36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Ne feledjétek! 2024. március 16.  23:59-ig várjuk a tanári, képességoktatói és házvezetői pályázatokat!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Szikszay Izidóra összes hozzászólása (14 darab)

Oldalak: [1] Le
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2020. március 24. 21:46 Ugrás a poszthoz

Vizsnyiczky Heléna Sára


-ÁÁHH... - magas, elkeseredett hangvételű és rendkívül hangos sikolyba fojtja elképed dühét. További nyomatékosításként talpát is a kemény padlóhoz csapja, karjait makacsul fonva össze mellkasa előtt. Sőt, egy pillanatig még mintha levegőt sem venne, úgy vörösödik el az arca és puffad fel, akárcsak egy mókus pofája, ha teletömte mogyoróval. Összeszorítja a szemét, csak ajka mozog hangtalanul, ahogy elszámol háromig, majd egy jóval halkabb "áhh" kíséretében kifújja a levegőt. Ezzel egyidejűleg még arra is ráébred, hogy itt az "APUUUU" csatakiáltás nem fog válaszra találni, sem a galád festményt nem rémíti meg, mindössze őt fogja nevetség és pletyka tárgyává előléptetni. Mély levegőt vesz, kurta szusszanással kifújja, aztán mosolyt varázsol arcára, mintha az iménti jelenet meg sem történt volna. Haját lesimítva azért körbepillant, nem látta-e valaki, majd amint megbizonyosodott róla, hogy hallótávolságon belül senkit nem látni, visszafordul a kép felé.
- Mondd még egyszer - közli kimérten, igyekezve szúrósan nézni közben a festményen egyelőre még egész jó kedélyűen kacarászó kisasszonyra. Közben a kép alá biggyesztett kis plakettre is vet egy pillantást. Vállát hátravetve kihúzza magát, ismét összefonja a mellkasa előtt a karjait, és felnéz a képre. - Amália Terézia Wilhelmina, azt mondtam, mondd még egyszer, mi a véleményed a ruhámról. Ne kelljen háromig számolnom - mondja ellentmondást nem tűrő hangon, fenyegető éllel, amelynek kiemelésére végül még jobb kezét is a kép elé emeli, egyelőre csak mutatóujját nyújtva ki. - Egy... - A válasz nevetgélés egyelőre, bár mintha nem lenne már olyan életteli. - Kettő... - Hangzik el, és már a hüvelykujját is kinyújtja. A nevetgélés szakadozik. - Kettő és fél... - Igazából nem tudja még, hogy mi lesz, ha eljut háromig, de eléggé félelmetes, a portré mintha kissé el is sápadt volna, de lehet, hogy csak a világítás teszi. - Kettő és háromnegyeeed... A pincében fogsz megpenészedni, de komolyan. Ezt a ruhát a nagynéném varrta, és igenis szép és divatos, csak te vagy ilyen fűzőbe és krinolinba szorult taláros őskövület.
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2020. március 24. 23:00 Ugrás a poszthoz

Vizsnyiczky Heléna Sára


A festmény nem veszi teljesen komolyan, még ha feszültté is válik, miközben ő elszámol lassan háromig, hogy aztán kimondja az első fenyegetést, ami eszébe jut. Ettől aztán kipukkan a feszült várakozás kis buborékja és a portréalak terebélyes legyezője mögé bújva rázkódik a nevetéstől. Ilyen sem történt még vele. Már majdnem nehezére esik nem eltátani a száját, hiszen otthon a portrék mind rettegnek tőle, hiszen tudják, hogy ha elszámol háromig, akkor abból semmi jó nem származik. Egy kurta nyüsszentés elhagyja a száját, de mindez elveszik a portré kacarászása közben. Ez bosszúért kiált. Nem hagyhatja, hogy kinevessék büntetlenül. Mi több, kénytelen lesz itt megmutatni, hogy ő márpedig nem csak ám úgy akárki. Még szerencse, hogy egy újabb hisztirohamtól megmenti a kérdés, amely meglepetésként éri. Nem kezd újabb kör toporzékolásba, hogy tehetetlenségének valamiféle hangot adjon. El is felejti, hogy talán hisztizhetne is tovább, eredménytelenül visítva az apja után, bármilyen szépen visszhangozzák is itt esetleg a falak a hangját. Itt egyedül lesz kénytelen megoldani a problémáit. Muszáj felnőnie, ahogyan azt éppen az apja tanácsolta nem is olyan régen a szerinte nem is annyira impozáns nagyteremben tőle búcsúzkodva. Türelmetlenül szusszantva vet még egy pillantást a portréra, majd egy képzeletbeli tincset a füle mögé igazít, következő mozdulatával pedig kisimít egy ráncot sötétkék talárján. Ama csoda, amelyről már az egész folyosó tudhatja, hogy nagynénje munkája, éjkék, ezüstszürke szegéllyel és ugyanolyan színű csipkével a nyaka és az ujja körül. Szerinte igazán szép és a nagynénje még arra is ráérzett, hogy levitás színösszeállításbán készítse el. Ami pedig a legfontosabb, zsebe van és még külön pálcatartót is varrtak az ujjába.
- Szerinte ódivatú a talárom, pedig a nagynéném tervezte és varrta. Övé a legforgalmasabb mágusszabászat egész Szalamandra-Szentegyeden. Fogalma sincs ennek a portrénak, mit beszél - magyarázza szeme sarkából azért még vetve egy pillantást a portréra, aztán újabb képzelt ráncot simít le talárja ujján a csipkén. - Polixénia néni készíti a legszebb talárokat, minden magára valamit adó máguscsalád nála varratja a ruháit.
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2020. március 25. 19:42 Ugrás a poszthoz

Vizsnyiczky Heléna Sára


- Ó, köszönöm. Szerintem nagyon ráérzett, hogy levitás leszek, pedig ezt még a tanév kaptam tőle - magyarázza máris a dicséret hallatán, még fordulva is kicsit jobbra, majd balra, hogy egészében látni lehessen a szerinte igenis szép talárt. Lehet, hogy a muglibarát mágusoknak ódivatúnak tűnhet. A mugliknak meg aztán egyenesen furcsa. Néztek is rájuk mind a két alkalommal, amikor megfordultak muglik lakta vidéken a szüleivel. Mindez azonban mit sem érdekli, ő ugyanis büszke és a szokásokhoz meg hagyományokhoz nagyon ragaszkodó aranyvérű család sarja. Akkor sem fog olyan fura ruhákat hordani, mint ők, ha fejére is álla a világ. A talárok kényelmesek és gyönyörűek tudnak lenni. A nagynénje meg még ugyan csak most tör be a divatvilágba, de az egész család azt mondogatja, hogy nagy reménység. Még csak huszonhárom éves, mégis a egymásnak adják a kilincset a szabászműhelyében Szalamandra-Szentegyeden. A nagypapája szerint ugyan dolgoznia sem kellene és ez csak valami bolond mai eszme, hogy önálló akar lenni, de azért mindenki más nagyon büszke rá. Ha egyszer végez a tanulmányaival, akkor talán ő is sikeres nő lesz. Igaz, most még azt sem tudja, mit szeretne majd egyszer tanulni, hiszen annyi lehetőség áll előtte, de van még öt éve kitalálni.
- Te hogyhogy nem hordasz talárt? Azt mondták, hogy iskolaidőben kötelező és megbüntethetnek még ezért is, mert nem az egyentalár, pedig azért azt kicsit szebbre szabhatták volna - kérdezi kíváncsian. Nem is olyan rég szólt rá az egyik idősebb levitás a klubhelyiségben, hogy azért a szabály az szabály és ha nem vigyáz, még a végén takaríthatja a baglyok tornyát hétvégén. Még egy fél pillanatig ácsorog egy helyben a választ várva, majd úgy dönt, biztos, ami biztos, megnézi a kép keretét, mozdítható-e, mert úgy nevesse ki őt bárki, hogy azt megbánja. Még akkor is, ha csak egy portré.
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2020. március 26. 21:59 Ugrás a poszthoz

Vizsnyiczky Heléna Sára


- Értem - feleli, miután egy kurta igenlő hümmögésről úgy ítéli, nem elégséges válasz. Mi több, még csak nem is illedelmes vagy nőies, pedig illemtanból jeles volt ám az ausztriai nevelőintézetben, ahol egészen tizennégy éves koráig oktatták minden szépre és jóra, ahogy az egy aranyvérű nemesi család leszármazottjához illik.  Utána persze jött az a fránya betegség, ami miatt nem kezdhetett itt még tavaly, de ez már csak a sors fura kis kitérője, semmi esetre sem akadály. Nem állítja meg semmi abban, hogy kitanulja a mágia minden csínját és igenis roppant sikeres nő legyen belőle, bármely szakmát is választja majd a számtalan lehetőség közül. A szabályszegés minden esetre nincs a választható lehetőségek listáján, ebben biztos. Nem arra nevelték. Meg aztán ha netán még úgy is alakulna, ő aztán váltig letagadná, hogy ő volt, hiszen ő jó kislány. A kép keretét azért mégiscsak megpiszkálja, hogy lássa mozdítható lenne-e. Különben még üres fecsegésnek minősülnének a fenyegetései, akkor meg még inkább nevetség tárgya lenne.
- Most az egyszer azért hagyom békén, mert olyan elvetemülten visít, mint akinek éppen kikaparják a szemét - mondja, nyomatékosan hangsúlyozva, mihez is hasonlít a portré hangja, még egy pillantást vetve rá, majd ellép a faltól. Megigazítja talárja képzelt és tényleges ráncait, majd aprót szusszan és elmosolyodik. - Kitalálok valami jobbat majd, amiért én nem kapok büntetést, a kisasszony viszont egy életre emlékezni fog rá, hogy egy Szikszayt nem szokás kinevetni. Különben még nem is tudom, hogy hívnak. Én Izidóra vagyok - mutatkozik be kezet nyújtva. - Szikszay - teszi hozzá a biztonság kedvéért. Mégsem lehet mindenki tisztában vele, hogy apukája jelenleg a Legfelsőbb Mágikus Bíróság tagja. Azt meg igazán nincs honnan tudnia mindenkinek, hogy ő annak a Mikes Annának lánya, aki a Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztályát fogja vezetni pár éven belül, ha minden jól megy. Elvégre már most is az osztályvezető helyettese. Ő meg az ő kicsi lányuk lehet. Dadusok hada nevelte fel ugyan, de mégis, az ő egyetlen, tökéletes gyerekük.
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2020. március 28. 21:31 Ugrás a poszthoz

Vizsnyiczky Heléna Sára


- Tulajdonképpen... ez igaz - válaszolja alig észrevehető megtorpanást közbeiktatva. Bájos mosolya még hihetőbbé is teszi, hogy teljesen naivan egyetért ezzel a meglátással. Pedig ugyan már. Miért is ne leckéztethetne meg minden egyes portrét, amelyik unalmában az ő kárára szórakozik? Igaz, hogy itt nem válik be az, ami otthon, a birtokukon álló nagy kúriában beválik, de ez nem jelent semmit. Amúgy sem tenne semmi olyat, ami miatt a szülei egy pillanatig is haragudnának vagy amivel folt esne makulátlan hírnevén és erkölcsi magatartásán. Mégiscsak biztos van ebben az iskolában is valami nyilvántartás, mint a nevelőintézetben, ahová feljegyzik, hogy valaki magaviseletből pusztán elfogadható, vagy kiváló, esetleg troll. Mindazonáltal nem is ez a lényeg, hogy feljegyzik-e, hanem hogy van a bosszúnak olyan módja is, amelytől nem lesz piszkos a keze és nem nyúlkál pókhálóba sem, mégis móresre taníthatja a galád egyéneket. Meg is fogja mutatni annak a vicces kedvű úrhölgynek ott a falon, hogy vele nem ér packázni. Hogy is mondta Lili? Megtanítja kesztyűbe dudálni? Azaz. Bármit is jelent, Amália Terézia Wilhelmina meg fogja tanulni, az már biztos. A hogyant azonban nem most fogja kitalálni. Majd később. Ebben a pillanatban lefoglalja éppen, hogy bemutatkozzon, mint ahogy azt illik mégiscsak.
- Sára. Örvendek - feleli a kézrázást követően, majd a kötelező körökön túl máris kevésbé kényszeredett a mosolya. Ez az illemtan inkább valami belenevelt kényszerű valami, semmint egy belső késztetés. Egyszer talán csak kinövi. Vagy nem. Ki tudja ezt is most még, mi lesz egy év múlva, vagy akár csak holnap.
- Eridon? Emlékszem rá a prospektusból, amit kaptunk az iskoláról. Kicsit azt reméltem, oda kerülök, mert annyira jól néz ki a piros az aranyszínnel, de végül is ez a kék is szép az ezüsttel. Csak ne egy fán laknánk, bár azt hallottam, hogy nagy renoválás várható. Nem fontos. Régóta tanulsz már itt? Milyen? Sokfélét hallottam az iskoláról, és nem tudom, kinek is lehet hinni, mire is számítsak pontosan. Anya nem nagyon akart ide engedni - magyarázza. Mégiscsak érdekli, miért ment bele az anyukája csak úgy abba, hogy itt járjon, hogy ha bármi baja esik Karácsonyig, akkor azonnal átíratja a Herzbergbe. Éppen csak az a problémája, hogy eddig is Ausztriában volt, már ott is honvágy gyötörte, hát mi lenne még Svájcban? - Ugye nem tartalak fel?
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2020. március 30. 20:46 Ugrás a poszthoz

Vizsnyiczky Heléna Sára


Nevezhetjük sekélyesnek is, de tulajdonképpen ennél többet számára nem mondott a prospektus, minthogy milyen színekben pompáznak az egyes házak diákjainak talárjai, mi a címerállat vagy éppen hogyan is néz ki maga a címer. Na persze, volt egy kis összefoglaló is mindegyik történetéről megemlítve az alapító nevét is, valamint pár sor arról, hogy mik lennének az alapvető értékek, de hát az csupa olyan általánosság, ami számára a legkevésbé sem döntő. Tanulni bármelyik ház diákjaként tud, ahogy a szüleit is büszkévé tenni. Azt meg sajnos nem tudja mondani, hogy azért szeretne netán Navinés lenni, mert az anyukája is oda járt, ugyanis az anyukája Amerikában tanult, mivel a politikai hatalom elől menekültek és csak két évtizede, hogy visszatértek az ősi birtokokra Zágonba. Az apukája meg Svájcban tanult, ahová őt is küldeni akarták, de sikerült kikuncsorognia, hogy hadd ne legyen ismét egy másik országban, messze tőlük. Vagyis egész pontosan nehéz lett volna számára bármilyen más szempont mentén dönteni részleges információk alapján, hogy melyik ház is szimpatikus. Végtére is ez volt igazán szembeötlő. Kívülről viszont valóban sekélyesnek tűnhet, aminek azonban nincs igazán tudatában, saját szempontjából teljességgel logikus a döntés, annak pedig még kevésbé van tudatában, mit is gondolnak róla, úgyhogy teljes lelki nyugalommal mosolyog és kérdezget ahelyett, hogy saját nézőpontját megpróbálná megvédeni. Nincs is mit megvédeni, hiszen nyíltan nem érte semmilyen kritika, esetleges mögöttes tartalmakban pedig nem fog máris az első pillanatban gondolkodni, nem hiszi ő, hogy mindenki utálná első látásra vagy irigyelné, vagy bármi. Mégiscsak kell az ilyen erős érzelmekhez alap is, tehát ezekre gyanakodni és kijelentéseket megkérdőjelezni bőven ráér később is.
- Áh, majd csak túlélem - feleli, ráhagyva a lányra, hogy csakis az lehet gond, amit ő mond. Igazából ő hallotta, mert hallgatózott egyik este még otthon, hogy az anyukája annyira feldúlt, hogy kiabál az apukájának, és még az ajtót is elfelejtette rendesen becsukni az ebédlőben. Annyit biztosan hallott, hogy az anyukája nem szereti ezt a helyet, valami minisztériumi izét is emlegetett, de az apukája meg azzal csitította, hogy az már évekkel ezelőtt volt, és különben is, ha baj van, átíratják. Vagy magántanuló lesz. Hogy pontosan mire gondoltak, azt nem tudja, de reméli, tényleg csak valami régi történet, ő pedig fél információkat nem mesél. Még az kéne, hogy pletyka legyen itt belőle. Ő aztán nem pletykál. Sára viszont közli a kérdésére válaszul, hogy ráér. Mosolyogva biccent is felé ennek hallatán.
- Milyenek a tanárok? Van valami jó tanácsod, tapasztalatod, kinél mire érdemes figyelni? - kérdezi inkább, erről talán mégiscsak sokat tud mesélni egy harmadikos. Legalábbis többet, mint ő. - Azt hiszem, valahol erre van a Nagyterem is, ha nem tévedek. Szerinted ilyenkor is lehet kakaót szerezni, vagy csak az akkor van, ha éppen reggeli, ebéd- vagy vacsoraidő van?
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2020. április 4. 21:38 Ugrás a poszthoz

Vizsnyiczky Heléna Sára


Önkéntelenül is kihúzza magát még picit, habár egyébként is meglehetősen egyenes a tartása. Akár egy féltucat könyvet is el tudna egyensúlyozni. Az intézetben elég sokat gyakorolták, hogyan is lehet megfelelően egyenes a háta az embernek, hogy ne kapjon gerincferdülést. Milyen csúnyán is néz már az ki, ha valaki úgy görbül, mint valami kérdőjel. A Levitáról nem alkotott egyébként még semmilyen konkrét véleményt, ami a közösséget illeti. Azt csúnya leáltalánosításnak tartja, hogy az összes levitás színjeles diák lenne például, hiszen mindenkinek vannak azért gyenge pontjai. Neki például nagyon jó a memóriája, de nem megy az éneklés. Mindig csak tátognia volt szabad a kórusban is emiatt. Senki sem lehet tökéletes. Azt illetően van azonban egy jó megérzése, hogy be fog tudni illeszkedni. Úgy általában eddig barátságosnak találta a levitásokat, kedvesnek, befogadónak és segítőkésznek. Még kicsit emésztgeti a megfigyeléseit aztán, és idővel bizonyára sokkal mélyrehatóbb és komolyabb érvekkel is fogja tudni indokolni, miért is szereti a Levitát, mint azzal, hogy szépek a színei. A szfinxért például már most nem rajong, de ez puszta apróság, amin egyébként sem tudna változtatni. Majd megtanul együtt élni vele inkább, hogy övéké a legfurább és szerinte legkevésbé menő házállat.
- De azért is megbüntethetnek, ha elkapnak, nem? - kérdezi, ha már a konyha kerül szóba. - Azt mondta a lány, aki körbevezetett, hogy nem szabad takarodó után kint lenni meg a konyhába bejárni, mert azzal csak zavarjuk a manókat, és persze... - sorolja, mi mindenért is lehet itt bajba kerülni. Legalábbis azt, amiről tud, de inkább elnyeli a mondat végét. - De persze, ha azt mondod, hogy jobb, menjünk. Van valami titkos bejárója? Imádom a manókat amúgy, úgyhogy végül is... otthon van kettő is, Csillám meg Puszedli. Nem rabszolgasorsban, vagy ilyesmi, szabad manók és fizetést kapnak. Itt is szabad manók dolgoznak rendes munkaviszonyban az iskolával? - ered meg a nyelve. Tényleg imádja a manókat, mi több, a M.A.J.O.M. lelkes híve. Jár a manóknak is az alkotmányos jog.
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2020. április 11. 19:41 Ugrás a poszthoz

Sára


Ha kicsit is illene, akkor most erre a mondatra válaszul az ő száját is egy egyet nem értő chh hang hagyná el, mint ahogy azt hallotta már párszor. Azonban úgy nevelték, hogy sem ez nem illendő, sem az, hogy a fejét rázva lóbálja esetleg az összes haját mások arcába, úgyhogy mindezen lehetőségekkel nem élve tömören válaszol.
- Nem félek - feleli tisztán és érthetően. Ugyan mitől is félne. Ha rajtakapják, hogy tiltott helyen jár, mégsem egyedül lesz és majd ártatlan tekintettel elveszett bárányka módjára eladhatja, hogy más vitte a rosszba. Hiszen ő a nagytermet javasolta. A konyha már a nála pár évvel idősebb eridonos ötlete volt. Igaz, a manók azért érdeklik, nagyon is. Talán éppen olyan remek kis barátokra lelhet itt is közöttük, mint otthon, ahol Puszedli például mindig készít neki karamellás pattogatott kukoricát és forró kakaót habcsókkal, ha a szülei ismét sokáig dolgoznak és lemondják a megbeszélt családi vacsorát. Attól mindig jobb kedvre is szokott derülni.
- Értem - jegyzi meg a válaszra, amely igazából nem válaszolja meg a kérdését, viszont jogosnak mondható, hiszen az iskolavezetés dolga eldönteni, hogy fizeti-e a konyhán dolgozó manókat, vagy koszt és kvártély ellenében rabszolgasorban tartja őket. - Azért remélem, szabad manók, akik rendes fizetést kapnak. Mégiscsak járnak nekik is az alkotmányos jogok. Igaz, a mi régi manónk meg nem akarta elfogadni apukámtól a neki ajándékozott ruhadarabot, mert attól félt, hogy akkor mennie is kell. Szegény Csúzli túlságosan is megszokta, hogy a család tulajdona - meséli. Ugyan cseppet sem biztos benne, hogy mindez érdekli is a másik lányt, viszont úgy véli, itt az alkalom egy kis aktivitásra és felhívni mások figyelmét rá, milyen fontos is, hogy az értelmes lényeknek úgy általában biztosítva legyenek a jogaik és pont olyan fontosnak és értékesnek érezzék magukat, mint amilyenek. - Majd megkérdezem a manókat, hogy mi is a helyzet itt velük. Te sokat jársz amúgy a konyhába? Összebarátkoztál velük?
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2020. április 15. 20:19 Ugrás a poszthoz

Karola


- Ez egyszerűen förtelmes - állapítja meg alkarjával súrolva meg a homlokát. Néhány rövidke hajszála éppen a homlokába lóg és nagyon is csiklandozza, ez pedig meglehetősen zavarja, mivel nem tudja rendesen hátraigazítani. Ahhoz le kellene vennie a kesztyűt, amit bagolypostával kapott a kertésztől. Vili bácsi akkor használ ilyet, ha a rózsákat nyesi, de ehhez a nagy takarítási akcióhoz is éppen tökéletes viselet. Még a komiszabb baglyok sem tudják összekarmolni így a kezét. Meglehetősen komikusan fest, ami azt illeti, de hát az eredményért áldozatokat kell hozni. Orrát ráncolva pillant körbe, amint befejezte iménti mozdulatsorát, és nem ismétli meg, amit az imént már megállapított. Az egész bagolyház szörnyen néz ki. Sőt, ezt már három nappal ezelőtt is megállapította, csak időbe telt, amíg aztán a bagoly elvitte a levelét, Vili bácsi pedig beszerezte és elküldte a listán szereplő tételeket. A kesztyű mellé kapott egy esőköpenyhez hasonlatos talárt is, mely ugyan nem műanyag, de foltmentesen lepereg róla minden folyadék vagy folyékonyabb állagú akármi, például ugye a madárkaki. Még jó, hogy van csuklyája is ennek a köpenynek, ami alá hosszú haját szépen befonva elrejtette, ugyanis ebben a pillanatban egy aprócska bagolynak sikerül a fejére pottyantania.
- Fúúúj... - állapítja meg fintorogva, amikor a placcsanást követően a bagolykaki lassan elkezd lecsúszni az anyagon. Még sikerül belenyúlnia, hogy megállapítsa, mi is az, aztán az egész ajándék landol a földön. Kesztyűjét is kezelték szerencsére ugyanazzal a bűbájjal, mint a köpenyt, bármilyen bűbáj is az, mert szépen lecsúszik arról is a trutyi, de azért nézi még egy fél pillanatig undorral az arcán. - Azt mondják, hogy szerencsét hoz, de ez hihetetlenül undorító. Még szerencse, hogy akármi is ez a bűbáj, jól működik - jegyzi meg. A térdig érő sötétkék gumicsizmája már bűbájmentes, csak a gumi érdeme, hogy nem ázik be, viszont máris rétegekben ragad rá az egész trutymó. - Nem hiszem el, hogy ez senki másnak nem jelent gondot, hogy szegény madarak úgy élnek itt, mint valami szemétdombon - jelenti ki egyre fokozódó lelkesedéssel háztársának, akit valami oknál fogva sikerült meggyőznie az önkéntes takarítási akcióról. - Azt hallottam, hogy időnként büntetésből ezt takaríttatják diákokkal, de fúj. Biztos volna más lehetőség büntetésre és valami olyan bűbáj, amitől ez a hely többé-kevésbé tiszta marad vagy önmagát tisztítja vagy nem is tudom... majd utánaolvasok a könyvtárban. Van ötleted, melyik részlegen lenne érdemes kezdeni? Háztartási varázslatok esetleg?
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2023. február 19. 16:02 Ugrás a poszthoz



Nem az a fajta lány, aki meggondolná magát félúton. Rolanddal egyébként is kifejezetten jól lehet szórakozni, az meg a ráadás, hogy aligha járnak olyan gondolatok a srác fejében, mint házasság meg gyerek. Izzy mindkettőtől frászt kap pillanatnyilag, és annál kevésbé akar bármit is kezdeni bármelyikkel, minél jobban erőlteti az anyja. Roland ötletein egészen jól szórakozik. Hazaállíthatna végülis egész háremmel is, akár fiúkkal és lányokkal vegyesen is, bár erre talán majd érdemes józanabbul visszatérni és kidolgozni a tervet, hogyan is tehetik igazán felejthetetlenné a Karácsonyt. A kastélyba vezető út egészen gyorsan el is telik, majd a szfinx portréjáig is sikerül minden gond nélkül eljutni, már csak itt kell átverekedni magukat a Levita őrének trükkös kérdésein. Felnevet, amikor a Rellonos félig rámászik gyakorlatilag.
- Aha, persze - jelenti ki válla fölött hátra pillantva sandán. Teljességgel hihető magyarázat. A szfinx nem annyira értékeli a madárka megszólítást, de csak kinyögi a találóskérdést végül, és lehet, hogy nem lángnyelvet kellett volna inni, Izzy agya némileg lassan forog, mire megtalálja a választ, de azért csak meglesz. Még sose fordult elő szerencsére, hogy ne jutott volna be, néha csak időigényesebb még józanul is, hogy rájöjjön, mit akar hallani a portré. Bejutva azért szája elé teszi a mutatóujját, így intve a fiút, hogy csak csendben. A Levitások nem különösebben értékelik a zajongást amúgy sem, ilyen későn meg főleg nem. Nem fog lábujjhegyen osonni azért, csak majd ráérnek a szobájában hangoskodni, amint eljutottak odáig. Mutatja is inkább az utat teljesen hatékonyan, hogy aztán nemsokára meg csendben benyisson a szobájába, szétnézve, hogy ugye Amélia éppen nincs otthon.
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2023. március 30. 00:26 Ugrás a poszthoz



Annyira vacog, hogy összekoccan tőle néha a foga is. Három takaróba burkolózott már bele, de még mindig úgy érzi, menten megfagy. Az már csak a ráadás, hogy ezt a ronda pizsamát kell viselnie, ami úgy tűnik, hogy a gyengélkedő készletéhez tartozik. Mintha a múlt századból maradt volna itt, és a fazonja is olyan hihetetlenül előnytelen. Ha nem rázná úgy a hideg, mintha villát nyomott volna egy konnektorba, bizonyára ezen is hangosan dohogna éppen, így azonban csak arra igyekszik figyelni, hogy valahogy megőrizze még a maradék méltóságát. Mennyire rémes már az is, hogy tulajdonképpen a folyosón ájult el. Csak remélni meri, hogy Roland nem kapta el tőle ezt a csodát, amit ő feltehetőleg Ádámtól szedett össze, miközben megbeszéltek egy fotózást. A tényleges képekig el sem jutottak, merthogy a srác nem szólt róla, hogy valahol külföldön járt és most fene se tudja, mit terjeszt éppen. Lehet az bármi maláriától a nyugat-nílusi lázig, a lényeg úgyis az, hogy ő itt ebbe éppen megpróbál nem belehalni.
- Ké...kérek... mé-még egy takarót. Me-me-megfagyok - dadogja, pedig csak úgy süt a bőre egyébként a magas láztól, és ez már egy fokkal jobb, mint amivel itt kötött ki reggel. Ismét összekoccannak a fogai, ahogy összehúzza magát a három réteg alatt.
- Ho-ho-hol a f-francban já-já-jártál te és mi-mit te-te-terjesztesz? - kérdezi meg kis szünet után a szomszéd ágyat birtokló Ádámot, aki mindennek az okozója. Ha nem dadogna a vacogásból adódóan, sokkal drámaibbnak hangzana a mondat, így azonban legfeljebb nevetséges. Mindjárt el is sírja magát. Ez tragédia. Reméli, előbb múlnak ki a betegségtől, mint hogy megfojthassa Ádámot.
Utoljára módosította:Szikszay Izidóra, 2023. április 18. 21:43
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2023. április 19. 00:11 Ugrás a poszthoz



Nem válaszol. Tudomásul veszi, hogy nincs több takaró és itt fog megfagyni. Fura, hogy közben meg folyik a hátán meg a homlokán az izzadtság, lassan rátapad a pizsama a bőrére, és undorító az egész. Mégis menten megfagy. A gyógyító szerint magas lázuk van, azért is parancsolta őket ágyba. Máskor azon a mondaton még kuncogott volna is esetleg, most viszont alig állt a lábán, nemhogy nevetgélt volna. Nagy nehezen átfordul a másik oldalára, hogy rálásson Ádámra, és ezzel az ereje nagy része el is fogy. Ki fogja meginni az ágy mellett bűbájjal melegen tartott, gőzölgő teát? Ötlete sincs. Igaz, nem is kívánja. Már csak a gondolatától is hányingere támad.
- Csak fé-fé-féltékeny vagy rá - vág vissza, bár dadogva-vacogva elveszik a mondat éle. Leginkább panasznak hat. Olyan gyerekes dolog egyébként is. Ő nem horgonyzott le senki mellett. Rolitól az anyja talán megkapja a régóta áhított agyérgörcsöt, ami neki szabadságot jelentene, és hát mellette akkor már miért ne szórakozna is? De biztos, hogy nem tőle kapta el ezt a maláriát vagy mi a csodát, különben a Rellonos is itt akarna megfagyni jó eséllyel.
- Pe-perszeee... ke-ke-kend rám - próbál tiltakozni nem túl meggyőzően, igyekezve közben még jobban beleburkolózni a takarókba. Azt nem kommentálja, hogy mit mond a gyógyító majd, aki már mindjárt egy órája gyanúsan eltűnt, még azt a furán kesernyés illatú teát is csak egy manóval küldte be. Ehh, meg kellene inni mégiscsak. Lehet, hogy segítene? Fingorog egy sort, amikor Ádám reggelije visszaköszön, de egyelőre sikerül a sajátját lent tartani. Kitartóan győzködik is magát gondolatban, hogy a reggeli ott is akar maradni.
- Van aki é-é-élvezi? - teszi fel a komoly kérdést, közben erőt gyűjtve, hogy legalább a bögrére rátegye a kezét. Kicsit jó lenne fel is ülni ehhez a hadművelethez, de roppant bonyolultnak és nehéznek tűnik az egész. Egyelőre csak elpislog a szekrényen gőzölgő ital irányába, majd kitartóan vacog tovább.
- És nem te ho-ho-zta-tad e-e-ezt a va-va-la-mi-mit. Ha Roli hi-hi-bája lenne, ne-nem lenne sze-szerinted ő is itt? Hapc - na tessék, már ő is prüszköl. Ez is ragad, mint az ásítás. Ha nem most kell hozzá papot hívni, mielőtt az anyja megint hazarángatja, aztán el az összes gyógyítóhoz, ahová nyaralni jár, akkor soha.
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2023. szeptember 12. 21:25 Ugrás a poszthoz

Levita asztal


Zsófi mellett ül és fogalma sincs, hogy ilyenkor hol van Amélia. Aligha tévedt el a Levita folyosóin, bár ki tudja. Vissza azért biztosan nem megy, hogy megnézze, nagy lány már úgyis, ha enni szeretne, idetalál még addig, amíg tart a reggeli. Ő addig is időnként szemét forgatja, miközben mellette a lányok arról áradoznak, hogy úristen, az a szoknya vagy blúz mennyire jól néz már ki és milyen jó áron van. Időnként oda is pillant, hogy aztán elszörnyedve forduljon vissza a tányérja felé. Tölt egy kis teát, szerez egy kis kenyeret, aztán lefoglalja magát azzal, hogy a mézet keresi, amiről nem tudja pontosan, hogy igazság szerint ma látta-e és titokzatos módon eltűnt azóta az asztalról vagy tegnap és rosszul emlékszik. Lehet, hogy inkább lekvárt kellene ennie. A káosz eggyel odébb közben fokozódik, ám egyelőre úrilányhoz méltóan igyekszik nem annyira tudomást venni arról, hogy a fiúk úgy viselkednek mint a... nos, pont mint a fiúk ebben a korban.
- Pff... és még Roliról van az embereknek véleménye - szalad ki a száján mégis a maga meglátása, miközben éppen a megfelelő pillanatban kapja el Stephen nagy jelenetét mindenféle nedves foltokkal. El is pillant azért a Rellon asztala felé is, ahol a prefektus ülni szokott, száját kissé csücsörítve próbálja felfedezni, hogy pontosan hol is ül most, de pillanatokon belül feladja. Még belefájdulna a nyaka ebbe a pózba, ahogy a válla fölött néz hátra, és különben is, délután majd úgyis találkoznak a szokásos bűbájhasználati különórára, elvégre ki kell használni az időt, mielőtt még beköszönt a szünet, aztán meg már az aurorképzőben fogja szédíteni a rellonos a lányokat. Szusszan egy aprót az újabb sipákolást hallgatva az éppen felfedezett akciós ruhadarabról, és inkább lekvárt ken a szelet kenyérre, közben teljesen véletlenül lökve meg könyökével az útba eső pohárnyi narancslevet, amitől máris nem az akciókon folytatódik a sipákolás, hanem a katalógus mentési folyamatát hivatott eléggé észrevehetővé tenni.
- Hoppá... bocsika - pillant fel ártatlan arcot vágva, majd beleharap a kenyére. Még lehet, hogy mindjárt nyakon öntik az egész kancsó teával, ha nem lesz miből tovább válogatni akárcsak átmenetileg is, de ki tudja, lehet mégsem. Mindjárt kiderül.
Szikszay Izidóra
INAKTÍV


Izzy | Izgidóra
RPG hsz: 47
Összes hsz: 101
Írta: 2023. szeptember 15. 01:06 Ugrás a poszthoz

Levita asztal
Eridon is lehetne


Eseménydúsra sikerül ez a reggeli. Több folyadék végzi az asztalon meg mások ruháján egyelőre, mind bárki gyomrában, ami okot is ad nem csak vicces jelenetekre, de némi visongásra is. Az egyik pohár narancslével még ő is besegít, de a nedű többsége a földön végzi, ragacsos tócsába gyűlve. Nem ő lesz, aki feltakarítja egy hatékony evapores-szel, mert még lehet, hogy felsülne. Lefoglalja inkább magát a reggelije összerakásával. Karolának csak legyint, amikor magyarázni próbálja, hogy volt, akit fejre ejtettek már a szülőszobában. Ugyan, ő azt sem bánja, hogy az Edictum pletykál róluk. Alig pár hét múlva azzal a határozott céllal viszi haza Rolit a családi birtokra, hogy hátha az anyja megkapja végre a rég vágyott agyérgörcsöt. Igazán szerető anya-lánya kapcsolatuk tökéletes kulminációja lenne szerinte, a mesteri tervről azonban pontosan elég, ha ő meg Roli tudnak.
- Nem számít, az Edictum után nem tudnak már újat mondani - jelenti ki, miközben gondosan kenegeti a lekvárt a szelet kenyéren, olyan nagyon koncentrálva, mintha legalább kiállításra készülne a darab, nem mindjárt megenné. Legalább tízszer húzza végig oda-vissza a kést az egészen, hogy biztosan egyenletes rétegben legyen elkenve a baracklekvár.
- Jó reggelt - köszön Améliának is, aki csak befut, és most, hogy belegondol, biztos benne, hogy csak elment futni olyan korán reggel. Néha már-már irigységgel vegyes csodálattal nézi, milyen eltökélt, de a nyomdokaiba egyelőre nem tervez mégsem lépni. Úgy véli, olyan sokáig volt bezárva anyja fojtogató közelségével megspékelve, hogy egyelőre inkább élvezni igyekszik kicsit az életet és behozni valamennyit abból, amiről lemaradt.
- Köszönöm, nem - válaszol is a kérdésre egy mosoly kíséretében. Noha meglehetősen csúnya hisztirohammal reagálta le a tényt az első napon, amikor kiderült, hogy szobatársat kapott, azóta kifejezetten megkedvelte Améliát. Sőt, még Szöszmösz is bírja, de legalábbis megszokta. Azt nem veszi észre, hogy a lekváros kenyér mellé töltött kakaóból szép kis bajsza lesz mindjárt, egész elégedetten iszogatja egy-egy harapást követően.
- Mmm, láttátok Kakasi legújabb talárját? Tiszta idei párizsi divat, szerintem az öreglány tuti járatja a Modern boszorkányt. Betti, te mit olvasol? - kérdezi meg mellékesen, látva, hogy a prefektus mennyire belebújt a könyvébe.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Szikszay Izidóra összes hozzászólása (14 darab)

Oldalak: [1] Fel