát, hogy elkezdhessem az auror képzést.
Amíg én ezen merengek valaki leül velem szemben és elkezd valamit hebegni. Ránézek a velem szemben ülő fiúra és elsőre egy paradicsom jut eszembe az arcáról, emiatt halvány mosoly jelenik meg az arcomon. Aztán észre veszem a várakozó arc kifejezését. Enyhén megemelkedik a szemöldökön, vajon mit mondd hatott? Mivel a kis srác nem veszi a lapot abba hagyom a teám kevergetését és rákérdezek.
-Bocs, mondtál valamit?
Amíg a válaszra várok beszürcsölök a teámba.
Utoljára módosította:Állia Szipenni, 2015. július 17. 13:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Maxmillian Healson
Írta: 2015. augusztus 8. 20:54
| Link

Maxmillian Healson
egy szabadhétvégén, szombaton délután :3

Jó idő van. Madagaszkáron melegebb volt, de itt is jó idő van. A helyzet pedig az, bár ebbe eddig nem igazán gondolt bele, hogy idén, még nem evett fagylaltot. Épp ezért felbuzdulva a melegen, és azon, hogy szabadhétvége van, nyakába vette a falut, és elhatározta, hogy keres egy fagyizót. Korábban erre nem volt szüksége, de biztosan tudja, hogy van. Elvégre sokakat látott, és lát most is, fagylalttal a kezében mászkálni.
Mostanra egészen szépen rendbe jött a bőre és már nem olyan rák vörös, mint a nyaralás alatt és közvetlen utána volt. Fekete ujjatlan, térdig érő ruhácskájában, hozzáillő fekete szandálban és egy szintén fekete táskával lépked a falu utcáin. A táskában ott lapul Ede, a gólymók is, de most nagy valószínűséggel szundít a lány pénztárcáján.
Haja kibontva, s szépen rugózik a vállain, ahogy vidáman lépked. Időnként megfeledkezik magáról és hangosan is dúdolászni kezd, de amikor elkapja egy-egy másik járókelő pillantását rögtön elhallgat. Így érkezik meg a Cukrászdához is, és nem is habozik sokáig. Miután a kirakaton keresztük meggyőződik róla, hogy a jó helyen van, mosolyogva nyit be a helyiségbe. Biccent az esetlegesen felé pillantó kiszolgáló személyzetnek, majd nézelődni kezd, hogy hova is ülhetne. Végül egy ablak melletti két személyes kis asztalkán akad meg a szeme és célba is veszi. Ott aztán az árnyékos oldalra ül, hogy ne süssön a szemébe a nap. Táskáját felteszi az asztalra, s kipillant az ablakon, amíg odaérnek hozzá a különböző finomságokat bemutató menüvel.
Beszívott ajkakkal bök rá a fagyisra, majd mikor megkapja, rámosolyog a pincérlányra. Rögtön ki is nyitja a finomabbnál finomabb fagylaltokat bemutató lapot, de csak nézegeti, hosszú perceken keresztül. Nem valószínű, hogy egy hamar dönteni tud majd. Egyszerűen, minden túl finomnak látszik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maxmillian Healson
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. augusztus 8. 21:35 | Link

Mezősi Nyeste Veronika

Madagaszkáron nem volt semmi érdekes, viszont itt Bagolykőn elég sok dolog van. Például vegyük akár magát az iskolát. Rengeteg diák, és mind-mind egy különböző egyéniség. Nem épp erre számítottam. Arra, hogy jól látható klikkesedés lesz, a mugliivadékokat kicsúfolják és megszégyenítik meg ilyenekre. De itt teljesen más a helyzet. Ha az apja tudna erről, már rég kivette volna az iskolából.
Most épp a faluban vagyok, a legnagyobb húgomnak kell szülinapi ajándék. Nem épp egy olcsó meló, inkább 2-300 galleonos, de azért megéri mert akkor béké hagyja az embert. Vagy ha nem akkor ez van. Pearl nagyon-nagyon el van kényeztetve. De nem érdekel, ha boldog lesz akkor megéri. Amúgy is, apa hetente ad annyi zsebpénzt mint amennyi egy aurornak az évi keresete.
Miközben sétáltam az utcákon, megláttam egy cukrászda feliratát: Czukorvarázs Cukrászda. Bementem, érdekelt, hogy mi van ott. Mikor körbe néztem, megláttam egy kétszemélyes asztalt, ahol egy lány ült. A haja vörös, a szeme kék. Döntöttem. Oda sétáltam hozzá, majd megszólítottam.
- Szia! A nevem Maxmillian Healson, szabad ez a hely? - Kérdezem mosolyogva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. augusztus 8. 21:48 | Link

Maximillian Healson

A döntéssel nem halad, már jó 10 perce bámulja a kínálatot, s már kétszer is megkérdezték sikerült-e választani. S bár kedves volt a lány, Nyeste kezd ideges lenni, hogy a végén kiteszik és még csak nem is fagyizott. Pedig nagyon szeretne, csak hát... a választék... túl nagy! Otthon neki apuka mindig citromos, meg vaníliás fagylaltot vett, néha esetleg csokisat. A navinés azonban most határozottan valami mást szeretett volna kipróbálni, ami nem is volt nehéz, hiszen tényleg, minden, de mindenféle ízű fagyi szerepelt a cukrászda kínálatában, ráadásul többféle csinos kelyhet is lefotóztak, s hangzatos nevekkel látták el az ilyen finomságokat. Tulajdonképpen a kép nézegetése is elég volt már a lánynak. Tartott tőle, ha ilyesmit kér, akkor nem tudja majd megenni, mert kész művészet, ahogy kinéz a dolog és sajnálná.
Már-már épp elhatározza, hogyha legközelebb odajönnek hozzá, akkor csukott szemmel rábök valamire és azt kéri, amikor hirtelen megszólítja egy fiú. Pislog kettőt, szétnéz, megállapítja, hogy van hely bőven, de udvariatlan sem akar lenni, így miután teljesen biztos benne, hogy neki szólt a kérdés, lassan bólint, majd a kezével is int a fiúnak, hogy üljön csak le nyugodtan.
Ezt követően visszatér a fagyislap tanulmányozásához, úgy, hogy egészen elbújik a lap mögött. Igazán nem tudja, miért akart a másik pont vele szemben helyet foglalni, de neki végül is teljesen mindegy. Jó félpercig bámulja megint a lapot, amikor rájön, hogy a másik bizony bemutatkozott ő viszont nem. Le is csapja a menüt, kicsit talán hangosan, mert össze is rezzen a hangtól, és bocsánatkérően pislant a másikra, majd a táskájába nyúl, kiveszi a jegyzetfüzetét és egy tollat, s szép gyöngybetűkkel leírja a nevét:
Mezősi Nyeste Veronika
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maxmillian Healson
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. augusztus 8. 22:07 | Link

Mezősi Nyeste Veronika


A fejével bólint, hogy szabad. Félénk, ez az első dolog ami eszembe jut róla. Félénk, és bátortalan. Elkezdem olvasni az étlapot amit a pincér hozott. Rengeteg olyan étel van, amit rögtön megszeretnék kóstolni.
A lány hirtelen lecsapja az étlapot és elő vesz egy jegyzetfüzetet. Valamit ír rá. Mikor megmutatja, a következő áll rajta: Mezősi Nyeste Veronika. Szép név, egy szép lányhoz. Egy fél percig még nézem az étlapot, majg megszólalok.
- Szép a neved, Veronika. Ha nem akarsz beszélni, bőven elég ha bólitasz, vagy rázod a fejed - kedvesen rá mosolygok. Attól, hogy valaki nem beszél, attól még remek beszélgető partner lehet. Mint például a kisebbik húgom, Annabeth. Ő is keveset, szinte alig beszélt.
- Meg van már, hogy mit kérsz? Mert nekem még nem. Van testvéred? Mert nekem van két húgom, Pearl és Annabeth, továbbá egy öcsém, Richard - elvigyorodok. Lehet, hogy ilyen, de attól még jó fej.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. augusztus 8. 22:21 | Link

Maximillian Healson

A fiú egyelőre nem csinál semmi különöset. Nyestének rögtön feltűnik, hogy ő is csak a kínálatot vizsgálja, s ebben zavarja meg a csapkodása, de nem különösebben zavartatja magát. Nem szidja meg a másik, így nyugodtan írja le a nevét a lapra és egészen megkönnyebbül, hogy nem kap buta kérdéseket, hogy most miért nem beszél, hanem beérik azzal ha bólogat. Elmosolyodik és határozottan bólint. Igen ő is pont így képzelte. A nevére tett megjegyzést pedig, mondhatni elengedni a füle mellett. Persze majd megírja Apukának, de mivel ez a szülei érdeme, nem az övé, nem igazán tudja, hogyan reagálhatna rá.
Mivel a bemutatkozást, még ha kissé sután is de megoldotta visszatér a menühöz és azt kezdi ismét nézegetni. Az újabb kérdésre, meg megrázza a fejét. Ő bizony még nem választott, fel sem pillant, inkább lehunyja a szemét, hogy az előbb kitervelt módszerrel döntse el, mit is fog megkóstolni. Bal kezét felemeli, picit megmozgatja az étlap felett, majd lesúlyt, s mutatóujjával az egyik fagylaltkehely képére érkezik. Ahogy a szemeit kinyitja, csak a képet nézi meg, a nevét, és a benne levő finomságokat nem olvassa el. Biztos benne, hogy mennyei lesz. Most pedig, hogy választott, kicsit közelebb tolja a lapot Maxhez, hogy neki is megmutassa, miről is van szó.
Persze jön még egy kérdés, amire megint csak rázza a fejét, hiszen nincs testvére, majd figyelmesen hallgatja a másik beszámolóját a sok-sok - Nyeste szemében legalábbis - gyerekről a családjukban.
Végül visszahúzza a füzetet, amibe az előbb írt, s most a neve alá, az alábbi rövid üzenetet írja le bal kezével:
Nekem csak Apukám van. - A végére viszont rajzol egy mosolygós fejet is, mert azért nem rossz dolog ez, sőt, nagyon is jó. Ő teljesen elégedett. Egy pillanatra azon is elgondolkodik, hogy kérdez valamit, de ismét melléjük lép egy pincér, hogy a választásuk felől érdeklődjön, s most már, boldogan kapja a kezébe a menüt, hogy ismét rábökjön az előbb választott finomságra, majd a fiúra néz, vajon ő tudott-e már választani?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maxmillian Healson
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. augusztus 8. 22:52 | Link

Csendben van. Még nem választott, bár én azt fogom tenni, hogy ecc-pecc-kimetsszelek fogom eldönteni. Az, hogy nem beszél engem egyáltalán nem zavar. És aztán? Mi van attól, hogy valaki ilyen? Az ég világon semmi. Semmi azaz semmi. Nothing, rien, nichts, nada. Vagyis semmi.
Visszatérek a menühöz, de félszemmel őt figyelem. A rengeteg fagyit olvasom, közben pedig már a jövőmön gondolkodok. Ha minden jól megy, elvégzem az auror szakot és aztán pedig a fél családfám a börtönben fog ülni. De, azért nem kellene ennyire előre sietni. Még csak elsős vagyok, nem pedig ötödikes.
Ránézek Nyestére, aki bal kézzel írt egy dolgot. Azt, hogy neki csak apja van. Viszont oda rajzol mellé egy mosolyt, hogy jelezze, így is jó neki. Van egy olyan érzésem, hogyha egy napot kellene eltölteni a testvéreimmel, két féle dolog lenne. A : beszédes lenne és boldog. B: nagyon megijedne. Inkább a B.
- Szerintem én így találomra fogok mondani egyet. Hidd el, ha találkoznál a tesóimmal, amikor nem fegyelmezik magukat akkor biztos, hogy nem irigyelnél. Van kedvenc színed? Nekem a kék és a fekete.
Bátorítóan rámosolygok. Nem kell megmondania, elég ha bólint.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. augusztus 8. 23:46 | Link

Max

Bólint a fiúnak. Elvégre ő is találomra választott, és ránézésre nagyon jól döntött. Miután a pincér lánynak is megmutatja mit kér, már csak azt várja, hogy Max is kiválassza a fagylaltját, s ha a srác is végzett, akkor visszamondja a választásukat. Nyeste bólint a sajátjára, ha pedig a fiú mégsem döntött volna még, akkor vár türelmesen, a pincér is visszajön majd még.
Egyébként nem érti, hogy miért gondolja a másik, hogy ő irigykedik. Egyáltalán nem. Meg is rázza a fejét, hogy ezt kifejezze. Nem irigy. Van neki unokatesója, Anna, a másodikos évfolyamból. Ha pedig osztoznia kéne Apukán valaki mással... nos igen. Akkor irigy lenne. De ezt azért semmi pénzért be nem vallaná, és nem is kell, hogy megtegye, elvégre esélytelen, hogy valaha is testvére legyen.
A színek már más kérdés. Természetesen van kedvence. Nem is egy! Bólogat hát lelkesen, aztán csak úgy mellékesen, mosolyogva leírja a füzetbe:
A fekete igazából nem szín, de szép! - némi gondolkodás után még mellé írja - Szerintem a pirosat szeretem a legjobban.
Ebben mondjuk nem teljesen biztos, de jelenleg ez tűnik a legkedvesebbnek számára. Mostanában sokat használta a rajzaihoz és az órai jegyzeteit is pirossal írja. Persze néhány tanárt kiakaszt vele, de ritkán foglalkozik ilyesmivel. A jegyzeteiből ő fog tanulni - már ha fog -, nem a tanár, akkor meg nem mindegy, hogy feketével, vagy pirossal írta-e?
S ahogy a gondolatai az iskolára terelődnek fel is merül benne egy-két kérdés, amiket szintén leír a lapra a korábbi szavak alá.
Hányadikos vagy? Melyik házba jársz? Én navinés vagyok, elsős.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maxmillian Healson
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. augusztus 9. 11:26 | Link

Veronika

Bólint a kérdésemre. Ő is találomra választott ezek szerint. A pincér hölgy az asztalunkhoz sétál, mi meg megmondjuk, vagy megmutatjuk, hogy mit kérünk. A fagyi, amit választottam több ízű. Van benne citrom, alma, lime, csoki, meggy, pisztácia. Remélem, nem fogom elrontani a gyomrom. Jó, ez hülyeség. Hogyan tudnám elrontani a gyomrom, ha csak fagyit eszek? Sehogy.
Ha valaki megkérdezi, hogy mit csináltam ma, akkor azt válaszolom, hogy fagyiztam. Végül is, fagyizok, nem de bár? Vagy legalábbis várok a fagyira. Pearl már biztos nyavalyogna, hogy nem jön a fagylaltja. Én meg rá szólnék.
Nyeste eközben ír a papírra. Igaza van azzal kapcsolatban, hogy a fekete nem szín. Azt tudom. Szóval a piros a kedvenc színe. Az nekem a harmadik.
Inkább a hideg színekért vagyok oda, nem a melegekért. Mármint a meleg színekért.
- Tudom,  hogy nem szín a fekete. A piros nekem csak a harmadik kedvencem.
Rávigyorgok  lányra,  majd elkezdek az ujjaimmal ütemet dobolni. Ti-tá-ti, ti-ti tá. Ti-ri-ri ti-ri-ri ti-ti-tá. Végül befejezem. Megint ír valamit a papírra. Miután elolvasom, válaszolok neki.
- Levitás vagyok, elsős. Leginkább a képregények érdekelnek. Téged érdekel valami?

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Böröczky Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 175
Összes hsz: 626
Írta: 2015. augusztus 15. 15:15 | Link

Evana


Ma elsődleges célom lemenni a tavacskához. Talán az utolsó meleg napunk van, így muszáj kihasználnom a jó időt, és nem bent tespedni a szobában vagy a tantermekben. Ráadásul még szombat is van, amiért már aggódnom sem kell, hogy rosszul cselekszem.
Utam a falun keresztül vezet, és rájövök, hogy sok mindent fent hagytam a szobámban. Kaját, meg hűvös üdítőt. Akkor viszont már egy fagyi is belefér, szóval irány a cukrászda!
Hevesen nyitok be az ajtón, ahol megkönnyebbülve éri el a hideg levegő a tüdőmet. Néhány lélegzet, hogy aztán kissé lehűlve sétáljak a pult elé, ahol mosolygós lányka áll a segítségemre.
- Szia! Kérek szépen két hűtött üveg limonádét, két darab epres-meggyes muffint, meg lesz egy három gombócos málna-bodza-citrom fagyi.
Adom le a rendelésem, hogy gyors kiszolgálás és fizetés után helyet keressek. Nem akarom, hogy elolvadjon a fagyim, mire odaérnék a tavacskához, bár ez marhaság, lévén minden adag mágiával van átitatva, hogy ez ne fordulhasson elő. A normális, emberi viselkedés azonban ezt diktálná, az pedig, hogy elég időt töltöttem muglik között, bőven elég tapasztalatot nyújtott ehhez... Ezen mosolyognom kell.
Utoljára módosította:Böröczky Zoé, 2015. augusztus 15. 15:42 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evana Roddson
INAKTÍV


A nem egészen szelíd Vörös
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 110
Írta: 2015. augusztus 15. 15:39 | Link

Zoé

...Ilyen egy meleg napot..Nekem meg pont most kellett drágakő beszerzésre mennem...

 Fehér alapon színes viràgmintàs ruhàmban sétàlok lefelé az utcàn boltom és ezzel együtt otthonom felé, mikor is megpillantom a cukrászdát. Rögtön elindulok az ajtó felé és benyitva mellbevàg a hűvös levegő. Nagyot sóbajtok a megkönnyebbüléstől és a pulthoz lépve egy levendulàs limonàdét kérek magamnak.
 Poharammal kezemben elindulok helyet keresni a zsúfolàsig telt teremben. Meglàtok végül egy szabad széket, mellette egy làny ül jókora halom finomsàggal felszerelkezve. Kedves mosollyal szólítom meg és remélem leülhetek mellé. Előtte belekortyolok innivalómba, hogy megízesítsem a szám.

- Szia! Megengeded, hogy leüljek melléd ide? Ebben a melegben jól esik meginni egy kis hűsìtőt.

 Mutatom fel a limonàdémat, ami minden vàrakozàst felülmúlóan finom. A levendula a citrom a narancs a menta és a lime kellemes szénsavas elegye kényezteti ízlelőbimbóimat màr az első kortynàl.

...Jó lesz végre leülni ennyi jàrkàlás után...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"...Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban..."
Kérdezd Ruát! Smiley
Böröczky Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 175
Összes hsz: 626
Írta: 2015. augusztus 15. 15:54 | Link

Mintha csak egy gyümölcsösben lennék, úgy érzem magam a fagyi fogyasztása közben. A citrom héja enyhén kesernyés íze teszi az ízt teljessé, pont ahogy szeretem. És most már társaságban. Hideg üdítővel.
- Persze, foglalj csak helyet. Én is ugyanezért ültem le.
Rángatok valami mosolyszerűt a kinézetemre, mert ebben a hőségben még az is fájdalmas. Bleh, utálom a 30 foknál melegebb időjárást. Most meg van vagy 40.
- Gondoltál már arra, hogy lemenj a tópartra? Bár strandolni egy cseppet kicsi, de azért hűsölni tökéletes hely.
Csak azért "jut eszembe", mert nekem is ez lesz a célom. Most, hogy kissé lehűltem, a sütik és a hideg üdítő már mehet is a táskámba, ahol a sütemény tuti felmelegedne.
- Megfognád nekem egy percre?
Nyújtom a nő felé a fagyimat, amiből már csak kettő van meg...
Ha segít, akkor nyugalommal, ha nem, akkor csak letéve az asztalra kezdem el babrálni a tatyót, ahova a pálcám rejtettem. Egy-két varázslat, és máris biztosítva van, hogy nem lesz gondja az ételeknek, míg leérek, és ráadásul még hidegek is maradnak. Tökéletes kombináció.
- Hogyhogy szombat délután nem hűsölsz, hanem... hát... szóval érted.
Célzok arra, hogy járkál, és kering a faluban. Nem láttam még a suliban, szóval valószínű, hogy már felnőtt, akkor pedig a hétvége a szabadság ideje. Ahogy nekünk is, de ez egy kicsit más szitu. A felnőtteknek néha mást jelent a pihenés szó, és most van egy olyan érzésem, hogy vele kapcsolatban jó a megérzésem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Evana Roddson
INAKTÍV


A nem egészen szelíd Vörös
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 110
Írta: 2015. augusztus 15. 16:23 | Link

Zoé

...Nagyon barátságos ez a fiatallány...

Lecsüccsenek és iszogatom a limonádémat és közben vidáman fesztelenül csevegek ifjú székszomszédommal. Segítek neki míg bepakol a táskájába és megbűvöli azt. Ez a jelenet még mindig szokatlan számomra, de be kell vallanom nagyon tetszik és szeretném megtanulni. Na de mindent a maga idejében.

- Ki is ment a fejemből a nagy melegben, Evana vagyok, Evana Roddson. Ékszer és virágboltom van nem messze innen, a SzárnyRagyogás  

 Mutatkozom be, miközben már kifelé haladunk a cukrászdából a tó felé amit az előbb emlegetett és én kedvet kaptam rá, hogy csatlakozzam hozzá. Rám fér egy kis láblógázàs, mivel az elmúlt hómapokban egy kollekciónyi ékszert készítettem el és öt fejezetet írtam meg legújabb könyvemből.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"...Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban..."
Kérdezd Ruát! Smiley
Böröczky Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 175
Összes hsz: 626
Írta: 2015. augusztus 15. 18:36 | Link

Eszembe sem jut, hogy a tóparti felhívás egyben meghívóként is üzemelhet, így kissé furcsa, hogy egyszer csak feláll és elindul kifelé. Nekem még szükségem lesz egy kis időre.
- Ha egy pillanatot vársz, máris mehetünk.
Kérek még néhány percet, hogy megduplázzam a süti és üdítőadagot, mert azért mégiscsak jobb úgy kimenni, hogy ezekben nem szenvedünk hiányt. Pluszban én farkaséhes vagyok...
Már kilépünk az utcára, mikor eszembe juttatja, hogy az illem minden fajtáját mellőztem egészen idáig. Nincs szabad kezem, szóval azt most nem nyújtom felé, amiért elnézést kérően nézek rá, de azért a többi még belefér. Simán...
- Én Zoé vagyok. És még az iskolában tanulok. Szeretem a pillangókat.
Igazán lényegtelen, de nekem fontos információ, ha már a bemutatkozásoknál tartunk, még akkor is, ha ezzel megölöm a beszélgetést.


Folyt. köv.: Valahol a faluban...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sébastien Bataille
INAKTÍV


Bastien // Bambi
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 28
Írta: 2015. augusztus 24. 15:46 | Link

Warren Mimi, <3

Így nyáron elég sok a szabadidőm ahhoz képest, mármint bent vagyok a cirkuszban sokszor, nem arról van szó, de leginkább a próbákon, hiszen a tematikus kisebb előadásokhoz a hangomra, az irányításomra, vagy arra a másfél lábamra egyáltalán nincs szükség. Így esett, hogy bizony elvállaltam egy munkát a Cirkusz mellett, pedig már így is kettészakadok néha, de oda se neki, gondoltam. Különben is, mi lenne velem pörgés nélkül? Erre inkább ne válaszolj.
Tehát nagyon korán kellett kelnem ezen a szombaton, mármint úgy komolyan, már hajnai négykor fent voltam, hogy lemenjek a konyhába kakaózni, mert nekem ez segít felkelni, nem a kávé. Szóval, az a lényeg, hogy miután felöltöztem meg kakaóztam, elindultam a faluba, hiszen hajnali ötkor kellett kezdenem, mint konyhai kisegítőnek.
Le is csoszogtam szép lassan a faluba, közben, dúdolgattam magamban, és azon filozofáltam, hogy milyen jó lenne már végre az anyanyelvemen beszélni. Ahogy mendegéltem, és beértem a gyakorlatilag üres kis utcácskába, igyekeztem valami franciát dúdolni, de nem jött össze, ugyanis folyamatosan az Alíz dalai jártak a fejemben, úgyhogy inkább azt gyakorolgattam. Igaz, már mindet tudom kívülről, és amúgy is folyamatosan éneklem, amikor csak tudom, de olyan jó kis dalok, és olyan magasan kell énekelnem! Mindig is imádtam magasan énekelni.
A Cukrászda elé érve egy kicsit megigazítottam magamon a dolgokat, mármint kisimítottam a pólómat, meg megigazítottam a gatyát a lábamon, aztán tétován benyitottam. Odabent senkit sem láttam, de a földre pillantva láttam, hogy ráférne jó pár alapos Suvickus. Beljebb léptem hát, és becsuktam magam mögött az ajtót.
- Mmmmmöhmmm... bonjour... akarom mondani, helló, van itt valaki? - kérdeztem hangosan, még egy lépést beljebb lépve a cukrászdába. Azt mondták nekem, hogy várni fog itt valaki, a fene egye meg. Korán jöttem volna?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Kérdezhetsz ám! || féllábú exakrobata porondmester || a legsokszínűbb Eridonos - 2015 *
Warren Mina
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
offline
RPG hsz: 408
Összes hsz: 895
Írta: 2015. augusztus 25. 15:02 | Link

Bambika


Rájöttem, hogy amivel kellőképpen le tudom foglalni magam meg a gondolataimat, az a szerelem. Viszont a kellemetlenség, hogy nem vagyok szerelmes, és a fiúkat se éppen úgy látom, ahogy a korosztályom. Nekem a fiúk kicsit igénytelenek. Vagy nagyon pattanásosak és mosdatlanok, vagy olyan tiszták, hogy csúsznak. Igaz, ez a nyáltengertől is lehet. Esküszöm, én próbáltam megtalálni a szépet mind a kettőben, de nem ment. A fiúk taszítanak, azt hiszem. Mármint, egyik csoporttársamat sem akarom a számban tudni. Ez azt hiszem elég nagy gond ebben a korban, amikor a legjobb barátnőim sorra szednek fel és dobnak ki fiúkat. Azt mondták, hogy ez a normális. Baj van velem, most már biztos. Elgondolkoztam a lányokon is, kedves olvasó, kiben felmerült, hogy talán a neme nem stimmelt a választottaknak, de nem, azzal se voltam beljebb.  
Mivel az A terv, miszerint gyorsan szerelembe esek, és csak ennek szentelem a vizsgák utáni időszakot, nem jött be, ezért maradt a B terv, vagyis, hogy munkát vállalok a cukrászdában. A főnökasszonyom tök kedves, és nagyon szeretem. Csomó okosságot meg kedvességet mond nekem. Három gyereke van, és a férjét úgy ismerte meg, hogy késő estig dolgozott itt. Aztán miután végzett az iskolával, összejöttek – mert a tanára volt – és megvette a helyet. Ki tudja, lehet, hogy az én igazim is éppen itt fog sütizni, azért nem volt jó a többi srác.
Háromnegyed öt múlt pár perccel. Mindig korán jövök, hiszen elő kell készülni. Motivál a pénz is, de főleg az, hogy süthetek. Anya mellett előbb tanultam meg sütni, mint járni szerintem, de ez nem baj, hiszen ez az, amit a mai napig együtt tudunk csinálni. Szerintem, ha öt év múlva már külön élek, sütni akkor is együtt fogunk, és ennek nagyon örülök.
Az első részben kezdek, lepakolom a székeket, letörlöm az asztalokat, és áttörlöm a pultot, amibe a frissen sült sütemények kerülnek majd. Észre se veszem a hátsó ajtót, csak arra leszek figyelmes, hogy valaki köszön. Vera említette, hogy jön mellém egy kisegítő munkás.
- Szia! Elől vagyok.
Kiabálok hátra, mivel nyakig benne vagyok a pultba, és nem akarom abbahagyni, hiszen már több mint a felével készen vagyok.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sébastien Bataille
INAKTÍV


Bastien // Bambi
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 28
Írta: 2015. augusztus 25. 15:37 | Link

Warren Mimi, a kis törölgető

Azért amikor beléptem az üzletbe, és szóltam, hogy amúgy hahó, itt vagyok, tökre eszembe jutott, hogy este próba lesz azért a Cirkuszban, és hogy az milyen jó lesz, mert az Alízra próbálunk majd, és azért most már hamarosan itt a turné...!
Egy nagyon kedves női hang szólt, hogy ő ott van elöl, úgyhogy el is indultam abba az irányba, vagyis hát odabicegtem, még mindig dúdolgatva, és megláttam Minát, akivel eddig már beszéltem egyszer, akkor igen kedves volt, annak ellenére, hogy elég nagy felfordulást okoztam a folyosón, és mindenki minket nézett.
- Aaah, szia! - mondtam vidáman, majd kezére pillantottam, meg úgy alapjáraton arra, hogy mit csinál - kézzel takarított, pedig sokkal egyszerűbb lett volna, ha pár bűbájjal próbálja meg, azt hiszem. Idősebbnek tűnt, talán végzős lehetett vagy negyedikes, úgyhogy nem gondoltam, hogy ez problémát okozhat neki.
- Hát izé, én vagyok a kisegítő, meg ilyenek. - mondtam magasra szökő hangon. - Ömm, segíthetek? Pálcával egyszerűbb.
Ha Mina megadta az engedélyt, akkor odamentem hozzá, és elővettem a pálcámat. Igaz, egy-két varázslat nem ment elsőre (pedig a Suvickus elsős bűbáj e szerint az iskolarendszer szerint...), de azért igyekeztem, és nagyjából foltmentessé varázsoltam a pultot. Eztán Tergeoval próbálkoztam, ez pedig valamiért jobban ment - a Cirkuszban is én szoktam csinálni néha a takarítást a színpad környékén, amikor épp ráérek, szóval ez ezért ment jobban. Ezzel a koszt szedtem fel a földről, bár utána kicsit szállt a por. Prüszköltem egyet.
- Mh, hm. - fejeztem ki elmélázásomat azzal kapcsolatban, hogy talán még dolgoznom kéne a takarítóbűbájokon. Végül aztán ismét nekiveselkedtem a dolognak. Közben akaratlanul is énekelgetni kezdtem, hogy "and if we die, tomorrow, what’ll we have to show"...
Utoljára módosította:Sébastien Bataille, 2015. augusztus 25. 15:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Kérdezhetsz ám! || féllábú exakrobata porondmester || a legsokszínűbb Eridonos - 2015 *
Warren Mina
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Független boszorkány


CsöppWarren | Kávéslány
offline
RPG hsz: 408
Összes hsz: 895
Írta: 2015. augusztus 27. 13:09 | Link

Bambika


- Oh, helló, te vagy az új jobbkezem?
Na hát ez egy vicces kör lesz. Egyszer beszéltünk csak, de érzem már most, hogy az arcom kipirul. Nem szeretem, hogy ilyen könnyen kiütközik a zavarom. Sokkal jobban értékelem azt, amit a többi lány tud csinálni. Lazák maradnak, még akkor is, amikor egy srác tetszik nekik. Én meg akkor sem tudok laza maradni, ha valaki a bűbájtan házimat kéri el. Nem értem, miért van ez. El kéne mennem a pszichológushoz, vagy az önismeret tanárhoz, de elég kellemetlen, hogy ők egy személyben az anyukámat is jelentik. Nem tudom, neki mégis hogyan vázolhatnám fel azt, hogy én most a hivatalos szervhez jöttem, nem az anyukához. Elég furcsa lenne.
- Oh, csak nyugodtan. Nekem annyira nem mennek ezek a bűbájok.
Éééés ahogy nézem, neki sem. Azt hiszem, jó páros leszünk. Szélesen elmosolyodom arra, hogy próbálkozik, bár igaz, hogy sokkal gyorsabb lenne, ha seprűt ragadnánk, viszont nem szabad letörni senki lelkesedését. Időnk is van még, szóval nyugodtan gyakoroljon csak.
- Egy óra múlva neki kell állnunk a sütiknek, illetve előkészülni a reggeli rohamra.
Reggelente az édesszájú falulakók, vagy azok, akik a rezidencián szállnak meg, hozzánk jönnek. Aztán van egy kis szünet, egy viszonylag laza déllel, délután és este azonban megint őrültek háza van. Nem egyszer fordult már elő, hogy szinte úgy lopakodtam be az éjszaka közepén a házba, amit anya persze éberen őrzött. Fiúban reménykedett azt hiszem, de csak banánhabos süteményt, és néhány szelet csokitortát vittem haza. Viszont az is elfogyott.
- Segítsek?
Kérdezem a porfelhőre, majd a fiúra nézve. Nem, vicces módon egyáltalán nem vagyok mérges, amiért az elmúlt fél óra munkáját egy huszárvágással elintézte. Valahogy nem vagyok az a kiabálós fajta. Lehet, hogy a reggeli kakaómba tudat alatt évek óta gyógyszerek vannak keverve.  

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sébastien Bataille
INAKTÍV


Bastien // Bambi
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 28
Írta: 2015. augusztus 28. 10:17 | Link

Warren Mimi, a kis törölgető

- Hát, nem is a jobb lábad. - mondtam nevetve, megpaskolva a műlábam kezdetét, melyet elfedett ugyan a nadrág, de a textil mégsem úgy simult rá, mint a balosra. Igaz, azért dolgozok most, hogy olyan lábat tudjak majd szerezni, amivel tudok majd akrobatizálni, de csss! Igen, erre is a szekrényíró Mimi inspirált egyébként.
A lányka elpirult, én meg elmosolyodtam erre, mert aranyos volt, ahogy a pírrózsák kiülnek az arcára. Igaz, hogy nem értettem, miért pirul el, de mégiscsak édes volt, na, és hát a szép az szép marad akkor is, ha nem értem az okát.
Húú, annyira fellelkesültem, hogy esetleg talán segíthetek valamiben, hogy bele se gondoltam, milyen béna tudok lenni, ha pálcás varázslatokról van szó - azért a magántanulóskodásnak is vannak hátrányai -, és rögtön el is kezdtem felfordulást csinálni. Ah, Bataille, pourquoi tu ne penses pas avant le faire?!*
Egy óra múlva?! Jaj, pont most intéztem el, hogy minden tiszta kosz legyen, ráadásul pár varázslat is elég volt hozzá. Inkább kissé lelombozott arckifejezéssel eltettem a pálcámat, és csak néztem a szálló port. Merlinre, olyan béna vagyok! És nem csak a lábam miatt.
- Ne haragudj. - motyogtam csalódottan. - Sosem mentek a pálcás varázslatok túl jól. Magántanuló voltam kiskoromban.
Azonban mikor rájöttem, hogy mit csinálok - nevezetesen, hogy éppen búslakodom valami miatt, ráadásul ezt valaki más előtt teszem -, rögtön felélénkült az arcom, és ahelyett, hogy ott álltam volna, mint egy nagyra nőtt csalódott gyerek, inkább seprűt ragadtam, és söpörni kezdtem.
- De kész leszünk! - jelentettem ki, és elvetemülten nekiestem a padlónak, amolyan "márcsakazértisfeltakarítalak" módon. Aztán megint dúdolgatni kezdtem, majd hangosan is kimondtam a szavakat (ezzel spoilerezve az Alízból egyébként), aztán mikor észbe kaptam, gyorsan ránéztem a lányra.
- Húha, nem zavar, ha dudorászom? Muszáj, gyakorolni kell az őszi előadásra. - hadartam még mindig söpörve. - Illetve nem muszáj, ha nem szeretnéd, nem csinálom, de komolyan. Mondd nyugodtan. Sokakat nagyon idegesít ez a magas hangom, amivel most is beszélek.
Ekkor megfordult a fejemben, hogy talán nem kéne ennyire gyorsan és sokat beszélni, ráadásul ekkora magasságbeli ugrásokkal meg főleg nem, mert a hangerő miatt fülsértő lehetett. Igen, ez is egy szakmai ártalom; annyira hangosan beszélek sajnos, mintha folyamatosan Sonorus alatt lennék. De hát megszoktam.


Fordítás
Utoljára módosította:Sébastien Bataille, 2015. augusztus 28. 10:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Kérdezhetsz ám! || féllábú exakrobata porondmester || a legsokszínűbb Eridonos - 2015 *

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] 16 17 ... 25 ... 42 43 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed