Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Fülében fülhallgató, dübörög benne valami modern trap, egyik kezével a combján dobol, miközben szótlanul keresgél az előtte lévő könyvespolc könyvei között. Gerincről gerincre siklik a tekintete, mindig csak az elejét olvassa el a címeknek. Elvégre tudja, mit keres.
A könyvtáros volt kedves eligazítani, hogy hol keresse az "Értelmes lények jogai az európai integrációban" című könyvet. A legtöbben már a cím olvasása alatt elalszanak - és ami azt illeti, még Armandnak is elég szárazul hangzik, de amit muszáj elolvasni.. azt muszáj elolvasni.
Először is mondjuk jó lenne megtalálni a kérdéses kötetet, de ahol elvileg a besorolás szerint lennie kellene, üres a polc. Pedig megkérdezte, hogy kivették-e! Elvileg bent van - erre mégis hiányzik.. _nem létezik_ hogy valaki más is kivette! Nem lehet más is olyan elvetemült és hülye, hogy ezt az önkínzásnak is betudható olvasmányt akarja. Az is lehet, hogy csak rossz helyre tették vissza.
- Damn, sosem fogok végezni. - Egyik lábáról áthelyezi a súlypontját a másikra, lehajolva elkezdi a lentebbi polcokat átnézni, hátha oda lökték be hanyagul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Elképesztő pontossággal... Nem veszi észre az általa keresett könyvet, talán jobban tudna koncentrálni, ha nem hallgatna zenét közben, de a pillanat elszállt, már rég nem is azt a polcot szemlélgeti. Pont ezért lepi meg annyira, amikor kinyúlik előtte egy kéz és elsuhanó előtte egy könyv. Gyanúsan ismerős címmel!
- Wait! - Első ösztönös reakció, rögtön ki is egyenesedik, a fülest kihúzza füléből. Hamar felismeri, hogy nem volt túl udvarias a felütése, így mintegy bocsánatkérőn biccent.
- Vagyis bocs, meglepődtem, én is pont ezt keresem. Meglepett, hogy mást is érdekel.
Meg az is meglepte, hogy akut vaksàggal is diagnosztizálhatnák annak alapján, amilyen könnyedén tovasiklott a tekintete a könyvgerincen továbbra is. Ránézésre az eridonos nagyjából egyidős lehet vele, plusz-mínusz egy-két évfolyam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Nem, még tényleg nem. Mondjuk még nem is vagyok itt túl régóta. - Szélesedő mosollyal fogadja el a kézfogást. Jó, hát egy éve nagyjából, hogy idejött, de megvolt a maga kis baráti köre eddig, akikkel időt töltött. Illetve mégis merőben más átjönni év közben máshonnan, mintha már első éves kora óta a Bagolykőbe járt volna.
- Armand Felagund. És huh, köszi, életet mentesz vele. - Akkor lett volna igazán bajban, ha a másik tartósan kivette volna a könyvtárból, napokra. Úgy tűnik, szerencséje van, még csak kérnie sem kellett, hogy az eridonos srác rögtön valami közös megoldásban gondolkodjon.
- Te is a vélákról szóló fejezet miatt keresed? Engem is főleg az érdekel, gondoltam ebben az évben valami igazán testhezálló témát választok. - Hogy némi kontextust adjon ez utóbbi kijelentésének, magára mutat. - Ex-Beauxbaton diák. - Aztán majd az alapján, hogy mennyire száraz vagy fogyasztható a kötet tartalma, talán belenéz később más fejezetekbe is, de egyelőre inkább csak annyi időt töltene ezzel az olvasmánnyal, amennyit muszáj. A kötet általános leírása alapján, amit a neten talált, neki lehet még túl tömény lenne összességében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Eredetileg társasággal, pontosabban néhány baráttal jött, de valamit kevertek a jegyeikkel és a beléptető kapunál derült ki, hogy véletlenül duplán adták el az övét. Már készült volna felháborodni és visszakérni a pénzét, mikor a staff mentette a menthetőt és rögtön szóltak, hogy mindig vannak visszamondott jegyek: most is. Még jó, mert ha már idáig eljött, igazán kár lett volna, ha lemarad a hazai pályán rendezett Budapest Bajnoka versus Montrose Magpies mérkőzésről.
Az mondjuk szomorú, hogy ennek hála máshol lesz az ülőhelye, mint a többieké, így majd csak szünetben és a meccs levégén tudjak majd egymással lelkesedni vagy épp puffogni. Magyar ismerősökkel jött, nyilvánvalóan a budapesti csapatnak szurkolnak, szóval biztos nagy lesz a balhé, ha a bajnokok nem tesznek eleget a nevüknek. Az embertömeggel együtt sétál fel az emelvényen, egészen addig a sorig, ahova újonnan kapott helyjegye szól. Aztán igazi gen Z generációként helyfoglalás után azonnal telefon landol máris a kezében, közös group chat megnyitva, helyzetjelentés leadva egy gyorsan lőtt képpel a pályára, hogy a többiek lássák, honnan fogja nézni a meccset.
Belegondolva, ez még jobb helynek is tűnik, mint ahová amúgy szólt volna a jegye.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

"Ezt nektek, tökik, én jártam jól." - Send. Széles vigyorral az arcán ereszti le a készüléket az üzenet elküldése után, hogy aztán ne a pálya táruljon a szeme elé, hanem egy ismerős sziluett takarja ki panorámát. - Zaláán! Hali, szóval te is jöttél, király.
Mondjuk nem is kellene meglepődnie, a Magpies egy nagy és híres csapat, szóval.. kinda big deal ez az egész esemény. Még szép, hogy a nagyobb rajongók lecsengették a helyjegyet az élményért.
- Áh, nyugi, vannak muglibiztos weboldalak meg appok nekünk is. Ha ránézne egy mugli a telómra, azt látná, hogy egy wikipédia cikket olvasok a madagaszkári csíkos tanrekről.
Pár éve muszáj volt a varázsvilág vállalkozóinak kezdeni valamit azzal az egyre hatalmasabb piaci réssel, minthogy bizony a fiatal varázslók is szeretnék használni a világhálót.
- Valahol itt ülsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Még mindenki csak rákészül a meccsre, az a jellegzetes izgatott zsizsergő hangulat uralkodik a nézőtéren. Még mászkálnak itt dolgozó varázslók és boszorkányok a sorok mögött, fiatalok, nyári munkán: édességeket, hotdogok, innivalót árulnak nyakba akasztott kis pultjukról. Emberek kelnek fel majd ülnek vissza időnként, hogy a bentebb ülőket beengedjék a helyükre. Még mindenki arcfestése friss és nem kente el az idegességtől vagy a lelkesedéstől.
Van azért valami felemelő ebben a pezsgésben, és még azt is izgatottság tölti fel, aki nincs a hétköznapokon oda ezért a sportért.
- Hjaaj, hát elnézést kérek,  megtiszteltetés ilyen kviddicsroyalty-k mellett ülni. Szóljon, ha kér legyezést. - Széles vigyorral imitál udvari meghajlást ültében Zalán felé. Bezzeg a legjobb hely, amit ő tud szerezni valahol, az egy hely a "zenés kocsin" a PRIDE-on.
- Hát ez egy jó kérdés. Mert bár nem vagyok egy DieHard fan, de most mégiscsak hazai pályán a hazaiaknak. Ha francia csapat lenne a vendég, full kék-fehér-pirosban látnál. Mert te? - Végignéz Zalánon, hogy van-e nála valami merch, valami sapka, kiegészítő vagy bármi, ami elárulná, hogy a budapestieknek vagy a vendégeknek szurkol ma.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Csak átmenőben van itt, nem mindig szereti ezt a folyosót, mert amikor sürgős dolga van és itt kell áthaladni, tízből tízszer elakad valami miatt. Valami mindig kitör, egy verekedés, egy veszekedés, valami diákcsapat héliumpartit szervez. Jó, a héliumparti azért elég király dolog, nem véletlenül késett el azzal az alkalommal onnan, ahova tartott.
Befordul a folyosóra és épp a jegyzeteit olvassa, mikor valaki egyszercsak megszólítja.
- Mi van? - Ösztönös reakció, aztán kissé felocsúdik a meglepetésből és korrigálja magát. Főleg látva, hogy az őt megszólító srác elég.. fókuszálatlan.
- Eeehm. Jól vagy?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

- Dude.
Felvont szemöldökkel lép a levitás srác mellé. Kicsit magasabb nála (rohadjanak meg a magas srácok, komolyan). Meglengeti a kezét az arca előtt, próbálva valahogy magára terelni a figyelmet.
- Komolyan már, mesélték, hogy diákok drogot terjesztenek a suliban, ami elég durva, de most látok először bizonyítékot. - Mármint amikor mesélték neki, hogy ez a terjesztés ez legit dolog és még senki sem kapta el a diákokat, akik ezt csinálják, fogta a fejét, hogy mi a franc.
- Fél öt. És szerintem gyere velem. A sárkány megkíméli a csirkét, ha velem jössz. - Jobb lesz elvinni a srácot a gyengélkedőre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

- Mármint srác, nem rosszindulatból meg minden, de úgy viselkedsz, mint aki feldarabolta és megette az erdő vicces gombaállományának kétharmadát. Minimum. - Azért a végére muszáj elvigyorodnia és megveregeti Lafayette vállát, hogy ne vegye annyira magára. Most, hogy látja, hogy rosszul nem lesz, csak kissé furcsa dolgokat lát, megnyugszik ő is.
- Amúgy Armand vagyok és ha kényelmes, folytathatjuk franciául. - Ezt a mondatát már franciul mondja. A másikat hamar elárulták a beszédébe csempészett kifejezések. Neki is jobban esik az anyanyelvén megszólalni.
- Szóval gyengélkedő. Szédülés, hányinger vagy ilyesmi van? Vagy csak csirkék és sárkányok az ablakpárkányon.
Nem mintha diagnózist akarna kihozni ebből, nem gyógyító, csak hogy számítson-e arra, hogy egyszer csak ráesnek vagy lehányják.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Húhaa, menő póló és hazai pályán a vendégeknek szurkolni.. Merész húzás. - Szélesen elvigyorodva szétnéz a lelátón, mert egyébként nyilván csak viccel. Most is körülöttük ugyan csapatba verődve, de hol fekete-fehérbe, hol magyar színekbe öltözve vagy diszkrétebb arcfestéssel, vagy épp molinokkal és zászlókkal a kezükben szurkolnak az emberek.
És bár őt nem Zalánnak hívják, de az éles kiáltásra még ő is kihúzza magát, annyira célzottan feléjük irányul a gesztus.
- Mi a baja a faterodnak? Nem szereti, hogy a Magpiesnak szurkolsz?
Hát na, azért nem egy mugli foci ez, hogy hazafelé megverje Zalánt a Bközép.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Na, hát mi az, hogy a legesélyesebb? Ha igazán fair akarna lenni faterod, akkor nem mondana ilyeneket. Hát akkor ő is elfogult. Mi van, ha csak úgy simán nyernek a budapestiek? - Egy csepp valódi sértettség sincs benne, valójában elég jól szórakozik, hogy finoman kibújt a szög a zsákból, hogy még a kommentátor is elfogultan biztos a vendégek győzelmében.
- És akkor mi lesz? Ha vezet a Budapest, akkor elkezdhetsz szurkolni a Magpiesnak? - Az egyik sültkrumplit és nachost áruló diákmunkás pont a közelükben jár, magához inti - és részéről ő vesz magának egy jó nagy adag nachost és mártogatóst mellé.
- Nah, kiderült, hogy véletlen duplán adták el a jegyemet, szóval elpatetoltak a többiek mellől. Kaptam olyat, amit last minute lemondtak, de innen jobban látni, szóval nem rossz deal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Szeretne (csak a vita kedvéért) mondani valami ellenérvet az elhangzottakra, de elég nehéz. A Magpies valóban egész más liga, mint a hazai csapat - még szerencse is, hogy ez csak egy baráti mérkőzés.
- Bármikor történhet valami, na! Mi van, az egész Magpies csapat hashajtós vizet iszik a meccs előtt és rosszul vannak? Vagy valami tömegpszichózis hatására, ami csak őket érintené, elfelejtenén, hogy kell játszani? Az élet kiszámíthatatlan, kedves Zalán barátom. - Egészen belelovallja magát ebbe a hirtelen felvett életvezetési tanácsadó szerepbe.
- Mindig számíts a váratlanra! - Mint egy Disney herceg, aki megmutatja a szép új világot a hercegnőnek, úgy tárja szét a karját és mutat el a messzeségbe. Illetve jelen esetben a stadionban felröppenő játékosok felé.
- Ha túl magabiztos vagy, könnyen faszerdőben találhatod magad, nyitott szájjal. - Mondjuk, ha ezt a hasonlatot használják, akkor nem is olyan biztos, hogy a magabiztosság annyira rossz öt--ARMAND. Dude. Nope.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Haha, mih? - Nevetősen kezdi a visszakérdezést, mert lefoglalják a figyelmét a felszálló csapatok, akik épp elfoglalják helyeiket a kezdőkörnél újra. Aztán oldalra fordul, hogy miért csendesedett úgy el a másik, akkor látja, hogy nem igazán viccelt, hanem a szavait szomorú arckifejezés kíséri.
- Hé, ugyanmár. El ne biggyedj itt a kedvenc csapatod meccsén. Hát szerinted szomorú rajongókkal jó szívvel fognak nyerni? - Szelidül a mosolya és kicsit meglapogatja Zalán vállát azzal a kezével, amivel korábban átkarolta a nagyívű magyarázata közben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Armand is visszafordítja a figyelmét a kezdődő mérkőzésre. A seprűlovasok közül a hajtók egyszerre indulnak meg, hogy megpróbálják megkaparintani a kvaffot, míg a terelők rögtön a gurkók nyomába erednek. A Magpies szerzi meg a labdát. Gyakorlottak, összeszokottak és igazi veteránok - szóval ilyen egy igazán profi csapat. De azért a budapestiek sem igazán nevetségesek mellettük, látszik, hogy ebben az idényben ők is sokat edzettek.
- Micsoda? - Armand jótékony tudatlansága szüli a kérdést. A rellonos srác ugyanis nem kifejezetten tud semmit Zalán viszonyáról a repüléshez, a jóslatról, de még a káoszos magánéletéről sem. Mit tegyen, annyira elterjedt az Edictumról, hogy csupa buta pletykákat írnak csak, hogy nem nagyon vitte rá a lélek, hogy rászánja az időt. Így a diáklap kiszemelt üdvöskéjének (aka Zalán) bajos-zsúfolt szerelmi életéről sincs halvány lila gőze sem, hogy félreérthesse a fiú kijelentését.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ááhh. - Kis szünet, mert hát nem igazán tudja hirtelen, hogy erre mit mondjon. Szerencsére azért nem elképesztően kínos a csend, mert egyrészt: nem kínos, van mit nézniük, van műsor. Kettő: minden van, csak csend nincs. Körülöttük izgatottan szurkoló tömeg, amit Zalán apjának kihangosított kommentárjai zengenek túl. Nem tudja elképzelni, hogy ha nem valami sérülés, akkor mi lehet az oka annak, hogy valaki abbahagyja a kviddicset, amit szeret.
- És ha játszhatnál, milyen pozíción játszanál... vagy játszottál eddig. - Armand mindig is csak lelkes néző volt a nagy nemzetközi meccseken - meg még mielőtt átjött, a Beauxbatons-ban. A legutóbbi Bagolyköves évadról viszont lemaradt, túlságosan elfoglalta az első itt töltött évében, hogy felzárkózzon az itteni tanmenethez. Nem mintha otthon kevesebbet tanítottak volna nekik, csak más sorrendben, más rendszerezés és elgondolás alapján válogatták meg a tananyagot. Így bőven lefoglalta ennek a szakadéknak a legyűrése tavaly. Szeret hülyülni és szórakozni, de a látszat ellenére kifejezetten szorgalmas.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Jó választás. A terelők tűnnek külső szemmel a legbadassabbnak. Végül is, ők foglalkoznak a legagresszívabb szegmensével a játéknak. - A gurkók. Ha ő lenne a levegőben, biztosan folyton azon feszülne, hogy hol vannak a gurkók, mikor küldik rá az egyiket, eltalálja-e, egyebek.
- Ha csak elméletről beszélünk, akkor a fogó. Menő, hogy eldöntheti egy egész meccs sorsát és az utolsó pillanatban is fordíthat az eredményen. - A fogó szerep valahogy a leginkább "regényes" szerinte. Olyan, mintha a fogók lennének a főszereplők a történetben, amit a kviddics ír. Persze a többiek is érdekesek, mindenkinek vannak kedvenc mellékszereplői, támogató karakterei és egyebek, de mégis..
- Nem mintha valaha játszanék. Egyrészt szerintem abszolút antitálentum lennék a levegőben. Másrészt a bátyám azt hiszem kiakadna.
Figyeli, ahogy továbbpasszolják a kvaffot egy gyönyörű manőverrel, közben a budapestiek terelője menti a saját csapattársukat egy érkező gurkótól.
- Neki volt pár éve egy nagyon durva balesete.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Az a helyzet, hogy lehet, hogy Damiennek, a bátyjának érzékeny és tapintatlan kérdés lenne. Armand viszont Armand, akárhogy is nézzük, ilyen szempontból kívülálló. Nyilván nagyon szereti a bátyját és jaj mindenkinek, aki rosszat akar neki, de nehéz felmérnie, hogy mi számít oversharingnek.
Most például nem érzi annak, hogy megossza Zalánnal az esetet. Talán ha még az iskolában lenne Damien, akkor még kétszer meggondolná - és végül arra jutna, hogy itt ideje lezárni a témát. Úgy viszont, hogy nagy az esélye, hogy Zalán és a bátyja nem lesznek öribarik meg közeli bajtársak az életben, könnyű döntés.
- Kviddics. Ráküldtek egy gurkót, szerintem meg is volt bűvölve, mert alapból nem üthetne akkorát, de lehet, hogy csak nagyon rossz szögben nagyon rossz pontot talált el.
Le is ereszti a nachos-t, mert nem éppen az a téma ez, ami közben jóízűen eszeget az ember.
- Nem voltam ott, de úgy is.. hát. - Megrázza a fejét, na, hát nem akarja itt elrontani a hangulatot! - Mindegy. Szóval túlságosan félnék a gurkóktól, maradjunk annyiban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem tudok róla, de szerintem nem. Őszintén, nekem sem lenne hozzá lélekerőm.
Az egész eset egy jó bizonyítványa volt a családnak, ami azt illeti. Ahogy a testvérével bántak utána.. napersze nem nyíltan, csak na. Addig Armandnak mint legfiatalabb testvér a családban volt egyfajta naiv elképzelése a családjukról, hogy azért furák-furák, de amikor baj van, teljes mellszélességgel kitartanak egymás mellett. Az élt benne, hogy Damienért is _mindent_ el fognak követni, minden követ megmozgatnak majd a testvére érdekében.
Ugyan nem is kell hamuban térdeplő mostohagyereknek elképzelni Damit, de a családjuk messze alulteljesítette Armand elvárásait.
- Minden szempontból szar egy ilyen szitu. - Figyeli, ahogy a külső íven süvít el az egyik játékos. Passz. Hozzá kerül a kvaff, a közönség lelkesen felzsibog.
- Másoknak lehet egy sima sportbaleset kívülről nézve, de kábé mindenre kihatott nálunk. Sz'al ja, szerintem a legkisebb gondja azután az volt, hogy visszaül-e.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Lehet, hogy magától észre sem vette volna, hogy valójában egész búskomor vizekre evezett. Mármint Armand inkább csak elgondolkodott az egészen - és pont ezért  nem is gondolt bele a negatív érzelmi kicsengésébe a témának.
Semmi baj, mert Zalán hirtelen hallgatása és begubózása csak annak nem tűnik fel, akinek kiszúrták a szemét.
Gól. Bedobták az első gólt, a közönség felzúg, kezek emelkednek a magasba.
- YEEY! Vagyis basszus izé, fúúj! - Hirtelen úgy elkapta a gólöröm, hogy félúton jut eszébe, hogy nem a budapestiek, hanem a másik csapat diadalmaskodott jelen pillanatban.
- Hé, na. - Vállal finoman oldalba böki Zalánt. - Még a végén valamelyik játékos meglátja a búskomor arcod, aztán elmegy az életkedve. Hát így kell szurkolni a kedvenceidnek? Várjál.
A zsebébe túr és előszed egy kulcstartó csecsebecsét, amit a bejáratnál osztogattak jelképes összegért. Előveszi a pálcáját, elmondja az átváltoztatás varázsigéjét, és a kulcstartót egy hatalmas, puha habszivacs kézzé változtatja, felfelé mutató hüvelykujjal, ráadásul az egész csoda a Magpies szíveiben tetszeleg, rajta a csapat jelképével.
Zalán kezébe nyomja a kezet.
- Tessék. Így kell ezt. Lehet csinálok magamnak egy Budapesteset és szünetben kihívlak egy hüvelykujj kardpárbajra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Hja megspórolnak egy csomó időt és pénzt az ilyenek. Láttad, hogy mennyiért adtak egy ilyet odakinn? Rablás fényes nappal.
Zalán melankóliáját egész tudatosan igyekszik élénk beszédességgel oldani. Amúgy sem az a csendes néző, de ezúttal kifejezetten próbálja a meccset frappáns kommentekkel feldobni. Minden Magpies gólnál látványosan szenved.. annyira, hogy egy alkalommal kalimpálás közben a második gólnál leesik a kezéről a saját habszivacsa és csak az előttük ülő tarkója állítja meg.
- Bocs, bocs, bocs, tényleg. - Zavart vigyorral tarkított bocsánatkérések közepette húzza vissza a kezére a habszivacsot - és folytatja a szurkolást. A végére már egész elégedetten és vidáman veszi tudomásul, hogy a meccs hangulata kezdi ismét eluralni Zalán gondolatait. Nem feszegeti, miért frusztrálja ennyire a téma, miért törte le ennyire. Nem az ő dolga. Az ismerősei magánélete az ő magánéletük, minden ami Armandra tartozik pusztán annyi, hogy jól érzik-e magukat a társaságában.
- Úgy látszik fogópárbajt akartak az elejétől kialakítani, tudván, hogy a kvaffszerzésben a Magpiesnak nagyobb gyakorlata és jobb hajtósora van. Ez amúgy 200 IQ.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Szóval ez nem volt a kedvenc vizsgaidőszaka, az a helyzet. Máskor legalább tanulócsoportokkal szórakoztatta magát, ismerősökkel együtt tanultak, néha küldtek a tanároknak rivallót hajnalban, hogy "csókolom, ébren tetszik lenni? mert mi a BBT miatt még ébren vagyunk!"
Na persze, próbálta volna ezt meg Kakasival, keselyűtáp lett volna belőle. Pedig már-már azt gondolná, hogy azzal a legutóbbi rajongói levéllel azért egy picit, csak egy picikét belopta magát kedvenc varjúhölgyük aszott kis szívébe.
Mindegy is, a lényeg, hogy lehetett volna ez egy izgalmas, vicces vizsgaidőszak is. De nem volt az. Egyedül tanulós, idegesen magolós vizsgaidőszak volt, aminek a vége olyannyira megváltásként érte, hogy a jegyzetégetés híre indokolatlanul fellelkesítette.

És nem érkezett felkészületlenül. Az oldalán csüngő táska gyanúsan tömött, kezében egy furcsa, 30-40 centis fém csővel.

- Hiii. Ugye nem maradtam le sokmindenről? - Nem zavarja különösebben, hogy nem kifejezetten az ő társasága vagy közeli ismerősei gyűltek össze. Az itt most nem számít. Itt mindenkit családiasan összetart a közös szenvedés alóli dicsőséges szabadulás.
- Gondoltam, hozzájárulok én is a hangulathoz. - Ez abban nyilvánul meg, hogy a táskából előhúz egy üveg Troll Torokégetőt, a köz javára bocsátva. Aztán ünnepélyesen még mélyebbre nyúl a táskába és előveszi az okkultizmus jegyzeteit. Vicces módon ezzel küzdött a legtöbbet. A mágusjog száraz, de következetes, ez meg.. annyira elrugaszkodott, bleh. Összegyűri a jegyzetet, de ahelyett, hogy a tűzre dobná belegyűri a fémcsőbe, amibe aztán belesuttog néhány szót. Végül a cső nyitott felét az ég felé tartja.. és mintha miniatűr kis tüzijáték lőne ki a levegőbe, az okkultizmus jegyzetek sziporkázva pattannak szét a levegőben, az alábbi szöveget formázva.

Fuck Okkultizmus (but i Henrik, don't hate me)

Jó, hát ez lehetett volna lázadóbb is, de mindig is volt egy soft spotja a helyes arcok meg széles vállak irányába - szóval muszáj a diáklázadás mellett smúzolnia is.
Most mi van? Ez csak egy 10 másodperces tüzijáték, nem bánt senkit.
- Megjöttem. - Szélesen elvigyorodva huppan le valami szabad helyre, a közelében tudva a torokégetőt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Nem telik sok időbe azután, hogy kényelembe helyezze magát, ismerős arcok indulnak felé. Van olyan, akit a klubhelyiségből és a rellon helyiségeiből ismer (Theo), megint inkább iskolán kívüli közös érdeklődés köti össze (Zalán). Kornéliát látta már, de nem tudja hová tenni. Annyi baj legyen! Mármint adjanak neki pár percet és szívesen barátkozik, ismerkedik ő.
Amikor már hallótávolságon belülre ér a kis csapat, széles mosollyal int nekik.
- Na mi a stájsz? Máris józanodni kellett a tónál vagy mi? Vagy... - tettetett gyanakvással és felháborodással néz rájuk -, remélem nem hánytatok a tóba. Szegény halak!
Közben fogja a Troll Torokégetőt, ami egy vaskosabb, sötétzöld színű üveg, a tetején autentikusan dugóval lezárva. Ezt a dugót pattintja fel.
- Kértek? Két éve nyúltam le a nagyapám készletéből, hogy majd jól megiszom valamikor, de rájöttem, hogy csak örökké tartogatnám. Most kell a seggére verni.
Akár még félhetne is attól, hogy csalódást okoz a vén Felagundnak, de valójában minden esély megvan rá, hogy ez régesrég megtörtént. Valamikor ott, mikor kiderült, hogy nem egy befeszült kis szigorkodó eminens. Az üvegből kiérződő illat meglepően hasonlít a törökmézre, de mégis érezni rajta, hogy akármit is rejt, kétségtelenül égetett szesz.
- Ha nem bírjátok, van gyömbér üdítőm hozzá, azt mondják, jól mennek egymáshoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Dude, you are my dude. - A becsatlakozó Márknak azonnal visszaköszön felhőtlen jókedvvel. Pláne, hogy rokonlélekre talált a "rövidítsük meg a tatát" klubban.
- Én azt mondom, ideje tesztelni nagyapáink készleteit. Őszintén nem is értem, miért tartogatják. Nekik már úgysem kell, rossz a szívüknek meg minden. Az én szervezetem sokkal hálásabb.
Ehhez a kijelentésnek a szervezetének mondjuk lenne néhány keresetlen, nem túl egyetértő szava, főleg majd holnap reggel, amikor kócosan és másnaposan próbál a vécékagyló felett megtisztulni.
- Egy fontos kérdés, ha pálinka. Mióta Magyarországon vagyok, mindig ezzel kínálgatnak. És van hogy nagyon, NAGYON rossz. És van, hogy jó. Ez melyik?
Miközben szóval tartja az összegyűlt kis társaságot, kicsapja a táskájából a kis feles műanyag poharakat, amik egymásra halmozva várták eddig, hogy Armand szétfeszegesse őket egyenként, egyelőre csak üresen, Márknak, aztán az felzárkózó Zalánnak, Theonak, Korinak.
- Tudom, nagyonproli, de a semminél jobb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Mostmár annyi alkohol és annyi üveg gyűlt össze az érkezők után a közös stashben, hogy lassan pókerhez lehetne használni tétként. Kornélia viccelődésére csak cinkosan összekacsint vele, ja, naná, Zalán a buligép - hát ki gondolta volna, hogy máris hánytatni kell! Egyébként ő maga is önt a gyömbérből a torokégetőhöz, főleg, ha még magyar pálinkát is helyeztek neki kilátásba, muszáj lesz legalább ezt valamivel fellazítani, máskülönben Armand saját maga is a fején fog pörögni tíz perc elteltével. Lehúzza az italt, és a tömény alkohol kiváltotta sziszegő sóhajtással együtt egy kis elhaló lángcsóva hagyja el a száját.
- Opsz. Ja igen. Troll Torokégető. Más megvilágításba helyezi a reggeli lehelletet.
Szélesen elmosolyodik, bár ez színpadias túlzás. Ezzel, hogy gyömbért töltött magának hozzá, ezt az enyhe mellékhatást érte el.
- Ha töményen iszod, akár két mondaton keresztül is okádhatsz tüzet. Mondjuk nem olyan autentikus, mint mikor Kakasi éppen lebasz valakit.
Azért nincs ám ennyire elfoglalva magával, van alkalma végignézni a közelében összegyűlt társaságon - és így kapja el Zalán elkámpicsorodó tekintetét. Armand viszont sajnos-nem sajnos, nem az a tapintatos "együttérzőn oldalranéző" alkat.
- No. No-no-no, my friend. Ezt itt mi nem csináljuk. A búsuló hercegnő nézés az itt bannolva van. Na várjál.
A táskából elővesz még egy olyan fémcső alakú varázstárgyat, amit érkezéskor ő maga is használt. Felkészült, na, fun ez a cucc, de nem vicces egyedül csinálni. Áthajol az alkoholos stash fölött és Zalán kezébe nyomja a tárgyat, mielőtt visszahuppanna a helyére.
- Gyűrd össze, tépd szét, büntesd meg a kis rohadék jegyzetet, tömd bele a csőbe. Utána suttogd bele a szavakat, amiket látni akarsz az égen. Lehet bármi. Valami jó kis genya üzenetet. Vagy valami vicceset. Ami jólesik. Aztán tartsd el az ég felé és BUMM.
Két karjával jazz-hands mozdulatot imitálva artikulálja testbeszédével is azt a bizonyos bummot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Nyilván kipróbálja a pálinkát, nem kell kétszer kérni - és némi fulladozás után megállapítja, hogy bár nem rossz, de ehhez az italhoz ő túl francia. Neki kell valami markánsabb íz az etilalkoholon felül. Szóval visszatér a Torokégetőhöz és a gyömbérhez. Emberek jönnek-mennek, cserélődnek, az érkezőknek vidáman odaköszön vagy lekezel velük, igazán nem tesz különbséget senki között.
Közben a kis búslakodó feketetollasuk (aka Zalán) eltűnik, még mire kissé már megkérdőjelezhetően fókuszáló tekintete megtalálja, a srác már Grétával táncol.
- Woow. Olyan hamar kirepülnek - érti ezt arra, hogy nemrég biztatta, hogy hagyja ezt a búslakodást. Zalán pedig láthatóan megfogadta a tanácsát.
- Oké, két tallért teszek rá, hogy a csaj megpróbálja lekapni. - A fogadás abszolút nyitott, szól ez mindenkinek, aki körülötte vagy a közelében lebzsel, de azért nem kiáltja a világba igazán emelt hangon. Akkor van értelme a fogadásnak, ha annak tárgyai nem hallják és nem tudnak róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Bevallja, csalódott lett volna, ha senki sem él az alkalommal. Szerencsére nem maradt hoppon - Kori azonnal vette a lapot. Sőt, nemcsak tartotta a tétet, hanem még emelt is rajta egy plusz kitétellel. Elnézi a kicsit pityókás táncot a kettőstől (legalábbis Zalánon már látszott itt a tűznél is a ködösödő tekintet - nem mintha Armand ítélkezne a maga állapotában) és hümment.
- Jó, ezt annyira nehéz elképzelnem, hogy tartom. Naaa Alti! Gyere ide! Huuupp. - A "huupp" hang azt a mozdulatot kíséri, ahogy hasizmát megfeszítve próbál ülő pozícióban valahogy kinyújtózni egy koordinálatlan ölelés erejéig. A suttogásra bólint egyet, szélesedő vigyorral az arcán.
- Jóóó.. kúl. Tudtam, hogy számíthatok rád. - Elveszi a fiolákat és maga elé-köré pakolja ültében. Egy-kettő eldől, de még szerencse, hogy mind rendesen le van zárva. Ezután bájital-brókere továbbsuhan az északában, mint egy kondenzcsík Csingiling - és Armand is visszatér az előző témához az eridonos lánnyal.
- Miért, az ilyen lányok az esetei? Vagy Zalán részegen csókkirállyá avanzsál? - kérdezi amolyan cinkosan lelkes "na mesélj" hangszínnel a szavai mögött. Eközben ezúttal a mágusjog jegyzeteiből szed elő néhány oldalt, azokat tépi össze, megint beletűri a csőbe...
... lenéz az üvegekre.

Mi lenne, ha...?
Mi lenne, ha fogná ezt a varázstárgyat, amit hozott. És fogná Alti bájitalait. És beleöntené a varázstárgyba. Ha a tüzet megszínezi, akkor ezt is meg fogja, igaz?
- Varázstárgyba bájitalt önteni. Mi baj történhet? - dünnyögi maga elé. A bagolykő iskola szellemei valahol nem messze, a kastély falain belül, minden élő és holt, minden entitás, ami egy varázslóiskola történelmét átszövi egyetlen lényként sikít fel erre a mondatra.
De Armand nem szellemekkel suttogó, csak egy idióta kamasz, aki bizony bele fogja tölteni a bájitalt a varázstárgyba.
És...
Nem történik semmi. Pontosabban enyhe málna és bergamott illat száll fel a csőből. Vajon ez a vihar előtti csend, vagy a káoszmágia istenei megkönyörültek a srácon?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Kornélia sztorizgatására eltátja a száját, mert na, ő azért nem ismeri olyan behatóan Zalánt, szóval volt egyfajta képe a srácról, hogy ugyan kamasznak kamasz, de a kicsit visszafogottabb típus. A lány történetei azonban épp az ellenkezőjéről tanúskodnak.
- Naneeee. - Hitetlenkedő hangszínét felfelé görbülő szájszélei húzzák fel.
- Figyelj már, nem lehetne, hogy ennek a Ruenak bemutassatok néhány srácot, akinek megmondom a nevét? Ha biszexuálissá válnak az emberek körülötte, minden meleg srác titkos fegyverévé válhatna.
Iszonyúan tapintatlan, amit mond, de nem igazán gondol bele most, az alkohol teljesen feloldja a nyelvét. Ugyanakkor van rá esély, hogy némileg jobban csomagolva, de ezt a gondolatmenetet józanul is levezette volna.

Aztán elcsattan a csók, és ha éppen nem figyelne, hát most akkor is észrevenné az eseményeket.
- Nyertem! - Egyik kezét a szájához tartja, hogy egy éles füttyentéssel kommentálja a csókot, de a páros annyira belemerül, főleg Zalán, hogy nem nehéz megállapítani: a fogadás második felét pedig elvesztette.
- Oké, Kori, tartozom két tallérral. Emlékeztess legközelebb, hogy ne fogadjak egy srác alacsony "horniness' paramétereire, mert nincs olyan.
A fanyalgó Alti egyszerre aranyos szerinte, annyira tipikusan lányos reakció ez, mindenféle rosszindulat nélkül fogalmazva, Theo meg láthatóan döbbenten figyeli az eseményeket.
- Na, guys, ne legyetek ilyenek. Fiatalság-bolondság, mikor csináljunk olyan dolgokat, amiket megbánunk, ha nem most? - Armand azon túl, hogy minden valószínűség szerint húzni fogja Zalán agyát ezzel, nem lát túlontúl sok problémát a helyzetben. Most mi van? Egy részeg csók. Mintha emberek nem csinálnának ilyesmit az ő korukban szégyenteljesen gyakran - ráadásul ez még ilyen kis ártatlan is volt, Gréta tovább is rebbent másokkal beszélgetni. Ennél ezerszer rosszabb dolgokat is csinálhat valaki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Kori élénksége és lelkesedése abszolút ragadós, pedig azért Armandnak sem kell a szomszédba mennie hasonló túlajdonságokért.
- Á. Kár. - Semmi rosszindulat nem dolgozott benne a kijelentéssel, még ha bárdolatlan is volt. Ami azt illeti, tényleg örülne valakinek, aki ilyesmi különleges képességgel van elruházva. - Nagyon unalmas már az x-edik szerencsétlen helyes heteró srácot crusholni a távolból.
És nem csak magyarázatot, hanem torokégetőt is ad a lánynak természetesen, akinek a kezében úgy cserélődnek az üvegek, mint ahogy a váltónál adják egymásnak tovább a stafétát a versenyzők.
- Kérése számomra parancs. - Szabad kezével színpadias csuklómozdulatokat tesz, ahogy ültében meghajol az eridonos felé. És azt este további részében eleget is tesz neki, a torokégető hamar elfogy, ahogy Alti bájitalainak egy részét is felhasználja, ahogy a jegyzetektől lángoló bonefire-t megszínezi egyikkel-másikkal kékre, élénkpirosra, sárgára és zöldre.
Még a tüzijáték sem utoljára sül el, merthogy Lafayette egyszer csak azt látja a fán maga előtt, ahogy egy miniatűr kis illogó felirat pár méterrel előtte szétpukkan: "Peek-A-Boo" - veheti ki a betűk egymásutánjából. Csakhogy aztán Armand koornálatlanul, ekkorra már össze-összecsúszó szavakkal igyekszik instruálni a levitást abban, hogyan is kéne lemászni a fáról. Merthogy említettem, hogy csóró fennragadt? Na igen.
Némi "gyere gyere állj-gyere gyere állj" quality utasítás után további pontos segítséget is hajlandó nyújtani, minthogy "fogd meg azt az ágat jobbra". Hogy a húsz ágból melyikre gondolt, csak a jó isten tudja. Így telik az este nagy része  számára, mindenkivel beszélget, mindenkivel iszik és viccelődik, aki csak úgy érzi, hogy becsatlakozna mellé, egész addig, míg el nem jut arra a pontra, hogy alig elismerhető írásképpel és csupa félregépeléssel, de ír egy üzenetet a bátyjának, hogy kéne egy kis segítség, mert nem igen tud ráállni a lábaira.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Hallod... - Mint akinek hirtelen eszébe jut valami, egyszer csak felkapja a fejét, miközben Damien támogatásával próbálja legyűrni a métereket maga előtt lépésről-lépésre. Egyik láb a másik után. A fűcsomók tengerén gázolva feljesen fókuszál a saját lábaira, épp mikor melyik kerül a látószögébe lépés közben.
Ez annyira lefoglalja, hogy teljesen elfelejti az előbbi "hallod" felszólalását, mintha sosem történt volna meg. Percek telnek el, mikor egyszer csak eszébe jut, hogy elkezdett valamit.
- Hallod... - fut neki még egyszer a mondandójának sután. - Jól vagyok, józan vagyok, már kiment belőlem.
Az ő fejében ez rendkívül összeszedettnek hangzik, kerek, egész és jól artikuláltan megfogalmazott mondatnak. Sajnos csak a fejében.
- WHOAA! - Megbotolva nehezedik rá jobban Damienre, és csak azért nem esik el, mert a testvére már amúgy is támogatja. - Kibaszottkurvafű, ki tette ezt ide.
Totally wasted. Ha a torokégetővel talán még önmagában nem is lett volna probléma (ami nem igaz, elég erős alkohol az, hogy csak az megüssön valakit), de az a pálinka, az a magyar pálinka már megint.. teljesen kikészíti. Soha többet nem fogad el pálinkát, neki az immunrendszere ehhez túlságosan francia.
- Jóól. Csak.. megint olyan egyenes volt a buli. Mindig csak lányok. Meg fiúk. Tudod. Nekem azt mondták, hogy itt tök sok meleg van. HOL? - Szenvedősen, mintha a világ fájdalma és minden súlya nyomná a vállát (pedig valójában, ha valakinek itt nyomja valami a vállát, az Damien - és a saját öccse a ballaszt) felsóhajt.
- A meleg srácaimat akarom!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Bánffy; majdnem visszakérdez, hogy ki az, de csak és kizárólag azért, mert nem jut el hozzá azonnal a fonémák összessége. Aztán amint regisztrálja a nevet, értően hümment némi egyetértéssel. Hát igen, a srác jó családból van, látta is már párszor a folyosókon - érti, hogy a bátyja miért hozta fel.
Ha józan lenne, mondjuk összekötné azzal a nagy kérdőjellel, hogy Damien hogy a fenébe ilyen jól tájékozott, de ennek a gondolatmenetnek masszív gátat vet az elfogyasztott alkohol.
- Mondanám, hogy a másik partira kellett volna akkor menni, de hehe.. - a mondat közepén felnevet, ahogy eszébe jut Kori meg a körülötte ülők néhány humoros megszólalása az este folyamán. Jól érezte magát, na.
- De ez jobb buli volt, még így is. Saint-Venant fennragadt a fán, tudod? - Erre megint egy új-hullámos nevetés tör rá. - Komolyan, ott gubbasztott csóró. Hjajh.. mondom, gyere le. Mondja, nem jön. Mondom fogd meg az ágat. Csak volt ott vagy harminc, vágod. - Koherensnek semmiképp sem mondható történetmesélése néha kuncogásba vagy vihogásba fullad. Jó, hogy Damien támogatja, így azért lassan, de biztosan azért haladgatnak is. A hűvös esti levegő jót tesz. Armand haja kissé kócos és még érezni benne a tábortűz füstös illatát, amit némileg elront a torokégető édeskés szaga is, mert egy ponton biztos volt, hogy koccintás közben kilöttyent rá is egy kicsi. Hiába, egy átivott este után az ember nem szokott legdicsőségesebb állapotában lenni.
- Nem csak azért mondod, mert azt hiszed, elfelejtem, ugye? - Szabad kezével, amivel éppen nem kapaszkodik, játékosan oldalba böki a testvérét. Legalább lesz valami a szemeinek. Persze humorizál meg viccelődik, de ... tényleg kicsit túl régóta van az, hogy ő mindig csak hallgatóságként kell, hogy a "támogató tömeg" és "morális support" legyen. Józanul egész biztos legfeljebb elkent poénként hozná fel - és ő maga lenne, aki nem hagyná komolyra átfordulni a témát.
- Hiányzik Franciaország amúgy. Itt néha olyan.. bűnösnek érzi magát az ember. Jobban, mint otthon. - A Beauxbatonsban egyáltalán nem volt ciki, hogy kihez vonzódsz. Az egész iskola tele van vélákkal, félvélákkal, az érzések, azok kezelése meg úgy általában, hogy nyitott és vokális legyen valaki ezekkel a témákkal.. kinda normális volt. Magyarországon, itt a Bagolykőben kissé zártabbak. Nem sokkal, de néha úgy érzi, hogy komfortzónán kívüli mértékben.