A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.

Azért döntöttünk a tavacskára némi fejtörést követően, mert ez már kívül esik Kakasi hatáskörén, na meg a gondnoknak sem okozunk vele szívinfarkust. Dávid biztos benne, hogy a tanévnyitó pont elég munkát adott neki, és bár én a magam részéről mérget vennék rá, hogy a réten sem égetnénk le semmit, inkább nem szeretném, ha bármelyik iskolai dolgozó az ősellenségemmé avanzsálna. Már így is örülnek néhányan szerény véleményem szerint, hogy inkább az egyetemet választottam következő állomásnak a VAV-ot követően, mint a Bagolykövet. Én annak örülök, hogy végre sikerült terveknek körvonalazódnia a fejemben a jövőmet illetően, még ha nincsenek is kőbe vésve. Legalább látom az irányt és tetszik. Most azonban mégiscsak méltó módon kellene zárni az itt eltöltött öt tanévemet, illetve szeretném azt is megünnepelni, hogy még számomra is hihetetlen módon kiválóra sikerült a VAV. Az alkalomra először is összedobtam egy szórólapot, amit aztán sokszorosíttattunk és ott hagytuk az iskolában kis kupacokban, csupa olyan ponton, amit a tanárok nem annyira látogatnak. Diákok mosdójára kell gondolni meg hálókörletekre például. Aztán meg a kis tavacska mellé gyűjtöttünk tábortűz gyújtására elegendő fát, amit most éppen szépen elő is készítek az este fő attrakciójához. A jeles alkalomra hoztam még egy hatos csomag vajsört is, valamint egy rakás jegyzetet. A jóslástant ugyan épp nem találtam idénről, de az összes többit belegyömöszöltem a hátizsákba azzal a szándékkal, hogy ma mind a tűzre vetem őket. A pszichológia szakra úgyis aligha lesz szükségem bájitalok receptjeire vagy a fránya átváltoztatástanra. Amint minden kész, letelepszem a fűre és addig is a telefonomat kezdem böködni, Bellának írok, amíg elkezdenek érkezni a többiek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867389#post867389][b]Theodore Julias Ebony - 2023.09.23. 10:55[/b][/url]

Hiába, nem látom, hogy Zalán pontosan mit igyekszik tűzre vetni, csupán a tüzijáték adhat némi segítséget - a majdhogynem költői szöveg oda nem illően íródik a levegőbe. Szemöldököm enyhén összevonom, ahogy Hollósira pillantok, mert nem értem; de nem is nyílik lehetőségem további magyarázatot kérni. A srác hamarosan már a saját jegyzeteit nyomja a kezembe, mire én megcsóválom a fejem.
- Hoztam én sajátot - mondom, majd a táskámból előkerül egy vastag füzet. Valójában nem is füzetről van szó, inkább egy fényképalbumról, mégis egészen elmegy füzetnek is; zárral is rendelkezik, hogy ne tudjon minden kíváncsiskodó belenézni. Ha valaki megkérdezné mi az, azt mondanám: útinapló. Valójában? Bizonyíték.
Egy kis ideig szorongatom még, hezitálok, hiába vagyok pontosan tisztábban vele, hogy tűzre kell kerülnie. A kutatásom egy szakasza ugyanis lezárult, és már nincs szükségem rá. Épp elég kérdést vetne fel, ha valaki megtalálná és belenézne.
- Égjen - hozom meg végül ítéletem, s mivel kinyitni nem fogom, a tüzijáték helyett inkább a hagyományos tűz módszert választom. Ahogy a lángokba dobom, azok felcsapnak egy pillanatra, mikor belekapnak a lapokba és a rájuk ragasztott fényképekbe. Gyomrom hatalmasat süllyed. Ott ég két évnyi munkám.
Inkább kortyolok egyet a Zimmermann által oly' szívélyesen felajánlott whiskeyből. Mielőtt bármilyen magyarázatot fűzhettem volna a dologhoz, egy lány libben be a képbe. Zalán pedig, kissé részegesen, szó nélkül hagy ott.
- Neked is szia - meglepve konstatálom ugyanis, hogy Hollósi még erre a borzalmas zenére is táncolni kezd. Persze... úgy látszik, ez a lány nem seprűakkrobata, s mégiscsak Zalán esete.
Körülöttem szó szerint tűzokádásba kapcsolnak a jelenlévők, én pedig néha a táncolókat figyelem; fogadások köttetnek, mire nevetnem kell.
- Kizárt dolog, hogy visszacsókol - mondom éppen abban a pillanatban, hogy Altea becsapódik mellém hasonló véleménnyel. - Altea! Szia - mosolyodok el, végre egy ismerős arc. A lány hasonlóan ambíciózus, mint én, s szinte meg sem lepődöm, mikor megöleli Felagundot; sokkal közvetlenebb nálam, de általában megtaláljuk a közös hangot.
- Én sem gondoltam volna, hogy itt fog engem találni bárki - csóválom meg a fejem, majd ismét kortyolok az italból. - Semmi, ami azt illeti, gondoltam, kijövök, hátha utoljára vagyok itt. Még nem biztos, hogy jövőre itt folytatom, bármennyire is szeretném. És veled mi újság? Rég láttalak.
Körülöttünk viszont nem tudom nem meghallani a pletykálást, nevezetesen Agárdit, aki olyan részleteket kotyog el... alaposan felszalad a szemöldököm hallgatva Zalán szerelmi életét, melyre nem biztos, hogy kíváncsi voltam, most mégis megkaptam. De valami nem stimmel; egy srác nevét mondja, mégpedig a fiatalabb Athanaczkovicsét, akinek a testvérével együtt jártam a Mardekárba. Egy srác... aztán Zimmermann... Mi van? Nem hiszem el, Hollósi biztos nem...
Nincs azonban sokáig időm Zalán szexuális irányultságán tanakodni. Ahogy épp feléjük pillantok, úgy látom meg az ominózus csókot. Ezt nem nagyon tudom elhinni...
- Na, ez is új - mondom Alteának címezve, a valószínűleg egyöntetű felhördülés közepette. Szinte már kedvtelenül nézem a párost, azon gondolkozva: lesz pár kérdés, amit Hollósinak szegezhetek, mikor kijött a részeg mámorból.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867395#post867395][b]Hollósi Zalán - 2023.09.23. 12:50[/b][/url]

Vállai rándultak meglepetten, amikor a lélegzetvételét csókba fojtották. Mint aki azt hitte, hogy itt még képes értelmes beszédre, belenyögött a mozzanatba halkan, de hamar belátta, hogy nincs értelme. Beletörődött a helyzetébe, a benne lévő hormonok még arra sem adtak esélyt neki, hogy mérlegeljen. Ajkai engedelmesen nyíltak el és amint rákapott az érzésre, újra bátorság ébredt benne. Szemét lehunyta, nem volt képes megítélni mennyi ideig feledkezett a másikba, de mozdulatai is azt tükrözték, hogy neki nem elég egy pillanat.
 Az alkohol azért ott is éreztette hatását, hogy akármennyire is akarta, nem tudta kikapcsolni az agyát. Az egész helyzet túlságosan ingergazdag volt számára, de még ez sem volt elég neki, így egy ponton félkábán kinyitotta a szemét és kíváncsian pillantott fel, miközben ujjai a lány csípőjére kulcsolódtak, mintha ennél még tudná közelebb engedni magához. Kiszúrta Kornélia kicsit sem józan ábrázatát. Hasonló állapotban volt ő is, ezt már elkönyvelhették. Az őt bámuló rellonos alakulatra siklott a tekintete és megállapodott a lányon, közvetlenül Theodore mellett. Nem ismerte fel, de volt egy tippje már arra vonatkozóan, Ebony miért választotta a fotózást a hobbijának. Talán pont a barátnője? Belemosolygott a csókba, mert szórakoztatta a gondolat, szemöldökét emelte kérdőn Theo-nak, mintha csak választ várna az el nem hangzott teóriára. Kezei mindeközben lejjebb csúsztak, még mielőtt untatni kezdené a lányt a lassuló mozdulataival.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867396#post867396][b]Kárási-Tóth Zsanna - 2023.09.23. 13:29[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867397#post867397][b]Salamon Gréta - 2023.09.23. 13:41[/b][/url]

Az alkoholtól mindig is barátságosabb lettem, sőt, ez talán még a barátságosság fogalmát is súrolta, de ilyen voltam, ez volt belém kódolva, még az is lehet, hogy az apámtól örököltem, akit még csak nem is ismertem. Józanul is szerettem barátkozni, de bizonyos határokat tuti nem léptem volna át, most viszont…valahogy az est hangulata, az elfogyasztott rum és ez a jóképű srác is tehetett arról, hogy kíváncsi legyek a csókjára. Jó, nagy motiváció munkált bennem, hogy jobb kedvre derítsem, de ettől függetlenül is megcsókoltam volna. Igazából át sem gondoltam, hogy jó vagy rossz döntés-e, van-e barátnője, aki lehet hogy történetesen Bella kettő pont nulla, és majd jön, megtép és a tűzre lök. Annyit tudtam róla, hogy levitás, és Zalánnak hívják. És hogy jól csókol, mert hogy ez is kiderült. Meglepően jó volt, bár, egy picit talán kapkodóbb volt a kelleténél. Vagy mohóbb? Magam sem tudnám körbe írni, de egy idő után már szükségét éreztem, hogy szétváljanak ajkaink, s mosolyogva pillantottam fel rá. - Tudtam, nagy játékos vagy Te - nevetve jegyeztem meg, direkt sejtelmesen fűzve hozzá a szavaimat, bármit is értelmezett belőle. Lejjebb kúszó kezeinek éppen csak néhány másodpercet adtam, hogy aztán a Gold Digerre pördüljek egyet, s még egy-két táncmozdulatot tegyek előtte, amikor megakadt a tekintetem a kaján! Pontosabban Dávidon, de ugye Dávid burgerezőben dolgozott, és köztudott, hogy zseniális hamburgerei voltak, még a házibulijukba is hozott belőle, aminek az ízét azóta sem felejtettem.
- Nem tudom, hogy vagy vele, de én farkas éhes vagyok - jegyeztem meg egy mosollyal, aztán gyorsan nyomtam egy puszit a szája szegletébe, s mire kettőt pislogott, már meg is indultam a Jankovits duó felé, közben félúton Korinál megállva még kikaptam kezéből a bacardit, kortyoltam egyet. - Jól csókol a haverod - súgtam oda nevetve, s táncoló mozdulatokkal vettem be a testvérpárt.  - Szép estét Dávid! Mi lapul a szatyrodban? Mond, hogy van sajtos hambi! - közben beugrottam Dorián háta mögé, s rátenyereltem a vállaira. - Mivel fizetett le téged Zsanna? - füléhez hajolva súgtam bele a kérdésemet, mert azért nagyon kíváncsi voltam, hogy mi volt köztük korábban az a kis jópofizás, meg borítékcsere.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867400#post867400][b]Várffy Altea Katalin - 2023.09.23. 13:59[/b][/url]

- Ó, nemár... A szüleid ennyire? Semmi sincs, ami meggyőzné őket?-* valószínűtlen, mekkora szemeket tud mereszteni, de most tényleg meglegyinti, hogy az egyik kedvelt emberét csak úgy elveszítheti. Theo karjára teszi a kezét, nem is igazán realizálva a mozdulatot. Ez annyira igazságtalan! Pont, amikor ki kellett hagynia egy csomó időt.
Persze egyeseknek produkálniuk kell magukat, úgyhogy mielőtt bármi mást mondhatna, felhangzanak a füttyök és hördülések, a fogadás eldőltét jelezve. Alti odanéz, mert most minden fej arra fordul, igy kap egy totált a telitorkos smárolásból. Na pfuj, és akkor ez még szaporodni is fog?, fut át a fején a gondolat, mielőtt evidens undorral elfordítaná a fejét. A katasztrófaturizmus nem az ő műfaja.
- Nyálátömlesztés,- kommentálja, megpróbálva lerázni magáról az imenti látványt. Felnéz Theora, akinek szintén elvette az étvágyát -szomját?- az egesz, s finoman meghúzgálja a ruhaujját. - Ne is törődj velük. Jó, hogy eljöttél és remek a parfümöd,- őszintén mosolyog fel rá, mert tényleg így gondolja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867403#post867403][b]Armand Cedric Felagund - 2023.09.23. 14:40[/b][/url]

Kornélia sztorizgatására eltátja a száját, mert na, ő azért nem ismeri olyan behatóan Zalánt, szóval volt egyfajta képe a srácról, hogy ugyan kamasznak kamasz, de a kicsit visszafogottabb típus. A lány történetei azonban épp az ellenkezőjéről tanúskodnak.
- Naneeee. - Hitetlenkedő hangszínét felfelé görbülő szájszélei húzzák fel.
- Figyelj már, nem lehetne, hogy ennek a Ruenak bemutassatok néhány srácot, akinek megmondom a nevét? Ha biszexuálissá válnak az emberek körülötte, minden meleg srác titkos fegyverévé válhatna.
Iszonyúan tapintatlan, amit mond, de nem igazán gondol bele most, az alkohol teljesen feloldja a nyelvét. Ugyanakkor van rá esély, hogy némileg jobban csomagolva, de ezt a gondolatmenetet józanul is levezette volna.

Aztán elcsattan a csók, és ha éppen nem figyelne, hát most akkor is észrevenné az eseményeket.
- Nyertem! - Egyik kezét a szájához tartja, hogy egy éles füttyentéssel kommentálja a csókot, de a páros annyira belemerül, főleg Zalán, hogy nem nehéz megállapítani: a fogadás második felét pedig elvesztette.
- Oké, Kori, tartozom két tallérral. Emlékeztess legközelebb, hogy ne fogadjak egy srác alacsony "horniness' paramétereire, mert nincs olyan.
A fanyalgó Alti egyszerre aranyos szerinte, annyira tipikusan lányos reakció ez, mindenféle rosszindulat nélkül fogalmazva, Theo meg láthatóan döbbenten figyeli az eseményeket.
- Na, guys, ne legyetek ilyenek. Fiatalság-bolondság, mikor csináljunk olyan dolgokat, amiket megbánunk, ha nem most? - Armand azon túl, hogy minden valószínűség szerint húzni fogja Zalán agyát ezzel, nem lát túlontúl sok problémát a helyzetben. Most mi van? Egy részeg csók. Mintha emberek nem csinálnának ilyesmit az ő korukban szégyenteljesen gyakran - ráadásul ez még ilyen kis ártatlan is volt, Gréta tovább is rebbent másokkal beszélgetni. Ennél ezerszer rosszabb dolgokat is csinálhat valaki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867407#post867407][b]Jankovits Dorián - 2023.09.23. 16:00[/b][/url]

- Most mi rosszat mondtam? - kérdezek vissza. Tényleg nem értem, minek szól ez a gúnyos hangnem Zsannától. Kicsit kalimpálok is a kezemmel, mint aki éppen fejben számolja ennek az egésznek a matematikai képletét, mire ismét megszólalnék.
- Te most... szerinted... jaj, ne csináld már - próbálkozom, de én is érzem, hogy ez nem egy sikeres kísérlet arra, hogy megbékítsem valamiért, amit mondtam. Nem, még mindig nem tudom, melyik szó nem tetszett neki, pedig hulljon ki a hajam, ha megbántani vagy lekoptatni akartam volna. A vajsör azért bezzeg kell, de inkább nem teszem szóvá, mielőtt netán csak még jobban felhúzza magát azon a valamin. Majd később megpróbálok még szóba állni vele. Meglátjuk. Gréta meg közben rácuppan Zalánra, már csak a zenén látok némi javítanivalót, mielőtt vállon veregetném drága haveromat, hogy na így kell ezt, ahelyett, hogy Danversen kesereg. Mondtam én már korábban is, de szerintem nem hitt nekem. Aztán mire elfogy a megmaradt vajsöröm és megírom a kötelező környi üzit Tüncibogárnak arról, hogy nekem is mennyire hiányzik, természetesen kismilliónyi szmájlival körítve, már kissé morcos bátyámmal nézek szembe, ahogy felemelem a fejemet.
- Ugrottál nem? Mondjuk nem csettintésre, hanem kettő... négy üzenetre, meg egy patrónusra, de ne marhulj már, nagydé, inkább csapj bele - közlöm vele feltartva a tenyerem, várva, hogy belecsapjon, aztán végig toljuk a még gyerekkorunkban kidolgozott kézfogást is. Semmi extra, csak pár mozdulat, oda- vissza, ökölpacsi, de azért ebből nem nőttem ki. Minek is tenném?
- Helyezd magad kényelembe, ezt pedig majd megisszuk. Nem tudom, Zalánnak mekkora szüksége lesz rá, most smárolta le Grétát, fél füllel azt is hallottam, hogy Kori elmesélte azt is, amit az Edictum még nem tudott... emlékeztess, hogy ne meséljek neki semmit, amit nem kéne másnak visszahallani, és még fogadtak is valamire, ha minden igaz. Zsanna berágott, mert valamit mondtam, de nem tudom, mit - foglalom össze neki röviden az eddig történteket, a vajsör üvegét meg a táskámba visszacsúsztatva egy mézsört veszek ki abból az adagból, amit ő hozott magával.
- Ja meg volt egy kis tűzijáték is random, de remélem, nem lesz több, mert ha Jolika néni észreveszi, akkor tuti be is jelenti - mondom neki kissé elhúzva a szám, mert sajnos már túlságosan jól ismerjük a nénit, akihez semelyik utca sem tartozik, mégis mindig mindenhol ott van. Basszus, ő Bogolyfalva Kakasija, csak még rosszabb. Nem utánad üvölt, hanem megy és felnyom valahol. Ahányszor megpróbált már feltolni azért, mert a járdán gördeszkázom, és társai, hajaj. Még jó, hogy a legtöbbször csak leintették, én meg legfeljebb anyuéktól hallgattam litániát, hogy tisztelni kell az öregeket, és ne hozzak szégyen a fejükre.
- Gréééta. Gréta, Gréta... mézsört? Dávid érdeme - szólok a lányhoz elmosolyodva, amikor visszatér. Elképzelésem sincs, mit akar, amikor közelebb hajol, de a kérdés hallatán először meglepetten pislogok rá. - Lefiz...jaaa, az ajándékra gondolsz? Egy utalvány a Horcruxba. Ha minden jól megy, az egyetemre megyek tovább, és azt hitte, hogy teljesen oda is költözöm Pécsre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867428#post867428][b]Kósza Lili - 2023.09.23. 23:11[/b][/url]

Jegyzetégetés

Nem voltam az elmúlt években valami nagy tanulásmániás, és sose tartottam ki hosszan a nem kötelező tantárgyaim mellett. Mégis, valahogy felhalmozódtak a barnuló pergamenek az ágyam alatt és már kell a hely a kottáimnak. Így örömmel indultam meg a tópartra, kezemben a jegyzetköteggel.
 Minden megjegyzést és rajzot gondosan lemásoltam róluk, fontos dolog nem vész el. Petrát is elhoztam volna, de anya sajnos elkapott az ajtóban és a tó és tűz egy mondatban való említése meggyőzte, hogy a gitárnak jobb helye van otthon. A papírokat szerencsére időben eldugtam a kabátom alá, így a "sütögetés a tóparton" történet hihető maradt.
 Mikor meglátom az embereket, kicsit meglepődök. Többen vannak mint gondoltam, és második ránézésre olyanok is itt vannak, akikről nem gondoltam volna. Ahogy közelebb érek meghallom a zenét, és öntudatlanul ritmusra lépkedve haladok tovább, talán még fejemet is mozgatom. Csoda, hogy nem megyek neki senkinek amikor beérek a társaság körébe. Vagy mégis? Mintha valaki utánam kiáltana, de lehet csak képzelődöm.
 Szemem körbefuttatom a társaságon, és megakad egy ismerős arcon. Odaintek Nonónak és rá is köszönök, de beszélgetni most nem állok le. Ahogy közeledek a tűzhöz, a tömegben új ismerős arcot látok. Már köszönnék is, mikor észreveszem, hogy Zalán éppen elfoglalt, így inkább nem zavarom, csak folytatom az utam.
 A zene, a tömeg és a hűvös szélen az alkoholszag egy furcsa rituálé képét juttatja, és mire a tűzhöz érek már nagyon is bánom, hogy nem tudtam hozni a gitárt.
 Kis várakozás után a lángok közelébe jutok, és mikor a legfelső lapokat leemelem megszáll az ihlet de annyira erősen, mint még soha. Pszichológia jegyzeteim szomorúan izzanak fel, majd gyorsan felkapja a szél a vékony hamvakat és elrepíti őket az ég felé. A köteg egyre jobban fogy, és minden adaggal új dallamok jutnak eszembe amiket egyre határozottabban dúdolok míg el nem fogynak a lapok. Egy darabig még nézem a lángokat, a pernye-csillagokkal kiegészített eget, aztán felállok és a zenekar zenéjével egy ütemre lépve megindulok visszafelé, a dalszövegen törve a fejemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867431#post867431][b]Lafayette David Saint-Venant - 2023.09.23. 23:30[/b][/url]

Egy ideje már fent terpeszkedik az egyik jó vaskos faágon a világ összes nyugalmával a lelkében. Nem az a jegyzetégetős fajta, ráadásul most a tömegszeretete sem csatlakozott a csendes semmittevéséhez ezidáig- nem mászott le a fáról hát, de jó majom módjára végignézte a lassan összegyűlő emberseregletet, ahogy elkezdtek lazulni, megérkeztek a piák, beindult a csevegés, a buli. Amikor a zsivaly már kezdett alapzajból tényleges hangokká formálódni, idejét látta előhúzni a telefonját, főleg, hogy többen videózható állapotba kerültek végre. Még jó, hogy az iPhone kamerája olyan pazar, hogy a zoomolás se ront a minőségen különösebben.
A videó már pörög pár perce, mikor Zalán bárgyú pofáját végre lencsevégre kaphatja, amint Gréta szájának nyomul. A háttérben Kori és Armand feje is lehet, hogy belelógott sok más emberével együtt, de a fókusz a turbékoló pároson van. Ezen a ponton hallani lehet majd a halk, kutyaszerű rötyögést, ha másnap visszanézik a felvételeket, és egy "Te sunyi varjú..." mormogást - ez nyilván a havernek szól és nagyon lelkes hanglejtésű.
Esélyesen még itt fog gubbasztani úgy tíz-tizenöt percet (vagy többet, ha nem kínálkozik csendes eltűnési lehetőség), hátha történik még valami érdekes, de egy biztos: holnap körbe küldi a groupchatekbe ezt a felvételt. Egyszerűen zseniális!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867439#post867439][b]Stephen Zimmermann - 2023.09.24. 04:33[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867442#post867442][b]Jávor Balázs Zoárd - 2023.09.24. 09:02[/b][/url]

Sötétedés után kénytelen volt a pálcáját használni, ahogy keresztül haladt a fákkal-bokrokkal tarkított övezeten. Annak fénye mutatott neki utat, ahogy haladt egyre előrébb, balján az ásóval. Jövendőmondóktól azt hallotta, hogy másnap eső lesz, így az eltervezetteket egy nappal előrébb hozta. Azonban mire megtalálta az áhított pontot, és beásta volna ásójának fejét a talaj rétegei alá, tűzijátékra lett figyelmes a tó túloldalán. Hirtelen pálcájával is megszűntette a világítást, és teljes sötétségbe borulva pillantott át, fürkészve néhány pillanatig a tábortüzet és a körötte lebzselő fiatalokat. Magában egy kicsit bosszús volt, a franc gondolta volna, hogy ezen az estén kölykök fogják ellepni a Kis Tavacska környékét. Lehet, hogy ez gyakori? Holnap nem jöhet vissza, ezért új időpontot kell találnia, lehetőleg olyat, amikor senki nem mászkál a tó partján.
Az ásót a tértágító bűbájjal megspékelt hátizsákja mélyére csúsztatta, majd sietve hagyta maga mögött a helyet, hogy elnyelje őt az éjszaka.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867451#post867451][b]Theodore Julias Ebony - 2023.09.24. 11:38[/b][/url]

Altea szemei hatalmasra nyílnak, ahogy ellenkezik a szüleim valószínűtlen döntését hallva - keze a karomon landol, mintha ezzel itt tarthatna. Rámosolygok, fejem finoman megcsóválom, mielőtt válaszolnék.
- Már dolgozom rajta, szerintem nem lehetetlen vállalkozás. Elég makacsok tudnak lenni, de egy kis szerencsével jövőre is jövök... de azért semmi sem biztos még. - Közlöm a félig rossz hírt, fejemet ingatva kissé, majd ismét iszok a whiskeyből. Kár lenne itthagyni ezt az iskolát, még akkor is, ha jóval kevesebbet tanultam itt, mint az eddigiekben. Altea társasága sem utolsó ebben a kérdésben, mint ahogy sok más egyéb is ideköt, ugye.
A füttyögést Hollósi mintha egyáltalán nem bánná. Sőt - Altea érintésétől kísérve mintha egyenesen felém pillantana, mintha felvonná a szemöldökét. Tekintetem unottból zavarodottá válik, ahogy a lánnyal smároló, mosolygó, felvont szemöldökű, részeg Zalánt figyelem. Mintha csak felhívás lenne keringőre, de mire is pontosan? Altea itt áll mellettem, ám épp pár perccel ezelőtt tudtam meg nem mellékes információkat a levitásról. Felagund szavai jutnak el hozzám erről a bizonyos Autumn Rueról, akiről még életemben nem hallottam - egy fogadást én is elvesztettem. Kék tekintetem a táncoló pároson ragad, Zalán szemében valami mintha még messziről is csillanna, Altea pedig épp ezt a pillanatot választja, hogy meghúzza ingujjamat, és a parfümöm dícsérje, amiből alig van rajtam épp egy leheletnyi. Merlin borogass...
Miért is lettem tulajdonképpen ideges? Túl sok az inger. A mugli zene is dübörög a fülemben. Mit is mondott Altea? Lehunyom a szemem egy pár pillanatra.
- Ó, tényleg tetszik? Köszönöm - pillantok le rá végül egy mosoly kíséretében. - Igaz, úgyis hamarosan bűzleni fogok a füsttől, szóval...
Meg hát... én magam is füstölgök. Mi a francot jelentett ez mégis? Pontosan mit képzelt emögé Hollósi?
- Igen, én is örülök. - Mosolyom változatlan, egyébként valahol őszinte is, mert a lánnyal beszélgetni szeretek, csak ez a madár ékeskedik itt kölcsön tollakkal. - Te ismered egyébként? Az előbb nagyon úgy tűnt - vetem fel a kérdést csak úgy félvállról, mert Altea korábbi kommentárja okot ad a gyanakvásra.
Felagund unszolására csak elhúzom a szám egy kissé, mint ösztönös reakció, miközben körbefuttatom tekintetem a tömegen. Zsanna integetését kapom el, így viszonzom is a gesztust egy apró intéssel, majd hamarosan már beúszik a képbe a Zalánt otthagyó lány is. Tekintetem ismét a srácon.
- Na, ennyi volt a műsor, úgy néz ki - jegyzem meg a lánynak. Ez a zene borzalmas. Tényleg rettenetes. Nem ilyesmire szoktam táncolni, mikor szoktam egyáltalán. Alteára nézek, egy pillanatig azt kívánva, bárcsak mégis a legilimencia mellett is letettem volna voksom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867457#post867457][b]Hollósi Zalán - 2023.09.24. 13:29[/b][/url]

Ha nem szakadnak el tőle, eszébe nem jutott volna leállítani magát. Még úgy sem, hogy a többiek gunyoros vagy épp bíztató füttyögésével vegyült a társaság kedélyes zsibongása. Visszatért arcára az elégedett félmosoly, sokkal őszintébb volt, mint azelőtt. Még kihasználta, hogy lophat egy utolsó, játékosabb csókot, aztán csak egy darabig indult meg vele együtt Jankovitsék felé, hogy keressen magának valami kevésbé töményet. Mikor már megkaparintott egy üveg mézsört, búcsúképp finoman végigszántott ujjaival a lány arcán. Valahogy muszáj volt éreztetnie vele, hogy nem bunkóságból hagyja ott. Ez is inkább csak a saját lelkiismeretén segített. Doriánra ezzel ellentétben annál szélesebben vigyorgott rá, hiszen a patrónusa célba ért, majd még mindig mámortól ittasan vonult vissza a társasághoz, akiket az előbb otthagyott.
 Érdeklődve méregette Kori mellől Armandot, akinek ismét egy tüzijáték fénylett a kezében, aztán lefagyott kicsit, mikor Theodore beazonosíthatatlan ábrázatára siklott a tekintete.
 - Mi az, nem neked lett kikészítve? - próbálta felvenni a fonalat és kérdőn a tüzijátékra mutatott. Talán még Theo is tépelődik rajta, hogy mit suttogjon bele. - Vagy esetleg neked? - siklott tovább ujja az ismeretlen lány felé és jelentőségteljes mosoly húzódott ajkaira, ahogy végigmérte a párost. Lehet, hogy kicsit lassítania kell az ivászattal, mert már gyorsabban beszélt, mint ahogy jöttek neki a gondolatok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867458#post867458][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.09.24. 13:49[/b][/url]

X Kinézet X ORAL HEX - bludnymph X égjenmind X bbguyzjóvoltezabanda X meme

Szemöldökét felvonva pillantott oldalra a rellonosra, akinek furcsa kérdéseit egy pillanatig nem tudta mire vélni. Rue, mint titkos fegyver?
- Jaj, Rue nagyon csinos! Ne gondolj rá úgy, hogy a fiúkat bemelegíti! Szimplán Zalán volt gyökérkefe és ezért történt, ami történt! - próbálta menteni a menthetőt, számára úgy tűnt összezavarta Armandot, pedig nem volt célja senkit félrevezetni.
- Áh, tartsd meg a tallérod! Inkább igyál velem, te vagy a legújabb cimbim, erre pedig inni kell! - megemelte kapott rumos üvegét, de a műsorozó párocska női tagja akkor kapta ki Kori kezéből, ő pedig hitetlenkedve nézett a távolodó üveg után. Legörbült az ajka, pedig még szerette volna kínálgatni - Tudod mit? Legyen inkább a Trollod helyette. Az nagyon menő volt - Armand felé tartotta poharát és fejben fontolgatta már, hogy ezután lehet lassítania kellene a töménnyel. A piros lámpája réges-rég felvillant. Nem kellene alkoholmérgezésben kidőlnie.
Zalán megjelenésével széles mosoly húzódott orra alatt, még Aladár is integetett a levitásnak Kornélia mögül. - Haliii! Na, visszatértél köreinkbe? Nem is mondtad, hogy tudsz táncolni, te csicska!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867460#post867460][b]Várffy Altea Katalin - 2023.09.24. 14:23[/b][/url]

- A magyar azt tartja, hogy szépre száll. Ismerek szagtalanító-bűbájt, ha nagyon zavar,-* ajánlja fel egy kis nevetés mellett, mert pontosan tudja, milyen rémes, amikor az ember hajába, ruháiba beleivódik az ilyen. Mondjuk általában a bájitalfőzés és nem a tábortűz füstje okozza. Próbálja valahogy felvidítani, ha esetleg tényleg ez lenne az egyik utolsó este, amit velük tölthet.
- Nem, de akaratlan tanúja lettem valaminek, amit biztosan nem szeretne megosztani másokkal,- szándékosan fogalmaz így, mert bármi is Zalán titka, azért nem kürtölte szét a látottakat. Persze, kicsit úgy hangzik, mintha rányitott volna zuhanyzás közben vagy valami hasonlóan kínos, amit nem fognak feszegetni.
Minden naivitása mellett - talán kicsiFela hatása miatt - felpiszkálja a gyanúját az, mennyire gyakran rebben vissza Ebony tekintete. A lány távozása után is, meg a kérdés, a megjegyzések... Ismeri Zalánt? Logikus lenne, hogy ne egy vadidegen váltsa ki azt a savanyú képet, amit az imént vágott.  
- Morgananak hála,-Biccent, megkönnyebbülve. Theo nézése kicsit bizonytalan, mint aki kérdést fontolgat magában - Alti már épp nyitná a száját, hogy kíváncsiskodjon, amikor lépteket hall a háta mögül. Irritáltan lehunyódik a szeme egy pillanatra, aztán nyugalmat erőltet magára (Armand és Theo előtt beégni gáz, meg túl sok a szemtanú), mielőtt megfordulna. Jó, hogy csak tűzfény van és sminkelt, mert különben túl látványos lenne az, amint Zalán mosolyára megrándul a szája széle. Tarlásznyaló.
- Kicsoda a barátod?-* pillog fel enyhe zavarral a mellette álló Theora, épp' csak nem karolva bele. Az, ahogy az imént végigmérték kettejüket, gusztustalan, bár nem lepi meg. A felszín alatt fortyog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867461#post867461][b]Salamon Gréta - 2023.09.24. 14:43[/b][/url]

- Mostantól csak mosolyogni lássalak - jegyeztem meg Zalánnak egy mosollyal, aki még végig simított az arcomon, mielőtt sarkon fordult a rabolt mézsörrel. A kis hamis, hát hol volt ez a srác eddig? Közben nekem is fel lett kínálva a finom ital, szemeim fel is csillantak, s az idősebb Jankovits-ra futott a pillantásom.  - Dávid, mondtam már, hogy imádlak? - szemtelen mosolyt villantottam az eridonos srácra, ennek még mindig köze volt ahhoz, hogy imádtam a burgereit, és a mézsörért is járt neki a dicséret. Közben ki is kaptam egy üveggel Dorián kezéből, szavak helyett ezzel jelezve, hogy bizony kérek, s már kortyoltam is a habzó italt, mely kellemes volt a rum után.
- Áh, szóval ajándék, halljuk csak a piszkos részleteket - immár nevetve gondoltam egyet, és mivel szűkös volt a hely a két srác mellett, belehuppantam Dorián ölébe, s felé fordulva, jobbomat a nyaka köré fonva kapaszkodtam, miközben balomban tartottam a sörösüveget.
- Várj csak, elmész? Erről nem is meséltél  - biggyesztettem le a szám szélét, nem mintha olyan sokszor cseverésztünk volna egymással, de azért a Vérnyulas estén felhozhatta volna ezt a témát is, ahelyett, hogy elcsábított.
- Én nem hoztam ajándékot - jegyeztem meg
- De azért nekem is fogsz hiányozni - azzal a lendülettel meg is öleltem őt, s pechemre így egy kis sör is kilöttyent az üvegemből, Dorián vállára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867462#post867462][b]Armand Cedric Felagund - 2023.09.24. 15:21[/b][/url]

Kori élénksége és lelkesedése abszolút ragadós, pedig azért Armandnak sem kell a szomszédba mennie hasonló túlajdonságokért.
- Á. Kár. - Semmi rosszindulat nem dolgozott benne a kijelentéssel, még ha bárdolatlan is volt. Ami azt illeti, tényleg örülne valakinek, aki ilyesmi különleges képességgel van elruházva. - Nagyon unalmas már az x-edik szerencsétlen helyes heteró srácot crusholni a távolból.
És nem csak magyarázatot, hanem torokégetőt is ad a lánynak természetesen, akinek a kezében úgy cserélődnek az üvegek, mint ahogy a váltónál adják egymásnak tovább a stafétát a versenyzők.
- Kérése számomra parancs. - Szabad kezével színpadias csuklómozdulatokat tesz, ahogy ültében meghajol az eridonos felé. És azt este további részében eleget is tesz neki, a torokégető hamar elfogy, ahogy Alti bájitalainak egy részét is felhasználja, ahogy a jegyzetektől lángoló bonefire-t megszínezi egyikkel-másikkal kékre, élénkpirosra, sárgára és zöldre.
Még a tüzijáték sem utoljára sül el, merthogy Lafayette egyszer csak azt látja a fán maga előtt, ahogy egy miniatűr kis illogó felirat pár méterrel előtte szétpukkan: "Peek-A-Boo" - veheti ki a betűk egymásutánjából. Csakhogy aztán Armand koornálatlanul, ekkorra már össze-összecsúszó szavakkal igyekszik instruálni a levitást abban, hogyan is kéne lemászni a fáról. Merthogy említettem, hogy csóró fennragadt? Na igen.
Némi "gyere gyere állj-gyere gyere állj" quality utasítás után további pontos segítséget is hajlandó nyújtani, minthogy "fogd meg azt az ágat jobbra". Hogy a húsz ágból melyikre gondolt, csak a jó isten tudja. Így telik az este nagy része  számára, mindenkivel beszélget, mindenkivel iszik és viccelődik, aki csak úgy érzi, hogy becsatlakozna mellé, egész addig, míg el nem jut arra a pontra, hogy alig elismerhető írásképpel és csupa félregépeléssel, de ír egy üzenetet a bátyjának, hogy kéne egy kis segítség, mert nem igen tud ráállni a lábaira.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867466#post867466][b]Podlovics Yulia Lenke - 2023.09.24. 19:40[/b][/url]

Értékeli, hogy barátnője így örül neki. Lenne is sértődés, ha nem tenné! Mondjuk az is igaz, hogy nem sokáig tart a nagy öröm, mert rögtön ott is hagyja őket kettesben Lacával. Nevetve fogadja a fiú puszijait, ám a mosoly aztán lankad, ahogy Zsanna után néz. Ráadásul egy srác miatt vonult el. Na szép.
Laca poénja viszont visszahozza a rellonos mosolyát, halkan még el is neveti magát.
- Igazából fogalmam sincs. - Közben megvizsgálja a kezében tartott kólás üveget, majd nevetve néz fel ismét újdonsült haverjára. - Valaki csak úgy a kezembe nyomta. Ezt hogy csináltad amúgy? - utal a hangra. Régen nem lepik meg a varázsvilág trükkjei, hiszen teljes családja mágusokból áll. Csupán kíváncsi, pontosan mi is lapul az eridonos srác tarsolyában.
- Nem! - jelenti ki határozottan, még baljának mutatóujját is felemeli, amolyan fenyegetésként. - Lenkének inkább. Lencsunak csak Zsazsa hívhat. - Régen megegyeztek, hogy ezek a becenevek kizárólag egymás között használhatók. Lenke nem is tudná elviselni mástól. - De mondhatjuk, hogy az - felel nevetve a következő kérdésre is. Azt persze be nem ismerné soha, hogy fordított esetben a Podlovics lány mellett is veszélyes élni.
- Van nálam elrontott bájital recept, egy oldal firka LLG-ről, meg melodimágia jegyzetek. - Maga elé húzza hátizsákját és úgy kutat benne, hogy Laca is könnyen belenézhessen. Nincs benne semmi titkos.
Aztán Zsanna is visszatér hozzájuk végre. Kap is egy szúrós pillantást Lenkétől. Ám a szikrát a szemében hamar el is üldözi, hogy eridonos barátnője feléjük tartja Dorián táskáját.
- Még szép! - Csillogó szemekkel nyúl a táskába, hogy ráfogjon egy üveg vajsörre. Kóstolta már, az íze nem lesz új, csupán az élmény, hogy ezúttal egy teljes üveg jut, csak neki.
A smároló pár felé mutat, mikor Zsanna felhívja rájuk a figyelmét. Barátnője kommentjére fel is nevet, utána viszont nem szentel túl sok figyelmet iskolatársainak. Had élvezzék egymás társaságát. Titkon persze vágyik rá, hogy valamikor ő is hasonló helyzetbe keveredhessen, és meglegyen az az ikonikus első csók.
- Égjenek a jegyzetek aztán táncolhatunk. - Le is rakja táskáját a földre, mellé pedig a vajsört, hogy - amint a selfie elkészült - kihalássza jegyzeteit és a tűz mellé lépjen.
Pont sikerül befurakodnia két háztársa között, s ha barátai is megtalálták, velük együtt be is dobja jegyzeteit a lángok közé. Egy darabig nézi, ahogy a papírok széle pörkölődik majd elég, majd a két eridonost kézen fogva húzza őket kijjebb a tömegből, hogy legyen helyük táncolni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867471#post867471][b]Kósza Lili - 2023.09.24. 20:58[/b][/url]

Jegyzetégetés

Az érkező bármennyire óvatos volt is, meglepett a megszólítással, így a lapok amik épp a kezemben voltak megálltak félúton a tűz felé. Még a szójátékot sem sikerül felfognom a hirtelen hang okozta "megrázkódtatástól", csak jóval később jut eszembe.
- Oh, szia! Csak itt ültem - mondom megszeppenve, ahogy felnézek az ismerős alakra. A neve nem jut eszembe hirtelen, de mielőtt megkérdezhetném megérzem, hogy a kezemben meggyulladtak a pergamenek, úgyhogy gyorsan bedobom őket a lángok közé.
 A hirtelen válaszomon sincs időm megbotránkozni már, ahogy a kérdést sem dolgozom fel teljesen mikor rávágom a választ.
- Persze! - Az utolsó hang után értettem meg mire mondtam igent. Na nem mintha megbántam volna, csak nem bánnám ha legközelebb a szám bevárná az agyamat, ha döntéshozásoról van szó. Talán azt hitte csak a fejemben játszott történettel van dolga? Nem tudom. Kicsit késve térek teljesen magamhoz a tűz bámulásából, így csak most gondolkodom el azon, hogy vajon honnan hallott rólam. Mondjuk ha jót, akkor talán nem kell rajta aggódnom.
- Várj, ez kicsit hirtelen volt - zavartan nevetve próbálok egy értelmesebb választ összekaparni, de ahogy a meglepődés helyét átveszi az izgatottság, ez nem egyszerű. Itt a nagy alkalom, hogy elhelyezkedjek, vagy legalábbis kipróbáljam magamat a szakmában!
- Milyen bandáról van szó? Hányan vannak benne? Ne haragudj, épp máshol jártam fejben - mentegetőzőm remélve, hogy a dallam nem fog elveszni, és hogy nem tart teljesen bunkónak. Ekkor ugrik be a neve, és a felfedezés öröme bizonyára kiül az arcomra miközben várom a válaszát az utolsó pár jegyzetemmel a kezemben. Aztán az is rémleni kezd, hogy biztos hallanom kellett volna már a zenekarról, így többszörösen kívánom, bár elsüllyednék a föld alá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867476#post867476][b]Stephen Zimmermann - 2023.09.25. 01:54[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867512#post867512][b]Theodore Julias Ebony - 2023.09.26. 00:10[/b][/url]

- Szépre? - Mosolygok rá, ám kissé összeszaladnak szemöldökeim, lassan értve csupán meg, hogy egy szólásra utalhat. - Lehet, hogy élek majd vele - bár ha kutatnék az emlékezetemben, lehet, hogy nekem is eszembe jutna a kellő ige, ám Altea nevetése felold annyira, hogy viszonozzam azt.
Mosolyom azonban hamar enyhül, mikor a lány egy titkot emleget, vagy legalábbis valamit, amire Zalán nem biztos, hogy büszke lenne. Mintha a zene és a lángok tánca okozta árnyékok egy kissé lelassulnának körülöttem, ahogy igyekszem ismételten átgondolni a lehetőségeket, miközben a környezetünk parádézik, tűzijátékot durrogtat és miegymás. Ha eddig Hollósin is volt a tekintetem, most nagyon is a mellettem lévő rellonosra siklik, hogy arckifejezését is szemügyre vehessem. Ha ez az, amire gondolok... de hát akkora balszerencsém nem lehet, nem igaz? Ugye? Mégis milyen titkai vannak még Hollósinak? Az üvegcsén kívül más is van, vagy ez csak valamilyen kamaszkín?
- Jesszusom, el sem akarom képzelni - csóválom a fejem. - Jól vagy azért? - Kérdem némiképp viccelődve, hogy elüssem a beszélgetést; de azért mégis reménykedek, hogy valamit ki tudok belőle szedni még ezzel kapcsolatban. Talán óvatosabbnak kellene lennem nekem is?
A lány, aki az imént még Zalánnal volt elfoglalva, máris egy másik srác ölében ül, mások pedig táncra perdülnek; már épp fontolóra venném, hogy egy-egy kósza gondolatom a valóságba ültessem, mikor megjelenik a jómadár, hogy elvehesse esélyem a megszólalásra. Részeges mutogatása, lassan artikulálatlanná váló beszéde immár majdnem visszatetszést kelt bennem, holott az előbb még jól szórakoztam rajta. Altea szavai azonban szinte azonnal ki is zökkentenek ebből az állapotból, hiszen most árulta el, hogy ismeri a levitást, ám a nekem szegezett kérdése nem erre utal. Nem kedvelheti. Ahogy azonban a srác végignéz rajtunk, úgy vonom fel a szemöldököm, mert azt a pillantást én sem köszönöm meg, főleg nem az előbbi után.
- Tudod, Zalán, az előbb mesélt róla Agárdi Kornélia - mártom be a szintén kissé ittas eridonost, aki szintén üdvözli Zalánt köreinkben; még az említett felé is emelem a poharam, ha meghallaná a nevét. - Nem is tudtam, hogy így halmozod az élvezeteket, Hollósi. Nem ilyennek ismerlek - csóválom kissé a fejem, majd végre a rellonosra pillantok.
- Táncolunk? - Teszem fel a költői kérdést, s még a kezem is nyújtom felkérésre, még akkor is, ha a zene nem épp az a kategória, amire ez a mozdulat értelmezhető lenne. - Hagyjuk Zalánt, hadd ismerje meg ő is a saját szerelmi életét itt a társaságban.
Így pedig, ha a lány hagyja, arrébb is vezetem, elhaladva a gramofon mellett, hogy végre valami kellemesebb zenét intézzek, mint az előbbiek; táncolni erre is lehet, de inkább swing, vagy valami ahhoz hasonló, mintsem... ez az akármi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867513#post867513][b]Hollósi Zalán - 2023.09.26. 11:36[/b][/url]

Szavai elakadtak, amikor a lány felé fordult. Zavarba jött a csinos arc látványától, így hamar le is eresztette a kezét. Most Theo ábrázatáról az értetlenség az ő vonásaira vándorolt át. Persze, hogy nem ismeri őt, hiszen nem mondhatnák el egymásról, hogy barátok lennének. Ha nem lenne közös a látomásuk utáni tudásszomj, valószínűleg sosem álltak volna szóba egymással. És ha mégis annak mondhatnák magukat, miért foglalkoztatja ez Ebonyt?
 - Merlinre, mint akinek pálcát dugtak volna fel. Mit érdekel téged, mit csinálok? - tört fel belőle váratlan őszinteséggel a kérdés. Bár józanul is hasonlóképp tett volna, de biztos, hogy jobban megválogatta volna a szavait.
 Pont akkor durrant Armand újabb tüzijátéka, választ adva az előbbi kérdésére. Kicsit azért megijedt, hogy a mellettük lévő fára célzott vele, de betudta annak, hogy már a rellonos is ivott valamennyit.
 Ha már épp a tüzijáték forrására tekintett, elkerülhetetlen volt utána a számonkérő pillantás Kori irányába. Mit pletykált már megint össze?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867521#post867521][b]Várffy Altea Katalin - 2023.09.26. 13:56[/b][/url]

- Ah, tudok magamra vigyázni. De róla nem mondanám ugyanezt,-* máskor elfintorodna, most azonban van annyi lélekjelenléte, hogy csak lebiggyessze a száját kicsit. Általában, ha nagyon nem szeretne lebukni, féligazságokra támaszkodik, s most is ezt választja.
Nem volt benne biztos, mihez kezdjen a helyzettel - azonban a terelőütőt megszégyenítő bunkóság két dologban erősíti meg: még mindig zsigerből utálja a srácot és Zalán túl részeg ahhoz, hogy felismerje. Vagy azt hiszi, hogy a lány már elfelejtette a találkozásukat a gyengélkedőn, de kit érdekel a pontos ok.
Összerezzen a durranásra, aztán felpillant erre az istenverte zsiráfra, a szállingózó konfettit látva a háttérben új ötlet fogan meg a fejében. Zalán épp másfelé figyel, így odalép, felnyújtózva egyik kezével az arca irányába.
- Konfetti,- hazudja ártatlan arccal, ha Zalánnak van egyáltalán ellenvetése az ellen, hogy ujjai a halántékát megcirógatva a hajába siklanak pár pillanatra. A másik keze - mintha magassarkúban nehéz lenne megtartani az egyensúlyát - megtámaszkodik a srác vállán, hogy ne tudjon hirtelen elugrani. Ahelyett azonban, hogy a beharangozott papírt felmutatná vagy eldobná, háttal Theonak, ám Zalán látóterét szinte teljesen kitöltve húzza maga elé a kezét. Távolról nehezen kivehető, a Levitás azonban tisztán látja, amint egy pillanatra keze megáll orra előtt, s lassú levegőt vesz, végig a srác szemébe nézve.
- Mmmm,-az undort enyhíti az elégedettség, amint a különféle szagok alatt megleli azt, amit keresett. Bűzlik a mákonybabtól.* - Olyan sápadt vagy közelről. Alszol rendesen? Lehet, szólni kellene a gyógyítónak.- Megpaskolja a vállát, már-már aggodalmasan, de az arcán teljesen ellentétes kifejezés ül, amint hátrál egy-két lépést. Aztán a fenyegetés eltűnik, amint Theohoz fordul, széles mosolyt villantva.
- Ezer örömmel!-*S már ott sincs, követi a srácot a gramofon felé, útközben feltűnésmentesen szoknyájába törölve az ujjait. Pfuj. PFUJ. De megérte. - Mi a kedvenc táncod?-*kérdezi, mert a mugli dolgokról csak töredékes, zagyva ismeretei vannak - ez a zene tök jó, csak épp el nem tudná képzelni, hogy táncolnak rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867526#post867526][b]Theodore Julias Ebony - 2023.09.26. 16:09[/b][/url]

Altea válasza jól kezdődik, bólogatok is neki - ám a mosolyom hamar hervad le kissé, mikor folytatja, s fagy az arcomra egy pillanatig. Altea tudja. Szinte biztos. Lehetetlen, hogy másra gondoljon. Gyomrom görcsbe áll, ahogy bólintok, igyekezve fenntartani a görbületet ajkaimon.
- Hogy is tudna? Kamasz - válaszolom az első dolgot, ami eszembe jut. Mintha én nem lennék még fiatalabb is Hollósinál; de ez most a legkevésbé sem érdekel, nem kell feltétlenül logikusnak lennie annak, amit mondok. Csak mondjak valamit, ami nem gyanús.
A levitás jelenléte és felcsattanása egyáltalán nem segít az ügyön, mert csak elborul az agyam tőle. Komolyan mondom... Fejemet megcsóválva nyitom válaszra a szám.
- Nyugodj már meg, Hollósi. Mi van, az alkohol a fejedbe szállt? Chill out, dude. - Mondom a legkevésbé sem nyugodtan. Mint ahogy azt megszokhattuk, Zalán kiszipolyozza belőlem az összes nyugalmam, hogy jól felcseszhesse az agyam. - Engem nem érdekel, mit csinálsz szabadidőben, alig ismerlek.
Hiszen Altea is itt áll mellettünk. És ha igaz a teóriám, és ő tudja, mi a titok, abban az esetben én Zalánt csak hírből, és onnan sem túl jól ismerem. Korrepetálom bűbájtanból, vagy akármilyen fedősztori megteszi. De nem ismerem.
Altea viszont ismeri. Nagyon is ismeri. Közelebb lép hozzá, én pedig csak nézem, ahogy ujjai Zalán hajába futnak, s ezzel egyidőben visszatarthatatlanul kiül arcomra a döbbenet. Lassított felvételként figyelem, ahogy a lány karja Zalán vállára siklik, hogy ott megtámaszkodhasson, s elképedve emelem tekintetem a levitás arcára.
Gyomrom liftezik Várffy szavaira, melyeket mintha egyáltalán nem igyekezne titkolni. Kék íriszeimen tükröződik a lángok játéka, s mellette valamiféle dühvel elegyedő félelem is megcsillan. Jobbhíján Hollósi tekintetét kutatom, próbálok választ találni az ezer felmerülő kérdésre. Az már biztos, hogy a lány tudja. De mi van ezzel a kettővel? Mi a történet köztük? Zalán miért nem mondja el, ha beavat valakit? Zalán tudja, hogy Altea tudja? Rólam tud a rellonos? És legfőképp - mi ez a hajsimítás már megint, amit az imént láttam?!
Váratlanul ér Altea megperdülése, így próbálom elrendezni arcvonásaim, hogy elképedt, gondterhelt, ijedt és dühös helyett kellemesen értetlen, de kellőképp magabiztos és jókedélyű hatást keltsek. Ajkaimra ismét mosoly húzódik, amikor felkínált kezem elfogadják.
- Remek - válaszolom a lánynak. Ahogy elfordulunk, hogy elinduljunk a táncolók felé, még megpróbálom elkapni Zalán pillantását, egy amolyan bazdmeggel vegyes "fegyelmezd magad, mert nem értem, mi történt" szemmelveréssel illetem. Igazság szerint akkor is, ha nem néz rám. Ezt még megbeszéljük, süt a pillantásomból. Hamarabb, mint ő azt szeretné.
- A kedvenc táncom? - Próbálom felvenni a beszélgetés fonalát, s még oldalra is döntöm a fejem, ahogy elgondolkozom a válaszon. Túl sok az inger. - Alapvetően nem ilyesmikre szoktam. Keringő, például, abban egész jó vagyok. - Mosolygok le rá, ahogy odaérünk a parkettnak kinevezett partrészre. - De ez sem rossz. Táncoltál már ilyesmire? - Kérdem, s ezzel a lendülettel meg is fogom a kezét, hogy ritmusra meg is pördíthessem, ha engedi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867528#post867528][b]Hollósi Zalán - 2023.09.26. 19:50[/b][/url]

Kénytelen volt megint visszafordulni, mikor Theo visszaugatott neki. Már a nyelve hegyén volt a replika, miszerint kettejük közül magát tartja kivételesen nyugodtabbnak, mikor aztán hozzáértek. Mint akit megigéztek, ajkai elnyíltak a hűvös ujjaktól, de hang most sem akaródzott feltörni belőle. A negédes pillantás elhallgattatta, mielőtt visszakérdezhetett volna, értetlenül  bámult le a lányra. Szavai lassan jutottak el a tudatáig, még akkor is dermedten állt ott, mikor a páros továbbállt. Előbb tátogott el Ebonynak egy "mibajodvan"-t, minthogy koppant volna neki, ki volt az a lány. Száját úgy tátotta el, mintha most szóltak volna neki, hogy azt a jegyzetét dobta az imént tűrze, amiből holnap még vizsgát kéne írnia. Hajába kapkodva túrt bele, mintha attól tartana, hogy a rellonos házisárkány belekent valami mérgezőt. Rohadtul remélte, hogy rosszul tippelt és nem ez a csaj Theodore barátnője.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867533#post867533][b]Fekete Nonó - 2023.09.27. 09:11[/b][/url]

Észre veszem Lilit. És sajnos egy nem kívánatos személyt is. Stephen… Hirtelen aggodalom üt ki az arcomra. Körülnézek, merre menekülhetnék. De késő…
– De. – Válaszolok tömören. Reménykedem, hogy nem szedi le a fejemet. Miért pont most kell össze futnom Stephennel…
– És ezt el is kellene hinnem? Bár mondjuk már nincsen semmi okod arra, hogy utálj. Mert megadtam a tartozásom. – Mondom neki gúnyosan. Bár lehet vigyázni kéne az ilyen mondatokkal.
– De… Nagyon szeretek bulizni. Csak éppen a megfelelő társaság nincs meg. Meg valahogy nem úgy jöttem, hogy majd jót bulizók. De talán azt kéne tenni. – Elmosolyodom.
– Viszont én(másokkal ellentétben) nem azért jöttem ki, hogy nagy nehezen megírt jegyzeteket csak úgy elégessek. Szóval, csak az érdeklődés vezetett. – Gondoltam jobb tisztázni.
– És te Stephen milyen céllal jöttél ki? – Kérdezem a srácot. Most Lilihez fordulok.
– És te Lili? Veled mizu? Régen beszéltünk. – Kérdezem Lilit.
Lepillantok a lobogó tűzre. Néhány jegyzet már szénné égett ezzel is nagyobbítva a tűzet. Kiráz a hideg.
– Szerintetek ennél nagyobb lesz a tűz? – Kérdezem a többieket. A kezemet a tűz felé tartom, hogy melegedjen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867536#post867536][b]Stephen Zimmermann - 2023.09.27. 13:32[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867607#post867607][b]Kósza Lili - 2023.09.27. 22:50[/b][/url]

Jegyzetégetés

Megértem meglepődését, én sem tudnám feltétlenül hova tenni ha valaki ilyen gyorsan válaszolna. Bár a mosoly részben megnyugtat, kutató pillantására igyekszem összeszedni magam. Nem hiányzik, hogy rossz benyomást tegyek rá így rögtön az elején. Még a végén visszavonja az ajánlatot...
 Szerencsére most sincs lehetőségem túlgondolni a helyzetet, a magyarázat teljesen eloszlatja ezt a kételyemet.
- Jól hangzik! A faluban lakom, könnyen be tudok menni, ha próba van - az utolsó részt félig csak magamnak jegyeztem meg, lehet Stephen nem is hallotta. Már csak az izgatottság látszik az arcomon, bár a dallamot is igyekszem megőrizni közben. Ha friss, akkor már értem miért nem hallottam róla. Legalább könnyebb lesz beilleszkedni a többiek közé.
 Megjegyzésére elmosolyodom, bár kicsit kínosan. Ez viszont második mondatára átvált őszinte vidám mosollyá. Vajon legillimentor?
- Jaj, nagyon köszönöm - mondom hálásan és átveszem a tollat. Az egyik elsőéves LLG jegyzetemre le is firkantom a hangokat majd gondosan összehajtogatom és zsebrevágom. A dalszövegen majd otthon dolgozom, így legalább teljesen itt tudok lenni fejben, és ez meg is látszik. - Teljesen elragadott a tűz, az ég, meg úgy minden - magyarázom végre a helyzetet.
- Nagyon szívesen csatlakozom! - bólintással támasztom alá - Mikor lesz a legközelebbi próba? - már tudatosan csapok a közepébe. Alig várom, hogy találkozzak a többiekkel.
- Mindenképpen, köszönöm a lehetőséget - megeresztek egy széles mosolyt - Tényleg? - most először nézek Zalánék felé jobban. Bár viszonylag sötét van a tűzhöz képest, kis hunyorgás után felismerem a háztársamat. - Aha! - Egyszerre reagálok a történetre és a saját gondolatomra, miszerint tök jó, hogy 2/5-ét már ismerem a bandának, legalább egy kicsit.
 Nem hittem volna, hogy egy egyszerű tábortüzezés ilyen jól tud elsülni, de nem panaszkodok. Erősen visszafogom magam, hogy elárasszam a fiút kérdésekkel; néhányat felteszek, de felét se annak ami eszembe jut. Aztán egy megtöri a láncot.
 A zene stílusa befolyásolja a melodimágia hatását? Törött lámpák, felborult állványok képe ugrik a szemem elé, de tekintetem csak egy pillanatra válik aggodalmassá, aztán megnyugtatom magamat; sokszor zenéltem anélkül, hogy bármi történt volna, és amúgy is, megtanulom irányítani. Azért Hubát meg fogom kérdezni, biztos ami biztos.
 Egyelőre nem tudom elmondjam-e Stephennek ezt a "kis apróságot", és Nonó érkezése miatt nem is foglalkozom most vele. Talán majd kicsit később.
- Szép estét Nonó! - nem tudom mi történt kettejük közt, de valamennyi feszültséget éreztem a levegőben. Aztán ki tudja, lehet csak beképzeltem. Mindenesetre megvárom, míg a fiú válaszol, addig pedig a maradék pár lapot is a lángoknak adom. Nonó szavai nem keltenek bennem bűntudatot; részben mert nem figyelek teljesen, meg amúgy is. A legnagyobb energia az nem a jegyzetek leírása volt, hanem az őket körbevevő dalszövegek, hangjegyek meg firkák gondos kidolgozása.
 Mikor már égnek a lapok, felnézek a tűzből.
- Nagyon sok minden történt, most azért jöttem, hogy kicsit pihenjek. Majd mesélek! Amúgy minden rendben, sikerültek a vizsgáim, bár egy hajszálon múlt - jobban örülök a továbbjutásnak, mint szégyenkezek azon a hajszálon.
- Veled mi a helyzet? Hogy mentek a vizsgák? - egyelőre nem kérdezek rá, hogy mi történt kettejük közt és lehet, hogy nem is fogok. Ha igen, akkor is csak négyszemközt, nem szeretnék felszítani semmit, olyan jól alakult az este.
- Szerintem biztos. Még vannak egy csomóan - körbenézek, egy pillanatra mintha látnám új ismerősöm arcát elkomorodni, de könnyen lehet, hogy csak a fények estek érdekesen.
 Néhány perc csendszünet után - már ha a zene, nevetés és beszélgetés csendnek mondható - rászántam magam, hogy elmeséljem a legnagyobb újdonságot, remélhetőleg oldva a hangulatot a kettő között.
- Képzeljétek, nem rég kiderült, hogy melodimágus vagyok - futó mosollyal, és majdnem azzal az izgalommal mondom, amit ennek felfedezésekor éreztem, majd felkészülök arra, hogy vagy kérdésekre válaszoljak, vagy pedig magamtól meséljek. Kicsit feszülten várom a reakciókat, de hamar rájövök, hogy felesleges. Csak nem vetnek mágjára boszorkányságért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867633#post867633][b]Jankovits Dávid - 2023.09.28. 22:10[/b][/url]

Kortyolok egyet a sörből. Ízlik, jólesik most a kikapcsolódás. A tömeg se zavar, sokan inkább egymással beszélgetnek kisebb-nagyobb csoportosulásokat alkotva. Háztársak, régi-új barátok, azt hiszem, nem ez a legjobb alkalom arra, hogy megzavarjam őket. Lábammal dobolni kezdek a zenére, a fejem is ütemesen mozgatni kezdem kissé, hogy aztán hosszabb időkre lehunyt szemmel adjam át magam a hely varázsának. Nagyon magával ragadó, amint a diákság felszabadul, a vizsga stressz után végre eljött a féktelen buli ideje!
- Szevasz, Gréta! Ú, hopszi, azt most nem hoztam. Az italokra koncentráltam, amiatt nyaggattak már halálba - temetem az arcom a tenyerembe egy pillanatra, aztán bosszúsan az öcsémre sandítok. -  Éhes vagy? Ha eszel, nehezebben rúgsz be - kacsintok vissza a lányra cinkosan. Úgy látom, már tovább is áll a főbűnös felé, aki ha időben szól, legalább sültkrumpli-adagokat fel tudtam volna kínálni az egybegyűlteknek. Talán szemtanúja leszek, hogy elégtételt vesz rajta a mulasztás miatt.
- Nem haragszom. Gréta az előbb sajtburgert hiányolt, ha szólsz, hogy hozzak kaját, még akár az is befért volna a táskámba. Persze akkor többet késtem volna - csapok bele a tenyerébe, majd folytatom a nyílt titkos-tesós kézfogást üdvözlésképp. Aztán lelkesen csillogó szemekkel hallgatom végig a felzárkóztató élménybeszámolót, ami alatt nagyokat bólogatva jelzek az öcsémnek, hogy még bírom követni a fonalat. Nem ittam annyit, hogy ne így legyen. Odatolom az üvegem, hogy koccanjon az övével, aztán folytatom az ivást, ami inkább kortyolgatás.
- Egi. Azta, akkor már javában felpörgött a buli. Nem gondoltam volna, hogy éjfél előtt ennyire belendülnek. Amúgy meg, nem felügyelhetem folyton, hogy kiknek mit beszélsz, hulla vagyok. Dolgoztam, tudod... De ja, a tűzijátékot még pont láttam, klassz volt a távolból is - véleményezem a történteket, aztán körbepillantok a többiekre. - Engem? Ezt most miért mondod? És amúgy mi újság? - fordulok vissza Grétához, mert eléggé meglep, amit mond. De sikerül egy hatalmas vigyort varázsolnia az arcomra, főleg mivel úgy tűnik, fogyogat a hozott ital.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867663#post867663][b]Marina Darik - 2023.09.29. 21:38[/b][/url]

#driktilmorgen
#errejártam
#partyhard
#jegyzetégetés

Ki mondta, hogy egy este séta nem összevonható egy jó kis édességválogatással? Valószínűleg az összes diétás könyv, ami a világon létezik. Még jó, hogy ilyesmivel ez a barna soha nem foglalkozott. Olyannyira nem, hogy sose tud döntést hozni mennyi mindenre van szüksége, és pontosan melyikre. Így lehet, hogy a kis "kitérője" egészen a bolt bezárásáig tartott. Négy doboz sütivel és két csomag savanyú gumicukorral a zsebében indult vissza a kastélyba. Út közben meg-megállva egy kis pihenőre, mert hát buta fejére még csak egy seprűt se csapott a pici feneke alá, hogy könnyebb legyen.
Ahogy így az egyik kidőlt fatörzsön ücsörgött, füléhez eljutott a ritmusos dübörgés és beszélgetés hangja. Több se kellett a rellonosnak, azonnal hóna alá kapta a szerzeményeit, és a hang irányába tartott. Természetesen ekkorra már egyáltalán nem volt éhes, hogy is lett volna, hát valahol buli van.
Ahogy végre a kis tavacskához ért, olyan déja vu érzése lett, hogy majdnem leborította a két lábáról. Ohh hogy hiányzott neki Loki. Felnőttek volna, hogy egyikőjük se volt itt? Se Kende, se Amélia. Márpedig amíg ő ebben az országban van, ilyen nem lehetséges.
- Valaki azt mondta ingyen pia van? - üvöltötte át a zenét, ahogy hatalmas mosollyal jelezte, hogy megérkezett. - Ki lesz olyan bátor, hogy kihív ivópárbajra? - ért oda a népes kis társasághoz. A feléről fogalma sem volt ki, de Marina nem nagyon aggódott az ilyesmin. Majd megtudja kik. Ha nem, akkor is jókat lehet velük inni és karaokezni.
- Ohh, és... hoztam sütit. Nem nektek, de ehettek - pakolta le a szerzeményeit a lehető legőszintébb kommenttel.