BK Fórum - Czukorvarázs Cukrászda

Rebecca Davison-Keis
Az édesség rabjai Rolleyes

Ki ne vágyna egy kis finomságra amikor alig pár utcányira van tőle? Hát én biztosan nem! Szórakozottan haladok végig az utcákon, egyetlen céllal magam előtt. Szereznem kell valami sütit, vagy meghalok. A vizsgák után leléptem anyámhoz és közöltem vele a fenomenális hírt, ő meg szinte zokogva fogadta. Nem volt valami szép látvány így látni még ha nem is kedvelem, de legalább büszke rám, mármint egy kicsit, talán. Mondjuk ez csak ábránd, nem jövünk ki túl jól, de hát tudnia kellett, hogy mi lesz velem a jövőben és ezt nem akartam levélben közölni vele, ezért volt az utazás. Talán hiba volt, de már mindegy. Egy újabb vita már nem számít közöttünk... Most visszatértem Bogolyra, de Grace sehol sem volt, így fogtam magam és némi édesség reményében eljöttem otthonról. Paloma persze ennek nem örült, de elrejtettem előle az összes párnát, így talán most megússzák a napot. A Czukorvarázs az egyik legjobb hely, ha egy kis édességre vágyom, nem meglepő, hogy ez volt az, ahová tartottam. Ritkán kívántam meg ilyen dolgokat, de most kellett, szükségét éreztem. Amúgy is, lazaság van. Nem tudok semmire sem készülni, a hoppanáláson pedig túl vagyok, a legilimencia meg... majd idővel az is. Mondjuk idén megpróbálkozom vele, hogy belehúzok és megcsinálom azt is. A cukrászdába betérve rögtön az asztalokhoz sétáltam és leülve meg is jelent a pincérnő, hogy megnézhessem a kínálatot. Elég hamar eldöntöttem mit szeretnék, nem mindent eszek meg, így nem nehéz a választás. Miután túljutottam a dolgon előkapartam a könyvet, amit már vagy ötvenszer futottam végig, de még mindig nem igazán tudtam a helyére tenni a dolgokat. Az a sok áthúzás, a beleirkálások elég mulatságossá és érdekessé tették ahhoz, hogy ne tűnjön egy unalmas könyvnek és ne csak egyszer nézzem át. Persze nem én huzigáltam át, de a könyv most az én birtokomban volt, így okulhattam belőle. Kinek nem jó az, ha egy olyan könyvből tudhat meg érdekességeket, amely a munkájához kell majd. Míg a sütire vártam ezt lapozgattam, kerestem azt, hogy hol is tartottam benne legutóbb. Nem nagyon érdekelt a környezetem, sőt mondhatni hidegen hagyott mint mindig. Ex-mardekárosként nem is csoda ez a viselkedés, de most levitás voltam és másodikos mestertanonc. A kettőt ötvözve kapjuk meg a rideg külsejű srácot, aki éppen egy könyv felett ücsörögve "tanul", de nem törődik senkivel és semmivel az égadta világon. Nem volt rossz kedvem, de azért túl jó sem. Valami zavart, mintha valami rosszra kéne számítanom a jövőben, de még nem tudtam mire. Reméltem kivételesen nincs köze a lányhoz, mert ha igen, akkor Grace nagy bajban van. És az esküvős dolog is.... Persze nem azért mert nem akarom elvenni, vagy nem akarnám ezt az egészet. Csak már megint nem akarok vitába keveredni vele.