37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastélyt körülvevő vidék
Oldalak: « 1 2 ... 23 ... 31 32 [33] 34 35 36 37 38 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Winkler Ábel Julián
INAKTÍV


Julianus barát | Cézár
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 24
Írta: 2023. április 1. 22:50 | Link
Zóra

Azt hiszem, hogy bejött a pozitív hozzáállás: a lány egyáltalán nem tűnik bullynak, sőt egészen humoros is volt, amit csinált. Nagymama nem biztos, hogy értékelte volna, hiszen egyfajta kigúnyolása volt a hitünknek, de szerintem a humor egy bizonyos pontig tolerálható. Nem akarom teljesen elutasítani a többieket, hiszen nem minden dolog rossz, amivel nem értünk egyet.
Jobban megnézve, mintha már láttam volna ezt a vörös leányzót. Talán a Nagyteremben? Vagy valamikor a folyosón? Mindegy is igazából, a nevét úgysem tudtam eddig.
- Reinkarnáció? - Kérdem döbbenten. Hangomból nem tükröződik kételkedés, pusztán meglepett a válasza. Néhányat pislogok, ahogy próbálom feldolgozni a hallottakat.
- És emlékszel az előző életedre? Vagy ez hogyan derült ki? - Kérdezősködöm tovább érdeklődve. Még nem döntöttem el, hogy hogyan fogom nevezni, bár a Zóra talán szimpatikusabb.
Nem is tudok sokáig gondolkodni azon, hogy hogyan nevezzem, ő eldönti, hogy a Julián illik hozzám. Elnevetem magam a magyarázatán, nagyon tetszik.
- Ugye? Csak az emberek szeretnek gúnyolódni a nevemen. - Húzom el a számat kicsit csalódottan. Tudom, hogy nem hétköznapi a nevem, de a szüleimnek nagyon fontos jelentéssel bír.
Kicsit elbizonytalanodom, amikor megint viccelődik a hitemen, fejemet oldalra biccentve próbálom felméri, hogy most mennyi ebből a humor és mennyi a gúnyolódás. Nem szabad rosszat feltételezni másokról, emiatt bűntudatom is van, de annyi bántás ért engem már a hitünk miatt.
- Megpróbálhatod. De nem biztos, hogy elsőre működik. - Magyarázom az alsó ajkamba harapva. Nagyon sok mindennek össze kell állnia ahhoz, hogy a fohász működjön, és hát... az ember nem mindegy milyen állapotban fog neki. Azok imái nem hallgattatnak meg, akik nem tiszta lélekkel kérnek, hanem pusztán önzőségből. Igazából nem is tudom, hogy én most nem önző vagyok-e ezzel a kéréssel.
- Mióta gitározol? - Csúszik ki a számon, ahogy visszapillantok Zórára a háttérben pihenő gitárról. Én is tanultam valamennyit zenélni, de egyáltalán nem nevezném magam kiemelkedőnek benne.
- Hát... én tanultam pár évig zongorázni, de csak otthon szoktam, ha hazamegyek. Annyira nem vagyok profi benne. - Ismerem be kissé pironkodva. Lehettem volna kitartóbb a hangszertanulásban, de másfelé sodort az élet.
- Mutatsz valamit? - Kérdem kissé kérlelő hangon. Nagyon tisztelem azokat, akik kitartóak valamiben, legyen az hangszer, sport vagy bármi más.
- Írhatnánk. - Felelem mosolyogva bólintva. Igazából ez egy csodás ötlet, a gyülekezetben is szoktunk énekelve dicsőíteni. Nem leszek az év énekese, de nincs borzalmas hangom, persze nem egy Janis Joplin tehetség.
- Működik, de ez kicsit bonyolultabb ennél. - Kezdek bele eltűnődve. Hogyan is fogalmazzam meg?
- Tudod, először békébe kell kerülnöd önmagaddal és a világgal. A hited és az önreflexió nagyon sokat segít abban, hogy ártás nélkülj élj. Minél tisztább szívvel tudsz fordulni a világ felé, annál inkább megtisztul a lelked, onnantól a mágiád is sokkal erősebbé válik. - Magyarázom szenvedélyesen, ahogy felmutatom a képességkorlátozó karkötőmet. Nem vagyok benne  biztos, hogy tudja micsoda, de nagyon sok gondolat kavarok a fejemben, így folytatom.
- Ha egyensúlyba kerülsz a földdel, a varázserőddel utána tudsz kérni. Önzésből nem biztos, hogy fog teljesülni. Tiszta szívből kell kérned, és akkor valószínűleg megadatik. - Fejezem be elmosolyodva. Persze az is lehet, hogy nem, de akkor még valószínűleg nem álltál rá készen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Thorsten Löwenherz
Gyógyító, Bogolyfalvi lakos, Iskolai dolgozó


DokThor bácsi
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 141
Írta: 2023. április 4. 23:04 | Link


Mindig kint van, amikor valamelyik csapat edz. Bármikor bárki lesérülhet, ő pedig készenlétben van minden ilyen esetre. Ma éppen néhány karcolással sikerült letudni az egész délutáni programot, úgyhogy addig is elolvasott néhány érdekes cikket a korai demencia kezelésére tett mágikus kísérletekről, bár sokkal okosabb nem lett e téren. Csak abból a cikkből tudott meg hasznos dolgokat, amelyet az elemi mágusokról talált. Majd mindenképpen beszélgetnie kellene erről Zámborival is úgy általánosságban, de egyelőre nem sieti el. Az edzés végeztével ő is becsukja a medimágia szaklapokat, és csak egy pillanatra teszi le őket a padra, hogy a bájitalokkal, kencékkel és kötszerekkel teli táskát becsukja és kézbe vegye, de már el is felejti. A folyóirat ott marad a padon, ő viszont már útban is van vissza a gyengélkedőre. Ilyenkor a kollégák valamelyike van ügyeletben. Úgy egyeztettek, hogy mégse kelljen senkinek két helyen lennie, és szerencsére elegen vannak ahhoz, hogy munka nélkül igazán senki se maradjon. Ennyi diák bőven biztosítja egyébként is, hogy unatkozni ne maradjon idejük. Az már csak a ráadás, hogy egyébként is van magánpraxisa is, és egyre nehezebben tart észben mindent, sőt, papíron is, mert sajnos hiába ír fel időnként dolgokat, azt felejti el, hogy hova is írta fel vagy éppen mit is pontosan. Ezért is gondolkodott el, hogy jó lenne valaki segítségnek, aki legalább arra emlékszik helyette is, hogy mondjuk átveszi a rendelt bájitalokat vagy néha ellenőrzi a készleteket meg ilyesmi. Meg is hirdette a dolgot, sőt, valaki jelentkezett is, ő meg ezt is elfelejtette. Most jut eszébe csak, az órájára pillantva, de hova is beszélték meg? Vajon ide? A naptára meg az irodájában van. Előkotorja inkább a még boldog sportidőkből használt telefonját, hogy megnézze, oda legalább ezt beírta-e. Azt ugyanis még rendszertelenebbül használja, mint a határidők közelében sipákoló naptárat. Ezen csak régi csapattársak keresik alkalomadtán, csak ezért tartotta meg.      
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Cassius Corvus
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 43
Írta: 2023. április 5. 14:51 | Link
Egy leendő menThor?
•Zene•


Cassiusnak halvány lila fogalma sincs róla, hogy leendő munkaadója nem tudja, hogy jó helyen és jó időbe van ott, ahová ő éppen tart.
Mivel ez nem egy egyszerű találkozás lesz, így azért megpróbálta kicsinosítani magát. A kevésbé kopott, sötét ruháit vette fel, és most egy kicsit 90-es évek eleji benyomást kelthet öltözködésében, ahogyan a kis öltönykabátjában és hátul összefogott hajával sétál a kviddicspálya felé. Persze bakancsban.
Egyébként is el akart már ide nézni, hát most ennek is eljött az ideje. Kicsit persze kár, hogy nem ezzel fog most foglalkozni... de ha sikerrel jár, akkor máris elért valamit az itt tartózkodása alatt, pedig még szinte meg sem érkezett. Persze igazából nem fűz hozzá nagy reményeket, hogy rögtön elsőre minden össze is jön. Egészen biztos benne, hogy amint kiderülnek viselt dolgai, ha ő csinálta, ha nem, úgyis kiadják az útját, szóval jobbnak látja elébe menni majd a dolgoknak. Ennek ellenére persze bizakodik. Ha nem ilyen jellem lenne, most aligha lenne itt.
Amikor viszont meglátja a férfit, aki egyedül lévén minden kétséget kizáróan az, akit keresnie kell, egy pillanat alatt inába száll a bátorsága. Pedig abban sosem volt hiánya. Persze bizalomgerjesztő az arca, de sokkal nagyobb darab a majdhogynem gizda Cassiusnál. Vennie kell néhány mély lélegzetet, mielőtt tovább tud sétálni megtorpanásából. Valamennyire pedig segít azért ebben a férfi látszólagos elveszettsége. Talán késett? Máris rosszul kezd? Vagy mi történik itt? És az a fura szerkezet nála meg... hát reméli, hogy nem ezzel fogják ma itt kivégezni valami fura családi revans miatt.
- Öhm... elnézést... - szólal meg végül, néhány tisztességes méterre a férfitól, de szigorúan kartávolságon kívül. Itt is torpan meg. - Thorsten Löwenherz-t keresem...
Még a nyelve is beletörik. Löwenherz, Löwenherz... Honnan lehet ismerős neki ez a név?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Thorsten Löwenherz
Gyógyító, Bogolyfalvi lakos, Iskolai dolgozó


DokThor bácsi
offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 141
Írta: 2023. április 5. 22:55 | Link


A telefon naptára üres, így hát ettől sem lesz okosabb, csak némileg idegesebb, hogy nem emlékszik pontosan, mit is beszélt meg és hová. Próbálja végiggondolni, hogy vajon ezt a helyszínt egyeztették-e vagy inkább a gyengélkedőt? Csak abban biztos, hogy nem a Mennydörgő utcát, mert az bonyodalmasabb lenne sokkal iskolaidőben. Még bámulja a képernyőt, amikor valaki elnézést kér. Kissé zavartan pislog fel, a ketyerét pedig el is süllyeszti inkább azzal a lendülettel a zsebébe.
- Öh, igen, hogyne, én vagyok az. Miben segíthetek? - érdeklődik összekapva magát már a gondolatmenet végére. Sejteni is véli, hogy ezek szerint mégiscsak jó helyen van, és nem a gyengélkedőre egyeztette a találkozót, mert ha őt keresi a fiú, akkor csak az a lelkes diák lehet, akit érdekel a felkínált álláslehetőség. Nem volt nagy tumultus, bár arra nem is számított. Bájitalok megrendelését idézni majd pakolászni az egészet nem feltétlen érdekes munka, kivéve, ha valakit tényleg érdekel a dolog. Nem rossz startmező, ha valaki majdan gyógyításra adná a fejét, elvégre megismerkedhet közelebbről mindennel, amit most éppen használni lehet vagy érdemes, többek között kísérleti főzetekkel is. Ráadásul meg a fizetséget sem sajnálja, mert tudja azért, hogy bárhogyan is csomagolja be a lehetőséget, mégsem csupa izgalom feladat. Hasonlóan monoton tud lenni, mint egy gyorsétteremben a szendvicsek összerakosgatása.
- Cassius? - kérdezi meg pillanatnyi csend után. A név megmaradt, mert nem különösebben gyakori, és addig is, amíg választ kap, körbepillant. Kiülhetnek a lelátóra. Már emlékszik, azért is mondta ezt a helyet, mert ha elvonultak a kviddicsjátékosok, itt nyugalom van, a gyengélkedőn viszont időnként nagy a jövés-menés.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Molnár-Vars Tímea Magda
Diák Eridon (H), Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 67
Írta: 2023. április 14. 11:58 | Link
  Sigrid

Repülőgépen sosem ült, és nem volt soha az a gyerek, aki tündérmesékben él és elképzeli, ahogy repül. Nagy élmény volt hát neki, mikor az elsők közt sikerült a levegőbe emelkednie a seprűn az előző tanévben. Élvezte is a dolgot, s azóta szeretné kipróbálni a kviddicset is.
Sigriddel már beszéltek róla, hogy mindketten játszanának, ezért is sétálnak most együtt a pályára. Timi jól repül, de a sportról nem sokat tud, így ebben a rellonosra van utalva. Az eszébe sem jutott, hogy olvasson róla, inkább kérdez. Még saját seprűje sincs, így kénytelen a régi, iskolai darabok közül választani.
- Te játszottál már? - érdeklődik, már seprűvel a kezében. A szabályokkal is csak félig van tisztában, így reméli, hogy barátja fel tudja világosítani ilyen téren. - Azt hiszem nem sok esélyem van csapatba kerülni úgy, hogy semmit nem tudok a kviddicsről - nevet fel kínosan. Mégis, úgy van vele, nem fogja zavarni az sem, ha nem kerül be csapatba.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sigrid Agnes Sjölander
Prefektus Rellon, Melodimágus, Negyedikes diák


kicsi Sjöli | Sig
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 129
Írta: 2023. április 15. 00:17 | Link


Ennyire talán még soha semmit nem várt, mint ezt a válogatót. Nagyon szeretne bekerülni a csapatba, lehetőleg hajtónak. Már igazán szépen sikerült az apja nyomdokaiba lépni, ez a tétel hiányzik még a teljességhez egyelőre. A seprűje északi gyártmány, robusztus svéd példány, amit igazán gondosan tart karban. Csak úgy csillog-villog a járgánya. Ennél nagyobb becsben csak a hegedűjét tartja, de hát az a hangszer igazán különleges és ritka darab amúgy is. Oldalához öleli a seprűt, úgy cipeli, bár sokkal menőbbnek gondolja azokat, akik csak fél vállukra dobva lazán sétálnak a repülőeszközeikkel, mégsem érez magában elég önbizalmat ehhez. Majd talán akkor, amikor már bekerült a csapatba.
- Még nem, csak mérkőzést láttam. Voltunk a világbajnokságon apuval tavaly - válaszolja őszintén Timi kérdésére, majd megrázza a fejét az Eridonos kijelentésére.
- Ugyan. Biztos menni fog az. Terelőt mondtál, ugye? Ott úgyis arra kell figyelni, hogy a gurkókat püföld, hogy távol tartsd őket a csapattársaktól. Amilyen jól megy a repülés, tuti nem lesz gond az egyensúly se - igyekszik bíztatni őt. A kviddics amúgy sem egy olyan sport, amiben túlságosan sok szabály lenne, szerencsére, már főleg ha az ember az ilyen pontozós műfajokhoz méri, mint az akrobatika mindenféle fajtája. A maga részéről is izgul azért, de próbál mély levegőt venni, hátha az hasznosnak bizonyul. - Majd biztos elmondja a csapatkapitány is a dolgokat, de ha érdekel, szívesen kölcsönadom majd A kviddics évszázadait. Azt hiszem, az a legjobb összefoglaló a témában a mai napig.  
Utoljára módosította:Sigrid Agnes Sjölander, 2023. június 18. 20:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simonka Asztrea Zóra
INAKTÍV


Dzsenissz
offline
RPG hsz: 53
Összes hsz: 78
Írta: 2023. április 23. 22:16 | Link
Julián

- Aha, reinkarnáció, tudod ez amolyan újjászületés - mosolyogva fürkésztem az arcát, láttam rajta a döbbenetet, nagyjából mindenki így reagált, akinek meséltem erről, aztán sokan el sem hitték az egészet és bolondnak tituláltak.
- Igen. Még egész kicsi voltam, és akkor kezdtem el anyáéknak mesélni, ők meg gyorsan utána néztek, és tényleg minden úgy volt, ahogyan azt meséltem. Na most egy három-négy éves gyerek meg honnan is szedne infókat egy mugli énekesnőről? Egyébként meg, nem volt mugli, csak kvibli volt, ezért szívott annyit, meg inkább énekelt. Azt mondta, hogy faszba a varázslókkal, de valójában mindig is vágyott arra, hogy ő is varázsolhasson, csak hát…tudod nem ment neki, aztán inkább ittam meg szívtam a füvet. Vagyis ő. Ő ívott és ő szívott, bocsi - zavartan elmosolyodtam, néha belekavarodtam, mert hát fura is volt erről beszélni. Ráadásul Julián volt az első, akinek felfedtem Joplin titkát, mert szerintem nem sokan tudták róla, hogy kvibli. Talán Kakasi professzor lehet, ő már elég vén , hogy ismerje.
- Volt belőle nagy felhajtás is, még a helyi újság is lehozta, azután könyveltek el minket a szomszédok bolondoknak. Nem kedvelnek minket Bogolyfalván, főként miattam - sóhajtottam, ez azért fájt, vagyis én úgy gondoltam, hogy főként én vagyok az oka, az meg se fordult a fejemben, hogy mondjuk anya és apa reggeli pucér futkosása, meg jógázása netán zavarná a lakosokat.
- A Juliánus barát? - kérdeztem vissza egy kis mosollyal, de gyorsan legyintettem is - Ne törődj velük, szerintem ha így is hívnak, nincs ezzel semmi. Engem is szoktak gúnyolni - meg is vontam a vállam, és próbáltam elhessegetni a negatív gondolatokat.  
- Na jó, most nem próbálom meg. Tudod, igazán nem is tudom, hogy pontosan mit csinálsz. Tényleg beszélnek rólad a hátad mögött, de azért érdekel, hogy mi ez a hit? Tényleg működik a dolog? - most hogy láttam, nem is olyan ártalmas ez a gyerek, kíváncsi lettem arra, mi az amiben ennyire hisz. Annyira csak nem lehet rossz dolog, ha ő ilyen bizalommal fordul a bárkihez is a magasban.
- Gitározni elég régóta, még apa tanított - tetszett az, hogy érdeklődik a zene iránt, annak meg kifejezetten örültem, hogy tud zongorázni. - Jól van, én se vagyok profi, de ez tök jó! Ha nem lenne nehéz a zongora, hozhatnád magaddal és zenélhetnénk együtt - mondtam lelkesen, miközben letelepedtem törökülésbe, és kezembe kaptam a gitáromat. Aztán már fogtam is le az akkordot, s kérésére pengettem egy kellemes dallamot.
- Jóóóó, te írod, okés? Van nálad füzet és jegyzet? - izgatott lettem, nálam sajnos nem volt semmi ilyesmi, de talán a srácnál lesz valami használható.
- Komolyan? Erősebb lesz a mágiám? - ez igazán felkeltette az érdeklődésemet, szinte ittam minden szavát, majd szemügyre vettem alaposabban a karkötőjét is. - Ez arra van, hogy visszafogja az erőd? - kérdeztem, miközben megbökdöstem a csuklóját.
- Na jó jó, de kitől kérjem? - kíváncsian pislogtam a srácra, majd megropogtattam az ujjaimat. - Szóval akkor mi legyen a dalban? Írhatnánk olyan dalt, ami fohász lehet nektek. Többen is vagytok amúgy, vagy csak te és a családod? - tényleg érdekelt, hogy mi ez az egész, mert anyáék semmiben sem hittek, csakis a természetben, meg a nudizmusban és a napfény energiájában. Ja, meg ők is szerettek füvezni, de erről inkább nem meséltem Juliánnak, nehogy ő is megutáljon, mint Bogolyfalva nagyrésze.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Winkler Ábel Julián
INAKTÍV


Julianus barát | Cézár
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 24
Írta: 2023. május 7. 19:37 | Link
Zóra

Hallottam már ezt a kifejezést, alapvetően még elképzelhetőnek is tartottam, hogy igaz lehet, de sosem foglalkoztam ezzel komolyabban, hiszen Apa meg Mama nem sokat törődtek a reinkarnáció kérdésével a beszédeikben. Szerintük ebben az életben kell a lehető legjobbnak lennünk, lefoglal bennünket az, hogy hogyan legyünk jó emberek.
Barnáimmal érdeklődve fürkésztem a lányt, ahogy mesélte miket élt át gyerekként. Mintha erről pletykáltak volna már a klubhelyiségben és nem mondtak túlzottan kedves dolgokat az eridonosról.Magam sem tudom már, hogy kik voltak, hiszen az ilyen negatív dolgokkal nem szoktam törődni - nagyon árt az ember lelkének, ha hagyja, hogy negatív emberek mérgező energiái bekerüljenek a gondolataiba.
- Ez nagyon érdekesen hangzik! - Felelem szélesen mosolyogva a lányra. Igazából miért is ne lehetne igaz? Elvégre mi oka lenne hazudni nekem? Anya többször mondta már, hogy naiv vagyok és ne higgyek el mindent, amit hallok, de a gyülekezetben is hangzanak el olyan dolgok, amik egy kívülállónak nagyon extrémek és mégis igazak. Nyitottnak kell lennünk, legalább nekünk.
Azonban, amikor kitör belőle Janis szelleme én sem tudom elfojtani a nevetést, még ha én magam nem is használok ilyen trágár szavakat. Nincs okom elítélni érte, biztosan eljut egy napon arra a szintre, hogy enélkül is kifejezze magát.
- Ne is törődj velük! Korlátoltan gondolkodnak... Tudod... - Kezdem el kicsit bizonytalanul, majd számmal csettintve folytatnom, elvégre őszinteségért őszinteség jár.
- Tudod Szalamandra-Szentegyeden sem mindenki kedvel bennünket, pedig mi tényleg csak a jót közvetítjük feléjük. Én úgy gondolom, hogy némelyik embernek idő kell arra, hogy eljusson egy olyan érettségi szintre, hogy el tudja fogadni a valóságot úgy, ahogy van. Könnyebb úgy élni, hogy nem figyelsz magadra és a környezetedre, de nem éri meg...- Rázom meg a fejemet. Nem tudom, hogy mennyire zavaros, amit mondtam, mert nem mindenki szokta megérteni. Édesapám jobban beszél nálam, egy napon én is úgy szeretnék prédikálni, mint ő!
- Valaki szerint csak lehúzzuk az embereket, pedig ez nincs így. Rengeteget adunk vissza a közösségnek, ráadásul a bájitalok és könyvek, amiket árulunk valóban jobb mágussá tesznek. Itt vagyok, mint élő példa. Fogantatásom óta ebben nevelkedem és boldog vagyok. Én hiszem, hogy az erőm a hitem gyümölcse.
- Fejezem be elmosolyodva, remélem ezzel megválaszoltam a kérdését. A nővéreink és fivéreink egy része szerint kiválasztott vagyok, aki két csodás embertől fogant és hatalmas dolgokra hivatott. Én ezt nem érzem magamon, én csak Julián vagyok.
- Az is... meg Juli, Juliska... - Vonom meg a vállam lebiggyesztett ajakkal. Otthon a faluban Jancsi és Juliskának csúfolnak minket az öcsémmel, pedig ő nem is János, hanem Gergő.
- A kívánságok termébe kívánhatnánk egy egész hangverseny-termet és játszhatnánk együtt. Janis gitárján. - Amúgy nem tudom, hogy gitározott-e, sajnos egyáltalán nem ismerem a munkásságát. Ha füvezni tudott, remélem gitározni is, az sokkal jobb a tüdőnek.
- Várj, a múltkor ezt a fohászt írtam... szerinted át tudjuk írni közös ima dallá? - A zsebem mélyéről előhalászok egy összehajtott papírt, amin az alábbi sorok állnak:
"Ó, Merlin, aki a varázslatok mesterének számítasz, Kérlek, adj nekem erőt és hatalmat, Engedd, hogy a varázslat áramoljon át rajtam, S mutasd meg nekem az utat a titkok birodalmában.“
Kicsit pironkodom, ahogy átnyújtom a lapot, nem szoktam gyakran megmutatni, amiket alkotok. Nem vagyok költő, csak a szívemből jönnek a sorok.
A karkötőm én mutattam Zozónak, de kicsit attól is zavarba jövök. Szívesen leveszem néha, de olyankor sajnos félek magamtól. Én nem hiszek a saját tehetségemben annyira, mint a testvéreink a közösségben.
- Igen... Időnként leveszem és gyakorlok enélkül. Sosem tanulom meg kezelni, ha nem próbálgatom. - A karkötő jó a veszély elhárítására, de a problémát nem oldja meg. 17 éves vagyok, most már igazán illene enélkül léteznem lassan.
- Magyarázom kicsit szégyellve a saját sutaságom. Nem szabad ilyen módon éreznem, hiszen az erőm gyengülhet az ehhez hasonlatos negatív érzésektől, de néha nem tudom irányítani, amit érzek, pedig nagyon kellene.
- Az apukám a Pásztor otthon, de a Nagymamáék vezetik a Myddrin Közösséget. Több városban jelen vagyunk, nagyon sokan csatlakoznak a közös fohászainkhoz és előadásainkhoz. Ha szeretnéd, eljöhetsz egyre. Bogolyfalván sajnos még nincs Imaházunk. - Felelem a számat elhúzva, ahogy mélyen a szemébe nézek. Pedig biztosan élvezné, mindenki boldogabban jön ki onnan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Molnár-Vars Tímea Magda
Diák Eridon (H), Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 67
Írta: 2023. június 18. 10:02 | Link
  Sigrid

A rellonos seprűjét figyeli, ahogy haladnak a pálya felé. Igazán szép darab, kicsit talán féltékeny is rá. Az ő kezében csak a kopott, régi, iskolai darab van. Még sosem volt szerencsére igazán jó seprűn repülni, nincs viszonyítási alapja, de látni látta a különbséget az órákon. Nagyon szeretne már egy saját seprűt. Ha bekerül a csapatba, talán tud majd valahogy szerezni egyet.
A kérdésre bólint, és halványan el is mosolyodik, ahogy Sigrid mondandója dicséretben végződik.
- Egy saját seprű is kéne majd - fordul a kezében tartott darab felé. - Van tipped, hogy milyet érdemes venni? - Eddig Timi tudomásul vette, hogy ő nem tud annyit a varázsvilágról, mint sok társa, mégis, vannak pillanatok, amikor már frusztráló kezd lenni számára, mennyi információ is hiányzik a teljes képből.
A pályára kiérve kibújik a hosszú, nagy kabátjából. Lehet, hogy fázni fog, de nem akarja, hogy a ruhadarab zavarja a repülésben. Egy kisebb kabátot is be kell majd szereznie.
Átlendíti lábát a seprűn, és el is rugaszkodik a földtől. Még csak egy métert emelkedik el a talajtól, de már érzi az ismerős adrenalin löketet. Megvárja, hogy Sigrid követi-e, s csak aztán kérdez.
- Mivel kezdjünk? Én csak mennék néhány kört először.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sigrid Agnes Sjölander
Prefektus Rellon, Melodimágus, Negyedikes diák


kicsi Sjöli | Sig
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 129
Írta: 2023. június 18. 22:17 | Link


- Hmm - dünnyög félhangosan, miközben mutatóujját a szájáig emelve máris rágcsálni kezdi a körmét gondolkodás közben. Olyan rossz beidegződés ez, amit legtöbbször észre sem vesz azonnal. Most is beletelik pár pillanatba, mire rádöbben, mit is művel, hogy aztán a saját kezére akarjon csapni menten. Már ha tehetné, mert másik kezében ugyebár ott a seprűje. Inkább a háza mögé dugja a kezét talárja alatt, és most már szája szélét rágcsálja kitartóan.
- A Hullócsillagokról jókat hallottam, ami a helyi gyártmányokat illeti, de van egy bolt is a faluban. Lassan pótolni kellene pár dolgot a seprű-karbantartó készletemben, szóljak, ha megyek? - veti fel óvatosan, mert nem akarja erőltetni, hogy az Eridonos minden áron töltsön vele időt, de a maga részéről mégis kedveli a társaságát. Szeret vele beszélgetni, meg mindig tanul is valami újat előbb-utóbb a mugli világról, ami neki gyakran idegen a maga technológiáival és érdekességeivel. Mégiscsak javarészt egy mágusközösségben nevelkedett, számára a mágia mindennapos használata a természetes, bármiről is legyen szó. Bár nem most jött a falvédőről, hallott telefonról, internetről, miegymásról, amit a muglik találtak fel, közelebbről ezeket mégsem nagyon ismeri. Timi pedig ezen túlmenően is kellemes és szórakoztató társaság. Kedveli.
- Ha jól emlékszem, saját gyártmányú seprűjeik is vannak. Az enyém svéd gyártmány, de nem tudom, mennyire ismert nemzetközileg. Flygstar. Apunak egy orosz Meteor van, az talán ismertebb márka, de az övé már régi és meg is sérült, a dolgozószobája falán lóg most. Még a Nimbuszokról hallottam jókat, ez meg ha jól látom, Jólsep-R, csak kicsit régebbi széria és már viharvert - állapítja meg közelebbi pillantást vetve az iskolai seprűre, a magáét is mutatva közben, a járvány nyelén ugyanis ott áll aranyozott betűvel a márka neve.  
- Kipróbálhatod amúgy, ha szeretnéd - mondja mellékesen a seprűje felé biccentve. Nem félti, látta már Timit repülni, és amúgy is egy strapabíró seprűt kapott azzal az indoklással, hogy ha kviddicsezni szeretne, biztosan bírja a megpróbáltatásokat a repülőeszköz.
- Az abszolút jól hangzik - helyesel az ötletre, majd ő is felpattan a seprűjére. A talár nem igazán zavarja már, sőt, valahol menőnek érzi mindig, ahogy a levegőben lebeg utána, mint a képregényekben a szuperhősök köpenye.
- Versenyezzünk - veti fel lelkesen máris.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Molnár-Vars Tímea Magda
Diák Eridon (H), Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 67
Írta: 2023. június 19. 15:16 | Link
  Sigrid

A legtöbb márkanevet hallotta már, volt szó róluk órán és diáktársaitól is felszedett egy-két dolgot. Ettől persze elég tanácstalan, különbséget tenni még nem tud a seprűk között. Pénze meg persze egyikre sincs, nem is tudja, honnan lesz.
- Az jó lenne. - Mégis élne az ajánlattal, még halványan el is mosolyodik a másik felé fordulva. Egészen jóban lettek, mióta összerakták azt a feladatot SVK-ra az előző tanévben. Nagyon különböző világból érkeztek ők ketten, de ez Timit egyre kevésbé aggasztja. Szeret a rellonossal lenni, jól érzi magát mellette. A barátjának is tarja, még akkor is, ha nehezen engedi magához közel. Arról sem szeretne beszámolni, hogy nincsen pénze seprűt vásárolni. Azt reméli, mire a bolthoz jutnak, szerez valamennyit, legalább kinézheti, mire szeretne gyűjteni. Nézelődni pedig mindig lehet. - Legalább kevésbé leszek elveszve -von végül vállat.
A második felajánlásra felcsillan az eridonos szeme, pedig ritkán látni tőle ilyesmit. Sosem repült még igazán jó seprűn, ám - bár ezt nem ismeri el - vágyik rá. Látta azt osztálytársait saját seprűiket repülni, és még úgyis látja a különbséget, hogy nincs még sok tapasztalata.
- Tényleg hagynád, hogy kipróbáljam? -Hangjában tőle szokatlan lelkesedés vegyül. Közben  viszont már felül saját seprűjére, és el is rugaszkodik a földtől.
- Benne vagyok! - Megvárja, hogy Sigrid is kövesse, ő is a levegőbe emelkedjen, hiszen úgy fair a verseny. Timi kicsit feljebb is száll már. Ha pedig rellonos barátnője mellé ér, előredől és neki is indul.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sigrid Agnes Sjölander
Prefektus Rellon, Melodimágus, Negyedikes diák


kicsi Sjöli | Sig
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 129
Írta: 2023. június 19. 22:37 | Link


- Majd akkor szólok. Valamelyik szabad hétvégén már nagyon esedékes lesz - válaszolja egy visszafogott mosoly kíséretében. Ugyan ez még nem jelent semmit, majd akkor hisz el bármit, ha már ott is vannak, de kezdetnek nem rossz. Közben arról ugyan elfeledkezik kissé, hogy nem mindenki olyan szerencsés, mint ő, hogy ha a legújabb szériájú legmodernebb seprűt szeretné, az sem lenne lehetetlen, és még csak hónapokig gyűjtögetnie sem kellene rá, de ezért leginkább a lelkesedése okolható, no meg az, hogy anyagiakról egyébként sem társalog. Nem igaz, hogy nem tudná elképzelni, milyen lehet az, ha az embernek minden sarlót a fogához kell vernie, mert hiszen nem a világtól elzárva nőtt fel, ám mégis életidegen számára a helyzet a maga módján, és ezért nem első gondolata, hogy esetleg a másik nem hasonlóan komoly lelkesedéssel viseltetik a cseppet sem olcsó repülőjárgányok iránt. A seprűjét is teljesen önzetlenül ajánlja fel - noha nem biztos, hogy minden ellenérzés nélkül megtenné akkor is, ha Timi hírhedten rossz seprűlovas lenne -, errefelé úgyis ritkaságszámba megy ez a márka. Néhány svéd csapat használja ugyan, de legfőbb erénye mégis az, hogy robosztus, strapabíró darab. Főként olyanoknak ajánlják, akik még nem teljesen magabiztosan és kifinomultan mozognak a levegőben. Szeretné azt hinni, hogy ez rá már nem igaz, de mégsem repül azóta, hogy meglátta a napot, a gyakorlás ráfér.
- Persze. Amúgy is láttalak már repülni - válaszolja határozottan, majd azt is felveti, hogy versenyezzenek. Nem kell kétszer mondani, hogy mehet is, felpattan ő is a seprűjére és a levegőbe emelkedik. Amint az Eridonos mellé ér, ő már el is száguld, mint akit puskából lőttek ki. Szóvá is tenné, hogy nem számoltak egyig se, nemhogy háromig, ha már verseny, de nincs kinek.
- Hééé... - kiált utána, s a hirtelen meglepetését végül kuncogásba folytja megállapítva, hogy nem kell ám Timit se félteni, életre való lány, aztán a seprűjére hajolva gyorsul ő is, ameddig csak meri. Az mégsem hiányzik, hogy esetleg elveszítse az irányítást és felkenődjön a lelátóra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dobroviczky Damira
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. június 25. 17:21 | Link
Som


Annak ellenére, hogy nem értek a kviddicshez, teljes bizonyossággal állapíthatom meg, hogy tökéletes az idő egy kis repkedésre, miközben a pálya felé ballagok. Nincs túl meleg, nincs túl hűvös, úgy tűnik elázni sem fogunk. Igen, fogunk. A random srác, Som, akivel összefutottam az első kimerészkedésem alkalmával, azt küldte a bagollyal, hogy szívesen eljön velem repkedni.
Remélem, hogy nem fogok sokat bénázni. Volt már repüléstan órám, de még mindig nem vagyok ura a helyzetnek. Legalább csak ő lesz tanúja a szerencsétlenkedésemnek az üres pályát elnézve. A nagy morfondírozás közben sikeresen megérkeztem. Nem látom Somot, de lehet, hogy csak nem veszem észre.
Amíg várok rá, seprűt is kéne kerítenem, nekem nincsen sajátom. Úgy tudom, hogy a tőlem nem messze lévő épületben tartják a mindenki által használható eszközöket, így megrántom a vállamon a táskát - igen, mindenhova magammal cipelem -, és pár lépés után kinyitom az ajtót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. június 25. 18:08 | Link
Dobroviczky Damira


Örülök, hogy Dami beleegyezett abba, hogy repüljünk egy kicsit a kviddicspályán. Elsősként csak repüléstan órákon van alkalmam seprűn lovagolni. Mára úgy sem volt semmi tervem, szóval még jól is jön, hogy Dami is ráér. Seprűmmel a kezemben indulok meg a pálya felé, most kivételesen nem az egyenruhám van rajtam, csak egy póló, fekete rövidnadrág és sportcipő. Otthon sokat gyakoroltam a repülést, apám kviddics játékos volt a suliban, ezért ragaszkodik hozzá, hogy a fiai tudják használni a seprűt, emiatt nem is izgulok a mai random repkedéstől. A pályára érve megpillantom Damirát, örülök, hogy pontos és nem kell rá várnom. Széles mosollyal köszönök, ahogy közelítek felé.
-Szia, Dami! -látom a táskát most se felejtette fent a szobájában. -Készen állsz a mai repülésre? -kimondva úgy hangzik, mint valami illegális szer. Pedig évezredek óta használják a boszorkányok és varázslók a seprűt légi közlekedésre, de jobb lenne valami másik szót kitalálni erre a cselekvésre.
-Van seprűd vagy épp azért indultál? -teszem fel a kérdést. Bár felesleges, mert Damit annak az épületnek a nyitott ajtajánál kapom el, ahol a mindenki által szabadon használható eszközöket tartják. Szóval, egyértelmű, hogy seprűért indul én pedig követem és benézek a helyiségbe.
-Mik vannak még itt a seprűkön kívül? -egy újabb kíváncsi kérdés tőlem, hátha Dami jobban ismeri a helyet, mint én.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Dobroviczky Damira
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. június 25. 20:51 | Link
Som


A kezem még a kilincsen van, amikor megüti a fülem Som hangja. Egy kicsit összerezzenek, sikerül meglepnie.
- Szia! - fordulok hátra az ajtóból. - Felszállásra kész! - vigyorgok. Már csak egy seprű hiányzik. És ezt az apró hiányosságot mindjárt orvosolni is fogom.
- Azért indultam, nekem nincs. - felelek a kérdésre. - De úgy látom, legalább egyikünk elég jól repül ahhoz, hogy sajátja legyen. - biccentek a kezében lévő seprű felé. Édesanyám képviseli a boszorkány vonalat a családban, viszont ő nem hajlandó venni nekem egyet, mondván nem tudok biztonságosan repülni, és nincs is szükségem rá. Ami tulajdonképpen igaz, mert a városunk közepén mégse közlekedhetek vele, és még a környéken se nagyon használhatnám, nincs ami takarjon a muglik elől. De az előbbivel jár az is, hogy csak Bagolykőn tudok gyakorolni, amikor ráérek vagy reptanon vagyok. Hát, ez van, ebből kell kihozni a legjobbat. Attól még megengedem magamnak, hogy icipicit irigykedjek Somra meg a seprűjére.
Én is bekukucskálok a srác után, még azelőtt kapott el, hogy jobban szétnézhettem volna. A helyiség sokkal nagyobbnak tűnik belülről, mint az lehetséges lenne. Rengeteg viharvert seprű fed majdnem minden felületet, nem túl szívderítő látvány.
- Nem tudom. Most vagyok itt először. Keresek egy seprűt, addig nyugodtan nézz körül! - lépek beljebb a helyiségbe azzal a reménnyel, hogy hátha találok egy alkalmas példányt. Vagy legalább kevésbé alkalmatlannak tűnőt, ne legyenek nagy elvárásai az ember lányának. Kicsit félreállok az ajtóból, hogy Som is bejöhessen, ha akar, és pásztázni kezdem a lehetőségeim.
Pár perc lődörgés után úgy döntök, hogy az egyik sarok közelében lévő seprű egy picit jobban néz ki, mint társai, így azt veszem el. Cseppet sem konyítok a seprűk márkáihoz, ezért pár másodperces vizsgálgatás után nem keresem tovább, hogy milyen típust vettem el. Inkább megkeresem Somot.
- Azt hiszem megvagyok. - lépek mellé szívem választottjával. - Találtál valami érdekeset?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. június 25. 21:28 | Link
Dobroviczky Damira


-Ez a beszéd! -vigyorgok én is Damira. Mondjuk az nem derült ki, hogy ő mennyire jó seprűn lovaglásból, de látszólag nem parázik rá, ez megnyugtat. Seprűvel a kezemben állok mögötte a helyiség előtt és felteszem a buta kérdést, hogy van-e seprűje. Ha lenne, akkor nem hiszem, hogy bemenne az ingyen használható roncsok között kutatni egyet.
-Akkor szerezzünk neked egy menőt! -meglepődnék, ha gyorsabb seprűt találnánk a tárolóban, mint ami nekem van. -Nem vagyok profi, de tudok repülni! -a jó az kicsit túlzás, de apám sok mindent tanított nekem, szóval nem kell félnie Daminak attól, hogy leesek a seprűről.
A helyiség sokkal nagyobb, mint azt gondoltam volna. Rengeteg seprű hever a földön és a falnak támasztva. Ezek közül bőven tud majd Dami választani egyet. Beljebb lépek a helyiségbe és én is szemügyre veszem a seprűket, addig amíg Damira keres magának egyet. Van köztük jó pár viharvert, megrongált, törött, de szerencsére vannak használható darabok is.
-Nem ártana itt egy kis lomtalanítás! -legalább, akkor kikerülnének a selejtes tárgyak innen és átláthatóbb lenne ez a káosz. -Szerintem ezt használták az alapítók is! -mutatok egy elég rozoga darabra, s közben Dami felé fordulok mosolyogva. Persze csak viccelek, bár ahogy ez a seprű kinéz még hihető is, hogy olyan régóta itt van.
Ezután tekintetem megakad a kvaffokon, amik egy kupacban várnak arra, hogy használják őket. Leteszem a seprűmet, leguggolok és egyesével átnézem őket. Közöttük is van pár elhasznált darab, de találok egy jó állapotban lévőt, amit mellkasomhoz szorítok, lassan felállok és ismét kezembe veszem a seprűmet, majd megindulok Dami felé, aki kiválasztott egy számára tökéletes repülő alkalmatosságot.
-Ő lett a kiválasztott? -jobbra szemügyre veszem a seprűt, majd válaszolok kérdésére is. -Egy kvaffot! Lenne kedved dobálgatni? -nézek Damira. Majd válasza után, utat engedve neki elhagyom a helyiséget.
-A táskád is veled repül majd? -tudom, hogy fontos neki a túlélőcsomag, de lehet, hogy most hátráltatni fogja a levegőben. -Akár itt is hagyhatod, ha szeretnéd! Szerintem senki nem fogja lenyúlni! -rajtunk kívül jelenleg nincs is itt senki más.
-Készen állsz? -nézek Damira, majd ráülök a seprűmre és elrugaszkodom a földtől, hogy a levegőben bevárhassam őt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Dobroviczky Damira
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. június 26. 20:21 | Link
Som


Legalább egyikünk biztonságosan mozog a levegőben. Hálistennek.
- Az a baj, hogy szerintem nem csak azt az egyet használhatták. - kuncogok. - Több kviddics csapatuk is lehetett az állapotokat elnézve. - tetszik a poén, ezt könnyű volt megérteni.
Miközben megkeresem a legszimpibb seprűt, Som kvaffokat talál. Tehetséges a fiú, azt is kitalálja, amit még ki sem gondoltam rendesen. Segíthet, hogy ügyesebben mozogjak a seprűvel.
- Ő tűnt a legjobb állapotúnak. - emelem magasabbra a többinél kevésbé használtnak látszó seprűt. - Aha, jó ötlet! Segíthet fejlődnöm kicsit a seprűn maradásban. - helyeselek a kérdésére. Követem Somot az ajtón kívülre, ahol a táskámról érdeklődik.
- A levegőben legalább nem valószínű, hogy szükségem lenne rá, de az esetleges tempósabb földet éréshez pakoltam Betadine-t. - teszem le a táskát az épület mellé, ahol még ráláthatok a pályáról, nehogy véletlenül lába keljen. Amint megvagyok ezzel a művelettel, rábólintok Som kérdésre, aki ezután fel is száll. Hát, most én jövök ezek szerint, felülök a seprűre. Egy utolsó búcsúpillantást vetek féltett táskámra, majd felrúgom magam a levegőbe.
Egyből egy billenéssel kezdek oldalra, amitől a seprű elkezd irányt váltani, de gyorsan sikerül korrigálnom. Egy kicsit megállok kifújni magam. Megkeresem Somot a levegőben, és némi bizonytalan billegéssel odairányítom a seprűt.
- Mit szólnál egy kis bemelegítéshez a dobálgatás előtt? - kérdezem tőle kínosan vigyorogva, ahogy elfehéredő ujjakkal szorítom a seprűnyelet, mintha az életem függne rajta. Még nem vagyunk nagyon magasan, de innen se esne jól közelebbről megnézni a füvet alattunk. Gyakorlásképp elkezdek körszerűségeket leírni a srác körül, amire egész hamar ráérzek, de még mindig be vagyok kicsit feszülve. Minekután eleve kissé bebillenve körözgetek, de nem érzem, hogy elveszteném az egyensúlyom, kevésbé aggódom a leesés miatt, mint a felszálláskor. Nagyon remélem, hogy nem lesz szükség a Betadine-ra!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. június 27. 12:22 | Link
Dobroviczky Damira


-Az itt uralkodó káoszt elnézve, minden csapat bedobta ide a seprűit a meccsek után -az egész hely úgy néz ki, mintha valami gyűjtőhelye lenne az elhasznált eszközöknek. Szerencsére a kvaffok jobb állapotban vannak, de így is le kell guggolnom, hogy megtaláljam a legjobbat. Közben Dami is kiválaszt egy seprűt.
-Nem néz ki rosszul! -reméljük bírni fogja a mai gyakorlást. Elég para lenne, ha pont Dami alatt adná meg magát. Szerencsére a lány is benne van, hogy dobálgassuk a kvaffot, ezért a kiválasztott eszközökkel elhagyjuk a helyiséget. Majd a táskája felől érdeklődöm, nem lenne jó, ha amiatt sérülne le a lány.
-Ugye tudod, hogy a gyengélkedőn olyan emberkék dolgoznak, akik bármilyen sérülést meggyógyítanak? -teszem fel a kérdést a Betadine hallatán. Egyébként sok mindenre nem használható a jódos oldat, csak egy szimpla fertőtlenítő. A gyengélkedőn meg akkor is összeraknának pillanatok alatt, ha atomjainkra hullunk szét. Ez is jó a varázsvilágban, sokkal több mindenre képesek a gyógyítóink, mint a mugli orvoslás.
A táska lerakása után Dami felszáll, először billenéssel indul meg, de a korrigálás után már a helyes irányba repül felém. Figyelek rá, nehogy itt az elején leessen nekem!
-Rendben, legyen -majd a levegőben állva nézem, ahogy tesz egy kört körülöttem.
-Mit szólnál, ha mennénk egy nagy kört? -teszem fel a kérdést, majd elindulok, hogy megkerüljem a pályát, s közben a seprűvel süllyedek, majd ismét felemelem csak azért, hogy én is visszaszokjak a repüléshez. Már egy ideje nem használtam ki ezt a szabadságot, amit a repülés nyújt. Majd miután visszaérek a kiindulási ponthoz, Dami felé fordulok.
-Jöhet a kvaff? Kezdjünk először kis távolságban, úgy biztos mind a ketten elkapjuk a labdát, majd folyamatosan egyre jobban távolodunk egymástól, jó? -a labdát Daminak passzolom, s ezután kezeimet úgy helyezem, hogy én is eltudjam kapni azt.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Dobroviczky Damira
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. június 28. 18:28 | Link
Som


- Tudom én, de egy horzsolással például nem feltétlenül megyek el a gyengélkedőre. - biztosítom a srácot, hogy tisztában vagyok a gyengélkedőn folyó munkával. De ha nem súlyos vagy zavaró sérülés, akkor majd begyógyul magától. Mindig így gondolkodtam, még ha kisgyerekként édesanyám minden kisebb sebemet is begyógyította. Mikor már iskolás lettem, nem mindig lehetett ezt megoldani. Hogy magyarázod meg az osztálytársaidnak, hogy hogyan gyógyult be a teljesen lehorzsolt könyököd vagy törött ujjad egy nap alatt? Ilyenkor maradt a mugli módszer.
A némi nehézségekkel tarkított felszállásom után megegyezünk egy kis bemelegítésben.
- Jól hangzik! - felelem neki, és elindulok utána. Somot nézve olyan könnyűnek tűnik a seprű irányítása, bárcsak nekem is ilyen könnyen menne!
Óvatosan megpróbálom feljebb emelni a seprűt, amely először nem reagál, de határozottabb mozdulatokkal már egész megbízhatóan tudom irányítani. Fel-le, jobbra-balra, már nem fenyeget a veszély, hogy megbillenek vagy lecsúszok, bár még mindig elég lassan megyek. Nem baj, egyelőre pont elég! Egy random gondolat száguld át a többi között: mi lenne, ha csinálnék egy 360 fokos fordulatot seprűstől? Hamar kiverem a fejemből, hiába nézne ki nagyon menőn, azért tisztában vagyok a képességeimmel.
Mikor visszaérek a kezdőpontra, Som már ott vár. Bólintok, hogy kezdhetünk, amire odadobja a kvaffot. Ilyen közelről még nem hibázom el, de egy kicsit meginog alattam a seprű, némi egyensúlyproblémát jelezve. Nem tudom, hogy lehetne folyamatosan távolodni, így a biztonság kedvéért fél kezemet visszarakom a nyélre, hátrébb tolatok kicsit, és visszadobom a kvaffot.
- Sokszor szoktál egyébként repülni? - érdeklődöm, bár elég nyilvánvalóan látszik, hogy van gyakorlata a fiúnak, és tuti nem csak könyveket olvasgatott róla.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. június 29. 08:29 | Link
Dobroviczky Damira


Miután Dami is beleegyezik, hogy egy teljes kört írjunk le a pálya körül gyakorlásként, elsőként suhanok el, s közben néha hátrapillantok, hogy a lány repülését is lássam. Majd a kör után megvárom a kezdőpontnál és bedobom, hogy passzolgassuk egymásnak a kvaffot. Mivel nálam a labda, ezért átpasszolom neki, aminek hatására alatta meginog a seprű, de gyorsan visszanyeri egyensúlyát és visszapasszolja a kvaffot.
-Menni fog ez Dami! -bíztatom a lányt, majd közelebb repülök hozzá. Lehet elsőre nagy falat ez a folyamatos távolodás.
-Legyen inkább sima passzolgatás csak, hogy mind a ketten szokjuk, hogy nem csak egy dologra kell fókuszálni, rendben? -majd visszapasszolom neki a kvaffot és válaszolok a kérdésére. -Otthon sokat repültem, itt már csak órákon! Te csak a suliban kezdtél el repülni? -bár nem tűnik kezdőnek a lány, de az látszik, hogy nem használja túl magabiztosan a seprűt. Közben passzolgatjuk egymásnak a kvaffot és mikor már látom rajta, hogy ráérzett az ízére közvetlenül mellé repülök.
-Bonyolítsuk a dolgot! Én ide repülök melléd, majd átpasszolom neked, utána megkerüllek és visszapasszolod nekem, benne vagy? -ha igent mond, akkor már dobom is a labdát majd gyorsan megkerülöm és a másik oldalán várom a visszapasszolást.
-Egyébként mi újság veled? Rég találkoztunk! Hogy van a futóférged? -az utolsó találkozásunk óta nem beszéltem Damival, emiatt büszke is vagyok, hogy emlékszem a háziállatára csak a nevét felejtettem el időközben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Dobroviczky Damira
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. július 2. 18:42 | Link
Som


Nagyon koncentrálok, hogy ne veszítsem el az egyensúlyom, miközben elkapom a kvaffot. Miután hátratolatok egy kicsit és visszapasszolom, Som inkább a képességeimnek megfelelően alakítja a dolgot.
- Az lehet jobb lesz elsőre. Repüléstanon inkább a seprűirányításra figyeltünk. - könnyebbülök meg. Megtudom, hogy ő már nem kezdő seprűlovas velem ellentétben. Remélem nem fogja elunni magát, amíg használható edzőtárs leszek.
- Kiskoromban próbáltam repülni édesanyám seprűjével, de tanítani csak itt, az iskolában kezdtek rá. Ahhoz képest egész jól megy szerintem. Rajtad viszont tényleg látszik, hogy nem most kezdted. - válaszolok neki passzolgatás közben. Eleinte meg-meginog a seprű, de lassan kezdek ráérezni, hogy hogyan tompítsam a mozgását. Ezt Som is észreveszi, bonyolítást javasol. Az én szerepem nem tűnik bonyolultnak: elkapom a kvaffot az egyik oldalamról és továbbdobom a másikra, amint Som odaér. Bólogatok, és felkészülök a kvaff fogadására. Sikeresen el is kapom, majd visszadobom. Ahogy ezt a passzolgatást folytatjuk, újra beszélgetést kezdeményez.
- Házit írok, tanulok javarészt. Mást nem igazán csináltam mostanában, úgyhogy jó kimozdulni kicsit. Szergej is jól van, nem egy aktív állatka. - válaszolok a kérdéseire. - Veled mi a helyzet? Ybl hogy van? - kérdezek én is. Sikerült megjegyeznem a kaméleonja nevét, kellően nem megszokott volt. Közben figyelem, ahogy kering körülöttem dobálgatás közben. Egyre egyszerűbbnek tűnik, ahogy újra és újra végrehajtva megfigyelhetem mit hogyan kell csinálni.
- Mit szólnál ahhoz, ha szerepet cserélnénk? Azt hiszem sikerült jól megfigyelnem a technikát és nem fogok lefordulni a seprűről. - vetem fel az ötletet. Mivel éppen nálam van a kvaff, még visszapasszolom neki, és ha rábólint, egyelőre két kézzel várom a passzt, hogy utána fél kézben kvaffal, fél kézben seprűvel indulhassak el.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. július 3. 20:07 | Link
Dobroviczky Damira


-Várj, akkor még kvaffal nem is gyakoroltatok repülni vagy úgy, hogy tárgy van a kezetekben? -olyan fura, hogy ilyen lassan haladnak a repüléssel. Már elsőben meg kellett volna tanulniuk biztonságosan repülni és másodikban simán jöhetnének a nehezített feladatok. Volkov úr nem kapkodja el ezt a Repüléstan dolgot, mintha csak a kviddics tagoknak kéne megtanulniuk repülniük a többiek meg majd elboldogulnak valahogy. Nagyon nem jó ez így, de nem szólhatok bele egy tanár elképzeléseibe!
-Igen, van érzéked hozzá csak gyakorolnod kell és a végén még kviddics játékos is lehetsz majd -mosolygok Damira. Tényleg elég jól megy neki, ahhoz képest, hogy még kezdő a repülésben.
-Velem is hasonló a helyzet, szabadidőmben leginkább csak tanulok és készülök a vizsgákra. Ybl jól van, jól érzi magát a kastélyban, már össze is barátkozott egy holland Navinéssel, szóval jobb a szociális élete, mint nekem -mosolygok Damira. Wout és Ybl hamar jóban lettek, mondhatnánk azt is, hogy a kaméleonom levette a lábáról a srácot.
Elkezdek körülötte repülni, ő elkapja majd tovább dobja nekem a kvaffot, a végére már egyre jobban ráérez az ízére én pedig lassan leszédülök a seprűmről. Még szerencse, hogy bedobja a csere ötletét, mert már nekem is eszembe jutott, de megelőz a felvetéssel.
-Rendben benne vagyok, már kezdtem szédülni -mosolygok a lányra és megállok mellette, átveszem tőle a kvaffot, hogy majd mikor mellém repül, akkor átpasszolhassam neki.
-Ha majd úgy érzed, hogy ez már megy, akkor utána dobálhatunk kapura is! Az egyikünk dob, a másik véd és utána csere -vetem fel az ötletet. Látszólag Dami jól boldogul már a levegőben, szóval simán belefér, ha kapura is játszunk. Végül is a lényege ugyan az, amit elsőnek felvetettem csak itt közben nem kell hátrálni és csak a labdára kell figyelni, erősen egyikünk se dobná a kvaffot, ezért kevés az esélye, hogy a játékból sérülés lesz.
-Egyébként, hogy haladsz az olvasással? Mit olvasol mostanában? -ez egy közös témánk Damival.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Dobroviczky Damira
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. július 7. 17:31 | Link
Som


- De, csak akkor még nem ment olyan jól az irányítást, ezért inkább azt kellett gyakorolnom. - felelem. Ha lefordulok a seprűről közben, nem egy életbiztosítás még valamit a kezembe is nyomni. Ahhoz képest egész jól repülök már. A dicséretre elmosolyodok. Nem hiszem, hogy bárki örömmel választana a kviddics csapatába, de így ketten dobálgatni okés leszek előbb-utóbb.
- Ybl határozottan szociálisabb akkor mindkettőnknél. - kuncogok egy kicsit. Mondjuk tőlem nem nehéz szociálisabbnak lenni.
Som készségesen beleegyezik a szerepcserébe, túl sokat hagytam körbe-körbe repkedni, amiért kicsit bűntudatom van. Nem érek rá sokáig rágódni rajta, máris passzol, amit a már megszokott mozdulattal elkapok. Igyekszem fél kézzel irányítani a seprűt, a tőle látott mozdulatokat minél jobban hasznosítani. Annyira nem is bonyolult, a kör végén visszadobom neki. Felvetődik a kapura dobálás ötlete is:
- Hát, még azért pár kört repülök körülötted, ha nem baj, utána megpróbálhatjuk. - egyezek bele végül. Hamarosan ez a körbe repkedős dolog is egész biztonságosan megy. Nem állnám meg a helyem egy meccsen, de nem esek le.
- Mostanában visszatértem a retróbb vonalra. - felelek a kérdésére. - A Bogáncsot kezdtem el megint. Nagyon sokszor olvastam kiskoromban, de mindig van benne valami új, amit megértek. Nálad mi van most a terítéken a tankönyveken kívül? Mizu a Kafka könyveivel? - érdeklődöm. Valami rémlik az orosz irodalommal is, de nem akarok belebakizni, hogy rossz nevet mondok. Kafka legalább biztosan megmaradt. Közben befejezem a nem tudom hanyadik körömet, és elég magabiztosnak érzem magam, hogy egy szinttel fentebb emeljük a gyakorlatok színvonalát.
- Most már jöhet a kapura dobás! - nézek rá a mellettem lebegő Somra, majd elindulok az egyik karika felé, hogy én legyek az első kapus.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Molnár-Vars Tímea Magda
Diák Eridon (H), Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 67
Írta: 2023. július 16. 23:50 | Link
  Sigrid

Viszonozza a halvány mosolyt, s közben ki is érnek a pályára. Már most várja a közös hétvégi programot, hiszen élvezi a rellonos társaságát. Annak is örül, hogy lesz valaki, aki ki tudja majd segíteni a seprűk terén. Fogalma sincsen, hogyan fog fizetni a repülőeszközért, de addig hátha talál munkát. Ha nem is tudja majd azonnal megvenni, legalább tudja majd, mennyit kell összegyűjtsön. Aztán az sem baj, ha nem sikerül választania, abban biztos, hogy jól fog szórakozni.
Az ajánlatra felcsillan a szeme. Sosem ült még igazán jó seprűn, de régóte vágyik rá, most pedig tálcán kínálja magát a lehetőség. Jól esik neki Sigrid bizalma is, a dicséret meg aztán pláne.
Előbb azonban úgy dönt, hogy be is mutatja, valóban jól repül, és mire rellonos barátnője bármit szólhatna, már neki is lódul. Nevetve fordul hátra, kicsit le is lassít, főleg, mikor a kiáltás utolsó foszlányai elérnek hozzá a szél süvítésével együtt. Kicsit vár, lassabbra veszi az iramot, hogy fair legyen a verseny, bár Sigrid seprűje nyilvánvalóan sokkal versenyképesebb, mint az övé.
Lendületesen oldalra dőlve veszi be a kanyart, közben pedig megvizsgálja azt is, milyen magasra sikerült emelkednie. Szerencsére sosem volt egy tériszonyos fajta, ezúttal is könnyen beveszi a gyomra, hogy kicsit még jobban felemelkedik. Élvezi az arcába süvítő szelet, és azt is, hogy akad társasága ehhez az egészhez.
Ahogy kiindulópontjukhoz ér vissza, kicsit ismét lelassít, majd meg is áll a levegőbe. Kezeit őszinte nevetés kíséretében nyújtja a levegőbe, és aztán a megkönnyebbült nevetés is kiszakad belőle.
- Na mit gondolsz, bemelegedtünk? - kérdezi társát, ahogy egymás mellé kerülnek újból.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 202
Írta: 2023. július 27. 12:09 | Link
Dobroviczky Damira


-Nos valóban, ebben a műfajban a legfontosabb az irányítás! Érthető, ha leginkább arra koncentráltál -nem ér semmit az egész, ha valaki nem tudja irányítani a seprűjét. Valóban nem könnyű elsajátítani ezt a képességet és nagy fokú koncentrációt igényel az egész.
-Szerencsére igen, nem a gazdájára ütött -legalábbis, ami a szocializációt illeti. Én is elmosolyodom a tényen, hogy gyorsabban talál barátokat a kiskedvencem, mint jómagam.
Damival cserélünk és már ő repül körülöttem. Időben változtatunk a felálláson, mert már kezdtem beleszédülni a folyamatos körbe-körbe repülgetésben. Sokkal könnyebb csak egyhelyben lebegni és dobálgatni Daminak a kvaffot, így ő is gyakorolhatja, hogy milyen érzés több mindenre koncentrálni és legalább én is pihenhetek egy kicsit. Felvetem az ötletet Daminak, hogy emelhetnénk a tétet és dobáljunk kapura, de ő még szeretne kicsit a jelenlegi feladatra fókuszálni, amit bólintással el is fogadok és utána a beszélgetés a közös témánkra terelődik, a könyvekre. Örülök, hogy vele beszélhetek az olvasmányaimról.
-Jók is azok a művek! Nos, Kafka könyvet még mindig nem sikerült olvasnom, helyette „Mester és Margaritát” kölcsönöztem ki és most egy Balzac mű, „A szamárbőr”, amit olvasok. Azt hittem kalandregény lesz, keveset tudok Balzac-ról, de a mű, inkább filozófiai elmélkedés. Nem rossz, de nem is egy könnyű olvasmány –viszont lassan azt is befejezem és keresnem kell majd egy másik olvasmányt, csak még nem tudom, hogy mi lenne a legideálisabb számomra, ami kikapcsol.
Damira ráérez a repülés ízére és megadja a jelet, hogy kész váltani. Seprűmmel a kapuhoz repülök, majd Dami felé fordulok.
-Kezdj te! Én védem a kaput, te pedig próbáld meg bedobni a kvaffot! Ha biztonságosabbnak érzed, akkor először dobj közelről, utána lassanként hátrálj, így legalább ezt is gyakoroljuk! -mosolygok a lányra, majd elfoglalom helyemet a karikánál és felkészülök a felém érkező labdára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Amit nem kérsz, az megadatik!
Sigrid Agnes Sjölander
Prefektus Rellon, Melodimágus, Negyedikes diák


kicsi Sjöli | Sig
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 129
Írta: 2023. július 28. 23:29 | Link


Nevet már ő is, ahogy Timit követve belehúz. A seprűje amúgy is jól bírja a strapát, kifejezetten kviddicsre lett megálmodva. A tényleges, sebességrekordok megdöntésére is alkalmas gyorsulási versenyekre aligha lenne tökéletes, még talán egy fogónak is akad valamivel ideálisabb választás, Sigrid viszont hajtó szeretett volna lenni mindig is. Olyan seprűt kapott, ami egy iskolai csapatban, egy még kifejezetten sok gyakorlattal nem bíró játékos alatt is bírja a gyűrődést. Szereti is, nem csak azért, mert ezt is az apjával együtt szerezték, hanem azért is, mert olyan szépen tud suhanni vele, és valahogy kifejezetten biztonságban érzi magát odafent ezen a járgányon. Ezért sem akadnak aggályai például azt illetően sem, hogy adja-e kölcsön Timinek is. Egyrészt látja, hogy a lány a viszonylag rozoga iskolai példányon is remekül repül, másrészt meg a saját seprűjében is bízik, hogy nem valami ócska darab, ami rángat vagy ilyenek. Hallott már rémtörténeteket nem jól összerakott vagy szörnyen lestrapált és agyongyötört seprűkről, amiket már múzeumban sem lett volna érdemes néha mutogatni, nemhogy rájuk ülni bárkinek is. Megteszi a maga körét egész komoly sebességgel száguldva Timi után, beérni is sikerül a kör végére, majd mellé érve értetlenül pislog rá.
- Tessék? Belegebedtünk? Ehh, bedugult a fülem - közli nevetve, miután megpróbálja összerakni, mit is kellett volna hallania, de nem érzi úgy, hogy sok sikerrel járt volna. Olyan érzése van, hogy nagyon mellé tippelt, bár ki tudja. Mindjárt kiderül. Tenyerével megütögeti azért kissé a fülét, hogy kitisztuljon.
- Kipróbálod ezt is? - kérdezi meg aztán a seprűje nyelét is megpaskolva. Nem csak a levegőbe beszélt, hogy szabad.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dobroviczky Damira
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. augusztus 23. 11:41 | Link
Som


- Hát, nem éppen egyszerű könyveket választasz. Nem szokott egy kicsit sok lenni? - teszem fel a kérdést. Nekem speciel sok lenne, ha  tanulás után is mindig ilyen nehezebb témájú könyveket olvassak. Mondjuk lehet Somnak pont ez a szórakoztató.
A körözgetés után kapura dobásra váltunk.
- Egy kviddics edző van elveszve benned. Nem gondoltál még arra, hogy csatlakozz a csapathoz? - vetem fel a gondolatot, ami egy ideje már a fejemben jár, amíg Som elfoglalja a helyét a kapuban.
Amíg a válaszra várok, kvaffal a kezemben, egy helyben lebegve méregetem a lehetőségeimet, hogy gólt dobjak. Max a kezdők szerencséje szegődhet mellém, bár eddig ő is hanyagolt, akárhányszor próbálkoztam. Nem hibáztatom, a korábbi seprűről félig leesős rakás szerencsétlenséghez én se fűztem volna sok reményt. Ma viszont már sokat tanultam a seprű irányításáról és egyensúlyban tartásáról, szóval legalább egy kicsit besegíthetne.
Nagy levegőt veszek, majd kissé Som mellé célozva elhajítom a kvaffot. Gyönyörűen száll a levegőben, egyetlen icipici probléma akadályozza meg a további repülésben: a kapu. Ennyit a kezdők szerencséjéről és a célzásomról.
Sűrű bocsánatkérések között begyűjtöm a kvaffot, majd egy kicsit hosszabb célzás után ismét eldobom, remélve, hogy ez már jobban fog sikerülni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Molnár-Vars Tímea Magda
Diák Eridon (H), Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 67
Írta: 2023. szeptember 4. 21:10 | Link
  Sigrid

Jobban élvezi a levegőben száguldást, mint eddigi életében bármit. Mindig is szeretett futni, és az otthonokbak többször próbálta a focit is, amit szintén élvezett. A repülés azonban olyan módon teszi szabaddá, amit eddig még nem tapasztalt. Levakarhatatlan mosollyal száguld körbe a pályán, közben egyszer-egyszer hátra pillantva rellonos barátjára. Ahogy pedig végül egymás mellé érnek, jóízűen nevet fel másik kérdésére, fél kézzel el is engedve seprűje nyelét.
- Neeem! Azt kérdeztem, hogy bemelegedtünk-e - magyarázza, nevetés közben.
Felszabadultnak és boldognak érzi magát, úgy érzi, jó helyen van, ez pedig idegen számára. Sosem foglalkozik sokat az érzéseivel, most sem teszi hát. Nem tulajdonít az idegen érzéseknek nagy jelentőséget. Csak megkönnyebbülten sóhajt egyet, ahogy nevetésük elcsendesül.
- Jobb a füled? - érdeklődik. S ha "igen"-t kap válaszul, csak akkor reagál a rellonos kérdésére. - Aha, kipróbálnám. - Csak Sigridet követve indul a föld felé ismét, azzal a tudattal, hogy hamarosan viszont ismét a levegőben lehet.
Finoman rugózik egyet térdeivel, ahogy földet ér, s átlendítve lábát a régi iskolai seprűn maga mellé emeli azt. Lelkesen szemléli barátja seprűjét, ha pedig a kezébe kapja, végig is simít rajta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
offline
RPG hsz: 254
Összes hsz: 257
Írta: 2023. szeptember 6. 23:26 | Link

× Tanév közepe × Stronger ×



Zalán elmélete, miszerint edzenem kell, épp eléggé nevetségesnek bizonyult ahhoz, hogy belemenjek. Bár sosem voltam a sportok híve - jobban kedvelem a kviddicset a lelátókról szurkolva -, puszta kíváncsiságból is belementem a dologba... Gondoltam, el fogja felejteni, vagy rájön, hogy felesleges belém az energia.
Ezt a döntésem persze a napon állva, laza rövidujjú edzőpólóban is azonnal megbántam.
- Te komolyan elhiszed, hogy ez működni fog? Futás? - Kérdem, ahogy a másikra pillantok. - Azért ennél valami mágikusabbat képzeltem volna, hogy őszinte legyek veled.
Végigmérem a velem szemben állót, aki láthatóan komolyan veszi a feladatát, s el kell gondolkoznom rajta, hogy vajon mikor először megláttam, miért nem sejtettem, hogy ez lesz a vége. Pontosan ennek tűnt: a népszerű sportolósrácnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Hollósi Zalán
Prefektus Levita, Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1474
Összes hsz: 1789
Írta: 2023. szeptember 6. 23:58 | Link
Theodore


- Akkor menj és kotyvassz magadnak valami bájitalt, ami segíteni fog. Ha nem tanultál az én példámból... - bökte oda Theodore-nak, ezzel egy időben vágta le a táskáját a karikák tövébe. Három év kísérletezés bőven elég volt neki, hogy rájöjjön: azok nem fogják megoldani a problémáját. - Az altatóital zseniális ötlet. Ha álomhurokba akarsz kerülni, amiből magadtól nem tudsz kiszakadni. Én amúgy is lejöttem volna, ha nem akarod csinálni, tudod az utat a kastélyba.
 Nem érződött mogorvának a hangja, inkább csak érzéketlen bökdösődés volt. Kitapasztalta már, hogy Theodore nem kapja fel a vizet ilyesmin. És a változatosság kedvéért üdítő nem jópofát vágni mindenhez. Bár azzal fél éve felhagyot. Meg is lett az eredménye, kreatívan taccsravágta a szociális életét.
 - Rá kell jönnünk, mitől csapódnak le rajtunk különbözően a tünetek. Tippünk már van rá, csak ki kell kísérleteznünk. Ezzel a legkönnyebb kezdeni - állt meg a fiúval szemben végül.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2023. szeptember 7. 00:02 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: « 1 2 ... 23 ... 31 32 [33] 34 35 36 37 38 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastélyt körülvevő vidék