Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Ritkán akad ráérő ideje, amikor csak magára figyelhet és nem kell kapkodnia, hogy végezzen a főzéssel, a mosással, a takarítással lehetőleg úgy, hogy ne késsen el sehonnan. Három munka mellett viszonylag nehéz úgy menedzselnie az életét, hogy ilyen üres, semmittevős percek is beleférjenek. De most kivételesen nem kellett Imolára vigyáznia és este nem volt előadás, így neki sem kellett bemenni a színházba. Az egész délelőttöt semmittevéssel töltötte, átrendezte a kis könyvtárát, a kedvencét főzte ebédre, kacérkodott a gondolattal, hogy hosszú évek után ismét elővegye a gitárját, de idáig végül nem jutott el. Annyira régen játszott már, hogy attól félt, megijedne attól, amit hall.
Délután aztán szépen elsétált a kávézóba, ráérősen elfogyasztotta a forró italát, majd céltalanul útnak indult a városkában. Végül egy aprócska, eldugott padon kötött ki a legforgalmasabb utcán. Csak ült ott, és figyelte ahogy az emberek egyik boltból ki, a másik boltba be rohangáltak. Közeledett a karácsony, és elkeserítette a tudat, hogy idén egyedül tölti majd az ünnepeket. Édesanyja születésnapjára Balázzsal egy karácsonyi utazást ajándékoztak, így haza nem mehet, a bátyja pedig minden valószínűség szerint kint marad Angliában a barátaival. Rebeka pedig ott fog ülni az üres lakásban egyedül… Nem is akart belegondolni inkább.
Tekintete megakad egy tőle nem messze kutyát sétáltató fiún, akit megtalált néhány csöppség. vagyis inkább a kiskedvencét. Olyan aranyos és szívdobogtató látvány, hogy nem tudja megállni mosolygás nélkül. Aztán legnagyobb megdöbbenésére mikor a gazdi elhaladna előtte a kutya, mint az kiderül Hádész leül előtte. Csak ül, nézi a vöröskét, és mintha mosolyogna. Rá.
- Megsimogathatom? – pillant fel a gazdira sűrű pillái mögül. Ha már így összesodorta őket a véletlen, akkor szívesebben megismerné közelebbről is az ebet. Úgy tűnik, jó barátok lesznek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Olyan meglepettnek tűnt a vele szemben álló lány, mintha legalább a Mikulás maga mászott volna elő a pult mögül. Mégis kire várt, egy szívdöglesztő pasira? Vagy Rebekának igazán nem jutott eszébe más olyan opció, ami ilyen meglepettséget válthatott volna ki.
- Igen. Nem sok, de azért akad néhány. – Nem kértek semmi lehetetlent vagy éppen megdöbbentőt, épp csak annyit, hogy tartsák tiszteletben azt, hogy ez egy könyvtár. Ezért nem lehetett odabent enni, inni vagy éppen hangoskodni. Meg persze azért, hogy ne zavarják a többi embert, akik épp ezt az idilli, csendes környezetet akarják kihasználni egy kicsit tanulásra, kutatásra, vagy csak pihenésre. Mert bizony, voltak olyan elvetemült emberek, akik ilyen helyekre jártak pihenni. Rebeka teljesen meg tudta érteni őket is, mert ennél idillibb hely egy kis relaxációra nem igen akadt a környéken.
- Kétszer, és kicsit sokkal hangosabban, mint illendő lett volna. – Továbbra sem beszélt kioktató hangnemben vagy leereszkedően, inkább csak tényeket közölt. Jó, lehet túlzott kicsit az üvöltözés szóval, de hirtelen nem jutott jobb eszébe. Nem szokott így elővenni embereket, általában nincs rá szükség, így nem nagyon van hozzászokva, hogy hangoskodásért dorgáljon meg valakit idebent. Meg úgy amúgy sem. Hiába volt elég lobbanékony természet mindent igyekezett szép szóval megoldani azután, hogy benőtt a feje lágya. Diákkorában gyakran csattant fel és mondott olyan dolgokat, amiket talán nem kellett volna, de azóta kinőtt ebből szerencsére.
- Kicsit pontosabb elírást kaphatok Liliről? Hátha itt volt esetleg – vetette fel. Sok mindent látott és halott, így talán ha a kicsilány több információt csepegtetett neki ő is tudott valami hasznossal szolgálni cserébe. Délelőtt volt ugyanis ott egy lány, de nem a nevére már nem emlékezett, a külsejére viszont annál inkább. Ez is valami ugye.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Nem várok sokat, szerencsére. Ilyenkor minden egyes kinn töltött perc magában hordozza kissé a meghűlés esélyét, vagy csak én lettem ennyire elővigyázatos? Anyám túlzó gondoskodása, ami a legkisebb gyereknek jutott, természetesen kiütközik ilyenkor, de pont hogy kezdem végre elhagyni a jó vastag öltözeteimet, mert szerintem a vékonyabb kabátjaimban sokkal jobban meglátszik a formám, hiába vannak még mindig pálcikalábaim. Szóval, bár korábban örültem a pufi felsőknek, mert nem volt kivehető, hogy mennyire vékony vagyok, azért az utóbbi időkben arra is ügyelek, hogy a felsőbb évesek divatját kövessem. Valami változik, be kell vallani, és ez egy nagyon kicsit már a lázadás szaga, mert ha az otthoniak tudnák, lenne hozzám egy-két szavuk.
Dörmögve én is üdvözlöm őt. A két puszitól kissé elpirulok, de már megszoktam Karolától, hogy nálam sokkal jobban ki tudja magát fejezni, ha az érzések kimutatásáról van szó. A puszik hidegek, majdnem össze is rezzenek, de ez egy újabb ok arra, hogy végre betérjek a cukrászdába és kikérjem magamnak a forró csokimat.
Biztosan akartam ezt? Máris úgy érzem, mintha egy hatalmas reflektorfénnyel világítanának rám. Beérve automatikusan egy félreeső asztalt célzok meg, hogy még véletlenül se hallják mások is a beszédemet, de ezen felül is muszáj lesz halkan szólnom a diszkréció miatt.
- Hát... nem tudom, hogy mit is mesélhetnék - szabadkozom zavaromban, mint akinek borzasztóan kellemetlen magáról beszélnie. Lehuppanok a székre, aztán kihúzott háttal megpróbálom összeszedni a gondolataimat. - Megint azt érzem, mintha senki nem akarna észrevenni. Nem vagyok érdekes. De nem baj, nem akartam sohasem a menők közé tartozni. És végül is te itt vagy nekem - sóhajtok kínosan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

A nyugodtság nem tart sokáig, mert a fényképezőgépet kattogtató, abbahagyja a fotózást és inkább felém fordul. Egy pillanatra majdnem elkap a bűntudat, de ahogy megszólal megnyugszom, hogy nem zavarom. Helyes lánynak tűnik, a mosolya is kellemes, épp csak... nem is tudom. Önkéntelenül is visszamosolygok és felpattanva elfogadom a felém nyújtott kezet.
- Bálint - mutatkozom be én is, miközben gyengéden megszorítom a kezét. Aztán visszaülök és tovább kémlelem a tájat, szavait hallgatva.
- Valami olyasmire igen... - bólintok kissé elgondolkodva. - Tényleg? Furcsa... Valószínűleg nem tudják miről maradnak le - felelem a megállapítására, kissé csodálkozva. Én többször is kijövök ide, de eddig azt hittem csak szerencsés voltam. Sőt, azt hiszem, diák koromban volt pár randim is itt, szóval én azt gondoltam, sokan járnak ide, épp csak valami mágia miatt vagy talán az időzítés miatt, gyakran tudtam itt egyedül (kettesben) lenni.
A kérdése kissé meglep, de rögtön intek is neki. Még szép, hogy leülhet.
- Ülj le nyugodtan. Szabadnapos vagyok, vagy mi. Unatkoztam... szóval nem zavarsz - foglalom össze tömören a helyzetet egy apró mosollyal és tovább kémlelem a tájat.
- Inkább attól tartok, hogy én zavartalak meg téged - toldom még hozzá, zavartan nevetve, de aztán csak megcsóválom a fejem. Nem zavarom. Ha zavarnám, nem így viselkedne. Mindegy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Figyelemmel hallgatja a lánykát, ahogy elmeséli a hősnőnk által említett helyekkel kapcsolatos információit és tapasztalatait. Szavaiból kikövetkezteti, hogy keresztszülei nem alkotnak egy párt és, hogy valószínűleg nem a közeli települések egyikéről érkezett. Ha így volna akkor jobban ismerné a várost. - Így igaz, a tér olyankor egyszerűen gyönyörű - emlékszik vissza az elmúlt évekre, amikor még ugyan szüleinél laktak, de mindig ellátogattak a szóban forgó helyszínre - Van egy klassz korcsolyapálya, minden csodás fényárban úszik és ragyog. Fűszeres forralt bor illata keveredik a frissen, parázs felett sült kürtőskalácséval - ajka elbűvölt mosolyra húzódik a maga elé idézett aromákra és képekre. Kedvenc időszaka a karácsonyt megelőző néhány hét, s ezt az ünnepet szereti a legjobban, amióta csak az eszét tudja. Imolával és szüleivel együtt készülnek, díszítenek és sütnek-főznek ilyenkor. Idén pedig Marcell is velük fogja majd tölteni - reményei szerint - azt a néhány meghitt és békés napot. Már épp elkalandozna a figyelme, amikor Borcsa ismét megszólal, ezzel húzva vissza Elektrát ábrándjaiból. - Néha tényleg kell is egy kis csend és nyugalom az embernek - ért egyet bólogatva és mosolyogva veszi tudomásul, hogy előtte a pár már épp fizet. Azután eszébe jut, hogy az ő utolsó elvonulását Manson, vagyis valódi nevén Tikki, a metál barát, fehér kakadu törte derékba, de ez most mellékes. A falu határa tényleg békés vidék. A fák most kopárok, a szél suttogva bujkál ágaik között és minden olyan várakozással teli. Ott van a levegőben a közelgő havazások ígérete. A talaj fagyos, az állatokat is alig lehet már megneszelni. Ezek a gondolatok keringenek hősnőnk fejében mindaddig, míg ismét meg nem hallja a lány hangját, ahogy épp megválaszolja imént feltett kérdését. - Melyik ház tagja lettél? - kérdezi, mert az eddig megtudott információk mellé, azt is megtudta Borcsától, hogy keresztapja az egyik háznak vagy a vezetője, vagy a vezetőhelyettese. Marci nem említette, hogy volna keresztgyermeke, bár nem igazán jött ilyesmi szóba köztük mostanában. Persze az sem garancia semmire, ha megtudja a lányka melyik tagja a négy közül, de támpontnak már elegendő lehet. Közben sorra kerül. Nem válogat soká. Kikéri a pillecukor szeleteket, majd magának egy triplacsokis tortaszeletet, hozzá pedig egy narancsos forrócsoki, sok habbal, majd míg vár a rendelésére hátrafordul. Ekkor látja meg a tini tétova pénzszámolását. - Azt hiszem abból, ami a kezedben van egy kört állhatnál itt mindenkinek - jegyzi meg futólag rápillantva a jókora összegre. Nem sajnált a lánytól semmit a keresztapja, ez biztos, ahogy az is, hogy nem Marci az illető. Mivel neki a háza alapján aligha van komoly vagyona, ilyen nagy likvid összege meg pláne nincs. Legalábbis hősnőnk tudomása szerint. - Szívesen segítek a fizetésnél. Aztán, ha gondolod ülj le mellém, és akkor el is magyarázom, mi mennyit ér, hogy legközelebb ne kerülj kellemetlen helyzetbe - mosolyog Borcsára hősnőnk, majd kicsit arrébb húzza megkapott pakkját, hogy a hűtőpult elé engedje a lánykát, aki így már minden süteményt jól megmustrálhat, mielőtt választana. A pultos kedves mosollyal figyeli őket és türelmesen várja a fejleményeket. - Lassan egy éve költöztem vissza. Előtte a fővárosban laktam, viszont a környéken nőttem fel és én is a Bagolykőben jártam, mielőtt újságíró lett volna belőlem - meséli el élettörténetének durván zanzásított verzióját, nem titkolva foglalkozását. Azzal már egyszer megjárta, nem is olyan régen, elég csúnyán. Így most már inkább minden új ismeretség megkötésekor hamar elárulja, hogy elkerülje az esetleges összes félreértést. Mondjuk kétli, hogy ez a lány megbotránkozna rajta, hogy egy firkásszal került kapcsolatba, ám sosem árt megelőzni a bajokat, ha az az ember módjában áll. Míg vár ujja hegyével levesz egy kis habot forrócsokija tetejéről. Szereti, hogy itt valódi tejszínből készítik, aminek selymes és telt íze lágyan terül el nyelve hegyén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Miközben örömmel közeledtem Beni felé, észrevettem, hogy valamelyest megváltozott az öltözködési stílusa, ami egyébként szerintem passzolt amúgy hozzá, egy kicsit meg is lepődtem. Talán kezdett kisfiúból felnőtté válni, ezt persze nem akartam szóba hozni, mert ki tudja, hogyan reagálna. Így maradt a kedves üdvözlés, bár szokásához híven ő most sem csattant ki úgy az örömtől, ahogy én, na de tudom ám, hogy a lelke mélyén azért szeret. - Szuper rajtad ez a kabát, sokkal szélesebbek benne a vállaid, de nem fázol benne? - egy kedves megjegyzést csak hozzáfűztem, aztán ha nem tolt el, a karjába karoltam, hogy addig úgy sétáljunk a cukrászda felé. Szegénykém elég szótlannak tűnt, így odafelé menet inkább én meséltem pár dolgot a sulival kapcsolatosan, majd ha sikerült letelepednünk bent, akkor végre rákérdeztem, hogy mi is a helyzet.
- Na szép, ezt most úgy mondtad, mintha ez neked tök ciki lenne, hogy “csak” én vagyok - ezen meg is sértődhettem volna, ehelyett inkább csak mosolyogtam, mert ahogy egyre jobban megismertem őt az évek alatt, úgy rájöttem, hogy ha érzelmekről van szó, akkor nem igen tudja kifejezni magát. Ráadásul most is meglehetősen szótlan volt, de nem akartam faggatni arról, hogy mi a helyzet a családjával, megoldódtak-e a problémák, mert ha szeretné, úgyis el fogja mesélni. - Egyébként meg ez nincs így, csak egy kicsit össze kéne kapnod magad, hogy ne legyél ennyire önbizalomhiányos - mondtam ezt én, mintha nekem ez idáig olyan sok lett volna. - Amúgy is…azt csiripelték nekem a madarak, hogy van egy lány, akinek nagyon tetszel. Szerintem randira kéne hívnod - kezdtem bele, részben ezért is akartam vele dumcsizni, mert szerettem volna, ha végre megfeledkezik a Theonnal történtekről, és újra életre kap. Közben odasétált hozzánk az egyik kiszolgáló, kedvesen érdeklődött, hogy mit kérünk. - Nekem egy forró csoki lesz, és egy szelet francia krémes - ezer éve nem ettem már, ezért is rendeltem ezt, majd megvártam, míg Beni is kér. - Szóval? Kíváncsi vagy, hogy ki az a csaj? - fel-le vonogattam a szemöldököm egy mosollyal, szerettem volna egy picit jobb kedvre deríteni őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Üdv, Bálint - viszonoztam a kézfogását egy nagy mosoly kíséretében. Úgy tűnt, neki is tetszett a helyszín, mert eléggé belerévedt a látottakba.
- Nézd csak, milyen jó képeket csináltam a helyről - mutattam meg neki a fényképezőmmel készült képeket. Próbáltam mindig az adott helyből kihozni a legjobbat a kamerám segítségével, ez pedig most sem történt másként.
- Az biztos. Ez a hely maga a tökély. Szeretek sokszor ellátogatni olyan helyszínekre, amik úgymond érintetlenek, és próbálom elkapni az adott pillanatot - magyaráztam a férfinak jókedvűen, majd távolabb lépve tőle, őt is megörökítettem a fényképezőmmel. Persze ezt nem használtam fel a jóváhagyása nélkül, de úgy gondoltam, hogyha már itt vagyunk, legyen róla is egy emlékem.
- Köszi, akkor leülök ide - mondtam neki a szemébe nézve, majd lerakva mellém a masinám, helyet is foglaltam a közelében rögvest.
- Szabadnapos vagy? Mivel foglalkozol? - kérdeztem tőle kíváncsian. Már jó sok idő eltelt azóta, mióta a Bagolykőre jártam, nem ismertem az ottani dolgozókat, bár az is benne volt a pakliban, hogy nem ott vállalt hivatást. Mivel nem tudtam, mit dolgozik, így megérdeklődtem tőle, reményeim szerint választ is kapok majd a kérdésemre.
- Ugyan, egyáltalán nem zavarsz! - nevettem el magam végül, hiszen amikor idejöttem egyáltalán nem számítottam társaságra, szóval nagy meglepetésként ért, hogy nem vagyok egyedül ezen a helyszínen.
- Te mi jót szoktál csinálni a szabadidődben? - kérdeztem tőle, majd minden figyelmemet rá összpontosítottam, mert igenis érdekelt, hogy mivel üti el az idejét, ha éppen nincs más fontos dolga.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Elképzelve is nagyon szép.
Kíváncsi vagyok rá, hogy milyen lesz, amikor már tényleg minden fényárban úszik, amikor az illatok a telet idézik, a karácsony közeledtét. Szeretnék otthon lenni karácsonykor, de tudva, hogy milyen közel van, nem látok rá reális esélyt. Az anyukám nagyon haragtartó, emlékszem, amikor a nővéremről kiderült, hogy nagykorúsítatta magát és férjhez ment, úgy beszélt vele, mint egy idegennel, és amikor nem jöttek el a vacsorára, mert Balázs kórházba került, egész végig negatívan nyilatkozott Koriról és még azért is megsértődött, mert Balázs meg mert halni, éppen akkor, amikor inkább hálásan kellett volna ajándékokat nyitnia. Anyukám szívéből nagyon könnyen ki lehet esni, és szinte lehetetlen oda visszakerülni. Szerintem sem Kori, sem Andris nem volt képes ezt megugrani, csakhogy velem ellentétben, ők nem is akartak visszakerülni, mert nekik volt addigra szerelmük és munkájuk, barátaik. Én csak azt tudom, hogy jelenleg nagyon szeretnék hazamenni, mert félek a világtól és félek saját magamtól is, félek a kígyótól, hiába tanultam meg együtt élni vele, és dominánsan viselkedni emberi alakban.
- Rellon. Nem igazán azért, mert odaillek, hanem Nora és Damyan miatt, szem előtt vagyok, és ha már úgyis ők vigyáznak rám, így mint házvezetők, nekik mondják el, ha nem teljesítek jól vagy éppen valami gond van velem.
Mondjuk nem hiszem, hogy éppen úgy néznék ki, mint egy huligán, akinek hátra kéne kötni a sarkait, mert nem tud viselkedni. Az órákon kiszemeltem üres helyeket középen, hogy ne legyek feltűnő. Hátra a javíthatatlanok, a renitensek és a szerelmes párok ülnek, előre az eminensek és azok, akik valamelyik tanárba vannak beleesve. A középen ülők láthatatlanak, és nekem pont arra van most szükségem, hogy ne vegyenek észre.
- Oh, akkor jó sok pénzt adott. Lehet azt hiszi, hogy sokat eszem.
Bár nem pont úgy nézek ki, mint aki olyan sokat enne, meg aztán kielégítő az étkezés a kastélyban is. Hálásan pillantok fel a hölgyre, aki segít nekem fizetni és még le is ülhetek hozzá, így azért könnyebb, mint egyedül. Látod keresztapu, megy ez nekem. Legalábbis valami olyasmi, alakul, na. Választok egy narancsos étcsokis tortaszeletet és hozzá keserű forrócsokit, meg egy pohár vizet, mert szeretem kiöblíteni a számat pár korttyal, nem szeretem, ha a csokitól olyan ragadós marad. A fizetésnél figyelem, hogy az aranypénzért cserébe kapok ezüstöket és bronzokat, ezeket a zsebembe rejtem, amíg helyet nem foglalunk.
- Én is a fővárosban laktam, vagyis Budanekeresden, a villanegyedben. A szüleim most is ott laknak, mert az anyukám házasságszerző, és a fővárosba könnyebb eljutni vidékről, mint vidékről vidékre. Én eddig csak koszorúslány voltam, de az nem igazi hivatás, csak szeretem csinálni.
Nem minden menyasszonyt vagy vőlegényt ismertem személyesen, de jó volt velük megismerkedni. Nem titkoltan, így lettem bevezetve én is az aranyvérű társadalomba, mielőtt prezentáltak volna, mint a piac legújabb darabját. Csakhogy, a prezentálás elmaradt, és jelen állás szerint nem is hiszem, hogy lesz. Talán nem is olyan nagy baj ez, hiszen a testvéreim pont ennek hiányában lettek boldogok.
- Én még nem tudom, hogy mi szeretnék lenni, ha felnőtt leszek, nem tudom, hogy van-e tehetségem bármihez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Ha egyszer ez a kutya visszakerül Benőhöz, soha, de soha többet nem vagyok hajlandó még csak ránézni se. Az eszem megáll tőle, hogy mindig, amikor elindulunk valahova, akkor éget engem. Ez rendesen égetés, amit ő művel, és biztos vagyok benne, hogy szándékos. De most mit mondjak neki, én se örülök a helyzetnek, és csak azért mertem belemenni a fogadásba, mert biztos voltam benne, hogy nekem van igazam, vagy, ha nem, akkor tudom úgy alakítani a helyzetet, hogy nekem legyen. De nem így lett. Annyira nagyon befürödtem a helyzettel. hogy az valami hihetetlen, és most bőségesen megiszom a levét, ahogy az a mellékelt ábrán is látszik.
- Ugyan.
Most erre mit mondjak? Elvégre az én kutyám - se - nyálazta össze az ő bokáját, az a minimum, hogy valahogy megpróbálom kármentesíteni. Vennem kéne neki valamit talán kárpótlásul, de akkor meg elterjedne az, hogy én vagyok a cukrosnéni a környéken és az ilyen Jolika félék, akik amúgy is ki vannak élezve a polgármesterre, figyelnek engem is, mint a titkárnőjét, keresik, hogy mikor cselekszem valami olyat, amikor panasszal élhetnek ellenem. Az lenne aztán csak a szép menet, ahogy behoznák az ellenem szóló panaszt, én átvenném, és odaadnám a polgármester feleségének, hogy megint panaszkodtak, akinek nem mellesleg, szintén a rendelkezésére állok. Mondjuk én elvagyok velük, hasonlóak, mégis másabbak, de a precizitásuk és a munkamoráljuk dicséretes, nekem pedig más nem is kell.
- Hollóvölgyi Zsófia. Bagolyköves vagy?
Ha már úgy alakult, hogy egymásba futottunk, vagyis Morcos, akit jobb ötlet híján a kezeim közé vettem, amit a kis dög még élvez is, mert elnyújtózva a karomban figyeli az eseményeket. Hát persze, erre jó vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Az ember azt hinné, hogy egyszerű ügyek közé tartozik elkapni egy droggal kereskedő mágust. Ja, én is ezt hittem, egészen addig, amíg Zalán be nem állított ezzel a remek üggyel, ami jelenleg mindennel és mindenkivel is összefügg. Fáradtan dörzsölöm meg szemeimet, mert így csak egyhelyben toporgunk. Nem kaptunk a két kölyköktől lényegi információt, hiszen az, hogy egyszer látták a városban, aligha segít nekem bármiben is. Valami kapcsolatnak kell lennie az iskola és a terjesztő között… Aha, a kérdés továbbra is az, hogy mégis mi?
- Ez egy nagyon jó megközelítési pont - bólintok elégedetten Zalán szavaira, mielőtt folytatnám. - Viszont, ha felsőbb évfolyamokon van ismerettsége, akkor azoknál is kellene lennie a porból, mert minimum fogyasztók lennének, nem pedig… - pillantok le az aktára. - 15-16 éves diákoknál kéne találni - sehogy nem áll össze, hiszen Zalán gondolatmenete jó. Nagyon jó, ha őszinte akarok lenni, még logikus is, ami ebben a közegben igen ritkaságszámba megy. Idősebb diákok az ismerősök, de még mindig ott van a kérdés, hogy akkor miért kiskorúaknál találtak eddig csak, mestertanoncoknál miért nem? A minimum az lenne, hogyha nem is fogyasztók, akkor terjesztők, de még így sem áll össze a kép. Hátradőlök a széken, amely megnyekken alattam, jobb kezem ujjaival kezdek dobolni a tömör faasztalon.
- Mmm… - szemöldökömet ráncolom az elhangzottakra, majd felkapom fejemet az előttem állóra. Hitetlenség csillan tekintetemben, mielőtt kitörne belőlem az őszinte nevetés. Mély hangom zengi be az irodát, igyekszem magam visszafogni, vagy legalább egy fokkal halkabbra moderálni magam, de nem olyan egyszerű ez. Szemeimet eltakarom, már csak vállaim rázkódása árul el, hogy még mindig jókedvűen kacarászok, végül megköszörülöm torkomat. - Igen, gondoltam, hogy te sosem tennéd - bólintok egy aprót felé. - Ha családtagról van szó, akkor csak még messzebb kerülünk attól, hogy megtudjuk ki lehet az. Túl sok embert érint már, az utolsó reményünk az a férfi, akihez ma megyünk - elhúzom számat, bár nem látványosan. Az asztalra támaszkodva állok fel, kerülöm meg azt, majd lépkedek az ajtó melletti kis asztalhoz, hogy az azon lévő whiskyből töltsek két pohárba. Az egyiket nyújtom Zalán felé, miközben derekamat támasztom íróasztalomnak Zalán mellett.
- Szerinted képes lennél kikérdezni a férfit is? - látom benne a fejlődés- és tudásvágyat. Ki akar emelkedni, próbálkozik, ám eddig, aligha kapott ezekre esélyt. Ha nem is én vagyok a világ legjobb főnöke a többiek szemében, legalább Zalánnak adjam meg a lehetőséget.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Aki azt mondja, hogy a kutyatartás csak és kizárólag örömből áll, annak még nem volt olyan kutyája, mint Hádész, aki nemes egyszerűséggel hagyja figyelmen kívül, az esetek túlnyomó százalékában, hogy mit kérek tőle, és cselekszik aszerint, ami neki szimpatikus. Nincs okom panaszra, persze, hogy nincs! Hádész csodálatos kutya, aki évek óta boldogít, mindössze a kellemetlen berögződéseit nem sikerült még belőle kiűznöm. Mint például azt, hogy előszeretettel ül le idegenek elé, a világ legtermészetesebb dolgaként, hogy farkát csóválja, mosolyogjon felfelé az illetőre, mint aki élete első szerelmét figyeli éppen. Régóta nem csinálta, már reménykedni kezdtem, hogy esetleg valami csoda folytán sikerült elhagynia, de minden pozitív gondolatomat meg kell cáfolnia pillanatok alatt.
Éppen ezért torpanok meg hirtelen, hogy zavartan helyezzem egyik lábamról a másikra testsúlyomat, miközben várom, hogy Hádész hajlandó legyen megmozdulni. Hajlandó is, csak nem azt, amit én szeretnék: jobb mellső mancsát emeli meg a nő felé, óvatos mozdulattal teszi azt orrára, majd vissza a földre. Döbbenten nézem a kutyát, hogy mégis mi a fenét cukiskodik itt, és akaratlanul úszik be a gondolat a fejembe, hogy ez kicsit olyan lehet, mint valami nagyon elcseszett udvarlási módszer. Barnáim kerekednek ki a gondolatra, de végül halkan felnevetve bólintok egyet a nő felé.
- Persze - lépek közelebb kutyámhoz, hogy a póráz ne feszüljön. - Úgy tűnik úgysincs beleszólásom ma a dolgok menetébe - vonom meg vállamat lemondóan, kedves mosolyom folyamatosan arcomon pihen, ahogy a boldogságtól túláradó kutyát figyelem, mert így, kicsit hasonlít azokra a gyerekekre, akik nemrég simogatták. Valóban egy gyermekre hasonlít, amitől akaratlan lesz szélesebb mosolyom ajkaimon, barnáimat vezetem vissza a nőre, miközben a pórázt veszem másik kezembe.
- Ne haragudj a faragatlanságomért - nyújtom felé jobb kezemet. - Reece Laines - rázom meg kezét óvatosan, majd pillantok le az ebre utána. - Ő pedig Hádész, akinek borzasztóan szimpatikus vagy, szóval nem fogod egyhamar levakarni magadról - zavartan túrok tincseim közé, mert úgy érzem muszáj vagyok megosztani ezt az információt a nővel, ha már belecsöppent kutyám agymenésének a közepébe. Innen nincs menekvés, még, ha a legnagyobb akaraterőddel szeretnél szabadulni, akkor sincs, mert elég egy pillantást vetni az állatra, és már nem is akarsz szabadulni. Tényleg olyan, mint egy gyerek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Megszeppenve pillantok Lucasra, mielőtt kitörne belőlem a nevetés. Nem tudom, hogy egy lánynak mégis miért imponál, ha a fiúja vetkőzik neki, bár aligha van hozzá közöm, és nyilván vannak ilyenek, de én valahogy nem tudnám elképzelni, hogy valaha ilyet kérjek a páromtól. Szám elé teszem kezemet, reménykedve abban, hogy nevetésem csillapodik lassan, majd pillantásomat emelem Lucasra.
- Ha úgy érzed magad jól, akkor felőlem pillangó is lehetsz, Lucas - kuncogok tovább, de immár halkabban. - Bár nem mondom, nehezen képzellek el táncolni, miközben vet- - és akkor itt jön el a pillanat, hogy leesik, mégis miről beszéltünk eddig, és én mégis mit szeretnék éppen elképzelni. Tenyerembe temetem arcomat, ahogy homlokomat támasztom térdemnek, mert ez borzasztóan zavarba ejtő, és mi sem szemlélteti ezt jobban, minthogy teljesen elpirulok. Alsó ajkamat rágcsálom, ahogy nagyot szusszanva, lehunyt szemekkel emelem fel fejemet végül, mert Lucas - legnagyobb szerencsémre - nem viszi tovább a témát, amiért hálás pillantást vetek rá, mikor kinyitom kékjeimet. Ellágyult mosollyal konstatálom, hogy a kellemetlenebb témáról sem beszélünk többet, egyszerűen lépünk tovább rajta, mintha mi sem történt volna, és valahogy a futurisztikus cowboy így is jobban lekötött.
- Bocsi, nem láttam, de tudom ki Leia hercegnő - bólogatok serényen, mintha egy kettessel átcsúsztam volna Bájitaltanból. Elhúzom számat, mert tényleg nem láttam, pedig sokan mondták, hogy mekkora élmény, de valahogy nem vettem még rá magam, hogy elkezdjem. Ez az, ahol nem az első az első rész, hanem a harmadik vagy a negyedik? Nem is tudom most hirtelen. Felkapom rá kékjeimet, ahogy feláll, majd mosolyogva fogadom el a felém nyújtott kezet és állok fel én is. - Menjünk - bólintok egy aprót, mert most, hogy Lucas felhívta rá a figyelmem valóban eléggé hűvös van. Kicsit vacogva lépkedek vissza mellette a Navinébe, majd mosolyogva integetek neki, ahogy a lányok hálókörlete felé veszem az irányt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő