36. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: « 1 2 ... 85 ... 93 94 [95] Le | Téma száljai | Témaleírás
Szikszay Izidóra
Mestertanonc Levita (H), Harmadikos mestertanonc


Izzy | Izgidóra
offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2023. szeptember 15. 01:06 | Link

Levita asztal
Eridon is lehetne


Eseménydúsra sikerül ez a reggeli. Több folyadék végzi az asztalon meg mások ruháján egyelőre, mind bárki gyomrában, ami okot is ad nem csak vicces jelenetekre, de némi visongásra is. Az egyik pohár narancslével még ő is besegít, de a nedű többsége a földön végzi, ragacsos tócsába gyűlve. Nem ő lesz, aki feltakarítja egy hatékony evapores-szel, mert még lehet, hogy felsülne. Lefoglalja inkább magát a reggelije összerakásával. Karolának csak legyint, amikor magyarázni próbálja, hogy volt, akit fejre ejtettek már a szülőszobában. Ugyan, ő azt sem bánja, hogy az Edictum pletykál róluk. Alig pár hét múlva azzal a határozott céllal viszi haza Rolit a családi birtokra, hogy hátha az anyja megkapja végre a rég vágyott agyérgörcsöt. Igazán szerető anya-lánya kapcsolatuk tökéletes kulminációja lenne szerinte, a mesteri tervről azonban pontosan elég, ha ő meg Roli tudnak.
- Nem számít, az Edictum után nem tudnak már újat mondani - jelenti ki, miközben gondosan kenegeti a lekvárt a szelet kenyéren, olyan nagyon koncentrálva, mintha legalább kiállításra készülne a darab, nem mindjárt megenné. Legalább tízszer húzza végig oda-vissza a kést az egészen, hogy biztosan egyenletes rétegben legyen elkenve a baracklekvár.
- Jó reggelt - köszön Améliának is, aki csak befut, és most, hogy belegondol, biztos benne, hogy csak elment futni olyan korán reggel. Néha már-már irigységgel vegyes csodálattal nézi, milyen eltökélt, de a nyomdokaiba egyelőre nem tervez mégsem lépni. Úgy véli, olyan sokáig volt bezárva anyja fojtogató közelségével megspékelve, hogy egyelőre inkább élvezni igyekszik kicsit az életet és behozni valamennyit abból, amiről lemaradt.
- Köszönöm, nem - válaszol is a kérdésre egy mosoly kíséretében. Noha meglehetősen csúnya hisztirohammal reagálta le a tényt az első napon, amikor kiderült, hogy szobatársat kapott, azóta kifejezetten megkedvelte Améliát. Sőt, még Szöszmösz is bírja, de legalábbis megszokta. Azt nem veszi észre, hogy a lekváros kenyér mellé töltött kakaóból szép kis bajsza lesz mindjárt, egész elégedetten iszogatja egy-egy harapást követően.
- Mmm, láttátok Kakasi legújabb talárját? Tiszta idei párizsi divat, szerintem az öreglány tuti járatja a Modern boszorkányt. Betti, te mit olvasol? - kérdezi meg mellékesen, látva, hogy a prefektus mennyire belebújt a könyvébe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lafayette David Saint-Venant
Mestertanonc Levita (H), Másodikos mestertanonc


I. - A Varázsló | Diszkrét pletykafészek
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 208
Írta: 2023. október 3. 06:16 | Link

Levita
- Jiyunnel az asztal alatt -


Úgy néz ki, Amélia nem követte idelentre, meg a legkellemetlenebb, ami történhetett, hogy lekönyökölte Stephen lábfejét, meg hát... farkasszemet néztt a csokis ágyékával, FÚJMÁR EMBER! Gyorsan tovább kúszik egyenest a nem túl távol elhelyezkedő Jiyun mellé.
- Szégyen... Mi vagy te, japán? - Lafayette-ről érdemes tudni, hogy azon kultúrbunkók közé tartozik, akik lehetnének nem bunkók, de lusták megugrani a lécet. Egyszerűen lusták, így van. Egy Google keresésébe fájna bepötyögnie vagy -mondania a csaj nevét, hogy rájöjjön, dél-koreai emberállatnak nem jó olyat mondani, hogy japán-e.
Stephen érkezésén már őszintén, meg sem lepődik, a gyerek vonzza a balszerencsét ezen a reggelen.
- Sztem ja. Csak ne daráld le az asztalt, meg tartsd kívül Améliát. - Még az kellene, hogy Betti vagy Amélia itt kihúzzák őket a hajuknál fogva az abroszok alól.
- Na hé ha hó! - Hát nyilván megint a kis elanyátlanodottnak kinéző csajra van ráfókuszálva, mint valami megrögzött macska. - Nem foglak felzabálni, most reggeliztem, eskü. Tényleg, te akkor nem is ettél... Húzzak be neked valamiket fentről? Nehogy itt éhen pusztulj nekünk. - Azért látszik, ha vannak kistesóid, a nagytesós reggeliztetős felelősség ott nyugszik a válladon. A másik véglet az lenne, hogy belenyomja Jiyun fejét a Nutellába komiszabb napjain.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Komjáthy I. Mirabella
Mestertanonc Rellon (H), Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 11
Írta: 2023. október 27. 23:46 | Link

A nagyra nőtt apród



A világos kék felsőjét viselte. A világos kéket, ami kiemelte a szeme színét. A nagyterem teteje pedig sötét volt a borús felhőktől, és még az esőcseppek is csöndesen szálltak alá. Ehhez az időhöz barna illik. Vagy fekete. Esetleg királykék. De nem türkiz.
Frusztráltan kopogott cipőjének sarka a kövezeten, miközben átgondolt mozdulatokkal válogatta ki a túl nagy szénhidráttartalommal rendelkező hozzávalókat. Gyakorlatilag csak a saláta maradt a tányérja közepén, illetve valamennyi jázmin rizs mellette. Hihetetlen, hogy az anyja nem szólt előre, hogy különleges diétája van. Vagy az is lehet, hogy csak az iskola tett rá magasról, pedig amennyi pénzzel támogatta őket a családja, igazán jobban törhették volna magukat. Amióta megérkezett csak csalódás éri csalódás után. És most még Dénes sincs itt, hogy átsegítse ezen a rémes ebédszüneten.
- Én erre képtelen vagyok - ingatta meg a fejét, és arrébb tolta az egész tányért inkább. Márkás táskájába nyúlt, és kihúzta belőle műbőr füzetét. Ám ahogy rántotta ki, a hozzá tartozó toll hatalmasat repült a levegőben, míg épp nem pattant neki valaki mellkasának. Mirabella pedig az egészből nem vett észre semmit. Idegesen túrta tovább az egyetlen tárgyat, amiben most bizakodott, hogy egy kis megnyugvást jelent a számára. De hol lehet a rózsaszínen fogó tolla?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gróf-Vinkó Rómeó
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 145
Írta: 2023. október 28. 00:50 | Link

Komjáthy Mira
Fangörlködés


Valami koppan a mellkasán. Lepillant a padlóra, aztán ahonnan jön, és felcsillan a szeme. Vannak emberek akik annyira karakteresek, hogy fél szemmel, fejjel lefelé lógva is megismerné őket és Mira platinaszőkére festett, szigorúan laza hullámokba göngyölt haja ilyen. Egyik kezével a tálcát egyensúlyozza, amin az aznapi nem kis adag húsa van kevés krumplival. Másikkal kinyúl a tollért, miközben még be is rogyaszt. Kész mutatvány az egész, de végül sikerül. Meg van a tárgy. Ezzel pedig nagyon büszke fejjel oda is állít Mira mellé és levágódik az üres székre.
- Heló, nézd mit találtam, azt hiszem ezt te hagytad el - leteszi a tálcáját, aztán átnyújtja nagyon nagy kézmozdulattal a lánynak. Azt várja, hogy megdicsérjék, ezt nem rejti véka alá a barna, kiskutya tekintetével sem, és ha volna farka hátul is, akkor biztos azt is csóválná a gyerek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Song Jiyun
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Másodikos mestertanonc


> Bóbita <
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 54
Írta: 2023. október 31. 12:02 | Link


Nem ott vagy jó helyen, ahogy úgy érzed: fura dolog normálisnak lenni. Hanem ott, ahol normális dolog furának lenni.   //Vámos Robi//
>>Külön utakon az asztal alatti világ mélyén, kedves Lafayette társaságában.<<
pofi


Továbbra is képtelen volt a zavarba ejtő nadrágra nem gondolni. Olyan nagy volt az a folt... talán a tanári asztalnál is felfigyeltek a levitások megvadulására? Jiyun védelmi mechanizmusa hamar aktiválódott, ami az asztal alá kúszásban merült ki, hiába hívta Amélia, ő bizony már annyira meg volt rettenve, hogy az öreg, sok évet megélt faasztal biztonságérzetet nyújtott neki.
Lafayette és berobbanása újból kihozta Jiyun vietnámi flashbackjeit, amiket bár ő meg sem élt, hasonlóan meredt csak maga elé gondolataiban elveszve.
Aztán az a megjegyzés. Kikérte magának, ő nem japán! Bár valamennyire beszélte a nyelvet az ott töltött évei alatt, de akkor sem volt japán! Szíve szerint roppantul szofisztikált mondattal szeretett volna visszavágni, de nem. Jiyun ehhez túl félénk, túl mimóza lelkű. Ha ne adj isten egy személyeskedőbb megnyilvánulása lenne a fiúnak, ott sírná el magát helyben az elfojtott érzelmei miatt. Nem, ehelyett fekete íriszeivel sötéten pillantott fel, remélte ennyi elég lesz, vegye észre magát!
Stephen érkezésére ismét vörössé vált az arca, hamar a földet szuggerálta ismét, reménykedve abban, szőke tincsei elvonják figyelmüket a rákvörös képéről és csak úgy integetett a Zimmermann srácnak.
- N.... n... nem vagyok éhes - mondta ezt ki nehezen, beszédjéből pedig hallatszott, hogy volt valami a szájában. Hátha ezzel lenyugtatja Lafayette nagytesó ösztöneit és nem kell ennie előttük. Olyan kellemetlen lenne, így is majd meghalt zavarában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lafayette David Saint-Venant
Mestertanonc Levita (H), Másodikos mestertanonc


I. - A Varázsló | Diszkrét pletykafészek
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 208
Írta: 2023. október 31. 12:21 | Link

Levita
- Jiyunnel az asztal alatt -


Akárhogy nézi, ritka vicces, ahogy ez a lány idelent kuksol és közben visszatérő jelenség a szorulásos arckifejezése. Meg kell zabálni, és halálra kell szívatni, hát szinte könyörög érte! Most is olyan mérges hörcsög módira néz rá, utána meg nagyjából egyidőben Stephen aláereszkedésével, visszavált az alap "mit keresek én itt?" mimikájába. Imádnivaló!
- Hogy mi? Nem értettem. - De, értette. Igen, köcsög. Még a jobbját is odatartja a fülkagylójához, mint akinek baj van a vallásával, meg a hallásával.
- De, ha nem reggelizel, akkor... mit csinálsz mégis idelent? Jó, lendüljünk túl azon, hogy épp gondolkodsz a harakirin vagy mi. - Továbbra is konzisztensen cseszegeti a japán vonallal, most már szándékosan. Kutya vagy, Saint-Venant, egy büdös kutya!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Song Jiyun
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Másodikos mestertanonc


> Bóbita <
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 54
Írta: 2023. október 31. 12:44 | Link


Nem ott vagy jó helyen, ahogy úgy érzed: fura dolog normálisnak lenni. Hanem ott, ahol normális dolog furának lenni.   //Vámos Robi//
>>Külön utakon az asztal alatti világ mélyén, kedves Lafayette társaságában.<<
pofi


Jiyun borzasztóan zavarban volt a két fiú miatt az asztal alatt, Lafayette pedig még tetézte is a szitut. Nem volt elég Jiyun részéről a csúnyábbik nézés, mert még mellé cukkolta azzal, hogy nem hallotta, amit nehezen kiszenvedett magából.
Törékeny keze ökölbe rándult, még úgy is, hogy esze ágában sem volt használni kezeit, túl gyenge és valószínűleg meg sem érezné a lány ütését. Arról nem is beszélve, ő nem fizikailag erős, hanem agyban. Simán lealázná egy matekverseny keretein belül vagy csak egy újra írt VaV-val. Külön megdicsérte Holló professzor a vizsga végén, nem igazán hallott senkitől olyat, hogy külön dicséretben részesült a hibátlan tesztje után.
- Nem vagyok japán! - itt szakadt el a cérna Jiyun fejében, és a maga csendes természetéhez képest kikelt magából. Ez leginkább úgy hallatszott, mint másnak az alap hangszíne, Jiyunnek ez volt az üvöltés. De nem is ez a lényeg. Ahogy kikelt magából, teljesen átszellemült és a levél nemes egyszerűséggel kirepült a szájából. Egyenesen az őt cukkoló Lafayette mellkasára.
Jiyun azonnal megdermedt, hatalmasra kerekedett szemekkel nézte, ahogy a levél ráragadt félig a másik ruhájára, aztán lustán csúszni kezdett, míg le nem pottyant.
- Bo.. bo... bocsánat, nem nem úgy akartam. Én... én - kezdte hüppögve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lafayette David Saint-Venant
Mestertanonc Levita (H), Másodikos mestertanonc


I. - A Varázsló | Diszkrét pletykafészek
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 208
Írta: 2023. október 31. 13:04 | Link

Levita
- Jiyunnel az asztal alatt -


Konkrétan látni, ahogy próbálja visszafojtani az idétlen fókavihogásos horkantós borzalmat, ami feltörhetne belőle, és erőnek erejével tuszkolja vissza a gyomrába. Még nem, még nincs itt az ideje, még bírja! Hőspóz!
- De hát ferde a szemed. - Neked meg a humorod, gyerek! De az nagyon! Ráférne két kiadós pofon, hogy visszatereljük az egyenes mederbe. Természetesen nem érzékeli, hogy ez a háztársánál már ordítási számba megy, bár elég árulkodó, ahogy a lány egyre látványosabban lesz idegesebb és idegesebb. Mi több, egyszer csak egy nyálas levél landol a felsőjén, ami legalább annyira meglepi, mint feltételezhetően a levél tulajdonosát.
- Jajj, ne ne ne! - Védekező pózba vágódva maga elé emeli a kezeit, és tagadólag integetni kezd velük, mintha ez Jiyun hüppögését megállítaná. Segítek: nem fogja. - Semmi baj, semmi baj. Mit rágtál? Dohánylevél? Citromfű, menta? Semmi baj, szerzünk másikat, jó? Csak ne sírj! - Bármit, csak azt ne! Azzal most nagyon nem tudna mit kezdeni a felspanolt endorfinlöketei után. Túl boldog a szomorúsághoz, na!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Komjáthy I. Mirabella
Mestertanonc Rellon (H), Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 11
Írta: 2023. november 3. 17:48 | Link

A nagyra nőtt apród



Megdermedt a mozdulatban, ahogy érzékelte, hogy valaki levetette magát mellé. Mellé. Ki az az arcátlan, aki az engedélye nélkül ezt meri tenni? Lát bárki mást körülötte? Nem. Mert nem bírja elviselni maga mellett a sok alacsony IQ-val rendelkező középszerű félvérűt, aki ebbe az iskolába jár. Egy sóhajtással felnézett. Pimasz. Még hozzá is szól.
Pillantása megállapodik a keresett tárgyon. Szerette azt a tollat, de nem annyira, hogy minden jött-menttől elfogadja. - És te ki vagy? - csúszott tekintete a srác arcára számonkérően. Ismerősnek hatottak a vonások, de nem tudta hová tenni. Talán valamelyik újságban látta? Talán a Havi Igézőben. - Aranyvérű családból jöttél? - kérdezte rezzenéstelen arccal. Ez volt a jó az otthoni életében. Nem kellett bárkiről azt feltételeznie, hogy talán bemocskolja már azzal is, hogy hozzászól. Az édesanyja gondoskodott róla, hogy ne találkozzanak holmi tanult boszorkánnyal. Azok mindig is ki fognak lógni a társadalmukból.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gróf-Vinkó Rómeó
Diák Eridon (H), Negyedikes diák


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 145
Írta: 2023. november 10. 18:37 | Link

Komjáthy Mira
Fangörlködés


Már a tekintet, amivel az izgatott Rómeóra néz elbizonytalanítja a fiút. Aztán jön a kérdés, ami el is szomorítja. Rómeó nem felejtett el embereket, így Mira is megvan az emlékeiben, hiába nem látta már őt pár éve. Gyermekkorukban többször voltak együtt, a szüleik sokáig egy társaságba jártak.
- I..igen, Rómeó vagyok - mutat magára kezében szorongatva még mindig a tollat. Már el is felejtette, hogy nála van. Csak arra tud koncentrálni, milyen arcot vág Mira.
- Tök sokszor találkoztunk már. Nem emlékszel?  - fürkészi a kék tekintetet és abban bízik, hogy meglátja a felismerést bennük. Kedvelte Mirát. Ő mindig is kedves volt vele, nem azt mondta, hogy menj innen, hanem hogy gyere ide és hozd ide. Mira kedvelte anno Rómeót, ezt tudta a fiú, annak ellenére is, hogy akkoriban még rosszabbul nem tudott varázsolni mint most.
Talán az lehet a gond, hogy mostanában elkezdett edzeni. Igen, biztos annyira megváltozott a fizikuma, hogy szegény lány már nem is ismeri fel.
~ Igen, anyu is mondta, hogy kész Adonisz lettem mostanság~ gondolkodik el. Végtére is, nem is hibáztathatja ezért Mirabelt. Majd megismerkednek megint. Ennyit megér.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Komjáthy I. Mirabella
Mestertanonc Rellon (H), Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 11
Írta: 2023. november 13. 23:12 | Link

A nagyra nőtt apród



Feltételezte a másikról, hogy ismeri, már csak az arckifejezéséből is. De szent manna a tanúja, ha minden jött-mentre emlékezne Mirabella egész névjegyzék lenne a fejében. Ámbár mégis kénytelen volt kinyitni azt az agyi címjegyzéket, csak a saját hasznára. Ne adj Merlinre, megbánt valami gazdag kurafit.
A sors is úgy akarta, hogy a másiknak a neve ne valami közkeletű hangzású legyen. Rómeó. Rómeó. Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Szeme feltérképezte a másik minden arcvonását már, mire felvillant a feje felett az a bizonyos pálca.
- Gróf-Vinkó, igaz? - kérdezett azért rá a szőke. Igen, bizony egy aranyvérű sarj. Habár a család elég furcsa, de legalább pénzes. Amikor fiatalok voltak, és Mirabella összes gondolata nem forgott a megfelelő férj megtalálása körül, szeretett a fiúval lógni. Vicces volt, és minden szaván csüngött. Egész könnyen tudta az állandó műmosolyt igazivá varázsolni.
- Megváltoztál, nem is tudtam, hogy ide jársz
- bólogatott Mirabella, aztán szorgosan körbenézett. - Lassan viszont órára kell sietnem, mit szólnál, ha út közben gyorsan felfrissítenénk az ismeretséget? - nézett érdeklődőn a másikra. Táskáját kettőjük közé tette, és naplóját mályen beletúrta. Aztán a fiú felé fordult teljes testével, és jobbját a másik balján pihentette meg. - Nyugodtan tedd a táskámba a tollat, és hozd - vigyorgott, és már pattant is fel, hogy elinduljanak. Végre nem neki kell cipelni a könyveit, alig várt egy ilyen alkalomra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 85 ... 93 94 [95] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet