Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=866999#post866999][b]Szikszay Izidóra - 2023.09.12. 21:25[/b][/url]

Levita asztal

Zsófi mellett ül és fogalma sincs, hogy ilyenkor hol van Amélia. Aligha tévedt el a Levita folyosóin, bár ki tudja. Vissza azért biztosan nem megy, hogy megnézze, nagy lány már úgyis, ha enni szeretne, idetalál még addig, amíg tart a reggeli. Ő addig is időnként szemét forgatja, miközben mellette a lányok arról áradoznak, hogy úristen, az a szoknya vagy blúz mennyire jól néz már ki és milyen jó áron van. Időnként oda is pillant, hogy aztán elszörnyedve forduljon vissza a tányérja felé. Tölt egy kis teát, szerez egy kis kenyeret, aztán lefoglalja magát azzal, hogy a mézet keresi, amiről nem tudja pontosan, hogy igazság szerint ma látta-e és titokzatos módon eltűnt azóta az asztalról vagy tegnap és rosszul emlékszik. Lehet, hogy inkább lekvárt kellene ennie. A káosz eggyel odébb közben fokozódik, ám egyelőre úrilányhoz méltóan igyekszik nem annyira tudomást venni arról, hogy a fiúk úgy viselkednek mint a... nos, pont mint a fiúk ebben a korban.
- Pff... és még Roliról van az embereknek véleménye - szalad ki a száján mégis a maga meglátása, miközben éppen a megfelelő pillanatban kapja el Stephen nagy jelenetét mindenféle nedves foltokkal. El is pillant azért a Rellon asztala felé is, ahol a prefektus ülni szokott, száját kissé csücsörítve próbálja felfedezni, hogy pontosan hol is ül most, de pillanatokon belül feladja. Még belefájdulna a nyaka ebbe a pózba, ahogy a válla fölött néz hátra, és különben is, délután majd úgyis találkoznak a szokásos bűbájhasználati különórára, elvégre ki kell használni az időt, mielőtt még beköszönt a szünet, aztán meg már az aurorképzőben fogja szédíteni a rellonos a lányokat. Szusszan egy aprót az újabb sipákolást hallgatva az éppen felfedezett akciós ruhadarabról, és inkább lekvárt ken a szelet kenyérre, közben teljesen véletlenül lökve meg könyökével az útba eső pohárnyi narancslevet, amitől máris nem az akciókon folytatódik a sipákolás, hanem a katalógus mentési folyamatát hivatott eléggé észrevehetővé tenni.
- Hoppá... bocsika - pillant fel ártatlan arcot vágva, majd beleharap a kenyére. Még lehet, hogy mindjárt nyakon öntik az egész kancsó teával, ha nem lesz miből tovább válogatni akárcsak átmenetileg is, de ki tudja, lehet mégsem. Mindjárt kiderül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=867064#post867064][b]Szikszay Izidóra - 2023.09.15. 01:06[/b][/url]

Levita asztal
Eridon is lehetne

Eseménydúsra sikerül ez a reggeli. Több folyadék végzi az asztalon meg mások ruháján egyelőre, mind bárki gyomrában, ami okot is ad nem csak vicces jelenetekre, de némi visongásra is. Az egyik pohár narancslével még ő is besegít, de a nedű többsége a földön végzi, ragacsos tócsába gyűlve. Nem ő lesz, aki feltakarítja egy hatékony evapores-szel, mert még lehet, hogy felsülne. Lefoglalja inkább magát a reggelije összerakásával. Karolának csak legyint, amikor magyarázni próbálja, hogy volt, akit fejre ejtettek már a szülőszobában. Ugyan, ő azt sem bánja, hogy az Edictum pletykál róluk. Alig pár hét múlva azzal a határozott céllal viszi haza Rolit a családi birtokra, hogy hátha az anyja megkapja végre a rég vágyott agyérgörcsöt. Igazán szerető anya-lánya kapcsolatuk tökéletes kulminációja lenne szerinte, a mesteri tervről azonban pontosan elég, ha ő meg Roli tudnak.
- Nem számít, az Edictum után nem tudnak már újat mondani - jelenti ki, miközben gondosan kenegeti a lekvárt a szelet kenyéren, olyan nagyon koncentrálva, mintha legalább kiállításra készülne a darab, nem mindjárt megenné. Legalább tízszer húzza végig oda-vissza a kést az egészen, hogy biztosan egyenletes rétegben legyen elkenve a baracklekvár.
- Jó reggelt - köszön Améliának is, aki csak befut, és most, hogy belegondol, biztos benne, hogy csak elment futni olyan korán reggel. Néha már-már irigységgel vegyes csodálattal nézi, milyen eltökélt, de a nyomdokaiba egyelőre nem tervez mégsem lépni. Úgy véli, olyan sokáig volt bezárva anyja fojtogató közelségével megspékelve, hogy egyelőre inkább élvezni igyekszik kicsit az életet és behozni valamennyit abból, amiről lemaradt.
- Köszönöm, nem - válaszol is a kérdésre egy mosoly kíséretében. Noha meglehetősen csúnya hisztirohammal reagálta le a tényt az első napon, amikor kiderült, hogy szobatársat kapott, azóta kifejezetten megkedvelte Améliát. Sőt, még Szöszmösz is bírja, de legalábbis megszokta. Azt nem veszi észre, hogy a lekváros kenyér mellé töltött kakaóból szép kis bajsza lesz mindjárt, egész elégedetten iszogatja egy-egy harapást követően.
- Mmm, láttátok Kakasi legújabb talárját? Tiszta idei párizsi divat, szerintem az öreglány tuti járatja a Modern boszorkányt. Betti, te mit olvasol? - kérdezi meg mellékesen, látva, hogy a prefektus mennyire belebújt a könyvébe.