37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély

Oldalak: « 1 2 ... 25 ... 33 34 [35] 36 37 ... 41 42 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
offline
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2023. május 21. 13:14 | Link


× Tanév eleje felé × Cradles ×



Nem gondoltam volna, hogy ilyen mozgalmasan fog indulni az ittlétem; tekintettel az évnyitóra, biztos vagyok benne, hogy tartogatni fog még ez a kastély - kellemetlen - meglepetéseket. A reggelem sem indult épp felhőtlenül, az eset óta anyámék baglyokkal bombáznak, érdeklődve a felelőtlen elemi mágusok diákstátuszáról, ám már láttam őket - legalábbis az egyiket - a folyosókon grasszálni, így jó hírekkel sem tudok szolgálni a szüleimnek. A vágy, hogy mindenáron utazzak haza ebből az intézményből, sugárzik a leveleikből, és nem könnyíti meg a reggelijeim felhőtlen elfogyasztását, általában velük vagyok tehát elfoglalva ilyenkor.
Még bájitaltan előtt is a mai adagot nézegetem, fogalmazva a válaszom az aggodalmakra. Persze, én is jobban örülnék, ha mielőbb máshol kezdeném inkább a tanulmányaim, de muszáj kihúznom ezt az egy évet. Nem is beszélve arról, hogy már most olyan ismeretségeket kötöttem - legalább egyet -, amely rendkívül jó hatással lehet az ügyemre később...
Ezzel vagyok tehát elfoglalva menet közben is, s emiatt kissé későn veszem észre, hogy valaki az utamban van; momentán beleütközöm vállal, ahogy igyekszem elhaladni mellette, hogy leüljek a tanterem előtti padra.
- Ó, pardon, ne haragudj - pillantok fel azonnal, ám tekintetem egy szokatlanul ismerős arcra vándorol. Sadie.
A csaj, aki állítólag másik suliba lett menekítve amiatt a bizonyos baleset miatt... Rögtön felidéződnek bennem ugyanis volt háztársaim levelei, melyek főként a roxforti élet tudósítására szolgálnak. Eggyel hátrébb lépek tehát Sallowtól.
- Sadie, nahát... te itt? Még nem is találkoztunk idén... micsoda meglepetés. - Függesztem tekintetem a lányra. Annyira sosem voltunk szoros kapcsolatban, ő inkább a kisebbek szekálásval volt elfoglalva, míg én nem vettem részt hasonló tevékenységekben, hiszen sokat árthatott volna az előmenetelemnek, ha később valaki ilyesfajta vádakat rángat elő, mikor már karrierem van. S nézd, mi lett Sallowból is...
Kimondatlan kérdésem tehát köztünk lebeg, magyarázatot várva emelem meg fél szemöldököm, még úgy is, hogy teljes mértékben tisztábban vagyok a hírekkel. Kíváncsi lennék az ő verziójára is, természetesen, ám fél szemmel azért figyelem, nem kell-e pálcát rántanom majd, ha felidegesítem, és párbaj lenne a vége. Nem csodálkozhatok mondjuk, hogy erőszakos természetű; ilyen vérből való...
Utoljára módosította:Theodore Julias Ebony, 2023. május 21. 13:15 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Dr. Kedves Antal Nimród
KARANTÉN


KAN | mindig "kedves"
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 422
Írta: 2023. május 21. 19:09 | Link


- Song Jiyun | elméleti óra -


Az átváltoztatástan tantermet szemelte ki a mai alkalomra. Az animágiával kapcsolatos elméleti oktatás nem igényel egész féléves tantárgyat, ezért tanterme sincs. Az első, alapos átbeszélést követően pedig már úgyis megtalálja bármelyik diákja a tanáriban vagy éppen csak egy levelet kell neki írni, és már meg is jelenik a megbeszélt helyen és időben. Volt már, akinek az otthonában beszélték át ezeket a fontos részleteket, mással a kávézóban kerítettek rá sort, ma is csak azért nyert a tanterem, mert ez üres és ebből adódóan megfelelően csendes hely ahhoz, hogy megbeszéljék a dolgokat Jiyunnal. Bár jelentkező akadt volna egyébként is, sajnos az 'azért szeretnék animágus lenni, mert az mennyire menő' indoklások nála csuklóból kizáró oknak számítanak, legalább két embernek mondta, hogy gondolja ezt át és beszélgetnek ismét a témáról jövőre. Jiyun viszont alapos és átgondolt indoklással érkezett, mint újdonsült aurortanonc, így most a levitásra vár éppen. Készült a szokásos jegyzetekkel, ajánlott szakirodalommal, teendőlistával, mint ahogy azt már tőle bárki megszokhatta. Mivel a katedrát túlságosan távolinak látja a padoktól, inkább az egyik padba ül be maga is, és mivel eleve korábban érkezett, kicsit elmereng, milyen régen is volt már diák, és milyen rég a másik oldalra cserélte ezt a szerepet, hiszen ha itt nem is tanít, csupán az animágia elsajátításában támogatja az elkötelezett diákokat, az egyetemen bepótolja ezt. Végül úgy dönt, addig is, amíg ideér a mestertanonc, remekül el lesz maine coon alakjában, összegömbölyödve a padon a magával hozott mappa mellett. Majd élőben demonstrálja, milyen könnyedén megy ez az oda-visszaváltozás tulajdonképpen, ha az első átalakulást sikeresen teljesíti az ember.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 356
Összes hsz: 438
Írta: 2023. május 24. 19:13 | Link

Theony

Tudtam, hogy egy kész katasztrófa lesz ez az év. Idegen helyen, idegen kultúrában, de legalábbis más szokásokkal körülvéve, és persze egy jókora megbicsaklással tanulmányaimban, mert hát persze, hogy egész más itt a tanrend is. Harmadévesként vettek át, ami abszurd, a Roxfortban már a hatodik évfolyamomat kezdtem volna el. Nem mintha olyan kiváló, vagy várakozáson felüli tanuló lettem volna a szigetországban, de most itt, az eddigi óráimon nem tudtak újat mondani. Unatkozom, és emiatt csak több időm van a gondolataimmal foglalkozni. Ami erősen ellenjavallt, ennyit pszichológus nélkül is tudok.
Viszont minden ellenérzésem ellenére is biztos vagyok benne, hogy ha maradok, az se lenne kisebb katasztrófa. Másféle lenne. Olyan, amikor mindenki engem bámul, összesúg a hátam mögött, sőt, talán még előttem is, és elkerül, mint egy leprást. Vagy, ha magamból indulok ki, átkot küld utánam, amint nem figyelek.
Szóval, talán tényleg jobb itt most nekem. Legalábbis még pár pillanatig így érzek, mígnem nekem nem ütközik valaki, akit egy-két pillanattal előbb felismerek, mint ő engem, de a meglepettség miatt nem marad időm elfordulni, elszaladni, vagy kámforrá változni, bár utóbbi azért sem jön össze, mert nem vagyok házimanó.
- Mi a.. fészkes.. franc! - fújtatok döbbenten, aztán néhány másodpercig az arcmozgásomból ítélve nem tudom eldönteni, hogy mosolyogjak-e vagy se.
Egy másik ex-mardekáros. Nem is akármilyen, a szüleim még dolgoztak is azon, hogy összeismerkedtessenek vele iskolán kívül is, elvégre jó parti lenne. Ha nem irtóznék az egész intézményes szokástól, és nem volna bennem egy általános lázadás minden ellen, amit az őseim akarnak, vagy csinálnak, talán még sikerül is. Így maradt a felületes ismeretség. De vajon eljutott hozzá a hírem? Tudja, miért vagyok itt? És ha tudja.. tudja más is?
Hirtelen már nem is érzem azt, hogy még öt perc, és belehalok a nihilbe. Helyette a pánik uralkodik el rajtam, tekintetem ide-oda vándorol az órakezdést várók arcára, hogy vajon ők is engem néznek már, vagy csak Theony. Igen, magamban így kereszteltem el, bár lehet más szokta is így hívni. De én nem. Vagyis nem volt rá alkalmam még. Más körökben mozogtunk. Ő a jó hírét építgette, én pedig mindent elkövettem, hogy csakazértse hozzam helyre a családom renoméját. És ha itt is híre megy, hogy állítólag mit műveltem, valószínűleg sikerrel is jártam.
Nyelek egyet, és megpróbálok lazának tűnni, szóval nekikönyöklök az egyik festmény keretének, ami persze ettől elmozdul. El is kezd panaszkodni a lakója, de lepisszegem.
- Pszt! Nem látod, hogy beszélgetünk? - nézek csúnyán a mázolt alakra, majd tekintetem visszafordítom háztársamra. Egykori és mostani, a jelek szerint. - Helló! Rég volt már, nem? Te már biztos nem is emlékszel a Roxfortra.
Persze nyilván tudom, hogy nem így van. Maga az iskola jóval emlékezetesebb, mint én, aztán még a nevem is egyből tudta. Vajon megtanulta azóta a legilimenciát is? Remélem nem...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Herlai Hélia
Diák Levita (H), Másodikos diák


Hél
offline
RPG hsz: 33
Összes hsz: 43
Írta: 2023. augusztus 15. 11:41 | Link

Lenke


Igen, igen, Hél, Igen! eljött az első vzsgaidőszak, és úgy érzem magam, mint akiben belülről világít a lumos. Nem ragyogok úgy, mint egy arckrémreklám modellje, de nem is vagyok képes annyira vigyorogni. Nem tehetek róla, ha boldog vagyok, akkor is egy kis félmosoly jelenik meg az arcomon, a teljes vigyor nem megy, pedig eskü, ugyanúgy örülök. Persze itt pislákol bennem a szorongásom, ami mostanában elég sokszo felfelé kúszik, amitől jobban dobog a szívem a kelleténél. Apa miatt, a suli miatt, hogy hiába szeretek itt lenni, és hiába tanulok, talán mégsem tudok úgy teljesíteni, ahogy szeretnék, és ez megrémít. Kora reggel rögtön a könyvtrba sietek, és ha nem is maradok ott, kiveszem a könyveket és a szobában, vagy egy fa alatt tanulok. Még nem mondtam seninek, de rettegek, hogy talán nem is vagyok olyan okos, olyan jó, mint hiszem. Az harmadik ilyen pánikrohamom után kértem el Kakasi kulcsát, hogy bejöhessek gyakorolni. Hogy koncentrálhassak a belső energiámra. Őszintén szólva a napokban ez egyre nehezebben megy, mindig eszembe jut valami, ami miatt idegeskedek, és vagy eltörök valamit, vagy meggyújtom a társam papírját. Ez történt tegnap előtt is, akkor határoztam el, hogy muszáj lenyugodnom. Jó lenne, ha végre felemelném a dolgokat a pálcámmal, nem felgyújtanám, és akkor nem forgolódnék egész éjszaka az ágyban. Márpedig a mgia érzi, hogy ki fél használni őt, így egyszerűen lelkileg kell megnyugodnom, hogy átvegyem az irányítást. A kulcsot olyan erősen markolom, hogy érzzem, ahogy benyomódik a tenyerembe. Úgy beszéltük meg Lenkével, megvárom a terem előtt, de pár perccel előbb értem ide a megbeszélt idővel. Ez van, ha nem tudok a fenekemen ülni az izgatottságtól. A klubheliység pedig amúgy is nyüzsögni kezdett, ami meglepő, mert év közben kellemesen csendes. Tele van, de csendes. Tudom, hogy nem csak én rezeltem be, a közhangulat az elsősök között zsizsegőbb lett. Mindenki egy kicsivel ingerlékenyebb, egyáltalán nem segít abban, hogy jómagam lenyugodjak. A héten három másodévest is kioktattam, de nem azért, mert nem kedvelem őket, csak én sem tudom már annyira kordában tartani az ingerültségem. Ostobaságokat kérdeznek, én meg rögtön a plafonon vagyok tőle, pedig nem vagyok ilyen. A folyosón lépések zaját hallom, de aztán fura módon abbamarad, majd újrakezdődik. Hátranézek, de semmi. OKé, ha hallom a saját hangom, akkor kevésbé félek.
- Lenke, te vagy az?  
Utoljára módosította:Herlai Hélia, 2023. augusztus 15. 21:10 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

H.H.
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
online
RPG hsz: 268
Összes hsz: 335
Írta: 2023. augusztus 17. 02:55 | Link

Kakasi Gabriella professzor
Bűbájtan tanteremnél, az órák után (vizsgaidőszak előtti napokban)

Csupán néhány nap választott el minket a vizsgaidőszaktól, ezért a szokásosnál is feszültebb lett a hangulat mindenütt, ahol csak varázsló, vagy boszorkány megfordult. A professzorok hajtották a diáksereget, mi meg próbáltunk túlélni, úszni az árral, még egy kicsit bulizni, amit csak kultúr keretek között Bagolykő engedett. Egyetlen egyszer mentem ki mosdóra a Levita területén kívül, de az ötödik nyekergés után, hogy vajon Denis A. Brightmore professzor Sárkánytan vizsgája mennyire lesz kínkeserves vagy könnyűnek nevezhető, meggondoltam magam. Szellemtan után viszont képtelen voltam elmenni, már csak a fokozott idegesség miatt is. Járt-kelt valamilyen hangszertolvaj az iskolában, aki a rezesbanda festményt csonkította meg és volt egy kellemetlen reggelem a rohadt trombitaszóra való kelésre. Miután véget értek az órák és lecsengett egy Bűbájtan óra, a professzornő kérésére vártam rá a tanterem előtt, mivel ő kereste a tettest, én meg nem tudtam volna így aludni, tehát jók voltunk. Emellett sötét dolgokat forraltam a fejemben, de hogy felszínre is törtek -e, azzal egyelőre nem jutottam dűlőre, minden esetre sok köze volt hozzá annak a konkrét személynek, aki éppenséggel ripityára törte a gitáromat, szintén napokkal ezelőtt. Karbatett kézzel, türelmetlenül vártam egy hívásra, intésre az ősz hajú nőtől, miközben jobb lábammal a Guns ’N Roses November Rain c. számának ritmusára trappoltam. Így még azt mondanám, egész nyugalmasan telt a várakozás, aztán viszont egy harsonaszó rám hozta a szívbajt és mellkasomhoz kapva a falnak vetődtem háttal, majd óvatosan lecsúsztam a mentén, ennek pillanatában szakadt ki belőlem a következő:
- Most már kurvára kezd elegem lenni belőle! – ziháltam, aztán felhúzott lábakkal fürkésztem a terepet. Balszerencsémre innen még a talárját se láttam a tettesnek, viszont volt egy sejtésem, ki lehetett az.
Utoljára módosította:Stephen Zimmermann, 2023. augusztus 17. 14:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Kakasi Gabriella
Igazgatóhelyettes, Tanár, Mestertanonc Tanár



offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 156
Írta: 2023. augusztus 17. 13:31 | Link

Zimmermann úrfi


Az utolsó vonással végezte be a megbűvölt kréta a dolgát, ami összefoglalta a táblán az elsősök éves tananyagát. Utolsó gyakorló órájuk volt a vizsga előtt és mérhetetlenül büszke volt rájuk. Kedélyesen oszlatta fel a diáksereget, de amint kitárult az ajtó, égtelen bődülés rengette meg a folyosót, amit egy hasonló volumenű káromkodás követett. A gyerekek a döbbenetet követően röhögcsélve hagyták el a termet, de a professzorasszony résnyire szűkülő szemekkel vonult ki az ajtón és csapott rá botjával a fiú fejére.
 - Fegyelmezze a nyelvét Zimmermann, ha nem akarja, hogy a szájpadlásához ragasszam! - nyekeregte ingerültem, ahogy a tollakkal tarkított köpenye árnyékot vetett a levitásra.
Utoljára módosította:Kakasi Gabriella, 2023. augusztus 17. 14:41 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
online
RPG hsz: 268
Összes hsz: 335
Írta: 2023. augusztus 17. 14:17 | Link

Kakasi Gabriella professzor
Bűbájtan tanteremnél, az órák után (vizsgaidőszak előtti napokban)

Volt egy oldalam, amit nem szívesen mutattam a tanároknak és én, aki sokat káromkodott, előttük nem szerette csinálni. Az talán elfogadható lett volna, hogy kicsúszott a számon, viszont megijedtem, ilyenkor az ember pedig leblokkol és a logikus gondolkodása háttérbe szorul. Lefagytam, amin nehezített a hirtelen felpörgő események sora. A ricsajozást valaki nagyon jól időzítette, mert hamarosan megjelentek az elsősök és amint káromkodni láttak, ízes kacagás tört felszínre belőlük. Komisz vigyorra húzódott a szám, ami nem konyult le a fejbekólintás után sem. Maximum halk nyüszögést hallattam, s fejem tetejét simogatva az igencsak ingerült hanghoz tartozó arcot kerestem.
- Áááh, jó napot kívánok, Professzor Asszony! Jól áll Önnek a toll, mint mindig - Próbáltam deflektálni szavainak rajtam csattanó élét. Így talán nem talált fogást rajtam, és lehet picit kevésbé akart megölni.
- Szíves elnézését kérem reakciómért - Ha engedte, megpróbálkoztam volna a felegyenesedéssel, ezután kissé oldalra lépve leporoltam magam. Hamarjában megigazítottam taláromat, miközben széles vigyorom egy egészséges magabiztosságú mosollyá zsugorodott - Csak meglepett, hogy a hangszertolvaj ismét akcióba lépett. Ezúttal egy harsonát használt.
Én aki műveletlen volt a rezes hangszerekből, lassan az összeset megtanultam. Ha más nem, ennyi haszon kerekedett az ismeretlen csínytevéseiből.  Az elsős sereg hömpölygött minden irányban, de ahogy az lenni szokott, pár pillanat múlva már csak ketten maradtunk a professzorasszonnyal.
- Van egy felvetésem, hogy ki lehetett az elkövető, amennyiben továbbra is nyitott rá, szívesen megosztanám Önnel, amit tudok.
Utoljára módosította:Stephen Zimmermann, 2023. augusztus 17. 14:19 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Kakasi Gabriella
Igazgatóhelyettes, Tanár, Mestertanonc Tanár



offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 156
Írta: 2023. augusztus 17. 14:39 | Link

Zimmermann úrfi


Vastagon rúzsozott ajkát csücsörítette, miközben méltóságteljesen kihúzta magát és a sétabotját maga elé támasztotta. Jól esett neki a bók, de sejtette, miért kapta, így próbálta leplezni elégedettségét.
 - Tudom kedvesem, hogy jól áll, másképp nem aggatnám magamra.
 Csendben hallgatta a fiút, de mivel a kertelésnek nem volt híve, türelmetlen sóhajjal hajtotta le fejét és pillantott át szemüvege felett.
 - Felvetésem nekem is rengeteg van. Mire alapozza a magáét?
Utoljára módosította:Kakasi Gabriella, 2023. augusztus 17. 14:42 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
online
RPG hsz: 268
Összes hsz: 335
Írta: 2023. augusztus 17. 15:07 | Link

Kakasi Gabriella professzor
Bűbájtan tanterem, az órák után (vizsgaidőszak előtti napokban)

Az idős nő testtartása megváltozott, igen méltóságteljesnek véltem, ugyanakkor elég távolságtartónak tűnt azzal, hogy kettőnk között foglalt helyet sétabotja; de valahogy jobb volt így, mintha ismételten az én fejemen csattanna. Eljött az alkalom amire vártam, végre töviről hegyire valaki ellen tehettem, viszont ott helyben, amikor a professzornő tekintetembe pillantott, őszinte tanakodást vélhetett felfedezni.
- Volt egy összetűzésem valakivel a napokban, aki ... adott nekem egy kölcsön gitárt – lassan és megfontoltam beszéltem, ám résen voltam, hogy kicsit se legyek vontatott. A lánynak, akiről mesélni készültem, eleinte erősen rosszat akartam, mert hát tönkrevágott valamit, ami az enyém és szentimentális értéket is képviselt számomra. De valahogy nem akartam egy bizonyos szint alá süllyedni.
- Ez a Fénylő lelkek Udvarában történt 2 nappal ezelőtt. A gitárt azért adta, mert az előző nemrég összetört és segíteni akart, én meg elfogadtam. Nekem a hangszerre szükségem van a tanulmányaim mellett végzett hobbimhoz. Ezt az illetőnek is mondtam mikor megköszöntem a kedvességét és megjegyezte, hogy ha akarok, mást is tud adni és mutatott egy megbűvölt bőröndöt tele rézfúvós hangszerekkel. Elég rossz érzésem támadt, szóval rákérdeztem, hogy honnan vannak, mire lezárta a bőröndöt és elrohant. Emlékeim szerint iskolai egyenruhája jelentős részt zöld volt, a Rellonba tartozott és annyit tudok, hogy harmadikos. Viszont este felé járt már, picivel a takarodó előtt, ezért nem láttam az arcát. Nem tudom az illető hagyott -e bármi nyomot maga után az udvarban vagy a festmény körül.
Utoljára módosította:Stephen Zimmermann, 2023. augusztus 17. 15:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Kakasi Gabriella
Igazgatóhelyettes, Tanár, Mestertanonc Tanár



offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 156
Írta: 2023. augusztus 17. 20:05 | Link

Zimmermann úrfi


 - Feltételezem nem ebben a sorrendben történt - jegyezte meg, de hagyta, hogy a másik tovább magyarázzon. Homlokán a ráncok elmélyültek, ahogy égnek emelte a szemöldökét minden újabb mondat után.
 - Egyszerre ígéretes nyom, pont annyira, amennyire érthetetlen - rázta a fejét. - Egy portréról tűntek el azok a hangszerek, amiket én kerestem és bár lehetséges, hogy valaki matériává bűvöljön egy képet, számtalan előfeltételnek kell hozzá teljesülnie, köztük a tapasztalt igézés az egyik. Meglehetősen valószínűtlen, hogy egy harmadikos diák ilyet műveljen. Engem csak harsogó portréalakokról értesítettek, amik már nem válogatják a kereteket a kastélyban.
 Értetlen pillantását futtatta végig a diákon, majd kisvártatva újra megszólalt. - Tapasztalt maga bármilyen csendháborítást? És ha igen, akkor hol?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
online
RPG hsz: 268
Összes hsz: 335
Írta: 2023. augusztus 24. 19:51 | Link

Kakasi Gabriella professzor
Bűbájtan tanterem, az órák után (vizsgaidőszak előtti napokban)

- Nem, előbb a gitár tört szét, miután lecsaptak egy bogarat vele, az viszont másik eset - legyintettem és őszinte lelkesedéssel viseltettem, hogy végre valaki engem is meghallgatott a történteket illetően. Tudtam, hogy materiává lehet bűvölni a festett tárgyakat is, említőlegesen elérhettünk róla jegyzeteket volt diákoktól, vagy ígéretesnek tűnő könyveket, azonban részletekbe egyik sem szaladt. Kár érte, amekkora a tudásszomjam, valamilyen hosszú leírás igazi teli korsóként szolgált volna, de hát így jártam.
- Hallottam, a Levita-ház hálókörleténél ma hajnalban. Trombita szóra keltem fel ami azért fura, mert tudtommal az iskolába nem jár olyan aki rézkúrós hangszeren játszik - válaszoltam ártatlanul. Fogalmam sem volt, hogy esetleg elrontottam egy szót, nem éreztem a zsigereimben sem, hogy gond lenne.
- Tudja, nekem őszintén fontos volt az a gitár és jól esett, hogy amikor a Fénylő lelkek udvarába mentem keseregni miatta, hogy ne itt rontsam a levegőt, akkor valaki utánam jött. Ez a női figura volt az, zöld színnel a ruhájában - meséltem tovább, amennyiben szabad volt a pálya - Tisztára egy Sadie Sallow.
Az utolsót kissé félve tettem hozzá, gondolataimba merülve. Őszintén segíteni akartam és ekkor kattant valami, hogy mi van, ha amit mondok, nem alaptalan vád?  Nem kicsit fellelkesültem, hogy esetleg életemben először besegítettem egy nyomozásban!
Utoljára módosította:Stephen Zimmermann, 2023. augusztus 24. 21:05 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Kakasi Gabriella
Igazgatóhelyettes, Tanár, Mestertanonc Tanár



offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 156
Írta: 2023. augusztus 26. 23:25 | Link

Zimmernamm úrfi


Kissé hátradőlt a kusza magyarázat hallatán, amiből momentán alig tudott kibogozni hasznosnak tűnő információkat. Az is meglepte, hogy diákjában ekkora lelkesedés van az ügy iránt. Nagyokat pislogott és bár habozott kicsit, de kísérletet tett arra, hogy medrébe terelje vissza a beszélgetést.
 - Túlságosan egyedi ez a... története, hogy csupán véletlen hasonlóság legyen az eredendő problémánkkal. De még mielőtt bárkit meggyanúsítanék, javaslom - itt lendületesen megfordult, fekete talárja pedig valósággal repült a mozdulattól -, hogy vessünk egy pillantást a helyszínekre.
 Sétabotjának hegyével körbemutatott a folyosón, válla felett pedig kérdőn pillantott hátra azt várván, hogy a fiú segítsen neki megtalálni a hang pontos forrását, amit pár perccel ezelőtt hallottak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
online
RPG hsz: 268
Összes hsz: 335
Írta: 2023. szeptember 1. 21:21 | Link

Kakasi Gabriella professzor
Bűbájtan tanterem, az órák után (vizsgaidőszak előtti napokban

Szavaim kuszasága és lelkesedésem elegye gyanúsnak tűnhetett, de én csak azt mondtam amit tapasztaltam. A tanárnő helyett viszont nem dönthettem el, mit érez, egyelőre csak azt láttam, hogy volt túlságosan meggyőződve az igazamról. Azt hiszem, mint sok minden, az igazság is szubjektív a világban; emiatt ha épp Bűbájtant nem is tanultam ma a professzortól, ez belém égett örökre.
- Nem tudom Ön hogy van vele, én személy szerint nem hiszek a véletlenben - feleltem. Menő volt, ahogyan talárja libbent, a tollak valahol tényleg illetek rá. Olyan furcsa baglyos hatást keltett a néni. Pont az ellentétes irányba fordult, amerről a zajt hallottam, ami azt jelentette, hogy...
- Hogyha most szembe fordulnék ezzel az ajtóval - álltam oda a terem ajtajához - akkor pont balra kellene indulnunk. Onnan hallottam a különös hangot.
Bárki is játszik a hangszeren, jó szarul csinálja.
Amennyiben elindult, vártam, hagytam előremenni. Kicsit lemaradva követtem, meg akartam óvni a ruháját a letaposástól, ha volt kérdése, közben szívesen megválaszoltam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Kakasi Gabriella
Igazgatóhelyettes, Tanár, Mestertanonc Tanár



offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 156
Írta: 2023. szeptember 2. 18:49 | Link

Zimmermann úrfi


- Pedig ha tudná, mennyi mindent alakít véletlenek sorozata a világban... Ne becsülje alá, fiam - dünnyögte menet közben. Hangjában semminemű megrovás nem csendült, csupán némi melankólia, mintha saját tapasztalatból beszélne.
 Mikor a folyosó elágazásához értek, a tanárnő megtorpant. Tekintetét a falon futtatta végig először. Egy portréhoz fordult, de nem kellett hosszasan tanulmányozni ahhoz, hogy annak konklúziójára jusson: üres a kerete. Egyelőre semmi jel nem utalt arra, hogy a festményen keresztül járatná valaki velük a bolondját.
 - Ha megkérhetem, kedvesem - hangzott sietősen az asszonytól és pár másodperc után a fiú kezébe nyomta a sétabotját. Pontosabban annak markolatát. Lecsavarta róla az ébenfapálcát, melyet aztán úgy tartott szája elé, mintha trombitába készülne fújni.
 - Appare Vestigium - duruzsolta és valóban fújt egyet, mire a pálca hegye nyomán aranyló csillámörvény szabadult el a folyosón, beterítve mindent, ami az útjába került. Néhány ponton, mintha ragasztóba akadtak volna a mágikus részecskék és különböző formákat fedtek fel kettejüknek. A többségük lábnyomok kuszasága volt a padlón, a falnál pedig egy-egy diák sziluettje is kirajzolódott.
 Először úgy tűnhetett, mintha Kakasi elejtette volna a pálcát, de hamar egyértelművé válhatott, hogy azt szándékosan dobta le, mivel az célirányosan fúrta hegyét egy a sarokban toporgó cipőnyomba.
 - Mit tudunk ebből kikövetkeztetni? - nézett Zimmermannra olyan könnyedséggel, mintha csak órán volnának és ő már tudná a választ.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
online
RPG hsz: 268
Összes hsz: 335
Írta: 2023. szeptember 2. 19:16 | Link

Kakasi Gabriella professzor
Bűbájtan tanterem, az órák után (vizsgaidőszak előtti napokban

Valószínűleg már késő lehet újabb szemkontaktushoz, de ha hátrapillantott volna még a tanárnő, elkaphatta kérdő tekintetemet, mely visszatükrözött egy szilánkot szomorúságából. Megkérdőjeleztem a valóságot amiben élünk, hogy lehet -e valami túlságosan is logikusan működő dolgot véletlennek becézni?
- Én csak sorsként ismerem, de ez nem jelenti azt, hogy alábecsülöm. Sőt... - feleltem szárazon, a végét már motyogtam és nyeltem egyet. Szívesen tovább firtattam volna érdekes témánkat, viszont tisztes határokat éreztem amikhez tartottam magam. Diákként aligha fogom a múltjáról faggatni, az átjött, hogy bármi is nyomta az öreg szívét, ólomnak hatott. Meggyőzött arról, hogy tapasztalatból beszél. Amikor kizökkentett és nyújtotta sétabotját, szó nélkül bólintva átvettem azt. Figyeltem a futótűzként terjedő aranycsillámport, ami után úgy festett a folyosó, mintha két művészetis mestertanonc egymásnak ment volna, kiszórva a teljes dekor csillámpor készletüket. Szemeim azonnal cikáztak a lábnyomokon, a diákok megjelenő sziluettjét, kicsit el is tátottam a számat. Eddig olvastam a bűbájról, ha láttam is max. kicsiben, de hogy még a társaim sziluettjét is lássam a falon! Kész tudásban gazdag Mennyország ez a nap!!
- Tanárnő, a pálcája... - léptem előre, hogy felvegyem, ekkor viszont az egyik sarokba fúrta magát. Hamar észrevettem, mi után kutatott ennyire hevesen.
- Hát, szerintem "szagot fogott", tehát rátalált a gyanúsított mágia lenyomatára, amivel előrébb vagyunk, mert ha az Ön pálcája talál további nyomot és leköveti, eljuthat egy potenciális gyanúsítotthoz - válaszoltam magabiztosan, kíváncsian vizslatva arcvonásait. Időközben fel is egyenesedtem, a pálcát nem bántottam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Kakasi Gabriella
Igazgatóhelyettes, Tanár, Mestertanonc Tanár



offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 156
Írta: 2023. szeptember 2. 19:34 | Link

Zimmermann úrfi


Nyakát vén madár módjára nyújtotta, hogy szemügyre vegye a nyomot ő is. Vékony ujjait megtáncoltatta a pálca felett, mire arctalan emberek alakjának kuszasága bontakozott ki térbelileg is körülöttük.
 - A sors egy biztos végpontot jelöl, de a véletlen! - itt elmosolyodott, mely a diákjai többségének ijesztően hathatott, mert ritkán csinálta. - A véletlen, Zimmermann ismeretlen változók láncolatának kikövetkeztethetetlen eredménye, ami új válaszutat nyújt nekünk.
 Zöld csizmájának kopogása vert visszhangot a falakról, ahogy járkálni kezdett.
 - Mágiára utaló jelet talált, nem feltétlenül gyanúsítottat. Ami valljuk be, meglehetősen gyakori egy varázslóiskolában. Ha a zavargás forrása egy mágiával materializált hangszer, akkor lehetséges, hogy találtunk valamit. Talán egy hölgy lábához tartozhat a nyom, ha a méretét nézzük. Egyelőre ennyivel lettünk okosabbak.
 Megperdült, hogy a fiúra szegezze most pápaszemes tekintetét.
 - Mi a következő tetthely?
Utoljára módosította:Kakasi Gabriella, 2023. szeptember 2. 19:35 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
online
RPG hsz: 268
Összes hsz: 335
Írta: 2023. szeptember 2. 20:13 | Link

Kakasi Gabriella professzor
Bűbájtan tanterem, az órák után (vizsgaidőszak előtti napokban

Tágra nyílt szemekkel figyeltem a térbelileg kibontakozó kis emberhadat, majd a tanárnő mosolya rám is át ragadt. Nem értettem mitől fosnak a többiek, mármint nyilván erős kisugárzása volt ennek a tanárnak, de inkább olyannak tűnt, akinél ha tartod magad a szabályaihoz, amúgy tök jófej.
- Ühhüm - hümmögtem és bólintottam. Nem értettem mit hadovált, inkább csak próbálkoztam vele - Tehát ha egy lehetőség jön elém és dönthetek arról, hogy élek -e vele, vagy sem, az akkor csak a véletlen miatt van?
Furcsának tűnő kérdésemmel próbáltam mélyebben ásni magam a témában és megérteni a gondolatmenetét. Ezután csendben hallgattam magyarázatát. A mágia részt eltaláltam, kis dolog, nekem pedig valami, amire büszke vagyok az eredménytől függetlenül.
- Oóóó, így már értem - bólintottam még lassabban, mint az előbb - Ez körülbelül 37-es lábméret, nem?
Reméltem nem kérdez rá arra, hogy honnan a tipp, hobbiból nem nézegetek fotókat női lábakról, viszont korábban megvolt már néhány lány az iskolában, amit inkább megtartottam magamnak.
- Enyhén balra mutatott az a lábnyom, amihez Önt a pálcája vezette. Én befordulnék ezen a folyosón, mert szerintem ott találhatunk további lábnyomot - viszonoztam a professzor tekintetét és ha kellett, meg is indultam előre, lassú tempóban, mivel nem akartam lehagyni vagy faragatlannak tűnni.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Kakasi Gabriella
Igazgatóhelyettes, Tanár, Mestertanonc Tanár



offline
RPG hsz: 118
Összes hsz: 156
Írta: 2023. szeptember 2. 20:27 | Link

Zimmermann úrfi


- Remélem hallja maga is az ökörséget, ami elhagyja a száját - sóhajtott lemondón s elkönyvelte magában, hogy ehhez a leckéhez később lesz ajánlatos visszatérniük.
 - A kóválygással egy teória után csak időt pocsékolunk, arról nem is beszélve, hogy könnyen félrevezethetjük magunkat. A Levita hálókörletet említette. Nekem pedig még a tanulószobát jelentette egy prefektus. Amit a többi helyen találhatunk, segíthet pontosabb képet adni ahelyett, hogy valakit egy mágikus lenyomat alapján vádolnánk meg elhamarkodottan. Válasszon fiam és induljunk, nem érünk rá egész nap! - legyintett sürgetően.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
online
RPG hsz: 268
Összes hsz: 335
Írta: 2023. szeptember 2. 22:19 | Link

Kakasi Gabriella professzor
Bűbájtan tanterem, az órák után (vizsgaidőszak előtti napokban)

Na igen, volt még mit tanulni, de tiszta szándékkal próbálkoztam, és ha még nem is látszódott, bíztam abban, hogy a véncsont ezt értékelte.
- Ökörséget? Én max. csirkeséget beszélek - feleltem mosolyogva, szemeimet forgatva, aztán kihallottam hangjából a türelmetlenséget.
- Azt javasolnám, menjünk a tanulószobához - javasoltam, aztán hacsak nem volt további mondanivalója, örömmel kísértem tovább.
Utoljára módosította:Stephen Zimmermann, 2023. szeptember 2. 22:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Podlovics Yulia Lenke
Diák Rellon (H), Harmadikos diák


A legkisebb Podlovics
offline
RPG hsz: 86
Összes hsz: 106
Írta: 2023. szeptember 4. 18:03 | Link

Hélia
A bűbájtantanterem rejtelmei


A bűbájtantanterem felé tart, ahogy megbeszélték Héliával. Kezében forgatja gyertyánból készült pálcáját, amit annyira megszeretett az elmúlt tanévben. Úgy, hogy sokáig nem mutatkozott a varázsereje, talán kicsit még nagyobb becsben tartja a mágiáját. A pálcája ráadásul kiválóan működik, és hamar sikerült végrehajtania a legtöbb bűbájt az órán.
Gyakorolni viszont sosem árt, ezért is egyezett bele, hogy társul új barátnője mellé. Csupán a pálcáját sikerül majdnem eltörnie menet közben. Egy pillanatra megtorpan, hogy felvegye a varázseszközt, s már megy is tovább. Közben már meg is hallja Hélia hangját, ahogy befordul a keresett folyosóra.
- Igen, én - mosolyog rá a levitásra. - Na, mehetünk? - mutat a bűbájtantanterem ajtaja felé. Látja a kulcsot Hélia kezében, így a rellonos csak izgatottan toporog, várva, hogy a másik ajtót nyisson.
Van valami izgalmas abban, tanár nélkül terveznek épp bemenni egy tanterembe. Igaz, csak gyakorolni terveznek, de akkor is ritkán akad ilyen alkalom. Aztán ki tudja? Lehet megihleti a rellonost a helyzet.
- Melyik bűbájokat szeretnéd gyakorolni? - érdeklődik, ha már beléptek a terembe, s be is zárult mögöttük az ajtó.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
offline
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2023. szeptember 5. 13:53 | Link


× Tanév eleje felé × Cradles ×



Az arckifejezése mindent megér. A döbbenettel vegyes "ennek-nem-feltétlen-örülök" máris feldobta a napom, még jobban, mint indokolt lenne - a Beauxbatonsban a nulláról kellett kezdenem, ami nagyon fárasztó folyamat. Úgy néz ki, itt legalább egy ismerősöm van, ami még úgy is inkább a pozitív felé billen, hogy egyértelműen lesz hátulütője is.
- Azért nem kell ennyire örülni - csóválom a fejem, és még egy apró nevetés is kicsúszik.
A lány tekintetét kapkodja, keresi a menekülőutat; az mondjuk örvendetes, hogy nem átkoz azonnal az arcomba, és reménykedhetünk, hogy ez a későbbiekben sem következik majd be. Igaz, a szülei nem nagyon örülnének neki, hiszen azonnal értesülnének róla az enyéimtől - akiknek, ha még nem is mondanám el, valahogy minden ilyesmi információ a birtokukba jut. Az is biztos, hogy nem fognak repesni az örömtől, hogy megint összefújt minket Sadievel a szél.
- Elnézést - mosolygok rá már-már szerényen a portréra, amit Sadie igyekszik megregulázni, ha már a kialakult helyzetben elvesztette a kontrollt. - Ó, dehogynem, tökéletesen emlékszem a Roxfortra. Hiányzik - sóhajtom. - Ahhoz képest ez azért... már bocsánat - vetek ismét egy pillantást a képre -, de nem olyan nagy szám.
Pár pillanatig még szemlélem háztársamat, gondolatban még mindig készülve a pálcahasználatra; azt tippelgetem, mennyire húzhatom meg az oroszlán bajszát, mielőtt túlságosan felingerelném.
- Nagy szerencse, hogy találkoztunk. De eddig nem láttalak az órákon... Nemrég érkeztél? - Érdeklődök enyhén oldalra billentett fejjel, igyekezvén kibogozni a helyzetet. Az előző kérdést - hogy ugyan mit keres itt - nagylelkűen elengedem neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Carlos Moreno de Aranda
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 45
Írta: 2023. szeptember 5. 22:21 | Link

Theodore › tanév közepe


Bereggeliztem. Miután végre sikerült találni egy házat, ahová beköltözhetünk az öcsémmel a família kapott is az alkalmon és ránk küldték a bácsit meg a fonott kosarát. A hétvégén meglátogatott minket tío Valerio, annyi mindent hozott otthonról, hogy nem tudtam abbahagyni az evést. De Andrés sem!
Az étvágyamat nagyon, a honvágyamat minimálisan csillapította, pedig az utóbbira nagyon szükségem van mert még csak a tanév fele telt el és legközelebb a tanév végi szünetben utazunk Mallorcára, mi hermanoval karöltve. Jó ez az új ház, de hatod annyira sem hangos, mint odahaza. Ellentétben az osztályteremmel, ahova belépve azonnal elhajolok egy röptetett papírgalacsin elől. Pletykálnak, nevetnek és élik a diákok önfeledt életét, meg ott van az a csendes gyerek is, aki rögtön szemetszúrt: egyedül ő viszakozik hátraülni a babzsákfotelekhez. Mindenki más már tudja és mellette szereti is a szokást az óráimon.
- Ay-ay-ay! - táskámat teszem az asztal mellé, barnáimmal nézek végig a diákjaimon, de szemeim szem jókedvűek annyira, mint alattuk széles mosolyom. - Látom mindenki nagyon eleven ma. Remélhetőleg ahhoz pont eléggé, hogy beszéljünk az álomfejtés és a jóslástan kapcsolatáról - elhalkulnak és fele annyira tűnnek aktivizáltnak, mint amikor bejöttem. A fele nem rossz arány, láttam őket önismeret előtt is.
Bele is kezdek a tananyagba, időközben pedig én is hátrakeveredek közéjük: felülök az egyik asztal tetejére és onnan diktálom a fontosabb információkat mielőtt kitérek az izgalmasabb esetekre és példákra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🌶️
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
offline
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2023. szeptember 5. 23:10 | Link


× 12 rounds ×



A jóslástanokat mindig leplezett izgalommal várom; a magam csendességében forgatom meg a szemem nagy ritkán, mikor a professzor valami elrugaszkodottat talál mondani, miközben diszkréten igyekszem magamba szívni a füstölők és gyertyák okozta finom illatelegyet, ami leuralja ezt a termet. Sosem tökéletesek a válaszaim, ha felszólít, legalábbis igyekszem, hogy ne tűnjön úgy, hogy szinte csak ilyen könyveket olvasok szabadidőmben.
Ami kiváltképp idegesít benne, az az elképesztően komolytalan attitűdje, hogy hangos, hogy végigbohóckodja az órát ezzel a goofy stílusával. Egy picit sem veszi komolyan magát, hát a tárgyát ki tudná komolyan venni? Már persze... rajtam kívül...
Szokásos helyem elfoglalva - olyan nevetségesen érzem magam ezeken a kis babzsákokon gubbasztva, mint valami kertitörpe - inkább előveszem a pergament, tintába mártom a pennám, hogy jegyzetelni tudjak, mert azt minden órán, még mugliismereten is szoktam. Legalább az ambíció látszik, még amellett is, hogy minden erőmmel igyekszem meggyőzni a környezetem - Arandal professzort is beleértve -, hogy a legkevésbé sem érdekel.
Az álomfejtés és a jóslástan kapcsolata, pontos dátum, óra száma - ez mind feljegyzésre kerül. A férfire nem nézek fel, általában kerülni igyekszem a tekintetét valamiért - talán mert nem akarom, hogy felszólítson, vagy csak a paranoia...
Persze, a férfi egy idő múlva hippiként a padon üldögélve magyaráz, komolyan, csak annyi hiányzik, hogy előrántson egy kis tudatmódosító szert, felajánljon pár mézsört a diákoknak és kiosszon 150 pontot köztünk pusztán azért, hogy nem nyírjuk ki egymást az óráján. Finoman megcsóválom a fejem, ahogy elképzelem ezt a képet, s tekintetem ráfüggesztem, azt kívánva, bár egy kicsit megemberelné magát végre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 356
Összes hsz: 438
Írta: 2023. szeptember 10. 16:00 | Link

Theony

A kicsi a világ tipikus esete áll fent, és egyelőre nehéz megítélni, hogy ez jelenleg eléggé vagy rohadtul kellemetlen. Mindenesetre őt láthatóan szórakoztatja zavarodottságom, ami csak tovább erősödik, mikor nem érzek késztetést, hogy képen töröljem, amiért nevet rajtam.
Azért kicsit összeszalad a szemöldököm, mikor a festménytől kér elnézést, és nem tőlem. Ki akarja húzni a gyufát, de még mindig jobb tetszik az arca így, mintha monoklit csinálnék neki.
- Nem, ugye? - kérdezek vissza, szinte boldogan, amiért ő is úgy érez, mint én, és ezen a pontom már inkább magamat ütném, amiért ilyen idióta mód viselkedem, vigyorgok, mint a fakutya és bájcsevegek. Nem tudom, mi lelt, valószínűleg a helyzet váratlansága.
Amikor az embernek van egy bizonyos imidzse, azt igyekszik fenntartani, és bár az enyémet a gőg, és a sértettség is alakította, attól, hogy most olyan érzések uralkodtak el rajtam, melyekre nem voltam felkészülve, még nem lenne szabad kivetkőznöm magamból. Hát más is lát minket... de abba se most kéne belegondolni, hogy milyen lenne kettesben lefolytatni ezt a beszélgetést.
Ellépek a festménytől, és lassan végigpásztázom környezetünkön, a felénk pillantó diáktársakra szúró tekintettel nézek vissza, és mire újra a másik ex-mardekáros felé fordulok, már összefonom magam előtt karjaim, arcom pedig nem tükröz mást, mint érdektelenséget.
- Akkor most szerencsésnek érzed magad, hogy itt lehetsz? - kérdezem kétkedő hangon. - Én próbáltam volna máshol lenni, de mostanra feladtam. Itt voltam már év eleje óta, de én se láttalak eddig téged.
Kimaradt pár tanóra is, az étkezéseken se a többiekkel együtt vettem részt, de így se tudom, hogy úsztuk meg eddig a találkozást. Egyáltalán egy évfolyamon vagyunk vajon?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Carlos Moreno de Aranda
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 45
Írta: 2023. szeptember 12. 22:06 | Link

Theodore › tanév közepe


Az álomfejtés jövendölési formáját mi mama megszenvedte velem. A mai napig szikla szilárdan és büszkén hiszem, hogy ő volt a legjobb a szakmában. De mivel nekem eleinte vagy rövid látomásaim vagy önkívületi állapotba jóslatok jöttek elő, az álmok teljes mértékben hidegen hagytak. Eltartott egy darabig, hogy észrevegyem magam. Sosem felejtem el mi mama arcát, amikor megkértem vegyük át újra az egészet, mi köze van az álmokhoz a jövőnek és legfőképp: a valóságnak. Nagyon is sok. A sors fintora, hogy megálmodtam a szüleim elvesztését. Andrés és én is. Azóta ha akarnék, sem tudnék szkeptikus lenni az álmokkal, ezért beszélek róla most is nagy átéléssel, minden részletet próbálok átadni a diákoknak, hogy tudják hol lehetnek kapcsolódási pontok. Veszélyes kombináció az érzelmektől túltengő spanyol vér és a jövőbelátás keveréke. A tájékoztatón nincs rajta, de könnyen hadarást eredményezhet.
Kezeimmel mutogatok közben, azokkal próbálom nyomatékosítani a mondandómat. Végignézek a gyerekeken, mindenféle kifejezés tükröződik vissza, így hol egy-egy mosolyt kapnak, hol igyekszem elkapni a tekinteteket, hogy a kalimpálásom helyett a szavaimra figyeljenek. Sok értelme nincsen, mivel két levegővétel helyett egyenesen egy módszertani kifejezés közepében sikerül belefagynom. A kék tekintet felerősíti homloklebenyemnél a bizsergést, amit hetek óta érzek az osztályom előtt. Felismerem mi jön, hirtelen és erősen. Kívülről annyi látszik, mintha éppen gyomorszájon vágtak volna, csak éppen a számat mintha egy bűbáj húzná össze mindössze egyetlen vonallá. Barna szemeimre árnyék borul, az elmémben kitárul a világ.
Borzongató érzés társul a mély lélegzetek mellé, szinte már zilálok olyan súlyos a levegő. Nem csillapodik, de mögötte visszhangot ver valami éles hang, mint amikor a pálca fémet karistol. A homályos kép, a foltok tisztulni látszanak, így a hinta nyikorgó hangja mellé formák is társulnak. Fókuszálva próbálok körülnézni, de nem mozdulok arra amerre akarok, kívülről nézem. Egy játszótéren állok, valaki mégis csoszog. Egyre ütemesebb a hang, mint a szívverés és a légzés, ami mellé társul. Ahogy pedig egyre és egyre gyorsabb lesz, én kizökkenek és meg kell kapaszkodnom az asztalba nehogy leessek róla.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🌶️
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
offline
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2023. szeptember 13. 21:11 | Link


× 12 rounds ×



Hazudnék, ha azt mondanám, az álomfejtés nem foglalkoztat kifejezetten az elmúlt időszakban, így akármennyire is hadar és mutogat, még úgyis odafigyelek, hogy egyébként elegem van a stílusából. Hogy lehet valaki ilyen vidám, aki...
Összenézünk, s ekkor látom szemeit kikerekedni. Az enyéim is követik a példáját, nulláról százra emelve a pulzusom, mert ez a kifejezés mostanra egy harmadik arcon is visszaköszön ittlétem óta. Az üres tekintet elárulja, hogy éppen egy másik világban jár, s körülötte, körülöttünk a diákok is észreveszik a változást; van, aki egyenesen felsikkant ijedtében, egy rellonos fiú pedig mintha felpattanna. A fejembe belehasít a fájdalom, arcom összeszorul egy másodpercre, s egy kissé meg is ugrok. Valami történik - egyetlen másodpercre mintha bevillanna egy fekete-fehér kép, mely ismerős, ám azonnal el is múlik. A fejfájás azonban természetesen velem marad.
Már felemelem a tekintetem, mikor Arnada professzor megkapaszkodik az asztalában. Rám szerencsére senki ügyet sem vetett - túl nagy lett a felbolydulás ahhoz, hogy számítson, hiszen eddig a legtöbb tekintet a tanárúrra szegeződött. Én sem tudom elszakítani a pillantásom róla, még fájó fejjel sem - csak amikor le akarom tenni a pennám, érzem meg, hogy kezeim kihűltek, s mintha ujjaim egy kissé remegnének is.
- Jól van, professzor úr?
- Mi történt?
- Hozzak egy kis vizet esetleg?
- Ez most mi volt?

Az összesúgástól a direkt megszólításig minden előfordul a diáktársaim között. De én hallgatok. Remegő kezeim rögtön a pad alá rejtem, a combomra helyezve. Kissé lejjebb süllyedek, remélhetőleg feltűnésmentesen. Nem vagyok itt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
offline
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2023. szeptember 13. 21:30 | Link


× Tanév eleje felé × Cradles ×



Sadie mosolya meglep egy kissé, de nyugodt módon viszonzom, s bólintok is kérdésére.
- Egyáltalán nem - erősítem meg. - Úgy értem, abszolút nem rossz, és van egy-két professzor aki igencsak profi a munkájában, ahogy hallottam... de azért vannak... érdekes aspektusai. - Eddig sem kevés furcsaságban volt részem; például nemrég láttam a faliújságon, hogy az úgynevezett Edictum írókat keres, s utánakérdezésem eredményeképp megtudtam, ez az iskolaújság. Ezzel semmi probléma sem lenne, de mint kiderült, főként diákokról és tanárokról terjesztenek benne pletykákat, ami őszintén egyáltalán nincs ínyemre. Így még jobban kell majd figyelnem rá, hogy... ne tegyek semmi furcsát.
A kérdésére még fel is nevetek halkan, de nem rajta szórakozom, csupán a felvetés meglepő.
- Szerencsésnek? Hát, igen... igen, végülis, miért ne. - Ingatom a fejem. - Csereprogramon vagyok. Édesanyámék szerint jobb, ha minél több oktatási intézményben szerzek tapasztalatot, jól mutat. - Jegyzem meg még mindig egy békés mosollyal. - Na meg, így sok mindenkit lehet megismerni, nemigaz?
Ám a másik azt állítja, ő is itt van év eleje óta, így kissé össze kell vonnom a szemöldököm. Valóban egy tanórán sem találkoztunk, én pedig nem vagyok híres órakerülő, eddig mindegyiken ott voltam.
- Ez furcsa. Nem láttalak a negyedikesek óráján - ismétlem meg. - Pedig egy évfolyamon kellene, hogy legyünk, nem? Elvégre ugyanonnan jövünk. Jó... én egy évet voltam a Beauxbatonsban is, de érted. - Pillantok rá. Igaz, az osztályozóvizsgán, melyet le kellett tennem évfolyamba sorolásom előtt, elég jó eredményeket értem el, hiszen készültem rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Carlos Moreno de Aranda
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 45
Írta: 2023. szeptember 16. 13:12 | Link

Theodore › tanév közepe


Minden jóssal előfordul, hogy szkeptikussal kerül egy társaságba. "Humbug" - tegnapi idézet a tanáriból. Engem elég sokáig elkerült. Mi mamá környezetében felnőve tökéletes buborékot kaptam, iskoláskoromig meg sem fordult a fejemben, hogy létezik aki nem hisz a jóslásban. Addigra olyan magabiztosan kezeltem, mint kőbevésett tényt ami felhatalmazott egy jó kis verekedésre. És attól, hogy a szülői csevely utána már nem volt olyan jó, teljesen megérte. Még jó, hogy azóta felnőttem és nem fogom szó szerint beleverni a Bagolykövesekbe, hogy a világunk egyik legkényesebb képessége nem csak létezik, de rengeteget jelent. Yo sussuro, nem is így terveztem mint a mai, dehát benne van a pakliban.
Sűrűn pislogva, elfehéredett ujjakkal kapaszkodok a fába, a kép lassan tisztul. A gyakorlatnak hála a légzésem és szívverésem képes vagyok kordában tartani, utórengésnek a szokásosat élem meg: zsibog a halántékom. Egy hosszú pillanatra van szükségem, hogy kiegyenesedjek és végigpillantsak a termen teli zsibongó gyerekkel. Legilimentorok hallhatják, ahogy cifrán káromkodok az anyanyelvemen, miközben megerőltetem magam, hogy ne nézzek a chico felé. Ay.
- Nyugi, minden rendben van, csak volt egy látomásom - biccentek is egyet, bíztató mosollyal. - Üljetek vissza ti is - mutatok rá a rellonosra meg a navinés barátjára és mivel érett, felnőtt ember vagyok nem a pálcámmal hadonászok feléjük. Csak utána nyúlok a cseresznyéért. Automatikusan túrok hosszú hajamba, talán többször is amíg elbambulok egy percre. Hogy kellene ezt most kezelnem?
- Beszélgessünk kicsit barátaim. Nyugodtan elpakolhattok - pálcám hegye moccan, a füstölők elalszanak. Az ablak felett lógó szárított gyógynövények közül néhány csokor halkan rezegni kezd, azzal a levegőbe járatva nyugtató, kissé bódító hatásukat. Tovább mozgatom a pálcám, és amíg a diákok elpakolnak észrevétlen lebegnek el mellettem a porszem méretű gyógynövény morzsák, azok fogják formálni a chico előtti padon az üzenetet: délután 4; vízesés.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🌶️
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
offline
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2023. szeptember 16. 13:39 | Link


× 12 rounds ×



Hogy minden rendben van? Szemem sarkából pillantok fel a férfire, figyelem néha kissé el-elmerengő tekintetét, hogy abszolút jól van, nem kell leülnie vagy feküdnie. Hogy kezei mintha nem is remegnének, orra nem vérzik, nem érez semmilyen fájdalmat, vagy legalábbis nem olyan erősen, hogy meglátszon rajta. Csak volt egy látomásom. A hátamon lefolyik a keresztvíz ettől a mondattól, hogy ennyire egyértelműen, és ennyi embernek mondja - elképzelhetetlen számomra, hogy valaha hasonló hagyja el a számat. Túl sokáig titkolóztam, s túlságosan igyekszünk rejtőzködni Hollósival ahhoz, hogy ez a mondat bármennyire is normálisnak és hétköznapinak hasson.
- Látomás? Húú, de izgi - hallom magam mellett háztársnőmet. - Ez nagyon kemény, nem? Tök jó lehet.
Csak bólintok. Persze, tök jó lehet.
Szerencsére nem pillant rám Aranda; holmijaim lassú és nyugodt tempóban pakolom el, igyekszem ugyanis leplezni az ujjaim enyhe remegését. Pontosan olyan rövidke kép volt ez, mint álmomban. Örülhetnék, hogy most nem a kígyó köszöntött rám.
A füstölők kialszanak, s helyette egy másik illat lesz lassan úrrá a szobán, a gyógynövényeké. Akaratlanul is nagyot lélegzem, magamba szívva az illatot. Meg kell nyugodnom. Semmi különös nem történt...
Az üres padról azonban szavak köszönnek vissza.
Amint megpillantom a morzsákat, kezemmel gyorsan söpröm le őket az asztalról. Még meg sem nyugodtam, máris egy másik szívroham köszön rám. Ne, ne. Miért akar velem beszélni? Elmenjek egyáltalán? Tudom annyira hülyének tettetni magam, hogy átverjem? Biztos, hogy meglátta, ahogy néztem. Látta, hogy remeg a kezem. Túl csendes vagyok.
- Ja, biztos izgalmas lehet - motyogom inkább oda Lillának, olyan hangsúlyt próbálok megütni, mint aki még mindig szkeptikus. Miért akar velem találkozni? Ez nem jó. Ez baromira nem jó.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 356
Összes hsz: 438
Írta: 2023. szeptember 23. 14:16 | Link

Theony

Nagy bosszúságomra csak szép lassan sikerül rendeznem vonásaim, és testbeszédem, hogy pontosan tükrözzék szavaim, és véletlenül se valami buta fruska képét erősítsem meg magamról Theonyban. Bár talán ismer - valamennyire -, a saját bőrömön tapasztaltam meg, milyen könnyen változik meg az emberek hozzám való viszonya egyik pillanatról a másikra. Korábban népszerű voltam, bár persze nem a mindenki szeret módon, hanem a többség jóban akar lenni velem, a másik fele pedig fél tőlem féle módon, mindkettő odalett, és a lenéző, vagy keresztülnéző magatartás maradt utánuk, kiegészülve némi utálattal.
Igazából nem is tudom, mit foglalkoztat, hogy ő mit gondolhat rólam. Vagy mit tud. És mit fog potenciálisan továbbadni itt...
- Ne is mondd. Hallottál a hazugságokat terjesztő iskolaújságról? - Nem mintha legilimentor lennék, és tudnám, hogy hasonló gondolatok kerülgetik, csupán eszembe jut, hogy ez megfelelő alap lehet az esetleg rólam szóló nem is olyan alaptalan pletykák tagadásához.
Azt nem tudom eldönteni szavaiból, hogy mennyire ért egyet anyjával, amiért ideküldték, de az mindenképp pozitív érzést kelt bennem, hogy nem én vagyok az egyetlen, akit a szülei lökdösnek mindenfelé.
- Gondolom - bólintok kétkedve. - És sikerült olyat megismerni, aki megfelel a szülői elvárásoknak, vagy majd intézkednek, mint korábban?
Nem próbálok bunkó lenni kivételesen, de könnyen úgy hangozhatok. Már észre se veszem.
De Theonyt magát észre kellett volna, ha valóban egy évfolyamon lennénk, és itt kezd gyanússá válni, hogy másokat is látok körülöttünk, akikkel eddig nem vagy nem nagyon találkoztam.
- Negyedikes? Várjunk csak... - Idegesen a táskámba kotrok az órarendet keresve, és közben újabb kisebb pánikroham kerülget. - Itt nem harmadikos átváltoztatástan lesz?
Most már biztos, hogy nem egy évfolyamon vagyunk, és tekintve, hogy mennyire baszta a csőröm, hogy harmadikosként vettek át, így, hogy már azt is tudom, hogy a srác meg előttem jár, az idegességem lassan idegbajba csap át. Kiesik a táskámból egy könyv, mire dühödten az egészet utána vágom a földre, és már majdnem elő is kapom a pálcámat, hogy felgyújtsam a holmim a folyosó közepén. De szerencsére marad annyi lélekjelenlétem, hogy mégse tegyem.
Utoljára módosította:Sadie Sallow, 2023. szeptember 23. 14:18 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 25 ... 33 34 [35] 36 37 ... 41 42 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidékA kastély