Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Ez kedves - állapítom meg most már visszafogottabb mosollyal a teám fölött pislogva rá, mielőtt még kibogoznánk az ezt követő kis félreértést szerencsére meglehetősen gyorsan. Az még mindig eszembe se jut többnyire, hogy ha zavarba jövök, ezt illúzióval is palástolhatnám, legfőképpen azért nem, mert nekem az illúziómágia művészet. Nem is igazán szeretném arra használni, hogy mögé bújjak.
- A péntek is megoldható, megbeszélhetem Beccával, aligha haragudna, de ha már így... szóval ha a hétfő alakítható, akkor legyen inkább az. Az hangzik biztosabbnak - válaszolom nem a legösszefüggőbb gondolatmenetet prezentálva éppen, de végtére is, igaza van, a péntek Beccáé, hétvégén meg még én is elígérkeztem Piroska nénihez takarítani is, a hétfő tökéletes lesz. Majd addig mindent elrendezek, és ha jól emlékszem, aznap még nem is dolgozom egyébként sem. Csodás. El is mosolyodom a gondolatra.
- Nagyszerű lesz. Mindjárt meg is nézem, de úgy emlékszem, hétfőn nem is dolgozom, és majd mindent elrendezek, hogy nehogy ne maradjon üres asztal. Ebéd vagy inkább vacsora legyen akkor végül? - kérdezem meg még, biztos, ami biztos, mert én ezt beírom asztalfoglalásnak. Szeretném megnézni azokat a képeket, ha már ilyen világjárt utazóhoz akadt szerencsém. - Addig nyugodtan barátkozzon meg az étlappal, arról meg én kezeskedem, hogy minden finom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Megvonja a vállát. Most nem jut eszébe se érv, se ellenérv, bár az igazat megvallva, nem is nagyon próbálkozik találni sem. Leköti a hamburger, amit éppen jóízűen rág, mielőtt az egyik szalvétát összegyűrve Balázshoz vágná pillanatokkal később, bár ha annyira akarja, fizessen nyugodtan végülis.
-Ja, főleg, ha nincs rajtam... azt vettem észre - jegyzi meg két falat között éppen, felpillantva, mert valahogy az elmúlt hetekben ahányszor csak találkoztak, a végén valamelyikük a másiknál kötött ki éjszakára. Nem panaszkodik, mi több, ezt most valahogy élvezi is, mert kifejezetten kötetlen ez az egész mégis a maga módján. Még azt is felveti nem sokkal később, hogy nem lenne-e kedve Balázsnak amúgy megnézni Stockholmot, ha már nemsokára visszalátogat oda.
Igen, ez egy meghívás, és nem tudom - feleli kissé megemelve a szemöldökét, amikor a férfi a talárjára kérdez rá. Beletelik pár másodpercbe, mire kapcsol, hogy miért is kérdezhette a másik, és hirtelen összeráncolja a homlokát.
- Balááááázs, neked tényleg csak ezen jár az eszed? - szól rá, bár ő is elneveti magát, mielőtt az egészet belefojtaná az utolsó falat hamburgerbe, mert úgy érzi, ezt talán mégsem itt kellene megtárgyalniuk. Ráérősen rágja azt az utolsó falatot néhány percig, addig is átgondolva, mit is válaszoljon a kérdésre, legalábbis az utolsóra.
- Uhm... most csak meghívtak egy rendezvényre, az egyik volt kollégámat díszdoktorrá avatja az egyetem, és akkor már maradnék kicsit. Hiányzik Stockholm. A Bagolykő meg... nyeh, ott van Hédi... de túl sok választásom nincs, mert vagy bepróbálom itt a rúnatant, vagy az foglalkozhatok az átoktörés módszertanával, amit ki nem állhatok. Szóval az... alszom még rá. Utálom, de muszáj - válaszolja végül, és megissza a maradék üdítőjét is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Menteni akarom a menthetőt, ő már a kezét húzná el, de én még ragaszkodom az érintéséhez. Szeretném, ha nem ijeszteném meg a viselkedésemmel. Mondjuk pont én ijedtem meg. Hogy pontosan mitől, az nem teljesen világos számomra. Egyszerűen váratlanul jött ez az egész. Gréta nagyon határozottnak tűnt. Mondjuk, ha belegondolok, ő általában ilyen szokott lenni. Szeretem, hogy vagány, de ott van a fejemben, hogy azért másokkal is szívesen kezdeményez. Én túl érzékeny vagyok ahhoz, hogy kockára tegyem a sokéves barátságunkat egy ilyen vágy miatt, ami valljuk be, eléggé megmozgatta a fantáziámat itt a konyhában. Ami furcsa még ebben, az az ismertségünk, és hogy azért eddig úgy láttam, hogy Dorián érdekelte jobban. Nem volt még komoly kapcsolatom, de jól olvasok a jelekből, ismerem azt a nézést, ahogy pillantott rá, még ha az öcsémmel ennyire sose elemeztük ki a dolgot, mert a közeli barátainkról ez túlságosan kockázatos lett volna. Persze tudom, hogy nem akarja rajtam keresztül féltékennyé tenni, meg minden, csak hát... Egy sor megválaszolatlan kérdés van, én meg csak azt mondom, hogy ne siessünk annyira, ne veszítsük el a fejünket, mert rossz vége lesz.
- Hé, most ezzel mire célzol? - basszus, érezhetően a szívére vette, amit mondtam. Nem kellett volna utalnom arra, hogy tudok a hazakísérésről. - Nyugi, nem teregetem ki senkinek a testvéreim magánéletét. Csak arra akartam utalni, hogy... én eddig úgy éreztem, nem én érdekellek - azt már nem teszem hozzá, hogy ha nem én, akkor Dorián, mert ha úgy fogalmaznám a mondandómat, az olaj lenne a tűzre. Jó lenne, ha tovább tartott volna a csók, minthogy rögtön a történteket elemezzük. Ezért megpróbálok újra visszatérni ahhoz a jó pillanathoz egy újabb csókkal. Ez azonban nem tart sokáig, Gréta elhúzza magát, én még az eddigieknél is jobban összezavarodom, és elszégyellem magam.
- Nem igazán értelek... - beletúrok a hajamba, és én is a bögrémhez sétálok, hogy igyak belőle. De legszívesebben kiönteném az egészet mérgemben, hogy így elrontottam a pillanatot... Ez is csak én lehetek.
- Gréta, ha az lenne rólad a véleményem, akkor nem lennénk jóban - világosítom fel, megnyomva az az szócskát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Valamiért jólesik az egómnak a beismerése. Pedig meg is sértődhetnék, hiszen ha viccnek is szánta, hogy a főnöke vagyok, és ez adja az ismertségünk alapját, kétségtelenül igaza van. Mégis, olyan jólesik ezt hallani, ilyen fiatalon. Mert még fiatalnak gondolom magam. Nem vagyok már gyerek, hanem beléptem a legjobb korszakba. Buli, szórakozás, de már felelősséggel, anyagi eszközökkel, sokkal nagyobb szabadsággal, mert nincs szobafogság következményként a kihágásokért. Na, de ha csak a munka kötne minket össze, akkor csakis munkaidőben találkoznánk. Meg még esetleg a suliban, mert ugyanoda járunk. És most mégis a faluban tanyázunk, velem szemben ül, kiöltözött, vacsorázunk, és hát... Ez csak jelent valamit! Elmosolyodom.
- Kíváncsi? - ismétlem meg a szót, mintha először nem értettem volna. - Mármint, most ezt tegyük tisztába, a felsőtestemre, vagy... hogy esetleg titkolok valamit? Vagy hogy hogyan festek elegáns ruhában, mert eddig csak a konyhai szettben, illetve talárban láttál? - próbálok vicceskedni, de egyre inkább csillog a szemem az izgatottságtól. Félbehagyom az evést, az újabb kör pálinka az asztalunkon landol, azonban pillanatok alatt felemelkedik onnan, hogy egy újabb koccintással lehörpintsük. Jólesik, jobban, mint az első kör. Sokkal jobban kijön a gyümölcsös utóíz. Jó ez a cucc, lehet, még egy harmadik is elfér, mert hát három a magyar igazság, csak ezt Sadie még nem biztos, hogy tudja. Pláne a ráadást.
- Azért egyél is - tanácsolom jóindulatúan, teret engedve magamban az aggódó báty szerepének. Kis hatásszünetet hagyok, ami alatt látszólag nagyon gondolkodom valamin, és közben a velem szemben ülő társam méregetem. Csak utána szólalok meg, félénken, kerülgetve a forró kását. - Egyébként... A te ruhád is magára vonzza a szemeimet... Hirtelen elképzeltelek, ahogy ráülsz a seprűre. A rendelőink biztosan örülnének, ha a munkaruha helyett erre nyitnának ajtót - mondom ki hangosan, amit gondolok, majd bekapok egy falatot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

- Nem furcsa. Örülök, hogy vigyázol rá - próbálta megnyugtatni Kornélt a különösnek vélt szokásával kapcsolatban. Bármikor történhet baj, elég egy óvatlan pillanat, amikor az ember nem figyel, és már a következmények sajnos visszafordíthatatlanok. Wout is jobban szerette, ha felügyelettel etette az olyan állatokat, amik más élő állatokkal táplálkoznak. Leginkább azért, mert nem szerette, ha a tücskök vagy sáskák elbújtak a terráriumok aljában, mert ha később elpusztultak, a testük kedvezett a penész kialakulásának. Másrészt, mindig örömét lelte az állatok etetésében, azért is jár szívesen a menhelyre önkénteskedni, amikor csak ideje engedi. Persze ott többnyire nem varázslények vannak, de hát a legtöbb állat felé nagy tisztelettel, szeretettel és csodálattal fordult.
- Rendben, jó ötlet - bólintott. - És te hogyhogy nem mész ki Londonba? Én már voltam. Szerintem érdekes város. De elég nagy... - töprengett el egy pillanatra, felidézve az emlékeket. Többnyire szürke idő, mindenféle népség összezsúfolva egy nagy városba, de a házak nagyon hangulatosak arrafelé is, hasonlítanak azért Hollandiára itt-ott. Így, hogy tudta, nem egy óriási családi banzáj közepébe érkezne, máris nyugodtabban állt az ötlethez. Egyetértett a varázslényekről szóló véleményével. Úgy érezte, hogy ebben teljesen egyformán gondolkodnak. Sajnálta, hogy az órán nem nagyon van interaktív rész, de közben valahogy annyira mélyen nem hiányolta, mert saját magát így is körül vette velük. Ez biztosan azoknak hátrány, akik nem tudtak találkozni ilyen állatokkal.
- Van mindenízű drazsé, meg olvadós cukorkák, színesek és gömbölyűek, apró golyók. Nézd meg - bátorította. Igazából valamelyik varázsnagykerből hozták, és a legtöbb fodrászat, gyógyító vagy miegyéb rendelőiben is ilyesmi drazsékat rakhatnaki ki tálkába, de gondolta, hogy jó ötlet lesz beszereztetni az apján keresztül ide is, mert jóleső póttevékenység tud lenni a cukorkamajszolás.
- Milyet kérsz? - kérdezte kíváncsian. Illemtudónak és félénknek találta Kornélt. Nem olyan ezek szerint, mint aki bármi rosszra kapható. Méregette kissé ,majd a pénztárnál ügyködve elkérte tőle az összeget.
- Három galleon és öt sarló - mondta büszkén. Amint fizettek, folytatta. - Nem lesz gond, vendégem vagy, nem hagyományos vásárló. A raktárban igazából mindenféle holmi van - tájékoztatta röviden és lényegretörően, hogy majd saját maga tapasztalja meg inkább. Bevezette őt az ajtón, és tényleg rengeteg doboz és láda között találhatták magukat. Tetszett neki, hogy beavathatja ismerősét. Sok felirat és papírhalom is volt a szállításokról, meg néhány holmi és kacat. Wout közben a raktár ajtaja környékén maradt, hogy figyelje, jön-e vevő. Bár azt úgyis hallanák a rikoltozó tündérmanóktól.
- Hogy tetszik? - kérdezte kíváncsian.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Furcsa számára, hogy az emberek azonnal párnak vélik őket - gesztusainak zöme baráti, s még most is, hogy tartózkodását javarészt levetkőzte, ügyel rá, hogy sose legyen félreérthető. Ha valóban flörtölni akar bárkivel, azt sokkal nyíltabban teszi, általában valahol Londonban.
-...csak de,- ismeri be, pirulás helyett furcsán csillogó tekintettel - van valami könnyedség benne mostanában, mintha időnként lekerülnének a válláról a magával hurcolt súlyok.
- Az ilyesmi sosem volt erősségem,- rázza meg vigyázva a fejét, hogy nehogy a hirtelen mozdulat felébressze az elszundító Lucient. A design az öccse reszortja, ami elég ironikus, tanult képességeiket tekintve. - Tudom, hogy nem szereti a sima aranyat, hiába illene hozzá a szín; de elég sokféle ékszert hord,- illúziókhoz folyamodik, hogy párat megmutasson Adélnak. Nehéz messzemenő következtetéseket levonni belőlük, bár ha teljesen őszinte, legszívesebben olyasmit keresne, ami nem hasonlít egyetlen már birtokolt darabra sem. Odabent tekintete cikázik, de minél tovább válogatnak és törik a fejüket, annál kevésbé hiszi, hogy itt fogja meglelni. Mégis, amint Adél beleveti magát a feladatba, mosolyogva adogatja neki a véleményezésre vagy felpróbálásra váró darabokat.
Egy jó fél óra is beletelik, mire feladják, s ha semmi mással nem gazdagodtak, legalább leszűkítették a listát némileg.
- Azt hiszem, szükségem lesz néhány katalógusra,- sóhajt, mert személyesen járni az üzleteket rengeteg időt venne el és feltűnő is. - Vagy egyszerűen meg kellene tanulnom fémet önteni?- morfondírozik, nem tudatosítva a mondatban rejlő ellentmondást. Valami fészkelődik elméjének egy hátsó zugában. Valami, ami illik Averyhez, ám az magától nem gondolna rá...
- De most tényleg engedd meg, hogy meghívjalak valamire,- vesz erőt magán, mielőtt még túl mélyre merülne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Talán a hiúságának köszönhető, vagy ami maradt belőle, hogy ezek az interakciók a szépségéről és a kelendőségéről győzik inkább meg. Az, hogy az emberek beszélnek? Ó kérem, mindig fognak, a rossz nyelveknek indok sem kell, hogy lendületet vegyenek.
Sokkal értelmesebb tehát a barátja leendő boldogságával elfoglalnia magát, főleg, hogy Seth megtisztelte a bizalmával és beavatta a várható nagy lépésbe.
- Azt esetleg láttad, milyen anyagokkal kombinált ékszereket vásárol? Fehérarany, ónix, vagy hasonlók? - Rengetegféle modell létezik; amikor a saját eljegyzési gyűrűjét választotta ki, hasonlóan nehéz döntés előtt állt, főleg, hogy Willnek teljesen mindegy volt a design, az anyag. Hát neki nem!
Odabent ugyan hosszasan latolgatnak, nézelődnek, de egyik sem az igazi, túl egyszerűek (amivel önmagában nem lenne gond) és klasszikusak, puritának. Egyik design sem árulkodik igazán kreativitásról, de arra jók, hogy ezeket mind kizárhassák a listáról.
- Kicsit sajnálatos... de legyünk őszinték, a kereslet szabja a kínálatot. El tudnád képzelni az itteni lakosokat extravagáns ékszerekkel? - Mert ő nem. Még Will édesanyjának a gyűrűje a nagy smaragddal is elég cifrának számított a kis közösség szemében. Itt-ott hallotta az öregasszonyokat megjegyzéseket tenni négy évvel ez előtt. Szörnyen régi emléknek tűnik.
- Seth, Seth, várj egy kicsit. Teszek egy más javaslatot: van kedved kiruccanni egy hétvégén Párizsba? Hét évet ott éltem gyakorlatilag, abban az országban, és mesés ékszereik vannak. Elmehetnénk egy túrára, hátha megtalálod A Gyűrűt. - Amit nem kell vulkánba dobni és után imádkozni, hogy egy nagy, lángoló szem nem dönti romba a világot. External references the end.
- Jó, de akkor visszavenném a kis szökevényemet. - Lucien nagyon jó gyerek volt, meglepően jó gyerek, csak néhányszor nyüsszögte el magát nemtetszése jeléül odabent, de úgy tűnik, kezd hisztisedni, mert az ellenző hangok szaporodnak körülötte. Ha Seth tehát engedi, gyors és gyakorlott mozdulatokkal előbb leoldja barátjáról a kendőt, majd felerősíti Lucient saját magára, és finoman ringatni kezdi, hogy megnyugtassa.
- Jól van, mindjárt leülünk és akkor megkapod az összes figyelmem, jó? Csak még egy kicsit bírd ki. - Ami persze mindig egy hatalmas és nehéz kérés, főleg ilyen idős gyerekeknél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Még az is lehetséges, hogy félreismertem a srácot, talán több is van benne, mint amennyit először engedni láttatott, és nem hiszem, hogy csak azért, mert a munkahelyen nem a barátkozás az elsődleges, hanem mert zárkózott volt eddig.
De kezd megnyílni, legalábbis felbátorodni. Talán az ital, talán a hely, vagy amit jómagam gondolok, hogy én váltom ki belőle. Még szép, hogy utóbbi.
- Arra mindenképp - nevetgélek, mint valami idióta, aztán kicsit előrébb hajolok. - De a titkaidra is, de még mennyire! A kajálda csak álca, igaz? Valami minisztériumi ügynök vagy, vagy hasonló.
Persze nyilván nem hiszem, hogy ilyesmiről lenne szó, de ha már felvetette, tényleg érdekel, milyen más oldala van, amit még nem láttam.
Bólintok, és már emelem is a villám, hogy ne csak az alkohol legyen a gyomromban, mert döbbenetesen gyorsan szívódik fel, és kezd a fejembe szállni máris. A lábam felett már így is elvesztettem kicsit az uralmat, mert percek óta a másikét simogatom vele. Persze kibújtam a cipőből, a szép ruhákra vigyázni kell.
Felnevetek, ezúttal már őszintébben, ahogy előadja képzelgését rólam. Ajkamba harapva, derűsen bólogatok, miközben ecseteli a munkaruha reform előnyeit.
- Ennél már csak úgy lenne kihívóbb, ha valami rövid szoknyában pattannék seprűre - mondom, és hagyok neki pár pillanatot, hogy azt is elképzelje. - Nem lenne persze túl praktikus, oldalasan kéne ülnöm rajta, és még úgy is belekapna a menetszél.
A rövid után a másik italomért nyúlok, és abba is belekortyolok, közben végig szemkontaktust tartva. A fene a májam, miért bírom én ilyen rosszul ezt? Vegyél vissza, Sadie!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Öt felé járt az idő amikor is kitalálta Lénárd, hogy gitározik egyet. Felállt az ágyról és oda sétált a bőröndhöz amiben a dolgai voltak. Nem pakolt ki mindent, mert lusta volt. A szépen összehajtogatott ruháit feltúrta és kihalászta a gitárját. Vissza ült az ágy szélére és kicsit megpengette a hangszert. Aztán felállt, kiindult az ajtón a gitárral.

Kicsit sétált míg végül kiért az udvara. Körbenézett, sokan voltak. Páran tollasoztak. Valaki pedig egyedül focizott. Elindult az egyik irányba amikor meglátott egy padot. Leült rá és a gitár pántját a nyakára helyezte. Végighúzta a húrokon a pengetőt. Halk hangokat adott ki. Kicsit elengedte majd erélyesebben húzta végig. Aztán elővett pár kottát és elkezdte játszani az egyik saját dalát. Az Egyedült. Néhányan felkapták a fejüket a dallamokra. Még pár tanár is. Elmélyülten zenélt. Mikor a dal végére ért, Lénárd felnézet. Akik hallgatták a fiút  mind egyszerre kezdték el megtapsolni. Lénárd ahogy körbe nézet látta, hogy egy-kettő tanár is ott áll és nézik. Pár perc után abbamaradt a taps és mindenki elment. Csak egy tanár maradt ott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Te féreg.
Látta őket sétálni az utcán. Látta a játékos taszítást. Látta Adél nevetését, látta azt, ahogy megállnak az ékszerbolt előtt. Ahogy bementek hárman, mint egy kedves kis család. Egy család, aminek ő már nem a része.
A szemközti mellékutca épületeinek árnyékában utoljára meghúzza az üvegét. Először a válla, majd a feje dől a poros házfalnak; hagyja, hogy az üveg kicsússzon az ujjai közül és a cipője mellett koppanjon, majd továbbguruljon a járdán. Halkan és erőtlenül felnevet.
Egyszerre minden annyira egyértelmű! A hirtelen válás, ami ellen Adél addig annyira hevesen tiltakozott, a lány viselkedése és a Selwynnel való, gyanús barátság. Ő tudta, ő mindig tudta, mindig érezte. Már akkor kényelmetlennek és helytelennek érezte a férfi indokolatlan közelségét, amikor Adél Noah-val volt terhes, ahogy a gyerek halált követő viselkedését sem értette. Hiszen miért gyászol egy vadidegen egy meg nem született gyereket, akinek még csak nem is ő az apja, hacsak...?
Hacsak.
Az ajtó csilingelve nyílik ki ismét. Ő nem tudja, mennyi idővel később kapja fel a fejét szipogva a hangra és löki el magát a faltól. Egyvalami világos csak, tisztábban, mint életében eddig bármi: mind a hármat meg fogja ölni. Nem érdekli Adél. Nem érdekli a lány nyomorult fattyú kölyke sem, Selwyn pedig csak magára vethet. Nem fogja elviselni ezt az árulást. Nem fogja hagyni, hogy ismét egyedül hagyják.
Bizonytalanul imbolygó léptekkel indul el feléjük. A márciusi napfényben hunyorogva a szeme szokatlanul idegen, vagy még inkább: üres. Valami eltört. Valami hiányzik. Valamit visszafordíthatatlanul ködbe vont a fejében uralkodó káosz.
   -  Teeee utolsó csótány... - a ködös tekinteten át először nem egyértelmű, melyikhez beszél. Botladozva vág át az úttesten - Erre ment ki minden, mi?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Sok év bújkálása és tapasztalata adja azt az előérzetet, amivel szeme sarkából elkapja a mozgást - a lépések bizonytalanok, de érzékeny a rá irányuló figyelemre. Követi az imbolygást, a mozdulatokból sugárzó fenyegetést érzékelve. Ha állat lenne, marján borzolódna a szőr, így pusztán tartása változik, mint ahogy íjász ujjai pihennek várakozva az idegen. A fejét azonban kizárólag akkor fordítja oda, amikor a kérdést szegezik neki, egyenest a férfi szemébe nézve.
- Mr. Krise,- a megszólítás mindenféle érzelemtől mentes, udvariasságot mellőző udvariassági forma, akár egy vakolatlan fal; Adél elé lép, könnyedén eltakarva a nőt. Makulátlan talárjában, sztoikus nyugalommal ékeli magát az ittas alak és annak családja közé. Amit azonban a most mögötte álló nő nem láthat, az a villanásnyi mosoly, ami átfut vonásain, sem a rezzenéstelen pillantást, amivel nézi. Kívülről zavarnak és őszinte aggodalomnak tűnhet.
- Attól tartok, nem értem, mire utal. Jobban tenné, ha hazamenne,- a tónusa némi szánakozást bújtat. - Senkinek sem jó, ha így látják,- teszi hozzá, finoman megcsóválva a fejét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Fogalma sincs semmiről, sem arról, hogy a férje megfigyeli őket, sem arról, miféle gondolatok járnak Will fejében. Teljes nyugalomban veszi át a babát, közben ringatni kezdi... és végre eljut az ő füléig is a vádaskodó indítás.
- Will... ? - Épp csak annyit lát, hogy a férje feléjük közeledik, Seth pedig a következő pillanatban beáll közéjük falként. Lucient egy fokkal jobban magához húzza, már ha lehet ennél is jobban.
- Will állj le. Kérlek. - Érti, hogy Seth próbálja megvédeni, de ettől még nem állja meg, hogy ne szóljon rá a férjére, akárcsak néhány nappal ez előtt az ajtó két oldalán történt üvöltözési meccsük során. Nem most, tisztán kell beszélniük, csak tisztán láthatja a gyereket is. A Fő utcza közepén jelenetet rendezni egyenesen botrányos és badarság.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Megtorpan, ahogy Selwyn védelmezőn Adél elé lép. Talán nincs szokatlan a gesztusban, számára azonban csak megerősítése annak, amit eddig is sejtett - nem is sejtett, tudott. Ez a kettő együtt van, talán évek óta, vagy talán még annál is régebben, hogy ő Adéllal találkozott volna. Hát hogy lehetett ennyire vak?
   -  Te - bök vádlón Seth felé kissé a szavába vágva és láthatóan beleszédül a mozdulatba - csak ne mondd meg nekem, hogy mit csináljak.
Hogy képzeli? Utasítgatja? Őt? Kinek képzeli magát ez a lankadt fasz, azt gondolja, hogy jobb nála?
   -  Persze, Will, állj le, tudod Adél, ezt vicces tőled hallani pont. Mióta vagy vele? Mikor akartál szólni róla, vagy úgy tervezted, hogy simán csak nem veszem észre?
Nem emeli fel a hangját igazán, az acsarkodó beszéde mégis nehezen érthető és hadaró. A szeme hol a nőre, hol a férfire ugrik, végül megállapodik Adélon. Az arca elfintorodik a ködös gyűlölettől.
   -  Tudod mit? Dögölj meg te is és a szaros gyereked!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Furcsa csalódottság fut át rajtam, amikor azt mondja, hogy megoldható a péntek, és nem értem, hogy miért. Tökéletes lenne, mert akkor vasárnap, de legkésőbb hétfőn útra is kelhetnék. Aztán visszatérünk a hétfőre és én bólintok. Legyen igy, ne kapkodjunk. Végül is egy nap még nem a világ.
- Legyen vacsora. - addig még egyszer meglátogatom a nagyszüleimet, megnézem, hogy szükségük van-e valamire a temetés után, beszélek velük még egyszer, lehet, hogy utoljára. Idősek már, félő, hogy amikor újra erre járok, már csak egyikükkel találkozom, míg a másiktól végső búcsút veszek. Ilyen család lettünk, akik csak temetésekkor találkoznak. - Köszönöm, ez igazán kedves öntől. - húzódik szélesebb mosolyra a szám, miközben a pénztárcámért nyúlok, hogy a két teát és borravalót nyújtsak át neki. - Sajnos lassan indulnom kell, vár egy megbeszélés, de köszönöm a teát, csodálatos élmény volt, és köszönöm a társaságot. - jó érzés ennyire jó érzéseket kiváltó emberekkel találkozni. Ő kifejezetten szimpatikus, kellemes jellem, aki vidámságot és csodálatot csepegtetett a napomba. - Hétfő este hét? Megfelel? - kérdezem még, és ha igen, vagy, ha nem, de mond egy másik időpontot, akkor felírom a kis naptárba, ami mindig a zsebemben van, egy kicsit korábbi időponttal, hogy ne késsek, és végül elköszönve kisétálok. Az ajtóból még visszanézve biccentek egyet, aztán a hivatal felé veszem az irányt egy sokkal kellemetlenebb csevegés okán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

A kellemetlen érzés csak az első pohár elfogyasztott pezsgőig tart. Onnantól elkönyvelem, hogy az finom, és máris sokkal kellemesebben telik az idő. Persze lassan kortyolgatok, körbe is nézek, kik vannak itt, de aztán erről hamar leteszek, mert elfog a kényszer, hogy felálljak és elsétáljak. Aurélnak végülis egy szava sem lehetne, elvégre én eleget tettem. Bejöttem ide, leültem, de... tényleg nincs erre semmi szükségem. Bátorságra, arra lenne. Elmondhatnám akkor neki, hogy nem azért nincs senkim, mert nem léptem túl Márkon, hanem azért, mert aki érdekel, nagyon nem a mi világunk.... nagyon, nagyon nem. És túlságosan tartok attól, hogy a legjobb barátom csalódna bennem.
- A sok egy viszonylag szubjektív fogalom - zavarban kellene lennem, mert ideült a nem is annyira ismeretlen fiú, mégis csak mosolyogva billentem oldalra a fejem. Az iskolában töltött időm java részét ott töltöm, névről ismerem azokat, akik tényleg sokat járnak oda be, és noha tényleg sűrűbben láttam az eridonost, nem állítanám, hogy túlszárnyalta volna magát, de nem én fogom a követ vetni rá. Én például képtelen vagyok a könyvtárban tanulni, akárhányszor felnézek az egyik polcra, egyből elfog a késztetés, hogy rendet tegyek rajta, úgy meg igazán nehéz vizsgára készülni. Otthon meg a kutyáim miatt nem, így marad a szabad levegő, vagy egy viszonylag fedett hely, ha épp esne az eső. Szerencsére mindkettőben bővelkedik Bogolyfalva.
- Köszönöm, én is szeretem a zöldet, és megajánlom a K-t átváltoztatástanból - csillan fel a szemem a haját nézve. Mindig jó érzés látni, hogy valaki tud olyat, amit más nem. Szomorúnak kellene lennem, vagy talán irigynek, de csak elismerő a tekintetem.
- Miért vagy itt Laca? Hát nincs elég csinos lány az eridonban? - egyáltalán nem értem, mit keres itt a fiú.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Pár osztálytársam ajánlotta, hogy nézek le bagolyfalvára nézelődni. Egyik délután elhatároztam magamat. Összepakoltam és ki osontam. Szerencsére senki nem vett észre. Azt hiszem. Mosolyogva tettem meg oda felé az utat. Nagyon vártam, hogy láthassam a nevezetes bogolyfalvát. Már félúton voltam amikor egy hangot hallottam a távolból. Nem figyeltem rá inkább tovább mentem. Mikor oda érkeztem körbenéztem. Mindenhol boltok voltak. Nyüzsgött a sok embertől.
– Csak ne lásson meg valaki akit ismerek – reménykedtem. Egy ismerős alakot pillantottam meg. Ijedten körbenéztem. Majd az ember forgatagban elillantam. Egy bolthoz értem amin az állt, hogy: “Könyvek és régiségek”. Érdeklődve bementem. Körbenéztem a boltban. Találtam is egy könyvet amit érdekesnek találtam.
– Ez segíthet a gitár tanulásban – mert a címe az volt, hogy: “Gitározás alapjai és a következő lépések”
Kifizettem gyorsan a könyvet és az új szerzeménnyel kiléptem a boltból. Elindultam az egyik irányba. Volt nálam egy kicsi övtáska. Kicipzároztam és bele nyúltam. És csak reménykedtem, hogy benne hagytam azt ami kell nekem. Amikor végre megtaláltam amit kerestem felmutattam.

– Végre megvan a zenelejátszóm! – az egyik tanárom elvarázsolta, hogy tudjam hallgatni. Betettem a fülembe és elindítottam a lejátszási listát. Felcsendült az egyik zene. Elkezdtem nyugodtan sétálni és elmélyültem a gondolataimban. Arra nem is figyeltem merre megyek. A zene vezetett. Amikor feleszméltem egy érdekes helyen találtam magamat. Kivettem a fülemből a fülhallgatót és körbenéztem.
– Hol vagyok? – kérdeztem aggodalommal a hangomban. Nem volt ismerős a hely. Elindultam az egyik irányba, de csak még jobban elkavarodtam. És szembe rengeteg ember jött. Az egyik meglökött és kiverte a kezemből a tárgyat amit eddig szorongattam. A lejátszó kiesett a kezemből és leesett a földre. Ahogy le érkezett szét tört. Gyorsan felvettem a földről, de tiszta víz volt. Zsebre vágtam és tovább haladtam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Egyetértően mosolyog, mert ez az igazság, tényleg tetszik neki mindenhogy, de leginkább ruha és cipők nélkül, ezt kár lenne tagadnia. Azt pedig egyáltalán nem bánja, hogy az a csónakházas este így alakult, mert ugyan fogalma sincs, hogy merre is haladnak, de remekül érzi magát Detti társaságában és erről nem biztos, hogy le tudna mondani.  - Hát pedig jó lenne, ha előkerítenéd - mosolyog, miután tisztázódott, hogy ez bizony egy meghívás volt. Sejtette, csak hallani is akarta, mert Detti bizony nem sűrűn dobálózott efféle meghívásokkal. Szemöldökeit közben fel-le emelgeti, mire végre csak leesik a nőnek, hogy miért is jönne jól az a talár.
- Nem mindig, csak úgy fél óránként - röhög fel, közben végig nyalja az ajkait, s megint csak mélyen néz Detti szemeibe. Oldalra néz, a mosdó irányába, kissé beindult a fantáziája, igaz már felnőttek és nem kamaszok, de őt nem feltétlen zavarná, ha Dettit sem.
- Nanana - megcsóválja a fejét, mert már érzi, hogy ismét elindul a Hédi lavina.  - Először is, felejtsd el azt a nőt. Nagy az iskola, ha meg szembe jön, majd rámosolyogsz. Aztán meg szerintem meg kellene próbálnod azt a rúnatant, lehet, hogy jó lenne, mégis csak taníthatnál, lennének diákjaid, inspirálhatnád őket - egy kicsit próbálja Balázs noszogatni őt, hisz ez nem is lenne olyan rossz elfoglaltság itt a faluban.
- Egyébként elmegyek veled. Stockholmba. Csak beszélek a munkaadóimmal, hogy néhány napig távol leszek. Meg szólok a lakótársamnak is, mielőtt még frászt kapna, hogy eltűntem - mosolyodik el, ha Dávidra gondol, igazán megkedvelte őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Elment mellettem egy magas férfi. De megfordult. Elindult felém. el akartam futni, de a víztől nem tudtam. Amikor a hátam mögül meghallottam egy hangot. Biztos ő volt az. Félve és a hidegtől dideregve fordultam meg.
– Ige… – kezdtem. – en? – kérdeztem vacogva. Reménykedem, hogy nem akar ártani. Elkezdek hátrálni, de majdnem megbotlok. Ezért még mielőtt elesnék megállok és felnézek a férfira. Ismerősnek tűnik, de nem tudom miért. Lehet, hogy volt egyszer az előkészítőben, de ki tudja. Ijedten fordulok körbe. De mivel nem érzem rajta, hogy valami gyerekrabló lenne ezért elkezdek megnyugodni. Viszont az már biztos, hogy tudni fogja, hogy nincs senki velem. Akkor viszont nagy bajban leszek. Mert nem lehet felügyelő tanár nélkül lejönni a faluba. Ebből még baj lesz.
– Mi járatban erre? – kérdezem most már nyugodtban. Majd várok a válaszra. Körülnézek merre is kellene majd mennem. Ha esetleg itt hagyna. Most pedig reménykedhetek, hogy nem teremt le vagy más szörnyűséget nem csinál amiért kint vagyok egyedül. Nem néz ki nekem olyan jól. Viszont nagyon-nagyon ismerős nekem. De bárcsak tudnám honnan.
Egyre jobban érzem, ahogy szétterül és magába szívja a ruhám a vizet. Ami azért se jó, mert ebben kell vissza mennem az iskolába és elég sok idő oda az út. Meg persze át is kell öltözni. De szuper.
Ijedten emelem tekintetemet a férfira.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Tudom, hogy valamit kezdenem kell ezzel a helyzettel, csak azt nem tudom, akarok-e. Furcsa dolgok ezek. Az ember lánya csak egy jót akart szexelni, aztán azon kapja magát, hogy nem hogy nem tűnik el a partner, de még találkozni is akar vele. Megint. Nem lenne nekem semmi problémám alapjáraton, hát természetes, hogy már tizennyolc évesen randizok, csak az illető aggaszt. Nem hazudtam, mikor állítottam, hogy ha elhangzik a Krise név, egyből követi a "csak tőlük óvjon Merlin" is.
Akármennyire kicsi a város, és akármennyire szoktak a pletykák túlzóak lenni, ha mindenki... és tényleg mindenki így hivatkozik rájuk, az azért egy redflag. Amire lehet nekem nincs szükségem, még akkor sem, ha Damian... Damian. Sokat sétálok mostanában, így ma se teszek kivételt, csupán annyi a változás, hogy a kutyáim nincsenek velem. Büntetésbe vannak.
Adélt meglátni valami égi jel is lehet, még ha látható is rajta, hogy nem én hiányzok az életéből. Viszont két választásom van, Ő vagy Will, és bármennyire szimpatikus volt az utóbbi, a pubban történtek után lettek aggályaim, mert nem... nem tudok dűlőre jutni az események felett.
- Szia. Feltarthatlak? - mit veszíthetek alapon ragadom meg az alkalmat, és sietek az ex-bagolyköves mellé. Maximum elküld a francba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Az előző nap történtek mélységesen megrázták, de olyannyira, hogy még most is egy fura, félig fagyott állapotban, részben kicsekkolva járja sorra megint a lényeges pontokat: az elsők között értesítette a Krise-család ügyvédjét, az egyiket a sok közül, akihez kontaktja volt még a legutóbbi incidensből. A második lépés volt Madlent felhívni és idegenül csengő, gépies hangon tájékoztatni, hogy Willel mi történt. Nem várta meg, hogy mit reagál a nagymama, amilyen hirtelen hívta, olyan hirtelen búcsúzott is el. Végül felhívta Médit, mint bástyáját; tudta, hogy a szülei most szárnyra kapnának az uszításban és a lelkesedésben, hogy végre minden a helyére kerül, végre Willtől megszabadulnak ténylegesen, válás is van, keményebb intézkedések is. Pont ezért döntött úgy, hogy szívességet kér a lánytól, hadd hagyja nála Lucient a mai napon. Médi persze repesett az örömtől, Damien feltételezhetően már kevésbé, de pont nem érdekli, hogy az érdekházasság másik kirakati elemének mi a véleménye, amikor a legjobb barátnője több, mint készséges a témában.
Mi van hátra? Igen, megint beszélnie kell az ügyvéddel, Will a Zengőben nem maradhat, segítség kell neki... és miközben ezen pörög az agya, erőnek erejével próbálja még mindig elnyomni magában a sikítási kényszert, hogy idáig jutottak, a csalódottságot és a dühöt. Túl sok, ez egyszerűen most már túl sok lett a gyomrának. Lobbizni fog a kezelésért, ha lesz bármiféle beleszólásuk az ügybe.
Éppen rányomna Médi számára, hogy felhívja, mikor elé toppan a...
- Ismerjük egymást? - Machay Adél híresen nem figyelt oda soha az iskolatársaira, csak a saját drámájára. Egyáltalán nem meglepő, hogy fogalma sincs, egy bagolyköves áll előtte, akivel még ő is egy tető alatt tanult két évvel ez előtt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Egyre inkább tartom én ezt rossz ötletnek. Látszik a nőn, hogy valami nagyon, de nagyon nincs rendben, így csak óvatosan vizslatom. Fogalmam sincs, mit kellene tenni. Megkérdezni, hogy minden rendben van-e irtó nagy hülyeség úgy, hogy láthatói jelei vannak annak, hogy nincs. Fordított esetben meg, ha nekem szegezné egy idegem a kérdést, hogy segíthet-e valamiben, élből küldeném el a francba, szóval arról is lemondok.
- Nem - ezt legalább határozottan tudom állítani. A nagytermes incidenstől eltekintve, talán egyszer segítettem neki a könyvtárban, amit ő szépen meg is köszönt. Érthető, hogy nem hagytam benne maradandó nyomot. Amúgyis kínosan figyeltem... figyelek is arra, kikkel barátkozom, ha csúnya szavakat alkalmaznék, azt mondanám, tudom, hol a helyem. És ez teljesen rendben is volt. Leszámítva azt, amiért most mégis kényszerülök segítséget kérni.
- Igazából csak... nem is tudom - sóhajtva próbálom megtalálni a megfelelő szavakat.
- Megtennéd, hogy megmondod nekem... miért nem jó ötlet Damian Flaviuval randizni? - igen, a hangom is kétségbeesett, tekintve, hogy elnézve Adélt, kismillió okot fog kirántani a farzsebéből, másodpercek alatt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Olybá tűnhet, mintha fogyatékos lenne, mert jó húsz másodpercig csak bámul a nőre, mint aki nem biztos benne, hogy jól értette, amit hallott.
- Elnézést... tessék? - A Damian Flaviu nevet tökéletesen értette, az az unokatestvére. Ennek ellenére az agya szabályos konfliktust él meg, hogy értelmezze a pofonegyszerű mondatot, így újra nekiveselkedik, míg végül értelmezi és megemészti a rém egyszerű kérdést.
- Talán először indítsunk a neveddel, és hogy miért érdekel a kuzinom ennyire? - Mert, ha ez a lány egy aranyásó, nagyon de nagyon hamar ki kell ábrándítsa. A családja, egyik családja sem díjazza a piócákat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Tudom én, hogy lenne itt pár kör, amit le kellene futnom, de túl kétségbeesett vagyok én ahhoz, hogy formalitásokkal törődjek. Ezért sem akadok fent Adél reakcióján, ha nagyon bele akarok gondolni, még azt is hihetné, épp az ELME-ből ugrottam ki, de... ezt azt hiszem most elengedem.
- Bocsánat. Kamilla - mosolyodok el, aztán kicsit megszeppenek. Hogy érdekel-e? Fogalmam sincs, de a telefonom határozottan megcsörren a zsebemben, és kivéve azt, Adél még el is kaphatja rajta Damian nevét. De. Kinyomom.
- Elhívott randizni. De. Jószerével alig ismerem, és... csak nem kell ecsetelnem, mi a közvélemény a Krise családról. Tudni szeretném, mibe ártom bele magam, ha tényleg elmegyek... csak ennyi - hatalmas szemekkel pislogok rá, arcom is arról árulkodik, hogy őszinte vagyok, és épp készülök lábon kihordani egy kisebb pánikrohamot, mert... nem ennyire egyszerű az.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Láthatóan a titokzatos megszólítója képben volt, kit keressen, ő viszont koránt sincs ennyire felkészülve élete egyik masszív krízisében, hogy idegeneknek tartson felvilágosítást az unokatestvére kapcsán.
- Értem, szóval Kamilla... - Egy családnév sem ártott volna, de mit is vár a nem aranyvérűektől? Kizárt, hogy ez a lány az legyen, másként kapott volna rendes alapnevelést, de ha mégis kiderül, hogy közéjük tartozik, erősen megkérdőjelezi, hogy a felsőbb kategória tagja. Ezért olyan fontos a helyes bemutatkozás, hölgyeim.
Mondanám, hogy a megfelelő viselkedés és a "gondold meg, minek mikor van itt az ideje" is, de úgy tűnik, újdonsült ismerősét ettől a jó tanácstól is megóvták.
- Remélem, elnézed, hogy nem egy rakat fogatlan, pletykás, gonosz vénasszony susmusait tartom szem előtt, mikor a Krise-családról alkotok véleményt, hanem a tényeket. Azok szerint pedig az irigyeik egyre hangosabbak, még sincs több gerincük. - Az ő nyelvét is felvágták, a cinizmusa pedig néha-néha még mindig előbukkan, mint négy évvel ez előtt, főleg, ha a férje és a fia családjára tesznek abszolúte kéretlen megjegyzéseket. Elvégre attól, hogy elválik Willtől, Lucien még a Krise-család tagja marad, Madlen egyik új üdvöskéje, ha minden jól alakul.
- Édesem, attól, hogy randira hívott, nem fog azonnal gyűrűt is az orrod alá tolni, nem igaz? Hacsak nem Andrássy grófnő egyik kegyeltje vagy, vagy más házasságközvetítőé. Mi is a családneved? - Annyira abszurd ez a helyzet, hogy már tényleg autopilotban válaszol, mintha az egész tegnapi cirkusz meg sem történt volna, mintha "csak" a válása súlya nyomná a vállát és mintha ezt a lányt több ideje ismerné, mint öt perc. Ettől még semmi olyat nem mond, ami ne lenne köztudott, az is, hogy Andrássy Amália az aranyvérűek rendkívül sikeres kiházasítója Magyarországon, vagy hogy egy randi nem jár együtt lánykérésekkel. Általában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Hidd el... egészen idáig engem is hidegen hagyott. Az emberek beszélnek, és irigyek - tisztázom tágra nyílt szemekkel, hogy engem a pletyka része tényleg nem érdekelt. Annyit hallottam már, hogy leperegnek rólam, és mivel nem voltam érdekelt, hát mit foglalkozzak vele? Ez a baj. Most érdekelt vagyok, és teljesen ijedt, mert tudom, ha Márkot vagy Aurélt keresném meg ezzel, ugyanúgy lebeszéltek volna, mint a lakásomról.
- Merlinre. Remélem, nem. Mármint ne érts félre... de.. nem akarok férjhez menni... nagyon nem. Egyáltalán nem - pillanatok alatt sápadok le, és csak élek a reménnyel, hogy a Flaviu férfi fejében ez a gondolat még csak meg sem fordult. Ugyanakkor, szépen lassan rájövök én magamtól is arra, hogy nem... nem kellene nekem vele randizni, csak... miért ilyen nehéz szót fogadni saját magamnak? Francba.
- És igen, ez a bonyibb része. Nem akarsz leülni? - mutatok az egyik pad felé, remélve, hogy leül velem.
- Vizsgaidőszak van. Két barátnőmmel lent voltunk a puban, és... én csak szexelni akartam egy jót, aztán reggelre felszívódni... szóval.. lehet, nem voltam vele túl őszinte - és mennyire utálom magam azért, hogy ezek elhagyják a szám.
- Holt biztos, hogy nem én vagyok az az ember, akinek az ujjára gyűrűt fog húzni... nem vagyunk mi egy világ, nagyon nem... de... érdekel, és tetszik, és... - beletúrok a hajamba, mert semmit nem tudok, amivel ki tudnám menteni magam. Nem is igazán akarom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Aha... - Továbbra sem érti, mi ez a komédiából kiragadott bizarr jelenet, amibe belecsöppent. Csak fel akarta hívni a barátnőjét, hallani, hogy van a fia, erre belecsöppent egy bizarr, Damianhez kötődő csevejbe. Ezt még számon kéri az unokatestvérén, az biztos.
Rövid biccentéssel követi Kamillát a közeli padhoz, és ahogy leült, már-már megszokásból kiegyenesíti a tartását, átveti egyik lábát a másikon, megadja a módját a tökéletesség vékony álcájának. Most minden, csak nem tökéletes.
- Ne haragudj, de továbbra is próbálom megérteni, hogy nekem mi közöm van a magánéleted részleteihez, vagy eleve a Damiannel folytatott kis... incselkedésedhez? A szavaidból ítélve alig ismered, játszadoztok. Ha le akarsz vele feküdni, csináld azt, ha nem, akkor állj tovább, ilyen egyszerű. Nem kell komplikálnod a saját és az ő életét. - Megteszi azt a családjuk helyettük, de ezt nem teszi hozzá hangosan. A helyzet bizarrsága, ha másra nem is, arra kiváltképp megfelel, hogy egy pillanatra elvonja a figyelmét a Will körüli tébolyról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Persze. Teljes mértékben megértem, hisz ha engem támadnának le így, én is csak néznék. Én csak akartam valaki szájából hallani valamit, aki nem az ismerősöm, és aki nem élből vágja rá, hogy ne. Fel is csillan a szemem, mikor megkapom azt amit szeretnék.
- Teljesen igazad van. Nem kell ez senkinek. Köszönöm. Tényleg... segítettél - fel is pattanok, de a pánikot hamar átváltja a nyugodtság. Ha még Adél is azt mondja, nem kell bonyolítani, akkor az biztos úgy van. Neki meg csak nem fogom megkérdőjelezni a szavait.
- Nem is kell megértened semmit, nekem csak erre volt szükségem. Felejtsük el, és nagyon köszönöm - tényleg hálásan pislogok rá, és meg is indulnék, de azért megtorpanok.
- Remélem, jól van a kis fiad - eresztek el egy halvány mosolyt, mert arról a pletykáról legalább tényleg tudom, hogy igaz. Láttam már őt babakocsival.
- Nem is tartalak fel tovább, örülök, hogy... találkoztunk - ami aligha nevezhető találkozásnak, szabályosan lerohantam szegényt, de mit számít. Hamarosan úgyis mennem kell dolgozni.