38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Dobroviczky Damira
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. június 25. 17:21 | Link

Som


Annak ellenére, hogy nem értek a kviddicshez, teljes bizonyossággal állapíthatom meg, hogy tökéletes az idő egy kis repkedésre, miközben a pálya felé ballagok. Nincs túl meleg, nincs túl hűvös, úgy tűnik elázni sem fogunk. Igen, fogunk. A random srác, Som, akivel összefutottam az első kimerészkedésem alkalmával, azt küldte a bagollyal, hogy szívesen eljön velem repkedni.
Remélem, hogy nem fogok sokat bénázni. Volt már repüléstan órám, de még mindig nem vagyok ura a helyzetnek. Legalább csak ő lesz tanúja a szerencsétlenkedésemnek az üres pályát elnézve. A nagy morfondírozás közben sikeresen megérkeztem. Nem látom Somot, de lehet, hogy csak nem veszem észre.
Amíg várok rá, seprűt is kéne kerítenem, nekem nincsen sajátom. Úgy tudom, hogy a tőlem nem messze lévő épületben tartják a mindenki által használható eszközöket, így megrántom a vállamon a táskát - igen, mindenhova magammal cipelem -, és pár lépés után kinyitom az ajtót.
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Negyedikes diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 246
Írta: 2023. június 25. 18:08 | Link

Dobroviczky Damira


Örülök, hogy Dami beleegyezett abba, hogy repüljünk egy kicsit a kviddicspályán. Elsősként csak repüléstan órákon van alkalmam seprűn lovagolni. Mára úgy sem volt semmi tervem, szóval még jól is jön, hogy Dami is ráér. Seprűmmel a kezemben indulok meg a pálya felé, most kivételesen nem az egyenruhám van rajtam, csak egy póló, fekete rövidnadrág és sportcipő. Otthon sokat gyakoroltam a repülést, apám kviddics játékos volt a suliban, ezért ragaszkodik hozzá, hogy a fiai tudják használni a seprűt, emiatt nem is izgulok a mai random repkedéstől. A pályára érve megpillantom Damirát, örülök, hogy pontos és nem kell rá várnom. Széles mosollyal köszönök, ahogy közelítek felé.
-Szia, Dami! -látom a táskát most se felejtette fent a szobájában. -Készen állsz a mai repülésre? -kimondva úgy hangzik, mint valami illegális szer. Pedig évezredek óta használják a boszorkányok és varázslók a seprűt légi közlekedésre, de jobb lenne valami másik szót kitalálni erre a cselekvésre.
-Van seprűd vagy épp azért indultál? -teszem fel a kérdést. Bár felesleges, mert Damit annak az épületnek a nyitott ajtajánál kapom el, ahol a mindenki által szabadon használható eszközöket tartják. Szóval, egyértelmű, hogy seprűért indul én pedig követem és benézek a helyiségbe.
-Mik vannak még itt a seprűkön kívül? -egy újabb kíváncsi kérdés tőlem, hátha Dami jobban ismeri a helyet, mint én.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobroviczky Damira
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. június 25. 20:51 | Link

Som


A kezem még a kilincsen van, amikor megüti a fülem Som hangja. Egy kicsit összerezzenek, sikerül meglepnie.
- Szia! - fordulok hátra az ajtóból. - Felszállásra kész! - vigyorgok. Már csak egy seprű hiányzik. És ezt az apró hiányosságot mindjárt orvosolni is fogom.
- Azért indultam, nekem nincs. - felelek a kérdésre. - De úgy látom, legalább egyikünk elég jól repül ahhoz, hogy sajátja legyen. - biccentek a kezében lévő seprű felé. Édesanyám képviseli a boszorkány vonalat a családban, viszont ő nem hajlandó venni nekem egyet, mondván nem tudok biztonságosan repülni, és nincs is szükségem rá. Ami tulajdonképpen igaz, mert a városunk közepén mégse közlekedhetek vele, és még a környéken se nagyon használhatnám, nincs ami takarjon a muglik elől. De az előbbivel jár az is, hogy csak Bagolykőn tudok gyakorolni, amikor ráérek vagy reptanon vagyok. Hát, ez van, ebből kell kihozni a legjobbat. Attól még megengedem magamnak, hogy icipicit irigykedjek Somra meg a seprűjére.
Én is bekukucskálok a srác után, még azelőtt kapott el, hogy jobban szétnézhettem volna. A helyiség sokkal nagyobbnak tűnik belülről, mint az lehetséges lenne. Rengeteg viharvert seprű fed majdnem minden felületet, nem túl szívderítő látvány.
- Nem tudom. Most vagyok itt először. Keresek egy seprűt, addig nyugodtan nézz körül! - lépek beljebb a helyiségbe azzal a reménnyel, hogy hátha találok egy alkalmas példányt. Vagy legalább kevésbé alkalmatlannak tűnőt, ne legyenek nagy elvárásai az ember lányának. Kicsit félreállok az ajtóból, hogy Som is bejöhessen, ha akar, és pásztázni kezdem a lehetőségeim.
Pár perc lődörgés után úgy döntök, hogy az egyik sarok közelében lévő seprű egy picit jobban néz ki, mint társai, így azt veszem el. Cseppet sem konyítok a seprűk márkáihoz, ezért pár másodperces vizsgálgatás után nem keresem tovább, hogy milyen típust vettem el. Inkább megkeresem Somot.
- Azt hiszem megvagyok. - lépek mellé szívem választottjával. - Találtál valami érdekeset?
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Negyedikes diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 246
Írta: 2023. június 25. 21:28 | Link

Dobroviczky Damira


-Ez a beszéd! -vigyorgok én is Damira. Mondjuk az nem derült ki, hogy ő mennyire jó seprűn lovaglásból, de látszólag nem parázik rá, ez megnyugtat. Seprűvel a kezemben állok mögötte a helyiség előtt és felteszem a buta kérdést, hogy van-e seprűje. Ha lenne, akkor nem hiszem, hogy bemenne az ingyen használható roncsok között kutatni egyet.
-Akkor szerezzünk neked egy menőt! -meglepődnék, ha gyorsabb seprűt találnánk a tárolóban, mint ami nekem van. -Nem vagyok profi, de tudok repülni! -a jó az kicsit túlzás, de apám sok mindent tanított nekem, szóval nem kell félnie Daminak attól, hogy leesek a seprűről.
A helyiség sokkal nagyobb, mint azt gondoltam volna. Rengeteg seprű hever a földön és a falnak támasztva. Ezek közül bőven tud majd Dami választani egyet. Beljebb lépek a helyiségbe és én is szemügyre veszem a seprűket, addig amíg Damira keres magának egyet. Van köztük jó pár viharvert, megrongált, törött, de szerencsére vannak használható darabok is.
-Nem ártana itt egy kis lomtalanítás! -legalább, akkor kikerülnének a selejtes tárgyak innen és átláthatóbb lenne ez a káosz. -Szerintem ezt használták az alapítók is! -mutatok egy elég rozoga darabra, s közben Dami felé fordulok mosolyogva. Persze csak viccelek, bár ahogy ez a seprű kinéz még hihető is, hogy olyan régóta itt van.
Ezután tekintetem megakad a kvaffokon, amik egy kupacban várnak arra, hogy használják őket. Leteszem a seprűmet, leguggolok és egyesével átnézem őket. Közöttük is van pár elhasznált darab, de találok egy jó állapotban lévőt, amit mellkasomhoz szorítok, lassan felállok és ismét kezembe veszem a seprűmet, majd megindulok Dami felé, aki kiválasztott egy számára tökéletes repülő alkalmatosságot.
-Ő lett a kiválasztott? -jobbra szemügyre veszem a seprűt, majd válaszolok kérdésére is. -Egy kvaffot! Lenne kedved dobálgatni? -nézek Damira. Majd válasza után, utat engedve neki elhagyom a helyiséget.
-A táskád is veled repül majd? -tudom, hogy fontos neki a túlélőcsomag, de lehet, hogy most hátráltatni fogja a levegőben. -Akár itt is hagyhatod, ha szeretnéd! Szerintem senki nem fogja lenyúlni! -rajtunk kívül jelenleg nincs is itt senki más.
-Készen állsz? -nézek Damira, majd ráülök a seprűmre és elrugaszkodom a földtől, hogy a levegőben bevárhassam őt.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobroviczky Damira
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. június 26. 20:21 | Link

Som


Legalább egyikünk biztonságosan mozog a levegőben. Hálistennek.
- Az a baj, hogy szerintem nem csak azt az egyet használhatták. - kuncogok. - Több kviddics csapatuk is lehetett az állapotokat elnézve. - tetszik a poén, ezt könnyű volt megérteni.
Miközben megkeresem a legszimpibb seprűt, Som kvaffokat talál. Tehetséges a fiú, azt is kitalálja, amit még ki sem gondoltam rendesen. Segíthet, hogy ügyesebben mozogjak a seprűvel.
- Ő tűnt a legjobb állapotúnak. - emelem magasabbra a többinél kevésbé használtnak látszó seprűt. - Aha, jó ötlet! Segíthet fejlődnöm kicsit a seprűn maradásban. - helyeselek a kérdésére. Követem Somot az ajtón kívülre, ahol a táskámról érdeklődik.
- A levegőben legalább nem valószínű, hogy szükségem lenne rá, de az esetleges tempósabb földet éréshez pakoltam Betadine-t. - teszem le a táskát az épület mellé, ahol még ráláthatok a pályáról, nehogy véletlenül lába keljen. Amint megvagyok ezzel a művelettel, rábólintok Som kérdésre, aki ezután fel is száll. Hát, most én jövök ezek szerint, felülök a seprűre. Egy utolsó búcsúpillantást vetek féltett táskámra, majd felrúgom magam a levegőbe.
Egyből egy billenéssel kezdek oldalra, amitől a seprű elkezd irányt váltani, de gyorsan sikerül korrigálnom. Egy kicsit megállok kifújni magam. Megkeresem Somot a levegőben, és némi bizonytalan billegéssel odairányítom a seprűt.
- Mit szólnál egy kis bemelegítéshez a dobálgatás előtt? - kérdezem tőle kínosan vigyorogva, ahogy elfehéredő ujjakkal szorítom a seprűnyelet, mintha az életem függne rajta. Még nem vagyunk nagyon magasan, de innen se esne jól közelebbről megnézni a füvet alattunk. Gyakorlásképp elkezdek körszerűségeket leírni a srác körül, amire egész hamar ráérzek, de még mindig be vagyok kicsit feszülve. Minekután eleve kissé bebillenve körözgetek, de nem érzem, hogy elveszteném az egyensúlyom, kevésbé aggódom a leesés miatt, mint a felszálláskor. Nagyon remélem, hogy nem lesz szükség a Betadine-ra!
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Negyedikes diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 246
Írta: 2023. június 27. 12:22 | Link

Dobroviczky Damira


-Az itt uralkodó káoszt elnézve, minden csapat bedobta ide a seprűit a meccsek után -az egész hely úgy néz ki, mintha valami gyűjtőhelye lenne az elhasznált eszközöknek. Szerencsére a kvaffok jobb állapotban vannak, de így is le kell guggolnom, hogy megtaláljam a legjobbat. Közben Dami is kiválaszt egy seprűt.
-Nem néz ki rosszul! -reméljük bírni fogja a mai gyakorlást. Elég para lenne, ha pont Dami alatt adná meg magát. Szerencsére a lány is benne van, hogy dobálgassuk a kvaffot, ezért a kiválasztott eszközökkel elhagyjuk a helyiséget. Majd a táskája felől érdeklődöm, nem lenne jó, ha amiatt sérülne le a lány.
-Ugye tudod, hogy a gyengélkedőn olyan emberkék dolgoznak, akik bármilyen sérülést meggyógyítanak? -teszem fel a kérdést a Betadine hallatán. Egyébként sok mindenre nem használható a jódos oldat, csak egy szimpla fertőtlenítő. A gyengélkedőn meg akkor is összeraknának pillanatok alatt, ha atomjainkra hullunk szét. Ez is jó a varázsvilágban, sokkal több mindenre képesek a gyógyítóink, mint a mugli orvoslás.
A táska lerakása után Dami felszáll, először billenéssel indul meg, de a korrigálás után már a helyes irányba repül felém. Figyelek rá, nehogy itt az elején leessen nekem!
-Rendben, legyen -majd a levegőben állva nézem, ahogy tesz egy kört körülöttem.
-Mit szólnál, ha mennénk egy nagy kört? -teszem fel a kérdést, majd elindulok, hogy megkerüljem a pályát, s közben a seprűvel süllyedek, majd ismét felemelem csak azért, hogy én is visszaszokjak a repüléshez. Már egy ideje nem használtam ki ezt a szabadságot, amit a repülés nyújt. Majd miután visszaérek a kiindulási ponthoz, Dami felé fordulok.
-Jöhet a kvaff? Kezdjünk először kis távolságban, úgy biztos mind a ketten elkapjuk a labdát, majd folyamatosan egyre jobban távolodunk egymástól, jó? -a labdát Daminak passzolom, s ezután kezeimet úgy helyezem, hogy én is eltudjam kapni azt.  
Hozzászólásai ebben a témában

Dobroviczky Damira
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. június 28. 18:28 | Link

Som


- Tudom én, de egy horzsolással például nem feltétlenül megyek el a gyengélkedőre. - biztosítom a srácot, hogy tisztában vagyok a gyengélkedőn folyó munkával. De ha nem súlyos vagy zavaró sérülés, akkor majd begyógyul magától. Mindig így gondolkodtam, még ha kisgyerekként édesanyám minden kisebb sebemet is begyógyította. Mikor már iskolás lettem, nem mindig lehetett ezt megoldani. Hogy magyarázod meg az osztálytársaidnak, hogy hogyan gyógyult be a teljesen lehorzsolt könyököd vagy törött ujjad egy nap alatt? Ilyenkor maradt a mugli módszer.
A némi nehézségekkel tarkított felszállásom után megegyezünk egy kis bemelegítésben.
- Jól hangzik! - felelem neki, és elindulok utána. Somot nézve olyan könnyűnek tűnik a seprű irányítása, bárcsak nekem is ilyen könnyen menne!
Óvatosan megpróbálom feljebb emelni a seprűt, amely először nem reagál, de határozottabb mozdulatokkal már egész megbízhatóan tudom irányítani. Fel-le, jobbra-balra, már nem fenyeget a veszély, hogy megbillenek vagy lecsúszok, bár még mindig elég lassan megyek. Nem baj, egyelőre pont elég! Egy random gondolat száguld át a többi között: mi lenne, ha csinálnék egy 360 fokos fordulatot seprűstől? Hamar kiverem a fejemből, hiába nézne ki nagyon menőn, azért tisztában vagyok a képességeimmel.
Mikor visszaérek a kezdőpontra, Som már ott vár. Bólintok, hogy kezdhetünk, amire odadobja a kvaffot. Ilyen közelről még nem hibázom el, de egy kicsit meginog alattam a seprű, némi egyensúlyproblémát jelezve. Nem tudom, hogy lehetne folyamatosan távolodni, így a biztonság kedvéért fél kezemet visszarakom a nyélre, hátrébb tolatok kicsit, és visszadobom a kvaffot.
- Sokszor szoktál egyébként repülni? - érdeklődöm, bár elég nyilvánvalóan látszik, hogy van gyakorlata a fiúnak, és tuti nem csak könyveket olvasgatott róla.
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Negyedikes diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 246
Írta: 2023. június 29. 08:29 | Link

Dobroviczky Damira


Miután Dami is beleegyezik, hogy egy teljes kört írjunk le a pálya körül gyakorlásként, elsőként suhanok el, s közben néha hátrapillantok, hogy a lány repülését is lássam. Majd a kör után megvárom a kezdőpontnál és bedobom, hogy passzolgassuk egymásnak a kvaffot. Mivel nálam a labda, ezért átpasszolom neki, aminek hatására alatta meginog a seprű, de gyorsan visszanyeri egyensúlyát és visszapasszolja a kvaffot.
-Menni fog ez Dami! -bíztatom a lányt, majd közelebb repülök hozzá. Lehet elsőre nagy falat ez a folyamatos távolodás.
-Legyen inkább sima passzolgatás csak, hogy mind a ketten szokjuk, hogy nem csak egy dologra kell fókuszálni, rendben? -majd visszapasszolom neki a kvaffot és válaszolok a kérdésére. -Otthon sokat repültem, itt már csak órákon! Te csak a suliban kezdtél el repülni? -bár nem tűnik kezdőnek a lány, de az látszik, hogy nem használja túl magabiztosan a seprűt. Közben passzolgatjuk egymásnak a kvaffot és mikor már látom rajta, hogy ráérzett az ízére közvetlenül mellé repülök.
-Bonyolítsuk a dolgot! Én ide repülök melléd, majd átpasszolom neked, utána megkerüllek és visszapasszolod nekem, benne vagy? -ha igent mond, akkor már dobom is a labdát majd gyorsan megkerülöm és a másik oldalán várom a visszapasszolást.
-Egyébként mi újság veled? Rég találkoztunk! Hogy van a futóférged? -az utolsó találkozásunk óta nem beszéltem Damival, emiatt büszke is vagyok, hogy emlékszem a háziállatára csak a nevét felejtettem el időközben.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobroviczky Damira
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. július 2. 18:42 | Link

Som


Nagyon koncentrálok, hogy ne veszítsem el az egyensúlyom, miközben elkapom a kvaffot. Miután hátratolatok egy kicsit és visszapasszolom, Som inkább a képességeimnek megfelelően alakítja a dolgot.
- Az lehet jobb lesz elsőre. Repüléstanon inkább a seprűirányításra figyeltünk. - könnyebbülök meg. Megtudom, hogy ő már nem kezdő seprűlovas velem ellentétben. Remélem nem fogja elunni magát, amíg használható edzőtárs leszek.
- Kiskoromban próbáltam repülni édesanyám seprűjével, de tanítani csak itt, az iskolában kezdtek rá. Ahhoz képest egész jól megy szerintem. Rajtad viszont tényleg látszik, hogy nem most kezdted. - válaszolok neki passzolgatás közben. Eleinte meg-meginog a seprű, de lassan kezdek ráérezni, hogy hogyan tompítsam a mozgását. Ezt Som is észreveszi, bonyolítást javasol. Az én szerepem nem tűnik bonyolultnak: elkapom a kvaffot az egyik oldalamról és továbbdobom a másikra, amint Som odaér. Bólogatok, és felkészülök a kvaff fogadására. Sikeresen el is kapom, majd visszadobom. Ahogy ezt a passzolgatást folytatjuk, újra beszélgetést kezdeményez.
- Házit írok, tanulok javarészt. Mást nem igazán csináltam mostanában, úgyhogy jó kimozdulni kicsit. Szergej is jól van, nem egy aktív állatka. - válaszolok a kérdéseire. - Veled mi a helyzet? Ybl hogy van? - kérdezek én is. Sikerült megjegyeznem a kaméleonja nevét, kellően nem megszokott volt. Közben figyelem, ahogy kering körülöttem dobálgatás közben. Egyre egyszerűbbnek tűnik, ahogy újra és újra végrehajtva megfigyelhetem mit hogyan kell csinálni.
- Mit szólnál ahhoz, ha szerepet cserélnénk? Azt hiszem sikerült jól megfigyelnem a technikát és nem fogok lefordulni a seprűről. - vetem fel az ötletet. Mivel éppen nálam van a kvaff, még visszapasszolom neki, és ha rábólint, egyelőre két kézzel várom a passzt, hogy utána fél kézben kvaffal, fél kézben seprűvel indulhassak el.
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Negyedikes diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 246
Írta: 2023. július 3. 20:07 | Link

Dobroviczky Damira


-Várj, akkor még kvaffal nem is gyakoroltatok repülni vagy úgy, hogy tárgy van a kezetekben? -olyan fura, hogy ilyen lassan haladnak a repüléssel. Már elsőben meg kellett volna tanulniuk biztonságosan repülni és másodikban simán jöhetnének a nehezített feladatok. Volkov úr nem kapkodja el ezt a Repüléstan dolgot, mintha csak a kviddics tagoknak kéne megtanulniuk repülniük a többiek meg majd elboldogulnak valahogy. Nagyon nem jó ez így, de nem szólhatok bele egy tanár elképzeléseibe!
-Igen, van érzéked hozzá csak gyakorolnod kell és a végén még kviddics játékos is lehetsz majd -mosolygok Damira. Tényleg elég jól megy neki, ahhoz képest, hogy még kezdő a repülésben.
-Velem is hasonló a helyzet, szabadidőmben leginkább csak tanulok és készülök a vizsgákra. Ybl jól van, jól érzi magát a kastélyban, már össze is barátkozott egy holland Navinéssel, szóval jobb a szociális élete, mint nekem -mosolygok Damira. Wout és Ybl hamar jóban lettek, mondhatnánk azt is, hogy a kaméleonom levette a lábáról a srácot.
Elkezdek körülötte repülni, ő elkapja majd tovább dobja nekem a kvaffot, a végére már egyre jobban ráérez az ízére én pedig lassan leszédülök a seprűmről. Még szerencse, hogy bedobja a csere ötletét, mert már nekem is eszembe jutott, de megelőz a felvetéssel.
-Rendben benne vagyok, már kezdtem szédülni -mosolygok a lányra és megállok mellette, átveszem tőle a kvaffot, hogy majd mikor mellém repül, akkor átpasszolhassam neki.
-Ha majd úgy érzed, hogy ez már megy, akkor utána dobálhatunk kapura is! Az egyikünk dob, a másik véd és utána csere -vetem fel az ötletet. Látszólag Dami jól boldogul már a levegőben, szóval simán belefér, ha kapura is játszunk. Végül is a lényege ugyan az, amit elsőnek felvetettem csak itt közben nem kell hátrálni és csak a labdára kell figyelni, erősen egyikünk se dobná a kvaffot, ezért kevés az esélye, hogy a játékból sérülés lesz.
-Egyébként, hogy haladsz az olvasással? Mit olvasol mostanában? -ez egy közös témánk Damival.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobroviczky Damira
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. július 7. 17:31 | Link

Som


- De, csak akkor még nem ment olyan jól az irányítást, ezért inkább azt kellett gyakorolnom. - felelem. Ha lefordulok a seprűről közben, nem egy életbiztosítás még valamit a kezembe is nyomni. Ahhoz képest egész jól repülök már. A dicséretre elmosolyodok. Nem hiszem, hogy bárki örömmel választana a kviddics csapatába, de így ketten dobálgatni okés leszek előbb-utóbb.
- Ybl határozottan szociálisabb akkor mindkettőnknél. - kuncogok egy kicsit. Mondjuk tőlem nem nehéz szociálisabbnak lenni.
Som készségesen beleegyezik a szerepcserébe, túl sokat hagytam körbe-körbe repkedni, amiért kicsit bűntudatom van. Nem érek rá sokáig rágódni rajta, máris passzol, amit a már megszokott mozdulattal elkapok. Igyekszem fél kézzel irányítani a seprűt, a tőle látott mozdulatokat minél jobban hasznosítani. Annyira nem is bonyolult, a kör végén visszadobom neki. Felvetődik a kapura dobálás ötlete is:
- Hát, még azért pár kört repülök körülötted, ha nem baj, utána megpróbálhatjuk. - egyezek bele végül. Hamarosan ez a körbe repkedős dolog is egész biztonságosan megy. Nem állnám meg a helyem egy meccsen, de nem esek le.
- Mostanában visszatértem a retróbb vonalra. - felelek a kérdésére. - A Bogáncsot kezdtem el megint. Nagyon sokszor olvastam kiskoromban, de mindig van benne valami új, amit megértek. Nálad mi van most a terítéken a tankönyveken kívül? Mizu a Kafka könyveivel? - érdeklődöm. Valami rémlik az orosz irodalommal is, de nem akarok belebakizni, hogy rossz nevet mondok. Kafka legalább biztosan megmaradt. Közben befejezem a nem tudom hanyadik körömet, és elég magabiztosnak érzem magam, hogy egy szinttel fentebb emeljük a gyakorlatok színvonalát.
- Most már jöhet a kapura dobás! - nézek rá a mellettem lebegő Somra, majd elindulok az egyik karika felé, hogy én legyek az első kapus.
Hozzászólásai ebben a témában
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Negyedikes diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 246
Írta: 2023. július 27. 12:09 | Link

Dobroviczky Damira


-Nos valóban, ebben a műfajban a legfontosabb az irányítás! Érthető, ha leginkább arra koncentráltál -nem ér semmit az egész, ha valaki nem tudja irányítani a seprűjét. Valóban nem könnyű elsajátítani ezt a képességet és nagy fokú koncentrációt igényel az egész.
-Szerencsére igen, nem a gazdájára ütött -legalábbis, ami a szocializációt illeti. Én is elmosolyodom a tényen, hogy gyorsabban talál barátokat a kiskedvencem, mint jómagam.
Damival cserélünk és már ő repül körülöttem. Időben változtatunk a felálláson, mert már kezdtem beleszédülni a folyamatos körbe-körbe repülgetésben. Sokkal könnyebb csak egyhelyben lebegni és dobálgatni Daminak a kvaffot, így ő is gyakorolhatja, hogy milyen érzés több mindenre koncentrálni és legalább én is pihenhetek egy kicsit. Felvetem az ötletet Daminak, hogy emelhetnénk a tétet és dobáljunk kapura, de ő még szeretne kicsit a jelenlegi feladatra fókuszálni, amit bólintással el is fogadok és utána a beszélgetés a közös témánkra terelődik, a könyvekre. Örülök, hogy vele beszélhetek az olvasmányaimról.
-Jók is azok a művek! Nos, Kafka könyvet még mindig nem sikerült olvasnom, helyette „Mester és Margaritát” kölcsönöztem ki és most egy Balzac mű, „A szamárbőr”, amit olvasok. Azt hittem kalandregény lesz, keveset tudok Balzac-ról, de a mű, inkább filozófiai elmélkedés. Nem rossz, de nem is egy könnyű olvasmány –viszont lassan azt is befejezem és keresnem kell majd egy másik olvasmányt, csak még nem tudom, hogy mi lenne a legideálisabb számomra, ami kikapcsol.
Damira ráérez a repülés ízére és megadja a jelet, hogy kész váltani. Seprűmmel a kapuhoz repülök, majd Dami felé fordulok.
-Kezdj te! Én védem a kaput, te pedig próbáld meg bedobni a kvaffot! Ha biztonságosabbnak érzed, akkor először dobj közelről, utána lassanként hátrálj, így legalább ezt is gyakoroljuk! -mosolygok a lányra, majd elfoglalom helyemet a karikánál és felkészülök a felém érkező labdára.
Hozzászólásai ebben a témában

Dobroviczky Damira
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 50
Írta: 2023. augusztus 23. 11:41 | Link

Som


- Hát, nem éppen egyszerű könyveket választasz. Nem szokott egy kicsit sok lenni? - teszem fel a kérdést. Nekem speciel sok lenne, ha  tanulás után is mindig ilyen nehezebb témájú könyveket olvassak. Mondjuk lehet Somnak pont ez a szórakoztató.
A körözgetés után kapura dobásra váltunk.
- Egy kviddics edző van elveszve benned. Nem gondoltál még arra, hogy csatlakozz a csapathoz? - vetem fel a gondolatot, ami egy ideje már a fejemben jár, amíg Som elfoglalja a helyét a kapuban.
Amíg a válaszra várok, kvaffal a kezemben, egy helyben lebegve méregetem a lehetőségeimet, hogy gólt dobjak. Max a kezdők szerencséje szegődhet mellém, bár eddig ő is hanyagolt, akárhányszor próbálkoztam. Nem hibáztatom, a korábbi seprűről félig leesős rakás szerencsétlenséghez én se fűztem volna sok reményt. Ma viszont már sokat tanultam a seprű irányításáról és egyensúlyban tartásáról, szóval legalább egy kicsit besegíthetne.
Nagy levegőt veszek, majd kissé Som mellé célozva elhajítom a kvaffot. Gyönyörűen száll a levegőben, egyetlen icipici probléma akadályozza meg a további repülésben: a kapu. Ennyit a kezdők szerencséjéről és a célzásomról.
Sűrű bocsánatkérések között begyűjtöm a kvaffot, majd egy kicsit hosszabb célzás után ismét eldobom, remélve, hogy ez már jobban fog sikerülni.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék