Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- ÚÚ! És és..! - Nagyon benne vannak éppen az ötletelésben séta közben, mert mikor máskor jobb az esküvőről elmélkedni, mint egy hátborzongatásra szánt helyen.
- Ha ilyen halloween jellegű Tim Burton stílus lenne, akkor nem csak neked kell Jacknek lenni, de a ceremóniamester öltözéke idézhetné Boogie Mant. A te öltönyöd pedig burton-i fekete alapon fehér csíkos lenne. Még tovább nyújtana az alakodon. - Egyébként valószínűleg végül nem ez lesz a végső győztes, de jó játszani a gondolattal. Azt a családjának már így is nehéz volt elfogadnia, hogy nem hagyományos lakodalom és eskövő lesz, de az már végképp kiakasztana mindenkit, ha még'ijesztőre' is vennék a figurát. Az anyja csak egy dolgot mondott: mindegy a téma, nem vár tőle már semmit az ég világon, hiszen ismeri. Csak legyen a maga módján fényűző és lássák azért az emberek hogy a páros kreativitása mellet megcsillogtatják kicsit a vagyont is. Csak a miheztartás végett.
- Figyelj, én nagyon szeretem ezt az országot, de.. tele vagyunk totálisan lelakott, romos elhagyatott helyekkel, még artificialnek sem kell lennie.
Elnézegeti a roncsot, amelyet már félig-meddig benőtt a flóra és fauna, aztán elmutat egy szakasz felé, ahol töredetett betonút maradványai mellett sorakoznak romos, bódék egy évtizete eldőlt Cornettot hirdető jégkrémtáblákkal.
- Az a sor ott egész jól nézne ki az "Echoes of Desolation"-be, már most látom, hogy mindenki be fog mászkálni lootot keresve. - Mostanában teljesen rá van kattanva erre az új projektükbe, bár az örök szerelme akkor is a Sierra marad a maga varázslatos fantasy világával. De ez az új horrorjáték viszonylag új vállalás még a Morphe-nak is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Jó, akkor én most... - pislogás nélkül meredek a levitás lányra, miután összeszedtem a holmim. Igen, határozottan próbálom felfogni a számomra túlságosan szürreális helyzetet, de mikor Elsietől megint csak egy hatalmas mosolyt kapok, sóhajtva kimegyek. A lakásomból. A jegyzeteimmel. És elindulok a tó felé, hogy Elsie... nyugodtan tudjon telefonálni. A lakásomban. Ahonnét kitett. És egy nüansznyi jele se volt rajta a zavarnak, én meg... kegyetlen ez a lány, rosszabb bárkinél. Nem is lehet rá haragudni.
Azért kicsit mégis indulatosan szedem a lábaim, de leginkább próbálom felfogni, hogy ez most velem tényleg megtörténik.
Azzal már rég megbarátkoztam, hogy naponta teszi tiszteletét Diornál, semmi gondom nincs vele. Azzal sem, hogy a "vendégszobám", az ő holmijával van tele, és még azzal sem, hogy fél napokat szellőztetek, mert ő rá akar gyújtani. Tényleg. Semmi baj. Inkább nálam csinálja, mint máshol, de azért vannak határok. Ez pedig olyasmi, amit az agyam még akkor is képtelen feldolgozni, mikor mélyet sóhajtva ülök le a tó partjára.
Kezemben a telefon, de vacillálok, hisz nem gondolnám, hogy ez olyasmi, ami Damian problémája lenne, de aztán meg... legyen az ő problémája. Úgyhogy szépen fel is hívom.
- Figyelj, én tééééényleg nagyon kedvelem a húgod. Teljesen megszoktam már, hogy minden nap nálam van. De most tett ki a lakásomból, mert ő telefonálni szeretne - annak ellenére, hogy én nem kímélem, és amint felveszi, a nyakába is zúdítom köszönés nélkül, meglepően higgadtan és normálisan ecsetelem Damiannak a kialakult helyzetet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

- Nem a legjobb kantin és étterem a közelben, de egy órás ebédszünetre, ha éppen nincs az embernek ideje otthon csinálni valamit, teljesen jó.
Általában - és egyébként most sem bámulja blatant és illetlenül mások evési szokásait, de azért feltűnik neki, hogy még további csípőssel ízesítik az ételt átellenben. Csak magában mosolyogja meg az újdonságot, mert az emberek nagyja, akik körülveszik többnyire, inkább kerülik a csípős ízeket. (Aztán ugye van az a véglet is, akik csak arról tudnak beszélni, hogy márpedig ők mennyire bírják és szeretik.)
- Nos, ha engem kérdez, jól választott, személy szerint ez a desszert a kedvencem innen. Ugyanolyan beszállítótól kapott és előre tömeggyártott, mint a többi, de gyanúsan jó.
Mint édesszájú, elmondhatja, hogy kipróbálta már innen az összes desszertet, amit az elmúlt időszakban találni lehetett a pultban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Tehát kultúrmacska, értem.
Nyilvánvalóan szórakoztatja az előadás, amit a meghajló macska szolgáltat számára. Érdekes ilyen oldalát látni a fiúnak, mert látta már feszülten, látta még végtelenül komolynak, látta már komoran elszántnak. Ez a .. korának valamivel megfelelőbb attitűd új.
A felvetésre érdeklődve összeszűkülnek, mert az implikációk többféleképpen is érdekesek lehetnek. Akkor is, ha azért szúrja ki őket, mert ennyi embert ismer, akár csak látásról. (A kapcsolatos és összeköttetések talán fontosabbak a tényleges erényeknél is.) És akkor is, ha valamiféle trükkel tudna megállapításokat tenni.
- Akkor csak Ön után, művész úr. - Teátrálisan biccent a bejárat felé, ahol bár van némi sor, de rendkívül gyorsan halad a beléptetés. Belépőt néznek és nyilván, hogy eleget tesznek-e a vendégek a dresscode-nak. Azaz hogy hagyjanak idekint minden hétköznapit és megszokottat.

A benti atmoszféra a Moulin Rouge grandiózus belterét idézi, csak több színnel, még több pompával, és jelentősebb szabad térrel. Amellett, hogy nyilvánvalóan készültek elég pihenő és ülőhellyel, kanapékkal, keverőkkel, asztalokkal és székekkel, van nyílt terület is a lézengeni és táncolni vágyóknak. A bárpulton kívül pincérek grasszálnak az emberek közt, megpakolt tálcákkal egyensúlyozva. Minden túlcsordul a mágiától - a berendezés jó része vagy varázstárgy, vagy illúzió vagy megbűvölt dekorációs elem. Az emberek jelmezei is gyakran valami varázslattal vannak feltupírozva.
Beérkezve Yezebel mélyet lélegzik, magába szívva a látványt és ezt a vibráló mágiát. És utóbbit még csak nem is képletesen teszi, a körülöttük bizsergő mana mintha egy pillanatra felé mozdulna, ám ez még a közvetlen mellette álló Damien számára is csak futó képzet.
- Látom itt, Magyarországon is tudják, hogyan kell rendezvényeket hatásosan lebonyolítani. - Farkával kinyúl az egyik mellettük elhaladó pincér tálcája felé, és elvesz egy tetszőleges pezsgős poharat róla - illetve még egyet a kezével is. Utóbbit odanyújta Damiennek, a másikat pedig átpakolja a saját kezébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Dia
- Pécs | A „depressziópark” -

- És ne felejtsd el, nekem kell egy Frankenweenie is! De lehet, mégis inkább Edward Scissorhandsre kellene váltsunk? - Nagyon nagy dilemmában vannak, annyi minden közül lehet választani, mert ez csak egy hatalmas cosplay esemény lesz a részükről.
- Vagy... - Megmozgatja a szemöldökeit az alakuló, "csábos" (röhejes, de édes) vigyorával. - ... szeretnéd, ha Astarion venne el? Na? - A statisztikák szerint a nők megőrülnek érte, neki viszont a haja elég bongyor és az alakja tökéletesen szálkás-szikár ahhoz, hogy megugorjon egy remek Astarion-beöltözést.
- Attól még mindig le tud nyűgözni, tudod, nálunk más a divat: nyikorgó, nem túl hurrikán-rezisztens házak és átkozott kórházak. Ez a brutalista-féle építészeti stílus annyira más a miénkhez képest. - Ő azért megmaradna a penthouse-uk madártávlatában, amit jó ideje Diával együtt élvez, de időről időre jó kiszakadni a megszokott környezetből ebbe az elhagyatott, közép-európai közegbe, és felfedezni a saját két szemével, kezével az ország varázsát.
- Rakhatnánk bele side quest taskot vagy easter egget. Fogd be rá Nikitát, teszteljétek le. - Úgyis szeretnek kísérletezni és most a fejébe vette, hogy tűnjenek ki valami frissel, mással a versenytárs játékok közül. Nem árt megragadni a kicsit is ígéretesnek ígérkező ötleteket.
- Mondtam már, hogy lassan elő akarlak léptetni? Brigitte agya a mennyezetre fog robbanni, és alig várom, hogy lássam. - Hiába mocskosul tehetséges a beosztottja, egy akkora áskálódó szemét, hogy párját ritkítja. Solomon csendes élvezkedése, hogy egyáltalán nem próbálja diszkrétre fogni a Diával való kapcsolatát; nem játssza túl, de minimális tapintatot sem gyakorol főleg Brigitte közelében, amikor az irodában vannak és úgy jön ki a lépés, hogy Diával interaktál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

   -  ... kétezer-ötszázat mondtam neki, de ha köti magát hatszázig el tudunk menni. Akkor pedig, ha Yegorov kifizet, ahová kelleni fogsz, akkor... bocs, egy pillanat...
A csípője mellett lepillant a rezgő telefonjára, amit a mondata felénél húzott elő a zsebéből. Fölnéz az apjára, ak egy megengedő bólintással nyugtázza a hívást, arrébb sétál pár lépést és aztán emeli fel a mobilját. A birtokhoz tartozó tó tükrén apró papírhajók százai lebegnek, annak a partján a gondosan nyírt fűben áll meg, méterekre a lapjaikat vesztett, széttépkedett, öreg könyvektől. A szabad kezében még mindig egy félig kész origami-hajót tart, így amíg Kamilla köszönés és bármiféle előjáték nélkül belekezd a panaszkodásba, ő a vállával megtámasztva a telefont folytatja a hajtogatást.
   -  Miért engedted be? Megmondtam, hogy nem ismeri a határokat.
Megmondta? Talán, nem emlékszik már. Viszonylag szűkszavúan nyilatkozott a húgáról, hiszen a családja nem olyan téma, ami gyakran felmerül köztük Kamillával. Bár, ahogy belegondol, más téma sem. A viszonyuknak nem sarokköve a beszélgetés.
Visszapillant az apjára, majd hátat fordít neki a tó partján. Kissé lejjebb halkítja a hangját.
   - De nem hagytad neki, hogy elküldjön, ugye?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Valóban nem tűnik még Amon elég nyugodtnak ahhoz, hogy egy esetleges nem tetsző visszavágás ne fajuljon tovább. Abból látszik, hogy dühe nagyon spontán és ösztönös, hogy a kevésbé effektív ökleit használja a pálca helyett. Eredetileg csak kérdőre akarta vonni (bár durva szavakkal, valóban) Damiant, de amikor a másik semmiféle megbánást nem mutatott, sőt... egyszerűen csak ledobta az ékszíjat és a keze magától mozdult.
- Legyen így. - És igen, ha tehette volna, akkor ezekre a hétvégékre Charon legalább húsz éves kora előtt nem jöhetett volna el. Objektíven nézve tudja ő is, hogy igazságtalan, egyik másik lány sem zavarná tizennyolc évesen itt, ha úgy adódna. Volt is rá példa. Csak hogy azok a másik lányok nem a húgai. Így viszont fenntartja a jogot a protektív viselkedésre. Még élénken él benne az emlék, mennyire kiborult Charon a nyáron, hogy sírt és mennyire kifordult magából a Cromwell-eset után. Heck, még ő is ismerte Viviant, annyit járt át hozzájuk. Volt elég baja a lánynak az előző évben, mindent meg akar tenni, hogy ebben az évben ne legyen mi miatt sírnia Charnak. A dolgok viszont nem mennek jól ezzel a hirtelen eljegyzéssel, hogy pont Damian, hogy ilyen szituációktól kell tartani.
- Ne kísérts, inkább menj vissza. - Morran rosszkedvűen, leeresztve a vállait, amely a további fizikai erőszakról való lemondást hivatott jelezni. Úgy sétálnak vissza az épületbe, hogy bár a népnek már rég szét kellett volna oszlani, kinek a medencéhez, kinek a szobába, megint másoknak a kertbe - ahogy mindig.. most valamiért különös és ééérthetetlen okból kifolyólag mindenkinek még halaszthatatlan dolga, matatni és beszélgetnivalója akadt az asztalnál. Naná, ki nem hagynám a végeredményt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Nem hívom fel minden aprósággal, de ez... ez már aligha nevezhető apróságnak. Elsienek vannak dolgai, arra már hamar rájöttem, de nem én leszek az, aki ráveti az első követ, és tényleg csak bosszantó volt idáig. Most viszont megint túllépett egy határt, és én megint azon gondolkodok, hogy kerültem ebbe a helyzetbe.
- Nem. Te azt mondtad, hogy magatartásbeli problémái vannak - vágom rá, mert ez bőven kimerít azokat. Elsie nem ismeri a nem szót, és ez aligha tudható be magatartási problémának, és nem érzem magamban a készséget arra, hogy én tanítsam meg neki.
És csend. Pedig a kérdés annyira egyszerű, és annyira nyilvánvaló. Azt kellett volna tennem, akkor most nem a víz fodrozódását nézném, miközben az ölemben lévő papírok sarkát gyűrögetem.
- Damian, ha nemet tudnék nektek mondani, a világ legboldogabb embere lennék - sóhajtok fel, és még a szemem is megforgatom, mert efelől semmi kétségem. Nemet kellett volna mondanom. Már akkor, mikor rám sózta a kutyát, vagy nem is.... már akkor nemet kellett volna mondanom, mikor felhívott magával az emeletre a pubban, akkor most nem ülnék itt. Jó, ennyire nem drámai azért a helyzet, tényleg csak... bosszantó.
- Szóval mit gondolsz? Meddig tart nála egy ilyen... beszélgetés, vacsorára azért hazamehetek? - a hangom is beletörődő, mert legalább behozom magam a tanulással, nem számít, hogy rengeteg más dolgot is elterveztem mára... majd legközelebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Amikor azon a szelíden kioktató hangján kimondja, hogy "Damian", ő már nem tehet róla, de irritáltam megforgatja a szemét. Továbblép a tó partján, hogy távolabb kerüljön az apjától, a kezei közt pedig tovább hajtogatja a hajót. Az apró vitorlán a Lengyel Mágusállam alkotmányának sorai néznek vissza rá a könyvből kitépett papíron.
   -  Szerinted innen mit kezdjek ezzel? Kamilla, könyörgöm, egyszer az életben állj már a sarkadra ahelyett, hogy lefeküdnél az akaratnak. Vagy azt várod el tőlem, hogy most menjek oda és mentselek meg?
A válasza sürgetőbbre és leheletnyit agresszívebbre sikerül, mint tervezte, noha a hangját nem emeli fel. Azonban lassan, de egyre biztosabban kezdi elveszteni a türelmét és csak részben Kamilla viselkedése miatt. Elsie életben tartása újfent a részmunkaidős állásává vált, ami kezdetben tényleg nem zavarta, de mostanra kezdi túlfeszíteni a húrt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Igen, azt! - habozás és gondolkodás nélkül vágom rá, talán még a hangom is megemelem kicsit, aztán... aztán megint csend.
Általában nem várok tőle soha semmit, mert egyébként miért tenném? Most viszont az ő húga miatt ülök itt, és határozottan nem tetszik, hogy még engem oktat ki.
-  Ezt most komolyan te mondod? - sziszegem a kérdést, és irtó nagy szerencséje egyébként, hogy nincs itt.
- A húgod hírből sem ismeri a nem szót, az pedig aligha az én hibám - közlöm vele a tényt, noha van egy sanda gyanúm, nem mondok neki újat ezzel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Megtorpan. Jól hallotta? A telefont, amit eddig a vállával tartott, hogy felszabadítsa a karját, most a kezébe ejti és úgy emeli fel ismét.
   -  Mert az enyém? - Élesen kérdez vissza, ami különben nem igazán jellemző rá. Most azonban a türelme fogytán, Kamillával pedig úgy érzi, hogy a párhetes ismeretségük alatt eljutottak arra a pontra, hogy abbahagyja az udvariaskodást. Futólag visszapillant az apjára, aki időközben visszaült a tó szélére hordott kerti székek egyikére és csak egy elbocsátó intéssel tudatja, hogy menj csak, intézd a dolgod, én elvagyok.
   -  Nekem igazán nincs időm erre... - mondja halkan, azonban ez nem annyira a lánynak, mint magának szól. Ahogy folytatja, a hangja visszatér az eredeti, kissé sürgető tónusához. - Kamilla, nem tudok mit kezdeni ezzel. Oldd meg, tedd ki otthonról. De ezt a követelőzést most fejezd be, mert pont úgy viselkedsz, mint egy barátnő, de annak is csak a legrosszabb részei.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Kori
Ó, azok a régi szép idők, amikor holdfényes folyosókon róttuk az árnyas köröket - majd biztosan így emlékszik vissza ezekre az évekre. Legalábbis, ha abból indulunk ki, hány felnőttől hallotta már ilyen vagy hasonló formában az elmerengéseket, erre számít a saját jövőjében is. Miért lenne elvégre pont vele máshogy?
- Eww - szalad túl a lába a kövön, váratlanul. Csodáló szavai, melyek az ablakon át látható csillagképek szépségét dícsérték épp prefektustársának, most megszakadnak, ahogy reflexszerűen megtorpan, és igyekszik visszanyerni egyensúlyát. - Mi? Szerintem valamibe belelép- fúúj, nem látom.
Szája széle lebiggyed, cipőjét magasabbra emeli, kezében tartott jegyzettömbbel egyensúlyozik közben. - Ugye ne-, fúj, dehogynem - még be se fejezi kérdő mondatát, ahogy megcsapja orrát a jellegzetes szag. Hiába él évek óta együtt egy macskával, akinek rendszeresen takarítja az almát, belelépni az ilyesmibe még mindig egy másik lapra tartozik.
- Az éjszaka a folyosókon bolyongó tanulókat a kastély maga is vissza akarja kergetni az ágyba? - vet kétségbeesett pillantást Kori felé, amelynek feloldása valahol a "ments meg" és a "ne nevess ki" között ingadozik éppen. Lehet, hogy mégsem a szép holdfényről lesznek anekdotái időskorára? Csábító kilátások.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Hitetlenkedve meredek magam elé, és próbálom felfogni az egyre szürreálisabbá váló helyzetet. Nem, képtelen vagyok elhinni, hogy a tóparton veszekszem annak a bátyjával, aki miatt a tóparton vagyok. Ez... nem. Ezt senki nem hinné el.
- A te testvéred! - most már én sem finomkodok. Majd mindjárt még bocsánatot is kérek tőle. Hát eldobom az agyam.
- Ezaz! Nem vagyok a barátnőd! És nem követelőzök! Konkrétan élek azzal, hogy bármit kérhetek! Mert bár nem vagyok a barátnőd, a húgod az én lakásomban van! - nem félek hozzávágni, mert nem adott meg időkorlátot.
- És őszintén sajnálom, hogy ilyesmivel zavarlak, de én sem tóparton ücsörgést terveztem a szabadnapomra. Vagy ez mindig így történik azzal, akivel összejársz szexelni? Mert igazán mondhattad volna - ezért ezen a ponton körbe nézek, hiába vagyok irtó dühös. Szerencsére csak egy párt látok, azt is a túloldalon, aligha hallhatnak meg ebből bármit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Hetek teltek el a hétvége óta, de megvolt a maga baja, a maga programja, és egyébként is lefoglalta az új iskola és közeg megismerése. Szóval Damian létezése és jelenléte egész elhalványult az életében - mindössze az emlékeztette, hogy mégiscsak itt van Magyarországon. A lóversenyre való meghívást is inkább unalomból fogadta el, és mert egyébként.. nem utálja a lóversenyek hangulatát. Érdekes, izgalmas, kicsit közösségi, de nem annyira, hogy nagyon alja embereket sodródjanak arra. Mármint társadalmi tekintetben nem az alsó rétegből kerül ki a merítés. A sajátos hangulathoz hozzátartozik az izgalom, mindenki várja, hogy vajon az fog-e nyerni, akire megtették a tétjeiket, mindez igényes környezetben.
Tavaszi időhöz öltözött, ami azt jelenti, hogy már elmarad a télikabát, de még bőven elég réteget vesz magára, olyan cipővel és kesztyűvel párosítva, ami melegen tartja a fel-feltámadó még hűvösebb szélben. Úgy beszélték meg, hogy itt, a komplexum előtti parkban találkoznak, hogy magára az eseményre már együtt érkezzenek. Mivel nem ismerős a hely, ezért valamivel előbb érkezik, mert.. nos, egyszerűen nem érzi komfortosnak percre pontosan az érkezést olyan helyre, amit először fog látni. Amíg Flaviu befut, addig tértágított táskájából előhúzza aktuális olvasmányát "A varázstárgyak mágikus struktúrája" címmel. Alapvetően nem ez a kedvenc témája, de mostmár nagyon unja, hogy nem mindig érti az Orion és apja közötti beszélgetések egy részét, szóval nekidurálta magát. Legközelebb, ha a családi csevegés alkalmával előkerül, ezúttal ő is elő akar rukkolni valami hozzászólással.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Majd bemutatom és megtudod - fenyegetésnek is lehetne akár venni, Eddie nagy valószínűséggel úgysem akarja megismerni a férjet, Médi pedig nem azért jött, hogy róla meséljen.
A szöszi szeme abban a pillanatban felcsillan, ahogy az egyik kedvenc bandáját említik. A Lo Siento bagázzsal gyakran ment ide-oda, fesztiválra, koncertre és a srácok nem csak jó zenét és bulit csinálnak, de nagyon jófejek is.
- Megvettél, megyek - vágja rá gondolkodás nélkül. Ekkor még nem tudja, hogy az a bizonyos testvér olyasvalaki, akinél már meggondolja, megér-e annyit a Phantoms.
- Látod, ilyen ez a burzsuj népség - halkan felnevet, de valójában ezerszer szívesebben eszik akár papírtányérról is. - Ohhohóóó, máris be akarsz mutatni a családodnak? Ez még csak a...harmadik randink, korai, nem? - villant vigyort, ami aztán hamar le is fagy az arcáról. - Nárcisz ugye nem AZ a Nárcisz? - de, kurvára az, melyik másikról lenne szó? El is húzza a száját.
- Így sem fűzhetsz, férjnél vagyok - említi újra, most már szigorú pillantások helyett mosolyogva, szemforgatással. Valljuk be, igazán élvezi ezt, amit most csinálnak. - És ha nem a mugli világban kellett volna kutakodnod? Még csinálhatunk vértesztet. Ha Radetzky vagy, te is ehetsz a porcelánon. - Ha mégis kiderülne, hogy van egy eltitkolt, elpaterolt bátyja, nem repesne az örömtől. Arra pedig nem fogja buzdítani új barátját, hogy így lassan harminc év után kezdjen el kutakodni.
- Én nem fogok, de te sem dobhatsz le útközben - figyelmezteti a hoppanálásra visszagondolva. Még a végén megunja a csicsergését és egy könnyed mozdulattal megszabadul potyautasától. - Kimegyek a mosdóba - és már ott sincs, eltűnik az épületben, ahol előbb fizet, majd csak ezután intézi dolgait. Tíz perccel később pedig már úgy kapaszkodik Eddie-be, mintha hozzá lenne ragadva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Két hetet adott neki. Pontosabban: miután a konkrétumokat kihagyva nagy vonalakban elmesélte a hétvégén történteket, az apja ennyit javasolt, ő pedig betartotta a fentről érkező tanácsot. Hiába élt köztük egész életében, valójában semmit sem tud róla, hogy működnek és gondolkodnak a nők - de ha tudná, a Charonnal való kapcsolata akkor is eléggé összezavarná hozzá, hogy fogalma sincs, mit tegyen. Csak adj neki teret, aztán hívd meg valahová, ahová a barátaiddal mennél, így szólt a szülői intelem, és ha azt akarod, hogy megkedveljen, ne helyezz rá felesleges nyomást.
Akarja, hogy megkedveljék? Persze. Eddig azonban ezért a státuszért sosem kellett dolgoznia. Akiket a személyisége nem, azokat megnyerte a háttere, így gyerekkorától fogva elég népszerű volt hozzá, hogy ne zavarja egy-két tag antipátiája. Azonban ez a tag történetesen a felesége lesz - és ez nem várt komplikáció az életében.
Nem sokkal a megbeszélt tizenegy óra előtt hoppanál a park környéki, erre kijelölt és muglik számára szeméttárolónak álcázott mellékutcába. Ugyan nem koszos, de reflexből porolja le magát és csak aztán indul tovább. A téren rajta kívül többen lézengenek és igyekeznek az épület felé (ami a muglik számára a Korda Filmstúdió része, megmagyarázva az esetenként számukra értelmezhetetlen "jelmezeket", "kellékeket" és "animatronikus állatokat"), így is hamar felismeri a ligetben álldogáló, könyvét olvasó lányt. Az agyában egymástól függetlenül két gondolat születik meg: Az első, hogy Charon legalább tudja, hogy kell felöltöznie. A második, hogy ettől a ténytől nem érzi kevésbé feszültnek magát.
   -  Hey! Örülök, hogy itt vagy. - Annyira közel érve szólítja meg, hogy ne kelljen kiabálnia, de ne rémissze meg, ha Charon esetleg belemélyedt a könyvébe? Mégis ki olvas az utcán könyvet? - Mehetünk?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Egyébként sem valószínű, hogy megijedne, elvégre éppen várakozik, számít rá, hogy az a valaki előbb-utóbb meg fog érkezni. Felpillant az olvasmányból, és miután megállapítja, hogy valóban Flaviu érkezett meg, nem pedig valami kéretlen idegen szólongatja, összecsukja az olvasmányt és visszasüllyeszti a táskába.
Mit illik ilyenkor mondani? Hogy "én is"? De nem örül sem annak különösebben, hogy ő itt van, sem annak, hogy Damian itt van. Az érzései inkább semlegesek most, egyelőre, köszönhetően a tétlenségnek, amire ebben az új környezetben most még kárhoztatva van, mielőtt beilleszkedne. Ha egyáltalán be fog illeszkedni, mert még ez is egy jó kérdés.
- Kösz a meghívást. - Ez a leginkább még.. diplomatikus dolog, ami eszébe jut, és amit mondhat viszonzásul. Annyira kellemetlen az egész, nem érez semmi kémiát maguk között (és jobb is, mert nem áll szándékában lecserélni Sebet), persze el vannak jegyezve, de ő már kifejezte kelletlenségét a helyzetükkel kapcsolatban.
Felkel a helyéről, és elpillant az épület felé.
- Mehetünk. - Azzal igazából nem is bonyolít túl semmit, elindul célirányosan. Nem dob fel témát, mert nem érez kényszert arra, hogy mindenképpen beszélgessenek egymással. Persze, tudja, hogy illene, de.. meh.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Tényleg, ki az a megveszekedett, büdös idióta, aki nekivág egy ekkora útnak csak úgy? Ők. Meg a bankkártyájuk. Meg a kalandvágyuk. Hogy utána tegnap mosott szarok voltak, nos... ez benne volt a pakliban azok után, hogy "kirándultak" az ő szóhasználatukkal élve.
Médi valószínűleg a minőségi szállodákhoz szokott, Eddie pedig a rögtönző, ad hoc ember, akinek az airbnb érkezéskor már nyílt is a telefonján, foglalt és vitte őket, mint aki itthon érzi magát. Kijelentette, hogy nincs varázslás, csak ha muszáj, és full mugliban fogják tolni. Neki ez testhezálló, hiszen mugli szülők keze alatt nőtt fel többnyire, és mindkét világban benne van mai napig fél lábbal, de Médinél kérdés, mennyire akklimatizálódott a varázstalan léthez, vagy volt-e rá valaha alkalma.
A kilátás és a komfort szint teljesen rendben van, igaz, egyágyas stúdió, de ezzel csak érkezéskor engedte szembesülni szegény Médit. Elég hamar rögtönöznie kellett egy második matracot, hogy elkerülje a hisztit. Mindegy, a lényeg, hogy épp a feketéjével a kezében kávézik az erkélyen a helyi turista látványosságokat pörgetve, miközben Médi zuhanyzik, készül, mit érdekli őt, a lényeg, hogy emberformába rendeződik.
- Tengerpart, barrocal? Van természetvédelmi parkjuk is és innen majd el tudunk hoppanálni Madeirára is. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Tehát ő megáll a lánnyal szemben, az egyik kezét a zsebébe ejtve, megvárja, amíg az feláll a padról és még egyet lép is hátra, tiszteletben tartva a személyes terét. Az üdvözlés épp annyira semleges, mint amennyire arra számított, az azt követő beleegyezés pedig szintén tárgyilagos a lánytól. Bólintással nyugtázza és ő is elindul mellette az épület felé.
Percek telnek el. Nem sok - talán egy vagy kettő. A versenypálya felől ritmusos, tradicionális zene szűrődik ki, a téren néha beszélgetésfoszlányokat hord feléjük a fel-feltémadó szél, a lábuk előtt elbukdácsol egy eldobott, öreg újságpapír.
   -  Szóval... milyen az iskola?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Többszáz kilométerrel arrébb hüledezve pislog pislog egy másik tó tükrére. Közelebb lép és a papírcsónakot csípőmagasságból a partmenti, vízen lebegő békanyálra ejti. Az ő testvére? Komolyan ezzel hozakodik elő? Igen, tényleg a húga a lány, de elmúlt húsz éves, még ha a viselkedésén ez általában nem mutatkozik meg.
   -  Még egyszer kérdezem - és ezzel nyomatékosan megemeli a hangját -, hogy mit vársz, mit csináljak? Elviszem azt a szaros kutyát onnan, nem érdekel, de tudom, hogy ez most nem a kutyáról szól és nem Elsie-ről. Egy ideje úgy viselkedsz már, mint akinek beleszartak a rántottájába, csak mondd meg, mi bajod van mégis?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Fogalmam sincs Damian. Mégis mi bajom lehetne? - a kérdés persze költői, de legalább olyan hangos, mint az övé.
Leteszem a cuccaim a földre, és felpattanva járkálni kezdek. Még a hajamba is beletúrok és a fejem rázom. Annyira szívesen megfojtanám.
- Kutyáról volt szó, meg arról, hogy figyelek a húgodra. És már akkor sem értettem, miért engem kérsz meg. Mi közöm lenne a családodhoz, mikor hozzád sincs túl sok? - igen, tényleg kiakadok, de ő akarta tudni, mi bajom van.
- És hogy mit várok? Mondjuk egy bocsánatkérést.... Nem lenne rossz. Vagy egy köszönömöt, mert nem hagytalak szarba - és tudom... Tudom, hogy ezt tőle feleslegesen várom.
- De mivel tőled ezt hiába várom, csak azt akarom, hogy hagyj békén és felejts el. Hülyeség volt azt gondolni, hogy Damian Flaviut érdekli bármi is saját magán kívül - a hangom lassan, fokozatosan halkul, és kihallatszik belőle a csalódottság és a beletörődés. Aztán nemes egyszerűséggel megszakítom a hívást. Teljesen biztosra megyek. Kitörlöm a számát is, majd zenét kapcsolok és nekiállok tanulni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Vádló szavak. Kiabálás. Végül halk pittyenés. Csend.
Elemeli a fülétől a telefont és a csodálkozástól kisimult arccal néz rá. Ugyan felfogta a lány szavait - és jobban ismeri már annál, hogy tudja, ne próbáljon közbevágni -, mégsem érti őket. Elsie nála van, idáig minden rendben, akkor is, ha a húgát nyomatékosan megkérte rá, hogy tartsa magát távol Kamillától, még mindig nem bízva teljesen abban, hogy az utóbbinak nem járna el a szája a viszonyukkal kapcsolatban. De neki mégis mi köze ehhez a kialakult helyzethez azon túl, hogy megkérte Kamillát, hogy vigyázzon a kutyára? Mi több - miért tartozna bocsánatkéréssel?
Ezeket a kérdéseket azonban nem tudja feltenni neki. Egy ingerült szusszanással csúsztatja vissza a mobilját a zsebébe, hajol le egy tóparti kavicsért és hajítja a vízbe, mielőtt megfordulna, hogy visszasétáljon az apjához.
   -  Nők?
   - Yeah, bocs, csak... Charon. De majd lehiggad. Hol tartottam...
Ezzel hajol le a lába előtt nyitottan heverő enciklopédiáért és tép ki belőle egy újabb lapot. Gondolatban megkeresi azt a gondolatszálat, amit a telefon rezgése percekkel előtt megszakított.
   - Szóval Yegorov-tól még ha befolyik ötezer, akkor megleszünk, akkor pedig...
Ő magyaráz, Pere hallgat, a papírhajók szomorkásan lengedeznek a tó tükrén tovább. Ahogy mondta: lehiggad majd. Mindig lehiggad.
Mindig visszajön.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Felőle nem lenne az sem gond, ha ilyen csendben végigülnék a versenyt, mert.. csak legyenek túl ezen vagy mi. És itt megint rosszul kalkulál, mert a hétvége után, amikor is a bátyja és Damian beszélgetéséből Damian belilult orral jött vissza. A fennmaradó időben mindenki a saját társaságában töltötte az időt - és végülis élvezetes volt. Külön. Szóval nem hitte, hogy lesz itt bármi kapcsolatfelvétel vagy keresnék egymást.
Kínosan nyilvánvaló, hogy mennyire erőltetett ez a kérdés, és mennyire nem vár választ rá a másik. Nem sértő végülis, mert miért kéne érdekeljék egymást? Ez az házasság amúgy is csak ideiglenes becsípődés a családjaiknál, el lesz ez hamar engedve. És akkor majd nem lesznek egymásnak többek, mint két idegen, akiknek volt pár kínos hete.
- Még nem láttam belőle sokat, átlagos. - Ha őszinte akarna lenni, és nyíltabb lenne, akkor kerek-perec kimondaná, hogy utálja az egészet. Hogy ezt egyszer már végigcsinálta, a házakkal, a vizsgákkal. De Damian senkije sem, hogy bármiféle vigaszt vagy egyetértést várjon tőle. Vagy hogy egyáltalán beszéljenek róla. Nem csattannak a válaszai, nem támad, egész egyszerűen nincs mit mondania. És ez sokkal rosszabb az ő számára is, mintha valami konkrét célkitűzése lenne ezzel a beszélgetéssel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ahhoz képest, hogy a nagypapánál mondhatni egy hajszálon függött, valóban szépen kiszélesedett mostanra. Ha egy valamit hajlandó vagyok a nagypapa javára írni, mint érdemet, akkor ezt mindenképp, főleg, hogy nem csak a családot tartotta életben, de minden egyes bővüléssel is csak a kapcsolati tőkénket növelte. Nagyban játszik az öreg. De képességek... igen, igen, hát nem is tudom. Talán nem lenne rossz. Vagy a tökéletes mosolyom esetleg számít? - kérdezi meg nevetve a végére, fehér fogsorát Benettre villantva. A kinézetére amúgy is rendkívül sokat ad, ezt Arabella igazolhatja leginkább, akivel gyakran jár mindenféle kozmetikai kezelésre például manikűrtől a fodrászon át a gyógyfürdőig. Mi tagadás, kifejezetten hiú, és ennek még tudatában is van. Bele is pillant az egyik kirakat üvegébe, futó pillantást vetve a saját tükörképére természetesen, aztán beletúr a hajába, hagyva szabadon omlani le két oldalt ujjai nyomán a válláig érő szőke tincseket. Az eredményről úgy véli, tökéletes, látatlanban is, de futólag még szemügyre veszi azért a következő kirakat előtt elhaladva, mielőtt visszafordulna a másikhoz.
- Valóban érdekes lehetőségek. Ezekről majdhogynem el is feledkeztem, mert gyakorlatilag mindig azok iránt a képességek és állapotok iránt érdeklődtem, amelyek esetében az egyénnek nincs választása. Vagy vannak, vagy nincsenek. Na de... ha már animágia, van elképzelésed, milyen állat lennél? Várj csak... van egy tippem, valami édes kutyafajta, talán egy border collie... - árad belőle a szó, nem is igazán hagyja szegény társát válaszolni hirtelen. Mi tagadás, szereti ő a saját hangját is hallani. Mégis befogja azért a száját végül, mert tulajdonképpen be kell látnia, hogy Benettével sincs semmi baja. Már korábban is megakadt rajta a tekintete, sőt, ha a tónál nem száll el attól a furcsa italtól, szó szerint, lehet, hogy azt is megpróbálta volna kideríteni, hogy vajon mennyire van igaza, amikor úgy véli, hogy Bennet nem vagy legalábbis nem csak a női nem csodálója.
- Írhatok egy listát, ha gondolod - ajánlja fel nagylelkűen. - Ez is, az is - válaszolja aztán fejét ingatva. Nem is emlékszik mindenre pontosan, bár abban biztos, hogy ahol kenguruból készül a steak, az talán nem éppen egy olcsó étterem. Azt azonban sosem tartja számon, hol mennyit fizetett, főként, ha esetleg még csak nem is ő fizetett, hanem valamelyik másik családtagnak jutott az érdem.
- Maradjunk Pécsnél egyelőre, aztán meg talán én is megmutathatom Szalamantont. Vagy jártál már ott? - veti fel cserajánlatként, aztán egyelőre ezt az Elefántot illetően teljesen a másikra bízza magát. Úgy tűnik, azért Benettnek is egészen kifinomult ízlése van, legalábbis ebből a helyből ítélve, így aggodalomra semmi oka. Mégiscsak más lenne a helyzet, ha valahol a város szélén kötöttek volna ki egy talponállóban, vagy minek hívják ezeket a helyeket. Fél füllel hallgatja a beszámolót, már az étlapot böngészve közben. Végül némi töprengést követően a lasagne-re esik a választása és egy bodzás limonádéra, és addig is, amíg azt elkészítik és kihozzák, most már teljes figyelmét Benettnek szenteli. - És hogy fedezted fel ezt a helyet? Igazán kellemes kis étterem. Tetszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Örülök, hogy segít megjavítani a készüléket. Mert ha én próbálnám abból nagy galiba lenne. Ha meg elviszem egy hozzá értöhőz az meg idő mire megjavítja. Szóval ez volt a legjobb megoldás. Így átadtam a csurom vizes lejátszót.
– Örülnék neki. – csak ennyit mondok.
Elsőre nem értem a fiú megszólalását. De azért válaszolok.
– Nem. Miért lenne? – kérdeztem és kínosan elröhögtem magamat. Hirtelen Stephen kezét érzem a vállamon. Összerezzenek. És amikor megfordít kis hiány eldőlök. Amikor vissza nyertem a stabilitásomat figyelek a most már mögöttem lévő fiúra.
Elmagyarázza az utat. De mivel hadar nem pontosan értem. És bele zavarodok.
– Szóval, jobbra fordulunk aztán egyenesen, itt balra megint – mutattok az említett standra – és végig. Oké. Azt hiszem megvan. – mondom bizonytalanul. Elteszi a pálcáját. Zsebre vágom a lejátszót és követem.
Csak bólogatok azokra amiket mond.
– Tudom. Csak érdekelt milyen bogolyfalva. Aztán pedig elvesztem. – mondom. Most már azért bánom, hogy egyedül le merészkedtem. De hát legalább láttam. És teljes mértékben igaza van. De hát ilyen vagyok. Na majd legközelebb megkérek valakit, hogy jöjjön le velem. Úgyse akartam semmi tiltottat csinálni. Csak érdekelt. De hát gondolom nem én vagyok az első előkészítős aki lejön egyedül a faluba. Az előkészítőben ez a jó, hogy még lehet csintalankodni ha akarunk. Bár persze nem tudom milyen következménye van ha lent vagyunk engedély és kíséret nélkül. De ha szerencsém van nem most kell megtudnom. Kaptam eligazítást szóval most már menni fog. Legalábbis remélem.
– Na hát remélem nem tévedek el többször. – bizakodóan tekintek a távolba.
Közben elindulhatunk vissza az iskolába.
– Megyünk? – kérdezem. Vagy lehet azért mondta el az utat, hogy egyedül menjek? Remélhetőleg mindjárt kiderül. Bár az is igaz, hogy biztosan van jobb dolga a mestertanoncnak annál mint, hogy kis elkóborolt gyermekeket kisérgesen vissza az előkészítőbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

   -  Az jó.
Charon nem segít a válasszal, ő pedig nem tudja, mit tehetne hozzá. Utoljára akkor látta belülről a kastélyt, amikor három évesen az anyja bevitte és hagyta, hogy összekrétázza a házvezetői iroda padlóját, így a mondat teljesen üres és inkább "how are you doing"- érzetű, mint valódi kérdés.
Hagyja, hogy a csend visszatelepedjen közéjük. Akkor szólal meg leghamarabb, amikor az épületet övező, állatalakokkal díszített kovácsoltvas kerítés előtt megállni kényszerülnek egy pillanatra, ő pedig a pultnál megadja mindkettejük nevét. Futólag a zakója zsebébe nyúl és miután aláírta a regisztrációhoz tartozó papírt, egy galleont csúsztat a pultra, amit a túloldalon teljes természetességgel vesznek át. Ismeri a járást, ismeri az etikettet és nem hiszi, hogy Charonnak magyaráznia kell, hogy ez az első volt csak azoknak a borravalóként odanyújtott érméknek a sorában, amit ezekben a körökben mindenki, akivel interaktálnak, várni fog tőlük.
   -  Jártál már versenyen? - Kérdezi tőle, ahogy továbbindul az épület felé.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Legalább ennek a helynek van némi hangulata, így nézelődni van mit. Annyira nem, hogy meg is álljon vagy elidőzzön, de addig sem csak a semmibe bámul. Igen, úgy fogja felfogni ezt a kis kirándulást, hogy legalább volt alkalma megnézni egy másik ország újabb szegletét. A szokásos szavak nélküli, aranyban mért smúzolás után már mennek is tovább.
- Többször is, bár inkább griff- és agárversenyen.- Utóbbin kifejezetten sokat, a családjának kennele is van, és versenyeztetnek is saját kutyákat.
- Tekintve, hogy milyen otthonosan mozogsz itt, gondolom neked ez gyakori program. - Első alkalom, hogy valamiféle nyitányt ő is visszadob, de inkább csak a kínosságot elkerülendő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Hisz a karmában és ez miatt, minimálisan ugyan, de a sorsban is. Nem hiszi, hogy minden találkozásnak értelme van, és befolyásolja a jövőt, ám abban majdnem biztos, hogy bizonyos találkozások igenis hatással vannak rá. Mindenképpen később derül ki, hogy melyik találkozás, melyik csoportba osztható.
- Ejnye, hát szabad ilyennel viccelni? - érezhető, hogy a kérdés nem komoly, teljesen viccnek fogja fel. Abból is egyértelmű lehet ez, hogy utána, pár másodperccel később már halk kuncogása hallatszik.
Fejét csóválja meg kicsit apró mosollyal, ám mielőtt a másik azt hihetné, éppen elutasítják szólal meg.
- Igazán röstellem, ám azért költöztem ide vissza, hogy kicsit kerüljem az embereket. Azért ülök ki ide kávézni... - pillant is körbe. - Ám nem hagynám ki az alkalmat, hogy ismét lássam. Mit szólna, ha meghívnám vacsorázni, esetleg... péntek este? Jó lehet? - térdére könyökölve, csillogó szemekkel várja a férfi válaszát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Igenre van nemre számít. Ami nem teszi kifejezetten csalódottá, de eldöntötte, hogy ha tényleg ennyit kap viszonzásul, akkor leülteti majd a lányt a lelátón, ő elnézést kér, kimegy a mosdóba és a magának tett ígéretével ellentétben beszedi azt, amit csak a miheztartás végett elhozott.
Azonban most először már majdnem használható mondatot kap válaszul. Az ő arca így most először válik már majdnem derűssé, ahogy oldalra néz a lányra.
   -  Ha van verseny, hétvégente általában kimegyek pár órára. Itt speciel csak kétszer vagy háromszor voltam csak.
Az épület ajtajában, ugyan annak tágassága ezt nem indokolná, mégis megtorpan, hogy előreengedje a lányt. Reflex. A küszöböt átlépve tágas csarnokba érkeznek, a közepén fekete márványból faragott hoppigriff-szoborral. Nem messze tőlük balra arannyal rácsozott ablakok hosszú sora kezdődik, mögöttük a fogadásokat bonyolító varázslókkal, míg a terem túlvégébenn jelenleg szélesre tárt, üvegezett ajtók vezetnek tovább a versenypályára, ahonnan a lelátók lépcsői is kezdődnek.
   -  Ha a griffek érdekelnek - folytatja -, két hét múlva az enyémek is versenyeznek Skóciában. Elkísérhetsz, ha van kedved.