36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek
A fővároson kívül - Vattai Júlia hozzászólásai (123 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2020. szeptember 6. 22:46 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


Sok munkahelyen a hétvégék tabuk. Ügyes ki aktatáskáikat összecsomagolják, behajítják az ajtóhoz legközelebbi sarokba, aztán ott is marad hétfő reggelig. Rövid, tűzvörös ruhácska, fölötte sokat mutató bőrdzseki. A látszat csalhat, épp túlórázni készülök egy exkluzív pubban. Az arc a helyén, a szokásos üres, tömeg gyártott pofa. A haj szőkített platina, az ajak sminkkel torzított, a pillák elbújnak a műk alatt. Nincs olcsó látszata, erre ügyeltem, de a természetes hatást sem éri el. Bár a mostani férfiaknak ez a szempont igazán nem is létező dolog.
Az utcák kihaltak, aztán lassan közeledve a célhoz egyre több ember terelődik össze. Nevetgélő lánykák, félrészeg uracskák, s néhány hamis személyis újonc is tolong, remélve, hogy hátha beengedik. Erről eszembe jut az én kártyám. Nem rég készült el, tökéletes munka, a hitelességhez nem férhet kétség. Aradics Ramóna, 25. Épp korban az ilyesmihez. Az, hogy a bábmester egy tízessel fiatalabb mit sem számít.
Félreállok, nem akarok bemenni, mielőtt át nem adnám a csomagocskát. A kendőt már elindulásom előtt magamra kötöttem, most csak szorítok rajta egy kicsit, hogy le ne essen. Elég lila? Talán valami fényesebb helyre kellene állnom, nem tudom, a férfi mennyire lesz becsiccsentve, nehogy elsétáljon mellettem bambasága végett. Végre kiszúrok valakit, aki felém tart. Felismerem az alakot, nem új kuncsaft.
- Helloka Szép fiú - mosolyodok el, mikor közelebb ér. Nem várom be. Sarkon fordulok s elindulok egy kihalt sikátor felé. Jobb, ha nem látja senki a bizniszünket.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2020. szeptember 7. 00:30 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


A köszönésre kacér mosolyt villantok rá. Magabiztos vagyok. Erős és eltökélt. Valahogy így érezhetik magukat a számítógépes trollok is. Játszani anélkül, hogy sérülnél. Elvégre nem az én arcom, nem az én testem, bármi is történik vele, az nem az én gondom lesz. Hiszen ezt az a gyökér apám is világosan letisztázta bennem, mikor éjszaka meglátogatott néha. A hideg is kirázott a gondolattól. A szerepemből mégsem szabad kiesnem, így a hirtelen jött emléket visszadugom fejem sötét, eldugott fiókjának egyikébe, s lassú, ringó csípővel elsétálok egy csendesebb helyre. Itt a zene halk ritmus csupán, mit ha falra teszed a kezed, akkor vehetsz ki rendesen igazán. A fények sem villódzanak, inkább a félhomály az úr, min egyedül vörös ruhám képes áthatolni, az nem hódol be a sötét színeknek, nem válik eggyé velük.
Hátam a hideg kőnek döntöm, a cigarettát elfogadom.
- Tüzet is kapok? - pillantok rá, hangom az övéhez hasonlóan búgó lágy dorombolás.
- Bizony, hogy kell - bólintok határozottan, remélhetőleg már cigarettával ajkaim között. Ha igen hát a befejezés előtt kiveszem számból, s a füstöt kifújom, mintegy fizikai megnyilvánulását a hatásszünetnek.
 - Aggódnod kell amiatt, hogy soha nem lesz ilyen jó éjszakád - ajkamba harapok, egy kis flört soha sem árt. No igaz vannak, akik nem bírnak magukkal, de az előttem álló férfiből nem nézem ki, hogy azonnal lerohanjon. Talán a ruhák teszik, miket visel, hogy kicsit hajaznak egy úriember küllemére. Burzsujéra, de nem a lázadó kölyökre, hanem utána, a kicsit megfontoltabb férfiéra.
- A legjobbal, mit ember kaphat - közelebb lépek. A személyes térbe még nem hatoltam be, de csak épphogy.
- De előbb kérem a bérem - suttogom, feltekintve rá. Bizony előre senki nem kap semmit, ez amolyan kufár aranyszabály.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2020. szeptember 8. 23:14 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


A férfi azonnal előkap egy gyújtót zsebéből. Közelebb hajolok, ajkaimba véve a cigarettát, s úgy engedem, hogy megkapja végét a láng. Az első néhány szívás mély, egész tüdőmet elárasztja a füst. Igazából nem cigarettázom, általában. Inkább az a hétvégi, bulik közben társaságban típus vagyok. Most mégis jól esik.
- Köszönöm - talán kései hálálkodás, de a semminél talán jobb, bár lehet az elégedett pöfékelésem is elég lett volna. Ezután a tárgyra térünk. Mivel Ruben már régi kliens, a kevésbé vagyok bizalmatlan vele szemben. Na persze azért még mindig nem fecsegem el, hogy tizenhat éves tinilány vagyok, akihez ha csak egy ujjal is hozzáér mehet a dutyiba, de azért a flörtölés és a lazább testtartás mondjuk kiváltság.
- Nem vagyok elég meglepő számodra? Meglepően szép? Meglepően okos? Meglepően kellemes társaság? - csóválom meg fejem, kezeimet széttárva. Tiszta főnyeremény vagyok, ilyen nőt még nem pipált, de nem ám. Azt hiszi ő irányít, ám még annyit sem tud, milyen az arcom, az igazi, az egyetlen. Vajon ha kiderülne, az elég meglepő lenne számára? Nem is számít igazán, amíg minden jól megy egyikünk sem sérül.Ő hallgat,én is. Közelebb lépve megérzem illatát, kellemes, ahogy feltekintve rá arca is. Szép élek, helyes pofa. Egészen jó kaland is lehet belőle. Erre a gondolatra azonnal el is mosolyodom.
- Tudom mit adok el - felelem csípősen. Tényleg nagyon jónak számít a piacon a portékám, jól kikevert, minőségi főzet. Igaz akkor is lenne pofám ezt mondani, ha rosszat adnék el, de akkor a kuncsaftköröm koránt sem lenne ilyen széles. Az emberek nem buták, annyira. Akkor sem ha férfiak.
Az átadás diszkrét, a férfinak van tapasztalata benne. Bizonyosan nem mostanában kezdte a dolgot. Vajon a fél életét végig szívta és lőtte?
- Valóban? Nem vagy hálátlan? -Elmosolyodom, kíváncsian, hogy hátha esetleg kicsivel többet kapok, vagy esetleg valami mást, izgalmasabbat. Közben a pénzt veszem szemügyre.
- Remélem nem veszed zokon - szólok, hiába a választ nem várom meg. Hamar átszámolom a biztonság kedvéért. Az ár megvan, a köteget a melltartómba dugom, aztán kabátom zsebéből előhúzom a kis üvegcsét. A sötétkék masszában, a kis csillámporok jól kivehetőek. Akár egy érdekes hógömb, hó helyett a világ összes bolygójával amik olyan távoliak, hogy már csak kicsiny fényes pontokká törpültek.
- Élvezd ki Szép fiú - búgom, miközben átnyújtom, megcirógatva kezét.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2020. szeptember 21. 00:39 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


Az érintés kellemes, s tökéletesen igazolja a férfi akaratait, amik az enyémhez hasonlóak. A mondatára elmosolyodom, s arcomon a " Most lebuktam " kifejezés olvasható.
- Tényleg hajlandó lennél egész estére csak az enyém lenni, ennyi nő között?- kérdezek rá, ajkamba harapva. Jól hangzik, egy éjszakára Rómeót és Júliát játszani aztán az első fénysugárnál kilopózni a szobából, s mint két idegen, élni mindent tovább. Szeretem ezeket a heves estéket, a gyors lefolyású románcokat, amik nem is azok, mert nincs valódi, mélyből jövő érzelem, csak vágy, ami fél nap erejéig éppen ugyanúgy lobog, aztán kialszik, mintha sohasem izzott volna. Az ajánlat tetszik nekem. Sőt ezzel terveztem, azonban előbb jobb ha lejátsszuk a hivatalos köröket.
- Nem kell semmi tárgyi Édes - vigyorodom el, hangom kacér, s somolyogva kezdem megszámolni az összeget. Biztos ami tuti, bár eddig nem vágott át, de a bizalmatlanság egy ilyen szakmában talán még elengedhetetlen is. Amikor mindent rendben találok átadom neki. Újabb sikeres munkanapot zárhatok le.
- Képzeld, pont most lett vége a műszakomnak, úgyhogy egy kicsit még talán maradhatok - játszom el a nagy biznisznőt mosolyogva.
- Mihez lenne kedved? - lépek közelebb, úgy, hogy nem táncolok már vissza, mint eddig. Megérintem csípőjét, tekintetem az övéit fürkészik. Élvezem, hogy megtehetem pipiskedés nélkül. Az alak elég magas ehhez magassarkúban. Olyan remek érzés.
-Inni valamit? Táncolni? Minőséget ellenőrizni? - célzok itt a cuccra - Vagy mást? - kihívóan figyelem őt mélybarna szemeimmel. Legszívesebben kékre váltanám őket, mert azok sokkal drámaibbak, de nem akarom, hogy észrevegye a dolgot. Talán nem tűnne fel neki, átsiklana felette, de ha nem, akkor komoly információval látnám el.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2020. október 8. 23:25 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|




A munkának vége, itt akár le is léphettem volna. Eltipegni néhány sarokra, ott átvedleni, valamilyen módon hazakerülni, s befeküdni az ágyba. De hülye lennék ilyesmit csinálni.
Sejtettem, hogy hasonlóan fog reagálni, a nem kell a pénzed duma szimpatikus a férfiaknak, úgy tűnik kezdenek kimenni az aranyásók a fiataloknál. Ezt jó hallani, bár az sem igazán zavar, hogy néhányan közülünk megfejik a másik nemet. Mit számít, igazuk van, úgyis fizikailag vissza fogják kapni így vagy úgy.
Felnevetek a túljátszott lelkesedésén. Ezután közelebb lépek hozzá. Megérzem az illatát, ami eddig csak meg-megérintett, most intenzíven körülölel. Szeretem a férfiak illatát, mindig ígér valami izgalmasat az éjszakára, valami új kalandot, amit kipróbálhatok. Közelségem nem részegíti meg eléggé, vagy ha mégis, jelét nem adja ennek, egyedül csak az a vigyor a más szónál, ami árulkodik. Tetszik, hogy nem ugrik rám rögtön, teper le és veszi el csak azt. Így az egész este egy hosszú, elnyújtott előjáték lesz. Beharapom az ajkamat. Nem egészen tudom melyikünk a macska, melyikünk az egér. Talán mind a ketten macskának képzeljük önmagunkat.
- Annyi még csak akad, elvégre a szabadságot ki kell élvezni, egy dolgozó embernek ritkán adatik meg - felelem, s elnyomom a cigarettám, majd én is elpöckölöm. A felkínált kart elfogadom, azonban mielőtt elindulna szabad kezemmel megérintem állát, hogy magam felé tudjam fordítani arcát. Ez nem lesz olyan jelenet, mint a szerelmes filmekben szokás, hogy a herceg kezdeményez, s addig a szűzies kiasszony beéri epekedő gondolataival. Közel hajolok, ha nem húzódik el, ajkaink pár milire lesznek egymástól. Ekkor végigsimítok állkapocs csontján.
- Imádom az ilyen markáns vonásokat - suttogom kacéran, mielőtt elhúzódnék, hogy megigazgassam látszólak a ruhámat. Nem a szövegem volt a lényeg, akármi mást duruzsolhattam volna. Egyedül az fontos, hogy jelezzem, nemsokára el fogom venni, ami megtetszett.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2020. október 28. 23:56 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


Kuncogok a válaszon, de aztán megvonom a vállam.
- Nos, igazán megszámolhatnánk - felelem. Nem is tudom mikor masszíroztak meg rendesen. Régen, az biztos, pedig azóta is van stressz a vállamon. Mióta apám elment azóta ugyan jóval kevesebb, de nem szűnt meg a dolog. A drogárulás nem relaxáló meló. Bár jobb, mint otthon várni, hogy mikor képelnek fel vagy kérnek meg, hogy vedd fel egy meztelen időjós alakját. Mélyet sóhajtok, kicsit elkalandoztam, azt pedig csak remélni tudom, hogy sóhajomat a férfi vágyaim jelzésének vette.
A csávóka más, ezt eddig is észrevettem. Akármennyire is mentem közel, a kezek nem akartak kalandra menni. Az ujjak máskor már a csípőm alatt a fenekemnél szoktak pihenni, akkor is, ha kéretlen a dolog. A mostani partner azonban sokkal visszafogottabb.
A csel sem válik be, azt vártam, hogy utánam nyúljon, mégis hagyott elmenni. A megjegyzésre elmosolyodtam, de mást vártam. Sokkal állatiasabb reagálást, hiszen a férfiak ilyenek. Csak a sex körül forog minden a fejükben, a szeretetre képtelenek, ahogy a szerelemre is. A nőben sem a lelket látják, csak a nagy segget meg mellet.
Hamar le is néztem, talán csinálhattam volna nagyobb kebleket. Ez még csak a B kosár, hát megengedhettem volna kicsit terebélyesebbeket is. Biztosan ez volt a baj.
Az ajánlatra feltekintettem.
- Ha előtte kipróbáljuk a port az ital jobban fog ízleni, ebben egészen biztos vagyok - okoskodom, hiszen ki más tudná jobban, mint maga az eladó, hogy a portéka mi előtt vagy mi után a legjobban ható.
- Még mielőtt bemegyünk, itt ezen a sarkon, mert odabenn ha lebukunk az nem lenne kellemes- tényleg nem akarok belőle balhét. Bátor kislány vagyok, de a felesleges konfliktusok csak ártanának az üzletnek, s ennek a csinos kis estének is. Már ha sikerül levennem a lábáról. De hát így élvezetesebb, hogy kéreti magát.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2020. december 8. 22:47 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


Kicsit olyan, mintha sakkoznánk. Minden egyes mozdulat, amit teszünk, az ujjaim, az ajkai, a távolság, a közelség, egy-egy bábú amit irányítunk. A másik leigázása a cél, egy éjszakára szóló verseny, hogy a végén ki lovagol felül, s melyik nyög alul. A férfi kinyúl, hogy megigazítsa egy tincsem. Ujjai megbizsergetik csupasz bőröm, s bár szinte biztos vagyok benne, hogy végül nem lesz masszázs, egészen remek előjáték lenne.
- Örömmel vennék néhány hosszú, dolgos kezet - somolyodom el. Enyhén kétértelműen fogalmaztam, bár ez eléggé rám vall, szeretek belemenni a piszkos dolgokba, flörtölni ilyesmivel, utalgatni rájuk. Talán már belém lett kódolva, mint a szokások a legtöbb emberbe.
A felvetésre lép, de nem előre, inkább felém. A centiméterek egyenként csökkennek le, én meg akaratlanul simulok a falhoz. Nyirkos a hűvös tégla, ahogy a kabát nem takarta helyeken rátalál csuklóimra. Az ő ujjai ellenben melegek, ahogy állam alá csúsznak, s felemelik fejem. Feltekintek rá, ha tudok, egyenesen a szemébe.
Elmosolyodom szavaira, ha nem ad, hát nem ad, ezért nem fogok sírni, s a terveimhez sem volt sok köze. A játékra koncentrálok amúgy is, ami a véremet pezsegteti. A közelsége nem csak egyszerű gyalog a táblán. Ujjai, nem mozdulnak rólam, s szavait is lassan inkább érzem bőrömön, mint hallom.
- Azt mondják - kezdem, ártatlan szemekkel, mégis felfelé görbülő szájjal - Hogy csókom részegítő hatású - halkan beszélek, kihasználva a közelségét.
- Bízom bennem -  apró női hazugság, mely bár begyakoroltan őszinte, lehet kihallja, hogy kamu. Nem számít amúgy se, egyszerűen ezzel úgy döntök, hogy nem kérdezősködök efelől. Nem hiszem,hogy csak úgy mondta ezt, nem az a nagyszájú gyerek, legalábbis eddig nem olyannak tűnik. Mindenesetre ebben a szakmában amúgy se szeretik a kérdéseket.
- Már maga az ital is fűt, ahogy a hideg lé végigcsordul torkodon, s ajkaidon megül néhány csepp - kezdek bele - Tűz és Jég, bármelyik hatalmába keríthet, menekvésed pedig nem lehet más, csak egy emberi test ölelése, tánc közben, ahogy egymáshoz simul a csípő... - hát ennyit se kellett még reklámoznom magam vagy a portékám, de izgalmas ez a fajta újítás.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2020. december 28. 21:39 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


- Majd rálesek a határidőnaplómra - somolyodom el. A mókás benne, hogy amúgy tényleg van ilyenem. Elvégre viszonylag sok találkozóra kell elmennem, a megrendelt adagokat, formátumokat nem felejthetem el. Illetve az sem mindegy, hogy kivel találkozom és hol, hiszen mindenkinek más alakban jelenek meg. Tehát egy ilyen kis noteszke nélkül valószínűleg elvesznék. Jó a memóriám, de nem akarom túlterhelni.
- Remek ötleteid vannak ma - elvégre aki egy nőt akar megmasszírozni bárhol és bármikor, az rossz ember nem lehet. Különösen ha ingyen van, bár gyanítom ez nem lenne, természetben ugyanúgy magas bért kérne mint a többi kp-ban. Még szerencse, hogy ilyen pofának szívesen fizetek én természetben bármit is ki.
Abban reménykedek, esetleg a fizetés most is hamarosan eljön.
- Az ölelés a menedék - felelek, s igazán sietnem kell, hogy be tudjam fejezni, mert megindul,s ajkait az enyéimre helyezi. Puha, aprócska csók. Olyan gyermekcsók, ami nem, hogy enyhítené az éhséget, hanem olaj a tűzre.
Felnevetek a kijelentésre.
- Buta fiú - indulok el utána, megrázva a fejem - hiszen egy csepp bortól sem részegül meg az ember - adom meg a választ, miért nem érzi bódultnak magát. Hiszen az én csókomra reklamáció nem lehet, még akkor sem, ha olyasmit híresztelek róla, ami lehetetlen.
Miután elindul hamar mellé lépek, a magassarkú nem tud lelassítani. Ahogy haladunk befelé a tömeg is egyre nő, eleinte néhányan cigarettával a kezükben és halk zene, azután már részegek poharakkal, fagyoskodó tiniribancok a gazdag paliukba kapaszkodva, s az izzadó emberek szaga is hamarosan feltűnik, ahogy átlépjük a küszöböt. Hirtelen hatalmába kerít az érzés, hogy igyak, sokat, aztán eszemet nem tudva táncoljak valamelyik asztalnak a tetején. Felnézek a srácra, azt hiszem ma maradok annyira józan, hogy kiélvezhessem, ha az előjáték az este végére áthajlik valami egészen másba.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. január 9. 16:41 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


- Ilyen az üzletasszonyok élete - vágom rá nevetve, itt már nem tudom megőrizni álkomolyságomat, hogy a világ múlik rajtam és huha de annyira be vagyok táblázva, hogy az autópálya ehhez képest semmi.
A kijelentésére különösebben nehéz reagálni, mert a csók megtörténik, s ezek után a fejemben nem igazán azok a gondolatok kezdenek kontúrozni, hogy jaj de jó, hogy büszke a gondolataira, hanem inkább, hogy remélem a nadrágjában lévő dolog méretére is büszke, és nem szégyellnivaló a méret.
- Bármi elől - súgom vissza, bár igen, minden gond összefoglalható a valóság szócskával. Rossz munka, rossz családi háttér, kiábrándult ember. Érdekes, hogy ezen az sem sokat változtat, hogy lényegében a mi valóságunk egy olyan fantasy dolog, amiről a muglik csak álmodhatnak. Így is tökéletesen tudunk vágyni valami még varázslatosabbra.
- Talán valahol én is türelmetlen vagyok - harapok ajkamba, de egy ital azért mégsem visszautasítható. Ahhoz sokkal nyomósabb érv kell. Mondjuk a világ vége. Egy mozdulattal magához húz, ujjai óvatos felfedezéseket tesznek, én pedig kicsit várok a válasszal. Leginkább halk suttogást adnék rá, de a zene ezt nem engedi meg, s a normál hang is nehezen kiérthető, így a romantikus turbékolást félretéve szólalok meg.
- Legyen, iszok, de csak mert ennyire szépen kérted - egyelőre azonban nem rendelek, meghagyom ezt neki. Tipikus férfifeladatkör az italokról gondoskodni, pláne egy udvarlás közepette.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. március 5. 20:41 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


 
Az egész éjszaka egy hosszú előjáték, izgalmas, de mintha hónapok óta játszott játék volna. Ahogy felel elmosolyodom.
- Minél tovább húzod, annál nagyobb elvárásaim lesznek. - lenézek a nadrágjára, úgy, hogy ő is tudja mit nézek, aztán vissza rá. Szememben bajkosság csillog, a beszólás nem vesztegetés, inkább ugratás, egyszerű csipkelődés. - Mond nem félsz, hogy a végén nem tudod teljesíteni? - mosolyom kiszélesedik, aztán a pulthoz érünk. A meghívás gálás, bár nem is számítottam arra, hogy azt mondja, na fizesd ki kis anyám magadnak.
- Ez esetben egy martinit szeretnék, két olívabogyóval -   adom le a rendelésem. Általában ezt szoktam szürcsölgetni, ha én választok, meg sokkal kézenfekvőbb mint egy színes-nyálas koktél. Finom, de a kezedben tartva automatikusan varázsol belőled Playboy arát.
A kérdésre elfordítom fejem a tánctér felé. A kimelegedett emberek vonagló testeire, amiket a vibráló lila és kék fény ölel körül, s csillan meg bőrükön az izzadság.
- Táncolni akarok - jelentem ki. Úgy érzem, kinn kötettett közöttünk egy paktum. Ma lesz valami előbb vagy utóbb. Azonban előtte még akarok egyet táncolni. Önfeledten, ahogy azok az agyhalott zombik odaát. Megérkeznek az italok. Talán koccintana, de nem várom meg, beleiszok egy elég nagy kortyot, aztán felállok.
- Na mit szólsz nagyfiú? Megforgatsz párszor? Vagy egyedül kell, hogy táncoljak? - kérdezem. Egyik lehetőség sem probléma, tudok én úgy is táncolni, hogy a legtöbb sztriptíztáncos megirigyelné a mozdulataimat, s nem bánom, ha csak gyönyörködni akar benne. De bizony, ha feláll, akkor első kézből is kaphat akár egy táncot, ahol bizony nincs olyan szabály, hogy mindent a szemnek, semmit a kéznek. Oh itt mindent szabad mindennek. A prűd csajok maradjanak csak a kastélyba. Húzzák be a függönyt és magolják másnapra az unalmas asztrológiát, de én élni akarok, még ma. Akkor is, ha ez a férfi soha többet nem jön velem szembe, ha csak egy éjszakás is lesz a dolog. Bár kétlem. Kibenyaszott jó cuccot árulok. Vissza fog még jönni.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. április 1. 23:03 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


A válaszára elvigyorodtam. Remélem is, hogy nem kell csalódnom.
Az italokat is kikértük, a whisky rendelésére elmosolyodom aztán felpillantok rá.
- Burzsuj- ugratom, kiöltve nyelvem hegyét. Tisztában vagyok fele, hogy veszélyesebb vizekre evezek, mert ha esetleg betaláltam és tényleg apuci pici gazdag fia, akkor akár magára is veheti. Na de akkor ha nincs veszve minden maximum kiengesztelem majd valahogyan.
Az italomba belekortyolok, de már állok is fel, nem tudok megmaradni a fenekemen. Ő még egy kicsit elkortyolgat az övéből, így úgy döntök, hogy akkor már lehúzom az egészet, ha elhagyom úgysem ihatnék bele többet. Ez nálam amolyan aranyszabály ilyen helyeken. Sosem lehet tudni, mikor akarják akasztani a hóhért.
Amint a férfi is feláll, felkiáltok vidáman és engedem, hogy vezessen, pörgetéseit pedig kacajokkal nyugtázom. Nincs rajtam ami pörögjön, a vörös ruhám a combjaimhoz simul, mégis úgy érzem magam néhány pillanatra mint valami angol kisasszony a bálon. És másnapra biztos letagadnám, de élveztem ezt a gondolatot. Azután magához húz, hiába a sok izzadt pali körülöttem, érzem az illatát. Aztán kicsit elhúzódom tőle, de csak, hogy a következő táncmozdulatommal újból közel kerülhessek hozzá. A ritmust követve játszadozunk egymással, nem is kell gondolkodni a következő lépésen, a testem automatikusan mozdul. Semmi szemérmesség nincs bennem jelenleg, még az sem érdekel, hogy a ruhám néhány centit feljebb húzódott, majd megigazgatja ő, ha akarja.
Aztán magához von, olyan közel, hogy a fülemhez hajolva érthessem szavait. Beleborzongok hangja búgásába. Sexy, mély férfihang.
Oldalra fordítom arcom, hogy a füléhez tudjak hajolni. Hallhatja ahogy elválnak ajkaim, aztán egy lágy harapást kap a nyakára.
- Szerinted félek? - kérdeztem ezután melegen búgva fülébe.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. április 18. 18:56 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|



- Uh egyszer kiinnék valakit a vagyonából egy ilyen pezsgővel - csillan fel a szemem, milyen elegáns módja lenne ám ez a legatyásításnak! Néhány hörpintéssel egy egész szép summát gombolhatnék le, az a kár,hogy azt utána nem tudnám zaciba vágni vagy valami, bár arról fogalmam sincs, távozáskor mi történik az arannyal.
Hamar végzem az enyémmel, míg a férfi ráérősebben iszogat. Engem már hajt a mehetnék, ez volt valószínűleg a legnagyobb indok, aztán meg míg bevárom, addig az olívabogyókat is elrágcsálom. Imádom őket. Elég megosztó bogyó, sokan húzzák rá a szájukat ezerrel, de engem megvett a kicsike már réges-régen.
Megéri a várakozás, a tánc heves, ahol hozzám ér, szinte megperzseli ujjaival bőrömet. Végül magához húz, s ekkor mintha elhallgatnának a népek, ezzel az egy mozdulattal képes volt kizárni mindent ami nem én vagy nem ő. Egyedül a ritmust érzem, ahogy a padlót rezegteti ütemesen. A harapásra érzem, hogy még inkább magához szorít. Elmosolyodom diadalittasan, szeretem látni a vad énüket, tudom milyen szörnyetegek tudnak lenni a férfiak, igazán felesleges rejtegetni önmagukat.
- Mutass egy helyet és megmutatom mit érzek a félelem helyett - engedem, hogy felemelje államat, s tekintetemet az övéibe mélyesztem. Mosolyom pimasz, gesztusom viszont teljesen átgondolt döntésen nyugszik. Reménykedek benne, hogy az én menjünk a wc-be ötletemen kívül van valami jobb terve.


Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. június 1. 00:51 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen| |||||


A férfi nevetésén én is elmosolyodom.
- És ha téged választanálak? - pillantok fel vigyorogva, ez már egy kis csipkelődés, hiszen ki engedné önként, hogy kiigyam a vagyonából, pláne, miután bejelentettem a szándékaimat? Inkább csak egy ugratás az egész és ezt a vigyor utáni kacsintásom is jelzi. Azonban ettől függetlenül ez a felkerül a kihívások listámra. Egyszer valakit kiinni a vagyonából. Ha egy átlagos egyetemistát cserkésznék be nem kellene sok, s ha ő nagyon részeg vagy egyéb állapotokban szenvedne észre se venné, csak mikor már késő.
A táncparkett tele van emberekkel, vonagló heringekhez tudnám hasonlítani és a szagot is ami közöttük terjeng. Mégis néha olyan jó beállni közéjük, eljátszani, hogy az ember egy a gondtalan, tiniéletet élő üres fejű ribanc. A srác pedig vevő rá. Játszik vele. Nem tudom miért teszi. Azért, hogy utána én is játsszak vele amikor kettesbe maradunk, vagy csak ő is kicsit tömeg akar lenni. Nem is izgatnak az indokai. Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy nem számít ki áll előttem, úgyse lehet annyira romlott és veszélyes mint én. Valahol őt is a tömeg egyik tagjának tekintem, akit mára kiemelek, hogy elszórakoztathasson.
A kémia megvan közöttünk, a két test egyként akar összeolvadni, minden percben újra és újra egymáshoz érünk valahol. Egyszer teljesen a másikhoz simulunk, máskor néhány apró érintéssel csak tovább húzva a vágyat. Azután már ez sem elég, közel maradunk, hogy érezzük egymás leheletét és kihívó szavak csatái közepette elcsattanjon egy harapás. Érzem ahogy ujjai jobban megmarkolnak. Félni. Milyen nevetséges szó. Nő létemre, egyedül az éjszakában, férfikézzel a csípőmön nem félek. Ezt a legtöbben nem mondhatják el magukról. Annyi csúnya hír, annyi gonosz bácsi, annyi rémisztő árnyék, aki mégsem csak a mesében léteznek. De tudom, hogy a legtöbbtől képes vagyok megvédeni magam. Eleget féltem gyerekként abban a tíz évben ahhoz, hogy nagy dolognak kell lennie a riadalomhoz.
A lakás ajánlatára belül megörülök. Tudom, tizenhat éves koromban a kényelemnek igazán nem kellene a döntéseimet befolyásolnia, mégis egy ágy gondolata már jókedvre derít.
- Talán felnézhetek kicsit - kuncogom, de szavaim már el is halnak ahogy kifelé invitál. Csak nem mohóvá kezd válni az eddig olyannyira türelmesnek tűnő férfi? Izgalom fog el,s még többet akarok kihozni belőle.
- Huha, te tényleg akkor csak a szomszédba ugrottál le - pillogok meglepetten, majd halkan elkuncogom magam. Nem is baj, az éjszakai sétákhoz amúgy sincs igazán kedvem. Ahhoz túl magas a sarka a cipőmnek.
Belépve nem bámészkodok mint a sarki kurva, aki eddig csak az utcán dolgozott. Úgy teszek mint akit teljesen lenyűgöz a srác és észre sem veszem, hogy helyszínváltás volt. Amúgy is voltam már ilyen helyeken egyrészt, másrészt szebbeken is bőven. Harmadrészt gyűlölöm ha valaki a személyzetből úgy nézne rám mint egy prostira. Akkor már inkább a részeg pénzes csajszi szerepe jusson osztályrészül.  
A szobájába érkezve elsőként lépek be.
- Hm nem is vészes, egészen nem vészes - bólogatok, miközben megtámaszkodom a falban, hogy le tudjam venni a cipőmet. Akármit is tervezünk az éjszakára ez a két csodálatos vörösség nem fog részt venni benne. Legalábbis rajtam esélytelen, rá meg úgy saccolom kicsi.
Miután megszabadulok mind a kettőtől beljebb lépek még mindig pipiskedve, a fenekemet ringatva mint egy hülye picsa.
- Csak talán egy kicsit meleg - jelentem ki levéve a bőrdzsekimet. Alatta egy szűk, vörös ruha, ami alá esélytelen lenne melltartót rejteni.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. július 10. 13:48 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen| ||||



Szeretem az olyan éjszakákat mint amilyennek a mai is ígérkezik. Nincsenek kötelezettségek, nincsenek igazi felvállalt arcok, nevek, hátterek. Egy játék, ami tart, ameddig tart, azután mintha vége lenne az előadásnak a függöny legördül, elfordulunk egymástól és elsétál mindenki egy neki tetsző irányba.
Szinte semmit se tudok arról a férfiről aki mellett sétálok a sötét utcákon. A külseje valószínűleg valódi, a barna hátrafésült haja, sötét szemei, magas, fasza alkata. Innen a korát is meg lehet saccolni. Úgy tíz évvel tippelem nálam idősebbnek. Aztán ki tudja, a varázsvilágban gyakran még a szemet is be lehet csapni. Hiszen erre én vagyok az élő példa. De igazából ez sem számít. Semmi sem fontos, itt nem érvényesek azok a szabályok, amik nappal igen. A határok kitolódnak. Ez egy játék. Papás-mamás gyerek nélkül.
A kijelentése meglep, általában ez egyértelmű szokott lenni, hogy akkor megyek amikor kedvem támad, ezért ilyenről nem esik szó. Az aki benn akar tartani, az meg azért nem szól. Ezt így nem tudom hová tenni így csak bólintok. Elgondolkodhatnék, pszichológiai szempontból kielemezhetném a viselkedését, amit eddig mutatott, úriember vagy nem, erős vagy gyenge, préda vagy ragadozó. De a tökömet se izgatja. Valószínűleg van valami vadabb énje a háttérbe, viszont minden férfi szörnyeteg, ezen tök felesleges meglepődni.
- Téged - vigyorodom el. Nem szeretek ilyen helyeken inni, még akkor sem, ha részegen minden sokkal mókásabb. Nem bízom benne, ami teljesen érthető, és tudom, hogy ez kölcsönös. Nem is szabad megbízni a másikban.
Kibújok bőrdzsekimből, s ajkamba harapva figyelem, ahogy ő is egyetért a ruhák ledobásában. Megvárom még odaér hozzám, érintései melegek és izgatóak. Újból megkérdezi félek-e. Talán ez valami fétis lehet nála. Lehet szereti, ha valaki fél tőle? Vagy úgy érzi megérdemli, hogy féljenek tőle, mert tudja, hogy egy szörnyeteg. Azonban Ohh baby, no baby, you got me all wrong baby. Néhány pillanatig várok, nem mozdulok, szemeim az övéibe mélyesztem. Kívánom őt, leszarom, hogy szeretkezni akar e vagy baszni, benne vagyok. Lassan fejemet lejjebb engedem, hogy ujja, ami eddig államat tartotta most ajkaim között lehessen. (Remélem mosott kezet). Fogaimmal közrefogom, nem harapok rá, nem okozok neki fájdalmat-egyelőre, csak tartom. Nem tudom, hányszor kell még megharapnom, hogy bebizonyítsam nem félek tőle, de addig fogom tenni, amíg el nem hiszi. Elvégre én nem vagyok nyuszilány. Ártatlan, hófehér bunda, óriási rettegő szemek, ez mind nem rám vall. A dílere vagyok, sejthette, hogy nem egy rettegő leányt kaparinthat karmai közé, ám ha mégis elfelejtette, hát emlékeztetem én, ha kell ezerszer.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. augusztus 1. 23:44 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen| ||||


ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. október 2. 14:01 | Link

Lilla
Rózsafa| Szünetben
Hogyan győzzük le a félelmeinket csalással

______________________________________________________



Ugyan a község alig háromszázhúsz emberrel büszkélkedhet, a kocsmákból akad jó pár. Néhány düledező öreg úr piros pozsgás arcocskáján kívül azonban a Fekete macskában ma igazán senki sem tartózkodott. Ideális volt hát ez, hogy iszogatás mellett beszélgetni is lehessen hallási problémák nélkül.
- Én mondom, ahhoz képest, hogy Rózsafa nem mágusváros  elég sok itt a banya... itt is vén csont, ott is. Mindenhol csak öregasszonyok - ráztam meg a fejem a sörömet nyalogatva. Itt gond nélkül kiadták nekünk az italt, más szokás van érvényben mint a nagyobb városokban, igyanak csak a fiatalok is, úgy is kevesen vannak, hát akik vannak élvezzék az életet.
Lusta testtartásom, unottan a csehót pásztázó tekintetem nem árulta el, hogy mennyire boldog voltam abban a pillanatban. Lilla volt a mindenem. Aki életben tartott, aki inspirált, aki boldoggá tett. Ugyan mióta bagolykőre kerültem hónapok is elteltek egy-egy találkozás között, amikor meglátom mindig elönt az az izgatottság, amit gyerekkoromban éreztem minden nap. Volt egy társam, akinek mindent elmondhattam, akiben megbízhattam. Senki más nem tudott Vattai Júliáról annyit, mint ő. A lány mindennel tisztában volt. Nem kellett titkolóznom előtte. Tudta természetemet, tudta a játékokat amiket űztem, tudta amit szégyelltem és azt is, amit a múltamban tettek velem.
- Amúgy mostanában elég faszán megy az üzlet. Sok új kuncsaft, a régiek meg rákapcsoltak jobban - vigyorodtam el. Azt nem mondtam, hogy most már néha én is szoktam. Mert leszidott volna. De tudtam a mértéket. Nem leszek függő.
- Ha pedig minden jól megy év végére animágus leszek, meg repülni is megtanulok, utána jön az okklumencia, onnantól meg kvázi legyőzhetetlen leszek!
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. október 2. 14:48 | Link

Lilla
Rózsafa| Szünetben
Hogyan győzzük le a félelmeinket csalással

______________________________________________________


- Talán még emlékszik, amikor hetedikben békákkal pakoltad tele a kalapját amit aztán a fejére is húztál nagyon készségesen - vontam meg a vállamat vigyorogva. Csínyekből soha sem fogyott ki a lány, bár én sose vittem el vele a balhét hivatalosan, mert apám úgy összevert volna, hogy az ágyból kikeveredni se lettem volna képes.
A kislány szóra megforgattam a szememet, de igazából szerettem. Azért mert ő adta nekem és a hangján, ajkai közül ez már nem is sértés volt, hanem valami csodálatos dolog. Bár ezt ha agyon vertek volna se kötöttem volna az orrára soha.
- Ja...hát azóta nincs semmi. Szerintem úgy szarnak bele, ahogy van. Ez Magyarország, itt nem kell megmozdítani a kisujjad azért, hogy fizetést kapj, de cserébe az jó kevés is. - pökhendin emeltem fel állam. Elsőben még féltem az auróroktól, mostanra azonban már kicsit sem rettegtem. Nem tettek semmit. Soha. Gyengék voltak és gyávák.
A beszámolót egy nagy korty sörrel zártam. Szép összegzés volt, a céljaim nagy részét még a VAV előtt el fogom érni.
- Hm? Trükkös picike? Világ életemben fostam felülni egy seprűre... - kicsit meglepett, hogy elfelejtette - De most van egy kölyök, elsős vöröske. Ad néhány seprűs leckét, tök ingyen. Még csak dugni se akar cserébe, szerintem tök buzi - hiszen ki ne akart volna engem. Kurva jól néztem ki.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. október 2. 15:41 | Link

Lilla
Rózsafa| Szünetben
Hogyan győzzük le a félelmeinket csalással

______________________________________________________


- De csak azért, mert faszák vagyunk - vigyorodtam el. Különben sem lehetett azt mondani, hogy egyszerű dolgunk volt. Nehéz volt idáig eljutni. Pláne, hogy az egészet gyerekként kellett elkezdeni, úgy, hogy a felnőtteket akartuk kijátszani.
Amikor elkezdte magyarázni a kis tündéres részt már nagyon elvesztettem a fonalat. Tudtam, hogy a naviba van egy tündér, aki segít információkat gyűjteni, de már miért segítene nekem repülni? Aztán Lilla még furcsább lett. Ahogy felállt, és a hátam mögé lépett.
- Mit csinálsz? - kérdeztem zavartan. A mozdulataiban semmi gyengédség nem volt, egyszerűen csak félretette a hajam és csendben mustrált valamit.
- Mi van? Milyen rúna? - ráncoltam a homlokom, most már szembe fordulva vele. Lilla nem szokott ilyesmivel viccelődni. Ezért volt nagyon para a szituáció.
- N..nem? Nem történt semmi sem. Még csak aurórokat se láttam már ezer éve. Milyen rúnáról beszélsz? - megpróbáltam hátra tekinteni, bár tök logikusan nem láttam semmit. Zavart, hogy a lány valami miatt ennyire aggódott. Nem volt szokása hülyeségeken tépelődni.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. október 2. 16:20 | Link

Lilla
Rózsafa| Szünetben|1 2
Hogyan győzzük le a félelmeinket csalással

______________________________________________________


Farkas szemet néztem vele, és tudtam, hogy valami rohadt nagy gáz van. Nagyot nyeltem.
- De hát én vigyáztam! - nyögtem, bár tényleg mostanában sokkal elővigyázatlanabb voltam mint régen. Mégsem történt semmi. Megpróbáltam átvenni a neccesebb napjaimat. Feltúrni a "hajszálon múlott" fiókjaimat. Lehet az egyik mégse lett megúszva? Viszont nem jutott eszembe semmi. Ötletem se volt, mi történhetett velem. Ez pedig kurva ijesztő volt.
A csaposra tekintettem. Néhány pillanatig minket figyelt, aztán tekintete újra a kezében törölgetett üvegre siklott. Csak tudnám, akkor, hogy a faszomba ilyen mocskos az összes, ha mindig azokat suvickolta.
- Nyögd már ki, mire nem emlékszem, az ég szerelmére Lilla - kezdtem ideges lenni és nagyon félni. Paranoiás énem a felszínre tört. Talán megmérgeztek. Lehet napokat vettek el tőlem? Csináltak valamit a testemmel?
- Mi van? Én repültem? Meddig? - elkerekedett a szemem. Nem tudtam elképzelni magamat, pláne nem úgy, ahogy Winky szokta megreptetni a többi diákot. Néha osztogatott tündérport, amitől felemelkedtek a többiek. Semmi nélkül csak úgy repkedtek. Rémisztő volt belegondolni, hogy én is megtettem.
- Fogalmam sincs, esküszöm nem történt semmi...akik gyanúsak voltak már az elején, azoknak a manók kitörölték az emlékeiket - ráztam a fejem, közben Hunorra gondoltam. Ebben az évben már nem is szóltunk egymáshoz. Üres tekintettel haladt el mellettem a folyosón, észre se véve. De mosolygott, az volt a lényeg.
- Akkor félelem nélkül tudnék seprűre ülni? - nem lett volna rossz.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. október 2. 22:21 | Link

Lilla
Rózsafa| Szünetben|1 2
Hogyan győzzük le a félelmeinket csalással

______________________________________________________


- Az ablakon? - elsápadtam a gondolatra. Nem hangzott jól, s biztos, nagyon nehezen venném rá magam, hogy megtegyem. Olyan hihetetlennek hangzott az egész,hogy lassan muszáj volt elhinnem.
- Hát...volt egy valaki aki leleplezett. De ő egy kis szőke gyerek volt akivel randizgattam előtte, levitás, nagyon ártatlan, mint egy nyuszi, és töröltük utána az emlékeit is, szóval biztos, hogy nem ártott nekem, bár szerintem ha elengedtem volna csak úgy, akkor is tartja a száját - Hunorról nem tudtam elképzelni, hogy hátba támadott volna. Ő volt a megtestesült ártatlanság, a hófehér lepedőbe bújt alak a sok szürke és fekete csuklya között.
- Oké - engedelmesen lehúztam. Igazából nem számítottam másra Lillától mint a most azonnal fél tízkor induljunk neki a dolognak, szóval néhány pillanattal később már le is tettem az üres korsót és felállva magamra terítettem a kabátomat.
- Azt pont elérjük akkor is ha a pultnál még kérünk valami erőset húzóra, gyere azt én állom - le akartam győzni a félelemeimet, és nem érdekelt, hogy csalással fogom megtenni vagy nélküle. Leszartam, hogy valamiért meg kell szenvedni, a faszt, ha egyszer van rövidebb akkor ép eszű ember nem a kerülőútról közelít.
Nemsokára újra semmi hiba nem lesz a bátorságomban és ez csodálatos érzés lesz, már látom előre.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. október 7. 00:30 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2021. november 11. 00:22 | Link

Ruben
Küllem|Debrecen|


ATTENTION, ATTENTION so much passion can be found here
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2022. január 25. 21:22 | Link

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit2 3 4

______________________________________________________


A férfiba karolva állok és várom, hogy végre benn lehessünk. Kicseszett hideg van és kurvára reggel. Amikor azt mondják esküvő, valahogy mindig a délutánok jutnak eszembe, erre most dél se múlt vagy éppen hogy csak és már itt szobrozok. Legalább jól nézek ki. Göndör hajam lekígyózik derekamig, a ruha kabát része pedig több meleget ad, mint az előttem lévő dagadt orrú nő pánt nélküli koktél egyfalatnyia. Úgy voltam vele, hogy este lecserélem másra. Csillogósabbra, színesebbre, merthogy a varázsfiszfasz ruhák előnye, hogy olyan alakot vesznek fel, amilyet csak akarok. Most viszont megmaradok egyelőre a visszafogott színeknél. Így is Elli baba összeteheti a kezét, hogy ilyen nővel mutatkozik.
A mozdulatai nem veszélyeznek különösebben, ugyanúgy hozzá simulok amikor magához von, mint bárki másnál tenném. Szerepet játszunk, látszatra egy pár vagyunk. Én pedig ezeket a szerepeket nagyon jól tudom hozni, akár zárt ajtó mögött is. A manóra meglepve bámulok rá. Nem értem, hogy miért néz minket vissza azokkal a gigászira gúvadt sárga tökszemeivel, aztán ahogy a férfi ellép mellőlem leesik. Érte küldött Adél valakit. Will egyáltalán tudja, hogy itt vagyok?
A csókra elvigyorodom. Szemtelen, tetszik.
- Sok sikert Rómeó! - súgom, míg elég közel van hozzám, aztán integetve nézem végig ahogy elrángatják. Utána egyedül maradok. Körbepillantok, mindenhol idegen arcok. Nem figyelnek rám, mintha ott se lennék. Megfogalmazódik bennem a kérdés, hogy mi a fenét keresek egyáltalán itt. Ajkamba harapnék, de a mélynarancs rúzst nincskedvem az első tizenöt percben leenni. Elindulok hát találomra valamerre, megyek pár lépést, épp csak tényleg egynéhányat, amikor valami megérinti a vállamat. Megdöbbenve nézek hátra, aztán meg méginkább felszalad szemöldököm, mikor az alak konkrét tájékoztatást ad Will hollétéről. Kinn a kertben, erre menj, arra menj, itt fordulj le, azt az ajtót nyisd ki. Aztán már indít is elfele. Legyen, akkor arrafelé ballagok, bár bokám meginog egy pillanatra a tűsarkúban. Még mindig nem dolgoztam fel teljesen az előző gyors útbaigazítást. Egyáltalán ki volt ő és honnan tudta ki vagyok én? Mindegy, talán nem számít. Mármint, hogy a picsába ne számítana, de nem most. Kiérek a kertbe. Először azt hiszem becsaptak, aztán oldalra pillantok.
- William - lelépkedek azon a pár lépcsőfokon közben lehúzva ujjamról a kesztyűket. Itt ezerszer jobb az idő mint odaát.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2022. január 25. 21:59 | Link

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit2 3 4

______________________________________________________


Elmosolyodom a bóknak vett mondatra.
- Én ocsmány ruhába is jól néznék ki - odalépkedek hozzá. Elég szép kis búvóhelyet talált magának nem mondom. Ugyan bújócskában nem nyerne, de ha nem keresik egészen jól el lehetne itt időzni leleplezés nélkül. Mikor elé érek, kinyújtom kezem és megigazítom ingje gallérját ami a nagy faltámasztástól elmászott.
- Minden oké? - egyik kezem felvándorol arcélére megsimogatni azt. Sápadtnak néz ki és ez az esküvője napja. Nem hiszem, hogy épp a madarat lehet fogatni vele állapotban van. Pláne, hogy ahogy az előbb néztem cigaretta is volt nála. Nem is tudtam, hogy dohányzik. Talán nem is. Akkor viszont még inkább aggasztó,hogy magánál tartja.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2022. január 25. 23:02 | Link

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit 2

______________________________________________________




Az apró mozdulatok, habár nem feltétlen egyértelműek de mégiscsak érzem, hogy most nem olyan mint általában. Talán tényleg nem kéne itt lennem és lehet csak zavarom. De az a fószer, azt hittem Will küldte. Amikor kinyúl értem, hogy magához húzzon topogva lépkedek közelebb. Ritkán hordok ennyire labilis lábbelit. Még kimondni is mutatvány, nemhogy ebben egyensúlyozni. A kérdésre viszont egy pillanatra úgy érzem fájdalom nyilall a mellkasomba. Érzem én ennek a végét. Mindjárt jön a " Mi a jókurvaanyámat keres itt?? " kérdés. Általában nem vagyok nehezen zavarba hozható mégis egy ilyen kérdés után biztos, hogy ha nem is előtte de az utcán már elbőgném magam. Aztán elmennék inni egy itteni kocsmába. Felszednék valakit. Talán kettőt. Lehet inkább lányt. Így kellene tennem. Az egész burzsuj mulatozás helyett a szombatomat alvással este pedig kocsmával elbaszni. Végül csak bólintok, de aztán hamar már nyílik is ajkam szavait megelőzve.
- Adél hívott meg...én nem magamat engedtem be vagy ilyesmi... - úgy hangzik, mint mikor a gyerek kifogásokat keres a szülő előtt a matek egyesére. A toll kitört, a ceruza tintája kifogyott, a papír elmálott.
Utoljára módosította:Vattai Júlia, 2022. január 25. 23:02 Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2022. január 25. 23:15 | Link

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit  

______________________________________________________


A mellkasát nézem, hiszen nagyon nem tudok mást. A kérdésre nem nézek azonnal rá. Először a mellkasára, összevont szemöldökkel. He? Aztán lassan, zavarodottan végül csak felemelem állam, hogy rá nézhessek de így is túl közel vagyok ahhoz lássam, így visszaejtem arcom.
- Ki az a Jeremy? - ismétlem meg a kérdést értetlenkedve. Nyilván egyáltalán nem voltam ilyesmire felkészülve, ezért ez a számomra baromira is hirtelen váltás lesokkol.
Mármint előbb tudnám feldolgozni a kérdést, hogy milyen színű a kert végében csücsülő macska vagy hasonlók. Egy hirtelen férfinév a semmiből viszont. Bárki lehet. Egy éjszakás kalandtól kezdve egészen kétéjszakásig.
Utoljára módosította:Vattai Júlia, 2022. január 25. 23:15 Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2022. január 25. 23:34 | Link

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit 1

______________________________________________________


A hirtelen elhúzásra csak döbbenten nézek rá. Tekintete sötét de tulajdonképpen még mindig nem értem, hogy mi a fasz van, vagy, hogy miért egy random nevet kérdezett.
Aztán leesik. Eliasra gondolt. De csak nem nyöghetem ki, hogy kicsoda is ő tulajdonképpen, vagy igen? Fogalmam sincs, hogy őszinte legyek. Adél nem mondta el. Azt sem, hogy miért tud vele, vagy, hogy ez mennyire bosszúhadjárat Will iránt. Nem akarok én a fegyver lenni hozzá, úgyhogy egyszerűen csak elnyitom ajkam, mint akinek végre leesik.
- Áhh az Ebony kölyööök! Nem egészen tudom én se, hogy őszinte legyek. Adél megkért, hogy vele jöjjek, gondolom, mert egy aranyvérű mellett kevésbé vagyok feltűnő így...hát így, miért? - valószínűleg ez volt az ok, hiszen mi másért küldött volna a férfihoz. És logikus is volt az egész, én alibi vagyok neki, ő nekem. Mint valami elkúrt kabaréban, az ágyasok tartsanak össze vagy ilyesmi lenne a címe.
Utoljára módosította:Vattai Júlia, 2022. január 25. 23:34 Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2022. január 26. 00:02 | Link

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit  

______________________________________________________


Nem egészen fogom fel mibe csöppentem bele, a szorítást is csak alig érzékelem. Csak felmerülő gyanú, hogy féltékeny lenne, de hát ő tudja, hogy nem csak vele vagyok. Ugye?
Megrázom a fejem, míg ő lehajol, aztán lenézek a kezére.
- Igyekszem mindig melletted állni ha tudok - bólintok, ujjaim kiveszik az övéiből a cigarettát.
- De ezt már nem fogod tudni elszívni, elázott. Viszont ha szeretnél valamit ami lenyugtat - néhány pillanatig habozok, aztán a kabátom zsebébe nyúlok. Lényegében ezt neki hoztam. Mára. Tudtam az adagolást, hogy meddig kell menni, hogy ne okozzak vele bajt. Úgyhogy gondoltam kis támogatásnak egészen hasznos lesz. Kihúzom félig a zsebből az üvegcsét. Mélykék és lila színeivel felismerhető, ha valaki tud a létezéséről. Olyan mint egy kis, üvegbe zárt galaxys és majdnem annyit is tud adni.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2022. január 26. 00:36 | Link

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit  

______________________________________________________


Az a megdöbbenés az arcán, akaratlanul is elvigyorodom rajta. Milyen édes. Hát na, gyors és jó a dílerem, mit mondhatnék. Mellette szép is meg okos is. Lassan visszahúz a fal takarásába én pedig engedem. Szinte biztos voltam benne, hogy elfogadja. Beszélgettünk már erről korábban, csak egy térdelés megállította benne. Vajon most hajlandó lenne megtenni? Legszívesebben kipróbálnám, csakhogy a szadista domina énem egy kicsit élvezkedhessen a látványon, de Will esküvője talán mégsem a legjobb alkalom erre.
- Csukd be a szemed - súgom huncut mosollyal.
Szál megtekintése

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1243
Írta: 2022. január 26. 01:14 | Link

William|
Mothebeep fucbeep hard core outfit  

______________________________________________________


Ahogy lehunyja szemeit elmosolyodom.
- Maradj úgy egy kicsit - suttogom közel hajolva a füléhez, míg kezeim lassan lepattintják a dugót az üvegcséről. Elhúzódva a férfitól az immár nyitott tárgyat az ajkamhoz emelem és csöppentek rá nyelvem hegyére egy nagyon picit. Aztán megérintem a férfi állát. Lehúzom óvatosan, hüvelykujjammal végigsimítom ajkát mielőtt megcsókolnám. Nyelvem pedig ajkába furakszik, hogy nyelve alá tegyem a kis mézédes cseppecskét, ahol a leggyorsabban fog felszívódni.
Bőven kevés ez a por, hogy engem kielégítsen, de ismerős íze néhány pillanatra elfelejteti velem, hol is vagyok, csak azt a mérhetetlen boldogságot érzem, amit ez a kis dög belém táplált a hónapok alatt tudat alatt. Mégsem bánom. Legyen, vállalom sorsom, ha torzult látással is, de legalább pár pillanatra felettébb jó hangulatú vagyok.
Szál megtekintése

A fővároson kívül - Vattai Júlia hozzászólásai (123 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek