Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853330#post853330][b]Irina Szuvorova - 2022.09.26. 13:34[/b][/url]

Nem tudom, hogy jutottunk ide, erre a pontra. Nyilván, részeg voltam, meg ezek szerint nagyon magányos, aztán hajlamos voltam beadni a derekamat. Most pedig nem tudtam mást tenni, csak visszaemlékezni azokra a sokkal gondtalanabb napokra, mikor még úgy gondoltam, hogy szeret, meg hogy akár lehet is közös jövőnk. Még Viktor, meg a Szpecnaz előtt.
Láttam, hogy néz rám, tudtam, hogy megint valamin emészti magát, de azt nem, mi lehet az, ami pillanatnyilag bántja. A kérdést pedig nem tettem fel, csak hagytam ott lógni kettőnk közt a levegőben.
- Hát, sok szerencsét, barátom... - ingattam meg a fejemet halvány mosollyal. Sokkal könnyebben haragszom Bernárdra, mikor nincs itt mellettem, hogy emlékeztessen rá, mennyire tudtam szeretni. Az arcom akaratlanul is az érintése felé toltam, az ajkaim lágyan simultak az övére, a csókja szinte már nosztalgikus volt.
De nem bírta ki, hogy ne tegye tönkre az idillt. Éreztem, hogy a szavak beszivárognak a tudatomba, a vonásaimról pedig eltűnik minden lágyság, ahogy hallgatom. Akaratlanul is feljebb húztam magamon a takarót, a körmeim úgy mélyedtek az anyagba, mintha a bőre lenne, mintha azzal ki tudnám tépni a csalódást, ami hirtelen átsöpört rajtam.
- Értem. Nos... a világért sem szeretném, ha csalódást okoznál neki - a szavaimból szinte csöpögött a rosszindulat, felkeltem az ágyból, de csak azért, hogy minél több legyen köztünk a távolság. Egy ingerült mozdulattal rántottam magamra az első ruhát, ami a kezeim közé került. - Tűnj innen!
Neki háttal, halkan, de határozottan kérem rá, hogy lehetőleg most azonnal távozzon. Fogalmam sincs, ezt hogy gondolta, de szeretném megütni. Hogy lehettem ekkora hülye?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853341#post853341][b]Radetzky Bernárd - 2022.09.26. 15:24[/b][/url]

Mondhatom, gyönyörű látványt nyújtunk így, az ágy két oldalán, egymásnak háttal kapkodva a ruháinkat. Márhogy csak az egyikünk kapkod, őt viszont majd szétveti az ideg, úgy rángatja magára az első földrevetett göncöt. A jelenetet pedig a vállam fölött hátrasandítva, ráncoktól torz homlokkal nézem végig.
Aztán begombolom az ing utolsó gombját és a gallér alá igazítom a sötétbordó nyakkendőt.
- Azelőtt ismertem meg, mielőtt mi újra találkoztunk - mondom, csak hogy tisztázzam a helyzetet, és látható, hogy cseppet sem érdekel a viselkedése; ellenkezzen csak vagy legyen sértődött... tőlem aztán egészen nyugodtan, én a magam részéről köszönöm, jól érzem magam az általános komfortzónán kívül eső kellemetlen helyzetekben is, a szpecnaz óta meg még ráadásul nem is sokszor szoktam úgy tenni, ahogy arra kérnek.
Teljes testemmel Irina felé fordulok, és komótos mozdulatokkal belebújok az öltönyzakóba.
- És ha már ilyen szépen kérded - folytatom a tükör elé lépve. Az üveghez egészen közel hajolok, ujjaimat rutinosan simítom a hajamba. - A vele való kapcsolatom csakis tőled függ. Azért hoztam fel, mert nem a hátad mögött akartam félremenni. Négyszer találkoztunk - ismétlem meg, miközben hátat fordítok a tükörnek, és ha ő nem is néz rám, én akkor is az arcát figyelem. - Szerintem házasodni sem én fogok. Gondolkodj el ezen egy kicsit, aztán majd beszélünk.
Megértem az érzéseit, de ő is értse meg, hogy tegnap este valahogy nem a gyermekcipőben járó párrandevús kapcsolatomon járt az eszem, és ha már itt tartunk, sem őt, sem a másikat nem csaltam meg. Az ő ujjáról viszont leesett a gyűrű, ezt nem árt észben tartani.

A bejárati ajtó hangosan csukódik be mögöttem, és Irina talán még hallja, ahogy a cipőm visszhangot ver a kőlépcsőkön.

// Találkozunk a következőben, kiscicám //

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853614#post853614][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.01. 05:02[/b][/url]

- Meg sem lep. - Határozottan elismerés hallatszik ki a hangjából, nem gúny vagy szarkazmus. Seth rendkívül okos, ez a gyanú már a mágikus szemüveg láttán is feléledt benne. Az, hogy az iskola gondnoka szűkszavú és nem veri nagy dobra zsenialitását, csak még érdekesebbé és értékelendővé teszi. Tagadhatatlanul mai napig fúrja az oldalát a kíváncsiság sok, Seth-hez köthető közéleti részlet kapcsán, de úgy gondolja, elért a közepesen erős barátságuk egy olyan szintet, ahol mindezt félreteheti, és nem szükséges információt gyűjtenie róla a saját védelme érdekében, hogy később felhasználhassa szükség esetén. Valószínűleg nem is volna olyan könnyű ilyen jellegű kényes infókat beszereznie.
A pici képe teljesen eltereli a gondolatait egy igen érzelgős, számára roppant kedves irányba. Sokszor eljátszott a vízióval, milyen lesz, ha végre a karjaiban tarthatja a kisfiát. Megszűnik az állandó magány, a mellőzöttség érzete, hiszen ő lesz Noah világának közepe. Ő és Will, igen, a férjével hajlandó megosztani valamennyire ezt a pozíciót, de tudja jól, az anyáknak mindig különleges hely jut a gyermekük szívében vagy így, vagy úgy. Végre lesz valaki, akivel összekötheti az életét még hosszú-hosszú éveken keresztül, és ez nem jelent majd problémát, szájhúzást, veszekedéseket. Tesz majd érte, hogy Noah számára fontos legyen.
Egy 'Köszönöm'-mel társítva elfogadja a papírzsebkendőt és diszkréten megtörölgeti a szemét vele- a vízálló sminknek hála nem fenyegeti az a veszély, hogy pandává váljon.
Természetesen a gömböt továbbra is úgy fogja, mint egy igazi kincset, úgy hogy Agathának van elég helye hozzáférni, de a kedves anyuka nem szeretne még megválni a csöpp fiát bemutató mágikus eszköztől.
- Érthető, elég régóta küszködök ezzel a problémával. - Csendes, tárgyilagos megjegyzés. Sajnos nagyjából a második trimszter elejétől szinte ágyhoz kötött betegként kellett viselje magát, nem igazán tudtak vele mit kezdeni és úgy tűnik, ez csak rosszabbá vált a hetek halatt. Nagyban kárpótolja most a sok üres óráért a pici, de annál erősebb és ütemesebb dobogás a gömbön kivetítve, ami sejtése szerint Noah lüktető szíve.
- Hmmm... szereti, amikor játszok vele. - Elgondolkodóan pillant le a vígan domborodó hasára, de aztán úgy dönt, egyszerűbb ezt megmutatnia. A gömböt végül visszaadja Agathának, aztán belekezd egy gyerekmondókába, közben pedig úgy tesz, mintha az ujjaival sétálna a hasa alsó felén.
- Ez meglátta, - lép egyet - ez pedig elkapta. Ez hazavitte, - újabb lépés - ez megfőzte, - még egy utolsó lépés - és a legkisebb mind megette! - A végén úgy tesz, mintha megcsiklandozná a hasát. Noah erre végig szokott gyalogolni a tenyere alatt, ha ébren van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853867#post853867][b]William Martin Krise - 2022.10.04. 22:08[/b][/url]

Mélyen hümment egyet, felemeli a karját, benyúl a párna alá, majd az ágy támlája és a matrac közül kirántja az odaszorult plüssnyulat, ami eddig a tarkóját nyomta. A feje fölé emeli, végül Júlia feje fölött elhajítja a szoba közepe felé, ahol nem sokkal korábban egy lemeztelenített Barbie baba is ugyanilyen sorsra jutott. Egy szusszanással ereszkedik vissza a virágos, amolyan tipikusan szocialista párnahuzatra.
   -  ... szóval csak ül a kádban, vagy a kanapén, vagy a földön és nem csinál semmit. Oké, hogy még csak másfél hét telt csak el, de csak alszik. Nem tudom, hogy ez normális-e.
Vannak, akik cigarettáért nyúlnak szex után, vannak, akik csak szemérmesen elsietnek zuhanyozni. Ő az asszonyról panaszkodik. Ez pedig legalább annyira végtelenül romantikus, mint az, hogy az elmúlt negyed órában a falon függő tinivámpírt bámulta Júlia gyerekkori szobájában. Nem tudja, mi zökkentette ki jobban, ez vagy az unikornisos ágynemű, és őszintén csodálkozik rajta - és talán aggasztó is lehet -, hogy nem lankadt le tőlük. Ez azonban már a múlt problémája, azóta lehiggadt, az agya is kitisztult, a soron következő természetes napirendi pontjuk pedig, hogy beszélni kezdenek. Általában teljesen mindegy, hogy miről.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853874#post853874][b]Vattai Júlia - 2022.10.04. 23:13[/b][/url]

Will|
| 3/6 |
______________________________________________________

Fekszem az ágyban totál meztelenül és a plafont böngészem. Az a kis repedés öregebb mint én. Mióta az eszemet tudom ott van és lényegében minden más is ami a szoba berendezését illeti. Tizennégy éves voltam amikor elmentem és azóta itt semmi nem lett változtatva. Én nem aludtam itt anyám haláláig, az anyát ápoló nő meg néhanap áthúzta az ágyneműt azt csók a családnak. Így a régi emlékek beágyazódtak a tárgyakba, szagként ott lebegnek a fejünk felett és mumusként várják, hogy elkapják lábunkat az ágy alatt.
Szusszanva fordulok oldalra, hogy a lerúgott unikornisos takarót felvegyem a földről amikor megpillantok félig az ágy alól kikandikálva egy terhességi tesztet. Oh, hát ez az első együttlétem után vettem. Egy házibuliban volt, akkor lehettem másodjára vagy harmadjára részeg és egy vadidegen fürdőkádban csináltuk tök szárazon. Elvigyorodom az emlékre. A tizenhárom éves énem elég laza volt.
Aztán visszahúzom a takarót az ágyra és közben elgondolkodom Will kérdésén.
- A gyász elég komoly dolog, másodjára veszítette el a gyerekét, nyilván kivan - vonom meg a vállamat gondosan betakarva a lábamat, meg dobok egy kicsit a férfi lábára is hátha fázik.
- Kár, hogy nem akar táncolgatni velünk vagy ilyesmi, sohasem voltunk még hármasban sehol - sóhajtok fel hátradőlve újfent a repedést keresve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853923#post853923][b]William Martin Krise - 2022.10.06. 20:16[/b][/url]

Júlia megmozdul, hogy összeszedje a takarót, amitől oly' gálánsan korábban megszabadult egy mi a faszom ez a kurvaisten de tényleg kíséretében, ő pedig feljebb húzza magát a mintás párnákon.
   -  Rendben, de az előző után kvázi semmi baja sem volt. Ott szottyonkodott vagy egy vagy két napig, utána pedig ismét akkora volt a pofája, mintha semmi sem történt volna. Szóval nem nagyon értem, hogy ez most miért más.
Ha belegondolja, tudná. De nem gondol bele. Feljebb húzza a takarócsücsköt magán, nem azért, mert fázik, hanem, hogy maradéktalanul kiélvezhesse az unikornisos design-t.
   -  Tényleg nem. Pedig... - elgondolkodva ő is felpillant a plafonra, beharapja az alsó ajkát, szusszan egyet. Majd hirtelen a lány felé fordul - Ide figyelj, Júlia. Formabontó ötlet. Mi lenne, ha elvinnénk valahová?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853970#post853970][b]Vattai Júlia - 2022.10.07. 20:48[/b][/url]

Will|
| 3/6 |
______________________________________________________

A felvetésre csak megvonom a vállamat. Ehhez túl részeg vagyok már, hogy azon agyaljak mi volt akkor, meg mi volt most. Helyette csak a takarót igazgatom.
- Te már túltetted magad rajta akkor? - vonom össze a szemöldökömet, miközben egy foltot nézegetek a takarón. Valószínűleg Willnek sikerült beledobnia a temperába, amit idefelé jövet rúgott fel valamelyikünk. Mindegy, amúgy is ki kéne már dobni ezt a sok szart.
A hirtelen odafordulásra én is oda pillantok. A formabontó ötlet után féltem, hogy már megint valami hülye, szokatlan dugós pózt vagy helyszínt talált ki, de végül egészen értelmes dolgot nyög ki.
- Mint egy hármas randi? - ülök fel lelkesen ezzel a gondosan terített unikornisos szar orra jól beredőződik. Ilyen képpel már horrorfilmekbe is könnyen becastingolhatnák ezt a dogot.
- Vigyük el egy hármas randiraa! Igen! Szépen kisminkeljük és felöltöztetjük és és megcsinálom a haját is! - totálisan felhipeolva kezdem el sorolni a dolgokat, míg fel nem tűnik, hogy a gyomrom úgy felkavarodott, hogy menten odaokádok.
- Várj, kell egy wc szünet - nem baj, legalább hopponálás közbe kevesebb lesz az esély a rókára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853974#post853974][b]Vattai Júlia - 2022.10.07. 21:07[/b][/url]

Leila
Feketében| Goodbye Mommy
______________________________________________________

Ahogy ott állok anyáék hálójában és azt bámulom, hogyan dobálja Leila ki egyenként azokat a nyomorult göncöket elfog a vigyorgás. Ez annyira rossznak tűnik, hogy komisz kölyöknek érzem magam tőle. Csatlakoznék hozzá, hogy az összes polcról, minden porral és molylepke tetemmel együtt kiröppentsük a ruhákat a padlóra, mikor tekintetem az íróasztalra siklik.
Ez már sokkal rémisztőbb. Anyám cuccaival szórakozni egy dolog, apáméval egészen más.
Leila sokkal bátrabb, ő képes hozzáérni a fogantyúhoz. Reszketeg ámulattal nézem a nekifeszült próbálkozást. Nemsemmi lány. Igazi erős nő. Csillog a tekintetem, ahogy néhány könnycsepp legördül arcomon. Ezt az utolsó előtt pillanatba értetlenül törlöm le immár államról. Mi a fasz? Ezt most miért.
A kérdés zökkent ki.
- Mi? Oh. Ne, várj a pálcám - elkezdem keresni, a zsebeimben, az övemnél, aztán a hajamba. Egy nyúzott kontyot tart épp össze, így amint kihúzom a gubancos fészek a pofámba zuhan. Puffogok kicsit, hátra vetve a loboncot.
- Alohomora! - és a nyomorult, töketlen mugli zár azonnal kattan.
- Ezek papírok? - még mindig nem merek hozzáérni, így csak úgy odahajolva belelesek a résnyire nyílt lyukon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853989#post853989][b]William Martin Krise - 2022.10.08. 15:51[/b][/url]

Ez azon ritka délutánoknak az egyike, amikor egyelőre józanabb, mint a lány. Stratégiai okokból természetesen. Ha bármit akarnak kezdeni egymással, először csak némi felületes alapozás után gyorsan túl kell esnie rajta, és csak akkor kezdheti el a szórakozást igazán. Tehát most szinte bosszantóan - de azért nem teljesen - tiszta.
   -  Gondolom - ad egy óvatosan hárító választ arra vonatkozóan, feldolgozta-e a történteket. Mindenek előtt: nincs mit feldolgozni, de ha így lenne, akkor sem akar időt hagyni magának rá, hogy gondolkodjon ezen. Ha elkezdenek gyülekezni a felhők a feje fölött, azonnal gyors figyelemelterelésbe fog inkább.
Olyanba, mint a mostani, fenomenális ötlete. Tényleg vállon veregethetné már valaki ezért, ahogy pedig Júlia felül, kicsi reménykedik benne, hogy a lány meg is teszi majd. Helyette azonban csak helyesel, csacsog és hadar. Adorable.
   -  Ja. Oké - hagyja rá és kvázi engedélyt ad arra, hogy a lány kimenjen vécére, utána pedig ismét a hátára fordul. Ha Júlia ott marad, akkor normál hangerővel, ha felpattan és elsiet, akkor fennhangon folytatja: - Fasza, akkor te összekaparod, én kitalálom, hova menjünk. Leitatjuk és máris jobban lesz. Tudod mit, Júlia? Kibaszott pszichológiai zsenik vagyunk. Azok ám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853998#post853998][b]Seth Gareth Selwyn - 2022.10.08. 22:48[/b][/url]

Agatha épp csak szemöldökét emeli meg egy cinkos félmosollyal, elvégre melyik gyógyító ne kapna az alkalmon, ha a családjában ingyen dolgoztathatna egy varázsalkotót? Bár ebben az esetben elég elejteni vagy meggondolatlanul panaszkodni valamire és fenyeget, hogy Seth legközelebb már az áhított tárggyal állít be. Oh well. Adél - és előtte sokan mások - örömét, őszinte csodálatát látva mindig hálával, büszkeséggel gondol rá. Kár, hogy nem láthatja ezeket a reakciókat...

A vizsgálat menete lassú, de ehhez kell ennyi idő, a mágia sem mindenható. Egy kis mosoly fut át arcán a mondóka hallatán, s némán aprókat bólint, jelezve, hogy megvan a várt mocorgás; a szeme azonban a számokat figyeli. A feszült összpontosítás arra utal, talán valamiféle számításokat vagy besorolást végez, amihez átmenetileg maradéktalanul a babára kell fókuszálnia. Végül visszaadja a gömböt a kismamának, hogy egy ív papírt vehessen elő, s pálcája hegyével átmásolja a számokat erre. Még egyszer átnézi, rögzíti a számításokat, majd teljes komolysággal Adél felé fordul.*
- Most vegyél egy nagy levegőt, lassan fújd ki és figyelj rám! Ismertetem a helyzetet és a javasolt lépéseket,-* kéri, amint félreteszi a sztetoszkópot. A kisugárzása nyugodt, magabiztos, ám végképp nem szenvtelen - biztosan nem először és nem utoljára közöl rossz vagy ijesztő híreket, de egész jelenléte azt sugallja, meg lehet oldani.
- Noah ebben a pillanatban a határán van annak, ahol biztonságosan a világra jöhet természetes úton. Alultáplált és le van gyengülve, amint valamelyest tudunk javítani, de csak rövid távon. Néhány napra manatapaszt kaphat, ami mágiával hozzátáplálna,-* vezeti fel az első problémát, amivel szembe kell nézniük. Ha úgy látja, szükséges, egyik kezét Adélnak nyújtja, hogy megszoríthassa.* - Ennek a letelte után lenne ideális beindítani a szülést. A vájúdás során végig figyeljük az életjeleit, mert ha a placenta maradéka leválik, akkor elveszíti a levegőellátását. Ebben az esetben azonnali császármetszés szükséges. Volt már szülési terved?-* kérdezi, mert ehhez több ember kell majd, hogy megfelelő mennyiségű figyelem és kéz legyen jelen. Ha van kiszemelt bába vagy szülész, akkor tájékoztatni kell őket; ha nincs, felajánlkozhat ő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854389#post854389][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.16. 19:32[/b][/url]

Júlia
- Will előzetesbe vétele utáni hajnalon, egyelőre telefonon -

A bogolyfalvi ház nappalijának padlóján ül, és zokog. Nemrég kapta az anyjától a hívást, és teljesen kiborult tőle. Magda hangja tárgyilagos, de együttérző volt: közölte, hogy Willt az este előzetesbe vették a Noah toxikológiája kapcsán felmerült kérdések miatt. Azt is felajánlotta, hogy a lányával tölti az éjszakát, ha ez megnyugtatja, vagy jöjjön hozzájuk haza Hévízre. Egyiket sem akarta, rácsapta a telefont Magdára, és keservesen elkezdett sírni. Aztán ez néha abbamaradt, aztán újraindult, majd megint lecsillapodott.
Most megint egy ilyen zokogási hullám keríti hatalmába, miközben Júlia számát tárcsázza bele sem gondolva az időpontba, és ha a lány felveszi a készüléket, hallhatja a szaggatott, fuldokló sírást a vonal túlvégén, de semmi köszönést, semmi reakciót, mert azt se realizálja, hogy felvették neki a telefont, ha ez megtörtént.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854392#post854392][b]Vattai Júlia - 2022.10.16. 19:59[/b][/url]

Adél
Rózsafa, éjek évadján| 1/6
______________________________________________________

A kanapén fekszek, órák óta mély álomban. A por amit még kora este vettem be totálisan kiütött. Ritkán hat ennyire intenzíven. Nem tudom pontosan mi idézi elő, talán az üres gyomor volt a ludas ami miatt így könnyebben szívódott fel. Akármi is okozta, a csörgésekre először meg se moccanok. Csak úgy a harmadik- negyedik irritáló csipogásra kapok fejemhez, hogy megdörzsöljem arcomat. Egy adag hajat is belekenve. Még pár csörgés és elér az agyamig az információ, aztán lassan dekódolja. Egy telefon csörög. Valahol alattam a remegésből kiindulva.
- Mi a fasz... - motyogom magam alá nyúlva. Addig tapogatózom ujjaimmal, amíg meg nem érintem. Onnan már egész könnyen kihúzom és megtalálva a kis zöld telefont a képernyőn fel is veszem.
- Háló?... - semmi beszéd, egyedül a zokogás. Mi van? Értetlenül hallgatom egy darabig. A szoba sötétbe borult, a félig behúzott függöny mögül az utcai lámpák sárga fénye világít be. Minden mozdulatlan és dermedt. Mintha az idő is megállt volna, és én is belefagynék vele együtt. Csak a zokogás állandó és létező.
- K-ki sír? Leila? - töröm meg a rám telepedett csendet rekedt, bizonytalan hangomon. Miért hívna Leila? Sohasem hívott még. Más barátnőm viszont nemigen akad aki pont engem hívna ha baj van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854393#post854393][b]Adele Nadia Krise - 2022.10.16. 20:09[/b][/url]

Az agya nemes egyszerűséggel ignorál olyan fontos dolgokat, mint a köszönés, vagy a neve elhabogása. A helyzethez képest, és főleg a beleszóló hang hatására végre kontroll alá vonja a gondolatait annyira, hogy meg tudjon szólalni, és kibökje válogatás nélkül az első gondolatokat.
- N-Nem... Bevitték... Bevitték Willt, Júlia... Én nem... Ő soha... Nem tudom, hogy mit csináljak... - Hallatszik, ahogy szaggatott a légzése, vegyesen sírós és zihálós hangok ömlenek át kilométerekkel arrébb a mobiltelefon hangszórójából. És pár másodperc múlva a pillanatnyi csillapodás után újból zokogni kezd a vonal túlvégén.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854395#post854395][b]Vattai Júlia - 2022.10.16. 20:40[/b][/url]

Adél
Rózsafa, éjek évadján| 1/6
______________________________________________________

A zokogó végre kinyög pár szót, de alig érthetően. Mégis amint elhangzik a név, már talpon vagyok. Will. Willt bevitték.
- Otthonról hívsz Adél? - kérdezek rá azonnal, közben épp átesek az asztalon.
- Figyelj kislány, nem lesz semmi baj, mindjárt ott vagyok - próbálok olyan hangot megütni ami nyugtató, de ebben a szituációban nem nagyon megy, felrángatok egy farmernadrágot és egy pulcsit, aztán zokniban, kócos hajjal már rohanok is a kandallóhoz, remélve, hogy addigra megerősíti hol van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854461#post854461][b]Borbély A. Leila - 2022.10.17. 23:55[/b][/url]

Mugli vagyok, bár van varázserőm. Minden porcikám ezt üzeni a világ összes varázslójának. Pedig igazából az is lehet, hogy aranyvérű vagyok. Vagy egy mocskos fattyú. Csináltatnék én tesztet, hogy megtaláljam a szüleim, de aztán mi a fasznak? Hogy újra a képembe mondják, hogy nem kellek? Nem kösz. Így marad az édes tudatlanság, hogy talán aranyvérű vagyok. És közben mégis mugli.
Ahogy Júlia végre feloldja a zárat, a kérdését követően azonnal szorul rá markom újra a fiókgombra, hogy nagyot rántsak rajta kifelé. Kicsit szorul, és jó régi, mint az összes szar ebben a szobában. Ahogy körbenézek, inkább kéne baltával nekiesni az egésznek, mint puszta kézzel. - Ja, azok - válaszoltam teljesen érdektelenül. A szőke arcát elnézve valami nagyobbra számítottam. Minimum egy halott ember kezére. - Héj, Júlia. Add a kezed - nyújtottam a sajátom, és ha belerakta az övét, kérdés nélkül csesztem bele egy maroknyit a papírokból. - Ez a te házad. Nem tudom mit csinált veled ez a fasz, hogy még most is félsz egy asztaltól, de vigasztaljon a tudat, hogy ő előbb került a föld alá. Túlélted őt. Bekaphatja - vontam meg a vállamat egyszerűen. Talán kicsit megértőbb lennék. Támogatóbb, ha nem lenne bennem a pirula. De így, szimplán csak megeredt a nyelvem, mint a Niagara-vízesés. Minden további szó nélkül távoztam a szobából, hogy a konyhából hozzak egy nyújtófát, és azzal együtt, diadalittas mosollyal álljak meg Júlia előtt. - És most, ideje mugli módon kitöltened a dühödet - vettem el a pálcát, hogy a helyébe rakjam az új eszközt, majd szemeimmel az asztal felé biccentettem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854719#post854719][b]Vattai Júlia - 2022.10.19. 21:04[/b][/url]

Leila
Feketében| Goodbye Mommy
______________________________________________________

Kíváncsi vagyok milyen lapok azok. Valószínűleg a legtöbb csak egyszerű a hivatalból származó érdektelen hülyeségek voltak. Mégis azzal, hogy elzárta őket a világ elől érdekessé tette.
- A kezem? - azért odanyújtom neki. Viszont ahogy odahúzza a páni félelem tör rám. Apám cuccához érek. Rémült macska módjára kikerekedett szemekkel meredek az ujjaim alatti papírokra.
A kis monológja akár még biztató is lehetett volna, ha nem jut eszembe azonnal, hogy nem tudom, meghalt-e. Amikor elment, akkor még határozottan élt. Azóta eltelt nyolc év. Bármi történhetett vele, de megeshet, hogy semmi halálos.
Valahogy alig érzékelem, hogy elment, a beszariság még mindig éppen totálisan lefoglal. Kell pár pillanat, hogy végül elvegyem a kezemet és megbizonyosodjak róla, nem történt vele semmi rossz. Apám se termett itt, hogy nyakon vágjon, ezt egész jól Megúsztam.
A sodrófa meglep. Az még inkább, hogy nem rétest akar nyújtani vele. Na jó, az annyira nem, sohasem tudnám elképzelni, hogy rétest nyújt vele. Nagyot nyelek.
- Biztos jó ötlet ez? - ráncolom a homlokomat. Bá végül is nem történt az előbb se semmi rossz. Talán, talán megtehetem. Amúgy is ócska darab. Gyengéden megkoppintom a felületét behúzva a nyakamat. Semmi ellenállás.
- Na jó, csináljunk belőle gyújtóst - vigyorodom el és esek neki, a pirula okozta óriási lelkesedéssel. A pizza várhat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854829#post854829][b]Vattai Júlia - 2022.10.20. 23:29[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Sohasem voltam még börtönben, bár több okom lenne idebenn ülni mint Willnek, ironikus, hogy mégis látogatóként lépem át a küszöbét.  Hidegvér és nyugalom jellemez, bár tényleg elfog a kényszer, hogy átnyálazni mindent meg alaposabban végignézzek, kérdezgessek, ez mire jó, az hogy működik, de csak elküldenének a picsába, mint Várnaiék. Ráadásul Willt se kéne megváratni mellékesen.
Előbb érkezek, mint ő. Így helyet foglalok és felmérem a termet. Valahogy a mugli filmeken cseperedve egészen másra számítottam. Sötétség, rácsok, szar szag. Ez meg itt egy tök kulturált terem, sok paddal és székkel. Csak az elcseszett sárga kezeslábasok rondítanak a képbe.
Nem telik el öt perc Will bejön. Halvány mosoly jelenik meg ajkamon, ki gondolta volna, hogy ez a nyomi a végén hiányozni fog.
-Szarul festesz Krise - jegyzem meg lágy hangon - Ez a sárga határozottan nem a te színed.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854831#post854831][b]William Martin Krise - 2022.10.20. 23:30[/b][/url]

Az ötödik nap reggelére tudatosult benne, hogy lehet, évekig nem láthatja a napfényt.
Az első hetvenkét óra szürreális álomként telt el: a letartóztatás, az ügyvéd látogatása a parancsnokságon, a kérdések, papírok, az átszállítás, a regisztráció, a civil ruhái és személyes tárgyai leadása olyan gyors egymásutánban követték egymást, hogy ideje sem volt tényleg, őszintén felfogni, mi történik vele. Az egész lehet, nem is több, mint egy beteg vicc, vagy egy aberrált módja annak, hogy Adél megleckéztesse őt a hűtlensége miatt. Ha pedig valódi is, majd az ügyvédje elintézi és ez az egész nem lesz több kellemetlen intermezzónál… igaz?
Aztán eljött a negyedik reggel, ő pedig ugyanabban a cellában ébredt fel, ugyanazt a plafont bámulva. A felismerés pedig eddig ismeretlen, bénító súllyal tört rá.
Ha most vizsgálatot indítanak és bűnösnek találják, bármi adminisztrációs résen át, nem csak a büntetése maradék öt évét kell leülnie majd, hanem ki tudja még, mennyit. Mi történik, ha az ügyvéd is csak felteszi a kezét és jövő héten azzal jön be hozzá, hogy nem tud segíteni? A gondolattól nyomban elkapta a rosszullét. Sosem volt klausztrofóbiás, de a gondolattól, hogy talán élete végégig is egy hegy gyomrában maradhat, évek óta először pánikrohama támadt.

Lehajtott fejjel lép be az ajtón a most csöndes, csak halk beszélgetéstől zúgó terembe. Az asztalhoz kísérik, ő szótlanul ül le és csak akkor pillant fel a lányra, amikor az őt kísérő, különben barátságos és professzionális őr magukra hagyta őket. A szeme szokatlanul üres, az ajka azonban félmosolyra húzódik.
   -  Embert kellett volna ölnöm, akkor pirosat kapnék. Majd legközelebb jobban igyekszem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854833#post854833][b]Vattai Júlia - 2022.10.20. 23:35[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Halkan felnevetek. Legalább a humora még a régi szar. Azután elkomorodik arcom.
- Figyelj Will, én most nem a hitvesi látogatás miatt vagyok itt vagy bármi hasonló szentimentális szar miatt, - szögezem le, közben óvatosan jobbra nézek aztán balra. -csak azt akarom mondani, hogy a letartóztatásod utáni estén a házban elég nagy buli volt, vágod nem?
Nem igazán figyelnek minket az őrök kigúvadt szemekkel és hallócsövekkel mégis butaság lenne csak úgy kimondani. Remélem, hogy az előző utalás után a virágnyelven közölt infomációk könnyen kódolhatóak lesznek.
- Amikor jött a két kertész, hogy megnézzék a hátsó kertet, a levélgereblyézés előtt felszedtem néhány különlegesebb levelet - közlöm vele, nagyon remélve, hogy levágja a szituációt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854835#post854835][b]William Martin Krise - 2022.10.20. 23:37[/b][/url]

Ő nem követi a lány nevetését, csak oldalra biccentett fejjel figyeli őt. Annyi mondanivalója lenne, többek közt bizonygatni, hogy ő semmit sem csinált, megkérdezni, hogy van Adél és megbizonyosodni róla, hogy Júlia hisz neki. Mégsem tud hozzákezdeni egyikhez sem, mivel a lány gyorsan körbenéz és a hangját lehalkítva beszélni kezd.
Kételkedőn összeráncolja a homlokát, az asztal fölött közelebb hajol, hogy hallja, mit mond, de még úgy, hogy a biztonsági távolságon kívül maradjon, így ne szenvedjen áramütést. Mégis, az első gondolata az, hogy bizonyára aneurizmát kapott, ugyanis…
   -  Mit zagyválsz mégis? Buli? Mi a faszomat beszélsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854836#post854836][b]Vattai Júlia - 2022.10.20. 23:38[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Gondolhattam volna igazán, hogy nem lesz könnyű dolgom. Összepréseltem a számat, csak, hogy megelőzzek egy látványos sóhajt.
- Aznap volt egy házibuli, igazi házat feje tetejére állító buli, szinte mondhatni úgy is hivatalos volt a fergetegessége - minden szót lassan mondok el, kihangsúlyozva a sok ház szót, meg a hivatalosat is, remélve, hogy így már csak leesik neki, miről pofázott az a nyomorult ügyvédje.
- A kertben voltak levelek. Csontfehér és hamufekete levelek. Érted? - reménykedem benne, hogy leesik neki. A Csontok, a hamvak már így is aggasztóan konkrét utalások voltak. Ajkamba haraptam és úgy néztem a férfit mint akitól a megváltást várom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854837#post854837][b]William Martin Krise - 2022.10.20. 23:38[/b][/url]

Lehet, hogy Júlia részeg vagy megint be van tépve. Van képe hozzá, hogy odakinn bulizzon majd bekészülve meglátogassa őt? Mondjuk nem néz ki úgy, mint aki porozott. Olyankor általában hadar, nevetgél, ostobaságokról magyaráz neki, most azonban egy tanárnő szigorával hangsúlyozza a szavait.
A két szemöldöke között függőleges ránc gyűrődik, cseppet elnyitja a száját.
És ekkor megrázza a felismerés. Júlia nem csavarodott be.
   -  Hova…? Te mit…? - Elpillant az őrök felé, a hangját egészen lehalkítva hajol közelebb. A bőrén érzi a manafal fenyegető zizzenését, ami jelzi neki: eddig és ne tovább. - Szabadulj meg tőle. Mindtől. Júlia, ez nem vicc. És bármit is láttál, felejtsd el. Rendben?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854838#post854838][b]Vattai Júlia - 2022.10.20. 23:54[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Megint nem veszi a lapot. Látom az értetlen fején, hogy odabenn totális kékhalált kapott. Már a következő magyarázaton gondolkodok, mikor előre hajol. Na most vagy le fog baszni, hogy nélküle buliztunk vagy megfejtette a gazos nyelvet.
bármit is láttál, felejtsd el. Ezt valószínűleg ő sem gondolhatja komolyan, hogy megteszem. De azét felemelem a kezemet és megmutatom neki.
- Attól fogsz esetleg igent hallani akin rajta az a nyomorult gyűrű. Én a másik nő vagyok - emlékeztetem, flegmán felvont szemöldökkel.
- Egy német tulipánfa az előkertbe? Kész csoda, hogy nem volt kivilágítva. Mi a faszért volt egyáltalán a kertedben olyan? - mert a többi még csak-csak. Még esetleg, bár a koponyák sem az esetleg tartományba vannak. Viszont az a dokumentum, azokkal a képekkel.
- Ilyesmivel szórakozol szabadidődben? Ilyesmire tanított a nagyapád? - még most sem tudom, hogy bűnös vagy ártatlan. Adéllal ellentétben én tényleg nem tudom eldönteni. Mindkettőt kinézném Willből. Mindkettőre képes lenne jó indokkal. Ölni és élni hagyni is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854840#post854840][b]William Martin Krise - 2022.10.21. 00:08[/b][/url]

A gondolatai azonnal meglódulnak - mit talált a lány és egyáltalán, hogyan? Tudja, hogy az aurorok még aznap este megjelentek az otthonában, hogy őt Várnai letartóztatta, a jegyzőkönyvet is látta, azonban nem nézte tételesen végig. Hol talált a lány időt és rést rá, hogy bemenjen a szobába és kihozzon bármit? Különben pedig: miért?
Az ujjai egymás után dobolnak az asztalon maga előtt. Farkasszemet néz a lánnyal, csak egy pillanatra emeli a tekintetét a felemelt kezére. Az állkapcsa megfeszül és láthatóan a fellobbant indulattal nehezen állja meg, hogy ne vágjon vissza. Ha nem ugyanebben a helyzetben, ennek a. nyomorult asztalnak a két oldalán ülnének, valószínűleg most állna fel. Így azonban csak ugyanazon a fojtott hangon válaszol:
   -  Megmondtam: szabadulj meg tőle. Kutatáshoz lettek volna felhasználva, de nem lettek. Nem csináltam velük semmit. Ahhoz pedig, hogy Noah-val mi történt semmi közük sincs. Te komolyan elhiszed, hogy bántottam volna a fiam? Vagy Adélt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854910#post854910][b]Vattai Júlia - 2022.10.21. 22:24[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Felvonom a szemöldökömet. Kutatásokhoz akarta felhasználni? Vagyis megismételni? Tovább tanulmányozni az elgennyesedett sebű csemetéket? Az arcomon is látszik ahogy elsápadok, miközben fejben egészen csúnya vonalat vesz fel a magyarázat.
Aztán megnyalom ajkam szélét és megrázom a fejemet. Ez most nem annak a helye Júlia. A látogatás ideje véges.
-Nem játszottál el a gondolattal? - kérdezek a válasz helyett vissza, majd mielőtt, válaszolna megállítom a kezemmel - de az nem most volt, nem ilyen állapotba és nem hiszem, hogy ennyire balfasz lennél ha mégis megtennéd. Nem azért jöttem, hogy tanúbizonyságot szerezzek arról mit tettél vagy nem tettél, csak ha kijössz azt hiszem kicsit el kéne beszélgetnünk arról, mit tennél - mert tudni akarok a kísérletekről amikhez olyan gyerekek kellenek. Romlott vagyok erkölcsileg, de nem egy lélek nélküli szörnyeteg, hogy bármit lenyeljek vagy elfordítsam a fejemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854912#post854912][b]William Martin Krise - 2022.10.21. 22:35[/b][/url]

Válaszra nyitja a száját: de. Hiszen ezt Júlia is tudhatja. Nem egyszer jegyezte meg változó komolysággal az ágyban fekve, hogy mennyivel könnyebb lenne az élete, ha csak egy kicsit megremegne a keze Adél rántottája fölött. ezek a gondolatok azonban hirtelen indulatból születtek és tudta, hogy úgysem lenne elég bátor hozzá, hogy véghez vigye őket. Máséval könnyű. A saját már jóval komplikáltabb.
Júlia intésére azonban visszazárja a száját. A pupillája alig észrevehetően összeszűkül, az arca azonban nem változik.
   -  Miért, szerinted mit tennék? - Kérdez most vissza ő válaszadás helyett fojtott, sürgető hangon. - Ha már idejöttél, akkor mondd is ki. Nem bántottam őt. De néha áldozatokat kell hozni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854917#post854917][b]Vattai Júlia - 2022.10.21. 23:15[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Csak a fejemet ingatom enyhén, hátra dőlve a székben. Nem akarok itt nagy gesztusokat csapni az őrök miatt.
- Pont ez az. Már nem tudom mit tennél kutatás címszó alatt. Azok után nem. - halkan beszélek. Azok a képek még mindig élénken élnek a szemeim előtt. Túl élénken.
- De ez tényleg nem benti téma. Majd ha kijöttél egy rum mellett átbeszéljük. Merthogy kijössz. Kiszedünk innen. A feleséged legalábbis nagyon eltökélt. Kis buzgó törpe - vigyorodom el keserűen. Tényleg meglepően aktív, pedig ő sokkal többet vesztett és veszthet ha tovább kutakodik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854920#post854920][b]William Martin Krise - 2022.10.21. 23:30[/b][/url]

   -  Egy valami biztos: nem bántanám egyiküket sem.
Fogalma sincs róla, hogy Júlia mit gondol róla és mit hitt el a történtekből és látottakból, de abban biztos, hogy ettől idegösszeroppanást fog kapni. Most, hogy így ülnek egymással szemben, ebben a kényelmetlenül hűvös és a semleges színek ellenére számára barátságtalan szobában, sosem érezte magukat ennyire távol egymástól. Valahol mélyen megfogalmazódik benne, hogy mi van, ha ez volt az utolsó csepp Júlia poharában. Az erőszakosság, a felesége bántalmazása, a féltékenykedés, a hazudozás és a kontrollálatlan alkoholizmus mellett érthető hogy egy idő után eljön a pont, amikor a lány is azt mondja, nem kér többé belőle.
Ezt a hangot pedig erőszakkal fojtja meg magában.
   -  Ő hogy van? - Bizonytalanul ereszti le a vállait. - Figyelj, Júlia... - vesz mély levegőt -, engem utálhatsz, meg rendben van, ha nem bízol bennem. De vigyázz rá. Ezt megteszed nekem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854944#post854944][b]Vattai Júlia - 2022.10.22. 17:16[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Legszívesebben felállnék és jól megráznám a srácot, hogy engedje már el a feleségét és a gyerekét, hagyja abba a megrögzött mentegetőzést és ne rugózzon már ezen. Engem aztán nem érdekel, a kutatásokkal ellentétben amiket talán nem is zárt le Mexikó után, de ha igen, akkor is tudni akarom mi volt Mexikóban.
Viszont bár a gondolattal eljátszom, a valóságban azok a bűbájok nem csak engem védenek de őt is. Azt hiszem... gondolom...így logikus.
Így csak a szememet forgattam meg.
- Ne legyél már dráma királynő. Nem utállak. Onnan fogod tudni, hogy utállak, hogy soha többet nem fogsz megtalálni akármennyire is keresel. - Jelentem ki nyersen, majd nagyot sóhajtok és lágyabb hangon folytatom.
- A történtekhez képest jól van. Sokszor benézek hozzá. Hiányzol neki - ahhoz képest, hogy honnan kezdték ezt az egész kapcsolatot lassan tényleg egészen összemelegednek, legalábbis Adél részéről erős a ragaszkodás. Hiába, remek munkaerő vagyok, szívesen Magda. Talán ha nem féltékeny Adél a másik nő miatt nem is kezdi el annyira idealizálni Willt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854951#post854951][b]William Martin Krise - 2022.10.22. 17:55[/b][/url]

Ő pedig még szíve szerint rugózna a témán egész addig, amíg nem látja Júlia szemében, hogy maradéktalanul és akadékoskodás nélkül hisz neki. Majd ha ezt tisztázták, szívesen beszámol neki a Mexikóban és Venezuelában történtekről is. Nem mindenről, persze - vannak részletek, amikre ő sem büszke és ha teheti, élete végéig fedő alatt fogja tartani őket.
Sértődötten húzza fel a vállát, majd ereszti le egy szusszanással. Drámakirálynő. Bocsásson meg neki mindenki, de ebben a kezeslábasban, ezen a helyen és ezekkel a vádakkal a feje fölött nem épp a legnyugodtabb és legösszeszedettebb. Az azonban lehiggasztja, hogy Júlia ezek szerint rendszeresen rácsekkol Adélra, az pedig nem fordult ki magából. Mondjuk miért is tenné? Biztos élvezi a szabadságát és azt, hogy a személyes szférája fellélegezhetett végre.
   -  Cool. Ha gondolod, a konyhában, legfelül leghátul hagytam néhány nagyon régi üveg bort. Nem azt mondom, hogy basszatok be belőle a kandalló előtt, de... de basszatok be belőle a kandalló előtt. Én pedig úgy pár hét és kint is leszek.