36. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Palotás Panna összes RPG hozzászólása (15 darab)

Oldalak: [1] Le
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2020. november 5. 13:13 Ugrás a poszthoz

Pollim Love

Táptáráp-táptáráp mindjárt megérkezünk! Annyira várom már, hogy megnyunyózzam az én kis tesókámat! Sokáig tartott mire rávettem anyuékat, hogy nekem TÉNYLEG kollégiumba kell mennem, és egészen véletlenül pont Bogolyfalvára. Nem, nem azért, mert ott van Polli! Hanem, mert nagyon jó előkészítő és után milyen jó lesz bekerülni az iskolába úgy, hogy már ismerem a környéket. Valamiért ezt nem nagyon akarták elhinni, de a sokadik kiscicaszem és/vagy hiszti után csak belementek ebben is. Lám-lám, ilyen drágák az én őseim.
- Nyughass már, Áron! - mondom a kis puffskeinnek, aki amúgy csak nagy szemekkel mered rám. De mivel én izgek-mozgok a kabinban, úgy tűnhet, mintha a kis állatkám csinálná. - Mikor érünk már oda? - kérdezem a mellettem ülő megszeppent kisfiútól, akinek úgy néz ki, hogy nem vagyok szimpatikus annyira. Legalábbis alig-alig válaszolt a kérdéseimre, amiket feltettem neki és most is csak félve vállat von. - Áh, veled se megyek sokra, Gellért - fintorgok egy kicsit és lassan csúszni kezdek lefelé az ülésről. Már a hátam közepe éri az ülés szélt és csak a fejem van fenn teljesen. hihetetlen mértékben unatkozom. Közben azért valahogy felügyeskedem Áront, hogy ne essen le, én pedig lecsusszanok végül a padlóra. - Áááá, uncsi - pattanok fel, majd már azt nézem, hogy Gellért fején kívül, mire tudnék felmászni, amikor is lassítani kezd a vonat!
- Juhiiii, megjöttünk! - lelkendezek és máris lerángatom a bőröndöm az emeleti tartóról. Felpattintoma zárat és elkezdem belehányni a dolgokat, amiket az út során elővettem. Szóval sok csokipapír, néhány ruha, amivel bebmutatót tartottam Gellérnek, játékfigurák, néhány ilyen-olyan könyv. Erősen beszuszakolok mindent és vadul nyomom le, hogy ne buggyanjon ki semmi sem az oldalán.
- Gellért, gyere már és kapcsolt be ahol kell. Légyszi - mézes mázos mosolyt engedek meg, amire ő egy nagy sóhajjal ugyan, de feláll és segít elzárni a cuccaim. - Köszi! Irtó jó fej vagy, de most megyek, majd talizunk! - vigyorgok rá, és elindulok, magam mögött húzva a cuccom, hogy elsőként szállhassak le a vonatról. Mivel még mindig nem értünk oda, ez simán megy, a többiek még csak pakolásznak, készülődnek. Megnézem magam az üvegben, megigazítom a kócos hajam, amennyire tudom, de a végén egy legyintéssel hagyom a fenébe. Polka így is meg fog ismerni! Végül csak megállunk, én pedig szinte leugrok a peronra. Azonnal kutatni kezdem az én édes tesómat, miközben megindulok a kijárat tábla irányába. Csak nem mögöttem lesz! Ééééés nem! Meglátom őt, ahogy a hajába kap a szél, én pedig mindent eldobva rohanni kezdek felé. Ami csak azért baj, mert ugye közben mindenki leszáll, és szlalomoznom kell meg sűrűn "bocsi-bocsi"-znom. El is taknyolok hirtelen, de már fel is pattanok és a dühösen utánam kiabűló férfire ügyet sem vetek, akiben fennakadtam az imént. Már csak pár méter és moooost a karjaimba zárom fülig érő mosollyal a tesóm!
- Polka, Polka, Polka Polllllllkaaaaa - szorítom lyan erősen, amennyire csak tudom. Persze aztán gyorsan észbe kapok és elengedem, nehogy valami gondja legyen a szeretetcunamimmal. Alig bírom türtőztetni magam és végre, itt vagyok!!!
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2020. november 11. 15:10 Ugrás a poszthoz

Pollim Love

Tényleg nem elmondható az az izgalom, amit a Polka iránt érzek. Nagyon sokat voltunk együtt, és szerintem az egész világ legjobb tesói vagyunk, még ha tudom, hogy neki vannak bizonyos hiányosságai. Na, de kinek nincsenek? Ő inkább más egy kicsit, szerintem több is, mint a legtöbb ember és ez nekem elég. Talán emiatt is van, hogy majdnemhogy ikreknek - igaz kétpetéjűnek - néznek néha minket, mert én gyorsabban növök. biztois a sok fára mászástól van. Az, hogy kijön elém biztosan megterhelő számára, nem annyira szereti a zajos helyeket, de ebből is látszik, hogy mennyire vagyunk szíve csücskei egymásnak. Én például még az is elviselem, hogy Gellért nem igazán foglalkozik velem az egész úton, és ezért nem szólják meg a szülei. Pedig a fiúknak kéne szórakoztatni a lányokat, nem? Vagy amúgy akkor mire valók, hmm? Mindegy. Már csak azért is is, mert megérkezünk és egészen gyorsan a karomba zárhatom az én édes nővéremet! Már látom, ahogy észrevesz és integet, én pedig a feltápászkodás után rárohanok, mintha száz éve nem láttuk volna egymást. Még az is lehet, hogy így is van! Csak a szüleink valami aletrnatív dizembióba, vagy mibe tettek, ahol lassabban telik az idő, mint ebben a dibezimóba! Végül nullára csökken a távolság közöttünk és mosolyogva alélunk el egymás karjaiba. Hát én hogy imádom őt, agyon tudnám szorítani! Vigyorogva keresem vele a szemkontaktust, aztán gyorsan végignézek rajta, amennyire csak lehet. Minden a helyén, ő az én Polkám!
- Te is nekem! De most már itt vagyok és nem megyek el soha! - vigyorgok abba csudás kis pofijába. - Csak, ha te is elmész, háhá! - ugrok egyet, miközben kibújok az ölelésből. - Remélem jól tartanak, mert mindenkit megcsiklandozok, vagy... - vakarom meg a buksim, miközben a legnagyszerűbb tréfák váltakoznak sorra a szemeim előtt. - ...megyek az igazgatóhoz és bejelentést teszek, hogy az én Polkámmal ne szórakozzon senki! - vigyorgok és önkéntelenül is az egyik lábamról a másikra állok. Nem nagyon tudok megmaradni egy helyben általában, de most még izgatott is vagyok. Itt van Polka! Kérdésére elgondolkodom, de igazán nem tudom, hogy végül mi tört meg bennük. Talán belátták, hogy rosszabbul járnak, ha nem engednek el, nem tudom.
- Talán látták, milyen szomorú vagyok nélküled és nagyjából minden találkozáskor nyaggattam őket tovább. Nem tudom - vonok vállat. - De nagyon hálás vagyok nekik, még azt is megígértem, hogy csudajó tanuló leszek! - ebben azért nem vagyo annyaira biztos, hogy jó ígéret volt, mert még a végén be kéne tartani. Szerintem ezt csak úgy mondják az emberek, nem? Elkerekednek a szemeim és eltátom a szám, ahogy megijedek, hogy... gőzöm sincs. Várjunk csak... fent még bepakoltam, aztán hoztam magammal, még le is szálltam vele talán.
- Öööö, hát ott valahol - intek magam mögé. - Áron ott vigyáz rá, biztos - vigyorodom el és ezzel próbálom meggyőzni, hogy minden rendben van azzal a cuccal. Nem kell egyből kétségbeesnie neki. Nekem kéne, basszuska!
- Van már varázspálcád? És milyen a suli? Vannak már barátaid? És megmutatod, hogy hova kell mennem? - hát most megindultak a lábaim, szóval miközben rázúdítom a kérdéseimet, körbe-körbe járok körülötte. - Jó, menjünk el a cuccért, anyu úgyis küldött neked valamit. Valami borítékot, ott van benne valahol... vagy a zsebembe - kutakodni kezdek bennük, majd széles mosollyal előhúzok egy szanaszét gyűrt borítékot a jobb farzsebből. Kicsit kiegyengetem, meg ilyesmi és átnyújtom a tesómnak.  - A tiéd, nagyon vigyáztam rá! - elindulok a csomagért és Áronkáért, remélem meglesznek. Főleg Áron, miatta nagyon sírnék!
Utoljára módosította:Palotás Panna , 2020. november 11. 16:16
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2020. december 8. 14:26 Ugrás a poszthoz

Ana

Á, nem igaz már! Matyi bá' megint engem szivat, de tényleg! Kultúrából, basszus! Ennél kultúráltabb én már nem leszek és nem érdemlek trollt, mert beszóltam a Viktornak. Persze a híres Viktorka és a többiek, mert az apjuk kviddicssztár volt, meg ilyenek! Ja, persze, Ausztráliában, bizonygatták. Hagyjál már, ott azt sem tudják, hogy mi az a a gurkó, mert a nagy pókok elől menekülnek! Na, ha ilyeneket tudok, hogy lehetnék kultúrálisan alulfejlett, hmm? A többiek meg csak röhögnek, arra persze nem járt semmi. Diszkrimizélódottam Matyikám! És ugye nem vagy legilimentor, hmm? Körbenézek, de nem látok senkit, aki figyelne, meg úgy Matyi bát sem a közelben, úgyhogy mugli módjára megpróbálok "dekázni" kezdek a könyvvel. - Ezaz! - mosolyom szélesebbre már nem is tudna húzódni, ahogy sikerül, majd a következő rúgásnál még jobban rákészülök, ahogy közelebb lépek a siker érdekében.
- Teszek a kultúrádra Mátyás, az igazságtalan! - rúgok bele még egyet, ami viszont, már nem arra megy, amerre szántam és ketté is szakad. Opszika! Elhúzott szájjal nézem, ahogy repül az egyik fele felfelé, a másik meg éppen landol az udvar füvén. De nem gond, majd Polka összerakja valahogy, biztos ismer ragasztóbűbájt, meg ha már itt tartunk koszeltávolítót is kéne rá szórni. Csak a biztonság kedvéért, nem mintha szamárfüles lenne és bármilyen kosz rámászott volna. Áh, ugyan. De ha mégis, akkor más volt! Szóval az egyik fele a könyvemnek már biztonságban van, a másik viszont... eltalál egy csajszit, valahol a válla környékén, mert épp befordul oda. Minek kell arra menni, amikor láthatná, hogy repülő könyfél invázió veszély van! Nem tudom elképzelni, hogy mi járhatott a lány fejébe - remélem most már nem a könyvem -, amikor csak úgy erre jött. Azért elkezdek szaladni, és ahogy közeledek, felkapom a másik felét a könyvnek, és megállok a csajszi előtt.
- Minden oké? - sajnos vigyorgok, mert vicces volt, ahogy kivédte a gólomat. - Panna vagyok a négy á-ból. Amúgy nem láttad, hogy megtámadtak? - teszem csípőre a kezeimet és nézek rá türelmetlenül, mert a válaszából gyorsan ki fog derülni, hogy miféle. Láttam már, csak nem jegyeztem meg a nevét. Pedig úgy jó fejnek tűnik, majd megkérdezem Catherinát, hátha ismeri. Addig is, amíg válaszol az egyik lábamról a másikra állok, mert nem nagyon bírom nyugton ezt a várakozást.
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2020. december 16. 15:48 Ugrás a poszthoz

Pollim Love

A lelkesedésem kicsit alábbhagy pár pillanatra, amikor Polka azt mondja, hogy nemsokára mehetek hozzájuk. Még két év! Két bnagyon hosszú év, annyit nem lehet kibírni, annyi nincs is egyszerre! Mégis van, és tudom, hogy valahogy át kell vészelnem - meg jó lenne nem megbukni is, a konzisztencia miatt (micsoda szavakat tudok, Merlinre!) - valahogy. Közben nézem a kastélyt, ami olyan györű, hogy még sosem láttam ilyet, és egy pillanatra bele is dermedek a látványba, szájtátva. Hmm, ez rímelt, egy mester vagyok!
- Nem érdekel, csak az, hogy itt vagy a közelben - mutatok a kastély felé, mert ennél szebb ajándékot nem is kaphattam volna mostanában anyáéktól. talán valahogy majd megköszönöm nekik, például a héten egyszer el fogok ágyazni a szünetben, vagy ilyesmi. Remélem. Felsikkantok, ahogy elmeséli, hogy milyen jól van, és még barátai is vannak. igazi öröm sugárzik rólam felé, mert tudom, hogy nem könnyű neki, de nem lenne igazi Palotás, ha nem tudna megküzdeni az ilyen kihívásokkal. Mégis féltettem nagyon, hogy milyen lesz neki egyedül, de szerencsére úgy tűnik, hogy ügyesen megoldotta. Ebben kételkednem sem kéne, nem igaz?!
- Ú, és kik a barátaid? Egyszer bemutatsz nekik? - csillanak még fel a szemeim is, ahogy belegondolok az igenlő válaszba. Biztos igent mond majd, miért mondana nemet? Nem szégyel engem, vagy ilyesmi, bár néha megtehetné. De ő az én legdrgább tesóm, aki még csúnyát is mondhat rám, ha úgy tetszene nekik. Soha nem tette még.
- Ó, komolyan? És őt is meg lehet csikizni majd? - vicces lenne, ha az igazgató bá csikizésével mutatkoznék be. Szerintem tetszene neki, én mindenképpen benne vagyok, már csak őt kell majd rábeszélni valahogy. Eddig mindig ment, most sem lesz probléma. Arra, hogy rossz volt nélkülem, csak egy újabb öleléssel tudok válaszolni, meg egy hatalmas cuppanós puszit nyomok a testvérem orcájára. Hát, ő is nagyon hiányzott, tulajdonképpen beleőrültem, és még nagyobb galibákat csináltam. Még az is lehet, hogy emiatt engedték meg, hogy ide járjak, ki tudja?
- De cukimuki vagy! Nem tudom, hogy miket tanulunk, még elfelejetettem belenézni a könyvekbe - vonok vállat és elhúzom a számat a tanulásra, bár tényleg megígértem, hogy jó tanuló leszek. Életem legnagyobb kihívása és ha sikerülne, irtó büszke leszek magamra. Mondjuk, ha nem bukok meg, akkor is. Áron pedig tuti megvédi a cuccom, nem kell aggódni, de tényleg. Mégakkor sem, ha hitetlenkedve beszél hozzám Polka ezzel kapcsolatban. Áron egy nagyon jófajta egy helyben ülő puffskein, szóval mi baj lehetne?
- Ú, de vagány! Azta - nézegetem meg a kis varázscerkát, de nem kérem el tőle. Lassan odanyúlok és az ujbegyemmel megérintem, de nem történik semmi, azon kívül, hogy egy nagyot sóhajtok, amiért nem történt semmi.
- Kérem! - kapom ki a kezéből a sütit és máris benyomom a számba, és élvezettel kezdem el rágni, de annyira, hogy látszik rajtam. Mielőtt megfelekeznék az ízorgiában a levélkéről, odaadom neki. Mivel róla van szó, eszembe sem jutott kinyitni, így halvány sejtelmem sincs a tartalmáról. Vagy anya mondta? Nemtom.
- Mintha izé... á, mindegy, bontsd csak ki - talán egy kis zsebpénz, meg néhány kedves szó van benne arról, hogy írjon baglyot és küldjön rólam jelentést, hogy megérkeztem, meg ilyesmi. De nem mernék megesküdni rá. Na, de nem maradhatunk itt estig, szóval elkezdem felkutatni a cuccom. A peron közepén áll, egy elhagyatott csomag szomorúan és vádlón néz rám. Ja, ez Áron, nem is a csomag!
- Jól van, na, itt vagyok, nem? - háborodok fel teljes nyugalommal. Hát nehogy már egy puffskeinnek rossz legyen, hogy egy pár percig hiányolnia kellett? ilyen világ van itt kérem?! Visszabattyogok a tesómhoz, húzom magam után a cuccot és Áront, természetesen. Legalább kedvesebben csipog már a hátam mögött. Majd megnyunyurgatom este, amikor senki sem látja.
- Hát még nem nagyon ismerek senkit, de ha Marci a barátod, akkor a tesója is jó fej lehet - bólogatok boldogan, nagyon biztos vagyok a dologban. Ha meg nem, majd az lesz, segítek rajta, hehehe. Megvannak az eszközeim, hogy bárkit a barátomnak mondhassam.
- Tyűűűű, tök jó nevük van és lányok. Ők tuti-szupi-csajok lehetnek! - egyre csak hergeljük egymást, de most olyan jól érzem magam, hogy majd ki ugrok a bőrőmből. Követem nagyjából Polka lépteit, de valójában rá figyelek csak, nem az útra, szóval akár az erdőbe is bevihetne.
- Holnap mit csinálunk? Vagy még ma el tudunk menni ide-oda? Jobban érdekel, hogy veled legyek, mint a suli - vonok vállat, mert ez az igazság.
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2020. december 16. 20:04 Ugrás a poszthoz

Ana

A bosszúm a könyvön elég jól sikerült, megbüntettem ezzl Matyi bát minden bizonnyal! Majd ha kérdezi, hogy hol a könyv, nem tudom mit fog szólni? Hát persze, hogy elveszett, sőt ellopták! Igen, a Viktor volt, a Markovits. Az egész családjuk egyszerre született, vagy mi van? Biztos van nagy zsivaj otthon, igaz? Á, szóra sem érdemesek, hiszen az én Polkámhoz senki sem ér fel. Ja, de, Catherina Volkov, aki egy nagyon jó fej és belevaló csaj. Valahogy minket nem annyira szívlelnek a többiek, de legalább ez kölcsönös. Na, de térjünk vissza a kazetta elejére. Szóval szegény lányt jól eltaláltam, és tök kedvesen reagált, ahhoz képest. Szóval eddig nagyon jó pontotkat szerzett. Ha van csokija, ő lesz a legjobb barátom, amíg megeszem. A csokit, nem kell ám félreérteni!
- Oké, nekem Ana leszel, vagy Bella? Melyik tetszik jobban? - hát eddig bírtam nyugton, szóval körbe körbe járkálok alány körül, néha felugrálva. Van némi mozgáshiányom, mert annyit kell ülni az órákon, hogy majdnem befordulok. De lehet, hogy ma Matyi bá volt a bűnös, meg a Viktor. Minden bizonnyal a srácok.
- Á, semmi gond, csak kíváncsi voltam - vigyorgok, mint a tejbetök. - Persze, szívesen. A mugliknál van egy játék, a foci... ismered? - kérdezem, de tök mindegy mit mondd, mert ha már belekezdem, csak elmondom, nem? De. - Szóval, ott be kell rúgni a kapuba a labdát, de vannak ilyen trükkök, mint a dekázás. A labdát felfelé rugdossák és az nyer, akinek később esik le a földre. Azt hiszem - vonok vállat lazásan, engem aztán nem érdekel az igazság, de láttam ilyet már. Szóval csak ez lehet a szabálya, mert más értelmét nem igazán látom.
- Kéne egy labdaaaaa - nézek körbe, miközben elhúzom a szó végét. Meg is találok egyet, és rárohanok, majd visszasietek Anahoz. - Hát, nem vagyok benne jó, de figyelj - ekkor leengdem és belerúgok egy kisebbet, majd szerencsémre éppen nem pantan el. Szóval még egy rúgás, de az elpattan a fenébe, én meg mérgesen toppantok egyet. - Na, így valahogy - fintorgok tovább. - Tiéd a lehetőség, egyelőre én vezetek kettővel - vigyorgok, mert ez a lány cuki!
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2021. január 2. 16:19 Ugrás a poszthoz

Pollim Love

Úúúúúúú, annyira fellelkesedtem, hogy egyből két lábbal ugrándozni kezdtem a beszökés gondolatára. De aztán rájöttem, hogy bárki megláthat, hogy ennyire örülök, így leálltam és Polka fülébe súgtam: - Mikor szöktetsz be? Amúgy előbb kérdezd meg és ha nem, akkor szökünk, izé, szökök! Már alig várom - mégsem tudok lelkesedés nélkül elmenni a dolog mellett, mert milyen menő lehet már a kastély? Amúgy is jó lenne valami bejáratot találni Pollihoz, hogy máskor is együtt lehessünk, ha mondjuk annyira nem izgi az előkészítő. Márpedig biztos nem lesz mindig izgi, mert az elősző sem volt az, és ez hiába mágusfalu, attól még a dögunalmas órák úgyis azok maradnak.
- Vagy mind a kettő - és akkor meg van oldva, hiszen, ha Polli szereti őket, akkor én is fogom, minden bizonnyal. - Tutira, mert ha te szereted őket, akkor jó fejek lehetnek csak - ezt már mint húga mondja, mert ennyire ismeri Polkát, hogy bárkivel nem barátkozik, akik pedig elfogadják őt, soha sem csalódnak benne, eddig legalábbis nem tették, azaz soha. Panna levezette, mert jó matekos… nem.
- Hát nem tudom. Remélem lesznek - fintorgok összecsücsörítve a szám, mert én nem vagyok ezirányban olyan lelkes, mint Polli. Remélem legalább egy normális lányka lesz, mert a fiúk mind buták és éretlenek, szóval csak lány lehet. Bár egy vérfarkas barát menő lenne, nem? Lehetne vele ijesztgetni másokat. Abba nem tudok belegondolni, hogy egyáltalán lehetnek-e vérfarkasok a suliban, de biztos, miért ne?
- Ha nincs kiírva valahová, akkor biztos szabad - vonok vállat, én ezen nem szoktam igazán gondolkodni. Az igibá miért lenne cukorból, ha fogdossák elolvad, vagy mi? Nem hiszem, hogy egy kastély igazgatója ennyire törékeny dologból lenn és amúgy is már rég nem lenne, ha cukorból volna. Akkor meg biztos nem abból van, nem? De.
- Jobb ez így, mert akkor vagy ők lennének itt, vagy én ott. Ez mindenkinek jobb, mert így legalább nem annyira figyelnek és nem kell visszafogni magunkat, nem? Dehogy is, ügyes vagy te, megtanulod az előkészítős órákon biztos tök béna még az angol. Megoldod, mert szuperügyes vagy! – lelkesítem, mert tudom, hogy kicsit önbizalomhiányos, és nekem kell ezt csinálni. Nekem túl sok van, szóval simán adok neki az enyémből, hogy mindenkinek pont elég legyen. Szerencsére Áronka sem veszik el közben, sőt, még igazi őrnek is elmehetne, ha ennyi lenne a dolga egy őrnek, hogy ott üldögéljen, ahová tették. Azt sem tudom, hogy ki tette oda, de a lényeg, hogy mindenem megvan és oda tudom adni a levelet is Pollinak, azt sem felejtettem el, de szuper vagyok ma!
- Már kaphatok pálcát? - egészen elhűlök, mert erre nem számítottam. Hát lehet, hogy már most meg kell venni, de nem hiszem, hogy sok mindent fogunk vele csinálni. - Oké, mindegy mi leszek. Széles, vagy Shaneszes, de menjünk huhúúú - ugrok egyet a levegőbe és kicsit túlzásba is viszem, mert sokan odafordulnak felénk, már azokból, akik még maradtak, azokból sokan.
- Volt valami levél erről, de majd, ha bemegyek a koliba, akkor tudom megnézni, mert gőzöm sincs, hogy hová tettem. Szerintem holnapnál előbb nem kell bemennem – sétálgatok Polli előtt, és láthatóan gondolkodóba esek. Anya biztos valami jól elérhető helyre tette be, nem kell majd sokat keresni szerintem. Végül megérkezünk egy térre, ami Boglyas, juhúúú, de vagány! Kész vagyok teljesen, de valószínűleg inkább Polli látványa az, ami lenyűgöz, nem pedig az új hely. Az majd később.
- Váóóó – nézek a sulira, hát, nem egy kastély, de már csak két évet kell kibírnom benne, szóval nem lesz valami nagy szám ezt véghez vinnem. – Rengeteget késett, még most sem érkezett meg - teszem szét a kezeimet, majd hangosan nevetni kezdek. Aztán ráugrok Pollira és jó erősen megszorongatom, még egy könnycsepp is kigördül a szememből.
- Nagyon hiányoztál nővérkém! – engedem el végül, majd végigmérem. – Nagyon jól nézel ám ki, ha én is ilyen leszek, akkor mi leszünk a Palotás szépséges tesók. Ja nem, már vagyunk! Hova megyünk először? – ugrálom körbe Polkát, odalra sasszézva, és nagyon örülök magamnak, meg a tesómnak. Bogolyfalva, megjötteeeeem!
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2021. január 17. 09:31 Ugrás a poszthoz

Ana

- Oké, akkor Ana leszel... vagy Bella - horkantok, aztán nevetek a szokásos csilingelő hangomon, amit amúgy utálok. Olyan, mintha hercegnő lennék egy mesébe, pedig én inkább a páncélos lovag lennék, aki megmenti őket. Mennyivel menőbb már, mint bezárva várni valakire, hogy talán megmentsen. Amúgy sem derül ki sosem, hogy mit akar a sárkány a hercegnőről, meg az sem, hogy hogyan zárja be. El sem fér a mancsába a kulcs, de béna.
- Hú, de jó neked! Én is elmennék focimeccsre... főleg a tökmag miatt - csillanak fel a szemeim, bár nem tudom, hogy érdekelne-e a mugli játék. Amikor véletlenül néztem, hogy mi az, eléggé unalmas volt, legalábbis, amit a tévében láttam. Amikor a srácok csinálták, az viccesebb, főleg, amikor veszekednek, hogy kiről ment ki.
- Fuj, egyszer megszagoltam és elég büdi volt. De tényleg szeretik a felnőttek. A felnőttek furák, inkább innék egy naracslevet - mondom fintorogva, és amúgy tényleg jó lenne egy kis narancslé, mert  eléggészomjas vagyok a nagy mérgelődésembe. Vagyis, mióta itt van Ana már nem is vagyok annyira mérges Matyi bára, szóval tök jó, hogy itt van. Aztán pedig bemutatom focitehetségemet, és sikerül kettőt is belerúgnom, juhé! Átadom a lehetőséget Ananak, aki közben megdicsér.
- Köszi, ez nem túl sok, de azért nem volt könnyű - nehezítem egy kicsit a dolgát a szavaimmal, bár nem tudom minek. Talán a versenyszellem még ilyen alkalmakkor is kitör belőlem. Nagyot kacagok, ahogy a fejére esik a laszti, de attól, hogy nagy bennem a versenyszellem, még nem hagyom rá a dolgot.
- De, eltalált és a fej is ér, szóval kettő-kettő - lassan abbahagyom a nevetést, és felé fordulok. - Azért nem fáj, ugye? - kérdezem kiabálva felé, miközben összeszedem a lasztit. Visszaszaladok hozzá, majd nagyon koncetrálva újra megpróbálom. Az első természetesen sikerül, de annyira elpattan, hogy nem tudom elérni, pedig rohanok utána.
- A fenébe, ez egy hülye játék - mondom mérgesen és Ana felé rúgom a labdát indulatosan. Az agyam megint felforr, pedig azt hittem, hogy ügyes leszek ebben.
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2021. január 18. 19:39 Ugrás a poszthoz

Ana

A névkérdést simándiba megoldottuk, a meccsről pedig kapok ajándékot. Hát ez mesés!
- Ú, imádnálak érte, de csak kicsit, mert még hozzászoksz! - nevetek, miközben ő azt ecseteli, hogy milyen a sör. Nos, én is belekóstoltam már, és tényleg undi valami, nem tudom, hogy sokan miért szeretik. Hihetetlen, hogy ilyesmiket megisznak az emberek, meg olyanokat megesznek, hogy juj. Egyszer láttam, hogy valami körömizét ettek, hát akkor majdnem kihánytam magam.
- Furák, és rossz az ízlésük, meg nem tudják, hogy nekünk mit kéne adniuk és ilyenek - vonok vállat, de egyetértően nézek az új ismerősömre. Ana jó fej, egy rugóra jár az agyunk, és nem akar többnek látszani, mint ami. Ez ritka tulajdonság, mert a fiúk is állandóan menőznek, vagy menőznének. Persze engem aztán nem érdekelnek az ilyen dolgok, én megvagyok magam is, és már van két barátnőm. Na, hát és el ne feledjük Polkát, aki nélkül biztos rosszabb lenne az egész élet. Szeretem őt, nagyon.
- Nem is kell, mert tök buták sokszor. "Majd ha ilyen oidős leszel, te is megtudod." - utánozom anyát. - Persze, kamu az egész - rúgok bele egy kavicsba, ami messzire repül, én meg követem a szemeimmel. - Aha, én bírom őket. És tudom, hogy szeretnek, még ha büntetnek is, csak tudod, ki kell mutatniuk, hogy ők a főnökök - kacarászok egyet és a fejemet rázom. A hajam pedig ide oda száll, remélem nem nagyon kócolódik össze. Kiegyelítődik a focitudásunk, ami egy kicsit fáj, mert én mindig nyerni szeretek és azt hittem Ana bénább nálam. De nagyjából egyforma jók vagyunk, ami kicsit meglepő, de biztos csak szerencséje volt. Persze mondhattam volna, hogy nem ér a fej, de úgyis tudom, hogy ér, szóval zavarna, hogy tudom, még ha ő nem is. Na, de én jövök, és nem sikerül és el is rúgom a fenébe a lasztit. Még jó, hogy nem rúgtam mellé dühömben, mert olyan azért sokszor szokott lenni.
- Csúzli? Neked van? Az enyémet elvették és azt mondták, hogy majd csak hétvégén kapom vissza, vagy akkor sem. Olyan szemetek a tanárok néha - morgolódom, mert lásd, Matyi bá szerint sem úgy van, ahogy én tudom. Pedig ez tuti!
- Szóval van csúzink, vagy valami gumink, hogy cisnáljunk? Sajna az enyém mind elszakadt, mert órán... izé szünetben azzal játszottam és elszakadt. vagy már mondtam? - nézek rá kacsitva, mert lebuktatom itt magamat a hülyeségekkel.
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2021. január 28. 15:03 Ugrás a poszthoz

Ana

- Micsoda??? - elhűlök, mint meleg leves a fagyasztóban. - Mi az, hogy egészségtelen a bolognai? Mondd meg az anyukádnak, hogy rossz újságot olvasott erről, mert az nagyon egészséges, mert... van benne paradicsom! - emelem fel az ujjam, hogy ez bizony lényeges pontja az érvelésemnek. - Na igen, az persze nem egészségtelen, amiket ők szívnak, isznak, meg ilyenek - bosszankodom kicsit. - Senki sem érti őket, még saját maguk sem - vonok vállat és legyintek is utána. Teljesen felesleges ezen gondolkozni sokat, mert, ahogy mondtam, tök buták, csak azt hiszik, hogy okosak. Mi meg simán kilógunk az ablakon Pollival és felmászunk a tetőre. Jó, Polli nem mindig jött, mert nem bírta a magasat, de egyszer azért ő is feljött a kedvemért. Akkor hol voltak a felnőttek? Na, ugye! De, amúgy is... csúzli!!! Ha nem lenne ilyen jó fej a lány, már elszdném a kezéből, de inkább várok még egy kicsit, mert tudom, hogy majd odaadja. - Igen, ez jó duma, át is veszem majd - írom be előtte egy láthatatlan füzetbe, hogy miket kell mondani a felnőtteknek. Persze, hogy hanta, de jól hangzik.
- Hát itt nem sok üveg van, de... - nézek körbe és erősen ráncolom a homlokom, ahogy visszagondolok, hogy miket láttam még az udvaron. - A szemetes mellett vannak ilyen műanyag üvegek, és nincs még mindegyik összenyomva. Arra tanítanak vele, hogy védd a környezetet és a kicsikekkel mindig tapostatják, láttam. Nekik jó móka, a felnőtteknek meg nem kell dolgozniuk. Szóval, gyere - mondom, majd elkapom a kezét és húzni kezdem. Persze, ha jön, elengedem és nem sokkal később már ott is vagyunk a szelektív szemetesneknél. Ahol tényleg találunk pár üres flakont. Fel is kapok, vagy négyet, kettő a hónom alá, kettő a kezemben és már csak egy helyszín kell.
- Oda tegyük - intek a fejemmel a kerítés felé, mert annak van ilyen kis izéje alul, amire fel lehet tenni ezeket. - Akkor kezdhetek? - nézek Ana szemeibe, az ajkamba harapba, maximális lelkesedéssel.
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2021. február 3. 07:16 Ugrás a poszthoz

Polka Love

Na ki a legmenőbb csaj az előkészítőbe? Hát én, mert most kimegyek belőle, hehe. Nem öltöztem túl, kényelmes öltözékben hagytam el a Shanest. Kaptam kikérőt, persze szigorúan úgy engedtek ki, hogy Pollival mehetek mindenhova, és rövid pórázon tart majd. Ha ezek ismernének minket, meglepődnének, milyen hosszú aza a póráz. Egyébként pedig nem is akarnék az én nővérkémtől nagyon messze menni, mindig várom az ilyen alkalmakat. Szép lassan itt az év vége is, és talán nem okoztam csalódást, szóval simán át fogok menni a végzős osztályba. Aztán pedig irány a kastély, és akkor már tényleg senki sem fog minket elválasztani egymástól, kivéve, ha másik házba kerülök. Ami azért esélyes, mert én nem vagyok az az eridonos típus... vagy de? Majd meglátjuk, igazából nekem mindegy, hogy hová osztanak be, a lényeg, hogy sokkal többett legyek Polkával együtt. A játszótér lett a célpontom, Polli javaslatára, én meg elfelejtettem neki szólni, hogy el kéne vinnie. Persze a portás bácsi egyszercsak nem figyelt, én pedig már ki is slisszantam, és őrült tempóban siettem a testvérkémhez. Csúszkáltam a jégen, ahogy kell, néha megbillentem, néha simán mentem, csak sajnos nem sok lehetőségem volt rá, valami bűbáj védhette a járókelők épségét, vagy csak nagy szerencséje volt mindenkinek. Közben kiderült, hogy öltözhettem volna melegebbe is, de a sok futásban úgyis melegem lesz, szóval mégiscsak jól választottam. Panna hangját ekkor hallom meg, azonnal oda kapom a fejem a legőszintébb mosolyommal, amit csak adhatok, amikor meghallom őt. Nem tudom, hogy miért és hogyan alakult ki ez a szoros kapcsolat köztünk, de én nagyon szeretem, és örülök neki, hogy így van. Polka pedig szágud felém, és így tennék én is, de úgy döntök, inkább megvárom a tesóm. Szegényke pedig hanyattveri magát, a lábai a levegőbe emelkednek, nagyon vicces, el is nevetem magam, de elindulok felé, futva. Nem tudom nagyon abbahagyni a röhögést, főleg, amikor megnyugtató jól vagyok érkezik tőle és ő is nevet. Odaérek, és kezet nyújtok felé.
- Repülőt nézel? - mondom neki vigyorogva, majd egy kicsit abbahagyom nevetést. - Nem ütötted meg magad nagyon ugye? Mert elverlek - próbálom utánozni anya hangját, és felhúzom őt, amint elfogadja a kezem. - Gyere, hagy söprögesselek le - járom körbe és az összes rátapad hótól megpróbálom megszabadítani.
- Jajj, annyira cukin nézel ki. Te nőttél? - nézek rá mosolyogva, majd rávetem magam és jól megnyunyurgatom. Tudom, hogy ezt nem mindig szereti, de nekem muszáj kifejezni valahogy az örömöm felé. - Merre tovább? - nézek rá érdeklődve, miközben ide-oda dőlöngélek.
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2021. február 9. 13:23 Ugrás a poszthoz

Ana

Nem is mondok mást az anyukájáról, biztos szereti azért, csak hát nem mindig tudják a felnőttek, hogy mit hogyan kell csinálni. Persze, ha én csinálnék valamit úgy, ahogy nekem jó, abba meg beleszólnak, ki érti ezt? Nem baj, csak egyszer legyek felnőtt, megmondom majd, hogy ne szóljanak bele a dolgaimba, mert van jobb dolgom, mint az állandó kihallgatásukat és okoskodásukat hallgatni arról, hogy mit kéne csinálnom. Elég okos vagyok én ahhoz, csak valahogy nem megy be ez a nagy buksi fejükbe.
- Ja, és azt mondják, hogy így tanuljuk meg, hogy mi az élet. Látom én úgy is, ha ő csinálja a takarítást, ráadásul nekik van pálcájuk is, szóval még csalnak is - morgok, na nem Ana-ra, hanem csak úgy bele a világba. De téyleg, mi meg használjuk a seprűt, meg rongyokat, pedig meddig tartani lengetni azt a rohadt pálcát? Anyáék ebben nem engedékenyek, és már elegem van a sok súrolásból. Tuti az egyik első mágia, amit majd megtanulok az a rendrakó bűbáj lesz, ha van ilyen. Ha nincs én magam kisérletezem ki, de akkor abból nem kap a világ! A lényeg, hogy miután túljutunk a felnőtteken, meg a focin, máris előjön a csúzli, ráadásul Ana-nál van is egy. Juhíííí, én akarok lenni az első, a lányka pedig nekem is adja a lehetőséget, szóval már nagyon sok plusz pontja van. Lehet, hogy jó barátnők leszünk! Megvárom, amíg szépen elhelyezi az üvegeket, majd átveszem tőle a csúzlit.
- Nagyon szép! - mondom csillogó szemekkel, majd nagyot sóhajtok, mintha igazi csúzlisportoló lennék, már ha van olyan. Biztos volt régen, de most akkor kettő ilyen játékos biztos van!  Felveszek pár kavicsot, majd egyet kivéve a zsebembe teszem a maradékot. Beillesztem a kis gumirészbe a követ, majd bal kézbe fogom a csúzlit, a jobbbal pedig hátrahúzom a gumiját. Pict kidugom a nyelvem akoncentráció miatt, meg az egyik szemem lehunyom, majd elengedem útjár a golyót. Hangosan csattan a kerítésen az első, sajna mellé. - Még egyet próbálhatok? - kérdezem őt, majd ha belemegy, vagy nemn, akkor is, gyorsan újratöltök. Jó, hát szeretek udvariasnak tűnni, na. - Na, majd most figyelj - újra megcsinálom a mozdulatot, miután megtöltöttem a csúzlit és lövök. Ez a mellette levőt találja el, de attól még elégedett vagyok.
- Juhííí, sikerült! - bokszolok egyet a levegőbe a csúzlival. - Te is jöhetsz kétszer - adom át a lánynak a csúzliját, majd oldalrább lépek.
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2021. február 14. 09:36 Ugrás a poszthoz

Polka Love

Ha azt hitte Polli, hogy az én fejemet nem tömték azzal teli anyuék, hogy nézzek rá a körmére, biztosan téved. Csak, hát mindig szép, ápolt körme van, így aztán nincs mit nézni rajta, hihihi! Persze, majd biztos én fogom korlátozni abban, hogy végre a szülői felügyeletből kikerülve ne próbáljon ki dolgokat, amit anyuék otthon nem engedtek neki. Messziről felügyelem, és majd ha kellek ott leszek neki támaszként, vagy akár bajtársként, amire igénye van. Egy biztos, hogy eléggé féltem őt a kis dolgai miatt ahhoz, hogy mindenkin átgázolva megvédjem az én tesómat, legjobb barátnőmet és ki tudja még mi ő nekem. El is bukok gyorsan, mert elesik, ennyit rólam a nagy páncélos lovagról, aki védelmezi a testvérét. Meg még ki is nevetem, ejnye. De ő is nevet a bénázásán, egyszerűen imádnivaló öniróniával rendelkezik, ahogy én is.
- Biztos valami fura varázslat véd minket a mugli repcsiktől. Gondold el ha ránk zuhanna egy - nézelődök felfelé, miután felhúztam őt a földről, túl tiszta az ég, azt gondolom. - Vagy télen nem járnak repülők, mert fáznak? - fintorgok még egy kicsit, amjd kedvesen mosolyogva végre az én Pollimra nézek és anyu hangján fenyegetem. Veszi a lapot én pedig kacarászni kezdek rajta és megszabadítom a rákerülő hótól. Olyan sok nem is volt rajta.
- Nem érzem, hogy fáznék - von vállat, de azért örül neki, hogy ennyire aggódik miatta. Ő még nem ivott erre bájitalt, szóval nem ismeri az érzést. - Annyira rossz? - húzom össze fintorogva az orrom, mert akkor ha kelleni fog sem fogják belém tömni, az hótziher! Még az kéne, hogy ilyen izékkel itassanak. Adjanak valami sima gyógszert és kész.
- Dehogy is, tudod, hogy szeretlek - mondjuk ez nem jelenti azt, hogy nem füllenetenék a kedvéért. Mndjuk nem lett magasabb nálam, szóval, ha ő nőtt, akkor biztos én is. - Tényleg eszel karfiolt? - eltátom a szám, ahogy mondja. - Te egy igazi hős nővér vagy! Tudom, hogy mennyire utálod és mégis. Büszke vagyok rád - most ez kicsit anyus lett, de én nagyon szívből mondom ám, és büszke fejjel tekintek rá. Ez most tényleg nagyon vidámmá tett, körbe is ugrálom gyorsan őt. - Megetted, megetted - lelkendezek és pörgök, forgok egy kicsit. Én nem utálom, csak nem szeretem, de megeszem, ha van hozzá mellé valami fincsi köret, vagy valami husi.
- Jeee, cicakunyhó - lelkesedek be, ha ez még lehetséges. azonnal túrni kezdem a havat és összetapasztani néhány "téglának valót". - Na és mi van a srácokkal? - ez egy sima kérdés tőlem, és úgy érti, ahogy szeretné. Nem fogom faggatni, ha tetszik neki valaki, de érdelenek a abarátai is. Közben pedig egymásra teszek pár elkészült hótéglát.
- Megint elég béna vagyok matekból, remélem sikerülni fog. A geometriához érzék kell szerintem, nem gyakorlás - fintorgok és megszívom az orrom, mert a hideg megtette a hatását. Gyorsan előhalászok egy zsepit és elfordulva kitrombitálom magamból a náthát, aztán összehajtom a zsepit és körbenézek hova lehetne kidobni. - Látsz kukát? - pillantok rá a nővérkémre kérdőn.

Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2021. március 21. 10:54 Ugrás a poszthoz

Ana

Érdekesen beszél ez a csaj, biztos túl erősen fogják otthon. Hát, hogy lehet ilyeneket kérdezni, meg így? Meg amúgy miért érdekli, nem értem pontosan. Először egy kicsit össze is ráncolom a szemöldököm a kérdésére, és gyorsan elgondolkodok, hogy mit is kérdez. Biztos nem arra kíváncsi, hogy melyik boltból veszik, hanem, hogy miből. Pénzből, tehát, a kérdés arra irányul, hogy mit dolgoznak.
- Az aurorképzőben valami izék – vonok vállat és széttárom a kezem. Mit tudom én, hogy pontosan miket csinálnak. Polli tuti tudja, ő sokkal okosabb nálam, meg ő általában figyel is arra, amit anyuék mondanak. Biztos beszéltek már róla, de sosem érdekelt annyira, hogy meg is jegyezzem.
- Merlinre! Te aztán jól be vagy fogva. Nekem is mondják, de általában nem sikerül. Csak ha Polli nekiáll helyettem csinálni, na azt… azt nem szeretem, úgyhogy kénytelen vagyok csinálni. De azért sokat csalok benne, mindenféle helyekre eldugdosok cuccokat, hogy ne kelljen foglalkozni velük. Aztán amikor megnézik, akkor minden szupernek tűnik – vigyorgok, mert tényleg így szoktam csinálni. Rejtély amúgy, hogy másnap, hogy van minden a helyén, amikor elő akarom venni. Illetve most tűnik fel ez a rejtély, mert sosem gondoltam még utána. Remélem nem Polka teszi a helyére őket, azt nagyon bánnám.
- Csúzlimudli? – vigyorgok, végül is nem rossz név, szóval bólintok. – Na nézzük mennyire vagyunk jók a Csúzlimudlizásban – emelem fel magasra a „gyilkos” szerszámot, majd mire észbe kapok már lövöldözünk is. Kicsit sajnálom, hogy az első ennyire félrement, de legalább egy pontom már van.
- Köszi! – talán még kicsit bele is pirulok a lövésbe, hogy sikerült egyet eltalálni, még ha nem is a célpont volt az. Bezzeg Ana egyből talál, kicsit morcos leszek mögötte, ha hátranéz persze mutatom felfelé a hüvelykujjam.
- Ez igen, elsőre! – dicsérem meg kelletlenül, de igyekszem ezt a hangomban nem éreztetni. Persze már, hogy neki elsőre, ez nem ér! Aztán a második már nem talál, úgyhogy megnyugodok, hogy mégsem egy mesterlövésszel van dolgom.
- Igen, 1-1 – veszem át tőle Csúzlimudlit, majd újratöltök. Próbálok jól célozni, de mindkettő lövés mellé megy. – Á, nem igaz – a csüggedés kiül az arcomra és kelletlenül adom át a csúzlit a tulajdonosának. – Már csak három van, ha kettőt lelősz, te nyertél – mondom mégis, már mindegy. Kedvem már nem nagyon van hozzá, de azért diktál benne a versenyszellem és meg fogom próbálni, ha véletlenül elrontaná. Nem bánnám, ahhoz túlságosan magam felé hajlik a kezem.
Utoljára módosította:Palotás Panna , 2021. március 21. 10:54
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2021. március 21. 11:48 Ugrás a poszthoz

Polka Love

Annyira örülök, hogy itt van nekem Ő! Olyan volt nélküle, mintha leszakították volna a karomat, és fantomfájásaim lettek volna – igen, olvastam ilyet valamelyik újságban és majdnem hánytam is, ahogy elképzeltem – nélküle. Nagyon hiányzott az én kis Polkám, akit lassan beérek, vagy le is növök, de ez engem nála sosem érdekelt. Persze, ha majd egyszer pasizok, biztos nem lehet töpszli fiúm, de annyira nem érdekelnek a srácok még, mert rohadt idióták és semmi értelem nincs bennük. Szóval ezen még nem gondolkodom, viszont a ránk zuhanó mugli repcsik már érdekelnek. Mármint, hogy nem zuhannak ránk, ihihihi.
- Azt hiszem, hogy védve vannak az arénák az ilyenektől – látszik rajtam, hogy ebben nem vagyok biztos. Még sosem voltam kviddics meccsen, irigylem is érte Polkát, ő már tuti látott valamilyet a suliban. – Te voltál kint meccsen? Az Eridon nyert, mi? Ha már oda jársz, meg kéne, hogy tiszteljenek ezzel – vigyorodom el, miközben valami fira szót mond a tesókám.
- Teknológia? Azzal fűtenek a muglik? – húzogatom a számat jobbra-balra, ahogy elgondolkodom a szón. Gőzöm sincs, hogy miről beszél a nővérkém, de ha azzal tudnak fűteni a muglik, akkor az biztos menő lehet. Én nem vagyok mugliellenes, de azért kiráz a hideg, hogy egy olyan izére felüljek, ami elvisz olyan nagyon magasra. Közben leporolom róla a havat és ő pedig arról mesél, hogy milyen gyógybájitalt itattak vele. Nézem az újabb mutatványát, egyre szörnyűségesebb képet vágva hozzá.
- Fujj, hogy bírtad meginni? - még az orrom is befogom, annyira elképzelem, amit mondott. Biztosan rémesen szörnyű volt, de gyorsan bekukkantok a fülébe. – Már nem füstöl a füled, ha ez megnyugtat – nevetem el magam gyorsan, mert azt szeretném, ha a kellemetlen emléke egyikünkre se hasson, főleg rá, tudom mennyire érzékeny. Mint például a magasságára is, de szerintem tényleg nőtt picit. Biztos fog még, vagy én magam növesztem meg, ha lesz pálcám. ÓriásPolli, óriás szeretet!
- A zöld nem jó. Hát végül is nem vagy Trelionos, vagy milyen az egyik ház, ami zöld, persze, hogy még nem szereted. Mert már megnéztem ám hova jársz! – bólogatok, és megint átkarolom őt. Úgy szeretem nyunyurgatni, meg mindegy, csak érjek hozzá, mert ő Polka. Az én egyetlen és legszuperebb tesóóóóm! De hát muszáj őt elengedni és mindenféle őrültségen gondolkodni, mint a cicakunyhó. Még bólogatok is, hogy jó ötlet lenne kóbor macsekoknak.
- Aha, fiúk. Vagy lányok? – állok meg egy pillanatra ránézve Polkára, hiszen nem tudok arról, hogy nem a fiúk érdekelnék, már ha érdeklik. Gyorsan kiderül, hogy nem. – Nálunk is mind buta és okoskodó, meg nyápic. Egyik sem merne megcsókolni – mondom nagylányosan és hencegve, mintha Polka nem ismerne eléggé. Oké, hogy bátor vagyok, de tuti nem csókolnék meg senkit, mert az fúj! Meg láttam ám az utcán, hogy bekapják egymást, az mire jó? Tök undi!
- Dráma? Tök izgi a te sulid. Mondj valami pletyit – nézek rá, miközben újabb hótéglát gyártok a szuper kis kunyhónknak. – Hát… állítólag Viktor meg Bea járnak, de nem tudom. Én nem láttam még őket smárolni se – vonok vállat, meg amúgy Viktor pont nem a szívem csücske. Teszi a szépet minden csajnak, mert jól néz ki. Mondjuk ez igaz, tényleg jó pasi, de pfejjj, nyálas, mint a csiga.
- Jajj ne Polka, neeee, nem akarom – ugrok oda hozzá, és lefogom a kezeit, miközben ő a matekkal traktál. Mit tudom én, hogy miket nem tudom, azért nem tudom.
- Úúúúú! Simán megáll szerintem, gyere, vigyük oda. Vagy tudsz varázsolni valamit? Megnézném, a tudományod! – csillannak fel a szemeim, majd megint nem tudok megállni és körbeugrálom a tesómat. Milyen menő nővérem van már? Mindenkit szétmágiáz, vagy mi!
- De ha nincs rá mágiád, akkor segítek – mutatok úgy, mint a body builderek, befeszítek neki, biztps érdekes látványt nyújthatok, de nem akarom megrémiszteni őt. Simán benne vagyok bármiben, amit szeretne, akár kétszer is. Hiszen ő Polka, a legszupibb tesó a világon!
Palotás Panna
INAKTÍV



RPG hsz: 15
Összes hsz: 29
Írta: 2021. március 28. 12:52 Ugrás a poszthoz

Erika
lakáslátogatás - #maiszett


Én őszintén vártam, hogy megnézzük azt a muglis palotát, ami ugye az enyém végül is, hiszen Palotás Panna vagyok, az meg a Csodák Palotája. Hihi, minden palota az enyém Polkával, szerintem nagyon élveznénk bennük rohangálni. Már, ha nincs ott anyu, vagy apu, mert állandóan rám szólnak, ha felfedezőútra indulnék. Most meg itt vannak a tanárok, hogy megtegyék helyettük, szörnyen unalmas ez az egész így. Pedig van pár izé, ami érdekes, az a gömb, amiben ilyen villámot fogtak be és összevissza cikázik benne, az tök menő. Remélem kifelé az ajándékboltban lehet majd kapni ilyeneket. Mellettem egy fitalabb csajszi sétál magába roskadva, legalábbis figyelme legalább annyira éles, mint az enyém. Na, akkor mégsem én vagyok az egyetlen, aki majd lefárad ettől a fantasztikumtól. Ráadásul a fagyi is csak délután lesz, szóval azon kívül, hogy az egyik lábammal a másikra állok, hogy ne unjam magam annyira, mást nem nagyon csinálok. Aztán kipécézem a szőke előtt lévő csaj lábát, és amikor lép... összeakasztom, hihihi. Szegény akkorát  burnyákol, hogy öröm nézni. A körülötte lévők hangos röhögésbe törnek ki, a csaj pedig idegesen rám pillant és nekem akar ugrani.
- Te szemét kis hülye! - sírja, hát szánalomland az egész.
- Viktor volt te nyomi! Igaz? - pillantok a szőkére magam mellett, hátha ezzel legalább kihúzom a mélydeoresszióból. - Amúgy ha még egyszer lkehülyézel, felrúglak Viktorka helyett. Biztos tetszel neki - intek a fejemmel hhátra, ahjol Viktor zavartan nevetgél. Szerencsére neki is tetszett az előadás és ha most már tagadja is, nem lesz könnyű kimagyaráznia.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Palotás Panna összes RPG hozzászólása (15 darab)

Oldalak: [1] Fel