Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=836091#post836091][b]Hollósi Zalán - 2021.08.22. 22:10[/b][/url]

  Zalánnak év vége felé sajátos reggeli rutinja alakult ki. Mivel a délutáni órák túl forróak voltak, az edzéseit legtöbbször reggelre időzítette, azt követte egy kiadós reggeli. Mostanában nem a levita asztalához szokott ülni, hanem a navinés térfélre vetődött le, amikor látta, hogy Ramóna is ott van. Ma volt a napja, hogy a gyógynövénytanon rájuk sózott gnómgumó felügyeletét ő vegye át egy időre. Már nem árasztott olyan erős bűzt, mint az elején, de most sem volt kellemes szaga, ha valaki igazán közel hajolt hozzá. Ezt letudván nem akarta tovább zaklatni aznap a kis unikornist, mert látta, hogy nagyon beletemetkezett az egyik könyvébe. Hát persze. A vizsgák.
 Még gyorsan ellopott egy szelet pirítóst a Navine asztaláról, szájába kapta azt, majd egyik kezébe vette a cserepet, másikba a Kométát, úgy indult vissza, hogy lecuccoljon a körletében.
 Épp akkor haladt el egy Rellonos lány mögött, amikor az a reggeli postáját bontogatta. Először nem talált ezen semmi érdekeset, így továbbment. Szeme sarkából még elkapta a pillanatot, amikor egy seprű vége bukkant elő a papírcsomagolásból. Megállt, majd visszatolatott pár lépést.
 - Mevlin gatyájá'a! - szakadt ki belőle hangosan az ámulat. A pirítós vége majdnem kiesett a szájából. Még fel tudta szabadítani pár ujját, amiben a saját seprűjét tartotta, hogy megfogja a kenyeret és érthetőbben tudjon beszélni. - Te ezt honnan szerezted??

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=836456#post836456][b]Hollósi Zalán - 2021.08.31. 10:11[/b][/url]

  Homlokát ráncolta a lány akcentusa hallatán. Nem tudta beazonosítani, mégis mi lehetett az anyanyelve, de azt tudta, hogy hallotta már valahol. Kisvártatva leesett neki a tantusz.
 - Te Zay barátnője vagy. - jelentette ki úgy, mintha ezt a másik nem tudná és valami hatalmas felfedezésre jutott volna. Amikor az illető megfordult, Zalán akkor lett teljesen biztos ebben. Felismerte az arcát. A kérdést megemésztvén közelebb lépett, hogy jobban megnézze a seprűt. Gyönyörű kézműves munka. A cirokrészén egyetlen kiálló szál sem éktelenkedett, szép áramvonalas formában volt összekötve. A nyél vége pedig ritka, de annál cifrább faragványokkal büszkélkedhetett. - Neked mégis ki volt a nagyapád, csak nem valami műgyűjtő?
 Lepakolta a kacatjait a Rellon asztalához. Oda sem figyelt, de a gnómgumót közvetlenül a lány mellé pakolta. Ő már figyelmen kívül tudta hagyni a szagát a növénynek, így bele sem gondolt, hogy mást esetleg zavarhat. - Megengeded? - kérdezte, és a járműre mutatott, jelezve, hogy közelebbről is vetne rá egy pillantást. Egyrészt szívesen segített megmondani a rellonosnak, mivel van dolga, másrészt pedig a saját kíváncsisága vezérelte. Utóbbi talán kicsit jobban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=836481#post836481][b]Hollósi Zalán - 2021.09.01. 09:09[/b][/url]

- Ó, nem, én csak... Felismertelek sárkánytanról, ennyi. - Nagy tahónak érezte magát, amiért nem sikerült normálisan bemutatkoznia - Zalán vagyok - tette hozzá gyorsan, hogy javítson valamit a helyzeten.
 Figyelmesen hallgatta az idegen ajakról pottyant magyar szavakat s egy cseppnyi nosztalgiát és nem kevés büszkeséget érzett ki belőlük. Kevesen beszéltek így a családjukrók, amikor mesélni hallott másokat. Ez őt is megmosolyogtatta, amikor a lány arckifejezése egyszer csak megváltozott. Bocsánatkérő pillantás kíséretében távolabb húzta a virágcserepet - Khmm. Gyógynövénytan projekt. - tudta le egyszerűen, mert erősen kételkedett abban, hogy a lány további információkra volt kíváncsi a gnómgumókról.
 Kicsit habozott, mielőtt kiemelte volna a seprűt a csomagolásából. Antiknak tűnt, de egyáltalán nem törékenynek. Látott már egy hasonló darabot, de még mindig kételkedett abban, hogy a kettőnek köze lenne egymáshoz. A készítő kézjegyére utaló nyomokat kezdett el keresni. - Nos, egyértelműen használható állapotban van. - állapította meg, miközben a seprűnyélen húzódó ornamentumokat próbálta kibogozni. Nem telt pár másodpercbe és biztossá vált neki, mivel van dolga egészen pontosan. Ámulattal nézett fel a rellonosra.
 - Ez kérlek szépen egy hamisítatlan Hollósi seprű. Méghozzá... nézd csak - közelebb tolta hozzá a nyelet, ujjával mutatta rajta egy apró madár faragványát. Mellette még kevésbé látszott, de egy számsorozat volt. - Egy darab a Fecske szériából. Méghozzá az első példányok egyike.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=837120#post837120][b]Hollósi Zalán - 2021.09.20. 22:12[/b][/url]

Kissé zavarba jött, amikor a lányból csak úgy ömleni kezdett a sok szó. Ajkai elnyíltak, oda sem figyelt arra, milyen képet vág, csak próbált felzárkózni fejben a sok új információ hallatán. Utolsó mondatára Zalán szemöldöke a magasba szökött. - Szóval nem mindig megy a magyar. - bólintott ironikus hangvétellel, szemében őszinte csodálattal. És most nem a seprű végett volt ilyen.
 - Nagyon jól veszi az éles kanyarokat és parádésan gyorsul... Márha erre gondolsz neked használható alatt. De ha nem bánsz vele erőszakosan és rendszeresen karban tartod, akkor egy seprűnek sem kéne úgy viselkednie, hogy az gondot okozzon. - Tekintete egy pillanatig a semmibe fúródott, ahogy eszébe jutott Júlia és a megmakacsolt járműve, ami ledobta magáról őt. Azt az esést meg lehetett volna előzni, de utólag már kár volt ilyesmin rágódnia. Megtörtént és kész. Amit tenni tud, hogy tudatosítja az emberekben, hogy ezek az eszközök sem sokban különböznek egy varázspálcától. Megvannak a maguk szeszélyei, de meg kell tanulni együttműködni velük, mert akkor lehet varázslatosat alkotni.
 - Nem, mármint igen, különbözőek, csak... Huhh... - Vett egy mély levegőt, hogy elmagyarázzav rendesen. - A Hollósi a készítő neve. A nagyapámé - elmosolyodott, mert ez nem kevés büszkeséggel töltötte el a szívét. Mégha a másiknak halvány lila dunsztja nem volt arról, hogy ki ő. - A Fecske a seprűd neve. Mint mondjuk a Nimbus, vagy a Hullócsillag. Csak ez ízig-vérig magyar.
 Nagyokat pislogott az ajánlat hallatán, annyira meg volt döbbenve. Kapkodva visszatette az asztalra a Fecskét, amikor rájött, hogy még mindig magánál tartja. - Ó, nem. Ez a tiéd, te kaptad, nincs pofám repülni vele. Tiéd kell legyen a megtiszteltetés, hogy kipróbáld. - Kicsit még hátra is dőlt, hogy elhatárolódjon a járműtől és a lány ajánlatától... amit a szíve mélyén iszonyúan vágyott elfogadni. - Én most jöttem vissza onnan, de ha ezt most kipróbálod, ott akarok lenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=837127#post837127][b]Hollósi Zalán - 2021.09.21. 00:43[/b][/url]

- Hát seprűt csak nem törsz el, ha a kezedbe kerül... ugye nem? - kérdezte reménykedve. A lány nem úgy nézett ki, mint aki természetfeletti erővel bírna. Bár Zalán tudta, hogy ez meglehetősen relatív a nőknél. Amikor az anyja hirelen ötlettől vezérelve átrendezi a nappalit, sokszor csak néznek utána az apjával karöltve, hogy hogy a fenébe tudott olyan bútorokat elmozdítani, amik a súlyának többszörösét tették ki. Sokszor szeretett azzal viccelődni, hogy neki is van némi varázsereje.
 - Unokatestvérek... - a fiú gyomra akaratlanul görcsbe rándult a szó hallatán. Persze, a felismerés lelkesítette, a hasonlatot pedig önmagában aranyosnak találta volna. Aztán belegondolt abba, Szofi mennyi hülyeségről tud beszélni végeláthatatlanul. Csak remélte, hogy ez a titulus nem hordozza magával a tulajdonságot, de már a rellonos is tudott szómenésre való tüneteket mutatni, pedig csupán pár perce hogy beszélgetnek. Szerencsére eddig olyanokat mondott, amik érdekesek voltak. Többnyire. Kíváncsiságát csak fokozták a lány további mondatai. - Miért, ki a te nagyapád? - kérdezte megrökönyödve, majd ismét hátradőlt, amikor a lány hirtelen kinyújtotta felé a kezét. Orrát ráncolta, miközben a másik mutatóujjával szemezett, nem tudta mire vélni a dolgot. Próbálta megerőltetni magát, hogy visszaemlékezzen és rájöjjön a nevére. Brightmore hangján sejlett fel a vezetékneve: Darik. A keresztnevéhez sokkal többet kellett kutatnia az emlékei között, de Zay biztosan említette már. Akárhogy is, ezekkel az információkkal sem járt előrébb.
 - Szóval ilyennek hisztek ti minket? - kérdezte száját eltátva, tettetett felháborodással, de látszott a szemein, hogy azok mosolyognak. - Oké. Legyen így. - Ránézett a gnómgumóra, úgy folytatta. - Ezzel felszaladok még a szobámba. Találkozunk a pályán?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=838661#post838661][b]Hollósi Zalán - 2021.10.29. 00:53[/b][/url]

Egy egészen kalandos átváltoztatástanon voltak túl. Sündisznóból kellett tűpárnát csinálniuk. Kivételes alkalom volt a mai, mert ezen az órán nem érezte úgy, hogy kizárólag ő bénázott volna. A végére csupán két embernek sikerült tökéletesen a varázslat, egyikük pedig az ifjabbik Harmat testvér, Dominik volt. Ő maga is meglepődött először az apró diadalon, de a vigyort még ebédszünetben sem tudta senki letörölni az arcáról. Zalán, bár együtt vonultak le a nagyterembe, odaérvén rögtön le is maradt tőle, mert az Eridon asztalától Kornélia vadul integetni kezdett felé. Odalépett hozzá, nem fejeltett el ráköszönni Teddyre és Lilire sem. Ilyenkor jött rá, hogy a főnixek között sok jó barátra tett már szert. Mire átszáguldott rajta a felismerés, addigra égkék pillantását már mágnesként vonzotta magához az asztal végében üldögélő, magányos alak. Autumn volt az.
 Nem ez volt az első eset, amikor Zalán azon kapta magát, hogy bámulja a Danvers lányt. Minden ilyen alkalom rendszerint úgy végződött, hogy fogta magát és odaszegődött mellé nem túl értékes, de attól még szórakoztató társaság gyanánt. Amint megejtett egy gyors csevelyt Kornéliával, el is indult Rue felé, de valamilyen okból kifolyólag megtorpant az asztalok között haladó diákok sora. Nem ismerte az előtte kifakadó srácot, viszont mögüle kikukkantva, az utána következőt igen: Dominik volt az, megszeppent, már-már ijedt tekintettel.
 - Ne piszkáld, nem direkt csinálta. Igaz, Dominik? - szólalt meg halkan, de határozottan. Valószínű épp az átváltoztatástanon elért sikerét ecsetelte a többieknek és annyira belefeledkezett, hogy oda sem figyelt, hova lép. Vagy épp hol áll meg. A fiú barátja kérdését meghallva sietve bólogatni kezdett és nem volt rest odébbállni. Még mindig nem szólalt meg, de úgy látszott, nem is nagyon szeretne, ellentétben Zalánnal. - A cipődnek sincs semmi baja, és szabad az utad. Elég kell, hogy legyen - tette hozzá. Nem tudta, hogy honnan szerezte a hirtelen jött, apró bátorságot. Talán úgy érezte, Augustine terrorjánál rosszabb nem zúdulhat a nyakába ebben az iskolában. Vagy ez csak sima védelmi ösztön a barátja iránt. Ki tudja...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=839011#post839011][b]Hollósi Zalán - 2021.11.10. 22:29[/b][/url]

  - Tudtommal senkitől nem kell engedélyt kérnem, ha beszélni akarok. Szólj, ha lemaradtam val... - hirtelen hátradőlt, amikor felé nyúltak, de ellépni már nem tudott, mert mögötte is állt valaki. Így hiába a gyors reflexek, nem menekült az őt átkaroló kézmozdulattól. Vállai megfeszültek, mert pontosan emlékezett a legutolsó alkalomra, amikor valaki ilyen közel került hozzá a kastély falain belül. És bár a mellette álló srác cseppet sem volt szimpatikus neki, tudta, hogy muszáj lesz moderálnia magát, mert egyetlen rossz lépés is elég a verbális aknamezőn ahhoz, hogy aláírja vele a halálos ítéletét és újabb ellenséget szerezzen magának.
 Dominik bizonytalanul pislogott barátja felé. Látszott, hogy nem akaródzik neki választ adni. Végül megrázza a fejét és kiszabadulván a másik szorításából, leült a Levita asztalához. Zalán egyáltalán nem haragudott rá ezért. Bólintott felé egyet alig láthatóan, hogy okosan viselkedett.
 Most már sokkal jobban foglalkoztatta a saját helyzete és az orrát megcsapó tömény illat-aura, ami feltehetően a mellette állóhoz tartozott. Egy önkéntelen fintort követően sikerült kiszabadítania magát a fogásból. Díjazta volna, ha a srác tényleg nem beszélne fölösleges dolgokról, de Zalán minden második mondatát annak érezte. Hagyta, hogy a csöndje legyen válasz, így amikor végre mindenki leült előtte, szó nélkül tovább indult.
 Száját nyitotta, amikor Autumn közelébe ért, aztán azzal a lendülettel sarkon is fordult, mert megpillantotta, ki ült vele egy vonalban a másik asztalnál: Augustine. Frusztráltan fújta ki az addig visszatartott levegőt, majd levetődött a francia gyerektől legtávolabb eső szabad helyre; az újonnan megismert bájgúnár mellé. Megsemmisülten meredt maga elé. Ez az ebédszünet nem éppen úgy fog eltelni, ahogy ő azt tervezte.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=839083#post839083][b]Hollósi Zalán - 2021.11.14. 15:27[/b][/url]

Amikor megint megszólították, bosszankodva nézett oldalra, mintha valami fontos dologban zavarták volna meg. Pedig csak nem tetszett neki, hogy valaki megint lekezelően becézgeti. Talán Brightmore tanár úr volt az egyetlen, aki ezt megengedheti magának anélkül, hogy Zalán hangot adna nemtetszésének. De hát tőle módszeresen tartott, mert nem akart úgy járni, mint Teddy azon a bizonyos órán. Most csak egyetlen dolog akadályozta abban, hogy visszaszóljon: megígérte, hogy nem fogja bajba keverni magát.
 Lassan nyúlt az első fogásért, ami legközelebb volt hozzá. Nem is figyelte igazán, hogy mit szed magának, csak hallgatta, ahogy beszélnek hozzá. Tiszta, égkék szeme villant, amikor elhangzott a "tisztelet" szó. Helyes. Ha ismeri a kifejezést és ne adja Merlin, még tudja is a jelentését, nem lehet annyira reménytelen eset, mint Winter, aki máig nem képes értelmezni a "érett viselkedés" fogalmát.
 - A tiszteletet illik megelőlegezni az embereknek. Ha ezzel az elvvel szólsz már az elején Dominikhoz, akkor most nem kéne erről beszélnünk. - A villájáért nyúlt, de gyorsan módosított a terven, mert végre felfogta, hogy egy tál leves gőzölög a tányérjában. - Minden más esetben a tiszteletet ki kell érdemelni.
 Zalán már egészen korán megtanulta a sportszerű magatartást a hétköznapokban is alkalmazni. És idáig csak előnyére vált. Elkeserítőnek találta, hogy neki kell elmagyaráznia egy nála sokkal idősebbnek tűnő srácnak a fair play lényegét.
 - Meg aztán nem árt, ha bírsz egy kis alázattal mások felé - itt tekintetét egy pillanatra a fiúéba fúrta. Többre nem is lett volna lehetősége, mert a másik elfordult, majd mintha mi sem történt volna, elkezdett mással cseverészni. Ennyit a kölcsönös tiszteletről. - Kezdhetnéd azzal, hogyha már neveken akarsz szólítani, akkor megkérdezed ahelyett, hogy önkényesen elneveznél. - Ezt már sokkal halkabban jegyezte meg, inkább csak magának. Talán jobb is így, hogy nem kell többet egymáshoz szólniuk. Az utóbbi ötletet, hogy elüljön, fejben támogatta, de elsődlegesen nem azért, mert nehezen tudta elviselni jelenlegi szomszédját. Lopva többször is az Eridon asztala felé pillantott. Már nem is látta rendesen Autumn-ot. Eléggé megtelt a terem azóta. Ez a hajó ma már elúszott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=839305#post839305][b]Hollósi Zalán - 2021.11.23. 17:10[/b][/url]

Nekilátott a levesének és már kezdett megnyugodni, hogy ennél több szót nem fognak fecsérelni rá, amikor megérezte magán szomszédja tekintetét. Szemét lehunyta, mintha ezzel kicsit feljebb tudná tornászni az ingerküszöbét, miközben hallgatja a másik szavait. Hatásosnak látszott.
 Amikor elhangzott az "üres lappal kezdeni" kifejezés, fejét hirtelenjében oldalra fordította. Összeakadt a tekintetük, tudta, hogy most már rendesen figyelnek rá. Vagyis... rendesebben. Nem túl látványosan, de összepréselte ajkait, a fogaskerekek csikorgása nélkül is egyértelmű volt, hogy gondolkodik azon, mitévő legyen.
 Tintafolt. Sok emlék kapaszkodott fel a tudata elfeledettnek hitt szegletében. Ennél tömörebben nem is tudta volna a fiú körülírni a "ferde igazság" fogalmát. Elhessegette a röpke gyanút, hogy okkal hangzott ez el, miközben az asztallapra meredt üresen. Ő nem ilyen ember. Még ha oka is lenne rá, nem jó az, ha haragtartó. Főleg, hogy az előbbi megnyilatkozást vehette egyfajta bocsánatkérésnek is.
 Sóhaj hagyta el a száját, majd letette kanalát és jobbját nyújtotta a másik felé. Nem volt biztos benne, hogy hosszú távon ez volt a jó döntés, de nem akart még egy saját házából valót, akit kerülgetnie kell.
 - Zalán - mondta tömören, kézfogása pedig rövid volt, de határozott. - Nem kell elülnöd - tette hozzá fáradtan -, csak kerestem valakit. Mindegy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=839982#post839982][b]Hollósi Zalán - 2021.12.08. 14:13[/b][/url]

  Próbált nem fura arcot vágni, mert a bemutatkozás kicsit ferdére sikerült, hiszen nevet nem hallott a sráctól. Már azt értékelnie kellett volna, hogy hajlandóak voltak kezet fogni vele. Barátságnak tényleg nem nevezte volna a pillanatnyi viszonyukat, a megfogalmazással tökéletesen egyet értett, halványan még bólintott is mellé.
 Nem tudta eldönteni, jól járna-e azzal, ha válaszolna az első kérdésre. Múltkor is viccet csináltak abból, amikor azt mondta, hogy "egy lányt". Ha pedig megnevezte volna Autumn-ot, egészen biztos volt abban, hogy lesajnáló reakciót kapott volna. Danverséket még mindig rossz hír övezte az iskolában.
 - Egy barátot - jutott a diplomatikus konklúzióra. Emelte volna megint a kanalat a szájához és fújni kezdte, mert még elég forró volt. Aztán annyira meglepődött a fiú következő mondatain, hogy egy pillanat leforgása alatt sikeresen szétprüszkölte a kanál tartalmát az asztalon. A szembeszomszédja legnagyobb bosszúságára.
 - Tessék..? - kapott egy szalvéta után, hogy megtörölje a száját, mielőtt még nagyobb bohócot csinálna magából a levitások között. Ezt még soha senki nem mondta neki. Vajon most viccelt vele, vagy tényleg komolyan gondolta? Nem, komolyan gondolta. Szent szalamandra... Igaz, rengeteget nőtt a szünetben és hazudna, ha azt mondaná, hogy nem lapul már ott az apja egyik borotvája a szekrényében, és a szeme alatti kialvatlanság okozta karikák is biztosan dobtak rajta pár évet, de a "kölyök" megszólításon kívül nem illették még mással. - Csak másodikos vagyok - válaszolta halkan, mintha ezen bármi szégyellnivalója lenne. - Felvázolhatnád, mik az előnyei, ha gyereknek nézel ki. Mert én még nem jöttem rá - vallotta be teljesen őszintén. A kora már sok konfliktus okozója volt. Az anyja például ezt hozta mindig kifogásnak, valahányszor szóba került, hogy seprűversenyre nevezzen be.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=840036#post840036][b]Hollósi Zalán - 2021.12.09. 13:47[/b][/url]

 Homlokráncolva nézett ismét oldalra. - Nem éppen, ha figyeltél volna, azt magyarázom, hogy jobban járnék, ha nem csak kinézetre lennék idősebb. - Letette a szalvétát és bocsánatkérően pillantott végig mindenkin, akinek kellemetlenséget okozott az előbbi mutatványával.
 Ambivalens érzések kerülgették, hogy olyasvalaki tekint rá érettebbként, akinek alapjáraton lenne bőr a képén ahhoz, hogy piszkálhassa, amiért fiatalabb.
 - Szívesen tartanék már ott, hidd el - és tényleg. Mennyi privilégiuma van egy mestertanoncnak hozzá képest. Nem kellene annyit bajlódnia az engedélyekkel, amikor le akar menni hétvégente Bogolyfalvára. Sőt. Akár ott is lakhatna. Messze Augustine-tól. Olyan seprűje lehetne, amilyenről mindig is álmodott és senki nem sipákolna a fülébe, ha mutatványokra adná a fejét.
 - Sajnos a bociszem és az ígérgetés nem az erősségem. - Nyitott volt ő az emberek felé, de nem gondolta, hogy neki valaha lehet annyi karizmája, hogy bármit megengedjenek neki az emberek. Persze tudta, hogyan kell jó pontokat szerezni másoknál. Sok lányon vette észre, hogy mennyire megváltozik a viselkedésük, amikor dicséri őket. De mögöttes szándék sosem vezérelte őt. Lehet, hogy ez a gond vele. Nem elég rámenős.
 És akkor ott volt Dévai, aki meg a ló másik fertályán ült. Tényleg nagyon a másik oldalán. Vajon tisztában van vele, vagy még nem sikerült senkinek sem szembesítenie őt ezzel?
 - Örülök Vince - mondta kurtán s ezzel egy időben úgy tűnt, hogy az asztaltársaság ritkulni kezdett körülöttük. Sokan már végeztek az ebédjükkel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=840271#post840271][b]Hollósi Zalán - 2021.12.16. 10:00[/b][/url]

Zalán előző alakítása semmi volt ahhoz képest, amit Vince nyomott le az asztalnál. Így megbocsátható volt, hogy a következő mondatának se füle se farka nem volt. De hát ezt magyarázom, hogy nem figyelsz. Nem érdekes.
 Udvariasan fejet rázott, amikor előkerült a cukorka és a tányérjára mutatott, jelezve, hogy ő inkább ezt próbálja befejezni. Magában azért értékelte a gesztust.
 - Köszönöm, de... kihagyom - akármi is legyen a mögöttes értelme, annak a kacsintásnak. Kicsit zavarba is jött tőle, inkább az ebédje felé fordult, hogy legalább a másodikkal végezni tudjon, ha a desszertet futva is kell magába tömnie a jóslástan terem felé menet.
 Dominik pár helyell odébb ült tőle s most hátrahajolt, hogy üzenni tudjon barátjának. Ők végeztek és indulnak. Zalán intett neki, hogy menjenek csak. Úgyis utoléri őket. Közben pillantásával megint pásztázni kezdte a termet. Augustine-nak már csak hűlt helyét látta. Szerencsére. Autumn pedig már a kijárat fele tartott, egy vaskos könyvvel a kezében. Azért a szíve mélyén kicsit reménykedett, hogy észreveszi őt, de nagyon el volt mélyedve abban, amit éppen olvasott.
 - Hát örülök annak is, hogy nem fulladtál meg - fogott bele, mert már az ő tányérja is üres volt. Közben pár buktát próbált belegyömöszölni egy szalvétába, hogy elvihesse magával. - És azért remélem, hogy megfogadsz pár dolgot abból, amit mondtam. - itt jelentőségteljesen Dévaira nézett. Nem kötözködésképp, csupán nyomatékosítani próbált. - Csodákra képes, ha van egy kis modorod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=842208#post842208][b]Hollósi Zalán - 2022.01.14. 16:48[/b][/url]

Győzött hálálkodni Kornéliának, amiért odaadta neki a mugliismeret jegyzeteit. Az utóbbi órákat elejétől a végéig átaludta, a lány írását meg mégiscsak biztosabb pontnak tartotta, mint Kornélét, aki hozzá hasonlóan analfabétának minősült varázstalan témában.
 A kis közjáték láttán, amit pár hellyel odébb művelt le (igencsak látványosan) egy rellonos lány az egyik fiúval, magasba szökött a szemöldöke, de nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget, révén hogy nem ismerte őket.
 A mellette ülő Teddyvel is lepacsizott, de amikor indult volna vissza az övéihez, fennakadt valamin. Homlokát ráncolva pillantott le és nagy meglepetés érte, amikor az ismeretlen eridonos ujjait vélte felfedezni talárjába kapaszkodva.
 Az akcentusából rögtön kitalálta, hogy nem magyar és bár ismerősen csengett neki a hanglejtés, nem lett okosabb a fiú kilétét illetően.
 - Szia - köszönt ő is, hangjában gyanú csendült. Nem tudta mire vélni a mozdulatot, amivel még mindig az asztalnál tartották. Nagyokat pislogva igyekezett szóról szóra feldolgozni az információkat, de amikor sikerült elolvasnia a felé nyújtott táblát, ijedten hátrálni kezdett. Megjegyzendő, nem túl sikeresen, hiszen el azóta sem eresztették őt.
 - Nem, én csak... - hápogta zavarában, majd a Levita asztala felé mutogatott egyik kezével, amelyik épp nem markolta görcsösen a jegyzeteket. Ő menni szeretne. Minél messzebb. - Nem vagyok vörös - nyögte ki végül, de ha más nem, a paradicsomra pirult feje abban a minutumban cáfolt rá szavaira. Amúgy sem értette teljesen, mi köze van a haja színének ahhoz, hogy egy olyan táblával a nyakában mászkáljon mindenhová.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=843704#post843704][b]Hollósi Zalán - 2022.02.20. 23:45[/b][/url]

  Minden elhanzgott "de" szónál a fejét rázta tiltakozón. Ha kell, ő itt és most szőkének fogja titulálni magát, csak ne kelljen olyan táblát akasztania a nyakába. Szemei egy pillanatra a távolba meredtek, mert hát azt kénytelen volt beismerni, hogy olyan csinos lánytól, mint az a rellonos, ő is elfogadott volna egyet s mást. De még mielőtt ez gyökeret tudott volna verni a fejében, a Levita asztala felé meredt, ahol megpillantotta Mankát, aki hevesen súgdolózott valamit a barátnőjével, majd felé nézett kerek szemeivel.
 Valamilyen oknál fogva a hideg kezdett futkosni Zalán hátán és ennek folyományaként tett volna újabb kísérletet arra, hogy elszakadjon Herbtől. Akkor hallotta meg Autumn hangját. Össze is rezzent tőle egy pillanatra. Hogy azért, mert ilyen helyzetben találja őt, vagy a hangsúlyból, amivel a nevét mondta ki, nem tudni. Ijesztő, amikor így kezd valamit.
 De legalább rájött, mi volt olyan ismerős az eridonos akcentusában. Pontosan úgy hangzott, mint Rue-é.
 Bután pislogott pár pillanatig, mert nem vette az adást. A jóslás könyv? De hát...
 - Nálam van, mert azt mondtad, tart... - be sem tudta fejezni a mondatot, mert észrevette a lány ajkán kunkorodó gyilkos mosolyt. Már ennyi is elég volt ahhoz, hogy együttérzőn, sorstársaként tekintsen Herbre, hát még amikor Autumn elkezdte darálni a véleményét.
 - Az a giccses nap a szülinapom - motyogta alig hallhatóan, megsemmisülten, inkább magát bizonygatva, hogy semmi baj nincs azzal, ha valaki így vélekedik február tizennegyedikéről. Nem sok ideje maradt melankóliába burkolózni, mert az őt fogva tartó eridonos időt kért Autumn-tól és megfordult vele.
 Addig vörös arca hirtelenjében elsápadt már magától a felvetéstől.
 - Nem, nem, egyik sem! - hebegte gyorsan, majd udvariasan, de határozottan megpróbálta lefejteni magáról a fiú kezét. - Ő a barátom. - az utolsó szó kis tétovázás után hagyta el ajkait. Mintha lenne mit átgondolni ezen. Ostoba vagy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=850214#post850214][b]Hollósi Zalán - 2022.07.30. 15:04[/b][/url]

A pillanatnyi gyomorgörcs alábbhagyott attól, hogy nem kellett tovább győzködnie a srácot. Egy gonddal kevesebb... gondolta ő.
 Ajkát beharapta Herbert heves reakciójától, amit Autumn váltott ki belőle. Ha nem ismerné a legkisebb Danverst, egyből levonta volna a következtetést, hogy ez a viselkedési forma közös vonása az íreknek.
 Visszasírta a pillanatot, amikor még az az ostoba tábla jelentette a legnagyobb problémát, s mikor már harmadszorra hangzott el Jézus neve, szükségesnek látta egy óvatos lépéssel benavigálni magát a két eridonos közé. Hogy innentől kezdve mit kéne csinálnia, arról halvány lila puffskein fingnyi fogalma nem volt.
 - Semmi gond nincs, megbeszéltük - intézett gyors magyarázatot Autumn irányába, megelőzvén, hogy visszavágjon a fiúnak. Most már tényleg csak Merlin kegyelméért tudott fohászkodni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=852516#post852516][b]Hollósi Zalán - 2022.09.11. 11:52[/b][/url]

Próbálta kihasználni a Rue-val töltött minőségi időt és imádkozott, hogy ne terelődjön az álmaira a szó. A 'Bevalljuk az érzelmeinket' című magánszámával szerencsére mindkettejük gondolatát el tudta erről terelni. Kérdés, hogy meddig. Most inkább a lány szavaira koncentrált, ami kétszer annyi erőfeszítésébe került, mint anno. Éppen Autumn kalácsából próbált sunyi módon törni egy darabot magának, de a falat félúton megállt a szája felé. Elkerekedett szemekkel sandított oldalra, hogy biztosan jól hallotta-e Júlia nevét.
 - Hát azt elhiszem, hogy furcsa volt - hebegte riadtan, miközben azt a kis darabot is félbetörte az ujjai közt. - Az illatod? Szóval... ezzel indokolta csak? Hogy nem ismeri fel?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=852524#post852524][b]Hollósi Zalán - 2022.09.11. 16:50[/b][/url]

Várta, mikor hangzik el a saját neve is, készült a lecseszésre, de meglepő módon ez nem történt meg. Vállait kissé felhúzta, úgy hallgatta tovább a beszámolót. Fogalma sincs, honnan vette Júlia a bátorságot, hogy előrukkoljon egy ilyen húzással. Azt hiszi, hogy így elnézőbb lesz vele a tündérpor miatt? De hisz nem is kereste azóta, hogy ezt elmondja neki!
 - És? Elárultad végül neki, mi az? Ugye nem volt veled bunkó vagy ilyesmi? - aggodalmat tükrözött az arcára kiülő kifejezés. Már nem is teljesen a lebukás miatt, inkább mert nem szerette volna, ha az a minden lében kanál Júlia tovább bonyolítana bármit is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=852544#post852544][b]Hollósi Zalán - 2022.09.12. 09:58[/b][/url]

- Csak nekem tartott három évig rájönni, hogy a lány nem normális? Erre inkább ne válaszolj - tette hozzá gyorsan, mielőtt még sorolni kezdenék neki, mit nem fogott még fel három év távlatában és viccet csinálnak belőle.
 - Pár hónapja beszéltem vele, mert... szóval akkor tudtam meg, hogy jár hozzátok. Mert hallott engem. Aznap este. És azt hitte, hogy te és én... Hogy mi... Hogy lefeküdtünk.
 Inkább a szájába tömte a falatot, csak hogy ne kelljen többet beszélnie erről. Így is tiszta vörös volt már az arca.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=852586#post852586][b]Hollósi Zalán - 2022.09.13. 12:17[/b][/url]

Feszült pislogással konstatálta, hogy ez a feltételezés Rue-t egészen máshogy érintette. Újabb késdöfés volt ez belé, hogy a lány nem úgy gondol rá, hogy akár csak egy gondolatot is pazaroljon a dologra. Tudta, hol a helye, de ez nem jelentette azt, hogy az érzés eltűnt volna. Csupán kénytelen volt elzárni azt, lehetőleg minél mélyebbre. Jobban, mint eddig tette.
 - Legalább ne vennéd ennyire félvállról - motyogta elhaló hangon, sarkával pedig alig észrevehetően, de idegesen kezdett kopogni a padlón. Csak hangot akart adni annak, hogy neki ez teljesen más jelentéssel bírt, de több szót nem érdemelt. Inkább próbálta minden figyelmét az azt követő témába fektetni, mert nem szerette volna Autumn kedvét elrontani. Ha már a sajátját sikerült Júliának tönkrevágni percek alatt.
 - Ez szuperül hangzik. Legalább feltöltődsz kicsit. Remélem, jót fog tenni, ha már... - ha már olyan rossz emlékekkel kellett eljönnie onnan, fejezte be fejben.- Van már terved, hova fogsz ellátogatni? Vagy vannak ott barátok, akit érdemes felkeresned?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=853024#post853024][b]Hollósi Zalán - 2022.09.21. 22:05[/b][/url]

Szemei tágra nyíltak, emellé letüdőzte az újonnan lopott kalács egy részét.
 - Micsoda? Mármint oda messzire? Én... - meg kellett állnia, hogy kapjon rendesen levegőt. - Nem hiszem, mármint tényleg nagyon messze van és még ha lenne is rá pénze anyáméknak, nem hiszem, hogy ilyen jegyekkel elengednének. Egyedül. Veled.
 Habozott minden egyes szónál, mert nem akarta megbántani ezzel a lányt. Soha ilyesmi meg nem fordult a fejében és még így is, hogy felsorolták neki, nehezen tudta elképzelni, hogy mihez kezdene magával egy idegen országban.
 - Persze az is aggasztó, hogy más társaságod nem lesz. Szeretném, ha vigyáznál magadra - tette hozzá nyomatékosan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=853421#post853421][b]Hollósi Zalán - 2022.09.27. 21:05[/b][/url]

Úgy fújta ki a visszatartott levegőt, mint minden évben átváltoztatástan vizsga után, amikor a szerencsétlenkedésével szembesítette Ardai professzort, s akárcsak a vizsgája, teljesen meglepő módon ez a helyzet sem fulladt katasztrófába. Hálás pillantást küldött Rue felé és egy némán eltátogott "köszönöm"-öt. Úgy mindenért. Még egy lopott félmosolyt is elejtett, amikor a lány elfordult, hisz azért lenyűgözte, ahogy egyből a védelmére kelt.
 Megfordult, hogy Herberttől elnézést kérjen a nevében is, de azt a fejet látva jobbnak látta, ha inkább meg sem szólal. Majd megbékél. Remélhetőleg... Amikor elment mellette, vállba veregette kissé, csendben jelezve ezzel, hogy mindentől függetlenül értékelte a próbálkozást, majd amikor már Rue biztosan nem láthatta, elvett az asztalról egy táblát, amolyan békejobb ajánlata gyanánt. Mégha az a nap hátrelevő felében is a táskája alján fog hánykolódni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=853427#post853427][b]Hollósi Zalán - 2022.09.27. 21:46[/b][/url]

Rossz érzés fogta el a reakciójától, pedig tényleg nem szolgálhatott más válasszal. Ajkát aggódva harapta be a szomorú szemek láttán, kezét pedig felemelte, mert kényszert érzett arra, hogy vigasztalón megcirógassa az arcát. Félúton azonban megszakadt a mozdulat, mert vészharangok kezdtek kongani tőle a gondolatai közt. Ez még határon belül van, vagy épp most lépné túl vele? Ügyetlenül túrt inkább a hajába, hogy értelmet adjon a mozzanatnak, ami azt eredményezte, hogy egy adag morzsa a vörösen fénylő tincsek között landolt.
 - Jobban kedvelem, amikor inkább a társas magányt választod - igyekezett viccelődve javítani a hangulaton, de azért egy gondolat szöget ütött a fejében. - Néha azért... nem olyan vészes, ha nyitsz az új kapcsolatok felé. Ééés igen, lehet hogy beneveztem még egy versenyre. A legutóbbi nem éppen úgy sült el, ahogy szerettem volna. Valószínűleg végig arra fogok gyakorolni. Meg talán megint elengednek Kornélhoz. A szünet maradékában pedig Szofit és a húgomat kell elviselnem. Zseniális lesz. - motyogta maga elé meredve, de egy bújkáló mosoly jelezte, hogy már nem éli meg akkora tragédiaként.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=853581#post853581][b]Hollósi Zalán - 2022.09.30. 20:44[/b][/url]

- Nekem ugyan mitől esne bajom? - rázta a fejét makacsul. - Engem sem kell félteni. A jóslásnak és a bűbájoknak nincs köze a jövőmhöz. Egyre jobban érzem, hogy ezt akarom csinálni. Erre kell most koncentrálnom.
 Ügyefogyottan kezdett ritmusokat kopogni az asztalon ujjaival. Egy Undergound Augurey szám volt, a pörgősebbik fajtából. Egyszer szeretné Rue-val meghallgattatni pár dalukat. Talán kölcsönkéri megint Margarétától azt a hedsze... izét. Vagy az otthoni lemezjátszójukon. Már ha egyszer valaha lesz mersze elhívni őt hozzájuk.
 - Volt már olyan érzésed, hogy hivatott vagy valamire? Hogy... nem is tudom, hogy köt a végzeted hozzá?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=853595#post853595][b]Hollósi Zalán - 2022.09.30. 22:14[/b][/url]

- Mit... - kezte volna, de a gondolatai gyorsabban dolgoztak, mint a nyelve - Autumn, mit kéne megakadályozni?
 Homlokráncolva vizslatta a lány vonásait, írisze kereste a fókuszpontokat, ami válaszról árulkodna, míg a saját arckifejezése leplezetlenül vetette gyanakvás árnyékát a másikra.
 - Mennem kell - szakadt fel belőle aztán hirtelen. Kicsit szétszórtnak látszott, nem tudta hová tenni az előbbi mondatokat, olyannyira, hogy a keze, amivel megpróbálta felsegíteni magát a padról, remegve csúszott meg kissé. - Sárkánytan vizsgám lesz és Brightmore már évek óta keresi az indokot, hogy kilógathasson az ablakon, szóval... nem kéne késni. Majd beszélünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=862577#post862577][b]Hollósi Zalán - 2023.04.10. 15:30[/b][/url]

Összerezzent, amikor valaki levetődött mellé. A legtöbben már feladták, hogy Zalánnak étkezések alkalmával próbáljanak szóbaelegyedni, mert rendszerint üres tekintettel bámulta Autumn hűlt helyét az Eridon asztalánál.
 - Jószagú trolltakony, Lafayette... - szitkozódott, hogy levezesse riadalmát, majd a pohara után nyúlt, mintha ezzel palástolni tudná, hogy nem a vacsorával foglalkozott idáig. - Úgy tudtam, már nem vagy prefektus. Miért akarnád most rám pazarolni az estédet? - dörmögte a fanyar szavakat, ahogy szeme sarkából követte le a másodikos lányt, ahogy zavartan továbbkullog egy másik helyet keresve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=862612#post862612][b]Hollósi Zalán - 2023.04.10. 18:35[/b][/url]

Szóvá tehette volna, hogy a bátorság nem az ő házuk erényeihez tartozik, hogy azt fitogtassák. Azt is mondhatta volna még, hogy nem éppen etikus ilyen hamar sutba dobni a prefektusi attitűdjét a fiúnak. Vagy akár azt, hogy tényleg egy lányok közt terjengő pletykára fektet ennyi alapot, hogy éjjel kiszökjön a körletükből? Utóbbi tényleg elég tragikus, talán el kéne gondolkodnia azon, hogy Rue tényleg csak azért barátkozott vele, hogy áldozati bárány legyen belőle. Vagy realizálni, hogy igazából bármilyen lányt megkaphat az iskolában, hisz az Edictum szerint elég csak találkozni egyszer velük, hogy valamennyi a karjába boruljon. Grimaszolt a bizar gondolatra, majd derékból Lafayette felé fordult.
 Mi vesztenivalója lett volna? El akarta felejteni az utóbbi négy évét, sőt: a rohamokkal sem akart foglalkozni, hiszen nem volt képes higgadtan tanulmányozni a látomását. A nagyapja emlékének értelmezésével pedig megrekedt. Csak simán el kéne fogadnia, hogy ennyi volt. Ki kell használnia az iskolában töltött időt, amíg még viszonylag kevés felelősség van a vállán.
 - Mikor akarsz oda elindulni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=862823#post862823][b]Hollósi Zalán - 2023.04.13. 01:22[/b][/url]

- Könyvt... Ember, azért akarsz kirángatni a folyosókra éjszaka, hogy elmenjek veled valami könyvtárba? - Távolabb tolta Lafayette-től a tányért, hátha úgy oda is figyel arra, miket beszél. - Áruld már el, miért kéne ilyen baromságra pazarolnom az időmet.
 Nem fordult vissza, de egy sanda pillantást megint megejtett Rue hűlt helye irányába. Hiányzott neki. Főleg ilyenkor. Ő sokkal fölhözragadtabb volt nála, ha itt lenne, most egy véleményen lennének.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=862825#post862825][b]Hollósi Zalán - 2023.04.13. 01:48[/b][/url]

Fáradt sóhajjal dőlt hátra az idegen szavak hallatán. Neki aztán mondhatja... még az angol kifejezésekkel is meg szokott gyűlni a baja, a mugli szlengről nem is beszélve. Aztán közönyéből csakazért is visszarántották a fiú érvei.
 Égkék szemét kapta vissza háztársára. Valami vészjósló csillant benne. Az önfejűség csírája, ha pontosabbak akarunk lenni. Ha igaz, amit a másik mondd, akkor még lehet esélye a képessége után kutatni.
 - Ne erőlködj, Lafayette. Mindenki tudja, hogy én szoktam a leggyorsabban megoldani azokat. Mert nem kihívás. - Eltolta magától a saját tányérját, amibe épphogycsak beletúrt, majd felállt a helyéről. - Fél tizenkettőkor a klubhelyiségben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=866982#post866982][b]Hollósi Zalán - 2023.09.12. 13:57[/b][/url]

Az Álomtalan Álomnak hála a körletük már nem zengett éjszakánként Zalán miatt, de hazudott volna, ha azt mondja, minden rendben volt. Hajnalban kelt, hogy lemehessen futni egyet a tisztásra, ám a roham így is megtalálta, mikor visszament a Levita toronyba lezuhanyozni. Szerencséje volt, hogy a többiek akkor még aludtak, mert fél órát töltött azzal a vizesblokkban, hogy leküzdje a fantomfájdalmat és meg tudja mozdítani magát. Kornél már csak annyit látott az egészből, ahogy épp próbálja kimosni a vér ízét a szájából. Immár sokadjára.
 Maga elé meredt a reggelivel megpakolt asztal felett, ujjai pedig lassan forgatták az emlékkel töltött fényes fiolát. Mintha teljesen kivonta volna magát a valóságból. Füle sem rezdült, amikor a fiúk az orra előtt csipkedték egymást, és még a kávétól meghajtott háztársa nyűgje sem tudta kirántani a gondolataiból, csak amikor Lafayette hozzáért. Értetlenül pislantott fel és konstatálta, hogy mindenkinek van valami reggeli mizériája, ami miatt a feje fájhat és ezt nem szégyellték hangoztatni sem. A sors fintora volt, hogy neki eközben egy hang nem volt képes kijönni a torkán.
 Mikor Zimmermann felegyenesedett vele  szemben, homlokát ráncolta a látottaktól s kérdőn pislantott fel, mégis miért képes ennyire nyugodtan kezelni azt, hogy csurom vizes ágyéktájon. Ha fel sem tűnt neki, az kétszer olyan kínos. Mikor ő is vállonveregette, jelentőségteljesen nézett a kritikus pontra, majd Stephenre, hogy vegye már észre magát.
 Amint ez megtörtént, egy oda nem illő hang csendült a háta mögött, amitől úgy megrémült, hogy az üvegcse kiesett a kezéből és csilingerő zörejjel gurult le az asztal másik feléről.
 - Basszus - hadarta feszülten, ahogy ráhajolt az asztallapra az emlék után kapva. Eredménytelenül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=867006#post867006][b]Hollósi Zalán - 2023.09.13. 02:59[/b][/url]

Lassú jelenetként pergett le szeme előtt az üvegcse útja az asztal széle felé, amikor egyszer csak karcsú ujjak fonódtak rá. Zalán még mindig félig az asztalon nyújtózkodott, mikor annak gazdájára pillantott fel. Megkönnyebbült sóhaj készült volna feltörni belőle, de összeszorított ajkai porlasztották el annak csak töredékét, mert nem tudta, milyen válaszra számíthatott Améliától, amikor közelebbről is szemügyre vette a folyékony selyemre emlékeztető anyagot. A megjegyzése pedig felért egy gyomrossal. Az... rövidéletű lett volna...
 Még mindig bamba ábrázata volt, mikor visszakapta az emléket, de a tükörreflex halovány mosolyt varázsolt az ő arcára is. Szeme sarkából akkor érzékelte, hogy pár lány tőle balra úgy pattan fel a padról, mintha petárdát robbantottak volna mellettük. Csak egy felborult pohár. Lehet, hogy Zimmermann sem azért néz így ki, mert neki nem sikerült időben utat találnia a mosdóba? Ahhoz túl higgadt volt, szóval ki van zárva.
 Lafayette beszólása merész volt, még Zalán is nyakát behúzva dőlt hátra, hiszen úgy nyitotta ki Saint-Venant a száját, hogy Amélia csupán kartávolságra volt tőle. Nem mintha a terem végéből nem lett volna képes leátkozni egyetlen pálcamozdulattal. Akkor a legkisebb gondja a felé hajigált kockacukor lesz.
 Lendületből fordult végül Theodore felé és már nyelve hegyén volt a diszkrét lekoptatás, hogy nem most kéne, de helyette csak egy sokatmondó nyögést volt képes produkálni. A rellonos szeme alatt sötét folt éktelenkedett.
 - Szent szalamandra, úgy nézel ki, mint akinek behúztak egyet... kettőt - tette hozzá vontatottan, de még erre a látványra is nehéz volt úgy koncentrálnia, hogy valaki idegen nyelven kántált mellette az asztal alatt.