36. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed
Czukorvarázs Cukrászda - Zelei Viktória hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Írta: 2014. november 2. 00:59 | Link

Jóska bácsi




Az utóbbi időben egészen sok önállóságot kapott, elvégre most lett kilenc éves nagylány. Már az előző év végén is sokszor járt egyedül iskolába, igaz erre főként szükségből volt lehetősége, mivel az anyukája nem bírt el annyi mindennel, hiszen nagyon sokan vannak a házikójukban. Végül is vehettek volna egy sokkal nagyobbat is, mert főleg a fiúk meg Ella nagyon szűkösen vannak. Meg aztán mindenre kevesebb idő jut, úgyhogy volt rá sokszor példa, hogy ha nem egyedül ment volna iskolába, akkor nagyon elkésik. Vagy pedig ott kellett magának uzsonnát vegyen, mert nem volt idejük készíteni finom szendvicset, vagy sütni valami finom süteményt. Az a legjobb, amikor ráérnek reggelente és közösen sütögetnek valami pék sütit, vagy muffint… vagy tortát, bár olyat még nem csináltak, csak szülinapra, nem pedig reggelire. De abban biztos, hogy valami csokis-cukros tortát fog reggelizni, ha nagy lesz. Nem emlékszik már vissza pontosan, hogy a Bagolykőben voltak-e ilyen reggelik, de ha kedvesen néz azokra a mókás, nagy fülű manócskákra, biztos szívesen készítenek neki ilyeneket.
Kikönyörögte, hogy ma legyen egy kis sütemény az esti vacsora után, ha már két egész napja nem volt_otthon ilyen jellegű elemózsia. Sajnos senkinek nincs ideje sütni, így felvállalta, hogy hoz párat a közeli cukrászdából. Felkapta a kedvenc sárkányos köpenykéjét a ruhájára, karján egy kis kosárral, a zsebében a szükséges pénzzel útnak is indult.
A cukor gondolatától megrészegülten lép be a czukrászdába. Maga sem tudja, hogy hányszor járt már itt, talán egy milliószor is már! Vágyakozó pillantással pislog a pulton lévő kínálatra, majd előszedi a zsebéből a listát. Megvan, hogy ki mit szeretne, ám a kicsi lány készült. Van neki zsebpénze, amit egy ideje már gyűjtöget, így el tudott hozni belőle 1-2 galleont. Nem lesz ám több szendvics uzsonnára, be fog csempészni különféle muffinokat meg cookiekat a táskájába. Lesz köztük csokis, belga csokis, tripla csokis, kakaós-csokis… csökiköbös és társai.
Miután megszerezte a zsákmányait, a családi csomagot szépen a kosarába helyezte és  persze biztonságba a dugi édességét. Bizony rá kellett jönnie, hogy a zsebei nincsenek ellátva tágító bűbájjal, így nem fér be az összes szerzeménye. Arra a nagy döntésre jut, hogy nosza meg kell egyen itt helyben legalább egyet, hogy ne tűnjön fel a turpisság otthon. Este lévén meglehetősen tele van a kis üzlet, nekiáll körbepásztázni a helyiséget, miközben már boldogan majszolja az egyik muffinját. Ezen volt cukormáz, ami összekente volna a ruháját, így ezt fogja elpusztítani az elkövetkezendő időben.
Tekintete megakad egy férfin, aki egyedül ül egy asztalkánál, épp most megy el mellőle egy köténykés pincér. Őt látták a múltkorában a hotel mellett járkálni, azt hallotta, hogy nemrég költözött a városba. Felveszi a legszebb csoki krémes vigyorát és a bácsi mellett terem.
- Csókolom! Leülhetek ide?
Kérdi, majd a választ meg sem várva lepattan. Ismeri ezt a kérdést, de valahogy még azt a fordulatot nem sikerült tökéletesen megfigyelnie, hogy megvárja a feleletet. Úgyis mindig engedik, felesleges körök ezek.
- A bácsi nem rég költözött ide, ugye? Láttam a múltkor, amikor mentem suliba. Ott tanulok!
Mutat át a Boglyas tér irányába. Igaz, miért hinné a férfi, hogy a mágusképzőbe jár, eléggé kicsi még ahhoz. De sosem lehet tudni. Ismét egy nagyot harap a süteményéből, így elhallgat egy időre a csipogás. Tudja ám, hogy nem illik teli szájjal beszélni.
Utoljára módosította:Zelei Viktória, 2015. március 9. 19:35 Szál megtekintése

Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Írta: 2015. március 9. 19:53 | Link

Jóska bácsi




Azért azt nagyon bánja, hogy nincs otthon minden nap süti. Azt mondják a nővérei, hogy akkor elhíznának, úgyhogy kizárt dolog, hogy állandóan süteményt tartsanak otthon. Még szerencse, hogy dugicsoki mindig van, mert amúgy megőrülne a kisasszony. Nem lehet felfogni, hogy mi a baj azzal, ha rengeteg cukor jut az ember szervezetébe. Attól csak erősebb lesz, jobb a kedve, amit meg hízna, azt úgyis mindig lemozogják. A kertben van mászóka, van ugrókötele is itthon, igazán nem lehet panaszkodni arra, hogy miét mindig csak a kanapén ülnek. Vivivel mondjuk szoktak néha fára mászni a kertben, amikor nincs otthon az anyukájuk. Túlzottan sokat dolgozik, mostanában alig van idejük egymásra. A délutáni tanulást leszámítva szinte csak hétvégén tudnak elmenni együtt valamerre. Emiatt mostanában picit kedvetlenebb, megszokta, hogy a középpontban van. Otthon mindig akad társasága, de valahogy az nem ugyanaz. Hiányzik neki Kísz meg Leonie, mert amióta itt laknak, mert közel sem tud annyit lógni velük, mint korábban. Azt mondta az anyukája, hogy amúgy sem kéne annyit lógni a nyakukon, mert nagyok, meg mert szerelmesek, úgyis csak egymással akarnak lenni.
Pedig egészen biztosan vele is akarnak lógni, mindig azt érezte, hogy szeretik, hogy ott van.
De legalább ma fognak sütizni. Szerencsére a nagyok sem olyan kényesek mindig, hogy sírjanak a süti miatt. Ő biztosan nem lesz olyan felnőttkorában, aki a súlya miatt pityereg.
Jelenleg azon fog pityeregni, hogy ha lebukik otthon, hogy most már nem csak dugicsokit tart, hanem dugisütit is.
Elégedetten habzsolja a sütit, amikor a férfi bemutatkozott neki. Meglepődött, nem számított rá, hogy ilyen hamar megismeri.
- Én Viktória vagyok, de mindenki Ririnek hív.
Csipogja vigyorogva, majd köpenyébe törölve a cukormázat, a nagyoktól látott mozdulattal kezet nyújt a férfinak. Nem tudja, hogy a felnőttek miért szeretnek kezet rázni, de biztosan így kell csinálni.
Miután megejtették a dolgot ráeszmél, hogy kapni fog, hogy ha piszkos ruhában állít haza, így megpróbálja menteni a menthetőt, és kidörzsölni a cukormáz által hagyott foltot a ruhából. Szerencsére sikerül neki, az a halvány ragacs, ami az anyagban maradt, már igazán nem feltűnő.
- De szerintem az már nagyon gyerekes becenév.
Folytatja picit merengő hangon, miközben újabbat harap a csodálatos cupcakeből, melyből egy kis máz az orrán köt ki, ráadásul a szája környékén is babarózsaszín szakáll kezd nőni.
Az iskolában azt mondta az az Adél, hogy az bölcsiseknek van ilyen beceneve, hogy ki tudják mondani a nevüket, mert azok még olyan buták. Pedig ő egyáltalán nem is buta!
- Igen, mi is itt lakunk. Arra!
Mutat ismét a lakónegyed felé. Sokszor szóltak már rá, hogy nem illik mutogatni, de ha egyszer egyszerűbb így elmagyarázni, mint úgy, hogy fordulj jobbra, meg balra, aztán át a hágón, majd jobbra kétszer. Az ott és egy mutatóujj nem sokkal kifejezőbb?
- Apu nem tudja, de szerintem elengedne. Már nagy vagyok, az iskolába is egyedül megyek.
Feleli büszkeséggel a hangjában. Talán az anyukája még kevésbé félti, mert neki már sok gyerekkel volt dolga, de az apukája csak hétvégén látja, ő a kis hercegnője.
- A bácsinak is boltja van? Sokan jönnek ide boltozni.
Az utóbbi időben nagyon megnőtt az üzletek száma a faluban, már mindent lehet itt találni, az anyukája szerint minden van itt már, mint a bazárban, csak pénz kell hozzá.
Szál megtekintése

Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Írta: 2017. szeptember 26. 01:37 | Link

f('ca)'= ∫Lu ->> Luca *-*
26-án nappal

meg closed inkább :3

Végre túlesett a vizsgákon, szerencsére mind a négyre kiváló értékelést kapott. Nem tudja, hogy idén hogy fog alakulni az évfolyamelsőség, de azért reménykedik benne, hogy idén elég lesz a négy ká. Vannak olyan évek, amiken csak ámulni szokott, hogy 11-12 kiváló érdemjegyet szed össze egy diák. Nem csak a vizsgára felkészülni lehet borzasztó, hanem az, hogy annyi órája van az embernek egy héten, azokból házi, készülni. Szereti a Bagolykövet is, vágyott már ide, de azért lehet, hogy jobb lett volna tovább gyereknek maradni, elvégre a Shanes is jó hely volt, jól érezte magát ott is. Csak szeretett volna már nagynak lenni, olyan rossz ennyivel fiatalabbnak lenni a nővéreinél. Eleinte élvezte, hogy ő a kicsi, aztán zavarta, hogy ilyen kicsi, most már úgy nem törődik vele.
Az édes pihenést beárnyékolja az, hogy a rezervátumban gondok vannak, de olyanok, hogy az ő életére is hatással vannak. Először is nem tartották megfelelőnek a magyar rezervátumokat a nyugatiakhoz képest, amik úgy tűnik, hogy már alap sztenderdet kell, hogy jelentsen. Pedig a Magyar Mágiaügyi Minisztériumnak nincs annyi pénze, amit erre tudna fordítani, mint a nyugaton. Ráadásul valakinek sikerült kiengednie egy sárkányt is, amiből ugyan nem lett nagy baj, de durva, hogy ezek ilyen gyakran megesnek. Mármint Vivi a múltkor egy hippogriffet engedett szabadon, ez a csóka meg egyenesen egy sárkányt. Tapzstapzs. Reméli,  a csávó nem fog jönni a Bagolykőbe Vivi után.
Szóval az anyuja a szokottnál jóval feszültebb, sokkal többet kell dolgoznia, sőt, van, hogy a papírmunkát még itthon is végzi. A gyógynövénytan vizsgára sokáig tanult, és amikor lement egy teáért 11 után, látta, hogy fény szűrődik ki az anyukája szobájából, noha 5 után már kelnie kell. Az apukájával minden szünetből egy-két hetet együtt szokott tölteni, mindig elmennek együtt valahová, ez már egészen kicsi kora óta így van. Most először nem engedik el, hogy vele legyen. Alig látja a szüleit. És még Majája sem lesz most. Nagyon magányosnak ígérkezik ez a következő tanév.
Hallotta, hogy lesz házvezető váltás, Vivi már elújságolta pár nappal ezelőtt, hogy ki lett az új házvezető. Elég rendesen ledöbbent azon, hogy Luca jelentkezett. Igazából vegyesek az érzései, mert a lány és az édesanyja viszonya nem volt éppen rózsás. Párszor leváltotta a prefektusi posztról Lucát. Hátha a Majával közös kapcsolatuk miatt nem fog rá annyira pikkelni, meg háát, ő végül is nem az anyukája, szóval jaaa. Pont ezért meglepődött, hogy bagoly érkezett az újdonsült házvezetőjétől, amiben a cukrászdába hívja találkozóra.
Vajon a házvezető kérheti, hogy húzzon a házból?
Mivel izgul, hogy mi lesz, igazából csak egy gyors, basic öltözetet húz, farmer, póló, bő, kötött pulcsi, tornacipő, majd elindul a cukrászda irányába. Bekukucskálván az ablakon még nem látja bent a lányt, vagy inkább nőt? Otthon mindig lánynak hívták, de igazából már 20 fölött van. 20 fölött már nő az ember, nem? Már ha nem férfi, mert akkor nem nő. Kivéve, ha az szeretne lenni, mert akkor az. Vagy mi.
Szóval kint, a kirakat előtt várja Lucát. Czettner professzort.
Szál megtekintése

Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Closed
Írta: 2017. október 1. 22:19
| Link

f('ca)'= ∫Lu ->> Luca *-*
26-án nappal


Nem egy túlzottan izgulós fajta, sosem görcsölt úgy rá a dolgokra, olyan, mint az édesanyja. A nő megtanulta, hogy hogyan kell higgadtnak maradni a leghúzósabb szituációkban is. Eleinte a családdal kapcsolatos dolgokban nem ment ez ugyan neki, de a szőkeség szerint már alig tudnának olyat csinálni a nővéreivel, amin felhúzná magát az anyjuk. Íjóóó, mondjuk ha Kevével hazaállítana, hogy Anyu, holnap megyünk az anyakönyvvezetőhöz, akkor valószínűleg némiképp kiakadna. De egyelőre Keve messze van. Néha már arra gondol, hogy le kéne róla mondjon. Hallott róla, hogy más lányokkal megcsalja. Mármint hát igazából sosem volt az övé a srác, de valahol mégis.
Sóhaj.
És most, hogy itt kell maradjon a szünetre még Majával sem fog tudni a viffin beszélgetni, mert itt nincs jelerősség. Pedig mindig ilyenkor tudott vele sokat üzengetni meg fotókat küldeni.
Most kivel beszélje meg Kevét? Vivivel? Ráadásul a szülinapját is itt fogja tölteni, pedig az mindig, de mindig olyan emlékezetes volt az apukájával.
Pukkadjon meg a minisztérium meg az előírások.
Cipője orrával durcásan böködi a macskaköveket az úton, mélyen el van merengve a gondolataiban, ám a közeledő mozgásra felkapja a fejét, és látja Lucát a telefonjával közeledni.
- Szi… jó… szép napot?
Hirtelen azt sem tudja, hogy hogyan köszönjön. A sziát megszokta, de hát már csak házvezető. A jó napot túl hivatalos. A szép napot? Az olyan meh. Messziről kiszúrta a készülék fényét, izgatottan, szemében vágyakozó csillogással néz a lányra.
- Viffit. Találtál itt?
Az ’ál’-t azért egy picit leharapja a végéről, mert tényleg nem tudja, hogy hogyan kellene mégis kommunikálnia a legjobb barátnője nővérével, aki alacsonyabb, mint ő és most a házvezetője.
- Ú, Majuuus! Köszi!
Feleli a szokásosnál jóval magasabb hangon. Ha örül, mindig magas hangon kezd el beszélni, erről le akar szokni, mert ez inkább ciki, mint cuki.
A kis pakkot elsüllyeszti az oldalt lógó feneketlen bendőjű motyós táskájába, majd újra Lucára szegezi a tekintetét, aki nem rest egyből a lényegre térni. A csillogás a szeméből kialszik, komoly arckifejezést vesz fel, a tekintetét picit erőszakkal rántja vissza a lány arcára, de inkább kerülné.
- Fogunk? Akkor...maradhatok?
Kérdezi a majdnem legkisebb Czettner kulcscsontjától. Nem mindig olyan pontos az a tekintet terelő alkalmazás az agyában.
- Nem haragszol rám vagy ilyesmi?
Kérdi halkan, némi remegéssel a hangjában. Nem mondja ki, hogy mire érti, de Luca pontosan tudhatja, hogy az anyukája és a lány közötti érdekes kapcsolatra céloz.
Szál megtekintése

Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Írta: 2018. július 8. 02:37 | Link



Maja-a itt vaan, új a babája, reméljük a hormonoktól nincsen szakálla.  Voot, voot!
Annyira hiányzott már a szőkeségnek Maja, és végre itt van! Sajnos most nem tudott elmenni meglátogatni őket olyan hamar, mint a múltkor, mert itt van ez az egész suli, meg a Levitával a káosz, de a faluban legalább összefutnak egy sütire. Mindig sütiznek, ez már kóros.
Alig várja, hogy megismerje Aniát. Lewyt nem akarta olyan sokat piszkálni a kicsivel, de azért ha összefutnak mindig Majával nyaggatja a házvezető-helyettesét.
Suli után egyenesen felszaladt a szobájába, lendületből megpörgetve lecsapta az ágyára az iskolatáskáját, szerencsére már védőbűbájjal ellátott tintásüvegei vannak, így nem lesz festékáradat a jegyzetein meg a tankönyvein.
Fürgén a ruhásszekrénye elé pattan, hogy a maradék iskolai cuccától, vagyis az egyeneruhától is megszabadulhasson. Negyven perc. Ennyi idő múlva futnak össze, úgyhogy iszonyatosan bele kell húzzon, ha nem szeretne elkésni. Túl rózsaszín, túl sötét, túl komoly.
Basszus már.
Miért van neki pónis pólója? vx=vo* cos alfa, vy= v0-g*t. Ferde hajítás, repül a szoba másik végébe.
- Nem igaz mháár. Hol vannak a normális nyári gönceim?- Fortyog félhangosan, amikor végre belefut a kellemesen lezser, nem túl hosszú, nem túl rövid pólójába, amihez már a kupac alján talált egy megfelelő sortot, a szandálja pedig a cipőspolcán pihen. A bolond időjárás miatt csupa meleg cucc volt elől, sosem talál semmit.
Még van ideje felfesteni egy gyors sminket – a suliba nemigen használ festéket. Épp csak valami fényes-barnás színt használ a szemhéjára, kihúzza vékonyan kékkel, összekeni a barna festéket spirállal, javít, rúzs, fésű, kistáska meg pénz felkap és szőkeség indít. A lépcsőket kettesével szeli az otthonukban, a nappaliban pedig belefut a családba.
- Mentem, sziasztok! – Köszönön el, ám édesanyja tudni szeretné, hogy hová, kihez és persze, hogy meddig. Miután kiderült, hogy nem egy fiúval találkozik és mindenki puszilja Maját meg a babát, az ikrek is szerették volna ellepni a cukrászdát. Persze, a baba is érdekli őket, de inkább arra pályáznak, hogy a lány meghívja őket fagyizni vagy valami.
Viki fürgén szeli át a régi lakónegyed macskaköveit, majd lefordul a vendéglátónegyedbe, ahol egyenesen betér a cukrászdába, hogy asztalt foglaljon maguknak. Ilyenkor mindenki fagylaltos kelyheket akar enni és ezer évig fel sem állni az asztaloktól. Mondjuk neki is ez a terve mára.
Szál megtekintése

Czukorvarázs Cukrászda - Zelei Viktória hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed