Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Figyeltem az arcát és nem tudtam figyelmen kívül hagyni a megjegyzése utáni pillanatokat. Habár soha nem ástam bele túlságosan magamat az ilyen dolgokba, mert hidegen hagytak, ezt azért nem lehetett nem észrevenni. Kedvesnek kellene lennem és megkérdeznem, hogy mi nyomja a lelkét, talán egy kicsit nógatnom is kellene, hogy mesélje el, de az nem én lennék. Így inkább csak elfintorodom egy pillanatra.
- Kellemes iskolai emlékek?
A kellemesnél felvonom a szemöldökömet, igyekszem ironizálni, már amennyire tőlem telik. Mindenkinek vannak kellemetlen emlékei az iskolából, ha nekem most számot kellene ezekről adni, akkor itt állhatnék ítéletnapig, de én nem vagyok az a fajta aki sokat rágódik a dolgokon, felesleges időpocsékolás, hiszen már nem lehet megváltoztatni a dolgokat és ha lenne rá lehetőségem, akkor sem biztos, hogy megtenném, hiszen minden ami engem ért közrejátszott abban aki most vagyok és ahol most tartok.
- Igazán érdekes lehetett, bár hosszabb időt még soha nem töltöttem ott, Budapestet annyira nem szeretem.
Megvonom a vállamat, majd nekidőlök a könyvespolcnak és összefűzöm magam előtt a karjaimat és úgy hallgatom tovább. Aztán terítékre kerül a téma, amit nem igazán kedvelek hallani más szájából. Bár tényleg felsőbbrendűnek, szebbnek és jobbnak gondolom magamat mindenki másnál, azt azért nem szoktam annyira nagy dobra verni még akkor sem, ha hébe-hóba éreztetem az emberekkel. Mert ez nem azért mert, van én vagyok a polgármester, ugyan már...ez a génjeimbe van kódolva, ez az egész polgármesteres dolog...én voltam az aki a legjobban ellenezte.
- Ami az illeti, el sem hinném, milyen felszínes dolgok nyomják a vállamat.
Igyekszem nem gúnyosnak lenni, minden erőmmel azon vagyok, hogy nem ne legyek lenéző, és szarkasztikus és az nagyjából sikerül is. Nem szeretném a beszélgetést ilyen irányba terelni, annak elég csúnya vége lenne, amit lehet, hogy még én is megbánnék.
- Tudod, ruhák...cipők, ékszerek..
Legyintek egykedvűen, mintha mindez teljesen természetes lenne és valahol az is, de nincs az a mennyiségű ruha, vagy az a drága ékszer ami maga mögé szorítaná a legfontosabb dolgok az életemben. Egy ideig teljesen komolyan nézek az előttem álló nőre, majd halkan felnevetek.
- Csak vicceltem. Van egy két éves kisfiam, ő a legfontosabb és van egy régiség boltunk is, szóval nem unatkozom, vagy legalábbis kevesebbszer, mint a kastélyban. És te? Tervezel hosszabb távra maradni? Esetleg végleges?
Bár imádom, ha én vagyok a téma, de nem árt néha a társalkodófelet is emberszámba venni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egész nap nem tettem le szinte a dárágmat, ezért döntöttem úgy, hogy apuka válláról is egy kis tehert levéve David velem jön vásárolni. Nem hiszem, hogy nagyon befolyásolná a későbbiekben a hozzáállását, de legalább így elmondhatja, hogy ha utálni is fogja, bizony volt ruhát venni még ő is.
Mert hogy én a shoppingolásról nem mondok le, az száz százalék, hogy nekem szükségem van ruhatárfrissítésre, és már önmagában arra, hogy a sorok között álljak és lehetőségem legyen válogatni. Nem vagyok függő, és nem is a pénzköltés miatt van, csak ruhabolond vagyok, kész, ez egyszerű. És a nem annyira káros szenvedélyemnek is hódolni kell néha.
A babát meg persze mindenki szereti, mindenki megnézi, aki még nem látta azért, aki meg látta, hogy esetleg változott-e. Szerintem nem igazán változnak, legalábbis szerintem ugyanazok az ennivaló kis pufi cukiságok, mint egész eddigi életükben. Csak nőnek, és nehezebbek is lesznek. Kézben hordom őket, mert szerintem számomra ez így megfelelő, csak egy idő után maximum eggyel tudom majd megcsinálni. Hogy az ikreket egyszerre.. Hát, meglátjuk, de nagy esélyt nem látok rá.
Most viszont táskával és a picivel indulok el, megígérve a család másik két tagjának, hogy azért sietek, mert mégis csak.. órákig nem kellene tartania. Még akkor is, ha nem tudok választani gyorsan lerendezem, most meg aztán.. Egy óra alatt megvolt minden, holott azért vásároltam rendesen. Mégis minden benne van egy táskában, így olyan sok plusz nem lett a cipekedést tekintve.
A boltból végre kilépve egy kicsit megkönnyebbülök, mert időm még rengeteg. Ahogy sétálok megfordul a fejemben, hogy belépek sütizni, mert ma még nem sütöttem semmit, és akkor ezt a pontot ki is hagyhatnánk, de mégis inkább a maradás mellett döntök valamiért. Aztán sokkal biztosabb leszek magamban, amikor Pétert meglátom. Először nem is vagyok benne biztos, csak az ismerős, de régen látott arc. Nagyon régen, és el kell gondolkodnom ki is az.. Hát persze, a tea, akkor nem is lehet más. Lépteim rögtön felé veszik az irányt, és csak a pad mellett, tőle pár méterre állok meg.
- Szia Peti! Emlékszel még rám? Letti vagyok!
Lehetségesnek tartom, hogy ha még képbe is van, ki lehetek, Vivivel azért összekeverhet, így csak egyértelműsítés céljából - én vagyok, az érettebb. Viszont azért remélem, hogy nem kell magyarázkodni, meg nem veszi zokon, hogy letámadom.
- Rég láttalak.. Hallottam az ÁVT-t fogod tanítani Anyával, ő mondta.
Egyébként rögtön az lett volna, hogy mi szél hozott, vagy valami hasonló, de így, hogy a helyzettel tisztában vagyok ettől eltérhet a mondandóm. Bár egyelőre ennél több nem is jut eszembe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Amikor a világos, szellős utcából a szűk, kopottas helyiségbe lépett, orrát megcsapta az erős naftalinszag.  A naftalin mellett régi papír, korhadó fa tette teljessé a bűzképletet, melyhez vizuális hatásként zsúfolásig rakott, szúette könyvespolcok és ezüstös pókhálófoszlányok társultak. Bizarr, ódivatú bolthelyiség kellős közepébe csöppent, melyet a sejtelmesen derengő félhomály és a kellemetlen szag tett első látásra nemkívánatossá. Az ablaküvegen – melyen részint annak kétes tisztasága, részint sötét üvege miatt csak mérsékelten hatolt be a fény – cirkalmas kézírással díszelgett egy lap: eladót felveszünk.
Jimnie nemigen dolgozott még – a gyógyító képzést elkezdte ugyan, de el nem végezte, így mindössze VAV-vizsgáival felfegyverkezve vágott neki a varázsló-munkaerőpiacnak, viszonylag csekély eséllyel és lelkesedéssel. Bármilyen állást elvállalt volna – pénzszűkében lévén nem válogathatott (álláskeresés címen még az „internetre” is rácsatlakozott, bár a mugli hipermarketek csábító árufeltöltői ajánlatait azért kiszelektálta).
Turkálós göncei, foltos talárja, szerteszét álló, zsíros haja nem volt túlságosan bizalomgerjesztő, sőt, egyenesen egy középkori árvafiú benyomását keltette. Kialvatlan szemeivel körbepillantott az apró boltban, de nem látott sem eladót, sem vevőt – látszólag egyedül volt. Köhintett egyet, csak úgy mellesleg, figyelemfelhívásként. Szinte látni vélte, ahogy az áramló levegő felkavarja a helyiség finoman szálldogáló porát, melyet mintha évtizedek óta nem háborgatott volna senki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

ANIELLA

Miközben kifelé indulunk a sikátorból, a szöszi elbűvölő vonásait fürkészem a hulló esőcseppeken át. Habozik a válasszal. Érzem rajta, hogy nem felel nekem őszintén. Ha a kastélyban lakik, hogyan kerül ide éjnek évadján? Mit keres erre? Ha pedig azt, hogy most érkezett, szó szerint érti, hol vannak a csomagjai? És miért néznek ki így a ruhái? Miért tűnnek úgy, mintha nem az övéi volnának? Minden, amit látok, ugyanahhoz a válaszhoz vezet, amelyet a leányzó azonban egyértelműen titkolni akar előttem. Hát legyen. Nem fogok álmatlanul hánykolódni amiatt, ha valaki nem fedi fel magát előttem.
- Akkor a kastélyhoz kísérjem? - kérdezek rá azért, hogy biztos legyen. Hiszen, ha tartani akarja magát a kis meséjéhez, vagy hagyja magát egészen az iskoláig vezetni, és onnan már eltalál a valódi lakhelyéhez, vagy közöl velem egy olyan célt, amelynél elválhatnak útjaink, és ahonnan már kiismeri magát. Valószínűleg ez utóbbi volna a megfelelőbb.
- Adam. - adom meg nevemet csöndes hangon, egyszerűen, miután bemutatkozott, és viszonzást kért tőlem. Az eső közben csak nem szelídül. Lassan olyan, mintha dézsából öntenék. Akármi is legyen a szőkeség válasza iménti kérdésemre, a sikátorból kivezetem, komótos léptekkel haladva mellette, és hamarosan kilyukadunk a Fő utczán. A házak, otthonok ablakaiban már csak néhol pislákol a fény. Elég csöndes minden, csak a mulatókból szűrődnek felénk tompán a vigasságok hangjai.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

ANIELLA

Ahogy figyelem a lányt, természetesen észreveszem, hogy nincsen minden rendben a járásával. Ez a megfigyelés csak erősíti elképzelésemet fajbeli tulajdonságairól. Felmerül bennem, hogy támogassam lépteit, engedvén Őt belém karolni, de úgy vettem észre, nem rajong a közelségemért, így ezt az ötletet hanyagolom. Viszont már nem fogja sokáig bírni a mellettem gyaloglást, ebben biztos vagyok. Hallom zaklatott, erőlködő szuszogását, és rossz sejtelmem nemsokára beigazolódik...
Ahogy a Fő utczán haladunk, Aniella eszméletét veszti, és összecsuklik. Hosszú karjaimban köt ki, hiszen a reflexeim villámgyorsak. Először csak tartom, hogy ne essen a földre, majd egy könnyű mozdulattal felkapom. Lenézek szép, ájult vonásaira. Szőke haja nedvesen tapad arcára, kecses végtagjai ernyedten függnek alá. Itt állok tehát Bogolyfalva főutcájának kellős közepén, karjaimban egy kimerült, öntudatlan, kabátomba burkolózott leánykával, a szakadó esőben.
- Rohadt élet... - véleményezem a helyzetet egy mordulással, majd egy sóhaj közepette indulok tovább. Hagyom az esőcseppeket végigfolyni hajamon, arcomon, beivódni ruháimba, miközben azon gondolkozom, most akkor tényleg a kastélyba vigyem-e ezt az ágról szakadt kis teremtményt, vagy gyanúmhoz híven a tóhoz, vagy esetleg a házamba, hogy biztos helyen legyen, míg magához nem tér. Bárhová odaérek vele pár pillanat alatt, viszont ott is kell maradnom vele, amíg eszméletlen. Jó, persze, nem kell, de én ott fogok maradni.
Mindezt természetesen egész rövid idő alatt gondolom végig, és hamarosan döntésre jutok, mégpedig arra, hogy elviszem magamhoz a házamba. Alig telik bele tehát egy percbe, és lépek is be vele házam ajtaján.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Alegria

Kivételesen már hajnalban éber állapotba került, pedig szeret sokáig aludni, még akkor is, ha az ablakokon már nemcsak beszivárog a fény, hanem egészen elárasztja, betölti világosságával a hálószobát. Olyankor találja csak meg igazán a számára legkényelmesebb pozitúrát, hol elnyújtózva keresztben az ágyon, hol félig lelógva arról, máskor összegubózva annak közepén. Ilyenkor a lepedő és takaró persze már régen a földön gyűrődik, valamikor az éjszaka közepén tűnik el észrevétlenül, hogy Lilla aztán minden reggel meglepődjön ágyneműje hiányán. Ma viszont olyan hamar pattantak ki szemei, hogy odakint még csak éppen pirkadt. Az ég vörös színekben pompázott, a nő pedig az ágya szélén ülve, lábait maga mellé húzva gyönyörködött a természeti jelenségen. Ritkán lát ilyesmit, mint ahogy Naplementét sem nézett hosszú évek óta. Az életéből valahol, valamikor kivesztek az igazán nagy dolgok, amelyek minden nap csöndesen történnek meg körülötte, de ő mégsem figyel fel rájuk. Most, a pirkadat jelenségén ámulva ébred csak rá, hogy valójában mi minden mellett haladhat el úgy, hogy nem érez semmit, hogy nem tud róla semmit, és hogyha majd egyszer meghal, talán csak ezeket a figyelmetlenségeit fogja megbánni, semmi mást. Amint felkel a Nap, ő megnyomkodja időközben elzsibbadt tagjait, majd lebotorkál recsegő lépcsőin, s a konyhába érve kakaóporért és tejért nyúl. A pult mellett issza meg az elmaradhatatlan reggeli italát, hogy aztán bögréjével együtt elmosogassa a tegnapról megmaradt edényeket is. A konyha rendberakását a nappali követi, ahol még a földön is könyvek hevernek szerteszét, s ő ismét a könyvespolcokra teszi őket, bár jól tudja, hogy estére újabb példányok kerülnek majd puha szőnyegére. A kötetek polcra helyezése közben veszi észre, hogy hiányzik az egyik kedvenc könyve. Egy pillanatra bénult arckifejezéssel nézi az üres helyet, ahol lennie kellene, majd hátrébb lép, ujjával megtámasztja állát, s hangosan hümmögve pörgeti utolsó emlékképeit Kafka összes művéről. Kizártnak tartja, hogy otthon hagyta volna, hiszen még emlékszik is arra, hogy bedobozolta sötét borítású könyvét, de abban is biztos, hogy Bogolyfalván még nem vette le a szekrényről. Igyekszik higgadt maradni, és bár legszívesebben felhívná anyukáját, hogy legyen szíves, és nézze meg szegedi otthonukban a keresett művet, sajnos térerő hiányában nehezen tehetné. Telefonálás helyett szobájába rohan, ruhásszekrényében válogat, majd a megfelelő darab kiválasztása után pénztárcáját szorongatva zárja be a bejárati ajtót, végül a kaput is. Tudja, hogy van a faluban egy régi könyvesbolt, de eddig még messze elkerülte azt, mert, ha ő betér egy ilyen helyre, akkor hajlamos egész vagyonát egyszerre ott hagyni. Úgy siet, hogy a bolt előtt először véletlenül elmegy, majd az utcasarkon idegesen visszafordulva pillantja meg Őszike néni könyvesboltjának cégerét. Kapkodva nyit be a csilingelő ajtón, majd egy halk köszönés után azonnal beleveti magát polcokon pihenő címek áttanulmányozásába. Éppen az őt érdeklő huszadik századdal foglalkozó rész következne, amikor nem fér oda a kötetekhez, mert egy csinosan felöltözött lány útját állja.
- Ne haragudj - szólítja meg ideges mosollyal őt, s a polc felé mutatva fűzi tovább gondolatait. - Elveszett az egyik könyvem, és muszáj megnéznem, hogy itt van-e! Esetleg a nézelődés közben nem találkoztál Franz Kafka összes művével?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Az Aniellával való múltkori találkozásom után eldöntöttem, hogy amint lesz rá lehetőségem, veszek neki egy axolotlot, elvégre mi lenne testhezállóbb a lánynak egy vízi kutyánál. Egyébként ez a furcsa nevű lény valamiféle gőte, legalábbis ezt sikerült kihámoznom abból a könyvből, amit a könyvtárban vágott hozzám egy levitás lány, miután már ötödszörre kérdeztem meg tőle, hogy mi az az axolotl. Először talán még azt hitte, viccelek, de aztán rájött, hogy komolyan érdekel a dolog, de annyira mégsem, hogy magam keressem ki a több ezer kötet közül azt, amiben fellelhetem az információt. Mivel nem hagytam tanulni, ezért kényszerítve érezte magát arra, hogy előkeresse nekem a axolotlokról szóló könyvet. Az, hogy aztán hozzám vágta, mutatja, hogy a levitások mégsem szeretik annyira a könyveket, mint állítják.
Na, de a lényeg, hogy valami azték halálistenről lettek elnevezve, és az axolotl egészen pontosan azt jelenti, hogy vízi kutya. De ami igazán menővé teszi az a regenerációs képessége. Nem viccelek, nemcsak, hogy a végtagjaikat képesek visszanöveszteni, mint mondjuk, a gyíkok a farkukat, de több belső szervüket is, sőt szívük és agyuk egy részét is! Emellett, ha kiszárad a tó, ahol élnek, egyszerűen áttérnek a tüdős életmódra. Szóval eléggé érdekes állatok, nem mellesleg pedig még aranyosak is. Vagyis pont megfelelő ajándék lehet egy lány számára, legalábbis szerintem.
Az egyetlen probléma, hogy fogalmam sincs, hogyan lehet szert tenni egy axolotlra, mert gondolom egy ilyen lényt csak nem árulnak minden sarki boltban. A pénz számomra nem akadály, mert bár szüleim hallani sem akarnak rólam, nem akarják, hogy a sajtó olyasmiket írjon róluk, hogy hagyták éhen veszni legfiatalabb gyermeküket. Igazából nem hiszem, hogy ilyesmi valaha megjelenne az őseimről, de elég, ha ők ezt hiszik, én pedig eléggé kitettem magamért, hogy elhitessem velük, nem lenne jó ötlet teljesen kitagadni engem. Így aztán nyitottak nekem egy külön széfet, ahova havonta küldenek egy bizonyos összeget letudva ezzel a gyereknevelés összes terhét, és továbbra is mereven elzárkóznak a kapcsolatfelvétel összes módjától. Nem mintha nekem hiányoznának.
Szóval pénznek nem vagyok híján, már csak a megfelelő boltot kell megtalálnom. Szerencsémre a faluban is található egy kisállat kereskedés, és bár nem bízom benne, hogy ott azonnal rálelek egy vízi kutyára, de talán tudnak nekem rendelni. Ezért is állok most eme boltot rejtő épület előtt, és lesek be a kirakaton át. Egyelőre nem túl biztató, amit látok, de hát próba cseresznye, ahogy mondani szokás.
Belépve az ajtón hangosan köszönök, bár egyelőre az eladót sehol sem látom, de nem baj, addig is van időm körülnézni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Macska, bagoly, kneazle... Na, de hol tartják az axolotlokat? Nem kell sokáig nézelődnöm, hogy rájöjjek, ilyen lénnyel itt nem fogok találkozni. Fordulnék az eladóhoz, de időközben valaki más is igényt tart az öreg figyelmére, így hát folytatom a bámulászást ameddig az ismeretlen srác ki nem elégíti a kíváncsiságát, fél füllel azonban a beszélgetést is nyomon követem. Emiatt lehet, hogy felfigyelek szavaira, ami éppenséggel szólhatna az eladónak is, de valahogy érzem, hogy valójában nekem címezték őket. Persze foghatjuk üldözési mániára is, de én ezt inkább ösztönnek hívom.
Mivel a javítóban viszonylag kevés emberrel akadtam össze és ők se gyakran hozták szóba a nyavalyám, elég ritkán szembesültem olyan helyzettel, amikor farkasokra utaltak a közelemben. Ezért lehet, hogy a srác mondatát nemcsak, hogy magamra veszem, de olyan hirtelen fordulok felé, mintha megcsípett volna. Szemöldököm feljebb vándorol és egy hosszú percig csak figyelem őt kérdőn, majd inkább elfordulok. Szégyellem magam, amiért ilyen hevesen reagáltam a helyzetre, hiszen amennyire én tudom, senki nem ismerheti múltam ilyen részleteit, legalábbis a tanári karon kívül. Őket meg titoktartás kötelezi, és mivel reggel a szobatársaim nem úgy néztek rám, mintha valamilyen különösen fertőző betegségben szenvednék, és kerülni sem próbáltak, úgy gondoltam, hogy a titkom, titok maradt.
Most azonban valami félelemszerű érzés kúszik végig a gerincem mentén, és érzem, hogy farkasénem veszélyt szimatol. Messze még a telihold, jelenleg teljesen ártalmatlan vagyok, de az ösztönök szintjén mindig az állat irányít. Fogalmam sincs, mit tennék, ha valaki sarokba szorítana. Persze jelenleg nem a fizikai valómat kell féltenem, sokkal inkább a társadalmi helyzetemet, na, nem a szüleim szintjén, de azért az iskolában is megvan a hierarchia, aminek bizonyára nem kellemes az alján csücsülni. Márpedig egy vérfarkas, aki mellesleg bűnöző is nem sok jóra számíthat, még úgy sem, hogy mellesleg aranyvérű és híres felmenőkkel rendelkezik. Ma már a származás nem jelent semmit, vagy legalábbis nem sokat, hiszen egyre több a félvér és a mugliszármazású varázsló, előtérben pedig a képességek és nem az ősök állnak. Ami persze tökre jó, de így én egyre nagyobb hátrányba kerülök, főleg, ha kiderül a titkom.
Bármennyire is szeretnék, nem tudok nyugton maradni, rá akarok kérdezni egyenesen a srácnál, hogyan is értette, amit mondott, de, ha netán tévedek, és valóban a paranoiám a ludas, akkor én magam buktatom le saját magamat. Itt pedig azért talán még nem tartok. Próbálok inkább nyugalmat erőltetni magamra, és kivárásra játszok. Ha valamit akar tőlem, az előbb vagy utóbb úgyis ki fog derülni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja