A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867237#post867237][b]Salamon Gréta - 2023.09.18. 19:42[/b][/url]

Julcsival hangosan nevetve, már-már hasunkat fogva, hahotázva közeledtünk a tűzrakás felé, hangunkkal elriasztva a közeli szúnyogokat. Jókedvünknek nem csak az volt az oka, hogy végre elégethetjük majd a jegyzeteinket - ami egyébként nagyon jó ötlet volt - hanem azért is, mert Julcsi lelkesedésére az estére vásárolt Bacardit kortyolgattuk idefelé, s bizony, azok a kortyok is meghozták hatásukat. Mire a tűzhöz értünk, már hatott az alkohol, és alapvetően harsányabbak voltunk, mint általában.
- Sziasztooook - szakítottuk félbe a bulit, vagyis épp ekkor csaptak fel a lángok, talán még pont jókor érkeztünk.
- Szióka! - köszöntem a Podlovich lánynak, s átnyújtottam a kólát, ami egész eddig a bal karomat húzta. Tulajdonképp a Bacardi mellé vettük, de azt hiszem, az anélkül is jó volt. - Halika, Gréta - nyújtottam kezem az épp lehuppanó rellonos fiúnak, a kézrázás mellé két puszi is járt, amit ismételt utánam Julcsi is közvetlenül, hacsak a srác nem húzódott el. S így ment ez tovább, sorban mentem végig mindenkin, akit nem ismertem, annak járt a kézrázás, a Gréta és két puszi, akit meg ismertem, hát annak is.
- Stephen, sziaa - a levitás fiú nyakába akaszkodtam egy pillanatra, hogy kapjon két puszit, aztán már kerültem is ki, mikor feltűnt Kori.
- Kornéliaaa, háztársam gyere ide! - neki is járt persze a két puszi, aztán Doriánra tévedt a pillantásom, s mielőtt még tűzbe legyintette volna a jegyzeteit, ő sem maradhatott ki a jóból. - Hát sziiaaa Dorián - neki járt egy sejtelmes mosoly is, majd a két puszi, s ha valaki jobban figyelt, akkor láthatta, hogy tenyerem még a mellkasán is végig siklott. Majd jöttek a többiek, Laca és Zsanna is kaptak két-két puszit meg egy ölelést. A tó végében még láttam két alakot, de most nem volt kedvem oda is elfutni, ehelyett inkább letelepedtem én is a tűz mellett, leraktam az italt magam mellé, s előkotortam a jegyzeteket az égetéshez, lelkesen, csillogó szemekkel figyeltem a tüzet és a társaságot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867304#post867304][b]Salamon Gréta - 2023.09.20. 20:06[/b][/url]

Annyira szuper idő volt, hogy még fel sem kellett vennem a derekamra kötött inget, meg azért valljuk be, hogy a rum is fűtött rendesen, pedig még túl sokat nem is ittam belőle. Mindenesetre a kedvemnek extrán jót tett, és persze Julcsi kedvének is. Leérve a tűzhöz tényleg mindenkinek majd hogy a nyakába ugrottunk, még az ismeretlenek is kaptak egy-egy puszit, bár volt aki kicsit vonakodott tőle, de hát, így járt. Aki meg a szívemhez közel állt, az tényleg érezhette, hogy mennyire imádom. Ilyen volt például Steph is, akinek a nyakába csimpaszkodtam, bírtam a srácot, főleg mióta együtt zenélgettünk a RagDollz-al.
- Remekül Steph- feleltem a kérdésére mosolyogva, még kicsit összeborzoltam a haját, aztán már perdültem is tovább, egyik-másik emberen át eljutottam Doriánhoz is, ő extra vigyort kapott. - Ennyire látszik? Csak egy kicsit - mutattam hüvelyk és mutatóujjammal a mértéket, miközben tovább vigyorogtam rá, a vajsörre viszont nemlegesen bólintottam. - Nem-nem, most épp ezt iszom, Te kérsz? - kínáltam felé a bacardi-s üveget, ha ivott, odaadtam, ha nem, tovább lóbáltam, míg Julcsi ki nem kapta a kezemből, hogy ő is igyon.
- Nem sok amúgy, de picit azért haragszom rád - jegyeztem meg, persze ezt is mosolyogva, s hiába kereszteztem a mellkasom előtt a karjaimat, tökre nem is volt igaz, hogy haragszom. Legfeljebb morcos voltam, amiért bealudt, miközben épp az egyik Vérnyulak titkos felvételt akartam lejátszani neki. Hát mégis, milyen rajongó?
A tűz egyre nagyobb lángokkal csapott a magasba, szép lassan mindenki égetni kezdte a jegyzeteket, magam is a tűzre dobtam saját irományaimat, melyekre már nem volt szükségem. Közben feltűnt, hogy Kori is visszatért egy egész helyes srác társaságában, a kis kompánia hamar inni kezdte a Steph által felkínált whiskey-t, Zsanna meg letámadta Doriánt és valami borítékot nyújtott át neki. Gyanús volt, nem értettem, hogy miért ad neki ajándékot, tulajdonképp fogalmam sem volt arról, hogy szülinapja van-e vagy valami másért ad neki ajándékot. Julcsi viszont ekkor karon ragadva rángatott oldalra, hogy segítsek neki valamit előkotorni a zsákjából.
Közben röhögcséltünk, mert hiába használt tértágító bűbájt, az a cucc valahogy fennakadt, és alig tudtuk kiszabadítani a durva vászonból. A kütyü - mit kütyü, nagy batár dög - végre kint volt a zsákból, de ekkor mintha lett volna valami pukkanás, s a levegőben szavak tűntek fel. Aztán nem sokkal később még egy és még egy, mintha tűzijáték lett volna. Pár pillanatig néztem is, hogy ki mit lőtt ki magából, de addigra mellettem Julcsi is beüzemelte a dögöt, pontosabban egy megbűvölt gramofont, amin olyan korong pörgött, ami bármilyen dalt le tudott játszani, ha a varázsló/boszorkány megérintette a készüléket és az adott dalra gondolt. Meg is érintettem , egy klassz kis mugli dal jutott az eszembe, s máris felcsendült a sláger, kellő hangerővel ahhoz, hogy ne lehessen figyelmen kívül hagyni, de nem olyan hangosan, hogy megzavarja ezt a jó kis bulit.
- Adsza - kikaptam kezéből a Bacardi-t, kortyoltam belőle egyet, aztán Kori felé vettem az irányt, aki tömény pia után ácsingózott. - Rum megfelel? - nevetve nyomtam kezébe, s tovább perdülve megálltam a már-már szörnyen mélabúsnak tűnő, rettentő szomorúságot sugárzó srác elé. - Mit szólnál egy kis bugihoz? - bugi egyenlő tánc volt, még a nyakamat , meg a kezeimet is ingattam, hogy vegye a lapot, de csak azért, hogy ne legyen már annyira mélabús.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867340#post867340][b]Salamon Gréta - 2023.09.21. 20:07[/b][/url]

Fogalmam sem volt, hogy mire számítsak, csak reméltem, hogy bejön a kis csípőmozgás, ami úgy általában a többi bulin tetszeni szokott a srácoknak. Hozzá még egy-két varázsló mozdulat a kezekkel, s szinte biztos a siker. Legalábbis ez volt az elképzelés, hogy így vidítsam fel a szépszeműt, de váratlanul valaki lecserélte ezt a jó kis dalt, s ahogy oda kaptam a pillantásom, láttam, amint Dorián hagyja maga mögött a gramofont és felénk tart. Nem is nagyon értettem, hogy miért cserélte le ilyen gyorsan a számot, ahogy az is kicsit furán jött le, hogy vállon veregette Zalánt, s már tovább is állt. Egy pillantás erejéig követtem is a mellettünk elszáguldó srácot, megfordult a fejemben, hogy talán féltékeny? De az nem lehet, van barátnője. Vagy mégis?
Mindenesetre mindez nem vonhatta el a figyelmem a másik srácról, akire máris visszapillantottam, s legnagyobb meglepetésemre láthattam, ahogy szemtelen mosoly kúszik az arcára. - Na ugye, én is így gondoltam - feleltem, viszonozva pimaszságát, majd ujjainak kellemes fogságában kavarodtunk arrébb a tűztől, hogy megkezdjük táncunkat.
Ami azt illeti, nem is gondoltam volna, hogy ennyire ügyes, s hogy rögtön átveszi a kezdeményező szerepet. Tetszett az, hogy irányított és közelebb húzott magához, úgy éreztem, nem először táncol. Ám kevésbé érdekelt valós tánctudása, mint sem, hogy jobb kedvre derítsem, márpedig úgy tűnt, hogy sikerült.  - Ó, csak nem egy mosolyt látok az arcodon? - a kérdésem inkább költői volt, meg azt reméltem, hogy ettől majd még jobban felfelé fog ívelni. Hogy ez megtörténjen, tettem is néhány “vicces” táncmozdulatot, hogy megnevettessem, aztán visszahúzódtam karjai közé, s közelebb hajolva hozzá, a fülébe súgtam.
 - Bárki miatt vagy most szomorú, kapja be, inkább mosolyogj szépszemű, mert az irtó szexi - aztán közelebb hajoltam hozzá, vállaiba kapaszkodva nyújtóztam kicsit feljebb és egy puszit nyomtam az arcára, miközben a dal véget ért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867387#post867387][b]Salamon Gréta - 2023.09.23. 10:27[/b][/url]

A tánc olyan jó volt, csak valahogy az a mosoly nem volt olyan lélekmelengető, olyan szomorúság érződött felőle, ami zavart. Nem tudtam megmagyarázni, hogy miért, de mindig is óhatatlan vágyat éreztem arra, hogy feldobjam és jobbra kedvre derítsem azokat, akik rosszul érezték magukat, ráadásul ez a srác meg tök  helyes is volt, de tényleg. Olyan szép szemei voltak legalább, mint Doriánnak, kapott is egy puszit. A zene viszont megállt, ezért már nem volt mire rázni, le is lassultunk mindketten, pillantásom elmerült a tekintetében, s hiába nem volt már zene, még mindig ott éreztem tenyereit a derekamon. Csak nézett, néztem, egy kis huncut mosoly szökött az arcomra, s a következő pillanatban megcsókoltam. Persze valakinek ekkor támadt kedve elindítani a Gold Digger-t Kanye West-től.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867397#post867397][b]Salamon Gréta - 2023.09.23. 13:41[/b][/url]

Az alkoholtól mindig is barátságosabb lettem, sőt, ez talán még a barátságosság fogalmát is súrolta, de ilyen voltam, ez volt belém kódolva, még az is lehet, hogy az apámtól örököltem, akit még csak nem is ismertem. Józanul is szerettem barátkozni, de bizonyos határokat tuti nem léptem volna át, most viszont…valahogy az est hangulata, az elfogyasztott rum és ez a jóképű srác is tehetett arról, hogy kíváncsi legyek a csókjára. Jó, nagy motiváció munkált bennem, hogy jobb kedvre derítsem, de ettől függetlenül is megcsókoltam volna. Igazából át sem gondoltam, hogy jó vagy rossz döntés-e, van-e barátnője, aki lehet hogy történetesen Bella kettő pont nulla, és majd jön, megtép és a tűzre lök. Annyit tudtam róla, hogy levitás, és Zalánnak hívják. És hogy jól csókol, mert hogy ez is kiderült. Meglepően jó volt, bár, egy picit talán kapkodóbb volt a kelleténél. Vagy mohóbb? Magam sem tudnám körbe írni, de egy idő után már szükségét éreztem, hogy szétváljanak ajkaink, s mosolyogva pillantottam fel rá. - Tudtam, nagy játékos vagy Te - nevetve jegyeztem meg, direkt sejtelmesen fűzve hozzá a szavaimat, bármit is értelmezett belőle. Lejjebb kúszó kezeinek éppen csak néhány másodpercet adtam, hogy aztán a Gold Digerre pördüljek egyet, s még egy-két táncmozdulatot tegyek előtte, amikor megakadt a tekintetem a kaján! Pontosabban Dávidon, de ugye Dávid burgerezőben dolgozott, és köztudott, hogy zseniális hamburgerei voltak, még a házibulijukba is hozott belőle, aminek az ízét azóta sem felejtettem.
- Nem tudom, hogy vagy vele, de én farkas éhes vagyok - jegyeztem meg egy mosollyal, aztán gyorsan nyomtam egy puszit a szája szegletébe, s mire kettőt pislogott, már meg is indultam a Jankovits duó felé, közben félúton Korinál megállva még kikaptam kezéből a bacardit, kortyoltam egyet. - Jól csókol a haverod - súgtam oda nevetve, s táncoló mozdulatokkal vettem be a testvérpárt.  - Szép estét Dávid! Mi lapul a szatyrodban? Mond, hogy van sajtos hambi! - közben beugrottam Dorián háta mögé, s rátenyereltem a vállaira. - Mivel fizetett le téged Zsanna? - füléhez hajolva súgtam bele a kérdésemet, mert azért nagyon kíváncsi voltam, hogy mi volt köztük korábban az a kis jópofizás, meg borítékcsere.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=867461#post867461][b]Salamon Gréta - 2023.09.24. 14:43[/b][/url]

- Mostantól csak mosolyogni lássalak - jegyeztem meg Zalánnak egy mosollyal, aki még végig simított az arcomon, mielőtt sarkon fordult a rabolt mézsörrel. A kis hamis, hát hol volt ez a srác eddig? Közben nekem is fel lett kínálva a finom ital, szemeim fel is csillantak, s az idősebb Jankovits-ra futott a pillantásom.  - Dávid, mondtam már, hogy imádlak? - szemtelen mosolyt villantottam az eridonos srácra, ennek még mindig köze volt ahhoz, hogy imádtam a burgereit, és a mézsörért is járt neki a dicséret. Közben ki is kaptam egy üveggel Dorián kezéből, szavak helyett ezzel jelezve, hogy bizony kérek, s már kortyoltam is a habzó italt, mely kellemes volt a rum után.
- Áh, szóval ajándék, halljuk csak a piszkos részleteket - immár nevetve gondoltam egyet, és mivel szűkös volt a hely a két srác mellett, belehuppantam Dorián ölébe, s felé fordulva, jobbomat a nyaka köré fonva kapaszkodtam, miközben balomban tartottam a sörösüveget.
- Várj csak, elmész? Erről nem is meséltél  - biggyesztettem le a szám szélét, nem mintha olyan sokszor cseverésztünk volna egymással, de azért a Vérnyulas estén felhozhatta volna ezt a témát is, ahelyett, hogy elcsábított.
- Én nem hoztam ajándékot - jegyeztem meg
- De azért nekem is fogsz hiányozni - azzal a lendülettel meg is öleltem őt, s pechemre így egy kis sör is kilöttyent az üvegemből, Dorián vállára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=868174#post868174][b]Salamon Gréta - 2023.10.08. 16:24[/b][/url]

- Még sem hoztál? Ne már, sajtos hambit akartam - lebiggyesztettem ajkaimat nagy szomorúságomban, amiért kiderült az, hogy az imádott Dávid tatyója nem rejtett semmi finomságot. - Most szomorú vagyok, nagyon - közöltem az idősebbik Jankovits-al, akinek ekkor már biztos feltűnt, hogy kicsit sokat ittam, hisz már utalást is tett rá. Erre persze csak rámosolyogtam, nem vettem zokon a célzást, viszont közben már át is telepedtem Doriánhoz, mert történt valami az est során, ami nem hagyott nyugodni, meg aztán, úgy hallottam, hogy neki is volt sajtos szendvicse. - ÚÚú, igen-igen, nagyon szépen tudok nézni - és a lehető legszebben próbáltam ránézni, még a pilláimat is megrebegtettem egy mosollyal karöltve, közben egy üveg vajsört azért levadásztam, mert ha egyelőre nem volt mit ennem, legalább inni adjanak. A sör egyébként finom volt, gondoltam rá, hogy Julcsinak is meg kéne kóstolnia, de ahogy körbe néztem, láttam, hogy a szöszke épp egy sráccal táncolgat.  
- Julcsiiii, kaptunk sört! - integettem oda nevetve, s ezután fejeztem ki imádatom Dávid irányába, aki annyira cuki volt, hogy még ezen is meglepődött.
- Hát mert annyira cuki vagy, hoztál nekünk sört. Hambit azt nem….de, nem baj, cuki vagy és kész - nevetve picit megcsipkedtem az arcát, tényleg nagyon rendes srác volt és mindig lehetett rá számítani, legalábbis eddig ezt tapasztaltam a részéről. Ezután huppantam csak Dorián közelébe, hogy végre kifaggassam őt a korábban történtekről.
Meg is lepett az, hogy kiderült, miért is volt az a nagy búcsúzkodás, nagy szemekkel hallgattam, hogy arról mesél, elhagyja az iskolát.
- De ne mááár - csalódottan nyögtem ki a szavakat, miközben egyik karommal a nyakába karolva fürkésztem a szép kék szemeit. Ő persze most is kihasználta a pillanatot, közel is hajolt hozzám és még a kérdése is túl zavarba ejtő volt. - Nem, csak…- dehogynem. Csak nem akartam kimondani, mert már amúgy is ott játszott az az önelégült vigyor az arcán és túl közel volt. Már megint vészesen közel voltak az ajkai, egy pillanatra meg is feledkeztem a környezetünkről. Közelebb hajoltam hozzá, de épp, hogy csak megéreztem ujjának karistolását a kézfejemen, hirtelen felkiáltott, s már ugrott is fel a padról mellőlem. Csalódottan, s némi értetlenséggel figyeltem, hogy mégis mi történik, amikor megláttam a kis Rómeót, aki Júlia hiányában a lángra vetné magát, szegénykém. - Merlinreee, ilyen buliban még nem voltam - döbbenten adtam hangot a történteknek, megijedtem, hogy a srác tényleg a tűzbe sétál, de Dorián szerencsére időben reagált. Mondjuk az, hogy eláztatott mindent és sokakat, vegyes érzelmeket váltott ki a többségből, úgy láttam, többen felhördültek, amiért vizesek lettek, mások pedig hangosan nevettek.
Éreztem némi megkönnyebbülést, hogy a kissrácnak nem lett baja, de a bulihangulatom már odavolt, ami részben Doriánnak volt köszönhető.
- Te tudtad, hogy el akar menni? Mert nekem nem mesélte, igaz nem is sokat beszélgettünk múltkor, de azért mondhatta volna - kérdeztem fürkészve Dávid barna szemeit, majd tekintetem visszaszökött a vizes társaságra, meg Doriánra, aki próbálta menteni a helyzetet, nem túl sok sikerrel.
- Megyek, pisilek - jelentettem be a srácoknak, aztán lerakva a már kiürült üveget, nem túl egyenesen, kissé ingatag mozdulatokkal megindultam a tó felé, hogy távol a tömegtől, keressek egy félreeső, bokros kis helyet és áldozzak a természet lágy ölén.