Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Én nem ezt mondtam. - Kissé türelmetlenné válik az arckifejezése, miközben a túlpörgött lányt vizslatja. - Azt mondtam, ha le akarsz vele feküdni, csináld, ha nem, akkor nem. A kettő nem ugyanaz. Ha érdekel, akkor a randi kézenfekvő alkalom kielégíteni azt az érdeklődést. - Komolyan, a válási válsága és a már harmadjára börtönbe vitt férje mellett párkapcsolati tanácsadást tart Damian lotyójának? Komolyan? Ha hazamegy, iszik egy pohár bort, eddig tartott az absztinencia.
- A fiam remekül van, köszöni. - Ezt már sokkal kevésbé barátságosan teszi hozzá, mert a gyerekkel előhozakodnia egy vadidegennek semmikor nem túl okos ötlet.
- Szeretném én is ugyanezt mondani, de még mindig nem tudok rólad többet a szedett-vetett információkon túl. A családneved sem. - Ezt nagyon céltudatosan szúrja oda, csak hogy éreztesse, nem siklott el ezen apróság felett, hogy végül nem hangzott el a családnév.
- Figyelj, a legkézenfekvőbb javaslatom: menj el, nézd meg, mit akar, ha pedig nem tetszik, állj fel és távozz. Lehetőleg fogyasztás előtt. - Damiant elnézve nem épp egy pizzázóba vinné azt, akit tényleg randevúra akar vinni és nem csak megdugni. Még Will is képes volt néhanapján normális éttermekbe vinni őt évfordulóra, vagy bármire.
- És, ha végre hajlandó vagy normális beszélgetést folytatni, kérd el a számom Damiantől. Úgy sokkal könnyebb. További szép napot! - Ha ezek ketten a kuzinjával ténylegesen összegabalyodnak, majd a férfi ellátja ezt a Kamillát a megfelelő infókkal, ha pedig nem, volt egy bizarr mai napi találkája egy bizarr lánnyal, és ennyi.
Még biccent a lánynak egyet, miközben feláll, s ha nincs egyéb hozzáfűznivalója, tényleg otthagyja. Jelenleg sokkal égetőbb problémákat kell átrágjon, mint Damian Krise-Flaviu szerelmi élete.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Önelégült vigyor képződött arcomon Ella gömbhal fejét elnézve. Kivételesen most én tudtam olyat mondani, amire ő csak hápogni tudna. Viszont tipikusan némaságba burkolózott. Szerettem piszkálni, és valljuk be, ő is engem. Csak nem akarja bevallani, mert a lányok olyan furák. Amit szeretnek, azt tagadják. Amit nem, azt meg nem. Ki érti ezt?
- Ugyan, Ella. Csak figyeld meg! Én leszek a következő eridonos vagy rellonos üdvöske! Mindenem megvan hozzá, ami csak kellhet! - úgy kezdtem feszítgetni nem létező izmaimat, mint valami bodybuilder egy versenyen. Marha vicces látványt nyújthattam, na sebaj. Teljes meggyőződésben voltam, hogy e két ház közül fog beosztani valamelyikbe a sámánbot és nem is alaptalanul. Csak ezeket hallottam vissza másoktól is. Anyuska azt hiszem levitás volt, apus meg rellonos. Belőlük csak egy pure gold eridonos gyerek lehet, amilyen én is vagyok.
- Nem szükséges, reggeliztem már. De te edd nyugodtan. Olyan vézna vagy, rád fér. Bálint tuti felzabál előled mindent - vigyorogtam, bár nem sértésnek szántam ezt kivételesen, a testvére tényleg hatalmas hozzá képest.
Kicsit azért feszengtem az isi miatt, nem tudom, akarok-e következő tanévbe odajárni. Bár ezt nem én döntöm el, amíg tanköteles vagyok, szóval akárhogy nézem, megszívtam.
- Ella. Tényleg annyira jó hely a Bagolykő, mint amilyennek előadják az előkészítőben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Egy nap még gutaütést fogok kapni emiatt a kis ... csincsilla miatt! Elnézést a csincsilláktól, de hát komolyan!
- Helyes, menj is oda, bármelyikbe, mert a Levitához túl buta vagy, a Navinét meg kerüld el jó messzire! - Mert én is ott vagyok, és nem akarom naponta nézegetni a fejét majd, fúúú! - És vidd magaddal Nándit és azt az agyhalott Anakint is! - Utóbbitól egyenesen irtózok, láttam már túrni az orrát és édesjóMerlin, nagyon undi volt. Bálintnak el is panaszoltam, hogy egy retardált trió jár az előkészítőbe, Kamilla is ismeri őket, meg Viktor is. Egyöntetűen nem tartoznak a kedvenc-listánkhoz, ezt ki merem jelenteni, bár Bálint sokkal felnőttesebben kezeli ezt: ignorálja, nem az ő gondja. Fene a száját!
- Amúgy mit művelsz? - Lehet, hogy tetves és én itt állok mellette? Na jó, hátrébb megyek egy lépést, bár tényleg nem tűnik se tetvesnek, se rühesnek, de akkor mit feszegeti itt a karjait? Fáj a válla? Nem is csodálnám, ő is alig eszik, látszik, milyen csenevész, de még így is van ereje beszólogatni.
- Nem is va- ... Jó, tényleg mindent felesz. - Ezzel nem tudok vitázni, miközben újabbat csippentek a kihűlőben levő bundásból. Meg kellene melegíteni...
- Hm? - Felnézek a bundáskenyér utolsó nagyobb falatjából, aztán, hogy időt nyerjek, betömöm egyben a számba egyáltalán nem elegánsan, de nagyon praktikusan. Kamilla és Bálint borzasztó szokásai ragadósak.
- Hát... igen? Úgy értem, ott már varázsolhatsz, persze csak az iskola területén, és nem párbajozhatsz a szünetekben, mert Kakasi tanárnő, sőt az összes tanár megbüntet érte. De alapvetően nagyon menő. Négy házra vagyunk osztva, Eridon, Levita, Navine és Rellon, és évkezdéskor a sámánbot oszt be minden elsőst a házába. A sámánbot pedig sosem téved! - Nagyon büszkén húzom ki magam, nem hiába lettem Navinés. Ezt a tökkelütöttet viszont egyik házba se tudnám besorolni, egyszerűen képtelenség, hogy bekerüljön. Nándi... Nándi tudálékos és rém idegesítő, őt viheti a Levita. Az az ütnivaló Anakin meg... szintén fogalmam sincs róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Megmutattam a bicepszemet, kislány - ismét ráfeszítettem a karomra, de nem hogy nem látszott semmi, a kabát azt a semmit is úgy takarta, ahogy azt illik - Megfogod? - jött felhorkanva a visszakérdés, mert én sem gondoltam komolyan, ezért is nevettem el magam.
Nagyot bólintottam, ahogy Ella beismerte testvérének nagy étvágyát, mire én csak legyeztem kettőt kezeimmel, hogy egyen nyugodtan, ha zavarba jönne, maximum elfordulok. Beszélek én hozzá akár háttal. Azonban a növekvő feszültség tovább gyűlt bennem, még nem éreztem ilyet iskolával kapcsolatban. Az előkészítő esetében sem, ez valamiért más. Komolyabb. Muszáj volt rákérdeznem, nem-e csak parasztvakítást tartanak az isiben, Lafayette és Bonnie is mindig mondja, hogy "ne féljünk, mert jó buli". Hát nem tudom, öcsém. Ahol tanulni kell, az nekem nem buli.
- Tényleg? Nem lehet? Ki hitte volna...? - a szarkazmus pofátlanul kivehető volt a hangomban, miután elismételte az általam felidézett szabályt. De aztán csak kezeimmel kezdtem csapkodni, hogy megállítsam a nagy darálásban, mielőtt az iskola történelmébe is belekezd. Itt alszom el és mire végezne, már végzős leszek.
- A házakat tudom! Apusék meséltek róla, csak tudod az a bajom, hogy átvernek. Mármint azt ígérik, hogy jó lesz az iskola meg minden, de mi van akkor, ha elkezdem és vért fogok izzadni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Hát te tiszta hülye vagy. - Lehet, jobban kellene ügyelnem a számra, de tényleg tiszta fogyi! Mit mutogatja a piszkafa kezeit és a lógó dzsekijét? Most komolyan nekem akar vagánykodni, akinek a bátyja terelő és tudom, milyen a karizom? Ez a gyerek... - Szólok Bálintnak, hogy mutassa meg neked, mi az a karizom. Látom, dunsztod sincs róla. - Természetesen meg fogom ragadni az első adandó alkalmat, hogy az orra alá dörgöljem, mekkora kis réti répa!
Tessék, még gúnyolódik is, fúúú, hát mindjárt odamegyek nagypapához, hogy menjünk innen, mert ezt tuti nem fogom elviselni sokáig!
- Tuti vért fogsz izzadni, mert buta vagy. - Én meg gonoszkodok, amiért anya rám szólna, de mentségemre legyen mondva, ez a kis hörcsög, meg az unokatesója, és a csatlósuk a három olyan személy, akik kitérítenek a hitemből.
- De nem vészes egyébként. A legendás lények gondozása kifejezetten izgalmas, a gyógynövénytan is. Mindkét tanár végtelenül kedves és nem piszkál felesleges dolgokkal, és élőben megmutatják a lényeket és a növényeket. - Most már tényleg kezdek belelendülni a kiselőadásba, sőt az ujjamon sorolom az érdekességeket, hogy mindenre kitérjek, ami szerintem izgi.
- Van például sárkánytanunk, a tanár viszont maga is annyira szigorú, mint egy sárkány. Sose húzz ujjat Denis Brightmore tanár úrral, érted! Nem akarod látni a csúnyábbik arcát! - Láttam már diákokt sírva elkullogni Brightmore tanár úr útjából, és ezt őszinte jótanácsként mondom ennek a félnótásnak. Ne akarja büntetésba küldeni saját magát az első héten. Majd megteszem azt én neki prefektusként, höhö.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Mi volt a gond a Herzberggel? Az alapképzést ott végeztem - bizonyára tudta rólam, de azért elmondtam, mintha ez mentségül szolgálna a tapasztalataira. Nem vagyok véresen lokálpatrióta, de a valamikori alma matert azért nem tartom kibírhatatlan helynek, s ami azt illeti, a Durmstrangról sokkal több negatívat hall az ember. Pont ezért lepődtem meg rajta. Zárkózott, magamnak való diák voltam, ott pedig tény, hogy ezekkel a tulajdonságokkal kilóg a sorból az ember, de nem igazán zavartam sok vizet, elvoltam a magam kis világában, és ezt a többiek is elfogadták, tűrték. Hagytak érvényesülni, engedték a saját fejem után menést.
- Ez bizonyára így is van - tudtam ezt, mert számomra is nyilvánvaló, de elfogott egy kellemetlen érzés, ha jobban belegondoltam. Mély levegő, gondolkodás. Ott van Min Jong, az üzlet, a kiállítások, a közös idő. A barátok, akikből nincs sok, de vannak. A hobbijaim, a nyelvtanulás, kertészkedés, a ház csinosítgatása. Család azért mégsem valószínű, hogy lesz. Anyámat szoktam látogatni olykor, hol sűrűbben, hol ritkábban. És talán néhány rokon szegről-végről, alkalomadtán. Ez lenne a munkán kívüli élet. Mégis, amire a legbüszkébb vagyok, az a saját kitartásom.
- Lehet, hogy csak a munkáról tudok a legkomfortosabban beszélni másoknak. Míg minden mást inkább megtartok magamnak. Ezért tűnhet úgy, hogy akörül forog minden. Nem nyílok meg - vontam vállat, mintegy elfogadva a saját kis igazságomat, magyarázatomat a jelenségről. Lehet, hogy Álmost ez nem érdekli, de ha igen, azért jó lett volna éreztetni vele valahogy, hogy nem egy munkájához és posztjához végletekig ragaszkodó minisztériumi dolgozó ült vele szemben.
- És utána mi a terv? - érdeklődtem. Látszott, hogy elfogadta a sorsát, készült rá, belenyugodott. Nekem is lennének lehetőségeim, ha így alakulna, de nem tartok ott. Álmos azért hiányozni fog a csapatból.
- Hallottam, igen - erősítettem meg. Viszonylag szűk szakterület ez ahhoz, hogy ennyi idő alatt ne maradjon valaki észrevétlen. - A Füst nem túl gyakori név, amennyire tapasztaltam. Vajákoson egyébként még nem jártam, és abban sem vagyok biztos, hogy tudom, merre van - árultam el, kinyújtóztatva lábaimat az asztal alatt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Most viccel, vagy komolyan gondolja? Mert akkor én is poénkodom. Tudom, hogy a lányok nyelvén még néha nehezen értek. Bajban vagyok a jelek megfejtésével, ez sosem volt az erősségem. Valahogy túl sok csaj volt körülöttünk családilag, és ebben nagyon különbözöm Doriántól, akinek meg valahogy sokkal könnyebben alakult a szerelmi élete, és ez még enyhe kifejezés. Az enyém sem teljesen makulátlan, de sokkal több benne a csalódás, félreértés. Azóta jobb, ha óvatosabb vagyok. Most viszont elég egyértelmű jeleket látok. Akkor meg lehet, hogy mindezidáig vak voltam, és a tudatalattim szándékosan nem láttatta velem a fától az erdőt? Nincs időm, hogy az asztalnál, a pizza fölött ülve visszafejtegessem a Sadievel lezajlott összes párbeszédet, de jobban el kellene rajtuk gondolkodnom.
- Derítsd ki! Biztosan elég ügyes vagy ahhoz... Ki tudja, mire jönnél még rá - próbálok titokzatos hangon beszélni, hátha még jobban felcsigázom. Úgy látom, érdeklem. Megilletődve ücsörgök a székben, eszek is fél szeletet, hátha el tudok e mellett vonatkoztatni attól, hogy reflektorfénybe kerültem nála. S amíg a kaját rágom kétpofára, odalent kellemesen hozzám ér a lába, amit hagyok, kifejezetten élvezek. A sarkamra lépek, lehúzom az egyik cipőm a másikkal. Remélem, nem szabadul fel büdi szag belőle, mert néha meg tud izzadni, főleg ha lámpalázas vagyok. Mindenesetre, így zokniban vagyok az egyikkel, és diszkréten, kissé ügyetlenkedve viszonozni tudom a lábtaperolást, élvezve, hogy ezt a jelek szerint következmények nélkül megtehetem.
- Nahát, neked aztán tényleg nagy a fantáziád. Akárcsak nekem. Csak úgy cikáznak a gondolataim - bókolok, s vele együtt belekortyolok az italomba, hogy leöblítsem a falatokat. - Fogadjunk, hogy van is ilyen ruhád, csak még nem merted felvenni mások előtt - húzom össze a szemeim, miközben viszonylag közel hajolva hozzá gyanakodva végigmérem őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Arra, amiről az előbb beszéltél – sóhajtottam – Doriánra. Azon az estén feljött hozzám, de túlságosan kiütötte magát, így nem volt semmi – egészítettem ki, bár fogalmam sem volt arról, hogy Dávid egész pontosan mennyit is tudott erről az egészről. Utólag belegondolva, elég ostoba voltam, hogy nem mondtam azon az estén határozottan nemet. Fejemet megtámasztva meredtem a bögrém irányába, mielőtt újra kortyoltam volna a borból, az íze még mindig mennyei volt, bár talán túl édes volt most ehhez a pillanathoz. - Eddig én is...- tártam szét a karjaimat, nagyon is össze voltam zavarodva, már csak azért is, mert nem tudtam igazán választ adni Dávidnak. Teljesen érthető volt az, ha összezavarodott, de azt hiszem, engem is megzavart a túlzott figyelmessége, már nem tudtam, hogy mindez csak a pillanatnak szól-e, vagy valóban kedvelem őt. Mondjuk kedveltem, persze, hogy kedveltem, csak mellette ott volt a mamlasz öccse is, aki szintén megkavarta bennem mindent. - Jó tudom, sajnálom – vettem egy mély levegőt, de el is pityeredtem közben, ujjaimmal kezdtem törölgetni a szemeim sarkát.
- Ne haragudj rám Dávid, nem tudom, hogy mi ütött belém – pillantottam rá közben, elég vacakul éreztem magam miatta. - Nem lehetne...nem lehetne, hogy elfelejtsük ezt az egészet? - mi mást is mondhatnék, miközben magam sem tudtam pontosan, hogy mit akarok? Csak arra tudtam gondolni, hogy nem szeretném őt elveszíteni egyetlen csók miatt, igaz, fogalmam sem volt, hogy számára ez mit is jelenthetett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Szólj neki nyugodtan, lehet a vén róka eltanul tőlem is valamit! - nagy a szám, veszélyesen nagy és valószínű egyszer ezért fognak megcsapkodni, ha nem vigyázok. De zsigerből jön, na! Lehet nem vagyok olyan magas meg erős, mint a testvére, de előtte még fel kellene nőni, nem?
- Te vagy a buta! - hölgyeim és uraim, Makranczy Maximilián visszavágását hallhatták, milyen kreatívra sikerült... Innen már csak összefont kezekkel figyeltem és látványosan nagyokat ásítottam. Unalmaaaaas, ez mind csak felesleges hablaty. Kit érdekel? Mondjuk, a Legendás lények gondozása egész izginek hangzik, ha láthatunk élőben mágikus lényeket.
- Honnan tudjam, hogy ki ez a Denis Brightmore? Biztos valami idős tata, aki karót nyelt és nem érti a fiatalok nyelvét - igen, erre szinte mérget mertem volna venni. Tudom ám, hogy Ella csak jót akar. Jó fej csaj, de jobb szeretek fejjel menni a falnak és kemény munkával learatni a dicsőséget, igen. Ez vagyok én!
- Jó, hát akkor Brightmore előtt le kell szíjazni Anakint és Nándit. Vettem. Van még más, akivel vigyázni kell?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Csak megforgatom a szemem, mert ez egy akkora oltári hülyeség, hogy további időpazarlást sem érdemel. Bálint összehajtogatná ezt a gyereket, mint más a kartonpapírt. Nem elég, hogy vézna, de még a kreativitása sem szárnyal túlságosan, hmpf.
- Fiatal és rondán néz. És folyton cigiszaga van. - Mint anyának, de azt inkább nem teszem hozzá, mert anya nem szereti, ha felemlegetem neki néhanapján, hogy hagyja abba a füstölést. Azt szokta mondani, négy gyerek mellé ennyi kikapcsolódás kell, szerintem meg a tüdeje fontosabb volna, de kinek mi a prioritás.
- Igen, a bűbájtan tanárnő, Kakasi Gabriella. Akármit is csináltok más óráján, nála üljetek csendben. Komolyan mondom! Ő az igazgatóhelyettes is, és két kézzel szórja a büntetéseket, ha elkap titeket. Nem kötekedős, de ha hülyeségen kap, megjárjátok. - Én megmondtam. Ha ennek ellenére is ez az elátkozott trió belegyalogol a bajba, az már onnantól nem az én felelősségem. Vagyis... Jajj, ezért anya meg engem fog megbüntetni.
- Érdekel egy menő titok a kastélyról? - Már abból gyanakodhatna, hogy elvigyorodok, de igazából ez az infó tényleg érdekes, csak sosem mertem megnézni magamnak azt a helyet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Kezdek megnyugodni, de még mindig didergek a hidegtől. Oldalra pillantok és akkor megláttam Stephent. Ismerem már az előkészítőből. Hát jól gondoltam.
– Én… – kezdtem.
– Hát úgy gondoltam jó lenne nézelődni egyet. A tanároknak... – folytattam, de megakadtam. Gondolom ebből már kitalálhatta.
– Nem szóltam. Vagyis szóltam. De nem értek rá ezért kiengedtek egyedül. – kamuztam be. Vagy is csak a fél igazságot mondtam. Szóval végül is nem hazudtam.
Lenéztem a zsebembe. Hát tény és való, hogy lett egy jó kora folt. De hát ezzel akkor nem foglalkoztam. Most viszont kihúztam belőle a csuromvizes lejátszómat.
– Gondoltam hallgatok útközben. Csak hát, kiesett a kezemből. – mondtam szégyenlősen. Már most tudom mit fogok kapni ezért az előkészítőben. De talán meg tudom kérni, hogy ne szóljon semmit. Bármiért is hallgatna. Biztos mulatságos lenne neki végig néznie ahogy megkapom a büntetést. De nincs sok időm ezen töprengeni, mert közben telik az idő. Kisvártatva megszólalok:
– Most már vissza kellene menni. – óvatosan felnéztem. Stephen nagyon magas. Bár ismeri az előkészítőt, mi több volt már ott, szóval annyira nem lehet rossz ember. De vajon pont ő mit keres itt? Ennek mekkora volta az esélye, hogy pont vele futok össze? Bár az is igaz, hogy csak látásból ismerjük egymást. De hát akkor is. De legalább nem kell egyedül vissza sétálnom. A lejátszónak úgy is mindegy. De, hogy ezért mit kapok. Na az még egy nagy kérdés. Mert ha ezért kirúgnak na hát abból óriási balhé lenne otthon. Vagyis inkább csak én lennék csalódott. Végül felnézek és várom a választ. Reménykedem, hogy nem hagy csak úgy ott út közben, mert hát megeshet, hogy meggondolja magát. Bár ha egyáltalán leszólított akkor nem lehet annyira szívtelen, hogy ott hagyjon egy gyereket.
Meg hát felelősséggel tartozik értem. Nem? Nahát meglátjuk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Vakrandi
1-es asztal | kinézet

- Azokkal túl sok a macera. Egy vagyonba fájt a klasszikus hárfa is, már nem, nekem, hanem a szüleimnek anno, aztán meg rúnáztatni még egy fél vesébe kerülne minimum, szóval ezt inkább elengedtem - válaszolom neki széttárva a kezem. Amúgy is másképpen alakult az életem, mint azt tíz évesen képzeltem még, és erről nem a hárfám tehet. Örülök, hogy így is akad néha egy-egy olyan alkalom, mint Alíz fotókiállítása, ahol mégis játszhatok rajta kicsit közönség előtt is, életvitelszerűen azonban erre már koránt sincs se időm, se energiám minden egyéb mellett. Ne tessék félreérteni, értékelem a megoldási javaslatot, és igaza is van, csak nem látom úgy, hogy nekem megérné azt a pénzt és fáradtságot, amibe ez kerül, mert leginkább magamnak játszom, a hallgatóságom pedig a macskák és a lakótársak.
- Na, az teljesen jó, hogy akadt azért megoldás. Mondjuk csalódtam is volna Beniben, ha elutasít valami ilyet, az úgy nem vallana igazán rá - válaszolom annak kapcsán, hogy a színjátszósok probatermén osztoznak. A koncertre pedig még a szemem is felcsillan szerintem, olyan lehetek, mint azok az anime karakterek, akiknek hirtelen kistányér méretűre nő a szeme, amolyan fizikai képtelenség kategóriájába eső módon, és úgy csillog, hogy a Napra lehet nézni, de arra aztán tényleg nem. Túllelkesedném? Lehet. Az igazat megvallva ez az évem azonban sajnos még annál is inkább csak a munka és iskola közötti ingázásról szólt, mint az azt megelőző.
- Szerintem tiszteletemet fogom tenni. Jó kis kikapcsolódásnak hangzik - állapítom meg végül már valamivel visszafogottabb mosollyal, bólogatva is párat, mielőtt még a munkám kerülne szóba.
- Aha, persze. Nem titok, a Varázsbűn-üldözési Kommandónál vagyok. Návay tizedes - közlöm büszkén húzva ki magam, szélesen mosolyogva. Azért tíz éve ezt még éppen csak eldöntöttem hirtelen elhatározásból, nem gondoltam, hogy ide eljutok. - Amúgy nyomozónak tanultam, és egyelőre főleg irodán vagyok, de már nem mások kávéját és ebédjét szerzem be egész délelőtt, szóval alakul ez. Na és te tudod már, hogy mi leszel, ha nagy leszel?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Ha zaklatja a hölgyet, kötelességem beavatkozni,- vág vissza, nyugodt tárgyilagossággal, hiába marja belülről a késztetés, hogy saját kezével üsse meg az imbolygó alakot. Minden egyes elhangzó szóval egyre erősebb a késztetés, s jobbja halk roppanással szorul ökölbe. Aztán nagy levegőt vesz, szánakozóan megcsóválja a fejét és ellazítja az ujjait.
- Ugh, a csődtömeg már a nyílt utcán rinyál? A Krisek mèg nem tagadták le? Micsoda pixipöcs... A macája után a felesége is lelép.- Ezek a halk, sutyorgó hangok tartozhatnának a járókelőkhöz, akik lassítanak vagy megállnak a közelükben. Az igazság viszont az, hogy kizárólag Will hallja ezeket, halkan, de tisztán.
Az utolsó mondat azonban élesen más irányt vesz, s bár a mattrészeg férfi alapvetően nem egy súlycsoportban van vele, Seth szeme egy árnyalattal összeszűkül. A vadmágia kiszámíthatatlansága olyasmi, amit első kézből tapasztalt meg.
- Menjetek a hajóra. Kérlek,- elfordítja a fejét, Adél tekintetét keresve egyetlen pillanatra. Egy része azt mondaná, ezt nem kell hallaniuk, egy sokkal nagyobb része viszont William arcának minden részletét az emlékezetébe vési, hogy az emlék minél valósabban maradjon meg. Pontosan ezt az oldalát kell igazán hagyni leülepedni, hogy a másik sose feledkezzen meg róla, amikor rejtegetné Will függőségét.
Ugyanez az oldala már egy ideje, illúzió leple mögött, a pálcáját fogja, készen rá, hogy ha bármilyen mágiát érzékel, cselekedjen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Will... nem vagy jól. Vegyél két mély levegőt, jó? Segítek neked, csak vegyél két mély levegőt. - Szinte könyörgő hangot üt meg, amit publikusan nagyon kevésszer hallhatott tőle bárki, sőt, talán soha. Egyfelől az aggódás láthatóan őrli és a gyerekkel kissé oldalvást elfordult Seth háta mögött úgy, hogy csak ő lóghasson ki onnan félig-meddig. Lucien egyelőre még nem vette át az alaphangulatát.
- Kérlek, menjünk haza j- - Nem tudja végigmondani, mert megint az az agresszió, az az arcul csapás jön, ami belefojtja a szót, hogy inkább haljon meg ő és Lucien is, és ettől már ő is kezd kiborulni, a gyerek is elkezd nyűgösködni a karjai között.
- Nem... Nem, Seth, szólnom... szólnom kell a nagyanyjának, igen. - Megoldást próbál keresni, nem másra áttolni a felelősséget. Még a keze is elkezd a zsebében turkálni a telefon után, de a fél szeme vissza-visszarebben Will alakjára. Igen, Madlennek szólnia kell, akármennyi ellenérzése legyen a családfő döntései iránt, Willt most már tényleg be kell vitessék kezelésre. Ez nem állapot, nem elviselhető, hogy tévképzetei vannak. Másként miért hinné, hogy Lucien nem az övé, mikor apasági vizsgálat is volt? Lucient közben próbálja csitítani de a nyűgös nyüsszögés egyre hangosabb a baba részéről is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

   - Te meg fogd be a szád!
A válla fölött ordít hátra, mintha valaki mögötte állna - ez a mozdulat pedig újra kibillenti az egyensúlyából annyira, hogy lépnie kelljen egyet balra mielőtt elesne. Minden és mindenki összefogott ellene, különösen ez a kettő. Az nem érdekli, hogy nézik, az sem, hogy Adél óvatos szavakkal kérleli, sem pedig az, hogy szédül. Hallja a vádló hangokat, ez pedig csak még tovább hergeli az eleve kontrollálatlan hangulatát.
És akkor Seth Adél felé fordul. Már most, mint egy védelmező családfő! Mit képzel? Honnan veszi a bátorságot, hogy utasításokat ad akár neki, akár az ő feleségének, és miért hiszi azt, hogy egy ujjal is bántaná a családját?
Mielőtt beállna a képszakadás, az agya egyetlen, még az ösztönösnél is mélyebb parancsot ad ki utasításba: öld meg.
A keze ökölbe szorul és már egyáltalán nem gondolkodik: fizikailag megy Sethnek, hogy megüsse, vagy a földre taszítsa, vagy agyonverje, vagy ami sikerül - ebben senki sem mondhatja, hogy ne lenne alkuképes.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Nem tetszett nekik a mentalitásom - közli röviden és tömören, hogy onnan nemes egyszerűséggel eltanácsolták. A Durmstrang után egyébként is furán érezte magát Svájcban, úgyhogy annyira nem bánta, és gyanús, hogy ha nincs a nővére, az alapvizsgáit se tette volna le, mert a mai napig nem tudja, hogy neki könyörgött-e többet, hogy adjon egy esélyt a Bagolykőnek, vagy az akkori igazgatóságnak, hogy adjanak egy esélyt neki. Visszagondolva hálás is neki, hogy nem mondott le róla, mint ahogy az apjuk elengedte a kezüket, ez azonban aligha tartozik Martinra. Meg is tartja magának, s egy újabb korty sört követően bólintással nyugtázza a másik válaszát. Nem tud már mit hozzátenni ahhoz, hogy egyetért, a munkán kívül is van élet.
- Nekem jó így is - válaszolja szenvtelenül, megrántva a vállát. Ha Martin munkáról akar mindenáron beszélni, nem fog ő ezen vitatkozni, ám legyen. Már így is szóvá tette, hogy olyasvalakinek tűnik, akinek a munka az élet közepe, és minden akörül forog. Legalábbis eddig ez róla a benyomása minden eddigi interakciójuk alapján, még ha most nem is úgy beszélgetnek, mint eddig, ugyanis ez az első alkalom emlékei szerint, hogy nem az aktuális projekt valamelyik részletét tárgyalják meg, hanem csak úgy általánosságban, mondhatni, elméleti szinten társalognak munkáról a sör mellett.
- Fogalmam sincs. Hazaköltözöm, vagy éppen lógok tovább a nővérem nyakán itt, belekezdek valami újabb képzésbe, gondnok leszek megint az iskolában vagy a temetőben, ha van üresedés, ékszereket készítek, tényleg nem tudom. A lehetőségek tárháza végtelen - közli a vállát vonogatva, mert ezen különösebben még nem gondolkodott. Ilyen tekintetben talán már impulzívnak is mondható, az eddigi döntései mindenképp ezt támasztják alá, leginkább csak megy a szíve után.
- Gyakoribb, mint az Ohridszki, de jogos meglátás. Vajákos meg a Bánságban található, leginkább már üdülőfalu. Ha hallottál Herkulesfürdőről, nincs messze, és a közelben található Farkasfűpuszta is a Duna-kanyarban. Érdemes oda ellátogatni, ha még nem jártál - reklámozza kicsit a vidéket, ahonnan származik, szerinte mégiscsak a világ legszebb csücske. - Még egy korsó sört?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ha nem ennyire minden előzmény nélküli lenne ez a megbeszélés, még akár azt is hihetné bárki, hogy éppen egy randit szervezek le pillanatok alatt, de csak egy ártalmatlan vacsoráról van szó, miközben megnézhetek pár képet az utazásairól.
- Rendben, akkor vacsora - válaszolom egy mosoly kíséretében felpillantva, és gyorsan beírom a foglalásokhoz hétfő estére a nevem. Úgy kényelmes is lesz, nem kell semmit átszerveznem. Tiltakozásra emelem aztán a kezem menten, amint fizetni szeretne.
- Jaj, nem kell, tényleg. A vendégem volt a kedvenc teámra, remélem, ízlett is - mondom. Az üzletnek ugyan nem tenne jót, ha mindenkit meghívnék teázni, főként, hogy ez egy teaház, de néha belefér, hogy egy-egy tea árát csak beteszem a kasszába, hogy mégse legyen belőle hiány, valakinek meg volt egy jó napja. Most éppen neki, közben meg kellemesen el is beszélgettünk, sőt, azt is megtudtam, milyen volt régen a hely. Talán majd kipróbálom, milyen mértékben tudom használni az illúziómágiát és mondjuk egy röpke délutánra képes lennék-e olyanná varázsolni a helyet, amilyen volt. Főleg, ha erről is mutat képet, és pontosan fogom tudni, hogy hogyan is nézett ki ez a teaház, mielőtt Vicky átalakította volna.
- Nekem tökéletes - válaszolom, az órát is odafirkantva a nap mellé, majd elköszönésképpen még utána integetek, mielőtt leszedném a pultról a csészéket, hogy elmosogassak és mindent a helyére is rakjak nem sokkal később, aztán pedig kiszolgáljak néhány újonnan érkezőt is és elgyönyörködtessem őket néhány illúzió-pillangóval, ha már igazi úgyis csak a lepkeházban akad.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Héé... nőj már fel - szól rá, hitetlenkedve rázva közben a fejét. Balázs olyan lett, mint valami nagy kamasz, aki hirtelen másra sem tud gondolni. Újabb szalvéta repül felé, de ez aligha segít a helyzeten, amit tovább tetéz azzal, ahogyan éppen ránéz, majd a mosdó felé pislog.
- Felejtsd el - közli vele határozottan, megdörzsölve a homlokát, mintha olyan igazán gondterhelt lenne, de most nehogy már elkezdjenek úgy viselkedni, mintha még mindig tizenhét évesek lennének, akik nem tudnak megülni a fenekükön. Ráérősen iszogatja az üdítője maradékát inkább, és még némi sültkrumplija is akad, amivel foglalkozzon, amíg a tanítás kérdését fejtegetik. Nem annyira álma megint a nővére árnyékában létezni, mintha nem lenne elég amúgy is a családja közelében élni, de tudja, hogy nem sok választása van. Vagy ez, vagy valami, amit még kevésbé szeret. Az átoktörés Ákos szakterülete, neki inkább kötelező volt, szükséges rossz, aminek árán ereklyevadász lehetett. Tény, hogy elboldogul az átkokkal is, de mégis jobban átkoz, mint amennyire gyakorlottan töri meg az átkokat. Erre vannak hivatásos átoktörők, akik ezt élvezik, ő pedig ezt nem szokta bánni, remekül megvan a dologgal elméleti síkon is, ha van éppen választási lehetősége.
- Aztán majd jönnek az okos levitások. Emlékszel, amikor egy elsősből karácsonyfát csináltak páran a klubhelyiségben? - kérdezi visszaemlékezve diákéveire. Nem akar ő annyira senkit sem inspirálni azért, inkább a maga kedvére szerezné meg a doktori címet is, mielőtt még megunná a jelenlegi munkáját és esetleg visszatérne terepre a Nemzetközi Ereklyevédelmi Szervezet valamelyik kis csapatában, hogy ismét izgalmas helyeken fordulhasson meg a világ minden táján.
- Helyes - válaszol aztán a férfi mondandójára egy mosoly kíséretében. Stockholm tényleg nincs is olyan messze, és pár nap távol Bogolyfalvától nem fog ártani. - Van pár régi ismerősöm Häxholmenben, akiknél alhatunk pár napig, de lehet megkérdezem, hogy van-e üres szoba valamelyik helyi fogadóban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Tudom, hogy a többség mit gondolna arról, amit csinálok, és fordított esetben nekem sem esne jól, de ne nevettessük ki magunkat: nekem feltűnne, ha valaki csak megjátssza magát, és a kihasználásomra hajt.
Aztán persze - gondolok bele kicsit - lehet elérem a célom, behízelgem magam nála annyira, hogy megkapjam, amit akarok, csak aztán nehogy többet akarjon ő is, mint amennyit hajlandó vagyok felajánlani.
De egyelőre nem szaladok előre gondolatban, hiszen még a jelenben vagyunk, és nem ott.
- Mindenre rá tudnék jönni - biztosítom róla magabiztos mosollyal. Nyilván tudom, hogy "csak" egy étteremtulaj, de a tudásban semmi izgalmas nincs, a fantáziában annál több. Afelől pedig, hogy hogy is néz ki ruha nélkül, egyelőre csak a fantáziámra alapozhatok.
Közben kibújik a cipőjéből, és most már félreérthetetlen módon flörtölünk a lábainkkal az asztal alatt. Időszerűnek tűnik kicsit feljebb, egészen combja belső feléig, lábai közé felkúszni. Rövidek az enyéim, szóval sikerül anélkül kivitelezni, hogy beletérdelnék az asztallapba. Kevésbé lennék izgató egy fájdalmas fintorral az arcomon.
- Akad egy-kettő - füllentek, mert kihívó ruhákban épp nem bővelkedek, a legrövidebb szoknyám is térd fölé ér nem sokkal, és nagyjából egyszer volt rajtam. - Megnéznél bennük? Referencia gyanánt a következő munkaruha beszerzéshez.
Határozottan kezd beütni az alkohol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Óvatosan átadom a lejátszót. Kicsit megnézni. Úgy tűnik mint aki ért hozzá. Így nyugodt szível hallgatom.
Oldalra döntöm a fejem mintha néznék valamit, de igazából csak agyalok.
– Hát… Igazából. – kezdem, de semmi értelmes magyarázat nem jut eszembe. Nem vagyok a rögtönzés mestere. Nem is kell kimondanom biztosan tudja.
– Hagyjuk. A lényeg, hogy kicsit elkavarodtam és nem tudok visszamenni.
– megpróbálkozom hátha vissza kísér. Bár már tett rá célzás szóval szerintem ez egyszerűbb lesz. Attól viszont kicsit félek, hogy mit szólnának hozzá a tanárok ha meglátnának vele akit elvileg ismerhetnek. Szóval a rizikófaktor óriási, de hát most nem tudok máshogy visszamenni. Csak rá hagyatkozhatok. Na meg hát a vizes nadrágomban még nehezebb. Bárhogy nézem mindenképpen vele kell tartanom. Párat lépek helyben majd ránézek Stephenre. Várom a választ és az útbaigazítást, hogy merre is kell menni. És remélhetőleg nem egyedül teszem meg ezt a távot. A lejátszó úgy is tönkrement. Majd meg kell javíttatnom, de jelenleg törött állapotban van. Addig pedig nem tudom használni. Mosolyogva pillantok az útitársam. Vagy inkább a kísérőmre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Bólintok egy aprót, és úgy nézek rá, mint aki a történet folytatását várná, vagy hogy pontosan mire akar ezzel kilyukadni. Oké, ezt eddig is tudtam. Mármint most azért megkönnyebbültem, hogy ő is ugyanezt a sztorit mondja el, mint az öcsém. Meglepetésekből a mai napra azt hiszem kijutott bőven, nem hiányzik egy újabb csavar. Nos, szerintem az is egyértelmű, hogy tudok erről a dologról, és egy kicsit fura is az eset. Mert nem az zavar, hogy megtörtént, mármint a semmi. De ugye mégis együtt aludtak, és szerintem azért, mert Gréta akart valamit Doriántól. És ez az utóbbi tény aggaszt. Hogy nem akarok pótlék lenni. Biztosra tudni akarom, hogy tőlem szeretne valamit. Az időzítéssel van a baj. Mert hát eddig a barátom volt Gréta, és remélem, ezek után is az marad. Már ha van esély arra, hogy a helyzetünk rendeződjön.
- Szóval én csak egy barát voltam... vagyok... - és nem mondom tovább, mert inkább elharapom az ajkaim a felgyülemlett érzések hatására. Mert nem akarom hozzátenni, hogy egy barát, haver, ráadásul gyerekkori, akivel azért ha épp egyedül van, és nincs más, jólesik csókolózni. Lehet, hogy ez bizonyos lányokkal működne, de Gréta más, több szempontból is. Vele azért ennek durva következményei lehetnek, ha megkavarjuk a dolgokat. Borzasztó dühöt érzek magamban, amiért megtette. Nekem mit kellett volna tennem? Ellöknöm magamtól? A szándékot már mindképp látom, az bőven elég ahhoz, hogy feltépje bennem a sebeket. Forralt borozganti, hogyne... kettesben. Olyan hülye vagyok, hogy vakon ehhez a helyzethez asszisztáltam...
Inkább tényleg vízért megyek, egy nagy lendülettel kiöntöm a bögrém tartalmát, és türelmetlenül megtöltöm vízzel, majd sebesen elkortyolom a tartalmát.
- Hát én is - mondom neki sértődötten, miközben a fejemet rázom. Ezt most csúnyán elrontotta... De ahogy a szemem sarkából látom, hogy könnyezik, megesik rajta a szívem. Ismerem Grétát, és tudom, hogy sajnálja, őszintén bánja.
- Nincs gond, Gréta... Magányos voltál, kellett valaki. Hidd el, megértem - nyújtok át egy zsebkendőt beletörődő hangon. - Ha ettől jobban érzed magad, nem mondom el senkinek a ma estét. Még Doriánnak sem - ajánlom fel a lehetőséget, hogy megnyugodjon. Nekem nem tudom, mennyi időbe telik ezt feldolgozni, de fel vagyok dúlva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

- Hány évesek is pontosan a tesóid? - abból megtudhatta, hogy a rokonok gyerekei körülbelül milyen korban vannak. Ezek szerint Kornél eléggé kilóg a sorból. Hiába a nagy család, a közösség, ha az ember egyedül érzi magát köztük. Wout-nak szerencséje volt, mert a nagyszüleivel nyilvánvalóan hatalmas generációs különbségeket kellett áthidalnia, de hellyel-közzel ez sikerült, mindig jól kijött velük. Szófogadó, csendes gyerek volt, hamar ráragadt az a nyugalom és körültekintés, ami az otthonukból sugárzott. Mindent igyekeztek erejükhöz mérten megadni neki, és még egy kicsit talán el is kényeztették, amikor náluk volt, mert sajnálták őt a szülei miatt. Ezt persze teljesen sosem tudták kompenzálni.
Kornéltól jó volt hallania, hogy tulajdonképpen csendesebb programra számíthat náluk, így mivel nem kellett attól tartania, hogy egy házibuli közepébe csöppen, szépen-lassan beadta a derekát a látogatásba. Végül is, mi rossz történhet. Azt pontosan nem tudta, hogy ott alvósra gondolta-e, vagy csak egy délutáni átugrásba, de a körülményeket majd biztosan megbeszélik. Na meg Wout is eldönti, hogy mennyire érzi jól magát, és meddig marad szívesen. Ha kell, kitalál valamit, hogy kereket oldhasson.
- Megértem. Sok könyved van otthon? - érdeklődött tovább, és próbálta elképzelni Kornél szobáját, de nem ismerte annyira mélyen, hogy bármi konkrétat feltételezhessen. Azt sejtette, hogy Ybl terráriuma központi helyen helyezkedik el. - Gyere, válassz, kíváncsi vagyok, milyen ízűt fogsz elvenni - nyúlt a pult alól előszedett cukorkásdobozért, és miután elvett egy szemet magának - ami mint kiderült, pattogatott kukorica ízűt rejtett -, átnyújtotta lelkesen a fiúnak, hogy vegyen belőle. Ezek után hálásan megköszönte a vásárlást, a borravalót pedig felváltotta, s a pénztárgép melletti nagy, erre a célra feliratozott befőttesüvegbe helyezte. Az érmék csilingelve értek az aljára.
- Persze, van papírzacskónk - előhúzott egyet, ami méretben megfelelő volt. Aztán a raktárban merültek el, amit azért tehettek meg, mert az ajtónyitás kellően hangos volt bentről is, hála a tündérmanók ketrecének. Itt úgy érezte, igazán kettesben lehetett a fiúval, bár a sorok elég szűkek voltak a dobozok miatt, és a levegő is fülledt, enyhén poros volt. Elmosolyodott a kérdésre, aminél az ujjával rámutatott a címkékre.
- Idő, tapasztalat, rutin. Meg ami fontos, az van közelebb. Néha sokat kell keresni. Segítenél? Futkárlobonc tápot keresek... Rá van írva a címkére. Valahol arra lesz. De vigyázz, ne verj le semmit! - figyelmeztette felelősségteljesen, amint a megfelelő irányba mutatott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Előbb értem ide, bent várlak. Remélem kávézol. Puszi! Pötyögi Nárcisz az unokahúgának, mert valamivel korábban érkezett az étterembe és foglalta el az asztalukat az étterem lepkeházra emlékeztető részén. Kikért magának és Lilinek is egy-egy különleges kávét és amíg vár, Nagy Katalin új könyvének olvasását folytatja.
Unokahúga a felnőtt húga helyett terelgetni való kis barikája, úgyhogy amikor lehetősége van rá, szívesen tölti szabadidejét Lilivel. Hogy a mai program hogy alakul az ebédet követően, csak a lányon múlik.
- Lil! Szia! - int oda, mikor a Várkonyi lány megérkezik. Fel is áll, hogy puszival fogadja, aztán gyorsan végigméri. - Csinos vagy. Csak nem használtad a parfümöt, amit legutóbb vettünk? - beleszagol a levegőbe és nagy szakértőként hümmögni kezd. Emlékezteti az illat arra, amire azt mondta, "ez te vagy".
- Kértem neked is - mutat a gőzölgő kávéra, habár nem biztos benne, hogy szereti. Sebaj.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Willnek pontosan három ütést sikerül bevinnie - az elsőt meglepetésből, a másodikat gyorsaságból, a harmadikat pedig azért, mert Seth előbb a segélyhívó bűbájt lövi fel, s csak utána fordítja előhúzott pálcáját a támadó felé.
- Mr. Krise, nyomatékosan kérem, hogy csillapodjék le!-* Nem fog visszaütni, hogy bármiféle sérülést kockáztasson, sem olyan varázst használni, ami esetleg támadásként lehetne értelmezhető; helyette lebegteti, egyszerűen kihúzva a talajt a lába alól. Ha Will sokat kapálózik, esélyesen úgy fog körbeforogni, mint az űrhajósok odafenn, ettől eltekintve kedvére acsarkodhat tovább. Legalábbis az aurorok érkezéséig bizonyosan.
Van ideje felmérni a károkat - a kezdeti megtántorodást és reccsenést követően az utolsó csapás már nem ért érzékeny részt, de a vérző orr és a szeme körüli, egyre élesedő fájdalom a tanú rá, hogy a részeg férfi egyáltalán nem fogta vissza magát. Halkan sziszeg, amint akaratlan is bekönnyezik. Pompás. Igazán nagyszerű. Jobbját az orrához tartja, hogy legalább ne vérezze össze az ingét, mert a szokás nagy úr. Eltelik pár másodperc, amíg rendezi a sorait.
- Ez lehettél volna te. Vagy a kicsi,- néz fel Adélre, a megütött oldalon hunyorogva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Nem gondolkodik és meg sem próbálja kontroll alá vonni, amit csinál. Csak érzi az ökle alatt a férfi koponyáját csattanni, hallja a szavait is, ezek az ingerek azonban nemigen tapadnak meg sehol. Egy. Kettő. Három. Látja a serkenő vért, ami ha lehet még cseppet tovább bőszíti őt. De különben nagyon helyes - dögöljön meg csak Selwyn ott, ahol van, majd pedig Adél, majd pedig Lucien, majd pedig az összes bámészkodó. Ha kell, agyonveri mindegyiket, ha már a pálcáját elvették tőle.
A talaj egy agresszív rántással tűnik el a talpa alól. A reakcióideje képtelen harcolni a jelenség ellen, így ahogy ismét megütné Selwyn-t, a lendülettől azonnal majdnem tejesen fejjel lefelé fordul. A csodálkozás kiszorítja a tüdejéből a levegőt, valami egészen furcsa, sípoló morgást hallgat, amivel együtt megpróbálja visszaszerezni az egyensúlyát. A telefonja és a kulcsai egymás után csattannak a padlón.
   - Tegyél... tegyél le! - a fogai közt sziszegi a szavakat, egy utolsó, kétségbeesett nyögéssel pedig ismét meglendíti a karját, hogy megüsse a férfit. Ebből a távolságból azonban ez csak hatástalan kapálózás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Lucien előbb csak nyűgös, de Will hátrakiabálásával egy időben elkezd kérlelhetetlenül sírni és odabújni Adélhoz, mintha a világ vége jött volna el.
Önkénytelenül hátrál egy lépést riadtan még azzal együtt is, hogy Seth ott áll közöttük, de arra végképp nem számít, hogy Will ütése betalálna. Számára ösztönös reakció lenne legalább megpróbálni eltaszítani a másikat, és nem, jelenleg nem az az első dolga, hogy logikusan végiggondolja, Seth családi hírnevével ez a lehető legkedvezőtlenebb döntések egyike volna. A védekezés egy ösztönös dolog, pont ezért lép hátra egy újabbat valahol a második találat körül. Megkövülten bámul Seth és Will abszurd kettősére, miközben az utcán sétálók már szörnyülködve súgnak össze egymás között, egy-két fiatal még a rúnázott telefonját is előkapja videózni. Ő csak arra tud gondolni, hogy ez lehetetlen, ez nem történhet meg, hogy fényes nappal nekik essen Will tényleg indokolatlanul (képtelen kívülről szemlélni most a nagyobb összképet), és megverje Seth-et, fenyegesse őket.
A segélyhívó bűbáj még mindig ott lebeg fölöttük, de ő a füle botját se mozdítja Seth intő szavaira, annyira hihetetlennek érzi, hogy Willt már a saját gyerekük jelenléte sem gátolja az erőszak felvillantásában. Igen, el kellett volna innen mennie a lehető leghamarabb. Most már, hogy az aurorok be lesznek vonva, kb esélytelen a dolog, de nem is akarna, nem is tudna innen elmenni semerre, annyira ledöbbentették és megijesztették a történtek, mert Will arcán őszinte agressziót látott és lát tükröződni. Tényleg bajuk eshetett volna, ha Seth nem áll be közéjük.
Végül megfeszíti az állkapcsát, hogy uralkodjon valamennyire az érzelmein, s ugyan vet egy feldúlt pillantást Seth-re, hogy jelezze, felfogta, nem akar belemenni felzaklatott állapotban bármiféle eszmecserébe, aminek semmi értelme nem volna, úgyis csak az érzelmek beszélnének belőle.
- Hallgass végre el! Nem látod, hogy Lucient teljesen elvadítod ezzel? - Most már a düh kezd kiteljesedni rajta, hogy Will még ilyenkor is képes kerepelni ahelyett, hogy befogná, hiszen az aurorok mindjárt a nyakán lesznek. Ő sem bír többet, mint a fogai közt szűrni a szavakat, de azokból süt, hogy legszívesebben némítást olvasna a férjére, ha az a babájukat megnyugtatja.
- Sssshhh, semmi baj, semmi baj. - Lucien még mindig keservesen zokog, de biztos távolságban az apjától, ő pedig villámló tekintettel mered Willre, bár tudja, onnantól, hogy a férje a levegőben lebeg, nem sok esélye van lejönni onnan, és Seth-tel ellentétben ő biztosan tudja, hogy Willnél már nincs pálca, hogy visszatámadjon, másként azzal indított volna őt ismerve. Nincs más hátra, mint bevárni az aurorokat, mert ebből nyilvánosan nem tudja kimosni a férjét.