Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Mondanám, hogy csodás időnk van, de a hideg, a köd és a rövid nappalok továbbra sem az erősségem. Írországban is elég finnyásan tűrtem az időjárást, előtte Londonról nem is beszélve, de ott volt mi lekösse a figyelmem ellentétben Bogolyfalvával. A napjaim csupa pihenésből és heti, gyógyítói vizitekből állnak manapság, szóval minden túlzás nélkül le tudnám már marni a bőrt az arcomról unalmamban és tehetetlenségemben. Természetesen ezt magamnak okoztam, de attól még az emberi természet része, hogy akkor is sopánkodjunk magunkban, ha tudjuk, mi voltunk a ludasak. Így hát mit tehettem volna? Elkezdtem végigpörgetni a magyarországi kevés ismerősömet, és a legnagyobb örömömre egy emberben nem csalódtam: Barnabás a mai napom fénypontja unalmas átmeneti életemben, főleg, hogy még egy ebédbe is belement, így nem kell ismét a négy falat bámulnom és annak minden rücskét-hibáját Feba lakásában. Imádom az öcsémet, de lassan egymást fogjuk kicsinálni, ha nem változik a helyzet sürgősen.
Az étterem rész tele van, a mi asztalunk egy félreesőbb, ablak melletti részen kapott helyet és az a pár, körülöttünk időző ember a többi asztalnál igazán kellemes alapzsongásnak hat most a megszokott csend helyett. Elégedett nyugalommal dőlök hátra a székben- sokkal jobban érzem magam, mint az ideérkezésemkor, bár a bájitalokat még mindig szednem kell, és éves távlatot vetítettek előre a gyógyulásom zálogául, de addig is lesz alkalmam még több időt tölteni az öcsémmel. Barnabás minden bizonnyal bármelyik percben megérkezhet, nekem kellett hamarabb elindulnom, mert nem tudtam, hogy óvatos mozgással mekkorát késnék, szóval nem is akartam kockáztatni. Inkább érkezz hamarabb, mint késs "nőiesen" (a késés az késés, mindegy, hogyan magyarázzuk).

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

A hirdetés a puszta véletlen okán került elém, tényleg, pedig nem hiszek a véletlenekben. Többek között azért sem, mert a világon a legtöbb dolgot ésszerű magyarázattal lehet jellemezni, akár a kádból kifolyó vizet, akár a villámokat, akár a hoppanálást. Majdnem mindenre van ésszerű, tudományos megközelítés, amire pedig nincs, arra még nincs.
Ez persze mit sem változtat a tényen, hogy az ujjaim közé szorult papíroson egy pályázat részleteit bogarászom épp menet közben, nem kicsit veszélyeztetve a közlekedők épségét ezzel. Igazából ez a lehetőség itt tartana jópár évre, és hogy teljesen őszinte legyek, a gyógyulásom folyamán volt időm gondolkodni egy kicsit. Talán a balesetem intő jel volt arra nézve, hogy érdemes átértékelnem a forrófejű döntéseimet, megéri-e értük vállalni a kockázatot, vagy többet ésszel, mint erővel ezentúl? Nyilván utóbbi, a fejem azért van, hogy gondolkodjak előbb, aztán cselekedjek, és... mi tagadás, ez a lehetőség időt és alkalmat adna lenyugodnom, mégsem akadályozná meg teljesen a további kutatásaimat. Nyilván levennének a jelenlegi projektről teljesen, de több időt tölthetnék Feba közelében például. Mostanság kezdek rájönni, hogy szinte semmit sem tudok a saját öcsémről, és erre a szóban forgó delikvens ügyel is, hogy így maradjon, szeretet ide vagy oda. A titkolózást biztos nem a szüleinktől tanulta, mert ők elég rosszul szerepeltek ebben a műfajban.
- Oh... - Egy pillanatra kizökkenten bámulok lejjebb a szemmagasságomtól, míg realizálom, ki is ül előttem a padon... és rögtön visszakúszik az óvatosság az arcomra. Még nem zárkóztam be, de Winterrel sosem tudni, mikor szeretné azt a szavai mögött rejlő hegyes kést belém mártani. - Mi já... - Majdnem megkérdeztem, de csak majdnem. Előbb elég ránéznem a kezében a cigarettára, majd a pengetőre, hogy rájöjjek, nem, nem tudom, pontosan mi járatban van, úgy hogy ideje befejezni a mondatom. - ... ratban? Kicsi a város, hogy ismét összefutunk. - Ha már kettőn közül én vagyok az idősebb, a békés, barátságos mosoly produkálása is rám marad mint érett felnőttre. Csak tudnom, kit vertek át ezzel a hamis állítással? Én? Felnőtt? Jó vicc. Akkor nem fújnék erre a szerencsétlenre indokolatlanul mai napig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Hiába próbál az ember normálisan viselkedni, hát nem megint ott van az arcán a gúnymosolya? Komolyan, egy napon egyszerűen csak el fogok sétálni a paraszt feje mellett és úgy fogok tenni, mintha fogalmam sem lenne, ki ez. Megérdemelné, hogy levegőnek nézzem.
- Vagy úgy. - Nem hiszem, hogy túl sok érdeklődés szorult a hangomba vagy az arckifejezésembe, de ő se gondolhatja komolyan, hogy a régi lelkesedésemmel viszonyuljak felé? Ehhez képest kifejezetten meglep, hogy veszi a fáradtságot egyáltalán kérdezni felőlem. Mikor utoljára három mondatnál tovább jutottunk, elküldött melegebb éghajlatra egy szándékos félreértésnek hála. Akarva-akaratlan feljebb csúszik az egyik szemöldököm.
- Maradok egy ideig. Lehet, hogy visszajövök az országba dolgozni. De úgy látom, te sem sietsz vissza Írországba... ezért költözött ide édesanyád is? - Láttam őt a napokban a falu... jó, városban. Helena egészségesnek tűnt, csak azt furcsálltam, mit keres Magyarországon? Semmi nem köti ide. Aztán felötlött bennem, hogy mi van, ha Winter és a családja ide költözött? Elvégre manapság semmi meglepő nincs ebben, hogy egy másik országban telepedjen le az ember.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ha teljesen őszinte akarok lenni, halvány segédfogalmam sincs ezen a ponton, miért lakok még mindig Feba nyakán a faluban és miért nem térek vissza a régi életemhez. Rég felgyógyultam, semmi bajom, újra elfoglalhatnám a kutatói pozícióm, ehelyett az itteni minisztériumba adtam be a jelentkezésem, és az iskolába. Van az a pont, amikor úgy érzi az ember, hogy saját magát vezeti be a rengetegbe- ilyenkor kell kikapcsolni az agyát és elereszteni a haját.
Úgy hogy ennek jegyében néhány órával ez előtt felkerült a megfelelő smink, elkészült a hozzáillő frizura, és nem mondom, hogy a Soroksári útra készültem, de amit ki lehet dobni és nem ízléstelen, az igenis előtérbe került. Ha én jól érzem magam a bőrömben, az már félsiker a tökéletes estéhez.
A másik fele valahol ott kezdődik, hogy az élőzenét is játszó, budapesti irish pubban felkeltette a figyelmem az az úriember. Tudod,  ott, a pultnál. Magasnak tűnik, biztos túlvan már a húszasi évein, mert komolyabbak, keményebbek az arcvonásai. Talán a harmincasai közepén, végén járhat? Kicsit emlékeztet Wi- ... Nem, nem emlékeztet rá, Grace, ne feledd, a felmelegített töltött káposzta sosem olyan már, mint a friss. Oh Gosh, elég ebből.
A bartender lánnyal nagyon hamar egy nyelvet kezdünk beszélni, főleg mikor arra kerül a sor, hogy megkérjem, postázzon a nevemben egy korsó Guinnesst a kiszemeltemnek. Grace, Grace... reméljük, nem puhultál el teljesen az évek alatt. Kár lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Írországban teljesen normális taktika, hogy akire kíváncsi vagy, nem engeded, hogy szomjazzon, bár az már a másik félen áll, hogy kér-e ezek után a társaságodból. Az enyém úgy látszik, igen, mert nem kell sokat várnom, hogy megálljon mellettem, és oh boy, közelebbről már látom, hogy minimum egy szemorvosi vizsgálatra lesz szükségem. Nem a harmincas évei elején, inkább a vége felé járhat, és sokkal jobban néz ki, mint hittem! Meg se próbálom elrejteni a barátságos-elégedett félmosolyt az arcomról.
- A legjobb helyen. Azt mondják a magyarok, hogy ökör iszik egyedül. Gondoltam, társulhatnánk. - Valószínűleg nincs felesége, vagy ha van is, borzasztó lehet a kapcsolatuk. Másként miért ülne itt szombat este ahelyett, hogy vele van? Egy pillanatra lecsúszik a tekintetem a gyűrűsujjára, biztos, ami biztos alapon.
- Amúgy a nevem Karina, kedves idegen. Egészségedre! - Odahaza hangos koccintással koronáznánk meg a gesztust, itt azért visszafogottabbak az emberek, ahogy észrevettem, vagy inkább társaságtól fog. Most épp nem azt akarom bebizonyítani, hogy mennyire hangosan tudok kocsmázni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Rafael... - Legalább nem István, vagy Károly. Hogy imádkoztam, hogy ne valami tradicionális magyar névvel áldjanak meg egy átlagon felüli arcot.
- Nos... a fiatal nő próbál visszaszokni a normális életbe, de tinédzserek között már nem az igazi, és a társaságom pedig egy másik országban ragadt. - Itt a legtöbb gyerek tombol és fél óra alatt már a fenekükön csúsznak az olcsó alkoholtól, idősebb muglik között meg nem volt most kedvem zsonglőrködni. Legkevésbé konszolidált állapotomban keresnem kell a szavakat, hogy ne hoppanálásról, rúnákról és kísérleti mágiákról tartsak előadást varázstalanoknak, és aztán majd ébredhetek egy rivallóval a nyakamban a minisztériumtól, hogy legyek kedves, ezt NE!
- Ha az íreknél nem találkozol minimum egy, teljesen illuminált emberrel a mosdóban, aki a kéztörlő tartálya alá dugja a kezét becsukott szemmel, és várja, hogy beinduljon a szárító, miközben két másik imitálja a hangeffektust mögötte, akkor az a hely egy egyszer látogatós volt a listán. - Egyszer szembetaláltam ezzel magam, mikor a kollégákkal szabadultam ki a városba, és a férfiak nyitva hagyták a mosdó ajtaját, hogy a hölgyek is végignézhessék ezt a három fős kiselőadást. Zseniális volt.
- Egyszer próbáld ki, garantáltan megéri. Minimum két verekedést, egy lánykérést és egy temetést levezényelnek és az este végére kibővül a családod további cirka ötven O’Connorral, Murphyvel, és O’Neill-lel. - Közben a mellettünk elnavigáló manótól kérek még két whiskyt is.
- De ugyanezt kérdezhetném én is tőled. - És itt most már leplezni sem próbálom, hogy megnézem mindkét kézfejét újból. - Nincs gyűrű, se bevésődött nyom, - Finoman a keze felé intek a korsóval. - tehát vagy nem hordod, vagy az összes magyar nő vak és süket. Vagy... single by choice? - Kérlek add, hogy ne legyen házas. Akkora csalódás lenne, ha most fel kellene állnom innen, mert házas emberrel nem kezdünk ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Átutazóban levőhöz egyelőre. Személyes okok miatt haza kellett jönnöm és úgy döntöttem, maradok még egy kicsit. - Az mégis csak erős megszólalás volna, hogy sikerült amputoportálnom néhány belső szervem a nagy kísérletezések közepette.- És úgy tűnik, jó ötlet volt itt maradni. - Fiona rossz tulajdonságai úgy tűnik, rám ragadtak. Ő szokott ennyire egyenes lenni, bár... ha belegondolok, hogy szedtem össze Wintert, nekem sem kellett a szomszédba menni merészségért.
- Óh, szomszédok voltunk! Hogyhogy végül Magyarországra jöttél mégis? Azért jó néhány ember kezét-lábát törné, hogy az Államokban éljen inkább. - Persze vitatható, hol jobb: van, aki elköltözik onnan, és olyan is, aki ott találja meg végül az otthont. Úgy tűnik viszont, hogy valaki nem horgonyzott le végül sehol, a szó családos értelmében.
- És ez így van jól. Senki nem akar dühös házastársakkal veszekedni. - Ó, de még dühös párokkal sem. Akkor inkább három napig haza sem megyek a minisztériumból; van elég elfoglaltságom, főleg most, hogy októbertől életbe lép a tanári szerződésem Bagolykőn az itteni, minisztériumi állásom mellett. Az ír főnökeim ugyan azt mondják, hiányolni fognak, de nem ringatom magam ilyen szirupos illúziókba, főleg ilyen kompetitív időkben. Amik úgy tűnik, Rafaelre is rányomják a bélyegüket...
- Mmm... Előbb tippet kérnék. És annyi segítséget kapsz: a munkámmal függ össze. - Nem hiszem, hogy kitalálná, nem is várom el, de könnyed és vicces vaktában lövöldözni, mivel foglalkozhat az asztaltársad. Például őt elnézve kizártnak tartom, hogy irodában dolgozna. A kiállása határozott, karizmatikus, nem hiszem, hogy szeret a háttérbe szürkülni, és az ilyen emberekben van valami alapvető nyughatatlanság. Persze az is lehet, hogy hatalmasat tévedek, de ezt egy fél korsó sör felett ráérek megemészteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem állom meg egy egyetértő kuncogás nélkül. Ha eleget keresnénk, ha összhangban lenne a kézhez kapott pénzünk, a mentális egészségünk és a kiadásaink, fele ennyi ember sem döntene úgy, hogy Magyarország helyett külföldön próbál szerencsét. Igaz, eleinte teljesen más okokból kötöttem ki a szigetországban, de később, mikor már befejeztem az iskolát, nekem is jelentős szemponttá vált, hol és mennyiből tudok normálisan megélni. Nem hiába nem jöttem haza sokáig a személyes faktorok mellett.
Most viszont (talán gyerekesebb, de) szórakoztatóbb rávenni Rafaelt, hogy találgasson. Megmondani olyan snassz, mintha állásinterjún lennénk.
- Reális indok lenne mindkettő, és részben igazad is van: valóban áthelyezés, de a saját kérésemre. Egy évvel ez előtt volt egy komolyabb balesetem, és nem maradhattam felügyelet nélkül. Inkább hazajöttem a testvéremhez, amíg felgyógyultam és addig is volt időm gondolkodni, átértékelni ezt-azt, és végül úgy döntöttem, hogy néhány év itthon nem egy borzalmas terv. A minisztérium szerencsére rugalmasan kezelte a dolgot. - Mert egy tanári állásból bajosan élnék meg, legyünk őszintén. Nem versenyeznek agyonfizetni a jövő generációjának képzőit.
Közben valamikor beszélgetés közben odalebegett a két whisky is az asztalunkra, úgy hogy az egyiket magamhoz, a másikat Rafael felé húzom el.
- Mivel foglalkozol egyébként? - Úgyis félig kiböktem már, hogy a minisztériumhoz tartozok - ettől még lehetnék a takarító is, de szerencsére nem ezért tanultam annyit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Persze, azóta kutyabajom. Ennyi rizikót bármikor vállalni kell szerintem, főleg ha rúnákkal és kísérleti mágiával játszik az ember. - És abban nagyon elkötelezett vagyok. A legtöbb ember valószínűleg visszatáncolna a további, rizikós kísérletezésektől. Én? Folytatom, amit elkezdtem, igaz, itthon. Valószínűleg más területen kezdem újra a folyamatot, mert a mágikus közlekedési projekt az íreknél maradt, ettől még ugyanolyan, már-már megszállott a hozzáállásom, ha válaszokat kell keresni egy eddig megoldatlan kérdésre.
Aurorkapitányság, oh? Szóval szintén egy minisztériumhoz fűződő ember? Lehet, hogy feljebb rándult a szám széle? Jóképű és auror, egyáltalán nem rossz kombináció. Igaz, attól függően, melyik szekcióhoz tartozik, a halálozási rátájuk kegyetlen magas tud lenni, persze ebben az adott kor aktuális bűnüldözési klímája is mindig beleszólással bír. A '90-es évek vége nem épp egy csodás színfolt a brit minisztérium történelem könyvében.
- Amíg nem csinálok semmi rosszat, nincs okom tartani tőled, nem igaz? - Csak vicceltem, természetesen. Persze akkor még félrenevetnék, ha egyszer csak csattanna a bilincs a csuklómon, de ez nem az a helyzet.
- Akkor viszont az is lehet, hogy fogunk még találkozni. Még nem dőlt el, melyik osztályra helyeznek át. - Ha választanom kellene, legszívesebben a Rejtély- és Misztériumügyön dolgoznék, de ez végsősoron nem rajtam fog állni vagy bukni. Megírtam a kérvényem, a többi a feletteseimen múlik majd.
- Hallottam ezt-azt, hogy nagyon népszerű lett az ország az elemista tanoncok körében, de ezek szerint tényleg nem csak mendemonda... Kezdek nem csodálkozni, hogy hiányzik a gyűrű az ujjadról. Ha a feleséged lennék, otthon sírnék, mert a férjem a munkájával csal meg. - Kíváncsi lennék, továbbjut-e a napi 3-5 óra alvásnál tanítás és főállás mellett. Aligha.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Néha komolyan elgondolkodom, miről nem kértek még jelentést a minisztériumban, de utána mindig eszembe jut, hogy az utolsó megvásárolt pennát is papírozni kell. - Nálunk már egy fokkal gördülékenyebbnek, vagy inkább bizalmi alapúbbnak mondanék egy-két dolgot odaát. Például elég sok időt töltöttek el a folyamatok korszerűsítésével és hirtelen a háromnegyedére csökkent a papírmunkánk egyik évről a másikra. Nem mondom, hogy nem voltunk ettől szárnyalóan boldogok, hogy csak a tényleg fontos dolgokat kellett raportálnunk.
- A Rejtély- és Misztériumügyi Főosztályt. Inkább nekem való az ismeretlenbe való fejest ugrás, mint tinédzsereket üldözni, miért mertek varázsolni muglik előtt például. Fontos a maga módján, de a kutatás foglal le. Úgy hogy lehet, még nektek is kifejlesztünk majd valamit, ki tudja. - Actually még érdekesnek is találnám. Az aurorok inkább a praktikusságra hajtanak, a rendszerben gondolkodás pedig hozzám is közelebb áll, mint az elvont, absztrakt mágia.
Szinte érzem, hogy megint feljebb rándul a szám széle a pillanatnyi majdnem-vigyortól, mert ez az aeromágiás kis trükk telibe talál imponálás terén. Legurítom a whiskym, mielőtt még beindul valami tinilányos nyihogás az agyamban. Damn me, túl régóta vagyok szingli.
- Ohó? Tudod nehéz elhinni ezt, hacsak... az ember nem saját maga teszteli. Ahhoz viszont nem ez a legmegfelelőbb helyszín. - Nos, ha már bekalandoztunk az erdőbe, elkezdhetjük kiteregetni a kártyákat lassan. Semmi okom nincs rá, hogy pironkodjak és szerénykedjek, de azért nem fogom odalökni magam és szinte könyörögni, hogy 'Válassz engem, kérlek!' .

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Rendben, szeretném az előbbi óvatoskodásom sutba dobni: kit érdekel, ha sikítozik bennem a tinilány? Ide vele, most van itt az ideje, hogy előtörjön belőlem is a fiatalság (nem mintha szörnyen idős lennék 34 évesen, még ráncaim sincsenek).
- Mindig fair és alapos vagyok, ezt megígérhetem. - A mai estém legjobb döntése volt meghívni egy italra Rafaelt. Főleg, hogy a hangszíne, ami eddig csak kellemes volt, most már több, mint kellemessé mélyül. Rendben, Karina, szedd össze magad, ráérnek a gondolataid elkalandozni.
Ezek után minden gördülékenyen és gyorsan történik: Rafael gálánsan közli, hogy akkor ő fizet, én közben összeszedem a táskám, és a következő megálló innen a lakásom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Nem először vetem be magam a könyvtárba délután, hogy erős túlzással kiraboljam a zárolt részleg egy részét a saját szórakozásomra. Azt mondják, a jó pap holtáig tanul, nos én kivételesen csak azért rabolok be mindent, ami az érdeklődési körömben mozdítható, mert megőrült a tornyunk. Így kell jól kezdeni az évet: bolond ajtókkal, amik össze-vissza nyílnak. Sőt, ma délben még jelentést is kaptam a manóktól, hogy egy-két ablakot le kellett mosniuk, mert furcsán vízfoltosak lettek? Nem tudtam mire vélni a manó ficergését, úgy hogy csak megköszöntem a jelentést és... ennyi volt. Tényleg, lehet, én vagyok túl naiv.
- Lilla kedves, ezeket még hozzám tudnád írni, kérlek? Egyelőre hétfőig szeretném őket kivenni. - Látszik rajtam szerintem, hogy kissé zilált vagyok, mert a Levita tornyából kavarodtam ki potom háromnegyed órája előtte húsz perc forgolódással és legalább hét különböző helyiséget megjárva. Agyrém, ami odafent van, nem csoda, hogy pityeregnek az elsőseink. Megkértem a szfinxünket, hogy legyen elnézőbb, és akit felismer, engedje csak be, hagyjuk most kicsit a találós kérdéseket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Hoppá, hát ez a kislány milyen kedvetlen. Általában nem ilyen szokott lenni, még engem is meg tud lepni, milyen hasznos könyveket ajánl Lilla. Mi lett ezzel a gyerekkel?
- Az, sajnos. Még nem jöttünk rá, mi okozta ezt a felfordulást, most próbálok dokumentálódni hozzá. - Igen, hogy kell megjavítani ősöreg, hisztériától szenvedő kastélyajtókat az átlagos varázslatok hatástalanságakor. Valahogy egyszerre nem arra fókuszálok, hanem az előttem ácsorgó, önmaga árnyékaként funkcionáló lányra. Még a könyveket is félretolom egy kicsit, hogy rendesen láthassam őt.
- Valami baj van? Olyan... nem is tudom, kedvetlennek tűnsz. Mint akivel valami súlyos történt. - Ha nem tudnám, milyen általában, azt hinném, depressziós alkat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Óh, nagyon köszönöm, átlapozom még ma este! - Imádom a ritka és öreg könyveket. Annyi hasznos régi praktikát rejtettek el bennük, amit valamiért mára elfelejtettünk. Nem is értem, hogy lehet ilyesmiket a fejlődés rovására lemorzsolni.
- Saint-Venant? - Nocsak? A nyolcadikosomról egyelőre csak annyit tudok, amennyit az újságok megírtak: problémás az édesapja. Vele sem fogok szülői értekezleten találkozni egyhamar.
- Majd utánajárok... De előbb mesélj, ha szeretnél. Mi a baj? Olyan lekókadt az arcod, mintha összeomlott volna a világ. - Esküszöm, amikor a mindig vidám és hiperaktív könyvtárosunk ilyen esőre álló hangulatban dolgozik, már tényleg el tudom hinni, hogy jön a világvége.
- Azt mondják, ha kiadod magadból, az segít. - Lehet, hogy picit buzdítom, de csak picit, mert a Lilla-féle embereket megmérgezi a visszafojtás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Talán úgy tűnhet, hogy túl szigorúra váltottam egy potenciális rendbontó hallatán, pedig nem, ez a koncentráló arcom, de majd megszokják, ha eleget hangoztatom, hogy nem kell félni, nem kapok szét senkit, mint egy bizonyos gyerek a meséskönyvet. Az információt mindenesetre egy biccentéssel elraktároztam, de most sokkal jobban érdekel, mi nyomja a kedvenc könyvtárosom lelkét?
- Óh, szívem... - Na igen, ebben a korban a férfi problémák még sokat nyomnak a latba és képesek az ember egész napját vagy hetét elrontani, főleg, ha érzelmesebb típus vagy. Úgy tűnik, Lillácska az.
- Tett vagy mondott valamit, amivel megbántott? - A tinédzser fiúk erre hajlamosak. Még emlékszem Winter hirtelen hangulatváltozásaira, az sem volt egy sétagalopp azért.
- Próbáltatok beszélni róla? - Nagyon remélem, mert amennyit már láttam ebből a leányzóból, képes higgadtan megtárgyalni mással a gondjait, csak hát... ha ez nem csak kis vonzalmacska, hanem szerelem, az keményebb dió lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Szívem... - Merlinre, szegény lány, fáj a szívem látni, hogy a tinédzserek szerelmi problémái őt is utolérté... TESSÉK?
- Parancsolsz? Fussunk neki még egyszer, Lillácska... Eljegyez valakit? - Ez sokkal komplikáltabbnak hangzik, mint hittem. - És ez a valaki... nem te vagy ezek szerint. - Nem akarom még jobban elkedvetleníteni, de a tények azok tények. Nem lógatná az orrát, ha ő volna a szerencsés menyasszony.
- Melyik házba jár ez a fiú? Mi a neve? - Mert, ha az enyémbe, lehetséges, hogy utánanézek, mi ez az egész. Gyerekek házasodnak? Na, azért van az a bizonyos határ. Amíg ebbe az intézménybe jár, tanuló, és mint tanár, felelősséggel tartozok iránta, ha a házam lakója vagy tanítom, vagy szimplán, mert diák.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Hát ez.... fenomenális. Kicsit mintha déja vu érzésem lenne Winter és a saját korkülönbségem és különböző élethelyzetünk miatt régebbről. Az egy viharos szerelem volt, az is biztos.
A név nem cseng ismerősen, valószínűleg, mert nem mozgok aranyvérű körökben és nincs honnan tudjam, hogy az iskola egyik valaha volt legkiválóbb tanárnője egy Flaviuhoz ment hozzá.
- Szereted? - Ez a legelső és legfontosabb kérdés szerintem. Mert a vonzalom és a szerelem két teljesen más lapra tartozó kérdés, amit fontos különválasztani és külön is kezelni egyes esetekben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Kicsit összepréselem a szám, mert ismerős az érzés, még ha csak futólag is. Aligha tudom eltüntetni az együttérzéssel vegyes aggodalmat az arcomról, de ez szerintem csak mutatja, hogy aggódok a diákjaim mentális épségéért a testi mellet.
- Néha... Néha át kell gondolni, mi a jó az embernek. - Hezitálok? Igen, pont mert ez egy másik ember élete és nem biztos, hogy kér a kéretlen tanácsból. Másfelől Lilla egy fiatal, intelligens lány sérülékeny korszakban, amikor még minden kudarc a világ összedőlésével egyenértékű.
- Jól gondold meg, és ezt teljesen komolyan mondom. Ha úgy érzed, megégetheted magad, talán okosabb elsétálni, és ezt nem rosszból mondom neked. Ha már most kételkedsz, azt jelenti, rengeteg intő jelet felfedezhettél, ami óvatosságra késztet... Mennyire komoly ez, Lilla? Őszintén. - Anyáskodok, igen, de inkább ez, mint hogy szegény lány egy reggel felébredjen mondjuk egy pozitív terhességi teszttel, és fogalma se legyen, mihez kezdjen onnantól kezdve, csak mert szerelmes volt egy nem túl kompatibilis emberbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Bizony... - Mostanra elértem odáig, hogy nosztalgiával gondoljak vissza a kapcsolatomra Winterrel, még a félmosoly is a szép emlékeknek szól, de nem volt ez mindig ennyire zökkenőmentes.
- Az aranyvérnek nem mindig van ehhez köze. Ha veled akar maradni, addig próbálkozik, míg talál erre megoldást. - Az emberek még modern korunkban is ezen akadnak fenn, pedig ez számomra felfoghatatlan. Bele kellett volna születnek egy ilyen családba ahhoz, hogy megértsem a koncepció fontosságát.
Oh holy... Igen, ez tényleg sokkal komplikáltabb, mint hittem. Nagyon komplikált.
- Lilla... Ha le akarsz róla válni, nem az a legjobb módja, hogy neki dolgozol. Sőt, ez a lehető legrosszabbak közül való, és nem ő állna vesztésre egy vitás helyzetben. - Úgy tűnhet, teljesen ellene vagyok az egész szerelmi történetnek, mégpedig okkal: ha már munkáltató-munkavállaló viszonyba megy át az egész, rizikós talajra lép a lány, és felesleges feszültséget szülhet benne, hogy még mindig a se veled se nélküled "barát"hoz van láncolva.
- Nincs más hely, ahol dolgozhatnál? Vagy távmunkában esetleg. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Idő, távolság, és önreflexió. Újra ki kellett találjam, ki vagyok. - Ezekre szükségem volt, miután olyan hevesen váltunk el Winterrel. Újra fel kellett fedezzem önmagamat és megtanulni a saját értékeimet. Nem volt egy elnyomó kapcsolat, de mint mindegyikben, valakinek végül engednie kellett, és ő lett a dominánsabb fél, én pedig folyton próbáltam ezt megdönteni valahogyan. Viharos és érzelmes egy viszony volt ugyanolyan viharos véggel.
Az alapján, amit Lilla vázol, nekem határozottan úgy tűnik, hogy ebből bajok lesznek. Onnantól, hogy egy munkaviszonyba bekerülnek magánéleti elemek is, amik nem állnak meg egyetlen éjszakánál, az esetek 90%-ban katasztrófához vezet.
- Egyvalamit ígérj meg: hallgass a megérzéseidre, hangozzék ez akármilyen ostobán is. Általában a megérzések olyan jelekre alapulnak, amit a tudatalattid felfogott már és figyelmeztetni akar. Ne ignoráld őket, és mondj fel, ha szorultnak érzed a helyzetet. Segítek neked más állást találni bármikor, csak kérlek, mérlegelj, rendben? A pénz mozgatja a világot, de nem minden a pénz. - Persze lenne egy sornyi ember, aki ellentmondana a véleményemnek, és megvan minden joguk hozzá, de tény, ami tény, a kiégést, a mentális összetörtséget nem a pénz javítja meg, hanem mondjuk a megelőzés és a józan gondolkodás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Ajajj, elszaladt velem a ló. Nagyon remélem, hogy tényleg semmiség az egész és az a férfi békén fogja hagyni Lillát, amint eljegyezte a másik leányzót. Ezek az afférok senkinek sem tesznek jót, de az sem, hogy ráhozom a frászt az egyik diákomra.
- Sajnálom, nem akartam. Írd a mikromanagelős természetem számlájára, hogy mindenütt apró részleteket és buktatókat keresek. Tényleg ne haragudj. - Jóhiszeműen megpaskolom a kezét, mielőtt tényleg itt szívbajt kap ijedtében. Nem akartam a legrosszabbat felvázolni, de lám, csak sikerült.
- Azt viszont sose felejtsd el, egy darabig még megtalálsz a levitások között és a tanáriban. És kérlek, tényleg keress, ha segíthetek, oké? - Eddig feszítettem a húrt, lehet, már így is elpattintottam elnézve Lilla arckifejezését. Olyan hamar tudok nulláról a százra ugrani, borzasztó.
- Most pedig mit szólnál, ha kitennéd azt a "Mindjárt jövök" táblát és lemennénk a konyhába mondjuk... fagyiért? - A fagyi mindenre megoldás, az élet legnagyobb gondjaira is. Persze, ha nem akar jönni, nem kötelezem, de örülnék, ha csatlakozna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Mert nem is akarsz. - Finomíthatnék rajta, de nincs értelme. Arra már kezdek rájönni, hogy Lilla szeret elcsábulni annak dacára, hogy értelmes lány, tényleg, kifejezetten fogékony, de tagadhatatlanul fiatal. Most meg úgy csinálok, mintha legalább hetven életév állna mögöttem, de akárhogy nézzük, ha túl lennék egy tini terhességen, a lányom lehetne, majdnem kétszer annyit éltem, mint ő. Ez persze sok témában nem jelent semmit.
És tessék, kimondja ő is, köszönöm!
- ... de mégis fejjel előre szeretsz belerohanni a falba. Értem én, fiatalság bolondság. - Én vessem rá az első követ? Megéltem a magam hülyeségeit, és néha ugyanúgy nem hallgattam senkire.
- Akkor egy-két dolgot itt át kellene gondolj. Az első például, hogy ha félsz attól, akivé válsz, az tényleg félelem, vagy élvezed? Nem mindegy, mert az egyik káros, a másik pedig lehet önmagad kibontakozása. - Fogalmam sincs, miféle férfi ez a Damian Flaviu, de ő lehet a dominánsabb fél. Bántás nélkül Lillából nem nézem ki, hogy elég karakán alkat lenne ebben a... minek is nevezzem? Legyen kapcsolat, akármit is halandzsázik össze a lány, ő a feje búbjáig odavan a hercegéért.
Még egy kanál epres, zseniális ez a fagyi!
- Talán, mert nem is várja el? Elég sokszor, ha leülsz és meghallgatod. Ha többet nem tudsz tenni, az is lehet segítség. Ezen felül... idősebb, mint te, jól emlékszem? Vagy nem is mondtad a korát? - Ezt azért rakjuk szintén rendbe, mert ha idősebb, akkor esélyesen más életszakaszban is tart, mint Lilla.