Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Amikor először megkapta az üzenetet és meghívót, nem repesett az örömtől. Az elmúlt napjaira teljesen rányomta a bélyegét az új ország, az új helyzete. Pont ezért Damian nevének látványa nem pozitív asszociációkat hozott magával.
Aztán gondolatban lekevert magának egy pofont. Ne legyél hülye, Charon! Mikor hagytad te utoljára, hogy egy srác, aki neked senkid sem, tönkretegye a szórakozásod?!
Szóval újult erővel és magabiztossággal írta meg a beleegyező választ, főleg annak tudatában, hogy a legidősebb bátyja, Amon is ott lesz ezen a pár napos hosszúhétvégén. Azt leszámítva, hogy a jelenlegi (és szerinte nem végleges) jövendőbelije is ott lesz, csak jelentéktelen részlet amellett, hogy csupa aranyverű és esélyesen ismerős arc lesz meg velük.

A zsupszkulcsos utazás sokaknak kényelmetlen, de meg lehet szokni, ha eleget használod a módszert, így különösebb rosszullét vagy szédülés nélkül érkeznek le a nyaralóhoz. Pálcájával könnyedén lebegteti maga után a holmiját többedmagával, mikor az emberek szépen elkezdenek leválni a saját szobáiknál. Többek között Amon és a menyasszonya is.
Nem kéne, hogy meglepő legyen, mégis a realizáció tök kényelmetlen, ahogy mire elérnek az ominózus szobáig, már csak ketten vannak Damiannal.
De most komolyan, lehet ez ennél szájbarágósabb? Érkezéskor vidám és nevetős arckifejezése most némi rossz hangulatú felismerésről árulkodik.
- I guess ez a szobánk - közli szárazon, miközben benyit a helyiségbe és egy pálcaintéssel benavigálja a csomagját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Charon holmija akkor landol az ágyon, amikor egy mozdulattal 180 fokot fordul és szembenéz az éppen méltatlankodó Damiannal. Most mi a fene baja van?! Még vissza is fogta magát, erre … fuuhh, mekkora brat! Bár évek vannak közöttük, de a lány úgy tűnik, ahogy első alkalommal, úgy most sem illetődik meg e ténytől. Idősebb srácok és férfiak veszik állandóan körbe, akik vagy a rokonai vagy a barátai.
- Akarom mondani köszönöm, Damian, hogy a legjobb szobában fogok aludni és nem kell végighallgatnom azt, hogy Henry hogy szopatja le a barátnőjét.
Ismétli el ezúttal szándékosan gúnyosan a szavakat, amiket a fiú hallani akár, bár egész biztos, nem ilyen tónusban képzelte el. De egyáltalán mit gondolt, hogy fog majd erre reagálni? Majd jól behúzza a nyakát? Súlyos félreértésekben van akkor.
- Szóval? - Széttárja a kezét, nem annyira szélesen, hogy az már színpadias legyen, de elegendően pökhendi.
- Tömjént és mirhát ne hozzak? Vagy a nyakadba ugorjak? Mi volt az elvárás?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Csak miután a sajátodat beszerezted, de minekután gondolom a szád hozzá lesz ragadva az alkoholos üveghez, gondolom nem kell aggódnom.
MÉGHOGY Ő GYEREKES! Ki volt az, aki egyetlen száraz tényközlésre már itt hisztizik? Miután tudatosult, hogy közös a szoba, még tervezte is kinda szó nélkül hagyni, de Damian nem hagy neki választást. (Véletlen sem ő kap az első alkalmon.)
Nem! Nem fogja hagyni ezt a lekezelést!
- Mondja mindezt az, aki első pillanatban megállt picsogni egyetlen mondaton. Tudodmit, nem is kell ez a csodás szoba, elleszek kint a kanapén. Inkább hallgatok fellációt négy napig, bunkó. Leviosa.
Int a pálcájával, hogy megemelje a holmiját ismét. Nem érdekli, hogy néz ez majd ki mások szemében, köp a külsőségekre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem viccelt és nem úgy indult neki, hogy majd az ajtóból még szomorúan visszanéz, hogy utánaszólnak-e. Lehet megbánná, ha kiköltözne, mikor majd az első nyögéseket meghallja, de nem most, ebben a pillanatban.
Haragvó indulattlal néz Damianra, arra számítva, hogy a srác tovább szítja majd a vitát (általában ez történik másokkal), de helyette bocsánatkérés érkezik. Nem igazán időzik el annak őszinteségén. Általában nem a bocsánatkérés mögötti szándék számít neki, hanem a  hajlandóság, hogy meghajlították az akaratukat az ő részére. Pont ezért Charon nem igazán szeret bocsánatot kérni akkor sem, ha tényleg sajnál valamit.
Megtorpan, indulatos tekintete elgondolkodó lesz, majd beleegyező.
- Nem terveztem jelenetet rendezni, de nem fogom eltűrni, hogy lekezelj.
Sem most, sem később. Amin mások megállnak elgondolkodni, hogy "talán nem úgy gondolta" és kivárnak, addig a lány reakciója azonnali. Ha egy megjegyzés gyanús hangvételű, akkor okkal az. (Sok gyengélkedőn kezelt volt iskolatársa tudna ezzel vitatkozni mondjuk.)
Szegény csomag, ami már csak nyugalomra vágyik, remélhetőleg utoljára zuttyan le az ágyra. Charon is lepakolja a pálcáját, de tervei szerint először kirámol és nem megy azonnal a medencéhez. A kettesben történő átöltözés még kissé kelllemetlen gondolat, de megtagadja, hogy zavarban lenne. Pffh. Ő soha, csak korai meg ilyenek.
- Ha te jó arc leszel velem.. Well. Megpróbálom viszonozni. - Ez a legelőnyösebb ajánlat, amit tenni tud.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Még meg kell szoknia ezeket a vicceskedő hozzászólásokat, amik a bátyjaitól természetesek, a közeli barátaitól természetesek. De Damiantól, aki korban is valamivel arrébb van a csúszkán, illetve sosem volt közeli a viszonyuk.. szóval érzékeli ugyan az erőfeszítéseket, és ha tehetné eskü megkísérelne belemenni most ebbe, főleg miután békejobbot nyújtottak.
Csak hát könnyű lenne az élete, ha azt tudná csinálni mindig, amit szeretne. Akarata ellenére meg is látszik ez az egyszerű tanácstalanság rajta, majd arra juthat, hogy a kísérlet is több a semminél.
- Akkor jobb is, ha szépen kikeféled a Tesládat holnapra, mert a bátyámmal nem adjuk könnyen a győzelmet. - Ugyan ez most nagyzolás a köbön, mert bár tényleg már iskola előtt megkapta az első gyerekseprűjét, és a birtok kertjében tanítgatta az apja, de nem világklasszis tehetség. Átlag fiatal boszorkány, akinek az élete részét képezi ez a hobbi is, pont ezért némi lelkesedéssel tölti el a gondolat az említett program hallatán.
- Valami alkoholmentes koktélt, nem tudom mi van, csak ne legyen nagyon édes. - Valószínűleg Damian jobban ért ezekhez a dolgokhoz, mint ő. - Majd jövök.
Addig tüntetően a bőrönd felé fordul, hogy most nagyon pakolni fog, meg neki készülődnie kell, a srác menjen csak előre. Úgy sem fog nekiállni átöltözni, amíg szobán kívül nem találja magát. Elhatározza, hogy ezt később majd a mosdóban megoldja, úgy talán kevésbé feltűnő, mert.. túl kínos lenne bevallania, na! Arról nem is beszélve, hogy egy elfedő bűbájjal gondoskodnia kell a jegyről is. Ismeri Amont, és tudja, hogy a bátyja teljes métékben kiborulna a dologtól.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Miután Damian lement a medencéhez, Charon még lehuppant az ágyon heverő bőröndje mellé. A vele szemben, a szoba másik felében lévő ágyat bámulta, mellette a tele bőrönddel. Akármennyire akarta elkenni a hétvége és bátyja feletti lelkesedéssel a dolgot, de be kell ismernie, hogy így, a szoba magányában, ismeretlen szagokkal (jellemzően maszkulin illatok) körbevéve azért rázuhan kicsit ez az egész. Hogy itt van és nyilvánvalóan hirdeti a közös szoba, hogy a szülei, a másik család felnőttjei és mindenki elhatározta, hogy hozzá fog menni valakihez.
Lenéz az ölébe ejtett kezeire, és csak még mélyebb húzást érez a gyűrű gondolatára rajta, holott még csak épp felmerült a terv maga. Mindig úgy képzelte, hogy a Roxfort elvégzése után majd Rosier elviszi valami különleges helyre, és egy gyönyörű zöld gyűrűt húz majd az ujjára, ami illik a nyakláncához, amit ötödikben kapott tőle. Akarja, hogy a Flaviu valami ordenáré undorító gyűrűt válasszon neki, legalább gyűlölhetné a gyűrűt is. Miért nem lehet Rosierrel itt a lengyel helyett? Nem kellene kényelmetlenül éreznie magát az átöltözéssel, csipkelődnének kicsit egymással, aztán lehet le sem mennének a medencéig egy ideig, mert..
Nyomorultul érzi magát. És nyomorultul érzi magát, amiért nyomorultul érzi magát, holott ez a nyaraló és ez a szoba másnak több havi fizetésébe kerülne ennyi éjszakára. Mert mindenki azt mondja, hogy hálásnak kéne lennie és örülnie, merthogy Flaviu mekkora fogás, de miért örülne egy jó fogásnak, amikor ő már réges régen készen állt a vízbe ugrani egy másikért! Tompa puffanással érkezik az ökle az ágy végi párnába, de a gesztusnak pont annyi értelme és haszna van, mint ennek az önsajnáltatásnak.

Pontosan, igazán abbahagyhatná ezt a szenvedést. Tiszta szánalmas vagyok. Ezzel a gondolattal nyitja ki a bőröndöt inkább és halássza elő a fürdőruháját. Ebből nem szabad rendszert csinálnia, még a végén meglátná valaki. Nem akar olyan síró-picsogó lány lenni, akiket annyiszor szólt már le korábban. Most lemegy és kurva boldog lesz. És kibaszott vidám. És csakazért is jól fogja magát érezni. Kibújik a rövidujjú felsőből, a nadrágból és egyéb ruhákból, majd felkapja a fürdőruhát.
Mire a szobát elhagyja, már összeszedi magát, arcán a szokásos pökhendiség, ami hamar derűre vált, mikor meglátja a medence szélén Amont és a menyasszonyát, Siennát. Felgyorsítva a lépteit baktat oda a pároshoz, nyilvánvaló lelkesedéssel - az ismerős otthoni arcok enyhítenek azon a belső feszültségen, amit nem tudott teljesen elengedi még.
- Látom, ti is átöltöztetek. Mázli, hogy jó időre érkeztünk.
- Itt már csak te voltál ilyen lajhár az átöltözéssel, na, mi a helyzet? - Amon a maga huszonnégy évével a legidősebb testvér a családban és mondhatni még a legérettebb is. Ez mondjuk nem akadályozza meg, hogy az első ösztönös mozdulattal összetúrja a húga haját. A "mi a helyzet" kérdés hangsúlya viszont a szokásos semmitmondó "miújságnál" több kíváncsisággal és.. némi óvatossággal szólal meg.
Ismeri Damiant és határozottan szükségesnek érzi rácsekkolni a húgára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A "mi a helyzet" kérdésre egy egész regényt tudna itt helyben elmondani, de azt még Charon is felismeri, hogy talán nem itt és így van a helye ennek. Amíg idegeneket és számára nem számító embereket nem gond kínos helyzetbe hoznia (illetve hát önmagát), a testvérével nem szívesen tenné ezt. Érte még erőfeszítéseket is hajlandó tenni.
- Hát, figyu.. az egész rohadtgáz. - Mármint semmi újat nem mond Amonnak, de nem is kell, mert a srác homloka máris baljóslatúan meggyűrődik. Melyik idősebb fiútestvér akarná azt hallani a húgától, hogy "rohadtgáz" van, mikor egy szobán osztozik egy fiúval? Charon válla felett ekkor látja meg a közeledő alanyát a beszélgetésnek, mire a lány is elfordulva követi a tekintetét. Aztán visszanéz Amonra meg Siennára.
- De majd mesélek később. - tervezi kipanaszkodni magát ugyanis. Még igaz nincs sokmindenre, azonban a megérkezés alapján valószínűleg, mire eljutnak odáig, bőven lesz.
- Ja, ezer éve. - érkezik a kurta válasz, és ilyenkor látszik az, hogy a húga és ő azért mégiscsak közös apán osztoznak, van mindkettejük rövid válaszaiban valami meghatározhatatlanul hasonló. Kivéve, hogy Amonnak van önuralma és józan megfontolása. Valami, amit Charon nyugodtan elkezdhetne lassan gyűjtögetni a felnőtt életre. Sienna az, aki az egész összegyűlt csapatukban először próbál feszültséget oldalon.
- Damian! Még mindig fantasztikus minden, különösen tetszik az új berendezés tavalyhoz képest. - A lány barackszínű szájfénnyel kihúzott szája kedves mosolyra húzódik, bár ez csak a szokásos egyébként barátságos bájcsevej.
Ez az, amire Charon nem képes. Helyette megszabadítja Flaviu kezéből azt a poharat, amit úgy ítél, hogy az övé lehet. Elveszi, beleszagol, nem facsarja az orrát semmilyen tömény alkohol, szóval legalább a tipp jó volt. Mivel amúgy is nagy beszélgetésekben van, nem szakítja őket félbe egy köszönömmel (jó indok szerinte). Amúgy is olyan hülyén nézett ki a srác két pohárral a kezében.
- Hallottam a híreket otthon. Gondolom, jónéhány korábbi hobbiról leszoktál, ha eljegyzésre adtad a fejed. - Ez már Amon, majdhogynem belevágva Sienna csevegésének utolsó szavaiba. Eleget laktak együtt a Roxfort alatt és eleget jártak együtt szórakozóhelyekre, hogy legyen némi fogalma Damian.. well, szépséghibáiról. Ahogy egyébként a jobb oldaláról is - ez utóbbi miatt állnak ilyen viszonylagos nyugodtságban a medence mellett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Négy személy vesz részt közvetlenül a szituációban, és eddig ebből a négyből legalább volt egy, aki nem érezte magát feszültnek vagy kellemetlenül: Sienna. A lányról tudni kell, hogy bár nem a világ legkiemelkedőbb boszorkánya, és nem is az a fajta személy, aki egy könyv főszereplője lehetne jellemvonásai alapján, de... decent. Még Charon is kedveli, pedig eleinte aztán tényleg a fogait csattogtatta a család dobermannja. Sienna jelenléte azonban nem.. fenyegető. Sőt, ahogy most is tette, jobbára igyekszik oldani a feszült helyzeteket, ami hála a Yaxley gyerekek well, színes személyiségének, volt már bőven korábban is.
Épp ezért érkezik egész kéretlenül és váratlanul Damian .. utalása? Igen, utalhatott valamire, még ha blöff is volt (vagy t'án tényleg tud valamit), mert Sienna mosolya először értetlenné válik, majd zavartan feszengővé. Tekintete futólag Amonra rebben, mint aki ellenőrzi a reakcióját.. és reménykedik is valamiféle
- Elveted a sulykot, Damian.
segítségben.
Rövid mondat és a szavak alapján passzívnak hangzik, de a tónus nagyon is indulatos, amellyel Amon megszólal. Sőt nem csak szóban, de fizikailag is előrébb lép, mintegy a tényleges testtartással is emelve egy gátat kettejük közé, jelezve: eddig és ne tovább.
- Ilyen underhanded módszerekre számíthat majd a húgom is, hm? - Így is nehezen engedte el a helyzet kínosságát, de megtett mindent, mert tetszik vagy sem, nincs beleszólása. És azért valahol mégiscsak meggyőződése volt, hogy az alapján, amit a két szemével látott: a Flaviu a kisebbik rossz a másik "fenyegetéssel" szemben. Tudja ő, hogy a húga nagyon messze áll a tökéletestől, főleg az utóbbi pár évben, de az, hogy mennyire megy az ő agyára testvérként a mániáival, az egy családon belüli, testvérek közötti dolog. Az, hogy ő mennyiszer mossa meg Charon fejét, nem befolyásol semmit abban, hogy mennyire aggasztja, mások hogy bánhatnak vele.

Charon maga az egész jelenetet némi feszengő érdeklődéssel figyeli. Eleinte iszonyúan idegesítette, hogy ignorálják, és őszintén: már készült valamiféle hangzatos elégedetlenkedésre, de a beszélgetés egy-két mondaton belül eszkalálódik valamibe, ami neki is új. Egyrészt látta már Amont mérgesnek, de általában rá az, nem másra. Másrészt még ha érzékeli is az utalást, számára a bátyja, Sienna és Damian iskolai dolgai teljesen ismeretlenek, szóval ezek az alattomos becsúszás is inkább tűnik "misztikusnak" a tudás hiányában.
- Hagyd, Amon meg tudom védeni magam, ha parasztok velem. - Egyrészt a büszkesége mondatja vele ezt, másrészt.. valahogy tényleg nem szereti nézni, hogy a bátyja kardoskodik így érte. Neki is rohadt kínos lenne, ha itt a barátságuk miatta menne szét vagy ilyesmi, hogy néz az ki mások előtt?
- Te meg... - És márpedig megböki annyira Damian vállát, hogy az kénytelen legyen ránézni. - Hagyd békén Siennát, ha nem tűnt volna fel, ő volt az egyetlen, aki próbált rést találni a kibaszott tesztoszteronbombátokon keresztül, erre itt basztatod mindenféle utalással. - Többes szám, igen, mert Amon bátyuskodása így mindenki szeme láttára is kéretlen volt. Egy dolog, hogy akart neki panaszkodni, de ebben a formában ez neki is ultragáz.
- Sienna most megmutatja nekem a házat, addig verekedjétek le vagy fojtsátok egymást vízbe vagy amit akartok. Jesus fucking christ.
Látványos szemforgatással kerüli meg a bátyját, lép Sienna mellé és karol bele a lányba, hogy elhúzza a csatamezőről, magukra hagyva a srácokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bár nem a legjobb emberismerő, de annyira blatant és nyilvánvaló mindenféle őszinteség hiánya, hogy nehéz nem észrevenni. Dehogy sajnálod te - gondolja magában, és már csak azért nem dobja Damian arcába ez utóbbi mondatát felháborodva, mert azzal van elfoglalva, hogy elvezesse Siennát.
Végül a két srác egyedül marad a medence szélén, legfeljebb egy-két monstanra már leszivárgott ismerősük figyeli a helyzetet távolról. Nem nehéz kitalálni, mi a feszültség tárgya, nem is szól bele senki.
- Ne tettesd, hogy nem is sejted, mire gondolok. Az sosem ment jól. - Épp elégszer lebegtette Damiant a gyengélkedőig a roxforti éveik alatt, pusztán azért mert rosszkor, rossz emberek előtt bukott le valamivel.
- Hadd ne kelljen örömöt tettetnem, miután éveken át néztem, hogyan váltogatod a lányokat. Mi a terv akkorra, mikorra megunod az eljegyzés gondolatát? Majd szépen húgomra fogod.. just to save face?
Hányszor, tényleg hányszor látott elkámpicsorodott hollóhátasokat, hugrásokat.. még mardekárosokat az iskolai pályafutásuk alatt, főleg az utolsó években. És ha Charon nem is az a sírós fajta, de tudja ő, hogy itt a húga is bőven sérülhet.
- És egy dolog, hogy nem bírsz elviselni egy napot, sőt egy interakciót sem tündérpor vagy kokain nélkül.. pontosabban egész eddig egy dolog volt. - Végigméri a poharat Damian kezében, mint aki azt fontolgatja, hogy vajon ebbe is szórt-e már valamit.
- De tudok még, ha hallani akarod, miért nevetséges ez az eljegyzés. - Általában nem ilyen igazság bajnoka Amon sem. Még ha nem is tetszik neki valami, számára kényelmesebb az ignorancia - és így volt el legtöbbször az iskolában is. De ez most más. Ezúttal személyes érintettsége van, így oldalra nézni sem olyan könnyű. Ha netán úgy alakul, hogy Damian árt Charonnak, a nekik, a családjának kell majd összeszednie vagy lenyugtatni a lányt. Egyáltalán nem érzi biztonságosnak a tizennyolc éves kistestvére számára ezt az érzelmi manipulátort.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

De fogsz! Ez kívánkozna először Amon szájára, de még annyi józansága neki is van, hogy felfogja, milyen nevetséges lenne egy ilyen visszavágás. és még ha nem is a megcsalás miatt aggódik. Az dühíti már most, hogy ismeri Damiant és tudja, mennyire semmibe tudja venni a lányokat, pláne azokat, akikkel összeszűri a levet. A gondolat, hogy az ő húgáról is így gondolkodjon, felforralja a végét. Sőt, ez még rosszabb, mert Char a szülei elvárásai miatt ment ebbe bele, még választása sem volt  - milyen undorító tévképzetekben élhet most Flaviu? Látni, ahogy Amon állkapcsa dühösen megfeszül.
- Nem voltam szent, de pontosan ezért tudom, te miket tettél. - Mert némelyik ügyben együtt voltak benne többedmagukkal. Aztán Damian beleiszik az italába, majd a következő mondatok igazán átlépnek egy bizonyos határt. Gondolkodás nélkül lép még egyet előre fenyegetően Damian fölé magasodva. Sosem volt az a fajta, aki szeretett volna verekedni, de egek, milyen nehéz most visszafognia magát. Függetlenül attól, milyen erős lenne az ütés, csak szeretné megtenni.
- Csak amit a saját húgodnak kívánnál. Charon az én húgom. És take my word, ha azt látom vagy hallom, hogy úgy bánsz vele, mint a volt kalandjaiddal, az a családunk felé tanúsított testamentumod lesz.
Mugli világhoz szokott szemmel még furcsán körmönfont fenyegetés is lehet ez, szokatlan megfogalmazásban, de a Yaxley-k hosszú generációk és évszázadok óta varázslócsalád, Amon pedig a legidősebb fiú. Ez tartja vissza az erőszaktól is, és ez sarkallja egy végül is a társadalmukban komolyabb figyelmeztetésnek számító kijelentésre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Tényleg kész arra, hogy elkenje Flaviu arrogáns kifejezését az arcán. Sőt, úgy az egész arcát elkenje. Le kéne nyugtatnia magát, mert amennyit papolt az évek alatt Charonnak arról, hogy az erőszak nem megoldás, most aztán szép példát mutatna.
Lehetne olaj a tűzre az utolsó mondat, ha olyan ing lenne ez, amit fel tud venni magára. Így azonban mindössze céljavesztett vadgalkozásnak hat. Ellenben a másik, azt megelőző mondattal.
- Lesz. Még nem az. Meglátjuk, milyen csontvázak esnek majd ki a szekrényből, semmi sem biztos. - Ami azt illeti, náluk sem üres a szekrény, Charon messze van a problémamentes fiatal lánytól. Ugyanakkor, ahogy eddig tapasztalta a húgától, inkább "all bark, no bite". Amikor épp harap, az is hat inkább csócsálásnak. Inkább csak odakap. Még nem elég idős, tapasztalt és megkeseredett ahhoz, hogy igazán marcangolni tudjon, hogy elég mélyre tudja mélyeszteni a fogait. Őszintén szeretné, hogy ez így maradjon: a világ érdekében is, de azért is, mert az azt jelentené, hogy nem érte elég csalódás a testvérét.
Néhány másodpercig még csendben és továbbra is veszélyesen közel áll Damianhoz, majd kényszerűen ellazítja a vállait. Nem egy állat, na. És nem mutathat rossz példát.
Addigra már a megfagyott levegő és jeges hangulat végett bátrabbak közelebb merészkedtek hozzájuk, eleinte azért, hogy alkalomadtán szét tudják szedni a két srácot. Most végül az egyikük taktikusan megveregeti Amon hátát és "amúgy mondani is akartam..." felcsapással elvonja a potenciális háborús zónából a srácot, míg a másikuk újabb koktélt nyom Damian kezébe, szintén valami figyelemelterő, felszínes témával.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Kíváncsiságból ő is elkéreckedett a többiekkel a párbajokat megnézni. Nem mindenkinek tetszik ez a fajta program a vendégek közül, ezért néhányan levonultak a pincébe, ami az elrendezés és berendezés alapján már nem először adott helyszínt ilyen soron kívüli varázslópárbajoknak fiatal varázslók és boszorkányok között. Izgatott lelkesedéssel tartott a többiekkel, mert ez olyan program, amit ő is igazán élvezni tudott. Sienna azt ajánlotta, ezt az estét még hagyja ki, és hogy lesz még a többi napon is ilyesmi, mert vannak, akiknek kifejezetten jó feszültség és energialevezetés. Ezt Sienna némi értetlenkedő hangsúllyal mondta, érezhetően nem érezve át ennek a gyökerét. Charon viszont kifejezetten tudta, honnan jön a késztetés. Sok éve már, hogy először megmutatta magát a varázsereje, és annak is sok éve, hogy tizenegy évesen belépett a Roxfort birtokának kapuján, de még mindig örömteljes csodálat járta át, ahányszor ráfogott a fehér eperfa markolatára. Az érzés, a mágia bizsergető érzése a bőre alatt, hogy szavainak és mozdulatainak nyomán átalakít vagy teremt, alkot - tárgyakat, érzéseket, színeket, szagokat.. és igen, alkalomadtán fájdalmat. Hogy hatalma van érintés és fizikai erőfeszítés nélkül hatni másokra. Mi ez, ha nem csodálatos? Hiába veszi körbe mágia születése óta, valahogy mindig újra és újra elönti a büszkeség.
Tehát mikor varázslatközpontú programot dobtak fel, rögtön felcsillant a szeme, és végtelen figyelemmel hallgatta valamelyik vendég összefoglalását, hogy is szokták, milyen szabályok mentén csinálni ezt. Elmondás alapján ez egy laza program szokott lenni, csak "funolnak", semmi különös - nehogy berozsdásodjanak így, a Roxfort elvégzése után. Ezért is lepte meg máris a legelső párbaj hevessége. Igazából... nem aggódott. Mármint felnőtt férfiak, tudják mit csinálnak(?), Amonnal már számtalanszor párbajozott és soha egyszer sem nyert (szóval minden bizonnyal Amon egy zseni) - Damian pedig. Hát, vele nem nyitották túl jól a napot, így hát nem vérzett a szíve túlzottan, ha őszinte akar lenni. Ettől még az "ez csak fun" felvezetés után egy komoly, és bár nem életre-halálra, de konkrétan vérre menő párbajt látni váratlan volt. Két dolgot vett észre ezalatt: 1. Amon még mindig olyan gyakorlott és ügyes, hogy sok évig kell még gyakorolnia neki is 2. Damian bár kevésbé proficient, pótolja alattomos taktikákkal. Ami alattomos vagy sem, de mégiscsaj taktika - és ha működik, hát működik.
Annyira azért nem működött, hogy ne egy emelt hangú "OKÉ, AMON, NYERTÉL" feladásban végződjön, ezzel megelőzve további fájdalmasnak ígérkező átkokat.

Utána még lement néhány párbaj. Úgy látszik, nem az az első eset, hogy egy ilyen párbaj volt egy éppen húzódó ellentét outletje. Igazi, varázslókhoz illő megoldás - gondolta ezt Charon még akkor helyben. Ő maga is gyakran adta ki a feszültséget hasonló módszerekkel. Damian nagyon hamar eltűnt, nem is maradt a többire, és Amon is elvonult Siennával. Először a bátyját kereste meg a birtok egyik végében Charon, de mielőtt még hallótávolságon belül ért volna feltűnt neki, hogy a menyasszonyával beszélget, miközben a lány a szemöldöke környékét tisztogatja egy nedves ruhával. Az egész miliő és hangulat olyan meghitt volt még távolról is, hogy inkább sarkonfordult. Aludni még nem volt fáradt, viszont az emberek más elkezdek elszivárogni a szobáikba, így nem sok program vagy beszélgetőtárs akadt. Utoljára azzal a sráccal akadt össze a nappaliban, aki a szabályokat magyarázta neki a pincébe menet. Ő nyomta a kezébe a kis fiolát is, azzal a felkiáltással, hogy "mostmár nem buzis" - és ha találkozik Damiannal, adja neki oda. Whatever.
Megnézte a szobában, nem volt. Megnézte még egy-két helyen: ott sem volt. Úgy döntött tehát, hogy nem érdekli, akkor majd előkerül, mikor előkerül, addig kimegy és élvezi kicsit az esti levegőt. Törvényszerű volt, hogy akkor találjon rá Flaviura, amikor már nem is érdekli a holléte - a srác kint ejtőzött a nyugánynál. Legfoglalhatja a lábadozás, mert semmit sem vesz észre a lány jelenlétéből, csak akkor, amikor tisztes távolból, de fölé hajol.
- Szóval itt vagy. - Semleges hanglejtés, semmi különös. Nem lelkes, de nem is gúnyos. Felmutatja a kapott fiolát a srác előtt. - Neked küldik, azt üzenik, "mostmár nem buzis", akármit is jelentsen ez.
Ha Damian elveszi, odaadja, ha nem, nyúl érte, akkor az ölébe pottyantja, mielőtt ő maga is leülne a nyugány melletti napágyra.
- Szarul nézel ki - közli egyszerű egyértelműséggel a sebek láttán, de különösebb szünet nélkül hozzáteszi azt is, hogy...
- De egész jól megdolgoztattad a bátyám. Ritkán lovallja bele magát ennyire egy párbajba. - Persze ennek az érzelmi hátterét nem tudja, de kivételesen nem is erről beszél. Inkább arról, hogy Damian egyik trükkös faint-je után Amon elég frusztráltnak érezze magát egy olyan átokhoz, aminek hála úgy néz ki a Flaviu srác arca, ahogy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Ja, feltűnt, hogy egymásnak feszültetek. De ha mégsem vettük volna észre, valamikor az izomsorvasztó átoknál egyértelművé vált. - Még jó, hogy az nem talált el senkit, aljas egy varázslat. Egyszer két napig nem tudott járni tőle és baromira fájdalmas mellékhatása volt az összes főzetnek, amivel kezelték. Elnéz a medence felé, mert ebben a sötétben/félhomályban aligha lenne értelme a szomszéd heverőt vizslatni.
Nem is néz ki ez a hely olyan rosszul. Mármint adná magát, hogy végigpanaszkodja a hétvégét, milyen prosztó a nyaraló, és fú, így akarja majd elvenni meg minden, de nem lenne túlzottan hiteles. Talán a medence közelgése miatt, a víz hangja, a lebegő fények és az esti levegő olyan kifejezetten nyár-érzést ad, április ellenére. Kinyújtóztatja a lábát a napágyon.
- Ami azt illeti, de. - Hallani a visszafojtott és lelkesedést, hogy szabályosan direkt kurtán fogalmaz, mert az felnőttesebb és komolyabb, mint az a lelkes óda, amit a varázslópárbajokról tudna zengeni.
- A holnapiba be is szállok majd. Meglátjuk, mennyire rozsdás az alumni. A legtöbb volt évfolyamtársamnak elkentem a száját, de ez izgalmasabb. - Valószínűleg az itt párbajozók többsége össze tudná hajtani a lányt, ugyanakkor az is tény, hogy ő még frissen végzett, neki még inkább kezében vannak a párbajok és összetűzések - tehát legalább a győzelmet nem adná könnyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Tényleg nem is válaszol a kérdésre. Már csak azért sem, mert.. nem igazán tudja. A bátyja máskor is védte már meg, ha arról van szó - de általában nem igényli ezt tőle. Nem ment még soha oda egyik testvéréhez sem, hogy "bántottak, verd meg őket". Mert általában ő szanaszét átkozta azt, akivel baja volt. Vagy fordítva. A lényeg, hogy legtöbbször a saját konfliktusait saját maga szereti elrendezni.
Nem veszi észre, hogy nézik, viszont hallani hallja a felfelé görbülő szájsarkat Damian szavaiból. Magabiztosan elmosolyodik.
- Nembaj, jöjjön csak, inkább legyen izgalmas és legyen benne a pakliban, hogy összehajtanak. De ha azt mondod, hogy ez ma még csak bemelegítő volt, akkor majd én is beleadok többet.
Najó, nem mindent, talán a családi- és üzeleti titoknak számító kísérleti varázslatokat nem kéne.
- Max holnap én leszek olyan szépséges, mint most te. - Ez már csak ilyen, a párbaj velejárója, annyira nem is freakoutol. Most sem Damiantól, meg majd akkor sem, amikor esetleg az ő arca lesz összevadgalva. Lassan kifújja a levegőt, ezzel is csillapítva magát. Ma már úgy is majdnem mindenki aludni ment, felesleges ennyivel előre túráztatni magát. Lehetne ennél méltóságteljesebb.
- Eddig jobb, mint amire számítottam. - Azért ne bízza el magát Damian, ez csak annyit jelent, hogy nagyon alacsonyak voltak az elvárásai.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Pedig már egész beleélte magát, hogy holnap úgy párbajozhat, mint ahogy a bátyjaival szokott. De ha ez a mai tényleg csak bemelegítés volt, akkor holnap nyilván lehet majd komolyabb varázslatokat használni.
- Nem kell aggódni, legrosszabb esetben Amon összefoltoz. - A reakciója mindenféle meggondolás nélküli - tényleg azt szokta meg, hogy ilyen esetekben a testvérei azok, akikre számíthat. Szürreális is lenne bármilyen gyors váltás, és hirtelen Damiant venni, mint valami szilárd sarokkő.
A strandkendő csomójával szórakozik a derekán mellékcselekvésképp - nem szokott hozzá ezekhez a chill beszélgetésekhez. Jobbára mindig csinál valamit, vagy olyan hamar eszkalálódnak, hogy az indulatok eléggé lefoglalják.
- Mert nincs szükségem rá. Láttam elég embert lealjasodni tőle, hogy ne irigyeljem az állapotot. Meghagyom a hányást, fetrengést, sírást meg az összes ilyet másoknak. - Olyan szánalmas tud lenni egy teljesen részeg ember, azok az összemosódott szavak, elkent mondatok, hogy egyben sem bírják tartani a gondolataikat. Nem, nem akar ilyen képet mutatni másoknak magáról. És ha ehhez az kell, hogy ne igyon számára megkérdőjelezhető ízű italokat, ezt az áldozatot meg tudja hozni.
- Nyilván, amikor muszáj, ünnepekkor meg ilyenek, akkor ráveszem magam. De fordítsuk meg, te amikor iszol.. miért?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Na ez az, amit sosem fogok megérteni. - Ennyi, aztán nem spilázza túl a témát. El sem tudja képzelni, mi lehet felszabadító abban, hogy az ember szándékosan alkoholba fojtja az agysejtjei nagy részét. Soha semmi gondját nem oldotta még meg az, hogy nem foglalkozott velük. Igaz, alkalmanként az sem, ha foglalkozott, de az más kérdés, mert legalább tudja, hogy megpróbálta. Könnyebb elviselnie a kudarcokat, mint a "mi lett volna ha" kérdést.
Az ezt követő kérdésre felvonja a szemöldökét, és igazából kezd nem tetszeni neki, hogy faggatják erről. Nem megmondta, hogy nem szeret magán kívül lenni? Mostmár oldalra is fordul és felül, inkább törökülésbe helyezkedve.
- Mivan? Nem, kurvára nem, és nem is tervezek. Szeretek tudni magamról, meg arról, mit csinálok. Szánalmas mentegetőzés tud lenni, hogy "jaj csak részeg voltam" meg "a kokain volt, nem én", mikor valami elbaszódik. És valahogy mindig elbaszódik valami, ha drogok vagy alkohol kerül a képbe. - Szabályos gúny színezi a hangját, bár inkább ez még csevegő, mintsem aktív ellenségesség. Ugyanakkor eszébe jutnak olyan alkalmak, mint amikor Rosier azzal próbált mentegetőzni hatodikban, hogy hát sok volt a lángnyelv whisky a roxmortsi fesztiválon.
- Ez csak a szüleim felesleges mániája. Elkapta őket a para, hogy fiúhoz van közöm, szóval mivel nem a kedvencük, nyilván rossz társaság. - Megforgatja a szemét, mert nevetségesnek találja. Csak azért, mert ők elfelejtették, hogy kell kiállni magukért ebben a mai túlzóan negédes társadalomban, másoknak nem kellene így tennie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Éppen lefelé nézett, miközben a strandkendővel matatott, de a hirtelen kérésre, meg arra, hogy valaki más szájából hallja a Rosier nevet, felkapja a fejét. Miért kéne mesélnie, semmi köze hozzá. Vagyis de, valamennyi köze van, mégiscsak pillanatnyilag, átmenetileg a vőlegénye vagy mi. Gondolom adja magát, hogy akar róla tudni - fut át a fején, majd képzeletben megvonja a vállát. Azt hitte, ez egy nagyon kellemetlen téma Damiannak, de ha ő maga kérdez róla...
- Két évvel felettem járt a Mardekárban. Az a fajta ember, aki köré automatikusan odagyűlnek a többiek. Már most a minisztériumban van gyakorlaton, és amilyen, biztos vagyok benne, hogy később vezetői pozícióban lesz.
Már most olyan büszkén beszél róla, mintha pillanatnyilag is a férje lenne, és arról dicsekedne, milyen accomplished csodás ember is a párja.
- Vannak hibái, de apámék teljesen felnagyítják ezeket. Legalább ő nem szépeleg és bizonygatja, hogy a varázslóknak be kéne feküdnie a mugliknak, csak mert azok többen vannak. - Elhúzott szájjal közli ez utóbbit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Úgy néz Damianra, mintha valami furcsát kérdezett volna, de legalábbis valamit, ami teljesen magától értetődik.
- Ez nem arról szól, hogy én mit hiszek. Egyszerűen csak tény. Nekünk ott a mágia, ami nekik nem hozzáférhető. Még a világ működése is bizonyítja azzal, hogy nekünk többet ad, mint nekik.
Nem is tudja, miért kell ezt mindig bizonygatnia, mikor felmerül. Lehet itt úgy tenni, hogy a muglik egyenrangúak, de egyszerűen csak nem azok. Ha azok lennének, akkor nem lennének elzárva a világ egyik legfontosabb erőforrásától, a manától.
- De ja, a válasz nem. - Ugye nem valami csőszt találtak neki a szülei? Csak most, hogy ez a téma felmerült jut eszébe, hogy tulajdonképpen még nem volt szó erről. Mi van, ha Flaviu is ez a new wave "jaj egyenlőséget a majmoknak" irány?
Ennyi, akkor itt sincsen. Addig fog sztrájkolni, míg valaki fel nem bontja az eljegyzést, kukába a türelmes "érjük el, hogy adja fel" tervekkel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- De, elég sokan állítják, és ez éppen elég baj. Mármint amúgy azt én is tudom, hogy a háború.. well, egyik háború sem volt oké. - Már csak azért sem, mert egy rakás aranyvérű hagyta, hogy egy istenkomplexusos sárvérű igazgassa őket. Ha őszinte akar, azzal a részével nem annyira rezonál, hogy a mulgiknak el kellene tűnniük a föld színéről: ahogy a majmokat és állatokat sem kívánja, hogy megszűnjenek létezni, csak mert nem emberek.
- Viszont a varázslótársadalom azóta is túlkompenzál, pedig évtizedek teltek el, és veszítjük el az identitásunkat, mint varázslók és boszorkányok.
Többek közt a Yaxley-k is, például nem normális szerinte, hogy a családi vagyon egy része minden évben jótékonysági eseményekre megy el, meg sárvérű diákok tanulmányainak a támogatására. És mindez miért? Azért, mert harminc évvel ezelőtt a szüleinek a szülei úgy döntöttek, rossz módszereket használnak majd jó cél érdekében. Mert azt igazán senki sem róhatja fel nekik, hogy meg akarták védeni a varázsló tradíciókat! Mégis azóta mindenki azt várja, hogy leszegett fejjel járjanak.. mindenki alatt leginkább az ilyen sárban fetrengő szabadságharcos wannabeket érti. Sok ilyen gondolatot hallott Rosieréktől és az idősebbektől a társaságban, és minél többször, minél meggyőzőbben hallotta, minél inkább olyanoktól, akiket szeret vagy felnéz rájuk, annál több valóságtartalmat tulajdonított az elhangzottaknak.
- Legyen is csak kényelmetlen gondolat, mert kényelmetlen, ami történik. És nagyon is probléma, hogy mindenki csak elnéz mellette. A szüleim is csak beleragadtak ebbe a kényszerbizonygatásba. És épp elég baj, hogy úgy érzik, bizonygatniuk kell. Nem kell nekünk bizonyítani semmit, senkinek.
Kifejezetten beleéli magát a mondandójába és igazán elmélyült lendülettel beszél a témáról, ami kétséget kizáróan valóban aggasztó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Is. Igen. Elfelejteni értékelni a mágiát az életünkben, helyette ezeket az ócska eszközöket használni. Folyton figyelni és alkalmazkodni hozzájuk, rejtőzködni. Egy csomó varázslóakadémia átvette a mugli egyetemek felépítését is. Vannak, akik napokig nem használnak semmiféle mágiát, csak úgy élnek, mint a muglik. Nem azért van a birtokunkban, hogy csak úgy megfeledkezzünk róla. Az igazán izgalmas és érdekes varázslósportok is már csak ritka látványosságok sok helyen, a kviddicset leszámítva.
Minden, ami az ő életét izgalmassá és színessé tette fiatal gyerekként, amiket az apja és bátyjai mutattak neki vagy ahova közösen eljártak.. a roxfortba menetel után, mikor a világ joban kinyílt, akkor jött rá, hogy ezek kuriózumok. Hogy egy csomó vele egykorú azt a buta telefont nyomkodja, meg azokban a hangos autókban zötykölődnek hoppanálás, zsupszkulcs vagy seprű helyett.
Az ébreszti rá, hogy egyszerre mennyit beszélt, hogy érzi, kiszáradt a szája, ígyhát megköszörüli a torkát.
- És még lehetne sorolni. A lényeg, hogy azért születtem boszorkánynak, hogy boszorkányként éljek, nem azért, hogy a muglikat utánozzam.
Abszolút kiforratlan kis vélemény, még ha némi alapja van is. Pontosabban inkább érthető, honnan jön, miből táplálkozik a téves meggyőződése. Ha már itt tartanak, már egy ideje a perifériáján úszkál két véres törölköző a medence vizében, és eddig tudta csak úgy figyelmen kívül hagyni. Az egyik első dolga volt megjegyezni néhány manó nevet, elvégre ők fogják kiszolgálni a következő napokban.
- Canpy! - Emeli meg a hangját épp csak annyira, hogy a megszólított manó egy pukkanással megjelenlen mellettük. - Szedd ki kérlek azt a két rongyot a medencéből és hozz egy nedves ruhát. - Nem a végtelen jóindulat dolgozik benne, inkább csak hosszú évek berögződései, illetve az, hogy ahányszor a félhomályban ránéz Damian arcára, az még mindig száradt vértől maszatos. Nem, nem fogja gondoskodóan ő letisztogatni, de legalább a cselekvéssorozatot magát belökheti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Teljes és száz százalékos mértékben felkészületlenül és váratlanul éri Damian megszólalása. Maga a száraz utasítás és nyilván a szavak tartalma is. Először meghökken, a meglepetés nyilvánvaló az arcán, majd a változás is, mikor elborul a tekintete. Nem tudja, kinek képzeli magát ez a srác, de nyilvánvalóan teljes és totális tévedésben van, hogy vele mit lehet megengedi és mit nem.
Felkel a napozóágyról, és szó nélkül a háta mögé nyúl, hogy kioldja a fürdőruha felsőjét. A mozdulataiban az ég világon semmi csábító és játékos nincsen - pont ugyanolyan száraz és tárgyilagos, mint Damian volt. Nap elején szemérmeskedett és zavarban volt, de nem elején nem vitték fel ennyire a vérnyomását, mint ebben a pillanatban. Kezébe fogja a levetett felső részt és ha Damian esetlek ellenkezne, mondana valamit, kihasználja az alkalmat, hogy egészen konkrétan a szájába tömje azt. Ha erre nincs alkalma, akkor csak lekezelően a feje fölé tartja és ráejti.
- Te velem kurvára nem fogod a nagyfiús kivagyi taktikáidat játszani, Flaviu-
Azzal nem is ül vissza vagy marad itt, mert félő, hogy bele találná fojtani a srácot a manó mellett a medencébe. Helyette fellengzősen a válla mögé dobja a haját és visszasétál az épületbe.
Amikor már nincs szem előtt, az első dolga azért a mellkasa köré hajtani a strandkendőt, de a drámai kilépőt nem ronthatta el ezzel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Azt kell mondja, remekül aludt! Amikor visszament a házba, nem győzött elégedett lenni magával, hogy megfelelő lendülettel és indulattal vágott vissza. Szerinte. Ez a nyugodtság egészen reggelig tartott, amikor is reggeli után Amon félrevonta beszélgetni.
Major embarrassment, ez foglalja össze a legjobban az a körülbelül fél órát. Először is: Amon adta vissza neki a medence szélén talált bikinifelsőt. Másodszor is olyan felháborító dolgokkal vádolta meg, minthogy összegabalyodott máris Damiannal. Erre azonnal közbe kellett vágnia és eloszlatni a félreértést, miszerint "ő csak megetette azt a faszfejet a saját szavaival". Ha a bátyja nem lett volna félig-meddig azzal a lemondó gondolattal elfoglalva, hogy kibújt a szög a zsákból ezek szerint, miszerint miért problémás a húga - Damian másként már megint a pálcájával szemben találná magát a szégyentelen kommentje miatt. Ugyanakkor minél többet mesél Charon a szituációról, úgy érzi, hogy elönti a migrén. Nehezebb lesz vigyázni a húgára, mint gondolta, még ha nem is pont az eredeti feltételezések mentén. Mindenesetre a beszélgetésük további része bosszankodásban merült ki a lány részéről, egyelőre láthatáron sincs az obszesszió, ami miatt aggódott.

A nap nagy részét vagy Amonékkal vagy társaságban töltötte, ami azt illeti körülbelül össze sem futottak pár perces etapokon kívül Damiannal. Nem is hiányolta, mert amilyen büszke volt a találékony (saját megállapítás) reakciójára, úgy valahogy annyira nem is akarta erőltetni, hogy a történtek után egymás társaságában legyenek.
A mai nap kimondatlan tematikája a lovaglás volt: akár seprűn, akár lovon. Előkerültek a hozott seprűk, a fürdőruhákat a résztvevőknél felváltotta a nadrág és praktikus lovaglóöltözék. Biztonságos nyílt terepen versenyezgettek, a bátrabban és ügyesebbek a trükkjeikkel kérkedtek, megint mások versenyrepültek a birtok területén. Olyan kora délután környékén mindenki inkább lazított, zuhanyoztak egyet aztán visszacsobbantak a medencébe - a lányok pedig négy óra felé úgy döntöttek, hogy ideje egy "csajos program" keretein belül kihozni a lovakat az istállóból.
Charon általában nem volt oda a "csajos programokért", mert ez a fogalom többnyire számára szörnyen gyerekesnek ítélt pizsamapartikban és párnacsatákban merült ki - azt pedig csak egyetlen lánnyal tudta igazán élvezni. És esze ágában sem volt Viviant pótolni ebben a tekintetben. Az ilyesfajta "csajos programok" örökké az övé lesznek.
De ez más volt, ez felnőttesebbnek hatott, elegánsabbnak, ami tetszett Charonnak, még akkor is, ha a lányok csevegését az aktuális pletykákról inkább csak hallgatta. A tereplovaglás visszahozta a hangulatát azoknak az alkalmaknak, mikor az apjával és testvéreivel lovagolnak ki a birtokra vadászni, az erdő hangjai, az avar illata, a fák leveleinek zörgése. Ja, ez nyugis volt, és ritkán volt része nyugalomban, még ha ez többnyire rajta is múlt.

Estefelé van már, mikor visszaérnek az istállóktól. A szállásra visszafelé menet mindenféle szagokat eltüntető és illatokat létrehozó bűbájjal szórakoznak egymás közt. Sienna elemében volt, láthatóan ezeket a fajta kis mikroprogramokat inkább érezte sajátjának, mint mikor csak nézőként az oldalvonalnál szurkolt Amonnak. Visszaérve sokan rögtön visszamennek a szobáikba valami lengébb öltözetet venni magukra, esetleg a fürdőruhába visszavedleni, Charon viszont még előtte koktél-beszerzőútra indul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Félúton van a koktélos pult felé, aminek felületét éppen az egyik manó takarítja nagy serényen. Ekkor hallja meg a nevét Damian hangján. Egész nap nem beszéltek egymással, és ez így rendben is volt, tekintve az esti eseményeket, szóval most nem egészen magától értetődő ez a lendület, amivel átvág a virágágyáson. Fáradtan felsóhajt már most, úgy torpan meg, bevárva a másikat, ha már ennyire mondani akar neki valamit. Charon számára az egyetlen igazán elfogadható mondanó egy kimerítő bocsánatkérés és esdeklés lenne - de nincsenek illúziói arról, hogy Damianba szorult elég önreflexió ehhez.
Elég a srácnak közelebb érnie és a szemébe nézni, hogy a pupillák láttán nyilvánvalóvá váljon minden. Összefonja maga előtt a karjait, mert az, hogy ebben az állapotban seprű van a kezében, tökéletes adaléka lehet egy potenciális katasztrófának.
- Megvagyok. - Ezzel válaszolt arra is hogy minden rendben-e és arra is, hogy tessék, megtalálta.
- Kedvem van, de miért van seprű a kezedben hozzá? Repülni akartok? - Így? Ezt már nem teszi hozzá, mert látta Kostyát is elégszer betépve és elég magasan, hogy tudja, ilyenkor minden észérv és logika nemhogy az ablakon kívül, de a látóhatáron túl van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az erdőben? Ez a hülye ötletek listavezetője egyelőre, amit az utóbbi 1-2 héten hallott. Ha kijjebb tolná az időhatárt, lecsúszna az első helyről, amit az eljegyzésük bitorol kérlelhetetlenül.
A nyávogós megjegyzés viszont remekül kiaknázza a lány ki-ha-én-nem, "i am so unique" ösztöneit, mostmár ezért sem mondhat nemet. Másrészt pedig épp most tanulja meg ténylegesen átérezni a katasztrófa-turizmus kifejezés valódi jelentését.
- Én még hozok inni, szóval menj előre, megtalállak titeket. - Még ha eredetileg el is fogadná, hogy vigyék (ami nincs szándékában), tényleg porzik a torka a lovaglás után. És csak azért nem fog megvonni magától valamit, mert Damian kokainmámorában éppen nagyon siet. Akkor pedig már majd felmarkolja a saját seprűjét is. Elmentek a völgy közelében a lovakkal ma már, így van sejtése, hogy merre lehetnek majd, de biztos benne, hogy a hangzavarból és a sötétedésben gyújtott mágikus fényekből megtalálja majd a jómaradakat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Még az is megfordul a fejében, hogy azzal a lendülettel szól Amonéknak és a csajoknak, hogy mire készül a társaság, de... nem spicli! Még akkor is, ha borzasztó ötletnek hangzik ez az egész. Ha történik valami, akkor majd úgyis a fiúkat vonják majd felelősségre elsősorban. Tulajdonképpen nem lenne rossz látni, hogy végre nem őt basztatják valami felesleges hülyeség miatt, hanem más ül majd ebben a kellemetlen pozícióban.
Futólag az is átfut a fején, hogy ha komolyabb baleset történik és kiderül, hogy Damian is a lelkes közreműködők között van, a szülei talán újragondolják ezt a "rossz befolyást". Erre a gondolatra egyáltalán nem büszke, és tulajdonképpen nem is kívánja, hogy bárkinek baja essen. Ő csak arra gondolt, ha netán történne ilyesmi.. annak milyen vonzatai lennének.

Hamar szerez magának egy kulacs vizet (az egyik manó hoz neki), illetve a seprűje is előkerül, így 10-15 perccel később már a sötétben táncoló mágikus fényeket követve találja meg a kompániát. Út közben maga felé int a pálcával és egy egyszerű bűbájjal gondoskodik az esteledő időben előmerészkedő szúnyogok távoltartásáról.
A sötétben nem látszik, ahogy az erős szagra elfontorodik. Van egy odőrje, ami mondjuk nem áll közel az ízléséhez. Óvatosan leereszkedik, hogy egy könnyed mozdulattal lepattanjon a seprűről, mikor már elég alacsonyan száll. Néhány lépést követően állítja meg a földetérés visszafogott lendületét.
- Látom a hangulatot már megalapoztátok. Mi a grandiózus terv?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Jó, hogy nincsenek teljesen megvilágítva és nem élesen láthatóak mindenkinek az arcvonásai, mert akkor egészen nyilvánvaló lenne Charon arcán az undor. Nem egyenként van itt baja az emberekkel, ezek ugyanazok, akikkel nap közben ma vagy  tegnap kifejezetten jól szórakozott, de áthatja az erdő ezen szakaszát a fűszag és mindenki vagy gyanúsan recklessly bepörgött vagy szánalmasan elkentszavú állapotban van. Ez komolyan jó szórakozás nekik? Hogy innen látja, hogy van, akinek holnap az este alig lesz meg, mert még ivott is az egészre? Tényleg ez a menő mostanában a senioroknál? Máris érti, hogy miért áll még mindig az aranyvérűek helyzete olyan siralmasan, Rosieréknek teljesen igaza volt, hogy a korábbi évfolyamok és generáció majdhogynem használhatatlanul tunyák.
Csak ezután a gondolatmenet után lép oda a neki szorított helyre a körben, ha más nem, kíváncsiságból.
Végigköveti tekintetével azt a szakaszt, amire Damian mutat. Dehát ez... ez lényegében erdő. Ezek hülyék? Ha nem tudná, hogy a srác nincs egészen magánál, még akár meg is könnyebbülhetne: ez alapján annyira nem akarja ezt az eljegyzést, hogy inkább meghalna.
- Ki ~melyik fogyatékos~ találta ki ezt az útvonalat? - kérdez rá gyanakvóan, miközben még mindig az erdős-ligetes lankákat méri fel szemmel. Nemet már nem mondhat, az túlságosan kínos lenne és nem fogja ciki helyzetbe keverni magát, de már kinézte azt a pontot, ahol ő bizony meg fog állni. Nem, nem százötven galleonra árazza be az életét, köszöni szépen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Egy-két rövid másodpercre Damianon felejti a tekintetét, de egyáltalán nem szerelmetes romantikával, mikor a srác közli, hogy bizony ő volt ennek a tervnek az ötletgazdája. Hát persze.
Ebből holnap ANNYIRA nagy balhé lesz, hogy legszívesebben máris átpörgetné az egész éjszakát a holnap reggelre. They are so dead. I see dead people.  - Ha tudná, hogy egy mugli film ikonikus mondatára gondol, hajjaj!

Az abszolút insensitive megjegyzésre csak gúnyosan felprüszköl. Bezzeg most már majdhogynem önkívületben milyen bátor, miközben egész nap úgy kerülte, mint a pestist. Összehúzott szemekkel felmutatja a középső ujját.
- Ne aggódj, véletlen sem akarlak pánikrohamba kergetni.. megint. - Még mindig előtte van az "állj, állj" ijedelem a medencénél. A rövid közjáték után viszont végre elindulnak. Pontosabban elhangzik a visszaszámlálás, és akik még messze száz százalék felett pörögnek a beszedett, felszívott, elszívott, ki tudja milyen és hányfajta dologtól, azok lelkesen el is rajtolnak.
Charon már indulás előtt kinézett magának egy platánfát nem messze - ott állna meg szándékai szerint, azonban Charlesnak, aki már a seprűre való felszálláskor gyanúsak voltak a mozdulatai, más tervei vannak.
Mármint tervnek túlzás nevezni. Inkább elkerülhetetlen végzet. "fuck you bitches" hangzik el a kiáltás, ruhasurrogás és "wooohoo" hurrogások közepette indulnak el a legtöbben - Charles pedig ezzel egy időben puffan a földön tompán, miután lefordul saját versenyseprűjéről.

Fasza - gondolja magában Charon, ezúttal még csak nem is ironikusan, merthogy ez tökéletes okot ad számára az el-nem-indulásra. Kapva-kap az alkalmon, leszáll. Lábával bök egyet a senior ex-mardekároson, aki kényelmetlen és artikulálatlan morgosággal válaszol az ingerre. Jó, nem halt meg. Fizikai erő híján (és mert fene fog hajolgatni és ezzel szórakozni), a pálcáját elővéve, mágiával fordítja az oldalára Charlest, mert a saját hányásába senki se fulladjon bele mellette.
Ezek után ő maga leül a fűbe a lábazodó idióta mellett, magában már most fogadásokat kötve arra, hogy ki milyen sérülésekkel ér vissza. Vagy egyáltalán visszaér-e.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Pálcája végéből hűvös kékes-fényű mágikus fény száll fel és lebegve a fejük fölött dereng, mintegy miniatűr világító-toronyként és célként szolgálva a visszatérőknek. Mert erre ugye nem gondoltak. Vajon, ha senki sem marad itt, akkor a sötétben kóvályogtak volna, hogy ki hol száll le? Pont ennyire volt jól megtervezett ez az esti verseny.
Nem sokat tud magával kezdeni, de amúgy nincs is igénye arra, hogy mindenképpen lefoglalja magát valamivel.  Érdeklődve fürkészi a távolt, de az esti sötétben nem lát sokmindent: egyik kezében a fehér eperfa pálcával dobol a még mindig lovaglónadrágba bújtatott combján, másik kezével a másik combjára könyökölt és a kézfején megtámasztotta az állát. Így chillel, mikor Damian elsőként és a verseny nyerteseként visszaérkezik.. szanaszét szabdalva. A haja a szokásos jólfésültség helyett szélfútta és mintha még egy-egy levelet is fel lehetne fedezni a sötét szálak között.
Igen, határozottan él. Ahogy a következő beérkező.. és az azutáni is. Egyvalami viszont közös: senki sem úszta meg ép bőrrel a fák közötti eszement futamot. Van, akinek a ruhája is kiszakadt és randa vágásból szivárgó vér itatja át az anyagot. Semmi igazán vészes, de azért nyilvánvaló következményei az útvonal viszontagságainak. Mindenki nagyon győzelem- és adrenalinittasnak tűnik, így nem rontja el a mulatságukat, még ha nagy kényszere is van rá. Kivárja a beérkezés utáni etapot, hagy az örömködésre némi időt, majd amikor az egyik társuknak feltűnik Charles (aki addigra valóban aranyos hányásfoltot hagyott a fűben maga mellett, mielőtt visszaaludt volna), Charon csak vállvonással kommentálja.
- Charlie úgy döntött, levágja az utat a célig - és el sem indul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Még a Wizengamot is megirigyelné azt az ítélkező nézést, amivel kis csapat neandervölgyit bámulja. And this is why you don't do drugs, kids. Mert ilyen idióta leszel.  Valahol egyébként csodálatraméltó, hogy mindegyik végigrepülte a távot viszonylagos épségben, senki sem fullad folyóba, senki sem szegte nyakát egy fa ágára akadva és senki koponyája nem tört be a sziklás szakaszon. Igen, ez még elismerésre méltó is lehetne, ha mondjuk kényszerhelyzetben muszáj lett volna teljesíteniük valamiért ezt a kihívást. Ahhoz viszont, hogy saját akaratukból játszanak orosz rulettet versenyseprűkön, hadd ne kelljen gratulálnia. Igen, egyre inkább érik benne a gondolat, hogy tényleg koraérett és messze a korosztálya előtt lehet, sőt, úgy tűnik, még a seniorjai előtt is. (A delulu nem válogat, kedves olvasó - a szerk.)
- Pár perce még epét hányt, szóval gondolom igen. - Nagyon kúl, nagyon felnőttesen lezser és nem törődöm módon veti oda, igen. Mintha csak úgy félszemmel figyelte volna eddig, hiszen úgyis tudja, hogy semmi baja. A valóság az, hogy egyébként azért lelkiismeretesen figyelte Charlie állapotát, készen arra, hogy bármikor dehoppanáljon vele vissza a nyaralóhoz
- Ez így gyakori? - Leginkább a melléjük lépő Raymondnak címzi a szavait, mert a többiek reakciója alapján ő lesz az ügyeletes felcser. A srác gyanúsan szipog egyet, mielőtt igenlően válaszolna - és ezzel egy időben leguggolna eszméletlen haverja mellett. Az egész kifejezetten rutinszerűnek tűnik.
- Hja, valakinek felelősségteljesnek is kellett lennie, és itt maradni vele. - A csattanás irányába legyint a pálcát tartó kezével. Még csak nem is feltételezi, hogy Damiannak feltűnt, hogy már a érkezésekor is jelen volt, szóval biztos most tudatosul benne, Charon nem repülte le az évszázad legszarabb útvonalával kijelölt versenyt, látván sértetlen külsejét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Most, hogy láttam, milyen szépészeti beavatkozással jár, eszem ágában sincs  - Nem tudja, hogy Damian miféle világban él, vagy miféle emberek veszik körbe a hétköznapokban, de ki a franc dől be az ilyen corny "bízz bennem" mondatoknak? Dehogy bízik. Még ha nem lenne beanyagozva, és egy józan gondolkodású, feddhetetlen harmincas lenne, akkor sem bízna benne. Közben feltápászkodik végre, és leporolja a nadrágját.
- Tekintve, hogy megmentettem Charliet a visszaböfögött gintonic-gyomorsav kombó általi fulladásos haláltól, abszolút nem érzem magam kimaradva.
Arról nem beszélve, hogy holnap reggel a sértetlensége esélyesen kihúzza majd a kirobbanó negyedik nagy varázslóháború kereszttüzéből.
- Nem akarok én lenni Juliska, aki az általad húzott vércsíkot követve talál vissza a nyaralóba - bök sápodt, vékony mutatóujjával a sebekre, amiket Damian épp piszkál.