Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

a személyzeti helyiségben| o

Nem fogalmaztam túl pontosan az egyszer biztos. Ha úgy teszek akkor az előbbi mondatom így hangzott volna: nem a fájdalom a gond. De nem javítom ki magam, már csak amiatt sem, mert amit hallok az nem éppen megnyugtató.
- 5 percet? És … és Ön veszi, vagy valami speciális készülék magától elvégzi az egészet? – oké, lehet hogy ez egy hülye kérdés, de hát a varázsvilágban bármi megtörténhet, nem? És igen, tisztában vagyok vele, hogy Ő egy vámpír, és nem varázsló. Aztán ezt egy kicsit sikerül félretennem a fejemben, ahogy a kíváncsiságom győzelmedeskedik. – Kevesebb? Ó, én azt hittem, hogy ugyanannyi a vér mennyisége. De hát akkor jóval többször kell harapdálnia, hogy ugyanazt a mennyiséget elfogyaszthassa!
És igen, mindezt amolyan ’szegény vámpír, mennyit kell dolgoznia azért a vérmennyiségért, ha nem csak úgy adják neki’ hangvétellel adom elő. A hallottakon töprengve nézek szét raktárhelyiségben, és nem igazán mondhatom el magamról, hogy teljesen biztos lennék a dolgomban. Mert ha ő maga veszi a vért akkor bizony jó 5 percig borzasztó közel lesz hozzám. Hacsak nem gondolom meg magam a módszert illetően. Kezd az tűnni a jobbik megoldásnak. Képes olyan gyorsan mozogni, hogy észre se vegyem a közeledését, bumm megharap, pár korty és mire felfogom az egészet a kis korlátolt emberi agyammal már vége is az egésznek. Nincs ideje a pániknak kifejlődnie bennem.
- Sok függővel akadt dolga? – kissé fura nekem a gondolat, hogy van akinek kedvére való a harapdálás. Mert még ha nem is igazán kellemetlen, de hát akkor is … lehet annyira jó élmény, hogy ráfügg az ember? Miközben ezen töprengek kényelmesen elhelyezkedem az egyik székben és  teljes tanácstalansággal pislogok fel a vámpírra, miközben módszeresen elkezdem feltűrögetni a ruhám ujját. Fogalmam sincs, hogy most mi jön, vagyis hát gondolom könyökhajlatból veszi, vagy nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Kyle Donovan

Őszike néni könyvesboltja igazi kincsesbánya. Eddig minden alkalommal sikerült valami igazán érdekeset találnia, ahányszor csak betért oda. Most éppen egy olyan könyvre tett szert, amely macskákról szól, olyannyira, hogy még nyávog is. Ráadásul kétnyelvű, remek olvasmány lesz Ellának, hogy gyakorolja az angolt is, ne csak a magyart, merthogy őneki meg szent elhatározása, hogy a lányának is hasznára válik megtanulni a nyelveket, amelyeket ő már sikeresen beszél. Időnként franciául próbálnak társalogni, máskor meg angolul, magyarul beszél úgyis eleget az iskolában. Még egy kevésbé mágikus állattani lexikont is szerzett mellé, amelynek az oldalairól nem köszönnek vissza az állatok, viszont nagyon szép és igényes rajzok vannak benne, ő szívesen elnézegeti bármikor. Biztos benne viszont, hogy ugyanúgy Ella is, hiszen apja lánya. Szerencsére. Nagyon elégedett a mai szerzeményeivel. A boltból kilépve mindkét könyvet oldalasan mellkasához szorítja, mint jó diák, aki éppen órára siet, és útnak is indul nyugodt, ráérős, macskára emlékeztetően ruganyos léptekkel az előkészítő irányába. Még meg szeretné tudakolni, hogy a nemsokára kezdődő tanérve pontosan mi mindent is kellene beszerezni tanfelszerelés címszó alatt, mielőtt hazahoppanálna Budanekeresdre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

Juhász Laura
este | a személyzeti helyiségben | x


Nem rajong a válaszomért. Semmi gond. Az se gond, ha ezeknek hála viszakozik. Inkább faggasson ki előbb, semmint a székembe üljön és alaposan megbánja.
- Is-is. Beállítom a vérvevő tégelyt, odanyomom a karodhoz és ott tartom, ameddig kell. Én ennyit csinálok, a többit elvégzi a műszer - felelem és ha már itt tartunk, kezembe is veszem a szóban forgó eszközt. Olyan, mint egy vékony fém termosz (mert hogy az is), a végén egy hengerrel, amit talán a fényképezőgép objektívéhez lehet hasonlatos. Még nem készülök rögtön használni, csak meg akartam mutatni neki.
- Közvetlenül úgymond... laktatóbb a számomra - találok meg egy viszonylag megfelelőbb kifejezést. Úgyhogy nem kell többet harapdálnom - hogy ezzel az általa használt, helyes szóval éljek. Viszont meglehetősen téves elképzelések élnek a fejében arról, hogy az a mód mennyivel gyorsabb és egyszerűbb lenne. Meg távolságtartóbb. Egyik sem jellemzi. Sőt.
- Ez relatív - morfondírozom mély hangomon az általam megismert függőkről. Nem érdemes számosítani, mert elborzadna szegény bagolyköves. Pedig az életem éveire leosztva nem is olyan rémséges végössszeg. Lehet, éves átlagot kéne számolni. Vagy inkább semmit.
Bakancsommal odatolok egy lábtartót is a navinésnek, hogy teljesen kényelembe helyezhesse magát, aztán hozok az asztalra egy üveg gyümölcslevet meg egy pohár vizet, valamint egy kis csokoládéválogatást is, hogy utána visszanyerje az erejét.
- Szólj, ha készen állsz! Akkor az általad választott könyökhajlathoz nyomom a tégely végét és elkezdjük. Három és fél decilitert fogok levenni - közlöm vele döntésemet, mely egyébként kötelességem is, akár mond ez neki valamit, akár nem. Átlagosan négy és fél a mennyiség különben, de gondoltam, kezdjünk most ennyivel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

személyzeti helyiségben| o

Áhá, tehát a közelemben lesz végig. Pompás, igazán pompás. Vetek egy pillantást a furcsa készülékre, őszintén szólva semmit sem érzek azzal kapcsolatban. Akár egy szikét is mutogathatna, az se váltana ki belőlem több reakciót. Az elhangzott dolgok is úgy jutnak el hozzám, mintha a víz alól szólnának. Hallom, értem, felfogom, de igencsak tompán. Mindenesetre bólogatok, hisz gondolatot olvasni nem tud, pedig mennyivel könnyebb lenne most!
Kérdőn pillantok fel a közeledő lábtartó láttán, aztán rájövök, hogy mi célt szolgál az egész, miután a frissítők is megjelennek. Kedves, ám az én kényelmem nem éppen ezeket igénylik.
- Öhm, legyen a bal … de … - kezdek bele nehézkesen, aztán veszek egy mély levegőt és gyorsan elhadarom, amíg még van bátorságom hozzá. – Szóval nem a fájdalom a gond, hanem a közelség. Nagyjából mindenkié, úgyhogy ne vegye magára. Pánikrohamot tudok kapni … és … eddig az a tapasztalatom, hogy valamiért a közelségedet sokkal könnyebben veszem, mint másokét, de … nem lehetek benne biztos ugyebár. És … és szeretnék vért adni, de tényleg … de ha … félbe lehet hagyni ha nem jól sülne el a dolog? És olyat kérhetek esetleg, hogy kapcsoljunk zenét? Valami zongoraszóló szerűséget. A zene segít megnyugodni és koncentrálni, fókuszálni. - miután sikerült hihetetlen sebességgel kiböknöm nagyjából mindent, ami a belépésem óta bennem van szabaddá is teszem az említett kart. Ugyanis mindettől függetlenül nem gondolom ám meg magam. Meg tudom csinálni, de úgy a fair ha azért tájékoztatom róla, hogy mi történhet és miért. Biztos nagyon megrökönyödne ha egyszer csak elájulok, pedig még alig vett pár cseppet. Jó, ez nem fog megtörténni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

Juhász Laura
este | a személyzeti helyiségben | x


A gondolataiban ugyan most nem olvasok (noha tehetném), ám feszültségét tapasztalom. Ha túl sokáig nem jövök rá, mi okozza, valószínűleg rákérdezek. Ugyanis ez nem az a fajta, természetes feszélyezettség, amely egy ilyen helyzettel jár. Azonban, úgy tűnik, nem kell magamnak rájönnöm, elém tárja magától. Állam picit feljebb szegem, fejem oldalra biccentem, így hallgatom őt figyelmesen.
- Bármikor félbehagyhatjuk, amikor csak szeretnéd és zenét is kapcsolhatok - nyugtatom meg ezek felől, mindenféle hezitálás nélkül, ám hangsúlyomat valahogy fenn hagyom. Ezzel még nincs vége a válaszomnak - De miután odaillessztettem, tarthatod inkább te az eszközt. Csak ilyenkor kényelmesebb volna, ha nyugalmi helyzetben lennél - vetem fel neki azt a lehetőséget is, hogy csak pár pillanatig kelljen a közvetlen közelében lennem. Viszont az valóban nem a legkellemesebb, ha tartania kell a tégelyt, miközben száll ki belőle a vér.
Oldalra nyúlok az egyik régi rádióhoz, hossszú fehér ujjaimmal eltekerek rajta egy gombot, majd egymásikat forgatgatok, míg bejön egy klasszikus zenét játszó adó. Akárhogy dönt, egy kis muzsika mindenképpen szólhat.
Örülök, hogy megosztotta velem az aggodalmát. Valami hasonló állapot vagy probléma felé irányultak sejtelmeim is, kitalálni viszont nem hiszem, hogy tudtam volna. Főleg így, hogy - mint mondta - velem nem ölt olyan aggasztó mértéket benne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

a személyzetiben| o

Ha éppen nem aggodalmaskodnék, akkor igencsak mulatságosnak találhatnám a helyzetet. Micsoda extra kéréseim vannak, amiket úgymond teljesítenie kell, ha a véremből óhajt lakmározni. Feltételeket szabok egy vámpírnak, mondhatni. Jó, nyilván ez nem így van. Mindenesetre szavai és főleg az ahogy mondja őket megnyugtatnak.
- Még soha nem vettek tőlem vért, és nem hiszem, hogy most szeretném elkezdeni a kísérletezést, hogy vajon meg tudom-e egyedül csinálni. Okosabbnak hangzik gyakorlott kézre bízni magamat – még ha ez azzal is jár, hogy a közelemben lesz. Tuti elrontanék valamit és a végén még itt véreznék el. Az ugyan biztos hogy a vérem minden cseppje jó célt szolgálna, jó helyre menne, de akkor sem áll szándékomban itt elpatkolni.
Megszólal a zene, veszek pár mély lélegzetet, ami segít kiüríteni a fejemet és bár nagyon is tudatában vagyok annak, amire készülök, mégis a figyelmemet teljesen lekötik a hangok, dallamok. Testtartásom is ellazul, amint a lábamat felrakom a zsámolyra. Karjaim a karfán pihennek nyugodtan.
- Kezdhetjük – készen állok, amennyire lehet. Lehet, jobb lenne becsukni a szemem, de nem teszem. Inkább figyelem ténykedését, halkan hümmögve a zene ritmusára. – Van valami ötleted, hogy miért hatsz rám így, másképp? – kérdezem halkan. Nekem van feltevésem, de elég röhejesnek hangzik. És hátha ő tud valami értelmesebbel szolgálni, esetleg talán már találkozott is hasonló esettel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

Juhász Laura
este | a személyzeti helyiségben | x


Én nem veszem úgy, hogy feltételeket szab és még csak extrának sem tartom a kéréseit. Végülis a vérét készülök venni. Ha pedig azt szeretném, hogy ne ez legyen az utolsó alkalom, hogy adományoz, meg kell teremtsem számára azt a környezetet, amely nem riasztja el a legközelebbi alkalomtól.
Bólintok döntésére és nem állok neki meggyőzni arról, hogy nem nagyon tudna ám mit elrontani. Még ha el is engedné a készüléket és az a padlón kötne ki, akkor sem fröcskölne sehonnan semmilyen vér. De tény, jobb lesz ez így, ha én csinálom.
Mikor kényelembe helyezte magát és elhangzik a vezényszó, a balján lévő, üres karosszéket kicsit arrébb húzom, enyhén felé fordítom, majd leülök. Más esetben hűs kezem karjára kulcsolnám kicsit, meggyőződve róla, hogy jól tartja, kellően ellazult, viszont ez inkább amolyan színjáték szokott lenni a kedves adományozó részére, hiszen látom én így is; itt és most pedig valaki olyannal van dolgom, aki nehezen viseli a közelséget, szóval minél inkább kerülöm a fizikai kontaktust.
Mivel már elmondtam neki párszor, mit fogok csinálni, nem ismétlem meg, csak beállítom a mágikus készüléket három decire, majd ráérősen megfordítom és hamarosan a könyökhajlatnak nyomom. Mindent kimérten teszek, hogy bőven legyen ideje felfogni, mi következik most és jelét adni, ha bármi nincs rendben.
A műszer csatlakozott, már érezhet némi bizsergést, hűst és ahogy a fém körfelület nekinyomódik. Vére pedig áramlik is szépen a tartályba. Részemről kényelmesen hátradőlök a széken, hosszú karom bőven elér oda, hogy stabilan tartsa az eszközt.
- Van - emelem rá nyugodtan kék tekintetem. - Talán egyrészt azért, mert a fajtám eleve vonzza az embereket, felold bennük bizonyos gátlásokat - kezdem taglalni ötleteimet, mert feltételezem, nem csak azt akarta tudni, van-e olyanom, hanem azt is, hogy mi. Meg addig sem a vérvételre figyel. - Másrészt... gondolom, az állatok, varázsbestiák közelségével például nincs igazán gondod - kapaszkodom tekintetébe visszaigazolásért, mielőtt folytatnám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

este a szolgálati helyiségben| o

Nyilvánvalóan azt szeretné ha nem ez lenne az utolsó alkalom. Ami a furcsa, hogy valahogy én is ezt szeretném, pedig fogalmam sincs, hogy milyen lesz, kibírom-e egyáltalán vagy sem. De jó érzéssel tölt el, hogy segíthetek neki.
Figyelem amit csinál, ahogy közelít a kütyü, majd kissé megborzongok, amikor a bőrömhöz is ér. Nem hideg, meg nem is túl kellemetlen, de valahogy mégis beleborzongok. Talán a tudatba, hogy hamarosan meg is pillanthatom a vörös véremet beleáramlani a tartályba. Nem éppen bizsergető érzésnek mondanám, legalábbis nekem inkább egy kicsit olyan feszítő és furcsa. Rettentően furcsa. Inkább úgy döntök, hogy nem figyelem tovább a műszert, hanem beszélgetek.
- Igen, azt észrevettem. Hajlamos az ember olyat kérdezni meg mondani, amit nem feltétlenül túl okos hangosan kifejezni – bólintok egy aprót halvány mosollyal a szám sarkában. – De még akkor is ott van egy bizonyos félelem, tartás az emberben. Furcsa kettősség.
Aztán felfogom a mondandója második felét is, és meggondolatlanul teszek egy ingerültség levezető kézmozdulatot, szerencsére ugyan a másik kezemmel, de még így is halkan felmordulok az apró fájdalomtól, amit a könyökömnél érzek.
- Te. Nem. Vagy. Állat. – mondom határozottan, minden egyes szót külön megnyomva. – Varázslény, esetleg, az oké. Ki nem állhatom a bestia szót, az annyira negatív csengésű, gonosz. Te nem vagy gonosz – folytatom szenvedélyesen, határozottan. Igen, fel vagyok háborodva ha magára így utal. Mert én nem így látom őt, sem őt, sem pedig a többi vámpírt, akiket nem is ismerek. Nagyon szívesen kifejtem, hogy én miként gondolok a vámpírokra, minek tartom őket, de egyelőre nem teszem. Hisz nyilván folytatná, amibe belekezdett, már ha nem akasztom meg ezzel a kirohanásommal, és nem tévelyedünk el az alaptémától. – De amúgy igazad van, nincs gondom az állatok, varázsbestiák közelségével.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

Juhász Laura
este | a személyzeti helyiségben | x


Ahogy szeme megvillan szavaimra, rögvest azon kezdek drukkolni, hogy ne tegyen semmi túl hirtelen mozdulatot. Ez nagyjából sikerül neki, veszélyeztetni legalábbis nem veszélyezteti a véradás folytatását és saját testi épségét. Nem vágok közbe, ahogy kiáradnak a szavak belőle. Hagyom, hogy kiforrongja magát, nyugodtan figyelve őt. Nyilván kedves ez a harcias kiállása értünk és egészen más lenne a világ, ha mindenki ennyire megértő lenne; ám a legtöbben vagy nem szolgáltunk rá erre vagy kár is belénk. De csakhamar megadja a választ eleve feltett kérdésemre.
- Lehet, hogy nem vagyok állat, de ember sem - tisztázom ezt rezzenéstelenül. A varázslény, mint hivatalos megnevezés, szerintem kiválóan lefed minket. Ahogy különben, ha van valami vagy valaki, akit bestiának lehet nevezni, azok szintén mi vagyunk. De ezt most inkább nem közlöm a lánnyal, amilyen heves lett hirtelen. Hagyom belém fojtani a szót, úgysem tudnám meggyőzni. Magától kell rájönnie. Minden esetre nyomatékos űrt hagyok szavaim után, aztán egy új pontra térek rá.
- Harmadrészt, bármely hozzám hasonlóan régóta létező entitás, tárgy vagy hely egyfajta állandóságot sugározhat magából, amely betölt valamit az emberben - fejtegetem komótosan, szerintem mik okozhatják például oldódását. Ám felsorolásom ezzel a végére is ért. Közben már nagyjából a fele adagot levettem véréből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

este a szolgálati helyiségben| o

-Hmpf – morranok csupán a ténymegállapítására, hogy ő nem ember. Én teljesen másképp látom. Sokkal inkább tartom őt embernek, mint egyes egyedeket, akik annak tartják magukat. De azt hiszem erről elvitatkozhatnánk egy darabig, teljesen feleslegesen, hiszen én nem tudnám megváltoztatni az ő véleményét, ahogy ő sem az enyémet. Legalábbis nem hiszem, hogy sikerülne neki, még akkor sem, ha előveszi a legbrutálisabb vámpírénjét sem. De ezt inkább ne próbáljuk ki, főleg ne most. Biccentve elfogadom hát a következő pontra való áttérést. Hagyjuk is, benne vagyok.
- Hm, ez érdekes. Én arra gondoltam, hogy azért nem az alap félelmemet felülírja egy másik úgymond. Vagyis, hogy veled kapcsolatban az életem az, ami veszélyben van. Te esetlegesen táplálékforrásként tekintesz rám, nem pedig mint valami örömszerző forrásra, tárgyra, aminek vannak bizonyos részei, amikre kényed kedved szerint igényt tarthatsz, kihasználhatsz – igyekszem elmagyarázni az én elképzelésemet, méghozzá, úgy hogy nem mondom ki nyíltan, miket tehetne velem. És persze, tudom én, hogy sántíthat a dolog, mert miért ne lehetnének egy vámpírnak olyasmi vágyai, de valahogy ez kevésbé tűnik lehetőségnek. Valószínűbb a másik opció. – Szerinted?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Ennyire szerencsétlen már végképp nem lehet senki és nem, nem hobbim magam ennyire savazni. Fáradt vagyok, a lábaim is fájnak, mert előtte a városban, otthon mászkáltam órákig, öregnek érzem magam. Lennék inkább elsős, akit ha sírni lát a világ, akkor senki, de senki nem lepődik meg. Ha én itt elkezdem… nem, nem. Csúnya vagyok síráskor. Amúgy sem vagyok sírós kedvemben. Amúgy is megoldom, na. Körbetekintek épp merre járok és ahogy betájolom magam, elindulok a fagyizó felé. Ha rossz a kedvem, ha nem, amúgy is megkívántam, tehát kapóra is jött szinte ez az eset. Menet közben többször is csekkolom, hogy nem-e rezeg a zsebemben a telefon, elvégre a legjobb lenne, mert akkor tudnánk megbeszélni egy direkt találkát, nem nekem kellene loholnom olyasvalaki után, akire nem is emlékszem. Vagyis...
ANDRÁS.
Ugrik be a név, ki ült úgy és pakolt a vonatos kis asztalkára velem együtt. Már könnyebb, hiszen ő ha nem is háztársam, de Navinés és a barátnője az Eridon diákja, így van kontakt is. Mondjuk a képen talán csak azért nem ismertem fel, mert a nagy üzenet kitakarja vagy az a húga, anyja, mit tudom én. Megyek. De hiába állok be a sorba, nézek szét bent, kint, se András se senki, aki ismerné őt, tudomásom szerint. Így szomorúan nem, de még mindig mérgesen elfogyasztok egy sós karamellás, csokis csodát és indulok az iskola felé. Ez van. Majd ott meglesz, de én fix, hogy több helyre nem megyek be.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Kins & Kens

Juhász Laura
este | a személyzeti helyiségben | x


Rezdületlenül hallgatom adományozóm okfejtését, ő miben látja a közelemben tapasztalt nyugalom okát. Arcomra semmi sem ül ki gondolataim szövevényes hálójából. Ahogy az imént sem álltam neki bizonygatni vagy bemutatni, mennyire nem vagyok ember, úgy most sem fogom lelombozni szegény lányt azzal, hogy amikor egy halandó vérét teszem, ugyanannyira táplálkozom, mint amennyire kedvemet lelem benne és mintegy birtoklom őt abban a pillanatban, mindenféle értelemben. Persze, ettől még más a két dolog és értem, hogyan érti.
- Megeshet - felelek csak ennyit elméletére. Hiszen tényleg bármi elképzelhető. Szerintem egyébként a felsoroltak összességéről van szó, csak talán a mértékek különböznek személyenként. De különben ez például igenis eléggé távolvisz az emberléttől: én nem féltem így a testemet és lelkemet, mint ők. Nem félek a sebektől, mert olyan sok ért már, hogy páncélt növesztettem. Mindent érzek, de nem igazán. Minden fáj, de említésre nem méltóan. Bármi megérinthet, de nyomot nem hagy. Minden mindegy. Pár évtizedenként érek csak el valamiféle mélypontot; a csúcsrajutás, a boldogság pedig mind csak illékony pillanat, amelyek legtöbbjét a vér megízlelése okozza. Illúzió. Illúzió az egész.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Editnél eljött az az időszak, amikor nem szereti látni magát, mert már kerekedik, nincs egy ruhája, és bármit találok ki, nem jó, mert kerekedik és nincs egy ruhája. Én pedig jó társ módjára úgy döntöttem, hogy akkor nem vegzálom, hanem inkább Barnabásnál kötök ki, hogy egy kis kedvesség is legyen az életemben.
- Elmennék valamikor a menedékbe, régen végeztem fizikai munkát, és hiányzik. Tudok segíteni valamit?
Kérdezem, miközben kikerülök egy csapat nénit, akik éppen a színház műsorát böngészik, ehhez a programhoz pedig mindenképpen el kell foglalni a fél járdát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egyetlen Bercelem

- Nem is tudom, hasogathatsz fát - pillantok le Berci fiamra totál komolyan. Mindenre is lehet már varázslatot használni, de ha ennyire fizikai munkára vágyik ám legyen. Totál nyugodtan fogom nézni, ahogy tüzelőt készít a télre.
- Mi ez az energia túltengés benned? - terelem őt a sarki kávés bodega felé, mert nekem szükségem van a harmadik koffein löketre is. - Nem kell ágyat összetenni, falat glettel, festeni vagy ilyesmi? - hát egy kölyök érkezésére készülni kell, el nem hiszem, hogy már minden megvan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Benne vagyok, szeretek fát vágni.
Az olyan nekem való dolog, itthon is mindig én csinálom ezt a részt, imádok kint lenni, imádom a fa illatát, úgyhogy erre nem mondhatok nemet.
- Nem, mert, most éppen semmi sem jó, amit csinálok, semmi ötletem vagy lépésem, szóval nem vagyok hajlandó kétszer csinálni semmit. Majd, ha már ez az időszak elmúlik, fixen tudjuk, hogy mi a helyzet az utódlással, akkor, még érhetnek meglepetések.
Mosolyodom el sejtelmesen, ahogy szintén kérek egyet az erősebbek közül, de azért nem olyat, amivel kinyírom magam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egyetlen Bercelem

- Hallod, eddig hol a tökömbe voltál, mikor ezt kellett csinálni? - hogy én mennyire utálom. Fáj utána mindenem, igazán érzem mindig, hogy öreg vagyok.
- Áhh, szóval elmenekültél apádhoz, hátha megszán és ad neked némi eleséget? -teszem fel nevetve a kérdésemet, majd megkaparintom a fekete, cukor nélkülit, melyet már kérnem se kell, mert tudják, miként iszom.
- Várjál, mi az, hogy fixen tudjátok és érhetnek meglepetések? - nézek értetlenül rá. Komolyan nem tudom, hogy ezzel mire céloz, de látva a mosolyát, van valami turpisság a dologban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Itthon hasogattam a fát.
Adom meg a választ vigyorogva, és vigyorom még tovább nő, amikor az apámnak hívja magát. Nem hittem volna, akkor, amikor besétáltam a pizzériába, hogy ennyire fontos lesz a számomra. Ő az az ember, akit arra az esetre választottam, hogy ha valami történik velünk Edittel, felneveli a gyerekeinket, és ez a legnagyobb bizalom, amit ember adhat.
- Megmutatom neked a titkot.
Húzom elé vigyorogva a tárcámból a képet, amin jól látszik, hogy abból, amiből egyet vártunk kettő van.
- Varázslat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egyetlen Bercelem

Nézem a képet, majd őt és kissé zavartan vakarom meg a tarkómat.
-Tudom, hogy tudatlan tökfilkó vagyok, de fogalmam sincs, hogy mit kell nézni ezeken a szarokon - nekem az összes ugyanolyan, szóval némi segítséget várok tőle.
- Mondjuk azok után, hogy előtte pár héttel a küszöbön picsogtál, hogy nem biztos, hogy lehet gyereked.. Biztos, hogy varázslat - nevetem el magamat, majd megpaskolom a hátát. - Jól van kölyök, legyen örömötök ebben az egészben - bár én nem szeretnék sajátot, attól még mások boldogságának bőven tudok örülni, főleg ha egy számomra fontos személyről van szó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Van egy ott, meg egy ott, ketten vannak.
Mutatom neki büszkén, hiszen igaza van, hogy picsogtam, és ahhoz képest szépen belehúztunk, nem csak azért, mert van, hanem mert kettő van, így aztán tényleg minden rendben van velem, elégedett vagyok az életemmel.
- Na de a fahasogatás, szóval tényleg meheteket?
Mert nem akarom zavarni az ottani életet, de egy kicsit muszáj lenne kiszabadulnom innen, venni egy mély levegőt.
- Én elmondtam egy titkot, mondj el egyet te is, rég találkoztunk így, kettesben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egyetlen Bercelem

- Hah, ti szerencsétlenek -mondom teljesen őszintén, jót nevetve a dolgon. - Kölyök, alig várom, hogy megőszülj egyetlen hét alatt és úgy gyere hozzám, hogy a szemeid alatt bevásárlótáskák lesznek majd - nevetek tovább, majd megiszom a kávémat.
- Persze, simán, majd valamelyik tini hordja neked a teát meg a pogácsát - meg a fát is hordhatják, ha meleget akarnak télen. Nehogy már én hordjam be.
- Hát nem tudom, én nyitott könyv vagyok, igaz néhol szakadt, de attól még nyitott - tárom szét karjaimat, mert lövésem sincsen, hogy miféle titkot szeretne hallani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Edit a szerencsétlen, én élveztem a gyártási folyamatot.
De igen, nagy valószínűség szerint, amint haladunk előre, sőt, amikor megérkeznek, nekem végem lesz. Teljesen ki akarom venni a részem az egészből, ami azt jelenti, hogy kialvatlan, ősz és szörnyen kiégett leszek, de imádni fogom, nagyon.
- Benne vagyok, de dolgos legyen ám, adhatsz többet is, gyorsabban haladunk akkor.
Már látom is magam, ahogy csinálom, ahogy irányítom a tiniket, és a nap végén Barni elégedetten néz végig rajtunk, és nem gondolja, hogy ez hülye ötlet volt.
- Nem történt semmi izgalmas, váratlan, hihetetlen mostanában?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egyetlen Bercelem

- De, aztán felnyomnak, hogy gyerekmunkásaim vannak és bezárják a kócerájt - az kéne még. Így is mindig azt várom, hogy mikor kezdi el valaki ezt a hülyeséget. Az unatkozó és irigy emberek sok mindenre képesek, esküszöm már mindenre van vésztervem a Menedéket illetőleg.
- Hát nem tudom. Voltam egy beszélgetésen az Előkészítő igazgatói posztjáért, ez annak számít? - teszem fel kissé bizonytalanul a kérdést. - Annie se tud róla, szóval titoknak biztos, hogy titok -villantom meg a fogsoromat, hogy lássa én mindent megteszek annak érdekében, hogy teljesítsem kérését.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Mondjuk ez nincs kizárva, az emberi jóság határtalan, a múlthéten egy csomó olyan ügyem volt, ami a szomszédok határtalan jóindulata miatt keletkezett.
Az emberek rendesen borzalmasak ebből a szempontból, hihetetlenül gusztustalanok tudnak lenni, ha arról van szó, hogy másik kárát erősítsék a kedvességükkel.
- Mivaaaan? Ez tök nagy dolog! Lehet, hogy igazgató leszel?
Csillogó szemekkel nézek rá, hiszen ez tényleg nagyon nagy dolog, és nagyon látom ott, az előkészítő élén, tökéletesen neki való pozíció lenne, de muszáj piszkálnom, így pimaszul kérdezem meg, hogy:
- Minden elismerésem a feleségednek, amiért türelmes, megismer még, vagy van egy fényképe, amit magával hordoz arra az esetre, ha szembe találkoztok?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egyetlen Bercelem

- Hát, ha van eszük, akkor nem - válaszolom teljesen őszintén nevetve. - Igazándiból csak azért ültem le Keserűvel beszélgetni, hogy igyak egy kávét, aztán a vége ez lett. Majd meglátjuk - nem tudom, hogy lesz-e belőle valami, ha nem, hát akkor beszélgettünk egy jót, ha pedig igen, akkor én egy nagyon boldog ember leszek.
- Azt ugye vágod, hogy Annie mindenhol ott van? - körbe is nézek, hátha nincs-e a közelben. Szeretem, imádom, de be kell látni, hogy tényleg mindenhol ott van ahol én.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Ha van eszük, akkor de, határozottan de, ne viccelj, senki se lenne alkalmasabb, mint te. Van más jelölt is?
Mert ugyebár ez is egy fontos kérdés, hogy hányan vannak, kinek milyen tapasztalatai vannak, és hogyan állnak hozzájuk, de ha egy kávézásból állásinterjú lesz, az nagyon sok mindent elmond. Őt akarják, ebben biztos vagyok.
- Gondolom, hogy legyen esélye veled lenni, hiszen te mindent is csinálsz.
Vonom meg a vállam, ahogy felhörpintem a kávém maradékát.
- Amúgy, az a takarító, aki a pizzériában van, nem szimpatikus. És nem, ő nem higiéniai munkatárs, ő takarító. Nem tetszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egyetlen Bercelem

- Fogalmam sincs -vonom meg a vállaimat lezserül. Nem is akarok ezen gondolkozni, hiszen én tényleg csak egy kávét inni és kellemeset csevegni mentem, aztán a vége az lett, hogy Keserű közölte, keresi az utódját. Lesz, ami lesz, én veszíteni már alig fogok.
- Valamivel le kellett foglalnom magamat, fene se gondolta, hogy feleségem lesz - tényleg nem terveztem ilyesmit, de hát Annie jött, aztán másodjára is elsodort, ostoba lettem volna újra elengedni. Ezernyi hálával tartozom neki, s csak remélni tudom, hogy elegendő az, amit adok számára.
- Mondtam neked, hogy gyere vissza, de hát nem jöttél. Így kénytelen vagyok alkalmazni azt, aki jelentkezik   nincsenek mostanában sokan. Úgy tűnik a  diákmunkások ideje is leáldozóban van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Én neked drukkolok, ha megkérdezi az apám véleményét, ő is téged fog mondani, ez biztos.
Mégiscsak a Mágiaügyi miniszter, és azért neki csak jó a megítélő képessége, apám pedig kedveli Barnit, szerinte felüdülés, hogy nem maradtam hülyegyerek, hanem komolyabb lettem, és ezt úgy véli, hogy neki köszönheti.
- Én reméltem, hogy lesz, kisimultabbnak nézel ki, látod, mondtam én, hogy nőre van szükséged, és máris fiatalodsz vagy tíz évet, de rám cáfoltál, és tizenöt lett.
Lássuk be, pocsékul festett, és most tényleg szép, mintha kicserélték volna, pedig így is annyi mindent csinál, ami három embernek is sok lenne.
- Nem lehetek egyszerre bíró és higiéniai szakember, de ígérem neked, hogy tizenhat év múlva az egyik gyerekem készen fog állni arra, hogy átvegye ezt a megtisztelő posztot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egyetlen Bercelem

- Ja, mondtad - emelem az égre a tekintetemet. - De jobb, hogy nem hallgattam rád teljes mértékben, mert egy titkárnő mellé Annie zsongása.. Hát pár hónapon belül alulról szagolnám az ibolyát - bár erre bármikor, de tényleg bármikor esély van, csak azt szeretném ezzel mondani, hogy az én feleségem mellé egy titkárnőt beiktatni.. Hát inkább hagyjuk, instant agyfasz lenne.
- Jól van kölyök, legyen így - nyújtom felé a kezemet, hogy alkunk végére pontot tegyünk. Szerencsétlen gyermek, még meg sem született, de ma állása van. Mondjuk, ez nem is szerencsétlenség, hanem tök menő, szerintem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Haver, péntek reggel ráköszöntem a határozottan szingli és a véleményemre szájhúzással reagáló barátomra, aki estére nős volt, még jó, hogy nem szereztél titkárnőt is, mert akkor attól kellett volna tartanom, hogy elraboltak az űrlények és átkódolták az agyad.
Így is teljes sokkba voltam, amikor hétfő reggel karikagyűrű volt az ujján. És azon a hétfő reggelen olyan voltam, mint egy férfiakra vadászó nő, százhúsz kilométerről is kiszúrtam volna a karikagyűrűt, és igen, a főtér közepén, én voltam az, aki felkiálltott, hogy “mi van rajtaaaad?!”, alig néztek debilnek, szerencsére.
- Viszont, ha én a feleséged lennék, akkor örülnék, ha tudnám, hogy sok vagyok neked, és jobb lenne kevesebb időt együtt tölteni. Gondolom, ő most, úgy, hogy egyszer szétmentetek, majd hirtelen összeházasodtok, bizonyítani akarja, hogy jó feleség, hogy mindenben tud támogatni, de félek, hogy ezzel pont azt éri el, hogy szétmentek, és azért kár lenne, most tényleg fáradt, de kisimult vagy.
Tudom, tudom, megfogadtam, hogy nem szólok bele az életébe, bár lássuk be, végül nekem köszönheti, hogy már nem néz ki hatvannak, és nem kérik meg a papák, hogy csatlakozzon a sakklubhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egyetlen Bercelem

- Most, hogy mondod.. Lehet, hogy valami szart megitattak velem és azért alakult így - vonom meg a vállaimat sejtelmesen, mert én tudom, hogy nem, hát készültem, mit odapattintottam, de Berci higgye csak azt, amit akar.
- Igen, én is tapasztalom, hogy néha túlzásokba esik, mert annyira akarja, hogy működjön, meg annyira meg akar felelni a jó feleség titulusnak. Én mondtam már neki, hogy ezek tök feleslegesek, mert engem nem mozgatnak meg a társadalom által felállított, a nő helye a konyhában, meg házban sztereotípiák. Nem tudom meddig lesz ráfeszülve, egyelőre ki várok - nincs más választásom,mert elmondhatom én bármennyiszer, úgyis magának kell rájönnie, hogy be kell lazulnia. - Néha azt se tudom melyik helyen kéne lennem, de amúgy minden oké - vallom be őszintén. Egyik helyet se adnám fel, szóval ez most ilyen nehéz időszak, de majd lesz könnyebb is.