Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=653525#post653525][b]Choi Min Jong - 2017.01.05. 02:13[/b][/url]

Rachel
Kinézet

- Nekem mindig! - vágom rá nevetve. Az igazság az, hogy szinte soha, de jó most ezt mondani. Na meg egyébként is. Bulizunk, szóval miért ne? Ugye hogy, de. Igaz előbb enni kell. Egyszerűen azért, mert biztos finom a kaja, na meg mert éhes is vagyok. Rachel meg tökéletes partner ebben is. Megint kiszúrja a kedvencemet, szinte rögtön, így nem nehéz választani. Helyet foglalunk és el is kezdjük kóstolgatni a finomabbnál finomabb falatokat.
- Igen? Akkor majd kipróbálom később. - Mondjuk a tánc után. Vagy a bálkirály választás után. Amikor újra megéhezem, akkor. Egyelőre a cukkini elég lesz, nyammogok is rajta rendesen. Mennyei!
- Én vizet - felelem komolyan, mert bár tudom, hogy Rach szereti azt képzelni, hogy itt alkoholt szolgálnak fel, én biztos vagyok benne, hogy csak beképzeli. Amúgy meg... Változom, mostanában kevés itóka ízlik, a víz meg olyan semleges. Maradok hát annál. Ahogy kimondom meg is jelenik egy pohárral az asztalunkon, így elismerően bólintok és felemelem a poharam, hogy ha Rachel is kap valami finomat, tudjunk koccintani.
- Én rád szavazok - mosolygok rá, és ez akár a tósztunk is lehet. Nem igazán foglalkoztat ez a királyosdi. Koreában minden évben én voltam a bálkirály, tavaly, nem kis meglepetésemre itt is. De még mindig úgy gondolom, hogy az itteniek szemében én inkább furcsán nézek ki, mint jól, így nem foglalkozom különösebben vele.
Ahogy befejezem az utolsó falatot is, felcsendül egy hangocska, és konferálni kezd mindenfélét. Izgatottan pillantok Rachelre, hiszen ez jel, hogy mennünk kell. Megtörlöm a számat, felállok és a kezemet nyújtom a lánynak, aztán a táncparkettre vezetem, hogy a többiekkel együtt megejtsük azt a bizonyos táncot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=653531#post653531][b]Várkonyi Zoltán - 2017.01.05. 11:26[/b][/url]

Choi úrfi, aki azt gondolja, utálom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654236#post654236][b]Varga Nóra - 2017.01.08. 13:47[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654238#post654238][b]Samantha Carpetner - 2017.01.08. 14:07[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654240#post654240][b]Varga Nóra - 2017.01.08. 14:20[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654241#post654241][b]Samantha Carpetner - 2017.01.08. 14:27[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654253#post654253][b]Varga Nóra - 2017.01.08. 15:08[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654258#post654258][b]Samantha Carpetner - 2017.01.08. 15:22[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654265#post654265][b]Varga Nóra - 2017.01.08. 16:03[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654347#post654347][b]Szervezői Mesélő - 2017.01.08. 21:50[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654392#post654392][b]Samantha Carpetner - 2017.01.09. 16:20[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654393#post654393][b]Varga Nóra - 2017.01.09. 16:37[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654396#post654396][b]Samantha Carpetner - 2017.01.09. 16:56[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654401#post654401][b]Varga Nóra - 2017.01.09. 18:10[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654534#post654534][b]Vittman Noémi - 2017.01.10. 19:07[/b][/url]

Halálosan izgatottan várja, hogy végre bejelentsék, hogy ő lett a bálkirálynő. Már a beszéde is megvan, ezer éve megírta természetesen, elvégre tökéletesen biztos volt benne, hogy semmilyen más opció nem létezhet, csakis hogy ő nyer. Hiszen ő a legszebb ebben az egész iskolában, ezt mindenki tudja! Esetleg még Rami kelhet vele versenyre. Amúgy vannak még más szép lányok is, de Noémi meglátása szerint ők teljesen igénytelenek. Felérhetnének hozzá, ha csak az adottságaikat néznénk, de sosem fognak, mert itt nem csak arról van szó. Tudni kell öltözködni, tudni kell sminkelni, tudni kell megjelenni. Nem elég nyerni a genetikai lottón, ahogyan azt sokan gondolják. Rémesen bosszantónak tartja az olyan lányokat, akik akár szépek is lehetnének, de egyszerűen mondjuk ki, nem törődnek ezzel. Nincs nagyobb bűn, mint az ilyen potenciált elvesztegetni.
Eljön a nagy pillanat, kihirdetik a győztes párost, ő pedig Colgate-mosolyát felvéve áll fel az asztal mellől, és csak mikor már majdnem elindulna, akkor esik le neki - nem az ő neve hangzott el. A világ forogni kezd vele, ő pedig rögtön vissza is zuttyan az asztal mellé. Teljes sokkban van, legszívesebben sírni és reklamálni kezdene, de annyira ledöbbent, hogy még erre sincsen ereje. Pedig sírhatna ám nyugodtan, mert mindenre gondolt, így az örömkönnyekre is, úgyhogy extra-tartós vízálló spirált tett fel, annyira készült! És mégis miért?! Hogy így megalázzák? Ez mindenképpen csakis egy összeesküvés lehet ellene. Fel van háborodva, de halálosan. Még a mellette ülő lány is szebb, mint az a babaarcú Czettner kislány, az ég szerelmére! Nem is bírja ki szó nélkül, valakinek ki kell öntenie a lelkét.
- Én ezt nem értem. Mi ezerszer szebbek vagyunk meg minden, a ruhánk is tökre sokkal csinibb. Én meg fogok halni a szégyentől, szerinted is tuti csak engem akarnak megalázni, ugye? - néz a mellette ülő Abriannára bánatos szemekkel, mint aki tényleg mindjárt sírni fog. Kész, vége. Itt most összedőlt a világ. És az a nyomorult partnere sincs sehol.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=654613#post654613][b]Rachel Octavia Amber - 2017.01.11. 17:02[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=655571#post655571][b]Szofia Elena Chenkova - 2017.01.16. 17:22[/b][/url]

A szőkeség végigsepert az iskola folyosóján és miután két alsóbb évest megfenyegetve kiderítette, hogy az ő életmentője a Nagyteremben tartózkodik feljebb kapcsolt egy kicsit, nehogy lekéssen róla. Ez persze nyilvánvalóan lehetetlen volt, tekintetbe véve Hunter étkezési szokásait, minden esetre most szüksége volt rá.
Minden értelemben.
Arról, hogyan lehetett volna az elmúlt pár hét még ennél is katasztrofálisabb Szofinak igencsak kevés fogalma volt. Mintha az egész világ összeesküdött volna ellene, most pedig úgy érezte bőven eljött az ideje, hogy egy kicsit más is így érezze... hát ne hogy már totál egyedül szenvedjen!
Valószínűsítette, hogy az ő hőse, Bailey memóriája egy aranyhaléval vetekedhetett, miután a szilvesztert követően még csak véletlenül sem kereste. Szofi még csak véletlenül sem tudta volna megmondani, hogyan keveredtek ők egy társaságba azon az éjjelen, de ő lényegesen kevesebb vakfolttal rendelkezett, mint Hunter, mert néhány pillanattól eltekintve mindenre vissza tudott emlékezni. Többek között sikeresen megismerte Hunter bátyját is, ahogy egyre többen és többen verődtek össze Budapesten.  
Kivágta a Nagyterem ajtaját, ezzel általános felbolydulást keltve az ott étkezők között. Egy rakat kíváncsi fej fordult felé egyszerre és követték le minden egyes mozdulatát, miközben a Levita asztalához igyekezett, cseppet kétségbeesett ábrázattal és határozottan teljesen összezavarodva.
Hunter előtt fékezett és két tenyere hangosan csattant az asztallapon, ahogy felé perdült és áthajolt felette, hogy közvetlenül a férfi szemébe mondhassa a tényeket.
- Hunter, van egy kis gond! Terhes vagyok. -Tudattad a lány a tényeket maximális hangerőn, nehogy véletlenül valaki ne csípje el a mondat legfontosabb részét a hátsó sorokban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=655604#post655604][b]Hunter Bailey - 2017.01.16. 18:55[/b][/url]

RapunzelMegjelenés

A Levita - vacsoraidőben mindig - tömött asztalának kellős közepén üldögél, előtte egy tányérnyi füstölt sajtos-sonkás rizottó gőzölög, s ő, mint aki éppen most érte el a nirvana bensőséges, meghitt állapotát, halál nyugodtan görnyed kedvenc autós magazinja fölé.
Az élet csodálatos! - sóhajtja alig hallhatón, vágyakozó tekintettel pillantva fel az orra előtt illatozó ételre, hogy egy perccel később csillogó ezüstvillájával már el is rontsa a rizottó hibátlan összképét.
Hmmm... - az asztal szélébe kapaszkodva dől hátra, s nyög fel a szájában szétterjedő ízharmóniára, amire még szemeit is kénytelen lehunyni. Frenetikus. Míg egészen lassan, a pillanatot annak minden varázsával együtt megélve rág, észrevétlen a feje is oldalra billen.
Aztán...
...az asztal túloldaláról felhangzó fülsiketítő csapásra összerezzen, kék szemei azonnal kipattannak, szája mozdulatlanná dermed. Tág pupillákkal mered a szemben támaszkodó Miss Chenkovára. Mintha mérges volna. Mintha.
- Oké - feleli azután, mikor enyhe megilletődéséből ismét magához tér. Folytatja a szájában lévő falat elfogyasztását, villájával ismét a tányérja felé közelít, s még tekintete is visszakalandozik a címlapon bemutatott tűzpiros Ferrarihoz. Csakhogy Szofi nem tágít, ez pedig, a női csend és mozdulatlanság arra engedi következtetni, hogy még nem végeztek, és/vagy kéne még valamit mondania. Bölcset, figyelmeset. Hogy az évfolyamtársnő érezze a törődést meg a kitüntetett figyelmet.
Hunter - félelemtől? - kissé összeszűkült tekintettel alulról pillant fel Miss Chenkovára, és bár éppolyan nyugodt, mint ezidáig volt, kezd gyanút fogni. Ejj-ejj. A lány következő, esetleges kérését megelőzőleg szólal meg újra. - Sunshine, nem leszek keresztapa. Emlékszel? Tanúnak sem voltam a legjobb... inkább ne kísértsük a sorsot.
Gyorsan múló, pillanatnyi szomorúság suhan át a mestertanonc borostás arcán, ajkait lebiggyeszti, majd, miután gondolatban kipipálja a figyelmesség-törődés rubrikát, villájával újabb falat után nézve fordul vissza magazinjához.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=655638#post655638][b]Szofia Elena Chenkova - 2017.01.16. 21:30[/b][/url]

Ahhoz képest, amilyen idegállapotban leledzett a rellonos szőkeség, Hunter reakciója láttán nem tudta eldönteni, hogy ráborítsa az asztalt, vagy inkább hisztérikus röhögésben törjön ki. Mind a két opció igencsak csábítónak tűnt, bár Bailey arcán megcsodálni az étlapot valamivel vonzóbb volt.
Tény, hogy mindaz, ami az esküvő napján történt még elkönyvelhető lett volna egy véletlennek, vagy esetleg egy hibának, talán még azt is lehetett volna mondani, hogy Szofit mentette, de miután másodszorra is megtörtén, már nem volt mivel takarózni.
Szofi mérlegelte, hogy vajon mekkora az esélye annak, hogy Hunter félrenyel, ha valamivel egyenesebben fejezi ki magát és neki kell majd a Heimlich-féle műfogást alkalmaznia rajta. Őszintén remélte, hogy ez nem következik be, mert esélytelen volt, hogy ő emberi életet mentsen. Aztán meg ott volt az az aprócska probléma is, hogy éppen egy teljes terem nézte őket és még a végén valaki szándékossággal gyanúsította volna.
Mert Bailey nélkül kevesebb lenne a világ.
Felsóhajtott és megforgatta a szemeit.
- Hunter, te megjátszod, vagy tényleg ennyire sötét vagy? -Érdeklődött némileg gúnyosan a lány, miközben lekönyökölt az asztalra.
A szöszi szerette volna hinni, hogy az első válasz a helyes, de nagyon úgy tetszett, hogy a levitás inkább az utóbbi tábort erősíti. Ez persze megkérdőjelezte Szofi szellemi épségét is, elvégre egymás után kétszer követte el ugyanazt a hibát ezzel a díjnyertes férfiegyeddel.
Hogyan mondod meg valakinek, aki egyáltalán nem emlékszik az akkor éjjel történtekre, hogy tulajdonképpen ő a gyermeke apja és, bár mindkét alkalommal nyomos okuk volt azt tenni amit, nincs az az isten, hogy a lány teljesen egyedül csinálja ezt végig!
- Mondd, mire emlékszel a szilveszter éjjelből?
Ez tűnt a leghelyénvalóbb kérdésnek, minél messzebbről nekifutni. A lány finoman arrébb lökdösött egy alsóbb éves leányzót, aki azzal volt elfoglalva, hogy a férfire csorgatta a nyálát és lecsüccsent a helyére.
Hosszú menet lesz...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=655802#post655802][b]Hunter Bailey - 2017.01.17. 18:58[/b][/url]

RapunzelMegjelenés

A fiatal nő furcsán szemrehányó, hidegrázósan hangsúlyos kérdésére Hunter szemei megállapodnak a címlapon szereplő autó nívós emblémáján, majd csak nagyon lassan, kellő óvatossággal vezeti őket a szőke ideges vonásaira. Abban a pillanatban, ahogy tekintetük találkozik, agyát mintha villámcsapás érné; lelki szemei előtt olyasfajta emlékképek játszódnak le gyors egymásutánban, amik a valóságban meg sem történtek. Nem történhettek meg, hiszen csak álmodott! Egyik kép követi a másikat, látja bátyja széles vigyorát a pesti éjszaka fényeiben, hallja saját jóízű nevetését, ahogy magához húz egy szőke loknis lányt. Azután, a semmiből az esküvő napja is bevillan, a kezei között meglendülő abroncsos menyasszonyi ruha és a nyakát szorító kendő kilazulásának képe, Szofi apró sóhajainak hangja, az asztalról lebillenő váza.
Kék tekintete a Rellonos mestertanonc hasára ugrik, de akárhogy is számolja a heteket-hónapokat, és játssza újra meg újra le a jelenetet, az esküvő napja nem lehetett. Semmiképpen sem. Akkor viszont...
- Chenkova - dörmögi, s hagyja, hogy egyébként nyugodt hangjából kihallható legyen a testébe furakodó kínos feszültség. Az őket mereven bámuló szempárokat észre sem veszi, ujjai között megremeg a csillogó ezüstvilla. - Ez nem jó játék, jobb lesz, ha még most szépen abbahagyod.
Halántékán lüktetni kezd egy megduzzadt ér, elnyílt ajkait szorosan összezárja. Arcán megfeszülnek az izmok. Hangjában arra nem jellemző fenyegető szín lappang.
A szilveszter éjjel?
Szemei ide-oda ugrálnak, hol az asztalon sorakozó ínycsiklandozó ételekre, hol a szemben elhelyezkedő Szofira néz, de ha úgy is tűnik, hogy lát és figyel, jelenleg semmi nem jut el a tudatáig.
Csak az óév utolsó éjszakájára gondol, minden erejével azon dolgozik, hogy képes legyen visszaemlékezni. Az erőlködés közben homloka ráncba szalad, orrát felhúzza, szemeit résnyire szűkíti. A szőke loknik újra meg újra előbukkannak, egyszerre még a lányt körbelengő illatot is érezni véli.
- Te voltál - nyögi ki elhaló hangon, arca azonnal elsápad, jobbjából kiesik a villa, ami hangosan csörömpölve ér a rizottós tálhoz. Halántékán végiggördül egy hideg verejtékcsepp, mellkasa felforrósodik, arcát megreszkető kezeibe temeti. Az nem lehet...
Aztán mélyről jövő sóhajjal leereszti idegességtől izzadó kezeit, és Szofi szemeit kutatva előrébb dől, hogy hangját - ha egyáltalán ez lehetséges - csak ő hallja. Most igazán nem hiányoznak a pletykaéhes tinédzserek.
- Mióta késik? - suttogja fehérre vált arccal, s olyan komoly tekintettel, hogy aki ismeri, és most látja, talán rá sem ismer. Szavait gyorsan továbbfűzve előtűnik korholó, kissé vádaskodó énje is - érdekes, még ő maga sem tudta, hogy ez létezik. Hunyorogva, hitetlenül rázza meg a fejét. - Nem számoltad el magad? Mindig béna voltál számmisztikából!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=655816#post655816][b]Szofia Elena Chenkova - 2017.01.17. 19:29[/b][/url]

A lány válaszra nyitotta volna a száját, de tisztában volt vele, hogy a levitás tudja, egyetlen pillanatig sem állt szándékában ilyesmivel viccelődni. A bal mutatóujján helyet foglaló gyűrűjét forgatta és közben valahová Hunter háta mögé pillogott.
Sejtette. Már napok óta sejtette, de szerette volna azt hinni, hogy csak valamiféle porszem került a gépezetbe és nemsokára minden a helyére kattan. Mint amikor az ember felébred és hirtelen hevesen dobog a szíve, úgy érzi, valami rémesen rossz dolog történik, utána pedig realizálódik benne, hogy mindez csak álom volt.
Csakhogy ő nemigen tudott már felébredni.
Szilveszter éjjel.
Hibás döntések sorozata. Mintha egy lejtőn indult volna meg lefelé, amikor arra a nyavalyás lánykérésre igent mert mondani, hirtelen az események drámai fordulatot vettek. Mikor egy gyöngysort elszakítasz, éles koppanással hullottak alá a padlóra.
A lány emlékezete sem volt éppen hibátlan, de az érzések, a hangok, az illatok, minden ijesztően valóságosan élt az agyában.
- Ki más lehetett volna?
Igyekezett egy kicsit kevésbé végzetesre venni a figurát, valószínűleg teljesen feleslegesen, hiszen a helyzetük éppen eléggé végzetesnek tetszett. Könnyebb volt úgy tenni, mintha az események visszafordíthatóak lettek volna.
Szofi vett egy mély levegőt és egy röpke pillanatra lehunyta a szemeit. Hogyan fogja ezt megmagyarázni az édesapjának és az anyjának? Hogyan lehetne ő anya és egyáltalán...
Kinyitotta a szemeit és kínjában nevetni szeretett volna.
...hogyan fogja visszahozni az életbe Huntert, ha most itt szívrohamot kap?
A kérdés egyébként némiképpen sértette. Oké, talán nem a számmisztika az erőssége, de mégiscsak nőből van. Ezt pedig éppen Bailey nem kérdőjelezheti meg.
- Most úgy teszek, mintha ezt meg sem hallottam volna, Bailey -fonta össze a karjait a mellkasa előtt. - Elég ideje késik ahhoz, hogy tudjam mi a helyzet.
Egészen közel hajolt a férfihez az asztal felett és közben igyekezett visszafogni a hangerejét. Már így is sikerült egy teremnyi ember figyelmét magára vonni -ehhez már hozzá volt szokva, csak még ez a baba dolog volt némiképpen új.
Hunterre villantak a tekintetei és talán valamivel nagyobbak és biztosan sokkal riadtabbak voltak a szokásosnál. Választ akart kapni egyetlen kérdésre, amire egyedül képtelen lett volna biztos megoldással szolgálni.
- Most mihez fogunk kezdeni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=658931#post658931][b]Kaisch Ráhel - 2017.02.08. 22:02[/b][/url]

Mata Hari & Teréz anya akcióban
Kolos ~ De marha jól nézek ki

Kellett ez nekem?
Gyanítom, erre sosem fogom megkapni a választ. Még egyszer végignézek magamon, és sóhajtva konstatálom, hogy valahogy a nagyi is így festhet. Oké, nagy akartam lenni, de nem ennyire. Azért remélem, a kellő hatás meglesz. Nem kevés segítségbe került ez. Ami vigasztal, hogy Kolos is most tervez akcióba lépni, vagyis őszintén ajánlom neki, hogy ne így próbáljon átverni.
Már a nagyterem felé vezető úton körberöhögnek páran, de én mit sem törődve vele, szorongatom kezeim közt azt a rózsafüzért, és teljesen átszellemülve tapasztom tekintetem a padlóra. Hát inkább, mint hogy a rajtam gúnyolódó fejeket kelljen bámulnom, akkor tuti kiborulnék megint, az meg senkinek nem hiányzik.
És igen, beérek a nagyterembe, és igen a várt hatás be is következik. Hirtelen lesz néma csend, én pedig hamar ki is szúrom Mata Harit, aki gondolom felettébb élvezi a látványom. Mivel sem magyarázkodni nincs kedvem, sem a vallatáshoz, tőlem rendhagyó módon azt teszem, ami először eszembe jut. Megfogok egy zsemlét, elemelem a navinés asztaltól, és egyenesen a Mata Harinak öltözött rellonoshoz vágom azt.
- Eretnek - próbálok olyan öreg, rekedtes hangon visítani, de mentségemre legyen mondva, én ezt sose gyakoroltam. A hatás mindenesetre meglesz, az egész terem konkrétan rajtunk röhög, de hát... ez volt a cél, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=658933#post658933][b]Ardai Kolos - 2017.02.08. 22:19[/b][/url]

Imádta vezetni a színjátszót. Imádta a feladatot, amit kitalált. Imádta a zsenialitását, és a többieket, hogy benne voltak a játékban. Azt bezzeg már kevésbé, amilyen alakot neki adtak.
A leghozzáillőbb mindenképp egy James Bond lett volna. Főleg, ha már egy kémről van szó. Egy elegáns és ízig vérig úriember, akiért bomlanak a nők. A kém eddig tiszta, de hogy egy nő? Ráadásul egy kurtizán? Egy... Mata Hari?
De hát csak nem vonulhatott vissza, vezetőként példát kell mutatnia mindenkinek. Kiemelkedő színészi alakításával pedig egyszerűen megoldja a dolgot. Amúgy is csak egy napot kell kibírnia ebben a jelmezben.
Jócskán csorbította a magárról alkotott férfias képet ez, de Mata Harihoz híven emelt fővel vonult végig a folyosón, és ült be az órákra. Persze egy kevésbé kihívó ruhát választott, és egy átalakító bűbájjal meg egy jó nagy adag sminkkel egészen jól sikerült azonosulnia. Ettől függetlenül persze mindenki jól tudta, ki lapul a jelmez alatt.
Éppen a vacsoránál ült, és megpróbált kihívóan tekintgetni az asztal túloldalán ülőkre. Myrától leste a mozdulatokat, neki is mindig sikerült elcsábítania őt. Már egészen belejött, mikor egy koppanással landolt a zsemle a fején. Egy pillanat alatt hátrafordult, majd visszatérve nyugodt, kimért, csábító mozdulataihoz, vigyorogva végigmérte Ráhelt. Tökéletes választás volt Teréz anya neki.
- Szentfazék - jelentette ki hangosan, megpróbálva egészen bársonyos hangot megütni. Ha ez nem kelti fel az emberek figyelmét, akkor semmi. - Mondja csak, maguknál mindig így köszöntik az embereket?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=658934#post658934][b]Kaisch Ráhel - 2017.02.08. 22:30[/b][/url]

Mata Hari & Teréz anya akcióban
Kolos ~ De marha jól nézek ki

Ha már egyszer elkezdtem, biztos, hogy nem fogok tudni leállni. Ezt annyira érzem, és igazából szét is röhögném a fejem, de most az a lényeg, hogy a szerepemnél maradjak, bármennyire is ciki az. Mondjuk, én azért jobban jártam, nagyon kíváncsi leszek arra, Kolos hogy fog egy ilyen nőt alakítani, de hát ő találta ki ezt az egészet, igya is csak meg a levét.
- Csak a hozzád hasonló, Istent nem félő, könnyűvérű fruskákat - húzom ki magam peckesen, mintha már csak azt is kikérném magamnak, hogy hozzám mert szólni, bár... ki is kérem. Már rég nem törődök azzal, kik és hogyan nézik végig a jelenetünket, egyedül Kolos szemeibe tekintek, a sajátjaimmal üzenve, hogy tőlem most aztán semmi jóra ne számítson.
- Mégis mit képzelsz te magadról, gyermek? Csak úgy megjelensz eme szent intézményben és feldúlod az itt élők békéjét? - úgy kérem őt számon, ahogy az anya szokta a gyerekét, mikor tényleg valami olyan durva dolgot csinált. A hangom pár oktávval még feljebb is szökik, gyanítom, ha mindezt áriázva kéne előadni, még az is menne.
- Isten ezt nem fogja megbocsátani neked, felesleges is vezekelned, a bűnlajstromod már így is az eget verdesi... vonulj hát vissza, te bűnös lélek - a végét már dühtől izzó hangon sziszegem, fölé magasodva - már, ha még ül -, és egyenesen a képébe. Egyetlen halvány félmosoly az, amivel tudatom vele, ez mégsem volt annyira elcseszett egy ötlet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=658935#post658935][b]Ardai Kolos - 2017.02.08. 22:45[/b][/url]

A könnyű fruskára magas hangon fújt egyet, és a parókájából kilógó tincset kezdte csavargatni, miközben kényelmesen elhelyezkedett a padon: könyökével tartotta magát, miközben hosszú lábait kinyújtotta. Kész szerencse, hogy a ruha elég lenge ahhoz, hogy mindent takarjon. Képtelen volt elképzelni, hogy járhatnak a nők ilyen ruhákban!
- Feldúlni? Hah! Inkább egy kis mulatozást hozok - csilingelte, már amennyire az ő mély hangján tud csilingelve beszélni, és könnyedén felpattant. Lejtett egy kihívó mozdulatot, majd a legközelebb ülő bámészkodó felé lépett és gyengéden végigsimított az arcán. - Szegényeknek nem jut sok a jóból. Mondja csak, anyám, hát miért lenne bűn egy kicsit szórakozni?
Ezzel a lendülettel bele is huppant a kiszemeltje ölébe. Szegény gyerek. Fogalma sem lehet, mibe csöppent. Kolos pedig, bár kívülről könnyednek tűnhetett, kifejezetten kényelmetlenül érezte magát a bőrében. Nőként. Kurtizánként. Táncosnőként. Ráhel bezzeg jól hozta Terike szerepét.
Finoman el is mosolyodott, amint fölé Ráhel fölé hajolt, hogy figyelmeztesse. A mosoly egyszerre szólt a közönségnek, és kicsit más jelentésben Ráhelnek is.
Aztán egy hetyke mozdulattal felállt, kikerülte Teréz anyát, és háttal kezdett bele mondandójába.
- Inkább a fanatikus vallásos emberek azok, akik nem hagynak elég teret nekik kibontakozni. - Rákacsintott a Navine asztalánál ülő elsősre, majd visszafordult Teréz anya felé. - A maguk kötözködő, kellemetlen létük az, ami megkeseríti a légkört.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=659040#post659040][b]Csizmazia Hajna - 2017.02.09. 22:00[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=659050#post659050][b]Csornay Kíra Lotti - 2017.02.09. 22:22[/b][/url]

Áhh hát igazából nem is én lettem volna, ha nem kevertem volna egy kis baj. Méghozzá olyat, amiről az akinek okoztam, nem is tudott, egyelőre. De hamarosan fog, és akkor tuti betakar az asztallal.
A kezemet tördelve indultam el a Rellonosok asztala felé, hogy megkeressem Hajnát. Ismertem őt, többször is találkoztam vele, mert Vincével jóba voltam, de nekem mindig is icipicit fura volt, tudtam, hogy nem jöttünk volna ki túl jól.
- Szia...Hajna.
Mert hát megérkeztem és valahigy el kell kezdeni, egy szia pedig egy megfelelő kezdés, mivel köszönés.
- Izé..huhh...asszem hallod ennek nem fogsz örülni.
Tördelem kicsit a kezemet, aztán elöveszem a farzsebemből a teljesen összegyűrt levelet.
- Én eskü nem akartam beleolvasni, de a bagoly nekem hozta, nem néztem meg kinek a neve van rajta és kicsit megbontottam.
Ne hazudj Lotti, ne hazdj!! Ráadásul toporogsz, az meg elárul.
- Na jó, felbontottam és elkezdtem olvasni...oké, elolvastam de csak mert olyan izgi volt az írás. Az első pár sor után de ne haragudj rám kérlek.
Tényleg őszintén bántam a dolgot, sajnos ilyen vagyom, figyelmetlen kissé bohókás, de legalább nem hazudtam, végül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=659055#post659055][b]Csizmazia Hajna - 2017.02.09. 22:36[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=659060#post659060][b]Csornay Kíra Lotti - 2017.02.09. 22:48[/b][/url]

Nem akartam nagyon zavarni, pláne nem ide jönni, de muszáj volt megtennem, szembe kellett néznem ezzel, mert én okoztam és a tetteimért felelősséget kell vállalnom, szal jöttem. A levelet továbbra is tartottam, de mivel kezdett cikis lenni, inkább leengedtem, majd mikor Hajna rám emelte a tekintetét inkább egy lépést hátráltam. Olyanok voltunk mi mint a tűz és a víz, én olyan a sötétség, ő meg a fény, és ezeket jobb volt nem keverni.
- Batker tökre sajnálom.
Lehajtom a , bűnbánó képet igyekszem bánni, de mikor érkezik a kérdés rögtön kivirul a fejem, mert amúgy egy millió kérdésem lenne a levéllel kapcsolatban. Le is ülök Hajna elé, a kezeimet az asztalon pihentetve kicsit előre dőlök, mert nem akarok kiabálni.
 - Mátétól jött. Ki az a Máté? És miért írja, hogy nem mondhatja el hol van? Talán titkos?
Még szép, hogy nem a levél tartalmáról beszélek, hanem arról ami engem érdekel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=659062#post659062][b]Csizmazia Hajna - 2017.02.09. 22:58[/b][/url]