Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem számít rá, hogy a partnerének idegen lenne a hoppanálás, különben biztosan szólna neki. Nyíltan rákérdeni pedig ilyesmire kissé olyan lenne, mintha afelől érdeklődne, hogy használt már valaha kést és villát az evéshez? Nem pazarol gondolatot erre így, míg dehoppanál a térről, sem akkor, amikor pillanatokkal később megjelennek Buda egy félreeső, köztéri parkjának fái alatt.
Elengedi a lány kezét, hiszen nem kutya ő, hogy tartani kelljen, különben elcsat... oh...
   -  Hát annyira mondjuk nincs...
Szól utána halkan, a szavait azonban már csak Kamilla távolodó alakja hallhatja. Talán rossz ötlet volt ez. Talán nem véletlenül támadták meg ezt a lányt az utcán, ha mindig előbb beszél és tesz, és csak aztán gondolkodik. Ha gondolkodik egyáltalán. Ez ezen a ponton még mindig rejtély.
Ismét a zsebébe nyomja a kezeit és tétován elnéz a parkon túl magasodó blokk felé, aminek alsó szintjén innen látja a halványkék neonfényt. Ha kicsit nagyobb szociopata lenne, mint például az apja, most tehetne hátra két lépést és eltűnhetne a sötétben, hiszen Kamilla nem tudja, hová indultak. Végül aztán mégsem teszi. Egyrészt, mert nem szociopata, másrészt pedig nem menne szívesen börtönbe amiatt, hogy véletlenül netalán a Dunába fullad ez a lány.
Hosszú percek telnek el. Hosszú percek a hidegben. Egyszer megnézi a mobilját, és épp azt csúsztatja vissza a zsebébe, amikor a lány visszatér.
   -  Kösz? - Átveszi tőle a hotdogot, bizalmatlanul megforgatja a kezében; sosem volt odáig ezért. De ha már a lány kérés nélkül vett neki egyet, az a minimum, amit megtehet, hogy rendezi a vonásait és beleeszik ő is - Pórázt kéne rád tenni, komolyan.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egyfajta komolyan? pillantással nyugtázza a lány szavait, de ismételten, nem az apja, hogy kioktassa őt, mindössze súlyosan a szívére vesz, ha faképnél hagyják. Pláne egy ilyen... random köztéren.
   -  Ott, az az - csak a fejével bök valamerre a parkon túlra, ahol átfénylenek a neonfények. Még egy vérszegény próbálkozást tesz a hotdogra, de nem. Határozottan nem. Nem feltétlen azért, mert ezüstvillával a szájában született, hisz ő is fiatal, ő is jár koncertekre és ő is a Roxmortsban töltötte a hétvégéit diákként, amikor azt ette, amit bármi más. A mustár azonban sosem tartozott a kifejezett kedvencei közé. Így amikor int a lánynak, hogy az kövesse hotdogostól (mert hacsak nem versenyevő Kamilla, az valószínűleg még mindig nem fogyott el), hamarosan egy diszkrét mozdulattal a kukába ejti a sajátját.
   -  Szóval, én sem tudok sokat a helyről egyelőre - magyarázza új lendülettel, maga mögött hagyva az intermezzót. - Semmi pucc, semmi felhajtás, de azért ne keveredj el túlságosan, rendben? Ha később haza akarsz menni, akkor szólj és kikísérlek, ne szívódj fel, ennyi a kérés összesen. A pultnál mondd a nevem és később egyben lesz kifizetve minden. Azon kívül pedig csak: élvezd ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Elmosolyodik a válaszon, miközben sétál, de ráhagyja. Nem tudja megvetni a lelkesedése miatt, hiszen neki is vannak dolgai, amikre ugyanilyen, ha nem nagyobb lelkesedéssel reagál. A nyílt flörtölést pedig direkt engedi el ilyen gálánsan a füle mellett, nem azért, mert nem simogatná az egóját, hanem, hogy egyelőre letörje a lány magabiztosságának szarvait.
   - Igen, igen, valahogy úgy. De komolyan, azért jobban figyelj oda arra, mit és mennyit iszol, rendben van?
Az utóbbit ugyan könnyedén teszi hozzá, mégis komolyabban gondolja. A szemében Kamilla pehelysúlyú alkoholista, akit nem szeretne egy vécétartály mögül összeszedni az éjszaka végén. Persze megtehetné, hogy egyszerűen magára hagyja, ez azonban olyasmi, ami sosem vallott rá. Függetlenül attól, hogy randin van-e vagy nem, ha valahová akár baráti alapon is,de lánnyal érkezik, azt a saját felelősségének érzi addig, amíg az épségben hazaér.
A zsebében kutat, a park szélére érve az úttest mellett röviden megtorpan
   -  Hm? Nem igazán, a személyzet eteti a kacsákat. - jobbra-balra néz, de leginkább azért, hogy kicsit húzza az időt. - Szopatlak különben, na - teszi hozzá végül egy rövid nevetéssel, közben pedig el is indul, hogy átvágjon az úton. - Nyilván szoktam, ki ne szokott volna? Megmondtam, hogy az életem az esetek kilencven százalékában dögunalom. Igyekszem inkább az izgalmasabb részeit megosztani másokkal. De ha az unalom jobban érdekel, csak egy szavadba kerül, úgyis elmaradásban vagyok néhány kimutatással, amit meg kéne csinálnom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Csak hümmög a válaszra. Persze, persze. Neki is voltak már megcsúszott éjszakái, így nem ítélkezik, de el sem hiszi a lány szavait. Ha megborult hár megborult, istenem, veszett már több is ennél, mivel pedig senki sem élt vissza a helyzettel, Kamillának baja sem esett. Részéről csak elraktározná a megtanult leckét és továbblépne ezen ahelyett, hogy felelősöket keres. Mert felelősök nincsenek.
   -  Én aztán nem fogok az utadba állni - egyezik bele, az ajtóhoz érve pedig félreáll az útból, hogy beengedje maga előtt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

És végre! Amint a lány ellép mellette, ő pedig a nyomában szintén lesétál a kék bársonnyal burkolt lépcsőn a klubba, végre úgy érzi, hazatért.
Kamilla önálló - ezt pedig most különösen értékeli benne. A lány nem akadékoskodott, hogy a nyakán szeretne lógni, mivel pedig neki sosem volt színtere a tánc, az útjaik hamar különváltak. Nem volt kínos magára hagynia őt, hiszen együtt érkeztek, mégsem együtt - bár így is tett róla, hogy néha a szeme megkeresse a lányt a szórakozók nem zsúfolt, de zsongó tömegében.
Részéről ő egy karcsú koktélospohár társaságában a biliárdasztaloknál kereste és találta meg a szórakozását. Sosem esett nehezére az ismerkedés, így egy négy fős, vele nagyjából egykorú angol fiatalból álló társasághoz csatlakozott. A beszélgetés legelején könnyedén javasolta nekik, hogy tétben játsszanak, ők pedig nem ellenkeztek emiatt, sőt, különösen lelkesedtek az ötletért - különösen aztán, ahogy Damian elhintette, sosem szokott játszani.
Így, mikor Kamilla lazán az asztalnak dől, a fiú keze ügyében rendezett halomban vörös-vehéren csíkozott zsetonok sorakoznak az asztal lakkozott keretén. Ő koncentrál, a rúd vége elegánsan koppan a hozzá egész közel eső fehér golyón, ami a szemközti lyukba taszít egy sárga csíkosat. A mozdulatot az asztal túlfelétől frusztrált szisszenés követi, ő azonban megkönnyebbült vigyorral egyenesedik fel és fordul végül a lány felé. Tulajdonképpen mindennek megvan a maga helye és ideje. Ha Damian figyelmére vár, akkor pontosan azt fogja tenni: várni.
   -  Mondtam én - felel, közben megkerüli a lányt, stratégiailag helyet keresve a következő körhöz - Na és találtál már valakit, akit hazavinnél magaddal?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

   -  Pffft... köszi.
Elneveti magát a lány dicséretén, azonban mivel ismét ő következik, ismét az asztal fölé emeli a dákót, gondolkodik, koncentrál... a fehér golyó pedig bár élesen csattanva eltalálja a kiszemelt narancssárga csíkosat, az utóbbi a lyuk melletti oldalfalon koppan. Halk ciccenéssel egyeneseik fel ismét.
   -  Hát az pech... ah, mekkora paraszt vagyok. Kamilla, ő Dennis, Franco és Ray. Srácok, Kamilla, egy barátom.
Míg bemutatja az ismeretleneket egymásnak - amire az aszta túlfeléről udvarias intések és köszönések jönne válaszul, megtámasztja a rudat a cipője mellett, a másik kezével az asztal szélére támaszkodva fordul a lánnyal szemben.
   -  Remélem nem unod magad halálra. Ha van kedved, különben csatlakozz nyugodtan. Sőt, tudod mit?
A rudat először átkapja a másik kezébe, majd a lány felé nyújtja.
   - A következő kör a tiéd. Tudod hogy kell játszani, nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

   -  Szerintem azt pedig én fogom túlélni, ne aggódj.
Kamilla átveszi tőle a dákót, így ő kihasználja a felszabadult kezeit rá, hogy felvegye a félig már üres korsó sörét az asztal széléről. Árdeklődve nézi a lány ügyködését a korsó fölött, ahogy az asztal fölé hajol, ahogy koncentrál, ahogy céloz. Mennyire aranyos. Elég előnyben van hozzá, hogy hagyja játszani a lányt és ne essen pánikba akkor, ha netalán menthetetlenül elbassza a lökést. Amire különben az első mozdulatnál reális esélyt lát. Végül Azonban kénytelen lenyelni a szavait.
Először elismerően bólint, közben leteszi a korsóhát az asztal szélére. Majd óvatosan elhárítja a felé nyújtott dákót és teátrálisan meghajol a lány előtt.
   -  Lekötelezel. Nem tudom, mire mennék nélküled. Folytasd csak. Sőt. Oi, Franco! - Felemeli a hangját annyira, hogy a nem túlságosan, de mégis hangos zenén át felhívja a túloldalon állók figyelmét arra, hogy a zsebéből újabb három zsetont pottyant az asztal szélén emelkedő toronyra - Még tízezer arra, hogy a következő is bemegy neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Csípővel az asztal szélének dől, a zsetonok után nyúl, leveszi a legfelsőt és az ujjai közt forgatja, amíg figyeli a lány ténykedését. Végre érzi, hogy olyan terepen mozog, ahol otthonosan és biztonságban érzi magát. Mindig szerette a hangosa zenét, szerette a kristálycsillárok csillogását, szerette a rövid szoknyákat és a parfümillatot és azt is, amikor az emberek azt teszik, amit kér. Kamilla pedig nem ellenkezik, végül pedig nem okoz csalódást sem.
Vidáman teszi le a korsóját ismét. Hallja a túloldalról a frusztrált ciccenést, majd pedig a jól ismert súrlódó sercegését annak, ahogy az egyik brit az asztalon áthajolva felőjük tolja a feltett tátjüket, ami eddig az átellenes oldalon sorakozott rendezett kupacban.
   -  Máris mész? Várj - mielőtt Kamilla netalán elléphetne mellette, hogy faképnél hagyja, ő elkapja a karját - Óvatosan, rendben? Ez pedig - elengedi őt, hogy a kupacból pár csíkos zsetont markoljon fel és a tenyerén a lány felé nyújtsa - a tiéd. Jövő péntek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem reagál azonnal a telefon rezzenésére az asztalon. Valószínűleg úgyis Elsie az, aki reggel óta zaklatja már a hülyeségeivel, neki pedig lassan a feje belefájdul abba, hogy gyerekcsősze legyen a húgának.
A szivarbarna bőr karosszékben ülve a dolgozóasztalon bokánál keresztbe tett lábakkal nézi és hallgatja az elegáns pávafácán toll ügyködését az asztalra terített papírokon. Az italába rég beleolvadt a jégkocka már - emiatt szinte pedig hallani véli az apja lemondó ciccenését -, a pálcája pedig az asztalon nyitott főkönyv gerincvonalába fektetve hever, várva, hogy folytassa a munkát.
Hiába van szombat és hiába tűz be a tavaszi napfény a magas emeleti lakás lamellái közt, amivel foglalkozik számár érdekesebb, mint bármi más. Bizsergető lelkesedéssel tölti el, ahogy pénzt teremt majd tüntet el egy tollvonással, kitermelt gramm gyémántokat hív életre papíron és tranzakciókat, amik sosem léteztek. Néha elgondolkodik rajta, hogy talán ilyen érzés lehet szülőnek lenni vagy orvosnak, aki a pincéjében szörnyeket teremt.
Sajnos kevesen látják az élvezetet a fiktív számlázásban és még kevesebben értékelik a pénzügyi hazugságokhoz kellő kreativitást. Lehangoló.
A penna halkan serceg a papíron, végül megáll. Ő leveszi a lábét az asztalról és közelebb húzza a székét, hogy még egyszer ellenőrizze a jobb oldali számláról a bal oldalira átmásolt, valamelyest módosított számokat. Végül, amikor mindent rendben talál, megfogja a tollat és a papír aljára karcolja az aláírását.
Ekkor dönt úgy, hogy megérdemi a szünetét. Az asztalról felveszi a telefonját, míg a képernyőn pötyög a lesötétített ablak felé fordul, majd a székben egész lecsúszva kezdi végigböngészni az értesítéseit. Elsie, Elsie, Alexandra, Elsie, Kamilla... az utóbbira bök rá végül.
Egy egyszerű kép, mókussal. Nem tehet róla, kedveli a lányt a maga szerencsétlen módján. Megszokta már ezeket a képeket és random üzeneteket tőle amik néhány hét alatt a napjai nem folyamatos, de visszatérő részeivé váltak. Így a negyedéves mérgelre vonatkozó kérdését egy szemforgató emojival nyugtázza, aztán nézi meg a képet megint, ami...
A tekintete az ablakra téved. Majd vissza a képernyőre. Végül a lány neve mellett megnyomja az ikont, hogy felhívja őt. Egyedül van otthon, így kihangosítja a mobilt és tovább nézegeti az értesítéseit addigra, mire a lány felveszi.
   -  Varsóban vagy? - kérdi köszönés helyett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A székével együtt visszafordul az asztalhoz és kinyújtózik, hogy elérje az italát. A karfán hagyott telefonból hallja a lány csacsogó válaszát. Néha idegesítő ez a csapongó lelkesedés, de összességében mivel a lánnyal való kapcsolata a két találkozásukon kívül telefonbeszélgetésekre korlátozódik, amiket bármikor megszakíthat, ez nem jelent igazi problémát.
Arra, hogy megtámadták, először felvonja a szemöldökét és a pohara szélén köröző ujja is megáll. Kell egy pillanat, míg agyban összeköti ezt a mókusokkal, a pávákkal és Kamilla vidám hangjával, ami nem igazán árulkodik róla, hogy zaklatott lenne.
   -  És mit csinálsz itt különben? Van valami terved?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

   -  Jófej kutya.
Átveszi a nyáltól ragacsos labdát a kutyától csak azért, hogy ismét a tó felé hajítsa. Csak az állkapcsának megfeszülése árulkodik a taknyos kutyanyállal és szőrrel szembeni undoráról, illetve talán az, hogy az Adéltól kölcsön kapott takaró mellett az ébredező tavaszi fűbe törli a tenyerét. Lucien vidáman elszórakoztatja magát a könyvével aztán, hogy ő udvariasan visszautasította azt, hogy a gyerek nála legyen ezen a rögtönzött pikniken.
A pubról tervezett beszélni Adéllal, a lány arcát látva azonban jobb ötletlen tűnt felajánlani, hogy megszabadítják a gyerekcsőszködés terhétől, legalább egy fél délutánra.
   -  Benne vagyok, ezer éve nem voltam színházba. A nagyanyám sírni fog a boldogságtól, ha meghallja.
Félig Krise - tehát természetesen az ő gyerek- és tinédzserkorát is körbeölelte a színház, amit felcseperedve sokáig szájhúzással élt meg. MÉg mindig nem tartja elég idősnek magát hozzá, hogy őszintén értékelje az ilyesmit, de ha jó a társaság akkor semmi ellenvetése az ellen, hogy végigunatkozzon két vagy három felvonást.
   -  Várj... péntek? Ah... lehet, hogy nem jó. Azt hiszem találkozom valakivel - A kezeire támaszkodik a takarón, de csak aztán, hogy az orrán feljebb tolta a napszemüvegét -. De tulajdonképpen le lehet mondani, nem randi vagy hasonló. Hánykor? Mindketten jöttök?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

   -  Az elég bátor. Szóval te vagy a gardedám, aki nem hagyja őket rosszalkodni sem? Ez valahol elég szexi.
A telefonon keresztül is hallatszik a jókedvű vigyorgása. Mindeközben ő a huszonkilencedik emeleti lakásban a mutató- és hüvelykujjával megpöcköli a korábban mozdulatlanná vált tollat, az pedig egy üres számlán folytatja a számok másolását úgy, mint azelőtt.
   -  De. Borzalmasan. De az a baj, van egy kis dolgom... - Végigtekint az asztalon elsőre kaotikusnak tűnő halmokban sorakozó papírokon, a megbontott whisky-s üvegen, amit levélnehezékként használ, majd pedig az órán - Nincs kedved feljönni? Hozathatok valamit és nem lakom messze. És megígérem, én sem vagyok pszichopata. Csak amiben számít.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Hallja, hogy a lány hangja egy pillanatra egészen elszomorodik, ami tényleg annyira bájos - de jól sejtette, nem fog eldobni mindent amiatt, mert egy nem messzi parkban van é épp unatkozik. Ettől függetlenül tényleg éhes és tényleg élvezné a társaságát, így a meghívás őszinte.
   -  Megköszönném, ha nem hoznál mókust - válaszol komolytalan nevetéssel. Felkapja a poharát és egyszerre kiissza a maradék langymeleg, felhígult italt. Felemeli a mobilját, hamarosan pedig Kamilla oldalán rezzenés tudatja az új üzenet érkeztét - Elküldtem a címet. Huszonkilencedig emelet, a jobb oldali liftben. De ha mondod a nevem, akkor a recepción is útbaigazítanak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A hívás hamarosan megszakad, ő pedig egy fáradt nyújtózkodással hagyja, hogy a mobilja kicsússzon a kezéből és elpattogjon a padlón. BEhunyja a szemét, kinyúl maga elé és a kézfejével megállítja a tollat az írásának útján, amire az először megtorpan, majd pedig erejét vesztve eldől a papíron. Majd folytatja később, amikor ismét egyedül marad.

Bő húsz perc telik el addig, amíg a csengő halk búgással megszólal az ajtó fölött. Farmerben, pólóban, de mezítláb sétál végig a tasmán akácia parkettán a nappalitól a tágas előtéren át a bejáratig. A lakás berendezése az édesanyja gondos kezének munkája és a méretes, absztrakt festményt is ő választotta, ami előtt Damian megtorpan egy pillanatra, hogy egy elfojtott szitkozódással a lábával a fal mellé tolja padlón heverő, elhagyott női magassarkút. Majd mielőtt ajtót nyithatna ugyanezt kell tennie a közvetlenül a bejárat előtt hagyott drága, Hermés kézitáskával, hogy beengedhesse a vendégét.
   -  Oww... borzasztóan sajnálom. Talán ki tudlak engesztelni valamivel - Félreáll az útból és a kezével az előtér felé int - Üdv itthon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Félreáll az útból és beengedi a lányt maga mellett, mielőtt becsukná mögötte az ajtót.
   -  Sajnálom, Pramberger-térrel nem szolgálhatok - sóhajt fel színpadiasan, majd ellöki magát az ajtótól, hogy kövessen a beljebb sétáló a lányt. - Az anyám dekorált különben, szóval amit látsz, az mind az ő jó ízlése és nem az enyém. Apropó, ha cipőben rálépsz a fehér szőnyegre, akkor meg fog ölni, hiába nem jár ide soha. Inni kérsz valamit?
Beszél, myg elindul, hogy mutassa az utat a tágas nappaliba, hiszen nem az első eset lenne, hogy valaki feszélyezve érzi magát az otthonában. Az előtérből nyíló nappali két oldalról végig üvegezett falának egyikét, a déli oldalt jelenleg fa lamellák sötétítik, így csak a keleti oldalon fekszik végig alattuk Varsó belvárosának látképe. A dolgozóasztal, ami előtt korábban ült, a besötétített fal oldalán áll és jelenleg az egyedüli tárgy, ami látványosan rendezetlenebb a többinél. A papírokon kívül csak a kanapén hagyott pulóvere és a bárpulton álló két pohár tanúskodik arról, hogy bárki élne a lakásban.
   -  Csontvázak nincsenek, csak a húgom szarjai... itt lóg a napokban és nyilván széthagy mindent. Szóval ha elhagyott melltartókat találsz valahol, akkor már most mondom, nem én hordom őket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

   -  Nem azért mondom ám - hárít gyorsan, amikor a lány elkezdi lekapkodni a cipőit, akkor is, ha minden szava igaz. Alexandra feltörölné a padlót bármelyikükkel, ha meglátná őket az Ausztráliából importált szőnyegen sétálni . Majd átadom neki a dícséretedet. Én is szerettem volna, ha kicsit... keresztapásabb, de lakberendezési ügyekben egyáltalán nincs szavazatom a családban.
A fekete márvánnyal fedett bárpulthoz lép, lehajol, és az szekrényben sorakozó italok közt kezd válogatni. Így hallja csak az utolsó, cseppet reszketegr sikerült megjegyzést csak.
   -  Elsie nincs itthon és nem is jön haza - ezt úgy érzi nem árt hozzátennie, pedig nem tervez semmi olyasmit a lánnyal, amire kellemetlen lenne, ha a legfiatalabb húga rájuk nyitná az ajtót. Eleve azért hozta fel mindössze, hogy választ adjon az itt-ott elszórva heverő női dolgokra, mielőtt Kamilla feltételezné, hogy valamelyik jégyottjától származik. Az ilyesmit nem árt tisztázni, mielőtt Kamilla kényelmetlenül érezhetné magát, hiszen mégiscsak egy majdnem teljesen idegen férfi lakásán van.
Az egyik kezében egy üveg alma, a másikban ananászlével emelkedik fel és leteszi őket a pultra.
   -  Örülök, hogy tetszik a város. A nyelv pedig... nos, igen. De ha engem kérdezel nem sokkal rosszabb, mint a magyar.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

   -  Nem lehet sokkal, mint az én nagyanyám.
Ezt ismét a pult alatti szekrényben kutakodva teszi már hozzá fennhangon. Mint minden unokája, természetesen ő is fél Madlentől, a családban betöltött helyzete és általános jó magaviselete okán azonban eddig nem gyakran rendelték az angliai birtokra elbeszélgetésre. Két magas, sötétzöld üvegből fújt pohárral a kezében emelkedik fel, majd kihúzza a csípőmagasságban lévő fiókot és egy idióta kis csipesszel jégkockákat dobál mindkettőbe.
   -  A hely nem az enyém, hanem a családé, csak épp én lakok benne. Szóval sajnos nincs jogom kitiltani bárkit még akkor sem, ha az a bárki a rúzsát rendszeresen végigkeni az összes díszpárnán.
Bosszantja Elsie jelenléte, de nem sokkal jobban, mint ami testvérek közt normális lenne. Csak rühelli a rendetlenséget és az igénytelenséget, a húga pedig tizenhat éves kora óta képtelen kinőni ezt a lázadó korszakból visszamaradt viselkedést.
   -  Jasne. Cokolwiek chciałbyś usłyszeć - válaszol egy szárakozott vállrándítással - Meddig maradsz különben a városban?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

   - Aucs... igen...
Hozzászokott, hogy ismerik a nagyanyját, ahhoz is, hogy az apját emlegetik előtte. Tinédzserként egyszerre bossantotta és legyezgette is az egóját a tény, hogy sokan rajonganak Petre-ért, mára azonban ebből leginkább bosszúság maradt tudva, hogy az apja olyan lányokkal randizik, akik még nála is fiatalabbak. Mindazonáltal Damian, ahogy minden Krise, szenzációs abban, hogy süketnek és vaknak tettesse magát.
   -  Történetesen megkértem a kezed és határozottan sért és bánt, hogy nem mondtál azonnal igent. Kevesebbért is indítottak már háborúkat a régióban, ugye tudod?
A kitöltött alma-ananászlevet, amitől sokan undorodnak, a lány elé tolja a márványon. A pohár párától vizes csíkot hagy a felületen.
   -  És terv van már, vagy csak felfedezés, Tinder, ilyesmik...?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Felciccent. Bájos asszony. Igen... igen, annak is lehet nevezni. Tény, hogy Madlen sosem emelte fel a hangját az unokái jelenlétében. Azonban ez nem jelenti, hogy a közelsége nem terror.
   -  Bocs, a szerződés valahol a kupac alatt van az asztalon, de ha vársz egy kicsit, előkotrom neked.
Megfogja a jégtől nedves poharát és ellép a lány mellett, hogy átsétáljon a kanapékhoz, ahová kényelmesen ledobja magát a varsói látképpel háttal.
   - Miért nem mész le a tengerhez akkor? - Hirtelen kérdez vissza, őszinte csodálkozással. - Érdekesebb, mint a vár és csak pár órára van innen. Hopp-hálózattal pedig legfeljebb tizenöt perc.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

   -  Nem igazán tartasz fel. Ebédelni nekem is kell - az ő tekintete is elkalandozik az asztal felé. A munka, amit végez, nem olyasmi, aminek bármikor agy nélkül nekiülhet és tudja, hogy szüksége van valamennyi kikapcsolódáshoz ahhoz, hogy ne vétsen túlságosan látványos hibát. Ha a lány nem írt volna neki, hamarosan mindenképp online póker szünetet tartott volna a mobilján a kádban fekve.
A mutatóujjával megkavargatja a jeget az italában.
   -  Hmmmm...
Félrebillenti a fejét. Hallgat, mintha számot vetne valami fölött. Az egyik lábát felhúzza maga mellé a kanapéra.
   -  Áprilisban én és pár roxfortos alumni lemegyünk Saint-Raphaël-be apámék nyaralójába. Ők is hoznak még másokat, ha van kedved és időd, gyere velünk. Hozhatsz bárkit, hiszen minél többen vagyunk, annál jobb. Például a barátnődet és a karibi vagy lengyel vagy bármilyen pasiját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

   -  Ömmm...
Összeráncolja a homlokát, majd addig feszereg, amíg fél kézzel a poharát a levegőben tartva ki tudja húzni a saját telefonját a farzsebéből. Feloldja a zárat, pötyög egy keveset, majd előre hajolva a lány felé nyújtja a mobilt - Innen. Add fel az enyémen, benne van a cím, nem kell szerencsétlenkedni.
Ezzel hátradől, hogy végre beleigyon az italába. A Roxfortban az évfolyamtársait kiborította az ízlése kezdve azzal, hogy jószerével cukorsziruppá édesítve issza a kávéját. Az alma-ananász egy különösen súlyos, másnapos reggel eredménye és azóta is büszke a találmányra.
   -  Akkor talán mégsem a legjobb ötlet, mert ez a társaság, hogy is mondjam...
Keresi a szót. Aranyvérű, mondaná, de ez a kifejezés nemigen írja le a barátait. Ismét hümmög a pohara fölött, végül megvonja a vállát.
   -  Muglibiztos. Hogy működik ez különben? Muglikkal mászkálni? Nem félsz, hogy lebuktatod magad valamivel?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Persze, hogy odaadja a mobilját, hiszen idióta lenne bármi kompromittálót tartani rajta. Így Kamilla ha igazán kutakodik láthatja az olvasatlan üzeneteket jelző felkiáltójeleket, különböző appok napokkal ezelőtti értesítéseit, és egy teljesen semleges, hegyekről készült háttérfotót.
   -  Mondjuk... - A lány felé fordítja a telefont ő ismét kinyújtózkodik, hogy anélkül, hogy kinvenné a lány kezéből, röviden görgessen a képernyőn, majd rányomjon az egyik viszonylag közeli és viszonylag kedvenc japán éttermére. Kicsit szenved azon, hogy ne borítsa magára az italát, amíg kényelmesen visszaül a helyére, majd az egyik díszpárnát az ölébe húzza, hogy megtámaszthassa rajta a poharát.
   -  Miért bántana bárki?
Őszinte megrökönyödéssel kérdez vissza.
   -  Nem muglibiztosak, mert szinte biztos, hogy végig hippogriffversenyről és kviddicsről lesz szó, de... te mit képzelsz, milyen neonácikkal töltöm az időm? Vagy inkább: mit képzelsz rólam?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Átveszi a mobilját tőle, a mozdulat és az arckifejezés azonban hűvösebb és távolságtartóbb, mint pillanatokkal ezelőtt.
Rég nincsenek illúziói afelől, hogy a társadalmi körén kívül sosem lesznek barátai. Néha jön egy-egy személy, aki időlegesen úgy tűnik, mintha megszakítaná ezt a sormintát, ekkor azonban mindig történik valami. Egy kérdés, egy megjegyzés, egy odavetett pillantás; valami, ami kényszerűen eszébe juttatja, hogy bárhogy öltözik, viselkedik vagy beszél, egy kívülálló nem fog tudni elvonatkoztatni a származásától. Persze nem haragudhat Kamillára emiatt.
   - Az iskola az más. Igen, minden tizenéves hülyegyerek köpköd a sárvérűekre és mindenki Mardekár Malazárnak képzeli magát, aztán elmúlik - a szemét megforgatva dől hátra a kanapén és az ujjaival kihalássza a jégkockáját az italából, hogy egy furcsa, de visszatérő szokásaként a tenyerébe szorítsa -. Az én apám kvibli különben. Híresen kvibli. Szerintem kedvelnéd, ő pont ugyanennyire utálja a pálcahasználókat, mint te.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Szótlanul hallgatja a lány magyarázatát és nem vág közbe. Egy ideig őt nézi, majd az ujjai közt olvadó jégkockából a parkettára csöpögő vizet. A kérdésre, hogy melege van-e, csak megrázza a fejét, mert tényleg nincs. Csak szereti elfoglalni a kezeit, ha zavart vagy feszült.
Nem fogja bizonygatni, hogy a mágusok és a muglik ugyanolyanok - mert az ő szemében sem azok. Azonban ezek szerint a különbség közte és Várffy közt, hogy ő tisztában van a jellemhibájával és több esze van annál, mint hogy nyíltan hangoztassa ezt az idejétmúlt, mára annyira nem divatos álláspontot. Hogy a muglik alacsonyabb rendűek lennének nála? Mélységesen egyetért vele. De nem született még olyan Isten, aki rávegye, hogy ezt ki is mondja.
   - Do cholery... - a jeget markoló keze hüvelyk-és mutatóujjával megdörzsöli egy elfojtott motyogással dörzsöli meg az orrnyergét. Víz csöpög a kanapéra mellette, de nem igazán foglalkozik vele. Honnan kezdje a magyarázatot, hogy a lány is megértse? - Gondolkodtál már azon, hogy talán azért viselkednek veled így a mágusszármazásúak, mert te érezteted, hogy más vagy? Ezt ne vedd támadásnak, ez csak kérdés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A kanapé karfájára támasztja a kezét. A víz tovább csöpög az ujjai között a padlóra, ő közben nyugodtan és szótlanul issza tovább a pohara tartalmát, míg a lányt hallgatja.
Míg az valami olyasmit mond, amin képtelen megállni és elneveti magát.
Hagyja elernyedni az ujjait, hogy a jég a padlóra pottyanjon. Továbbra is nevetve törli a nadrágjába a kezét. Azt mondta, kifinomult úriember. Hogy a nagyanyja mennyire büszke lenne most rá!
   -  Figyelj, Kamilla, szerintem fogalomzavarban vagy. Te összekevered azt, hogy valaki aranyvérű azzal, hogy valakit nem barlangban és farkasok neveltek. Mert megsúgom, nem kell származási bizonyítvány ahhoz, hogy ne úgy viselkedj, mint egy vadember.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

És ekkor az arcáról leolvad a nevetés.
Eddig tényleg szórakoztató volt a lány feltételezése és valahol élvezte is, hogy olyasmiről beszélnek, amiről láthatóan mindkettejüknek van véleménye. Úgy érezte, hogy részéről nem mond semmi tiszteletlent, pedig egyszer-egyszer elhúzta volna a száját Kamilla logikai megbotlásain. Ekkor azonban a lány mindenféle figyelmeztetés nélkül úgy dönt, hogy feláll és elsétál?
   -  Zamknij drzwi - mondja fenhangon a pohara fölött. A bejárati ajtó zárja pedig halk kattanással reagál a szavaira.
Damian Flaviut senki sem hagyja ott. Senki. Legyen az családtag, barát, vahy egy bármilyen lány a faluból, aki a cipőjét veszi.
   -  Ha szerinted a hasznot keresem mindenben, akkor mondd meg, milyen hasznom lenne belőled? - A poharát lazán megbillenti maga mellett, majd előrehajolva leteszi a alacsony gránit dohányzóasztalra. - Ne csak kerülgesd, hanem mondd ki. Ha valakin ki akarod tölteni a frusztrációdat, legyen, állok elébe. Tessék - tárja szét a karjait - senki sem játszik meg semmit.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Hitetlenkedve emeli az ujjait két oldalt a halántékához és ismét rövid, hüledező nevetés szakad fel belőle. Ne érti, tényleg nem érti, hogy jutott Kamilla pillanatok alatt a semmiből idáig. Talán a nyelvi korlátok, igen, csakis az lehet az oka, hogy ebben a pillanatban fogalma sincs már róla, miről van szó. A pénze miatt akar vele lenni? Ki beszélt itt arról, hogy ő egyáltalán szeretné, ha bárki, bármilyen módon vle lenne?!
   -  Jó. Rendben van.
Feláll a kanapéról. Más helyzetben így, hogy a lányra zárta az ajtót, a gesztus akár fenyegető is lehetne, hiszen tudja, hogy erőfölényben van. Lennének is rokonai és ismerősei, akiknek megfordulna az agyában az, hogy akár fizikailag megfordítsák és kihasználják a helyzetet.
Damian azonban más.
   -  Sajnálom, ha olyasmit mondtam, ami megbántott - még a mellkasára is teszi a kezét, hony nyomatékosítsa a szavait -. Azonban nem fogadom el ezt a személyeskedést sem tőled, sem pedig mástól. Nem vagyunk elég régi ismerősök hozzá, hogy így beszélj velem az otthonomban. Mehetsz - int az ajtó felé, mire az ismét kattan egyet jelezve, hogy szabad utat ad a távozónak - és legyen remek és aranyvérűektől mentes életed. Bitch.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Még mindig nem panaszkodik, ennek ellenére azonnal elfogadja a törlőkendőt és abba törli az ujjait. A mozdulat persze teljesen hiábavaló, hiszen másodpercekkel később a nyálas labda ismét a takarón puffan mellette.
   -  Áh, ne félts, csak a lányok szemét takargatja a nagyanyám, én ha rúdtáncot néznék előtte akkor is csak az érdekelné, hogy rendesen ki legyen vasalva az ingem.
Felveszi a labdát és ismét egy széles lendítéssel indítja útnak. Könnyedén elneveti magát.
   -  Havonta egyszer egy kikapcsoló est? Nehogy a végén túlzásba vidd a szórakozást, hát mit fognak szólni?
Maga mellett most már a kendőbe törli a kezét. Nem tudja, hogy a lány munkába temetkezik vagy épp a férje az, aki nem hagyja élvezni a szabadságát, havonta egyszer egyedül lenni azonban az ő ízlésének mindenképp kevés. Havonta egyszer dolgozni talán, az már egészségesebb hozzáállás.
   -  Nem, lemondom, csak egy random lány, tényleg - hárít nyomban -. Ha ötre érted megyek előtte vacsora is beleférhet a közelben. Ha már ilyen vad a darab, a lelkem nem fogja kibírni azokkal az apró színházi szendvicsekkel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Ewww.
Az orrának megránduló fintora jelzi csak a véleményét. Bogoly Burger. Azokat a helyeket juttatja eszébe, ahová a roxfortos évei alatt jártak hétvégente hajtani a lányokat, amikor még mindannyian túl gyávák és tapasztalatlanok voltak hozzá, hogy bármit kezdjenek velük. Nosztalgikus, kicsit kellemetlen emlék. Ezekkel a fejében nyomja le a kilincset és lép be a helyre.
Olaj és só szaga fogadja. Elfojt egy köhintést, a jobb kezét visszaejti a zsebébe és a pulthoz sétál.
   -  'estét. A konyha nyitva van még?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

   -  Aaaaha...
Természetesen nem felejtette el, hogy itt dolgozik a lány. Nehéz lett volna, hiszen a helyt tipikusan olyannak tűnik, mint ami csak diákmunkásokkal dolgoztat, ami eleve különös számára.  Egyrészt, mert miért vállalna bárki munkát iskola mellett? Másrészt pedig ki az a barom, aki az ételét rábízza egy pult alatt gyógynövénytant tanuló gyerekre?
Ő. Ma este ő lesz az. Még mindig nem biztos a döntésében különben, de mi a legrosszabb, ami történhet, ételmérgezést kap?
Amikor a lány lehalkítja a hangját ő is értetlenül húzódik közelebb, elsőre pedig az arcára kiülő zavar elárulja, hogy nemigen érti, mire céloz. Hosszan nézi Kamillát, a szája pedig már kérdésre nyílik, amikor végre egy rosszalló szusszanással felfogja a szavait.
   - Hah, nagyon vicces vagy ma. Mondd, van itt bármi, ami ehető?