Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854960#post854960][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.22. 19:43[/b][/url]

Will
- Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet - Júlia látogatása után pár nappal -
You're out, darling

Mostanra ment át az engedélyeztetés, hogy egyáltalán betehesse a lábát a fegyintézetbe, azt is szigorú ellenőrzések mellett. A bejáratnál strázsáló dementoroktől még így is kiverte a víz és talán, de csak talán megeshet, hogy belekapaszkodott az őr karjába, amikor elmentek mellettük. Undorító lények.
Az átvilágítás során természetesen abszolút együttműködő volt, nem mintha akadna ilyenkor más választása, ha szeretné látni a börtönbe visszacipelt férjét. Makulátlan a külseje, a fekete nadrágkosztümtől és a címlapra illő frizurától, sminktől egészen kilóg a bányának álcázott börtön mindennapjaiból. Pedig csak ismeri a ráosztott szerepet: hiába gyászolsz, hiába fáj, hiába ordítanál, Machay ÉS Krise vagy egy személyben, tehát a tökéletesség a minimum.
Az adminisztráció is viszonylag gyorsan lezajlik, hogy aztán bekísérjék a viszonylag nagy, kettéosztott helyiségbe, egyik oldalán ő, a másikon pedig már a bentlakók része van. Olyan egyenes és kifogástalan a testtartása, ahogy az elvárható tőle az asztal rá eső oldalán leülve. Az más kérdés, hogy a gyomra konkrétan szaltózik és mindjárt ide hány az idegtől, de úrinő ezt nem reklámozza. Elég a sápadt arcára nézni, hogy azért érthető legyen, nincs jól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854961#post854961][b]William Martin Krise - 2022.10.22. 19:47[/b][/url]

Irritáltan ropogtatja az ujjait. Szakadozottan mély levegőt vesz, de szótlanul követi az előtte lépdelő férfit a hosszú, bézsszín folyosón. A kellemes közérzetüket és a mentális egészségüket óvó elvarázsolt - és ezáltal rácsok nélküli -, keskeny ablakokon át ugyanaz a derűsen semleges napfény tűz be, mint mindig. Idebent semmi sem változik. A csöndben ütemesen visszhangoznak a lépteik.
Úgy érzi, mindjárt elhányja magát. Tegnap délután érkezett az üzenet: ma ismét látogatója érkezik, a gyomra akkor fordult egyet először, amikor elolvasta a nevet. Részben a bő egy héttel ezelőtti iktatása óta ő az, akivel beszélni akar. Akivel beszélnie kell. Azonban azt nem tudja, a kétszárnyú ajtón túl mi várja majd, ez pedig az éjszaka legnagyobb részében ébren tartotta őt.
Megáll, hagyja, hogy a férfi kinyissa az ajtót előtte. A nyomában, leszegett fejjel lép be és a kőlapokat nézve követi őt. Körülöttük, a teremben hallja a halk beszélgetést a teremben elszórtan álló, megkopott asztalok két oldalán ülő látogatók és a kanárisárga egyenruhába öltöztetett fegyencek között. Akkor pillant föl, amikor megállnak, azonban csak akkor néz ténylegesen a nőre, amikor leül vele szemben.
Itt nincsenek láncok, rácsok, bilincsek. Az erőszakossága nem követeli meg, másrészt a készenlétben álló mágia diszkréten védelmet nyújt mindkettejüknek. Köszönésre nyitja a száját, azonban az halk motyogássá korcsosul.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854962#post854962][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.22. 19:47[/b][/url]

Szabályosan facsarodik még egyet mind a gyomra, mind a szíve a mellkasában talán a kételytől, talán a reménytől, már ő maga sem tudja. Egy hét elég arra, hogy a belészúrt fullánkból áradó méreg elkezdje megfertőzni a gondolatait, vagy épp kilökje a szervezete mint idegen testet. Össze van zavarodva, mégsincs igazán senki, akinek ezt elmondhatná. Magában kell rendbe tennie vagy így, vagy úgy a dolgokat, de az világos, hogy találkoznia kellett Willel, hogy ez megtörténhessen.
Mégis így látni őt, ebben a sárga hacukában egyszerre dühítő, hiszen ő mégis csak a férje, és elszomorító. Maga sem tudja, hova pakolja az első benyomásait. A bizonytalan köszönés után kattan benne át valami végre: nem te leszel most az elesett fél, Adél, hanem ő. A szerepeitek felcserélődtek. Szusszant egyet és Willtől érthetőbben, de szintén vékony hangon viszonozza a köszönést.
- Hogy bírod? - Egy egészen ártatlan kérdés, valami, hogy elinditson egy folyamatot, reakciót, akármit. - Volt bent nálad az ügyvéd, igaz? - Arról mélységesen hallgat, hogy már ő is találkozott vele és feltett szándéka nem engedni senkinek, hogy itthagyják megrohadni Willt. Ha bűnös is, legyen annak ő a megítélője.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854963#post854963][b]William Martin Krise - 2022.10.22. 19:47[/b][/url]

Összekulcsolt kezeit fölteszi az asztalra maga előtt. Az arcán nem látszik különösebb meggyötörtség vagy bántalmazás nyoma, nincsenek drámai zúzódások, sötéten éktelenkedő karikák a szeme alatt.  Csak az élénk sárga egyenruha változtatja egészségtelenül szürkévé a bőrét.
Megvonja a vállát és félrepillant az ajtó felé, amerről érkezett. Persze, hogy volt nála az ügyvéd, addig nem is volt hajlandó megszólalni, mielőtt vele nem beszélt.
   -  Sajnálom, Adél. Mindent. De te sem hiheted el ezt az egészet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854964#post854964][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.22. 19:49[/b][/url]

Sajnálom, Adél. Egy leheletnyivel összébb húzódnak a szemei. Akarva-akaratlan fut át az agyán a gondolat: aki nem bűnös, nem kér bocsánatot azonnal. Aztán azzal a lendülettel arrébb is tolja a gondolatot az agya egy másik sarkába, hogy reflektáljon a helyzetükre: azt sajnálja Will, hogy ilyen helyzetbe kerültek? Ésszerű volna. Élő poligráfként figyeli a férje minden mozdulatát ebben a pillanatban, úgy boncolgatja minden szavát is.
- Ki fogsz jönni innen. Nem hagyom, hogy itt maradj. - Abszolút nyugodt, magabiztos hangszínt üt meg, az arca rezzenéstelen, kifejezéstelen. Csak közli a puszta eltökéltségét, de arra szándékosan nem mond semmit, elhiszi-e vagy sem a történteket. Nem tudna minden kétséget kizáróan azonnal válaszolni, hogy hisz Willnek, mert látta azokat a jegyzeteket, a fogakat, a koponyákat, a dossziéban a gyerekek képeit, és mindezek több, mint felzaklatták. Megreccsentették a bizalmát, de nem a paranoid ragaszkodását. Azt lehet, erősítették is.
- Az aurorok feltúrtak mindent. Lezártuk a házat, jelenleg otthon vagyok a szüleimnél. A nagyanyádnak azonnal szóltam, hogy intézkedhessen. - Látszik rajta, hogy végre elbizonytalanodik, folytassa-e, de aztán újból belenéz Will szemébe.
- Tényleg nem hagylak itt. Jóban-rosszban. Megígértem. - Azt persze nem, hogy nem próbálja meg manipulálni a férjét puszta szavakkal, reményt kelteni benne és majd akkor eldönteni, mi legyen velük, ha fény derül az igazságra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854965#post854965][b]William Martin Krise - 2022.10.22. 19:49[/b][/url]

Adél nem felel arra vonatkozóan, hogy elhiszi-e a vádakat, ez pedig probléma. Nem tudhatja minden részletét annak, mi történik odakint és, hogy az aurorok minek a nyomán döntöttek úgy, hogy első sorban őt veszik letartóztatásba azt azonban igen, hogy Adél kulcsszereplője a nyomozásnak. Bármi történik vele, az nagy részben azon múlik, a felesége mit mond róla és hogyan viseli magát a továbbiakban.
Szíve szerint felállna és megrázná: akkor ne csak itt ülj, hanem mondd meg nekik, hogy nem bántottalak téged. Ehelyett azonban csak az arcizmai rándulnak meg és az ujjai feszülnek egymásnak az asztalon.
   -  Nem. Csináltam. Semmit. - Egymás után, nyomatékosan ejti ki a szavakat, kissé előre dőlve a székében. Az ügyvédje megígértette vele, hogy bármi történik, nem beszél Adéllal az ügy részleteiről beszélni. Azonban neki egy kurva jogász tényleg ne mondja meg, hogy mit csináljon. - Nem tudom, hogy mit mondtál nekik, de nem én voltam. Fogalmam sincs, mi történt Noah-val, de az egészhez semmi közöm. Meg a cuccoknak sem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854966#post854966][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.22. 19:50[/b][/url]

Felüti a fejét benne egy régóta nem látott kisördög, vidáman kukkant a külvilágra ki, főleg Will feszült arckifejezésére. Ez az az énje, aki élvezi, ha a férje feszült és kutyaszorítóban érzi magát, amikor a tücsök ciripelése is elpattintaná azt a bizonyos húrt nála. Hátradől a széken most már csak azért sem nézve sem a kezére, sem az asztallapra, sehova máshova, csak Willre.
- Tudom, hogy nem te voltál, másként meg se látogatnálak. Azt hittem, ez már nyilvánvaló. Ha nem hinnék az ártatlanságodban, én magam dörömbölnék az aurorparancsnokság ajtaján, hogy életfogytiglant kapj. - Jeges arckifejezést ölt egy pillanatra a szavak komolyságát tükrözve. Egy ribanc, ahogy azt nagyon sokszor megállapította róla Will, ráadásul sokszor rosszindulatú, kekec és furkálódó. Most azonban hagyja újból ellágyulni az arcát - kívülről. Belül még mindig emészti a kétség.
- Most koncentrálj arra, hogy a lehető leginkább együttműködj az ügyvéddel. - És itt szándékszik rádobni a bombát Willre, mert kell, hogy lássa a reakcióját. A szülei már elkezdtek szervezkedni ez ügyben. - Ugyanis anyám és apám elindítják a válást. Ha nem kerülsz ki innen elég gyorsan, visszajutunk a kezdőponthoz. Azt pedig nem akarom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854967#post854967][b]William Martin Krise - 2022.10.22. 19:51[/b][/url]

Miközben beszél, végig a lány tekintetét keresi. Szeretné felnyitni a koponyáját és belelátni az agyába, hogy lássa, mit gondol és mennyit hisz el abból, amit mond neki. Ő sem hiheti el, hogy szándékosan bántotta volna a fiát… igaz?
Képes lett volna rá. Az elején gondolt is ilyesmire.
Előfordulhat, hogy megvoltak az eszközei és a legelején többször eljátszott a gondolattal, hogy mi lett volna, ha.
De nem tette meg.
Az egyik keze ujjai ökölbe görbülnek az asztalon, a másikkal átfogja őket, ezzel vezetve le a feszültségét. Adél azt mondja, hisz neki, miért is ne tenné, de akkor ő miért van még itt? Vallott ellene? Ha pedig igen, akkor mit csinál most vele szemben? Azért jött, hogy mondjon neki valamit?
   -  Hogyan?
A homloka ráncba szalad, ő pedig megütközve hátrahőköl a székében.
   -  Mi köze van ennek az anyádnak és az apádnak? Mégis mi ez az egész, Adél? - A hangja megemelkedik, mire az ajtónál álló őrök egyike tesz egy lépést feléjük. - Te direkt csináltad ezt, ugye? - halkul el ismét, a szeme pedig vádlón összeszűkül. - Így akarsz megszabadulni tőlem, igaz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854968#post854968][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.22. 19:52[/b][/url]

Mit is látna odabent? Dühöt, csillapíthatatlan vágyat, szarkazmust a helyzet iránt, de mindezeken messze túlmutatóan gyászt, fájdalmat, keserűséget, ürességet és magányt. Nem akar egyedül maradni, Will nélkül, Noah nélkül, és őszintén szeretné, ha vége lenne ennek az egész, nyamvadt rémálomnak egyszer és mindenkorra, de ez még csak a kezdet.
Kifejezéstelen marad az arca még akkor is, mikor láthatóan Will ideges lesz a hírektől. Lehunyja a szemét egy másodpercre, megmozgatja a nyaki izmait körkörös mozdulatokkal, csak azután nyitja ki ismét a szemeit és néz rá újból Willre.
- Ez egy várható következmény volt. Letartóztattak téged, a szüleim pedig ezt nem fogják tudni csak úgy elviselni. Miért, a nagyanyád szerinted épp min dolgozik? Megpróbál téged újból kiszedni innen. - Idegesen szusszant egyet. Valószínűleg Will is tud már a toxikológia eredményéről, és minekutána neki is elmondta az ügyvéd, hogy az egész ügyről egy szót se beszéljenek, nem fog belemenni a tényekbe, hogy Will kézenfekvő elsőszámú gyanúsított ebben az ügyben, ne csodálkozzon itt jobbra-balra, hogy ráakaszkodtak.
- Nem csináltam semmit, és főleg nem akarok megszabadulni tőled. Ne légy csőlátású. Megtehetném, hogy most azonnal felállok és örökre búcsút intek neked, helyette viszont itt vagyok. Mikor tanulod meg végre, hogy a kicsinyes vádaskodásaid leperegnek rólam és kettőnk között sokkal mélyebb ettől a dolog már? - Némileg idegesen villantja az egy pillanatra vörösbe átforduló szemeit a férjére. Haragos. Aztán amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tűnik is el a káprázatszerű változás. Kontrollálja magát.
- Te kövesd az ügyvéd tanácsait. Kint akarlak látni innen záros határidőn belül… és tudni akarom, mi lett a fiunkkal. Ez már nem arról szól, hogy én nem tudtam őt épségben kihordani, hanem, hogy elvették őt tőlünk. Érted? A miénk lehetett volna, de valaki elvette tőlünk azt, aki a miénk volt. - Közelebb hajol a biztonsági zónához, szinte sziszegéssé fajulnak a vérmes szavai.
- Ne várd, hogy ezt elviseljem szó nélkül. Úgy hogy szedd össze magad, és gyere innen ki sürgősen… vagy a végén még tényleg elválunk. - Szándékosan hagyja nyitva az esélyt látván, mennyire felpaprikázta másodpercek alatt azzal Willt. Szeretné, ha valami motiválná az együttműködésre és hagyná a francba végre az apátiáját és a puffogó, pöfékelésszerű dühkitöréseit, amik semmire sem jók.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854969#post854969][b]William Martin Krise - 2022.10.22. 19:52[/b][/url]

Egy pillanat alatt fogja el a düh. Ha Adél emiatt jött most idáig, hogy a szemébe nézzen, kinevesse és közölje vele, hogy elhagyja, ő biztos benne, hogy ő feláll és megfojtja a lányt. És nem fogja érdekelni, hogy az őröknek kell leszednie majd róla, ha tényleg ezért látogatta meg, akkor nem hagyja, hogy egy darabban kisétáljon innen.
Az ingerültség azonban, amilyen gyorsan fellángolt, olyan gyorsan hunyt is ki benne. A vállizmai ismét ellazulnak, szusszanva hátradől a székén, mire az őr is visszalép a eredeti helyére az ajtóban.
   -  Az biztos, hogy én nem írok alá semmit.
Az orra alatt mormogja a szavakat, leginkább csak magának. Őszintén, jelenleg a legkisebb baja is nagyobb volt annál, mint hogy ezt is ráborítsák. Elvesztette a fiát, majd a szabadságát, most pedig ezzel is ki akarják rántani a szőnyeget alóla?
   -  Ez a nap tényleg egyre jobb és jobb lesz.
Ismét visszakönyököl az asztalra a lánnyal szemben.
   -  Az ügyvéd azt mondta, kivisz innen. Valahogy. Fogalmam sincs, hogy. Nem csináltam Noah-val semmit. Ez az egész nevetséges. Biztos vagyok benne, hogy Selwynnek az anyja baszott el valamit. Vagy Selwyn. Szándékosan. Én megmondtam, hogy valami nincs rendben egyikkel sem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854970#post854970][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.22. 19:53[/b][/url]

Csak a fél szemöldöke felvonásával jutalmazza a morgást, aminek a fele érthetetlen, a másik meg nonszensz. Mi biztos? Mintha egy gyerekkel próbálna zöld ágra vergődni. Egy potenciális gyilkos gyerekkel. Ennek gondolatára megint semlegesebbé válik az arckifejezése, és hátradől újból a széken.
- Agathát ellenőrzik, de az orvosi műhiba itt aligha áll fenn. A jelen körülmények nem arra utalnak. - Megráng az arca a hirtelen támadt dühtől, ahogy lenéz az asztallapra. Mérgezés, ez volt a toxikológia eredménye. Nem tudta, hogy a szülei ragaszkodtak a boncoláshoz és lám, milyen hasznos lépés volt. Másként még mindig önmagát marcangolná a vetélésért. Persze most is hasonló a helyzet, őrlődik eleget, de a haragja és a keserűsége már megosztott az ismeretlen (vagy épp ismerős) tettes és önmaga között.
- Más: Júliának tartozol egy köszönömmel. Segített takarítani, mert sok szemetet hagytál hátra. - Figyelmeztetően villan a tekintete. Valószínűleg Will elsőre nem fogja érteni, mire céloz, vagy ki tudja, talán igen. Ha előbbi, akkor úgyis tovább magyaráz majd neki, s ezzel felfedi, hogy ő is látott jó néhány dolgot, amit nem kellett volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854971#post854971][b]William Martin Krise - 2022.10.22. 19:53[/b][/url]

A jelenlegi helyzetében nem esik nehezére bárkit a busz elé lökni, akit talál. Agatha és Seth pedig a legkézenfekvőbb erre. Az előbbi regisztráltan is adott be dolgokat Adélnak, az utóbbi csak ott sündörög körülötte. A kihallgatásán is kihangsúlyozta ezt, hozzátéve, hogy mindkettő töltött elég időt Adéllal ahhoz, hogy ártó szert keverjen a lány teájába.
Legalább is ezzel a gondolattal higgasztja le magát és inti csendre a, főleg éjszakánként a fejében suttogó balsejtelmet: mi van, William, ha tényleg te mérgezted meg őt?
A lányt terhessége alatt, különösen a vége felé rendszeresen hallgattatta el nyugtatóval. Pár csepp az esti üdítőbe, hogy Adél ellazuljon, kezelhetővé és szerethetővé váljon. Sosem adott neki eleget ahhoz, hogy bárkinek feltűnjön vagy, hogy a számítása alapján kárt tegyen a gyerekben. Azonban nem ez lenne az első alkalma, hogy elvéti a matekot. Ez pedig gond. Majdnem annyira, mint a tény, hogy tudta nélkül begyógyszerezni bárkit, bűncselekmény.
Az ujjait nézi maga előtt. Júlia említésére pillant fel és halkítja le a hangját.
   -  Tudom. Volt itt. Mondtam neki, hogy szabaduljon meg mindentől. De neked nem kell aggódnod emiatt, Noah-hoz semmi közük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854972#post854972][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.22. 19:55[/b][/url]

Rezzenéstelen tekintettel állja a férje pillantását, akár várva valamiféle érdemi reakciót, noha tudja, ez lehetetlen úgy, hogy Will nem beszélhet minderről, ha nem akarják még nagyobb bajba keverni. Valahogy a válasza nem nyugtatja meg, sőt…
- És te elhiszed, hogy tényleg úgy fog cselekedni, ahogy kérted? Mert én nem úgy ismerem Júliát… - A paranoiája egy működő jelenség, belevágja az ideget időről időre, hogy ne nyugodhasson csak úgy.
- Mindig elfelejtik, mennyire hamar eltörik egy gyerek, főleg egy kisbaba… - Maga elé suttogja a szavakat, mintha bármin is változtatna, ami történt. Végül hagyja megkeményedni a vonásait, szinte szigorúan ránézni a másikra. - Kihozlak. És ennek lesznek feltételei.
Jelezvén, hogy ideje indulnia, feláll az asztaltól. Nem tudja, ezen a ponton mit mondhatna még, csak abban biztos, hogy ezután változtatnak a játékszabályokon. Eddig mindent is megengedett Willnek, és most elég nagy slamasztikában ülnek, ha pedig kitudódik, hogy Will hibája Noah halála… azt nem biztos, hogy a szabadulása után túléli.
- Az, hogy szabadulsz, csak a kezdet lesz. Még dolgunk van azzal is, aki a gyerekünk haláláról tehet. Rács mögött akarom látni, ez a minimum. - Nincs ebben semmi takargatnivaló, még csak irracionális fenyegetésnek sem lehet nevezni. Szándékosan beszél olyasmiről, amit az igazságszolgáltatás elérhet és el is fog megfelelő nyomozás mellett. Az más kérdés, hogy megbotolhat még a rendszer és ‘véletlenül’ eltűnhet az igazi gyilkos egy temetőben a föld alá süllyesztve, kihűlt hullával egy szép téli napon. De ez legyen a jövő zenéje.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854973#post854973][b]William Martin Krise - 2022.10.22. 19:56[/b][/url]

Nem. Ő sem hiszi el, hogy Júlia kidobná a cuccokat csak azért, mert ő azt mondta neki. Ha nem feszítené meg az izmait, reszketni kezdene az elfojtott, tehetetlen feszültségtől. A két lány odakint olyan, mint két, labilis bomba amik bármikor konspirálhatni kezdenek ellene. Mi van, ha Júlia könnyelműen olyanokat avat be a holmik létezésébe, akiket nem kellene? Hiába állítja az ügyvéd, hogy minden rendben lesz, ő tudja, hogy az a kettő véletlenül is beleszarhat a rántottájába.
   -  Máris mész? - A szemével követi a felálló lány mozdulatát, az arcán pedig őszinte riadalom árnyéka fut át. - Kérlek, csak tíz percet maradj még. Vagy ötöt. Csak mondd el, hogy hogy vagy. Vagy nem tudom. Csak maradj.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854974#post854974][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.22. 19:56[/b][/url]

Látszik, ahogy melegség költözik a szemeibe a mérhetetlen fájdalom mellett. Az arca átveszi ezt a megtört lágyságot, visszaereszkedik a székre.
- Rosszul. Nem vagy velem, egyedül ébredek egy rideg házban… Hiányzol. - Nemes egyszerűséggel ejti ki az utolsó szót, rájátszás nélkül, a puszta tényt. Most már annyi indirekt támasza sincs Will passzív személyében, mint eddig. Hiába nem volt részese a gyászuknak és tagad, amikor csak tud, és egy borzasztóan nehéz eset, mára az élete része. Kellemetlen és nehéz nélküle, csak hát… mi van, ha egy gyilkos után vágyakozik?
- Szeretném, ha már kint lennél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854975#post854975][b]William Martin Krise - 2022.10.22. 19:57[/b][/url]

Nem akar visszamenni. Ha Adél most feláll innen és távozik azon az ajtón, neki is mennie kell. A börtön mellőzi a hideg embertelenséget, amire a hely neve alapján számítana az ember, a cellák azonban puritánul berendezettek és ingerszegények. A napja kétharmadát kénytelen csak egyedül tölteni, az ideje maradék részében szabadon közlekedhet a közösségi tereken, ez azonban nem segít sokat: gyűlöli a bezártságot. A puszta tudata annak, hogy egy hegy mélyén vannak, elég hozzá, hogy hányingert kapjon.
Adél azonban visszaül. Ő az asztalon könyökölve az egymásra fektetett karjaira hajtja a fejét és onnan pillant fel a lányra. Egy pillanatra behunyja a szemét.
   -  Nézd a jó oldalát. Mindig azt szeretted volna, hogy hagyjam abba az ivást. - A szája szélére kesernyés, erőltetett mosoly rezzen. Felhunyorog a lányra. - Na meséld el, miről maradtam le Instán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854980#post854980][b]Vattai Júlia - 2022.10.22. 20:57[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Felállok és betolom magam után a széket.
- Azt hiszem azzal megvárunk téged, úgy az igazi. Addig lefoglaljuk máshogy egymást, hogy kitöltsük a hűvösséget amit hagytál - biccentek, elhúzva a számat. Mosolynak is lehetne mondani, de nincs mögötte mosolyhoz köthető érzelem.
- Ha eszedbe jut valami amit meg kellene tenni odakinn csak üzenj az ügyvéden keresztül - intek aztán elindulok kifelé. Nem hiszem, hogy bármi mást meg tudnánk beszélni, ennyi szem előtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855288#post855288][b]Dr. Nahowsky Aida - 2022.10.27. 19:57[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855349#post855349][b]Anastasia Strakhova - 2022.10.28. 18:56[/b][/url]

Hatvanhat. Ha babonás lennék, azt mondanám, hogy ördögtől való ez a szám. Így viszont csak örülök, hogy nem kell annyit lépcsőznöm vagy ügyetlenkednem a páternoszterrel. Valamiért sosem tudok időben be meg kilépni, ezért bezuhanni, vagy cseppet sem elegánsan kiugrani szoktam belőle. Igazán kecses, ahogy landolok, mint valami szőke parókás malac a jégen. De ez alkalommal ezt bizony megúsztam. Csak Anton hiányzik. Nagyon. Úgy belopta magát a szívembe és az ujjbegyeimbe és...és minden kis négyzetcentiméterembe, hogy már most azon vacillálok, hogy amikor visszaérek meglepem majd valamivel. Például egy órányi macska alakjában elvégzett simogatással. Mert ahogy arra rájöttem azt nagyon szereti. Meg valami szuvenír is kell, ha már alakul köztünk a szerelem. Ezekkel a nem éppen a konferencia komoly témájához méltó gondolatokkal van tele a fejem, amikor valaki megszólít. - Oh...Szia! - szökik a számra széles mosoly, ahogy felismerem a fiatal kolleginát. Felfedezőútrám nem is indulhat ennél jobban. Jaj én is, mert csak engem delegáltak és attól féltem senkivel nem tudok egy szót sem váltani, ami nem rúnázott műszívről vagy mágikus műtéti eljárásokról szól majd. Szóval te vagy a megmentőm! - lelkendezek nagy, kék szemeimben és hangomban is vidám örömmel. Tényleg unalmasnak ígérkezett ez a pár nap Anton nélkül, de most már kellemesnek látom az itt töltendő időt. - Huh várj, megnézzük. Azt tudom, hogy az ő előadásával egy időben lesz az amire én szeretnék beülni. Dr. Vaskovik úttörő a mugli sebészeti módszerek mágikusításában - mesélem, miközben kis táskámból előveszem a programfüzetet, aminek hátulján egy sematikus térkép van, mely jelöl bennünket és mikor mozgunk, a kis neves pöttyök velünk mozognak. Tiszta tekergők térképe, doktor special edition. Fölé hajolok a lapnak. - Hmmm..Szerimtem induljunk el egyenesen, arra,  aztán az első kereszt folyosónál tovább jobbra - mutatom ujjammal a javasolt útvonalat, hogy azután felnézzek és várjam a kedves nő válaszát. Remélem tudunk egymással majd az elkövetkező napokban még találkozni. Viszont addig is kihasználom az időt, míg a termekig sétálunk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855352#post855352][b]Hansági Tamás - 2022.10.28. 19:17[/b][/url]

Szereti a kihívásokat. Főleg ha azok kimozdítják a faforgács alól, ami már úgy érezte teljesen befedte. A vasútállomáson Asztrid, a mindig bánatos tekintetű pénztárosnő meg is lepődött, hogy egy ilyen útnak nekiáll. Két átszállás lesz benne, mert javítják a pályát. A manók ugyan gyorsan végzik a munkát, de pár napba beletelik így is, hogy a teljes szakaszon letegyék és megbűvöljék kopás gátló igézettel a sínpárokat. Addig a kérdéses szakaszon vonatpótló önjáró varázsbuszok viszik a mágusokat, állomástól állomásig. Hősünk fázós fejére sapkát, lábára turabakancsot húzott. Kabátja megbűvölt zsebébe tette tervezéshez és méretvételhez szükséges szerszámait és elindult a nagy útra. Titokzatos volt a felkérés, mely bagolyban érkezett. Fellelkesítettnek érezte magát a puszta gondolattól, hogy végre kamatoztathatja idegenben megszerzett szakértelmét. Mostanában kicsit elege lett az ágyak, konyhaszekrények és íróasztalok szentháromságából. Minden megbízás jó, de van ami egyben élvezetes is, és ebből jutott neki mostanában kevés. Leszállva a vonatról mélyet szusszan, megigazítja sapkáját, majd hatalmas lábai alá keudi gyűrni a métereket, hogy elérje a megbeszélt helyet. Nem igazán tudja kire számítson. Nincs aggódni valója. Amekkora és amilyen erős, ember legyen az a talpán, aki packázik vele. Valójában inkább tőle szoktak visszahőkölni. Na de egy famunkás nem lehet nyüzüge, nem igaz? A környék tetszetős, a rózsafa finom, nemes alapanyag. A település is ilyennek hat Tamás számára, ahogy bölcs tölgy módjára áll és vár szemlélődve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855368#post855368][b]Vattai Júlia - 2022.10.29. 00:32[/b][/url]

Willi-milli
Krise ház padlóján -
______________________________________________________

Nem vagyok igazán józan. Nem ittam sokat, de a por miatt nem is kell. A hideg csempén ülök, hátamat a konyhasziget oldalának támasztva. Lábaim között egy bontatlan, de megnyúzott üveg. Sokáig baszakodtam vele, mielőtt beadtam a derekamat és tárcsáztam a számot. Sohasem csináltam még ilyet. Viszont úgy éreztem ha most nem tudom kinyitni ezt a bort én menten szomjan fogok halni, úgyhogy élethalál kérdés lényegében a dolog. Kivárom türelmesen a bürokrácia minden lófaszát, és aztán mikor elvileg a férfihoz kerül először csak rekedt hangon kérdezek bele.
- Will?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855370#post855370][b]William Martin Krise - 2022.10.29. 00:59[/b][/url]

A napok porszürke egyhangúsággal telnek.
Adél látogatja őt, amikor arra engedélyt kap. Mármint valószínűleg - ő sosem kérdezett rá, hogy csak akkor jön-e be, amikor megengedik neki, vagy akkor, amikor eszébe jut és ezt úgy döntött, jobb is, ha nem tudja. Amennyire teheti, gondolatban távol tartja magát a kintiektől, akik a felségén kívül, nos, úgy tűnik, egyöntetűen elfeledkeztek róla.
Aztán a büntetésének fogalma sincs, hányadik napján, de bőven a második héten, szóltak neki: hívása van, szóval rángassa a seggét a szobába, hogy fogadhassa azt.
A közös helyiségből, ahol a két másik lakótársával megosztott celláján kívül tölthető idejében járkál, kíséret nélkül sétál végig a világos, mesterséges napfénytől csillogó folyosón. Jelenleg egy rendhagyó szürke zónában létezik: a korábbi érvényes büntetése erőszakmentessége nyomán megilletik bizonyos előjogok, úgy mint az idézőjeles szabadság és a kintiekkel való kapcsolattartás sűrűsége. Ha azonban véletlenül elítélik majd, ahogy erre figyelmeztették, az új vádak miatt ezeknek kénytelen lesz búcsút inteni. Ám addig anélkül, hogy őr kísérné, löki be a vendégfogadásra használt szobánál kisebb, de még mindig  tágas helyiség ajtaját (különben pedig mágikusan úgyis figyelemmel kísérik a bent lévők mozgását, szóval tényszerű jelenlétre nincs igazán szükség).
Leül az egyik asztal melletti székre és felemeli a rajta hagyott, vezeték nélküli telefont. Mert már nem ezerkilencszázkettőt írunk, másrészt pedig a mugli technológia valójában sokkal biztonságosabb, mintha megengednék a raboknak, hogy tűzön át kommunikáljanak. GSM hálózaton át meglehetősen nehézkes a szökés ugyanis.
   -  Igen? - szól bele, a rekedtes hangot azonban nem ismeri fel elsőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855371#post855371][b]Vattai Júlia - 2022.10.29. 01:07[/b][/url]

Willi-milli
Krise ház padlóján -
______________________________________________________

Will az, felismerem a hangját. A mélysötét depresszív ködben ez egy csodás, csilingelően világos fénypontocska lelkemnek, amitől cserepes ajkam mosolyszerű groteszk grimaszra rándul néhány pillanat erejéig.
- Hol a dugóhúzó? -sohasem voltunk abban a kapcsolatban, hogy felesleges köröket fussunk. Volt már, hogy köszönés helyett dugtunk. Szóval ez a beszélgetésindító igazából teljesen szokványosan paraszt és nem kiemelkedően tapló.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855372#post855372][b]William Martin Krise - 2022.10.29. 01:21[/b][/url]

   -  Júlia?
Összeráncolt homlokkal könyököl a kopottas fém asztalra. Így könnyebben megismeri őt, de nem a hangja, inkább a mondandója tartalma miatt. Tényleg nem szokták az idejüket pazarolni köszönéssel vagy fecsegéssel. Először rátérnek a lényegre, mindenki lenyugszik, majd utána lehet beszélgetni, ha még van egymáshoz kedvük.
   -  Mi? Azt hittem már meghaltál, leesték a térképről teljesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855373#post855373][b]Vattai Júlia - 2022.10.29. 01:27[/b][/url]

Willi-milli
Krise ház padlóján -
______________________________________________________

Bólintok. Júlia. Ja. Whatever.
- Oh. Szóval ezért fáj annyira kibaszottul a fejem - hiába a humorérzékem állapottól függetlenül mindig kiváló, meg amúgy tényleg fáj is. Bár nem egészen tudom mitől. A délelőtt kicsit homályba vész. Lehet, részegség utóhatása, lehet valahova beütöttem. Az üveggel is sokat szerencsétlenkedtem. Szinte biztos vagyok benne, hogy dél körül volt amikor megtaláltam a polcon a palackot.
- De különben tényleg halott leszek ha nem mondod el - teszem hozzá, visszakanyarodva a dugóhúzóhoz. Nem lehet annyira bunkó, hogy ha ő nem ihat én se ihatok, ugye? Hát kellett börtönbe mennie!? Ha itthon lenne ihatna velem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855374#post855374][b]William Martin Krise - 2022.10.29. 01:51[/b][/url]

Értetlenül és megrökönyödve neveti el magát. The audacity of this bitch. Júlia egyszer jött be hozzá még a legelején, a találkozás azonban meglehetősen fagyosra sikerült. Nem csoda, hisz egyikük sincs hozzászokva ahhoz, hogy józanul találkozzanak és anélkül, hogy egymáshoz érnének. A beszéd sosem vol az erősségük.
   -  Mi kell? Dugóhúzó? Felhívtál azért, hogy megkérdezd, hol van a dugóhúzó?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855375#post855375][b]Vattai Júlia - 2022.10.29. 02:04[/b][/url]

Willi-milli
Krise ház padlóján -
______________________________________________________

Will józan. Teljesen és totálisan józan és olybá tűnik Sir William Józan Krise roppant mód szereti fecsérelni az időt olyan megállapításokkal, amik evidensek.
- Igen. De nem az amelyikkel általában nyitjuk a bort, mert azt úgy egy órája kikúrtam az ablakon, hanem a tartalék. Van tartalék ugye? Alkoholista vagy, biztos van tartalékod - közben szórakozottan kocogtatom szabad kezemmel az üveget. Hűvös, ahogy minden más is idebenn. Az egész világ lehűlt, talán még a színek is, ahogy lenézek a padlóra, a csempe sem meleg cinkfehér hanem az a tipikusan kórházakat jellemző, gusztustalan titánfehér.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855405#post855405][b]Orbán S. Bíborka - 2022.10.30. 10:42[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855408#post855408][b]Marina Darik - 2022.10.30. 11:17[/b][/url]

#koncertezés
#menthetetlencrush
#ivanandtheparazol
#Borka

A világ valahogy teljesen megfordult. Hát ő ezt az estét nagyon nem így tervezte. Persze nem voltak tévképzetei, hogy majd Borka egyik pillanatról a másikra a karjai között köt ki, vagy egymásnak esnek a tér közepén, de azért közelebb akart kerülni hozzá, és nem a férfi ideáljaikat kibeszélve.
- Dávid? Jaaa a Lo Sientos Dávid? Neeeem. Ha már az a banda, akkor inkább Patrik. De ő sem teljesen - magyarázott Marina, teljesen szürreálisan érzékelve a szituációt. Mégis miért mondd ilyeneket? Nem utalgatnia kéne inkább Borkának? Vagy... ezek szerint a lány totál hetero? Igen, valószínűleg az.
Nagyott dobbant a szíve, ahogy megérezte a göndör kezét sajátján, de mielőtt teljesen kivirulhatott volna az arca, rájött, hogy ez nem feltétlenül szólt az ő személyének. Mindenesetre folytatta a hullámot, mert hát ő nem elrontója semmi jónak. Eldobta a Földre a poharát, és megragadta a mellette lévő kezét, és még hurrázott is egyet mellé. Csak hogy agyában még mindig össze-vissza száguldjanak a gondolatok. Hirtelen fordult Borkához.
- Azt hiszem félreértettél. Én nem a külső alapján ítélek. Mármint valamilyen szinten igen, de... tudod nekem teljesen mindegy, hogy kigyúrt, vagy vakond szerű, vagy fiú, vagy lány... - fejezte be a felsorolást, és természetesen pont abban a pillanatban tartott a zenében két másodpercnyi szünetet a banda, így Marina szinte azonnal behúzta a nyakát. Azért ekkora coming outra ő sem számított.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=855429#post855429][b]William Martin Krise - 2022.10.30. 18:44[/b][/url]

Őszinte értetlenséggel és összeráncolt homlokkal eltartja az arcától a telefont, majd visszaveszi azt. Az első gondolata az, hogy megbűvöltél az eszközt, mert az momentán abszolút kizárt, hogy két hét teljes adásszünetet követően Júlia felhívja és tartalék dugóhúzót követeljen rajta. Az egész túlságosan szürreális, már annyira, hogy...
   -  Te kurvára komolyan beszélsz most - nem kérdez, kijelent pár másodpercnyi hallgatás után. Hallja az elmaszatolt szavain, hogy nem józan, ez pedig pillanatok alatt felforralja a dühét.
   -  Kinek képzeled magad, mi? Eltűnsz, azt se kérdezed meg, hogy mi a fasz, aztán bebaszol és felhívsz ezzel? Néha igazán elmehetnél már a picsába, Júlia.