Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

   -  Oké, okkké, csak kérdeztem. Te tudod - hárít a pohara fölött. A lány heveskedő válasza sejteti számára, hogy némi feszegetéssel találhat valamit, ami az alkoholhoz vagy drogokhoz köthető. Ő azonban most nem keres aktívan támadási felületet, hogy ráharapjon a témára. Így mindössze, amíg kiissza a koktélja maradékát és visszateszi a poharat a földre, agyban feljegyzi magának a részinformációt.
A napágyban heverészve a lányt nézi, amíg az beszél. Pótcselekvésként a hüvelykujjával az ellentétes kézfejére száradt vért kapargatja.
   -  Mesélj Rosierről - veti fel hirtelen. A rossz társaságon keresztül Charon végeredményben magától hozta szóba a témát, így az átvezetés természetesnek hat és talán nem tűnik fel az előző pár kérdésének taktikussága.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Ha tudnád..! - kacarászok vidáman. Persze nem járok semmiféle olyan helyre, hogy megerősítést nyerjen korábbi kijelentése, miszerint rossz lennék, de vicces húzni az agyát.
Az pedig, hogy megrémíti esetleg a származásom, viccen kívül érthető, de most inkább csak poénkodunk vele, mert nem akarom elijeszteni egyelőre.
Olyannyira nem, hogy a közeledésére sem ellenkezem, hagyom, hogy megérintsen, átkaroljon, amikor egy lassabb számra csak ringatózni tudunk épp. Rá kell piheni a következő, pörgősebb betétre, így okoskodhatnak a zenészek. Meg aztán szerelmes szám szól, arra is lehetőséget adnak most, amire Noel készül.
Ártatlanul pislogok rá kérdését hallva, és csak bólintok párat lelkesen. Aztán elakad a szavam, mert megcsókol.
- Adtam volna belőle szívesen - kuncogok idétlenül a hajamat csavargatva, de aztán lepillantok a poharamra és látom, hogy már csak az alján van egy kevés. A szándék a fontos.
Egyelőre csak megrántom a vállam és mosolygok, elkezdődik ugyanis egy újabb vadabb, pattogósabb szám, és most már szabadon tudok ugrálni, a hajamat rázni. Számról-számra egyre jobban érzem magam, a koncert végére pedig egészen kipirulok. Melegem van, és jóleső fáradság húzza a tagjaimat, mégis elmegyek sétálni a sráccal.
- Tök kivagyok - mondom, miközben egy apró papíresernyővel játszom, amit a második italomhoz kaptam. Már az se volt meg, de úgy emlékszem, az is ízlett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Tudom – mosolyog szemtelenül, persze hogy kapott volna abból az italból, de a tiltott gyümölcs az mindig édesebb és finomabb ugye. Szerencséjére nem kapott érte pofont, sőt, úgy vette észre Vanya kacarászásából, hogy talán még be is jött neki ez a mozzanat. A poharak közben kiürültek, így a pörgős számokat végre igazi átéléssel tombolhatták ki magukból. Noel énekelte is a dalokat, mert egyiket-másikat egész jól ismerte és a tömegben úgy sem hallatszott az, hogy valóban tud-e énekelni, vagy sem, nem is ez számított.
Már kifelé sétáltak, ő is kimelegedett, az üres poharakat dobta ki épp és visszalépett Vanya mellé, akit még át is karolt séta közben, úgy haladtak a parton, hogy láthassák a naplementét.
- Az ott a kedvenc helyem, annál a stégnél lógtam mindig kölyökkoromban, onnan ugráltam be. Királyság volt – mutat arra a részre, miközben lelassítja a lépteit, és meg is áll. - Az pedig ott túloldalt egy klassz kilátó. Nem tudom, hogy látod-e innen – mutogat, miközben kicsit közelebb hajol Vanyához. - Egyszer átmehetnénk oda – mosolyogva fordul felé, tenyerét a nyakára csúsztatja – Megcsókolnálak – eddig nem kért mondjuk engedélyt, de az is igaz, hogy az épp csak egy kis csók volt, most viszont egy igazit adna a miniszter lányának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Éppen lefelé nézett, miközben a strandkendővel matatott, de a hirtelen kérésre, meg arra, hogy valaki más szájából hallja a Rosier nevet, felkapja a fejét. Miért kéne mesélnie, semmi köze hozzá. Vagyis de, valamennyi köze van, mégiscsak pillanatnyilag, átmenetileg a vőlegénye vagy mi. Gondolom adja magát, hogy akar róla tudni - fut át a fején, majd képzeletben megvonja a vállát. Azt hitte, ez egy nagyon kellemetlen téma Damiannak, de ha ő maga kérdez róla...
- Két évvel felettem járt a Mardekárban. Az a fajta ember, aki köré automatikusan odagyűlnek a többiek. Már most a minisztériumban van gyakorlaton, és amilyen, biztos vagyok benne, hogy később vezetői pozícióban lesz.
Már most olyan büszkén beszél róla, mintha pillanatnyilag is a férje lenne, és arról dicsekedne, milyen accomplished csodás ember is a párja.
- Vannak hibái, de apámék teljesen felnagyítják ezeket. Legalább ő nem szépeleg és bizonygatja, hogy a varázslóknak be kéne feküdnie a mugliknak, csak mert azok többen vannak. - Elhúzott szájjal közli ez utóbbit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Helyes ez a srác, a hangulat magával is ragadott, jól szórakoztunk. Rendesen zavarba hozott azzal a szájrapuszival, de mostanra nagyjából megfeledkeztem az érzésről, és csak a derültség sugárzott belőlem. És persze ki is merültem, de ezt csak szavakkal fejeztem ki, nem zuttyantam még össze, azt majd az ágyamba borulva tervezem.
- Már nem szoktál beugrálni? - nézek arra, amerre mutat. Úgy néz ki, mint ahonnan most is remekül a vízbe lehet vetődni, de lehet ő már túl felnőtt ilyesmihez, én meg még közelebb állok a kölyökkorhoz.
Hunyorítok kicsit, és meg is látom a túloldalt, meg az ott magasodó kilátót. Igazából finom túlzás a "magas" szóval összefüggésbe hozni, de egész biztos talajszint fölé nyúlik.
- Nemsoká vége a szünetnek - jegyzem meg, csak úgy, mert nem igazán értem, hogy mit ért azalatt, hogy "egyszer". Persze még nem szoktam meg, hogy itt vagyok, és ha Papa nem dönt úgy, hogy mégse engedi, hogy maradjak, valószínűleg ez lehet majd az otthonom, amikor épp nem a suliban vagyok.
Rápillantok és mosollyal arcomon megcsóválom a fejem.
- És nem tartasz attól, hogy Igor és Ivan mögötted ezt rossz szemmel néznék? - Miközben kimondom a két nevet, el is pillantok a srác mindkét válla felett, mintha két tagbaszakadt alakra néznék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Hol a tájban gyönyörködik, hol meg a lányban, főleg mikor a lemenő nap sugarai megcsillannak a haján, ez tetszik neki. - Nem, mert innen nem látszik, de sajnos elég sekély lett azóta – ez egy kicsit csalódás persze, már nem merne fejest ugrani, de a lábát azért még mindig szívesen lógatná be onnan. - Ja igen, tényleg. Még egy-két napot itt dekkolok a nagynénémnél, szóval holnap is mehetünk – vigyorog. - Amúgy, a faterom pilóta és néha jár ingyen jegy, így ha mondjuk Párizsba vágynál, oda is mehetünk – vigyorog, szerencsére állandóan ilyen ingyenes dolgokhoz jut hozzá, maga sem érti, hogy miért, jó csillagzat alatt született. Ezután fordul felé és vázolja azt, ami épp a fejében motoszkál.  - Őszintén? - félmosolyra húzza a száját. - Pont leszarom – mondja, majd a következő pillanatban megcsókolja Vanyát, ezúttal úgy igazán, s nem olyan röviden, mint ott a koncert közben. A testőrök meg pukkadjanak meg, bár ha lennének, akkor valószínűleg már rég kikapták volna onnan a srácot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Hát nem baromira gyönyörű most minden? Ez a naplemente dolog mindig szép persze, de jól áll nagyon ennek a szép nagy pocsolyának itt. Viszont emlékeztet arra is, hogy nem ártana lassan visszamennem, mielőtt még Zoyának feltűnik köddé válásom.
És ha arra kerülne sor, egész biztos nem tudnék újból ellógni tőle, hogy egy idegen sráccal a túlparton megmásszak valami kilátót.
- Jártam már Párizsban, nem nagy cucc - legyintek, és jót nevetgélek azon, hogy még mindig az ingyen cuccaival menőzik. Bitch please, nekem mindig minden ingyen van. De tetszik, hogy teper nálam, és az is, hogy nem fél, hogy nagyon csúnyán ellátják a baját, amiért velem kavar.
Miközben közelebb hajol, és elrabolja az ajkaimat, azon tűnődöm, vajon ennyire bátor, vagy csak nagyon buta szegény. De ha utóbbi, akkor sincs jelenleg ellenemre, hogy viszonozzam a csókot. Hiszen nincs ebben semmi komoly, csak jól érezzük magunkat. De még milyen nagyon jól!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Óh, nagyon köszönöm, átlapozom még ma este! - Imádom a ritka és öreg könyveket. Annyi hasznos régi praktikát rejtettek el bennük, amit valamiért mára elfelejtettünk. Nem is értem, hogy lehet ilyesmiket a fejlődés rovására lemorzsolni.
- Saint-Venant? - Nocsak? A nyolcadikosomról egyelőre csak annyit tudok, amennyit az újságok megírtak: problémás az édesapja. Vele sem fogok szülői értekezleten találkozni egyhamar.
- Majd utánajárok... De előbb mesélj, ha szeretnél. Mi a baj? Olyan lekókadt az arcod, mintha összeomlott volna a világ. - Esküszöm, amikor a mindig vidám és hiperaktív könyvtárosunk ilyen esőre álló hangulatban dolgozik, már tényleg el tudom hinni, hogy jön a világvége.
- Azt mondják, ha kiadod magadból, az segít. - Lehet, hogy picit buzdítom, de csak picit, mert a Lilla-féle embereket megmérgezi a visszafojtás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Mondhat nekem bárki bármit, nincs hatásosabb fogamzásgátló annál, ha van egy tinédzser húgod. Merthogy eszembe sincs kihordani egy lényt, aki ugyanígy az idegeimen fog táncolni. Pedig én annyira akartam hinni, hogy a szőke padlócirkálónak már van annyi esze, hogy kettő darab kérést felfogjon. Viselkedjen, ha a Bánffyk a közelünkben vannak, és szóljon, ha lelép. Egyik sem teljesíthetetlen, a szőkének olybá tűnik mégis meghaladja az értelmi szintjét.
Valahol hibáztatni se tudom érte, anyám nevelése, és ez jócskán ki is ütközik, de a hála... az a kurva hála nem kellene, hogy kivesszen belőle. Bár semmi kedvem, mégis úgy érzem, ideje a csepp agyába vésnem, hogy lehet itt határokat feszegetni, meg a türelmem próbára tenni, csak nem érdemes.
Onnan tudom, hogy hol van, hogy természetesen ő sincs soha egyedül. Nem is az aggodalom lep el, hogy akár egy haja szála is görbülne, pusztán a tudat basz fel, hogy annak ellenére csinálja megint a faszságait, hogy közöltem vele, ne tegye. Természetesen az elsőről is tudtam, tudok én mindenről, de adtam neki esélyt arra, hogy aránylag felelősségteljesen legalább utólag beközölje, de nem... megy a saját feje után. Ha így folytatja a feje a föld másik felére fogja vinni...
- Ha ennyire utálsz itt is, nem kell az agyad tenni, csak egy szavadba kerül, és máris mehetsz Pennsylvaniába a csuhások közé - az egyik oszlopnak dőlve, szakítom meg a romantikájukat. Amennyire egymás szájában vannak, gyanítom fel sem tűnt nekik, hogy társaságot kaptak. A húgomat nézem. A mellette álló Marok Jancsit jelenleg leszarom, mert nem nekem kell vele foglalkoznom. Azt megteszi a köztünk cikázó galamb, aki amint felrepül, még Vanya is biztos lehet benne, hogy mire hazaérünk, már a lovagja alsógatya méretével is képben leszek. Oroszul beszélek természetesen, az arcom is kifürkészhetetlen. Nincs rajta a nagy öröm - az sosincs -, de a düh sem vehető észre, ezért is teszi jobban, ha most fülét farkát behúzza, és megindul, anélkül, hogy nekem azt kérnem kelljen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Elfordítja a tekintetét a lányról, a fejét visszadönti a nyugágyra és inkább ismét fölnéz a csillagokra. Kellemetlen a téma? Abszolút, mármint... érti, hogy kellemetlennek kellene lennie és mióta beszélt Charonnal a pubban, az agya hátsó polcára el is tette a problémát, amit egy név és arcnélküli idegen jelent. Érzelmileg azonban egyelőre nem érzi át igazán a kínosságot. Nem tud és nem fog féltékenykedni olyasvalakik miatt, akiknek a létezéséről hetekkel ezelőtt még csak nem is tudott.
Tehát Mardekár. Minisztériumi gyakornok. Jövendőbeli vezető. Beharapja az alsó ajkát, töprengve ráncolja össze a homlokát, míg hallgatja a leírást, ami... ami a köreikben egyáltalán nem meglepő. Ha a születése pillanatában nem lett volna lefektetve már, hogy a családi Estate székébe kerül, minden bizonnyal ő is a Minisztériumban tologatná a papírokat. Így Charon szavai még csak nem is hagynak benne igazán nyomot, közvetlenül az utolsó mondatig.
Ekkor azonban a keze abbahagyja a kézfeje piszkálását.
   -  És te sem hiszed, hogy a varázslóknak be  kéne feküdnie a mugliknak, csak mert azok többen vannak?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Papával ritkán szállt szembe bárki is, de aki megtette, nem járt jól. Eltették láb alól az illetőt, bizonyára, hogy senki se essen orra benne, mert ilyen figyelmes volt, az hiszem. Nem tudom, annyira sosem volt lehetőségem megismerni.
Viszont aki büntetlenül ellent mondhatott neki, az anyám volt, és ezt a jó szokását el is tanultam tőle. Nem szerettem, ha megmondják, mit csináljak és mit ne, mert hát abban mi a jó? Ha az, amit én akartam, épp egyezett azzal, amit más, akkor persze minden jó volt, és még úgy is tűnhetett, engedelmeskedem. De nem azért akartam ide jönni, hogy aztán itt se érezzem magam jól.
Úgy hittem, úgyse engedne ki sötétben, így hát nem csináltam azt, amire nővérkém kért, mert akkor tudta volna, hogy ki szeretnék menni, és akkor meg már nem tehettem volna meg. És tényleg szépen vissza is surrantam volna, és mindenki boldog. Főleg én, Zoya nem tudom, mikor szokott az lenni.
De most ahogy ellököm magamtól Noelt, és még hátrálok is három lépést, mikor meghallom hangját, úgy érzékelem nagyon messzi van a boldogságtól.
- Szesztricskaaa! - kapom kezeim arcomhoz, és igyekszem olyan kétségbeesett arcot vágni, mintha meteorzápor közeledne. Nem tudom, az kisebb katasztrófa volna-e, de sanszos. - Nem utálok itt, dehooogy, hiszen itt vagy Te nekem!
Pillázok néhányat, aztán kezeimbe temetem arcom. Majd leguggolok, és síró hangokat adok ki magamból. Mivel én is oroszul válaszolok neki természetesen, Noel valószínűleg túl sok mindent nem ért a helyzetből, bár talán épp eleget.
- Menekülj - súgom felé két hüppögés közt az ujjaim közül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Mosolyogva biccentek, aztán neki is látok gyorsan az adminisztrációnak, noha semmi nem indokolja, hogy nekem sietni kelljen, hisz nincs az a nagy tömeg. Év elején sose, meg úgy év közben sem. Év vége az általában, mikor mindenki hirtelen akarja megváltani a világot.
- Nem velejéig romlott... csak... nem is tudom, valahogy csinál valamit, ami aztán rosszul sül el - megvonom a vállaim, mert a tanárnő arcát látva, úgy érzem segítenem kell, hogy nehogy téves következtetéseket vonjon le. Azt is hamar megállapítom, neki is jár az Igéző. Lafayette-t meg tényleg nem tartom problémásnak, csak... szertelen?
- Neeeem, semmiség... de tényleg, csak... fiú gondok - keresem a megfelelő szavakat, és örülök is, hogy megtalálom. Mert momentán ebben az egy jelzőben vagyok biztos Damiannal kapcsolatban. Ő egy fiú.
Aztán meg abban is biztos vagyok, hogy a tanárnőt ez nem érdekli, vagy ha most mégis, utána nem fogja, én meg... nem is tudom. Ella van csak, akivel tudnék erről beszélni, de érthető, ha nem akarom szerencsétlen lány lufiját is kipukkasztani, ő még nagyon nincs erre felkészülve. Tulajdonképp én sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Úgy néz Damianra, mintha valami furcsát kérdezett volna, de legalábbis valamit, ami teljesen magától értetődik.
- Ez nem arról szól, hogy én mit hiszek. Egyszerűen csak tény. Nekünk ott a mágia, ami nekik nem hozzáférhető. Még a világ működése is bizonyítja azzal, hogy nekünk többet ad, mint nekik.
Nem is tudja, miért kell ezt mindig bizonygatnia, mikor felmerül. Lehet itt úgy tenni, hogy a muglik egyenrangúak, de egyszerűen csak nem azok. Ha azok lennének, akkor nem lennének elzárva a világ egyik legfontosabb erőforrásától, a manától.
- De ja, a válasz nem. - Ugye nem valami csőszt találtak neki a szülei? Csak most, hogy ez a téma felmerült jut eszébe, hogy tulajdonképpen még nem volt szó erről. Mi van, ha Flaviu is ez a new wave "jaj egyenlőséget a majmoknak" irány?
Ennyi, akkor itt sincsen. Addig fog sztrájkolni, míg valaki fel nem bontja az eljegyzést, kukába a türelmes "érjük el, hogy adja fel" tervekkel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Minden gördülékenyen megy, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva, Noel egy remek randit tudhat magáénak így a nap végén, amit mi sem koronázhatna jobban, mint egy tökéletes csók. Ki is élvezi minden pillanatát, még közelebb is húzza magához Vanyát közben, a háttérben lemegy a nap, hallani a távolból a Balaton hullámait, érezni, ahogy lágy szellő karistolja a hátát. Van ennél jobb pillanat? Nem is akar most másra gondolni, ellenben más úgy dönt, hogy épp ez a megfelelő perc arra, hogy félbeszakítsa kettősüket. Noelnek legfeljebb pislogni van ideje, amikor meghallja a közelből csengő női hangot, Vanya pedig már löki is el, a fiú meg értetlenül kapja pillantását a fiatal nőre, aztán a szöszire. Persze, hogy semmit nem ért az orosz diskurzusból, de a feszültséget érzékeli, ehhez még értelmező szótárra sincs szükség.
- Vanya? - kérdően pillant a lányra, aggódva guggol le ő is, ahogy látja, hogy a másik sírni kezd, csak vele törődik egyelőre, a másikkal nem. Ugyan nem érti, miről van szó, de valószínűleg leszidhatta a másik a húgát, legalábbis feltételezi Noel, hogy ez a nő lehet Zoya.
- Meneküljek? De miért? - közben felegyenesedik, feltűnik neki a köröző galamb, ettől viszont nem fog berosálni, látott ő már idomított majmokat is, nem lepné meg, ha ez is egy olyan madár volna.
- Van valami probléma? - immár ezt a fiatal nőtől kérdi, egyelőre angolul, mert hogy eddig Vanyával is így tudott kommunikálni. Jó, sejti hogy a probléma az engedély hiánya, de ettől még más rossz dolog nem történt.  
- Vállalom a felelősséget! Én hívtam el a koncertre! - jelenti ki, még mielőtt szerencsétlen szőke lenne lekapva a tíz körméről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Állj fel! Ezt meg tartogasd annak, aki nem ismer - az égnek emelem a tekintetem, és elrugaszkodok az oszloptól, de nem megyek hozzájuk közelebb. Az égadta világon semmi nem indokolja, hogy Vanya ilyen drámával járuljon elénk... még. Mert ha a kisasszony így folytatja, megmutatom én neki, apánk hogy törte le az én szarvam, úgyis nehezményezte, hogy ki van hagyva. Hálálkodnia kellene, vagy legalább minden este elmormolni egy imát, amiért anya szeme fénye - meg természetesen az enyém is, annak ellenére, hogy most fel tudnám lógatni -, és nem azt a nevelést kapta, amit mi.
- Nyilván azt is te mondtad neki, hogy szökjön meg. Nyilván meg tudnád védeni, ha baj lenne, és nyilván rohannál Szalamantonra közölni velem, hogy melyik ispotályban találom, ha mégse - most már a gyerekre is rávillannak a szemeim és hamar átváltok angolba. Nem kell neki mindent tudni, és baromira ajánlom Vanyanak is, hogy ne fecsegjen feleslegesen.
- Leszarom, mit csinál. Leszarom, ha nem bírsz magaddal, felpakolod az egyik sörpadra, és helyben dugod meg, igyon meg egy fekete gólyát, és szóljon - mert úgy tűnik, még most sem érti meg a kisasszony, mi az én problémám. Nem fogok felette erkölcs csőszködni, nem az anyja vagyok, és nem én nevelem. Tudni akarom, hol van ennyi. Nem olyan kurva nagy kérés ez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

- Hát csak... azért még illetlen... teljesen kiment a fejemből - válaszolom neki zavartan, kicsit behúzva a nyakam a vállaim közé és már megint a hajamat igazgatom. Ma már ki tudja hányadik alkalommal érzem, ahogy felforrósodik az arcom és gyanítom, hogy ismét szépen elpirultam. Nem mintha le akarnám tagadni, de le se tudnám, hogy milyen hatással van rám. A szám sarka amúgy is mosolyra görbül, hiszen neki is kattan, hogy milyen remek ürügy az a doboz, habár azt gondolom, hogy ürügy sem kell, hogy találkozzunk. Mégis most leginkább arra koncentrálok, hogy ő is kedvel, és valahogy emellett minden más részlet eltörpül egyelőre. Fülem mögé igazítok egy hajtincset, és mosolyogva bólintok válaszul a kijelentésére, hogy bizony, bizony, nagyon jól látja ő ezt. Felém nyújtja közben a kezét, és nem is gondolkodom azon, hogy megfogjam. Ha nem lenne fizikailag lehetetlen, most biztos a föld felett járnék pár centivel ettől.
- Csak egyben kapja be Piroskát, mint a mesében? - kérdezem elnevetve magam. Felmerül bennem, hogy akár egy puszit is nyomhatnék az arcára, hiszen olyan közel van, de végül elszalasztom a pillanatot. Sebaj, majd ha már eljutottunk a házunkig nem hagyom ki, döntöm el magamban. - Amúgy... csak teoretikusan, ha nem maradtál volna, most hova utaztál volna tovább? Volt már terved? - töröm meg aztán a csendet kicsit később, már az utcán sétálva. Igaz, nem zavart, valahogy úgy érzem, az is kellemes vele, egyszerűen csak kíváncsi vagyok a válaszra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A beszélgetés pedig egy különös és nem várt fordulatot vesz.
A félig feltámasztott napozóágyon fekve a lány felé fordul és maga előtt összefonja a karjait. Bár az arca részben árnyékba borul, részben pedig még mindig rászáradt vércsíkoktól maszatos, elgondolkodó kifejezést vesz fel. Mintha csak egy felületes csevegésben venne részt és tényleg érdekelnék a lány szavai. A szeme az egyedüli, ami kutatóbb, mint korábban.
   -  Ezzel nehéz vitatkozni. De szerintem senki sem állította, hogy a muglik egyenrangúak, mindössze hasonlóak hozzánk.
Mielőtt válaszolna, egy pillanatra elpillant a lány válla fölött, hogy biztos egyedül vannak-e, de ez talán nem észrevehető a félhomályban. A legtöbb ember valószínűleg felülne és felháborodottan visszakérdezne most: arra célzol, amire gondolok? Mások csak kínos félrepillantások közt rántanának vállat és terelnék el a témát ráérezve arra, milyen témát kerülget a lány.
Damian azonban más. Nem tudja, mibe tenyerelt bele, azt sem, hogy egyáltalán beletenyerelt-e bármibe: hiszen csak beszélgetnek, idegenkednek egymás előtt, így bőven előfordulhat, hogy Charon szavai csak rosszabbul hangzanak, mint ahogy azt tervezte. Rákérdezhetne? Abszolút.
De nem fog.
   -  De ezek manapság kényelmetlen gondolatok. Senki sem mer beszélni róluk. Megértem, hogy anyádék befeszültek tőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Mintha a csapot zárnák el, úgy hagyom abba az álsírást, és csalódottan pislogok ki a kezeim közül. Tényleg, mit is képzeltem? Ez Zoyánál nem működik. De hát, basszus, mindenki más megkajálja! Ez olyan igazságtalan!
Nem is törődöm közben vele, hogy Noel valóban aggodalmasan mellém guggol, csak mikor már nővérkém leszidott, fordulok felé, hogy egy figyelmeztető, szuggeráló nézéssel a tudtára adjam, hogy veszélyes vizeken evez épp.
- De hát azt mondtad, ez kis falu, nem sokkal biztonságosabb, mint ahol eddig voltam? - tudálékoskodom, miközben felegyenesedem, és összefűzöm karjaim. - Mi bajom lenne?
Szinte azonnal megbánom, hogy nem haraptam inkább a nyelvemre, mert a helyzeten a feleselés nem fog javítani, de hát akkor is! Igazságtalan! Na!
- Hé! - háborodok fel most már kicsit tényleg jogosan azon, amiket a srác fejéhez vág. Az persze nyilvánvaló, hogy megfordul a fiúk fejében az ilyesmi, valószínűleg Noel is szívesen folytatta volna hasonlóképp, de én nem így képzelem az első alkalmat. És biztos, hogy nem fogok róla bejelentést tenni előre!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Ne mondj ilyeneket, a végén még kiderül, hogy animágus az a macska – ezen még képes lenne beparázni Balázs, pedig ő aztán nem sok mindentől fél, de na. Nem régóta ismeri Dávidot és a fene tudja, hogy honnan szedte össze azt a két szőrgombócot. De ha már itt tartanak, tényleg jó ötletnek tartja, hogy átmehetne Detti egy vacsorára, szívesen mutatná be őt Kozáknak.
- Miért, nem nyilvánvaló? - kérdez vissza, szemtelen mosollyal fürkészve a vele szemben ülőt, ha most nem egy nyilvános helyen lennének, akkor bizony felkapná és valószínűleg letépné róla a ruhát. Itt viszont viselkednie kell, és kibírnia legalább estig, tekintve, hogy még nagyon sok programjuk van délután.
- Oké, tudom – utal ezzel a nő megjegyzésére az iskolával kapcsolatban. Mi tagadás, Balázs sok rossz döntést hozott, ezek miatt bűnhődött is bőven, viszont nem tudja, hogy most megérné-e folytatnia azt, amit annak idején elkezdett. Vagy ha nem is azt, valami mást. Ahhoz persze pénz kellene, ő viszont jelenleg nem tart ott. Igaz, a rablásokból maradt még némi pénz, és már eltervezte, hogy valamikor azt is felkutatja, de enyhén szólva nem egyszerű ezt kivitelezni akkor, amikor egy régebbi auror folyton a nyakában lohol. Semmi kedve újra összeakasztania a bajszát a törvénnyel, de Dettit csak nem kérheti meg, hogy fedezze őt, amíg az erdő mélyén ás. Már így is egyszer majdnem lebukott, mikor azok a kölykök ott tomboltak a tóparton.
- Áh, a sárkányőrség kizárt – meg is rázza a fejét, nem hülye ő , hogy porrá égjen. - Nem is tudom Detti, ne beszéljünk inkább erről – láthatóan zavarja a téma, a szórólapokra viszont rábólint, az még talán belefér. Ekkor érkezik meg a másik Óvári lány, Balázs is csak lopva néz oda, kerüli is a szemkontaktust, mert már csak az hiányzik hogy Hédi melléjük sétáljon.
- Hát de ez akkor is gáz, nem válik el Mátétól, de azért ide mászkál egy másik fószerral? Ha Te ilyet csinálnál velem, biztos kitekerném a nyakad – mondja egy kedves mosollyal, nem azért, hogy ráhozza a frászt Dettire, inkább csak így adja a tudtára, hogy ő ilyennek nem örülne.
- Gyere, lépjünk le gyorsan – súgja oda, aztán feláll, de fordul is el, hogy hátával takarhassa Dettit, így könnyen eltűnhetnek a hárpia közeléből.
- Még úgyis dolgom van a városban. Te bemész az egyetemre most? - kérdi, miközben távozóban vannak a burgerezőből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- De, elég sokan állítják, és ez éppen elég baj. Mármint amúgy azt én is tudom, hogy a háború.. well, egyik háború sem volt oké. - Már csak azért sem, mert egy rakás aranyvérű hagyta, hogy egy istenkomplexusos sárvérű igazgassa őket. Ha őszinte akar, azzal a részével nem annyira rezonál, hogy a mulgiknak el kellene tűnniük a föld színéről: ahogy a majmokat és állatokat sem kívánja, hogy megszűnjenek létezni, csak mert nem emberek.
- Viszont a varázslótársadalom azóta is túlkompenzál, pedig évtizedek teltek el, és veszítjük el az identitásunkat, mint varázslók és boszorkányok.
Többek közt a Yaxley-k is, például nem normális szerinte, hogy a családi vagyon egy része minden évben jótékonysági eseményekre megy el, meg sárvérű diákok tanulmányainak a támogatására. És mindez miért? Azért, mert harminc évvel ezelőtt a szüleinek a szülei úgy döntöttek, rossz módszereket használnak majd jó cél érdekében. Mert azt igazán senki sem róhatja fel nekik, hogy meg akarták védeni a varázsló tradíciókat! Mégis azóta mindenki azt várja, hogy leszegett fejjel járjanak.. mindenki alatt leginkább az ilyen sárban fetrengő szabadságharcos wannabeket érti. Sok ilyen gondolatot hallott Rosieréktől és az idősebbektől a társaságban, és minél többször, minél meggyőzőbben hallotta, minél inkább olyanoktól, akiket szeret vagy felnéz rájuk, annál több valóságtartalmat tulajdonított az elhangzottaknak.
- Legyen is csak kényelmetlen gondolat, mert kényelmetlen, ami történik. És nagyon is probléma, hogy mindenki csak elnéz mellette. A szüleim is csak beleragadtak ebbe a kényszerbizonygatásba. És épp elég baj, hogy úgy érzik, bizonygatniuk kell. Nem kell nekünk bizonyítani semmit, senkinek.
Kifejezetten beleéli magát a mondandójába és igazán elmélyült lendülettel beszél a témáról, ami kétséget kizáróan valóban aggasztó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Nem egészen érti, hogy mi zajlik a két lánytestvér között, csupán arcjátékukból és hanglejtésükből tud ítélni, az persze lejön neki, hogy valamiféle veszekedés van kialakulóban, vagy inkább azt is mondhatnánk, hogy számomkérés. Elég keményen. Vanya sír, legalábbis Noel ezt hiszi, de miután látja, hogy ez gyorsan abba is marad, már kezd teljesen összezavarodni. Nem akarja, hogy a szőke jogtalanul kapjon a fejére, ezért is vállal magára mindent, mert valóban ő volt az, aki elhívta Vanyát erre a koncertre. - Nem azt mondtam, hogy szökjön, csak...valami hasonlót – jó, hát mit szépítsen ezen? Fel sem vetette volna az ötletet, ha a kis orosz csaj nem azzal indít, hogy a nővére mennyire szigorúan fogja őt. Csak ez az egy lehetőségük volt arra, hogy együtt lógjanak.
- Hé, mégis mi baja lenne? Látod, mennyi fiatal van itt , nem? - mutat a tömeg felé, benne fel sem merül ez most, bár korábban gondolt ilyesmire, de hát semmi gond sem történt. A nyers megjegyzésre még inkább felszalad a szemöldöke, ő ezt nem így fogalmazta volna meg és igazán fel sem merült benne az, hogy az első estén mindent is megkapjon. Utóbbit egy későbbi randira tartogatta, mondjuk odaát, a kilátónál. Ezt persze most nem fogja vázolni a lányoknak, és védőbeszédet sem fog mondani, hisz nyilván egy napon erre úgyis sort kerítene, hazudna az, aki azt mondaná, hogy nem. - Ne beszélj már így a húgoddal! - szól rá, és igazán tiszteletteljes próbál maradni, de ezt azért elvárja. Hát mégis, te jó ég, mit gondol a húgáról. Vanya egy jó csaj, de azért még sem egy egyéjszakás prosti, ezt még Noel is tudja.
- Vanya – odalép a lányhoz és a fülébe súg – Szerintem menj vele haza és beszéljétek meg. Sajnálom – őszintén mondja, tényleg nem akarta bajba keverni a szöszit, csak egy jó estét akart vele eltölteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

A minisztériumban általában csend van reggelente, az az álmos fajta csend nyugalom idején, amikor nincs riasztás, nem ég a ház, és mindenki csak kavargatja a kávéját, szisszenti az energiaitalát, és próbál napirendre térni az ébredés és munkába jövetel traumája felett. Csak egyetlen ember nagyon fitt és naprakész, lazán pörög Felagund-Radetzky Médi székében ráérősen pötyörészve a telefonját és várva, hogy Médi megérkezzen. Tóth Eddie. Láthatóan nem érdekli, hogy egy-két auror már a fejét csóválja, hogy megint itt van. Mit érdekli őket? Nem is hozzájuk jött. Médi pedig méd mindig sehol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

A kötelező jellegű programokon kívül csak ritkán hagyja magára Adélékat. A munka és az egyetem mellett továbbra is ők vannak a középpontban, Médi pedig ott segít, ahol tud. Tegnap este a nővel megittak egy üveg bort. Az volt a segítség. Épp ezért ma kicsit késve, a szokásosnál öt perccel később toppan be, nem olyan fitt, mint máskor.
- Jó re... - be sem fejezi, a döbbenettől ugyanis beléfagynak a szavak. - Emeletet tévesztett. Az pedig az én székem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Jó reggelt! - Ő viszont annál vidámabb és edzettebb így reggel tájékán. Úgy pislog fel Médire, mintha a legjobb barátja érkezett volna házhoz. KIcsit sem hezitálva, miközben feláll, a lány elé tolja a még mindig meleg és habos Starbucks kávét. Kitartó stalker.
- Gondoltam, egyszer csak megtalálod az asztalod ismét. Húzós este? - Utalván arra, hogy már kerek öt percet késett egy bizonyos adminisztrátor az aurori osztályról.
- Nem voltál valami közlékeny, úgy hogy rizstejjel kapod és édesítővel, mert nem tudom, mitől lesz allergiás sokkod. - Annak ellenére, mennyire szétszórtnak adja el magát, van benne annyi felelősségtudat, hogy ne próbáljon valakit élből megmérgezni.
- Ennyire rossz volt a múltkori kis ebédünk, hogy azóta kerülsz? - És kertelni sincs értelme, de arrébb húzódni, hogy Médi hozzáférjen az asztalához, már van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

A Médivel együtt érkező auror vet egy gyanakvó pillantást a furcsa jelenségre, de mivel megszokták, hogy Tóth mindig itt rontja a levegőt, Médi pedig ne szólt miatta senkinek, nem foglalkoznak vele különösebben. Lassan szárnyra fognak kelni a pletykák, hogy Radetzky alig ment férjhez, máris félrelép...
- Azt hittem, az ebéddel lezártuk és nem zaklat többet - fáradt sóhajjal lép az asztalához. Biztos is, hogy nem fogja elmesélni az estéjét egy idegennek.
Meglepett kissé, vagy inkább kíváncsi, mindenesetre megemelkedik a szemöldöke és pár másodpercig a beígért starbucksos kávéra bámul. Majdnem. Jobban kedveli a csokis, mogyorós ízvilágot, de a hab már stimmel.
- A rizstejre vagyok allergiás, az édesítőt pedig nem szeretem - félmosoly táncol szája sarkában, nicsak! - Nem kerültem. Szabadnapos voltam. Bár nem tagadom, ha az utcán találkoznánk inkább átmennék a másik oldalra, mielőtt észrevesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Azt hittem, említettem, hogy ez nem zaklatás, csak barátkozás, és hogy nem szoktam feladni. - A tenyérbemászó mosoly a képén legalább olyan irritáló, mint az egész ember összegzett jelensége. Még az elhaladó volt kollégának is úgy integet, mintha ezer éve ismernék egymást. Borzalmas.
- Oh damn, akkor a rizstej kihúzva a listáról. Holnap valami mást kapsz akkor. Továbbra sem tegezel? - Hirtelen vált, csak hogy kizökkentse kicsit a lányt, bár erre Médi eddigi reakcióit ismerve aligha van lehetőség. Hiszen most támasztotta alá, hogy elkerülné őt még az utcán is, hát nem csoda, hogy elhúzza a száját.
- Kegyetlen egy nő vagy, mondták már? Mondd csak, mindenkivel ilyen hidegen és díva mód bánsz? A húgom szerint ez csak kéretés. - Nárcisz sose mondott ilyet, de aki nincs jelen, arra bármit rá lehet fogni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Hihetetlen! Egyszerűen nem is érti, miért gondolja a férfi, hogy ez rendben van. Pedig a szöszi szívesen barátkozik, Adél unokatestvérét is hamar megkedvelte, mert az az ember nem próbálta minden egyes nap a nyakába varrni magát.
- Ne fáradjon vele. A tegezéssel főleg nem szükséges - összepréseli ajkait és kiteszi a telefonját, noteszét és a kedvenc tollát az asztalra.
- A húga talán szereti kéretni magát, de a magam nevében beszélve elmondhatom, semmi oka a feltételezésre. Tudja Krisztián, ha nem zaklatással próbált volna összebarátkozni velem, talán már tudná, melyik kávét szeretem - oldalra billenti a fejét és előredől az asztalon támaszkodva.
- Nem fogják hiányolni az amneziátor kollégái? Nem venném a szívemre, ha miattam kapna fegyelmit...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Akaratlan elvigyorodik, talán még rötyögött is egyet az orra alatt. Mintha. Médi nagyon vicces mérgesen, puffogva, ahogy kiosztja őt, legszívesebben elnevetné magát itt helyben, de még nem húzta az agyát eléggé.
- Ha szépen kérem, Mrs. Felagund-Radetzky, hajlandó tiszta lappal indulni velem? - Nagyon hirtelen a váltás a szóhasználatban, de a nézés intenzitása ugyanaz. Még mindig borzasztóan érdeklődik Médi iránt valami megmagyarázhatatlan okból fogva, csak most hirtelen visszavett úgy két-három fokozatot.
- A kedves kollégáim leleményes emberek, mind aurorok voltunk egy adott ponton. Az önálló munkavégzés munkaköri leírásunk része. - Az apró biccentés már-már udvarias.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Meglepi, hogy a férfi tudja a rendes nevét, de az udvariasság és magázódás még annál is inkább. Szórakoztató lehet ez Krisztián számára, viszont... Médi meglepettsége is más kanyart vesz az arcán. Igyekszik visszafogni a vigyort, ezért félmosollyal ingatja meg a fejét. Ha annyira akarta volna, már régen jelenthette volna zaklatóját a biztonsági őrszolgálatnak. Zaklató egyébként az, aki kávéval fogadja minden egyes nap?
Az a biccentés és a helyzet elviccelése rakja fel a pontot az i-re. Médi elneveti magát. Bizony, a zaklatás már-már szórakoztatóvá vált, talán fel is dobja a szürke hétköznapokat. (Nem, még mindig bosszantja az erőszakoskodás.)
- Laktózmentes, mogyorós-csokis, három cukorral. De Starbucksot munkában nem ihatok - mi az, csak nem feladta a küzdelmet? - Mi a maga választása, Krisztián? Feketén, egy cukorral? Napi ötször, attól pörög így. Szeretném legalábbis ezt tippelni, a többi opciót nem feltételezve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

No lám, csak ennyi kellett a nevetéshez és a mosolyhoz? Ennyire elégedettnek utoljára a péntek esti partner porozása után érezte magát. Ja nem ide, elnézést. Szóval merőben más, ha nevetés a válasz, mint a puffogás, igaz, utóbbi is vicces, de az előbbi ad egyfajta győzelem érzetet.
- Megjegyeztem. - Olyannyira, hogy holnap biztos meg fog jelenni egy leírásnak megfelelő itallal, csak hogy tesztelje, újból átverték, vagy ezúttal tényleg igazat mondott Felagund-Radetzky asszony?
- Az enyém? - Még az állát is megvakarja fél kézzel. - Először is a Krisztián helyett az Eddie. - Ez egy nagyon fontos, új mérföldköve az izzadtságszagú ismeretségüknek.
- Másodszor pedig tisztán és feketén. Majdnem eltalálta. - A nők és az ő ráérző készségük, ami olyan pontosan képes célba találni szükség esetén.
- Holnap, ugyanitt, ugyanekkor, kávé? - És lám, ismeretségük óta először inkább rákérdez.