Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Óh, ha az a csinos szád nem hazudna ilyeneket. - Ő soha, ő képtelen, ő nem mond ilyeneket, hogy szeret másokat, maximum az anyját, apját, kezét csókolom, ennyi. Micsoda füllentések egy felnőtt nőtől, skandallum, legfeljebb az ágybeli teljesítményét szerette.
- Ja igen, ha bármire szükségetek van, ott lakik a faluban a... majdnem mostohahúgaim és az -öcsém. Felírom neked Nárcisz számát, keresd, ha bármi segítség kellene. Normális és nem kötekszik túl sokat, csak velem. - Beszéd közben tényleg előkotor egy írószert, meg egy darab papírt, és ráfirkálja Mérey Nárcisz számát névvel kiegészítve. Ez a segítség még visszaforgatható a saját hasznára, már ha Naya valaha is élne vele.
- Hmmm... megkérdezem az adminisztrációt. Talán tudnak neki adni valami aktatologatást, vagy recepciós munkát, semmi komolyat, de tudod, hogy van ez. A legtöbb, ami a húgodnak jó lenne, 8-16 közötti meló, ő meg iskolába jár még. Miért nem raksz gyerekzárat a gépére? Lazán letilthatod adminként a gázos oldalakat. - Utánanézett egyszer-kétszer hasonló tippeknek és trükköknek a mugli technikát illetően, de mélyebben sosem merült el ebben, csak tippet ad.
- Egyrészt, nézd meg a kínálatukat: melodimágiát, elemi mágiát, animágiát, illúziómágiát, patrónusbűbájt oktatnak extra curriculumként. Nézd meg, hány iskola csinálja ezt Európában? Akármennyire putri ez az ország, egyvalamiben meglepő módon előrébb járnak még a három legrégebbinél is: a speciális kategóriák fejlesztésében. Ha a gyereked elemi mágusnak születik, nem a Herzbergbe, vagy a Beauxbatonsba fogod küldeni nagy eséllyel, hanem olyan helyre, ahol megtanulja irányítani azt. Évente sorra jegyzik be ezeket a hókuszpókokat, mintha futószalagon jönnének ki. Én mondom neked, ha szar is a környék alaprétege, feljavítják a betelepülők. - Ezt persze tovább lehetne görgetni, hogy mennyire veszélyes így az iskola, milyen óvintézkedéseket tesznek meg a hagyományos tanulók védelme érdekében, stb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Szemeimet forgatom meg. Nos igen, vannak azok az esetek, amikor hallani sem akarok arról, hogy Zalán repüljön, de: 1. itt vagyok én vele, 2. nem seprűre ül, hanem lóra. Talán ez nem olyan nagy baj, főleg, mert csak szeretném, ha élvezné, hogy van lehetősége repülni.
A táskái lebegnek a házon belülre, én azzal a lendülettel fordulok és indulok az istálló felé szélesen vigyorogva. Az istállóban már nyergelve várja az abraxán, nem kell mást tennie, mint felugrani a hátára, hogy indulhassunk is. Megvárom, míg felkerül rá, a fedett karámba vezetem őket.
Az első pár kör bemelegítés, mind a lónak, mind Zalánnak, mielőtt a lóhoz lépve szedném le szárnyáról a bőrszíjakat, hogy szabadok lehessenek. Megpaskolom a ló nyakát.
- Mielőtt felszáll, ugrani fog egy aprót, ne ijedj meg. Készen állsz? - lassan indulok el, tudom, hogy az állat követni fog a talajon: így van ideje barátomnak kicsit összekapnia magát, mielőtt a levegőbe szállnának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem ismeri eléggé Eddie-t ahhoz, hogy el tudja dönteni, lehetett volna-e ő az igazi, vagy sokkal jobban járt a férjével. Talán inkább utóbbi.
- Úgy nézek ki, mint aki nem boldog? - széles vigyor ül az arcán, jelen pillanatban tényleg boldog. Legfőként a napsütés és az édesség miatt. Felpörgeti, mint egy kisgyereket. - Úgy érzem sokkal rosszabbnak hiszed az életemet, mint amilyen valójában - teszi hozzá végül komolyabb hangra váltva.
- Haverok pénze helyett nyerd el gazdag vénemberekét. Nagy egó, kis szerencse - mert Médi is csak a szerencsének köszönheti a nyereményeit a pókerasztalnál.
- Kérdezz meg és megtudod - megvonja a vállát, a mosolya levakarhatatlan. Imádja a fesztiválokat, de nem vetítené előre, elmenne-e Eddie-vel szórakozni, ha egyébként csak elméletben szeretné tudni. - Vannak tesóid? Azt hittem valamiért, hogy egyke vagy - kíváncsiskodik, miközben visszadől és az asztalra könyökölve tartja meg a fejét. - Várj, kitalálom, igazából nem is vagytok tesók, csak buliban ismerted meg és lelkitársak lettetek!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Ez egy viszonylag nyugis napnak számított, éppen nem ért senkit durva átok, nem is robbant fel sehol bájitallabor, hogy tömegesen hozzák a sérülteket, leginkább csak tipikus, apró balesetekkel estek be, volt aki a létráról esett egy nagyot és a karja ficamodott ki, más meg véletlenül rosszul használt egy varázslatot és az visszaütött rá. Mondhatni egész sikeres délelőttöt tudtam magam mögött, sikerült megnéznem mindenkit, akit rám bíztak, még egy kötözést is megcsináltam, utána pedig úgy döntöttem, hogy kiveszem a jól megérdemelt ebédszünetemet. Általában a Dokival szoktam ebédelni is, mert többnyire egymás mellé vagyunk beosztva, hisz a mentorom, most viszont valami dolga akadt, meg amúgy sem volt kedvem túl sokat a közelében tartózkodnom a történtek után. Emiatt egyedül álltam ma sorba, került is a tálcámra minden finomság, rántott szelet burgonyapürével és uborkasalátával, sőt, még egy szelet almás pite is desszertként. Nem sűrűn ettem édességet, de ennek nem tudtam ellenállni, olyan guszta volt az üvegfalon túl, hogy szabály szerint megkívántam. A fizetésnél kihasználtam a dolgozói kedvezményt, így tíz százalékkal kevesebbet húztak le a kártyámról, és már fordultam vissza, hogy a sor mellett elhaladva helyet keressek magamnak, amikor észrevettem Jácintot. - Nahát, szia! - mosolyogva köszöntem, ritkán láttam őt, és annyira nem ismertem jól, csupán pár napot voltam azon az osztályon, ahol ő is dolgozik, de azt megjegyeztem vele kapcsolatban, hogy imádják a gyerekek. - Tényleg? - meglepett a bókjával, egy kicsit talán el is pirultam, mert mostanában nem éreztem magam kicsattanó formában. Ez viszont most jól esett és persze, hogy szívesen foglaltam neki is helyet. - Persze - biccentettem egy mosollyal, aztán az ablak mellett éppen megürült az egyik asztal, így gyorsan le is csaptam rá. Letettem a tálcámat, szemügyre vettem a tálalást, majd kibontottam a vizemet és egy picit kortyoltam belőle, miközben figyeltem a kasszánál fizető fiatal gyógyítót, aztán ha elkaptam a pillantását, intettem is neki, hogy megtaláljon.
- Látom, neked is a rántotthúsra esett a választásod. Én majd éhen halok - jegyeztem meg neki egy mosollyal, csak azután nyúltam az evőeszköz után, hogy ő is helyet foglalt. - Jó étvágyat! Mi újság a gyerekosztályon? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Kozák
- a folyosón-

Éppen végére ért a napi körtúrának a rábízott kórtermekben. Ez viszont mindig annyira leszívja az agyát, hogy a végére már azt sem feltétlen tudja, kicsoda is ő. Azt nem szívesen mondaná, hogy fárasztó, mert mégiscsak szereti azt a sok kis gyerkőcöt, akik pár naptól több hétig terjedő időszakokra ragad itt alkalomadtán, attól függően, hogy éppen mit is sikerült elkapnia vagy összeszednie. A kisebbekkel néha a szülők is maradnak, ha a szükség úgy hozza, a körülmények pedig megengedik, de a legtöbb kis páciense mégis egyedül van itt a nap nagy részében, és már csak ezért is gyakori jelenség, hogy végtelenül sok a mondandójuk. Neki meg sosincs szíve ott hagyni őket azzal, hogy sietős dolga van. Általában egyébként sincs, ha éppen nem küld utána senki üzenetet ezt cáfolandó, úgyhogy még jó eséllyel hazudnia is kellene, amit végképp nem szeretne. Marikának és a kis Idának ma pedig annyira sok mondanivalója akadt hirtelen, főleg, hogy látogatóik is voltak délelőtt, hogy nem győzte kapkodni a fejét. Ida hamarosan úgyis hazamehet, és ma még a frissen kapott csokiból is megkínálta, hevesen ragaszkodva ahhoz, hogy mindenképpen törjön belőle. Már csak ezért is megérte gyermekorvosnak szakosodni, állapítja meg gondolatban, el is mosolyodva. Közben pedig tucatnyi kartont szorít magához, mint akinek arról is sikerült elfeledkeznie, hogy varázsló és igazán visszaküldhetné az egészet egy pálcasuhintással a helyükre. Azt épp nem veszi észre, hogy cipőfűzője menetközben meglazul, majd néhány lépés alatt szépen le is bomlik, így meglepetésként éri, amikor sikerül rálépnie. A kartonok kirepülnek a kezéből a lendületnek hála, majd beterítik a folyosó padlóját egy darabon, ő meg szép nagyot esik a nyomukban, ugyan nem pofára szerencsére, a bal térdét azonban mégis szépen beveri. Fel is szisszen, de minden továbbit szája szélét beharapva igyekszik lenyelni, mert nem tűrnék amúgy sem a nyomdafestéket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Látja a nő mozdulatain, hogy feszült, csak épp azt nem érti, hogy miért is, hisz kettejük közül nem ő mászott bele valaki másnak a szájába, ő szimplán csak úgy döntött, hogy hazautazna. Nem is akart ennek a dolognak ekkora feneket kerekíteni, csak le akart lécelni, és ez össze is jött volna akkor, ha a nő nem ér időben vissza. Most viszont, miután kénytelen volt kimagyarázni, hogy mi is az oka a sürgős távozási vágynak, beavatta Dettit. Nem titkolta el, hogy mennyire zavarták őt a fogadáson történtek, de belül érezte azt, hogy ehhez túl sok joga nem lenne, emiatt is döntött úgy, hogy talán jobb lenne, ha befejeznék ezt. Ebből az egészből jutottak odáig, hogy Detti maradásra kérte, ő viszont még mindig nem tudott elsiklani a bájgúnár felett. Meg is kapta érte arcába a cifra szavakat, mert hogy Detti nem kímélte őt, szabadon kapta arcába a hülye barom jelzőt.
- Jó látom, hogy felhúztad magad - közli tényként, most már ő tűnik sokkal higgadtabbnak, ami fura, hisz régen még nagyon hamar dühbe jött, de volt ideje kikupálódni odabent a rácsok mögött. Már valahogy jobban tudja kontrollálni az érzéseit, ahogyan kezdi felfogni azt is, hogy az a dolog ott a fogadáson tényleg nem számított és kezd rájönni arra, hogy valóban túlreagálta a dolgot. Vagyis csak kezdi megérteni azt, hogy talán többet számít neki a nő, mint ahogyan azt gondolta. S miközben Detti még mindig ideges, Balázs már egész máson kattog. Túl dögösnek találja most a nőt, lehet, hogy ez nála valami defekt, de határozottan tetszik neki az, hogy Detti így felhúzta magát.
- Te mit akarsz? - lép közelebb, egész közel, de már úgy néz Detti szemébe, ahogyan akkor szokott. A következő másodpercben meg szabály szerűen lecsókolja a lábáról, miközben a szekrénynek dönti és folytatja is a hadműveletet, ha nem állnak neki ellen. Ez a kommunikáció valahogy jobban megy neki, mint hogy beszéljen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Gréti
- az ispotály menzáján -

- Ha mondom - válaszolja, és fejét kissé oldalra biccentve rákacsint a lányra. Akad ugyan némi önös érdek is a bók mögött, de hazudni mégsem hazudna. Túl nagyot legalábbis semmiképp. A lány némileg fáradtnak tűnik ugyan, éppen csak ezt nem teszi szóvá. Azt viszont máris szóba hozza, miért is szólította meg egész pontosan, a válasz hallatán pedig már annyival nyugodtabban ácsorog a lassan araszoló sorban tovább. Így legalább biztosan nem kell majd a menza közepén ácsorognia üres helyre vadászva. Hosszú percek kérdése még, mire ő is eljut a kasszához végül, de csak sikerül az is. Evelin felméri a tálcáján található ételt, kiszámolja az árát, ő pedig gyorsan fizet, ezúttal majdnem elfeledkezve arról is, hogy szép délutánt kívánjon a kassza mögött ücsörgő nőnek. Orvosolva a gondot már sietős léptekkel indul is átvágni a tömegen, egyenesen a lányhoz, aki van olyan kedves inteni neki, hogy könnyebben észre is vegye. Úgy huppan le az üres székre, mint aki nagyon hosszú ideje nem pihent már, és a frusztrált, fáradt sóhaja is csak hozzáad ehhez az összképhez.
- Merlin szakállára... mindig ekkora tömeg van ilyenkor? - kérdezi meg, válla fölül futólag a már valamivel rövidebb, de még mindig nagyon is létező sorra. Megrázkódik, mintha kirázta volna a hideg a tömeg gondolatától is, nemhogy a látványától, és visszafordul a lányhoz.
- Ne haragudj... köszönöm a helyet, egy angyal vagy. És igen, Juli néni hihetetlenül jól főz, de a csirkepaprikás valahogy sose volt a kedvencem, így maradt a mindenkori biztonságos opció, avagy a rántotthús metélőhagymás krumplipürével - magyarázza. Gyomra ismét hangosan mordul egyet végszóra. - Én is. Jó étvágyat! - Neki is lát azonnal falatnyi darabokra szeletelni a húst, mert illő vagy sem, úgy gyorsabban tudja elfogyasztani az egészet. A válaszadást sem akadályozza a dolog, ami csak ráadás.
- Leginkább a szokásos. Sok kis aranyos pöttöm meg nem annyira pöttöm. Ma az egyikük meg komoly fájdalmakra panaszkodott, így megcsúsztam az ebéddel, de mégsem hagyhattam ott, hogy majd jövök. Te melyik osztályon is vagy most?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Úgy nézel ki, mint aki még keres, de nem talált eleget. - Az anyja szokott ilyen mélyfilozofikus szarokat tolni, és Merlinre, de jó, hogy felszedett néhány ilyen frázist. Ki gondolta volna, hogy jól jöhet még?
- Oké, milyen valójában akkor? Bébicsősz vagy, adminisztrálsz, egyetemre jársz, a férjeddel és a macskákkal elütöd az időt... ezek nem mondanak el olyan sokat rólad, becsatlakoztál másokhoz, és kb ennyi. Nem, a munkád legalább annyit elárul, mi érdekelne, de azt nem, hogy mi villanyoz fel. - És csak megpróbál még többet kihúzni Médiből, és csak üti a vasat. Rém kellemetlen ember, másfelől manapság, ha nem nyomod untig-fáradtig a lemezt, nyugdíjas korodra talán eljutsz addig, hogy megismerd a másikat rendesen.
- Most majdnem mondtam valamit, amiért megint megcsapnál, de óvatosan ezekkel a kijelentésekkel. - Egyébként teljesen jól mondja, de most tényleg azt várják, hogy teregesse ki egyből, kikkel szokott játszani? No no.
- Eljössz nyáron fesztiválozni velem? Meg a tesómmal és a haverjaival, de őket szard le, rajtam van a hangsúly. - Mint mindig. Kivillan a fogsora attól az elbizakodott vigyortól, amit levág, mert szentül hiszi, hogy ha innentől elégszer nyüstöli Médit, rá tudja venni, akárcsak erre a kis kiruccanásra.
- Technikailag az apám csak jár az anyjukkal, de már úgy kezeljük egymást, mintha az öregek házasok lennének. Még az anyám és az új pasija is odacsapódtak egy adott ponton a brancshoz, látnád a családi ebédeket havonta egyszer, pfúhh. - Hangos, kajaszagú, pálinkás, nevetős, remek hangulatú összejöveteleik szoktak lenni. A kölykökre néha rászólnak a szülők, de nagyjából ennyi.
- De akkor én is találgatok: van egy eltitkolt bátyád. Vagy nővéred? Nem hiszem, hogy tényleg egyke vagy. - Nem minden szappanopera, ami annak látszik, Eddie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Stockholm, Häxholmen -

- Látom, a következtetés remekül megy - jegyzi meg csípősen, közben pedig végre becsukja a szekrényajtót és mindkét kezét a háta mögé téve nekidől. Így kisebbnek tűnik az esélye, hogy nekiesne a férfi mellkasának, hogy addig püfölje, amíg el nem száll a harag. Választ vár, helyette azonban egy kérdést kap, amire tulajdonképpen ő sem tudja a választ hirtelen. Gondolkodni pedig nem marad ideje, Balázs ugyanis hevesen megcsókolja. Az első pillanatban csak felhúzza magát ettől, mintha ugyan megoldás lenne mindenre ez az egész, de aztán mégsem kell sok idő, hogy megadja magát és pont olyan hévvel reagáljon. Végtére is ezt akarta, hogy maradjon, még ha nem is éppen így képzelte ezt az estét.

- Nem tudom - szólal meg végül, fejét a férfi mellkasán nyugtatva, mintha össze se vesztek volna egy órával korábban. Az az utolsó kérdés kattog a fejében, amire már nem hagyta válaszolni a másik, noha akkor is ugyanezt mondta volna jó eséllyel, hogy időt nyerjen némi töprengésre. - Azt biztosan nem, hogy féltékenykedj és elrohanj valami hülye indokkal. Ha nem akarnék veled lenni, nem mondtam volna, hogy csatlakozz... és nem akartam volna, hogy maradj... de te mit akarsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Igaza lehet, de ezt nem nyilvánítja ki felé a szöszi. Épp csak bólint hosszan Eddie okosságára. Ha ő mondja...
- Csak nem a megfigyelők közé tartoztál aurorkorodban? - felvonja szemöldökét. Könnyű ilyen következtetéseket levonni, Médi nem szeret magáról beszélni (már), de útitársa csak nem hagyja. - Szeretek utazni és kiszakadni az életből, amit kaptam. Nem így terveztem volna tizenötévesen a jövőmet, gondolom ez nyilvánvaló. Damien egyébként a legjobb barátom, tavaly nyáron bejártuk Európát - igyekszik azért tudatosítani Krisztiánnal a valóságot.
- Mindig mondasz valami olyat - jókedvűen forgatja nagy szemeit, kezdi megszokni a férfi viselkedését. Ha nem így lenne, mondjuk nem ülnének most itt és nem beszélgetnének máris tervekről a jövőre nézve.
- Lehet. Attól is függ, melyik fesztivál, a drogos tuctucot nem bírom - márpedig kinézi belőle, hogy ő meg ezerrel tolja a coronitát és társait feketeöves karatemozdulatokkal a feje fölött.
- Oh! Mennyivel jobb lehet az, mint nálunk a Hollóházi porcelán fölötti villogás... - Elég csak elképzelnie azt a furcsa családot, amire ő is mindig vágyott. Radetzkyéknél csak Médi volt a fura.
- Ha van, akkor jól el van titkolva - nevet fel. - Egyke vagyok, de van egy unokabátyám, aki szinte a testvérem - azért Bercit nem lehetne ebből kihagyni, hát az oltárhoz is ő kísérte februárban. - Azt mondtad, téged örökbefogadtak. Lehet, hogy te vagy az eltitkolt bátyám!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Akkor azt is tudnám, hol laksz. - Érezze csak Médi, hogy lehetne ez rosszabb. Nyilván nem érdeke tudni, hol turbékol a férjével, mert abban semmi izgalmas nincs számára.
- Hmmm... Milyen ember? - Szóval vannak közös programjaik és pontjaik. Legjobb barát, milyen romantikusan hangzik, de azt sose bökte ki a lány, hogy szeretik-e egymást. A barátságban nem számít annyira, kivel mit csinálsz a pálya szélén, de jobb belekérdezni, ki áll Médi mögött a házastársi szituációban.
- Bírni fogod, nem drogos, de nem is apácás. A húgom a Phantomsért van oda, meg én is, szóval főleg azért megyünk rá. Na? Érdekel? - Érdekelje, egy fesztivál remek alkalom tovább nyüstölnie Médit.
- Fú, de puccosra veszitek. A möbelixes 10ks tányérszett már nem is jó? - Viccel, félig, a másik fele pedig magában csendes szemforgatás. Aranyvér, Merlinre, még a vécéjük is drága porcelán vajon? - Havonta van ilyen ebédünk, legközelebb gyere. Ha hoznád ... izé... Lucient, na, őt, szóval hozhatod, Nárcisz a Shanesben dolgozik óvónőként. - A húga egy kiaknázatlan kincs. Sosem gondolta volna, hogy Nárci óvónői munkája még hasznos lehet a nők megnyerésében.
Mondjuk ezzel a nővel elég döcögős az élet, de legalább mindig leköti.
- Ha az eltitkolt bátyád vagyok, kitérnék a hitemből. Úgy nem fűzhetnélek. - Mert van az a határ, amit nem lép át, kifogásolható viselkedés ide vagy oda. Azt sem tudná elképzelni ma már, hogy Nárci és közte legyen bármi, pedig a Bagolykőben kerülgették egymást néha.
- De sajnos le kell lőnöm ezt a buborékot, ha van is testvérem vagy bármilyen, vér szerinti családom, sosem regisztráltam semmiféle DNS családfakutatós adatbázisba a mugliknál. - Ha az a bizonyos szekér egyből lelökte, ő biztos nem fog kapálózni, hogy megtalálja és számon kérje. Startból jó családban nőtt fel, csak a válás kicsit bezavart, de még azt is sétagaloppozva letudta végül.
- Ha végeztél, indulhatunk akár. Most már nem táncolhatsz ki, és a fenekednek annyi lesz, mire odaérünk. - Bolondok, teljesen és abszolút bolondok, de valószínűleg ezért beszélnek még egymással ahelyett, hogy Médi felnyomta volna a HRen végül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Morcos képpel ácsorgok, meg egy röntgenképpel a kezemben. Meg kellene néznem. Seprűbalesetben sérült férfi. A bordája eltört és meg kellene állípítanom, hogy műtétileg kell-e helyretenni, vagy elég egy bűbáj. Percek óta nézem a képet, de nem látom. Gréta kerül engem. Alig szól hozzám és azt is csak munka ügyben. Hát köszönjük. Mit szépítsem. Fáj. Mert kedvelem. Igen. Merlinnek hála, még mindig a gyakornokom és elvben olyan, mintha a húgom lenne. Nem az, és ezzel mostanában nem tudok mit kezdeni. Mindegy. Teljesen belemerültem ebbe az érzelmi maszlagba, ami kihatással van a munkámra. Sürgősen abba kell ezt hagynom, még mielőtt megölök egy beteget. Szóval figyeljük csak meg azt a bordát! Meglengetem és még erősebb fénnyel világítom át pálcám segítségével a röntgenképet, hogy kivehetővé váljon a törés vonala. Az a baj, hogy nagyon közel van a beteg szívéhez, aki most gerinc ágyban fekszik, hogy el ne mozduljon a mellkasa. Már éppen szemmel felmérem a szívburok érintettség kockázatát, amikor balról papírok terítenek be és hallom, hogy valaki csattan a padlón. Sokat taknyoltam el rezidens koromban. Megismerem hangról az ilyet. Odafordulok és látom, amit látnom kell. Hinnye bazmeg! Ez szép lehetett. Állapítom meg magamban és a szám vigyorba szalad. - Hujujuj Jácintkám, még a végén azt hiszik megkérsz! Na álljál csak fel gyorsan! - nyújtom segítő balomat az egyetlen olyan kollégám felé, akit képes vagyok néhány percnél tovább elviselni. Fiatal gyerekorvos, aki szereti is a kölyköket. Az igen! Minden elismerésem. Nekem épp elég néha Franco és Nero. Olyanok ők is sokszor, mint a rossz gyerekek. Mire hazamentem, hiába voltak a Cicaszitterem jó kezében, azért csak lekommandózták az egyik távirányítós kisautómat a szekrényről és összetörték. Még az a szerencse, hogy meg tudtam javítíani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- ÚÚ! És és..! - Nagyon benne vannak éppen az ötletelésben séta közben, mert mikor máskor jobb az esküvőről elmélkedni, mint egy hátborzongatásra szánt helyen.
- Ha ilyen halloween jellegű Tim Burton stílus lenne, akkor nem csak neked kell Jacknek lenni, de a ceremóniamester öltözéke idézhetné Boogie Mant. A te öltönyöd pedig burton-i fekete alapon fehér csíkos lenne. Még tovább nyújtana az alakodon. - Egyébként valószínűleg végül nem ez lesz a végső győztes, de jó játszani a gondolattal. Azt a családjának már így is nehéz volt elfogadnia, hogy nem hagyományos lakodalom és eskövő lesz, de az már végképp kiakasztana mindenkit, ha még'ijesztőre' is vennék a figurát. Az anyja csak egy dolgot mondott: mindegy a téma, nem vár tőle már semmit az ég világon, hiszen ismeri. Csak legyen a maga módján fényűző és lássák azért az emberek hogy a páros kreativitása mellet megcsillogtatják kicsit a vagyont is. Csak a miheztartás végett.
- Figyelj, én nagyon szeretem ezt az országot, de.. tele vagyunk totálisan lelakott, romos elhagyatott helyekkel, még artificialnek sem kell lennie.
Elnézegeti a roncsot, amelyet már félig-meddig benőtt a flóra és fauna, aztán elmutat egy szakasz felé, ahol töredetett betonút maradványai mellett sorakoznak romos, bódék egy évtizete eldőlt Cornettot hirdető jégkrémtáblákkal.
- Az a sor ott egész jól nézne ki az "Echoes of Desolation"-be, már most látom, hogy mindenki be fog mászkálni lootot keresve. - Mostanában teljesen rá van kattanva erre az új projektükbe, bár az örök szerelme akkor is a Sierra marad a maga varázslatos fantasy világával. De ez az új horrorjáték viszonylag új vállalás még a Morphe-nak is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Tehát kultúrmacska, értem.
Nyilvánvalóan szórakoztatja az előadás, amit a meghajló macska szolgáltat számára. Érdekes ilyen oldalát látni a fiúnak, mert látta már feszülten, látta még végtelenül komolynak, látta már komoran elszántnak. Ez a .. korának valamivel megfelelőbb attitűd új.
A felvetésre érdeklődve összeszűkülnek, mert az implikációk többféleképpen is érdekesek lehetnek. Akkor is, ha azért szúrja ki őket, mert ennyi embert ismer, akár csak látásról. (A kapcsolatos és összeköttetések talán fontosabbak a tényleges erényeknél is.) És akkor is, ha valamiféle trükkel tudna megállapításokat tenni.
- Akkor csak Ön után, művész úr. - Teátrálisan biccent a bejárat felé, ahol bár van némi sor, de rendkívül gyorsan halad a beléptetés. Belépőt néznek és nyilván, hogy eleget tesznek-e a vendégek a dresscode-nak. Azaz hogy hagyjanak idekint minden hétköznapit és megszokottat.

A benti atmoszféra a Moulin Rouge grandiózus belterét idézi, csak több színnel, még több pompával, és jelentősebb szabad térrel. Amellett, hogy nyilvánvalóan készültek elég pihenő és ülőhellyel, kanapékkal, keverőkkel, asztalokkal és székekkel, van nyílt terület is a lézengeni és táncolni vágyóknak. A bárpulton kívül pincérek grasszálnak az emberek közt, megpakolt tálcákkal egyensúlyozva. Minden túlcsordul a mágiától - a berendezés jó része vagy varázstárgy, vagy illúzió vagy megbűvölt dekorációs elem. Az emberek jelmezei is gyakran valami varázslattal vannak feltupírozva.
Beérkezve Yezebel mélyet lélegzik, magába szívva a látványt és ezt a vibráló mágiát. És utóbbit még csak nem is képletesen teszi, a körülöttük bizsergő mana mintha egy pillanatra felé mozdulna, ám ez még a közvetlen mellette álló Damien számára is csak futó képzet.
- Látom itt, Magyarországon is tudják, hogyan kell rendezvényeket hatásosan lebonyolítani. - Farkával kinyúl az egyik mellettük elhaladó pincér tálcája felé, és elvesz egy tetszőleges pezsgős poharat róla - illetve még egyet a kezével is. Utóbbit odanyújta Damiennek, a másikat pedig átpakolja a saját kezébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Dia
- Pécs | A „depressziópark” -

- És ne felejtsd el, nekem kell egy Frankenweenie is! De lehet, mégis inkább Edward Scissorhandsre kellene váltsunk? - Nagyon nagy dilemmában vannak, annyi minden közül lehet választani, mert ez csak egy hatalmas cosplay esemény lesz a részükről.
- Vagy... - Megmozgatja a szemöldökeit az alakuló, "csábos" (röhejes, de édes) vigyorával. - ... szeretnéd, ha Astarion venne el? Na? - A statisztikák szerint a nők megőrülnek érte, neki viszont a haja elég bongyor és az alakja tökéletesen szálkás-szikár ahhoz, hogy megugorjon egy remek Astarion-beöltözést.
- Attól még mindig le tud nyűgözni, tudod, nálunk más a divat: nyikorgó, nem túl hurrikán-rezisztens házak és átkozott kórházak. Ez a brutalista-féle építészeti stílus annyira más a miénkhez képest. - Ő azért megmaradna a penthouse-uk madártávlatában, amit jó ideje Diával együtt élvez, de időről időre jó kiszakadni a megszokott környezetből ebbe az elhagyatott, közép-európai közegbe, és felfedezni a saját két szemével, kezével az ország varázsát.
- Rakhatnánk bele side quest taskot vagy easter egget. Fogd be rá Nikitát, teszteljétek le. - Úgyis szeretnek kísérletezni és most a fejébe vette, hogy tűnjenek ki valami frissel, mással a versenytárs játékok közül. Nem árt megragadni a kicsit is ígéretesnek ígérkező ötleteket.
- Mondtam már, hogy lassan elő akarlak léptetni? Brigitte agya a mennyezetre fog robbanni, és alig várom, hogy lássam. - Hiába mocskosul tehetséges a beosztottja, egy akkora áskálódó szemét, hogy párját ritkítja. Solomon csendes élvezkedése, hogy egyáltalán nem próbálja diszkrétre fogni a Diával való kapcsolatát; nem játssza túl, de minimális tapintatot sem gyakorol főleg Brigitte közelében, amikor az irodában vannak és úgy jön ki a lépés, hogy Diával interaktál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Valóban nem tűnik még Amon elég nyugodtnak ahhoz, hogy egy esetleges nem tetsző visszavágás ne fajuljon tovább. Abból látszik, hogy dühe nagyon spontán és ösztönös, hogy a kevésbé effektív ökleit használja a pálca helyett. Eredetileg csak kérdőre akarta vonni (bár durva szavakkal, valóban) Damiant, de amikor a másik semmiféle megbánást nem mutatott, sőt... egyszerűen csak ledobta az ékszíjat és a keze magától mozdult.
- Legyen így. - És igen, ha tehette volna, akkor ezekre a hétvégékre Charon legalább húsz éves kora előtt nem jöhetett volna el. Objektíven nézve tudja ő is, hogy igazságtalan, egyik másik lány sem zavarná tizennyolc évesen itt, ha úgy adódna. Volt is rá példa. Csak hogy azok a másik lányok nem a húgai. Így viszont fenntartja a jogot a protektív viselkedésre. Még élénken él benne az emlék, mennyire kiborult Charon a nyáron, hogy sírt és mennyire kifordult magából a Cromwell-eset után. Heck, még ő is ismerte Viviant, annyit járt át hozzájuk. Volt elég baja a lánynak az előző évben, mindent meg akar tenni, hogy ebben az évben ne legyen mi miatt sírnia Charnak. A dolgok viszont nem mennek jól ezzel a hirtelen eljegyzéssel, hogy pont Damian, hogy ilyen szituációktól kell tartani.
- Ne kísérts, inkább menj vissza. - Morran rosszkedvűen, leeresztve a vállait, amely a további fizikai erőszakról való lemondást hivatott jelezni. Úgy sétálnak vissza az épületbe, hogy bár a népnek már rég szét kellett volna oszlani, kinek a medencéhez, kinek a szobába, megint másoknak a kertbe - ahogy mindig.. most valamiért különös és ééérthetetlen okból kifolyólag mindenkinek még halaszthatatlan dolga, matatni és beszélgetnivalója akadt az asztalnál. Naná, ki nem hagynám a végeredményt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Hetek teltek el a hétvége óta, de megvolt a maga baja, a maga programja, és egyébként is lefoglalta az új iskola és közeg megismerése. Szóval Damian létezése és jelenléte egész elhalványult az életében - mindössze az emlékeztette, hogy mégiscsak itt van Magyarországon. A lóversenyre való meghívást is inkább unalomból fogadta el, és mert egyébként.. nem utálja a lóversenyek hangulatát. Érdekes, izgalmas, kicsit közösségi, de nem annyira, hogy nagyon alja embereket sodródjanak arra. Mármint társadalmi tekintetben nem az alsó rétegből kerül ki a merítés. A sajátos hangulathoz hozzátartozik az izgalom, mindenki várja, hogy vajon az fog-e nyerni, akire megtették a tétjeiket, mindez igényes környezetben.
Tavaszi időhöz öltözött, ami azt jelenti, hogy már elmarad a télikabát, de még bőven elég réteget vesz magára, olyan cipővel és kesztyűvel párosítva, ami melegen tartja a fel-feltámadó még hűvösebb szélben. Úgy beszélték meg, hogy itt, a komplexum előtti parkban találkoznak, hogy magára az eseményre már együtt érkezzenek. Mivel nem ismerős a hely, ezért valamivel előbb érkezik, mert.. nos, egyszerűen nem érzi komfortosnak percre pontosan az érkezést olyan helyre, amit először fog látni. Amíg Flaviu befut, addig tértágított táskájából előhúzza aktuális olvasmányát "A varázstárgyak mágikus struktúrája" címmel. Alapvetően nem ez a kedvenc témája, de mostmár nagyon unja, hogy nem mindig érti az Orion és apja közötti beszélgetések egy részét, szóval nekidurálta magát. Legközelebb, ha a családi csevegés alkalmával előkerül, ezúttal ő is elő akar rukkolni valami hozzászólással.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Majd bemutatom és megtudod - fenyegetésnek is lehetne akár venni, Eddie nagy valószínűséggel úgysem akarja megismerni a férjet, Médi pedig nem azért jött, hogy róla meséljen.
A szöszi szeme abban a pillanatban felcsillan, ahogy az egyik kedvenc bandáját említik. A Lo Siento bagázzsal gyakran ment ide-oda, fesztiválra, koncertre és a srácok nem csak jó zenét és bulit csinálnak, de nagyon jófejek is.
- Megvettél, megyek - vágja rá gondolkodás nélkül. Ekkor még nem tudja, hogy az a bizonyos testvér olyasvalaki, akinél már meggondolja, megér-e annyit a Phantoms.
- Látod, ilyen ez a burzsuj népség - halkan felnevet, de valójában ezerszer szívesebben eszik akár papírtányérról is. - Ohhohóóó, máris be akarsz mutatni a családodnak? Ez még csak a...harmadik randink, korai, nem? - villant vigyort, ami aztán hamar le is fagy az arcáról. - Nárcisz ugye nem AZ a Nárcisz? - de, kurvára az, melyik másikról lenne szó? El is húzza a száját.
- Így sem fűzhetsz, férjnél vagyok - említi újra, most már szigorú pillantások helyett mosolyogva, szemforgatással. Valljuk be, igazán élvezi ezt, amit most csinálnak. - És ha nem a mugli világban kellett volna kutakodnod? Még csinálhatunk vértesztet. Ha Radetzky vagy, te is ehetsz a porcelánon. - Ha mégis kiderülne, hogy van egy eltitkolt, elpaterolt bátyja, nem repesne az örömtől. Arra pedig nem fogja buzdítani új barátját, hogy így lassan harminc év után kezdjen el kutakodni.
- Én nem fogok, de te sem dobhatsz le útközben - figyelmezteti a hoppanálásra visszagondolva. Még a végén megunja a csicsergését és egy könnyed mozdulattal megszabadul potyautasától. - Kimegyek a mosdóba - és már ott sincs, eltűnik az épületben, ahol előbb fizet, majd csak ezután intézi dolgait. Tíz perccel később pedig már úgy kapaszkodik Eddie-be, mintha hozzá lenne ragadva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Két hetet adott neki. Pontosabban: miután a konkrétumokat kihagyva nagy vonalakban elmesélte a hétvégén történteket, az apja ennyit javasolt, ő pedig betartotta a fentről érkező tanácsot. Hiába élt köztük egész életében, valójában semmit sem tud róla, hogy működnek és gondolkodnak a nők - de ha tudná, a Charonnal való kapcsolata akkor is eléggé összezavarná hozzá, hogy fogalma sincs, mit tegyen. Csak adj neki teret, aztán hívd meg valahová, ahová a barátaiddal mennél, így szólt a szülői intelem, és ha azt akarod, hogy megkedveljen, ne helyezz rá felesleges nyomást.
Akarja, hogy megkedveljék? Persze. Eddig azonban ezért a státuszért sosem kellett dolgoznia. Akiket a személyisége nem, azokat megnyerte a háttere, így gyerekkorától fogva elég népszerű volt hozzá, hogy ne zavarja egy-két tag antipátiája. Azonban ez a tag történetesen a felesége lesz - és ez nem várt komplikáció az életében.
Nem sokkal a megbeszélt tizenegy óra előtt hoppanál a park környéki, erre kijelölt és muglik számára szeméttárolónak álcázott mellékutcába. Ugyan nem koszos, de reflexből porolja le magát és csak aztán indul tovább. A téren rajta kívül többen lézengenek és igyekeznek az épület felé (ami a muglik számára a Korda Filmstúdió része, megmagyarázva az esetenként számukra értelmezhetetlen "jelmezeket", "kellékeket" és "animatronikus állatokat"), így is hamar felismeri a ligetben álldogáló, könyvét olvasó lányt. Az agyában egymástól függetlenül két gondolat születik meg: Az első, hogy Charon legalább tudja, hogy kell felöltöznie. A második, hogy ettől a ténytől nem érzi kevésbé feszültnek magát.
   -  Hey! Örülök, hogy itt vagy. - Annyira közel érve szólítja meg, hogy ne kelljen kiabálnia, de ne rémissze meg, ha Charon esetleg belemélyedt a könyvébe? Mégis ki olvas az utcán könyvet? - Mehetünk?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Egyébként sem valószínű, hogy megijedne, elvégre éppen várakozik, számít rá, hogy az a valaki előbb-utóbb meg fog érkezni. Felpillant az olvasmányból, és miután megállapítja, hogy valóban Flaviu érkezett meg, nem pedig valami kéretlen idegen szólongatja, összecsukja az olvasmányt és visszasüllyeszti a táskába.
Mit illik ilyenkor mondani? Hogy "én is"? De nem örül sem annak különösebben, hogy ő itt van, sem annak, hogy Damian itt van. Az érzései inkább semlegesek most, egyelőre, köszönhetően a tétlenségnek, amire ebben az új környezetben most még kárhoztatva van, mielőtt beilleszkedne. Ha egyáltalán be fog illeszkedni, mert még ez is egy jó kérdés.
- Kösz a meghívást. - Ez a leginkább még.. diplomatikus dolog, ami eszébe jut, és amit mondhat viszonzásul. Annyira kellemetlen az egész, nem érez semmi kémiát maguk között (és jobb is, mert nem áll szándékában lecserélni Sebet), persze el vannak jegyezve, de ő már kifejezte kelletlenségét a helyzetükkel kapcsolatban.
Felkel a helyéről, és elpillant az épület felé.
- Mehetünk. - Azzal igazából nem is bonyolít túl semmit, elindul célirányosan. Nem dob fel témát, mert nem érez kényszert arra, hogy mindenképpen beszélgessenek egymással. Persze, tudja, hogy illene, de.. meh.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Tényleg, ki az a megveszekedett, büdös idióta, aki nekivág egy ekkora útnak csak úgy? Ők. Meg a bankkártyájuk. Meg a kalandvágyuk. Hogy utána tegnap mosott szarok voltak, nos... ez benne volt a pakliban azok után, hogy "kirándultak" az ő szóhasználatukkal élve.
Médi valószínűleg a minőségi szállodákhoz szokott, Eddie pedig a rögtönző, ad hoc ember, akinek az airbnb érkezéskor már nyílt is a telefonján, foglalt és vitte őket, mint aki itthon érzi magát. Kijelentette, hogy nincs varázslás, csak ha muszáj, és full mugliban fogják tolni. Neki ez testhezálló, hiszen mugli szülők keze alatt nőtt fel többnyire, és mindkét világban benne van mai napig fél lábbal, de Médinél kérdés, mennyire akklimatizálódott a varázstalan léthez, vagy volt-e rá valaha alkalma.
A kilátás és a komfort szint teljesen rendben van, igaz, egyágyas stúdió, de ezzel csak érkezéskor engedte szembesülni szegény Médit. Elég hamar rögtönöznie kellett egy második matracot, hogy elkerülje a hisztit. Mindegy, a lényeg, hogy épp a feketéjével a kezében kávézik az erkélyen a helyi turista látványosságokat pörgetve, miközben Médi zuhanyzik, készül, mit érdekli őt, a lényeg, hogy emberformába rendeződik.
- Tengerpart, barrocal? Van természetvédelmi parkjuk is és innen majd el tudunk hoppanálni Madeirára is. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Tehát ő megáll a lánnyal szemben, az egyik kezét a zsebébe ejtve, megvárja, amíg az feláll a padról és még egyet lép is hátra, tiszteletben tartva a személyes terét. Az üdvözlés épp annyira semleges, mint amennyire arra számított, az azt követő beleegyezés pedig szintén tárgyilagos a lánytól. Bólintással nyugtázza és ő is elindul mellette az épület felé.
Percek telnek el. Nem sok - talán egy vagy kettő. A versenypálya felől ritmusos, tradicionális zene szűrődik ki, a téren néha beszélgetésfoszlányokat hord feléjük a fel-feltémadó szél, a lábuk előtt elbukdácsol egy eldobott, öreg újságpapír.
   -  Szóval... milyen az iskola?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Felőle nem lenne az sem gond, ha ilyen csendben végigülnék a versenyt, mert.. csak legyenek túl ezen vagy mi. És itt megint rosszul kalkulál, mert a hétvége után, amikor is a bátyja és Damian beszélgetéséből Damian belilult orral jött vissza. A fennmaradó időben mindenki a saját társaságában töltötte az időt - és végülis élvezetes volt. Külön. Szóval nem hitte, hogy lesz itt bármi kapcsolatfelvétel vagy keresnék egymást.
Kínosan nyilvánvaló, hogy mennyire erőltetett ez a kérdés, és mennyire nem vár választ rá a másik. Nem sértő végülis, mert miért kéne érdekeljék egymást? Ez az házasság amúgy is csak ideiglenes becsípődés a családjaiknál, el lesz ez hamar engedve. És akkor majd nem lesznek egymásnak többek, mint két idegen, akiknek volt pár kínos hete.
- Még nem láttam belőle sokat, átlagos. - Ha őszinte akarna lenni, és nyíltabb lenne, akkor kerek-perec kimondaná, hogy utálja az egészet. Hogy ezt egyszer már végigcsinálta, a házakkal, a vizsgákkal. De Damian senkije sem, hogy bármiféle vigaszt vagy egyetértést várjon tőle. Vagy hogy egyáltalán beszéljenek róla. Nem csattannak a válaszai, nem támad, egész egyszerűen nincs mit mondania. És ez sokkal rosszabb az ő számára is, mintha valami konkrét célkitűzése lenne ezzel a beszélgetéssel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ahhoz képest, hogy a nagypapánál mondhatni egy hajszálon függött, valóban szépen kiszélesedett mostanra. Ha egy valamit hajlandó vagyok a nagypapa javára írni, mint érdemet, akkor ezt mindenképp, főleg, hogy nem csak a családot tartotta életben, de minden egyes bővüléssel is csak a kapcsolati tőkénket növelte. Nagyban játszik az öreg. De képességek... igen, igen, hát nem is tudom. Talán nem lenne rossz. Vagy a tökéletes mosolyom esetleg számít? - kérdezi meg nevetve a végére, fehér fogsorát Benettre villantva. A kinézetére amúgy is rendkívül sokat ad, ezt Arabella igazolhatja leginkább, akivel gyakran jár mindenféle kozmetikai kezelésre például manikűrtől a fodrászon át a gyógyfürdőig. Mi tagadás, kifejezetten hiú, és ennek még tudatában is van. Bele is pillant az egyik kirakat üvegébe, futó pillantást vetve a saját tükörképére természetesen, aztán beletúr a hajába, hagyva szabadon omlani le két oldalt ujjai nyomán a válláig érő szőke tincseket. Az eredményről úgy véli, tökéletes, látatlanban is, de futólag még szemügyre veszi azért a következő kirakat előtt elhaladva, mielőtt visszafordulna a másikhoz.
- Valóban érdekes lehetőségek. Ezekről majdhogynem el is feledkeztem, mert gyakorlatilag mindig azok iránt a képességek és állapotok iránt érdeklődtem, amelyek esetében az egyénnek nincs választása. Vagy vannak, vagy nincsenek. Na de... ha már animágia, van elképzelésed, milyen állat lennél? Várj csak... van egy tippem, valami édes kutyafajta, talán egy border collie... - árad belőle a szó, nem is igazán hagyja szegény társát válaszolni hirtelen. Mi tagadás, szereti ő a saját hangját is hallani. Mégis befogja azért a száját végül, mert tulajdonképpen be kell látnia, hogy Benettével sincs semmi baja. Már korábban is megakadt rajta a tekintete, sőt, ha a tónál nem száll el attól a furcsa italtól, szó szerint, lehet, hogy azt is megpróbálta volna kideríteni, hogy vajon mennyire van igaza, amikor úgy véli, hogy Bennet nem vagy legalábbis nem csak a női nem csodálója.
- Írhatok egy listát, ha gondolod - ajánlja fel nagylelkűen. - Ez is, az is - válaszolja aztán fejét ingatva. Nem is emlékszik mindenre pontosan, bár abban biztos, hogy ahol kenguruból készül a steak, az talán nem éppen egy olcsó étterem. Azt azonban sosem tartja számon, hol mennyit fizetett, főként, ha esetleg még csak nem is ő fizetett, hanem valamelyik másik családtagnak jutott az érdem.
- Maradjunk Pécsnél egyelőre, aztán meg talán én is megmutathatom Szalamantont. Vagy jártál már ott? - veti fel cserajánlatként, aztán egyelőre ezt az Elefántot illetően teljesen a másikra bízza magát. Úgy tűnik, azért Benettnek is egészen kifinomult ízlése van, legalábbis ebből a helyből ítélve, így aggodalomra semmi oka. Mégiscsak más lenne a helyzet, ha valahol a város szélén kötöttek volna ki egy talponállóban, vagy minek hívják ezeket a helyeket. Fél füllel hallgatja a beszámolót, már az étlapot böngészve közben. Végül némi töprengést követően a lasagne-re esik a választása és egy bodzás limonádéra, és addig is, amíg azt elkészítik és kihozzák, most már teljes figyelmét Benettnek szenteli. - És hogy fedezted fel ezt a helyet? Igazán kellemes kis étterem. Tetszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

   -  Az jó.
Charon nem segít a válasszal, ő pedig nem tudja, mit tehetne hozzá. Utoljára akkor látta belülről a kastélyt, amikor három évesen az anyja bevitte és hagyta, hogy összekrétázza a házvezetői iroda padlóját, így a mondat teljesen üres és inkább "how are you doing"- érzetű, mint valódi kérdés.
Hagyja, hogy a csend visszatelepedjen közéjük. Akkor szólal meg leghamarabb, amikor az épületet övező, állatalakokkal díszített kovácsoltvas kerítés előtt megállni kényszerülnek egy pillanatra, ő pedig a pultnál megadja mindkettejük nevét. Futólag a zakója zsebébe nyúl és miután aláírta a regisztrációhoz tartozó papírt, egy galleont csúsztat a pultra, amit a túloldalon teljes természetességgel vesznek át. Ismeri a járást, ismeri az etikettet és nem hiszi, hogy Charonnak magyaráznia kell, hogy ez az első volt csak azoknak a borravalóként odanyújtott érméknek a sorában, amit ezekben a körökben mindenki, akivel interaktálnak, várni fog tőlük.
   -  Jártál már versenyen? - Kérdezi tőle, ahogy továbbindul az épület felé.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Legalább ennek a helynek van némi hangulata, így nézelődni van mit. Annyira nem, hogy meg is álljon vagy elidőzzön, de addig sem csak a semmibe bámul. Igen, úgy fogja felfogni ezt a kis kirándulást, hogy legalább volt alkalma megnézni egy másik ország újabb szegletét. A szokásos szavak nélküli, aranyban mért smúzolás után már mennek is tovább.
- Többször is, bár inkább griff- és agárversenyen.- Utóbbin kifejezetten sokat, a családjának kennele is van, és versenyeztetnek is saját kutyákat.
- Tekintve, hogy milyen otthonosan mozogsz itt, gondolom neked ez gyakori program. - Első alkalom, hogy valamiféle nyitányt ő is visszadob, de inkább csak a kínosságot elkerülendő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Igenre van nemre számít. Ami nem teszi kifejezetten csalódottá, de eldöntötte, hogy ha tényleg ennyit kap viszonzásul, akkor leülteti majd a lányt a lelátón, ő elnézést kér, kimegy a mosdóba és a magának tett ígéretével ellentétben beszedi azt, amit csak a miheztartás végett elhozott.
Azonban most először már majdnem használható mondatot kap válaszul. Az ő arca így most először válik már majdnem derűssé, ahogy oldalra néz a lányra.
   -  Ha van verseny, hétvégente általában kimegyek pár órára. Itt speciel csak kétszer vagy háromszor voltam csak.
Az épület ajtajában, ugyan annak tágassága ezt nem indokolná, mégis megtorpan, hogy előreengedje a lányt. Reflex. A küszöböt átlépve tágas csarnokba érkeznek, a közepén fekete márványból faragott hoppigriff-szoborral. Nem messze tőlük balra arannyal rácsozott ablakok hosszú sora kezdődik, mögöttük a fogadásokat bonyolító varázslókkal, míg a terem túlvégébenn jelenleg szélesre tárt, üvegezett ajtók vezetnek tovább a versenypályára, ahonnan a lelátók lépcsői is kezdődnek.
   -  Ha a griffek érdekelnek - folytatja -, két hét múlva az enyémek is versenyeznek Skóciában. Elkísérhetsz, ha van kedved.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Kozák
- a folyosón -

Észre sem vette, hogy nem egyedül van a folyosónak ezen a szakaszán, és nem csak szemtanúja akad annak, ahogy eltaknyol, de még mondhatni áldozatul is esik mindennek a másik is, hiszen beterítik a papírok. Jó, hogy nem bájitalokból pakolt fel éppen, a találkozás a fiolákkal ugyanis jóval kellemetlenebb élmény lett volna. Akaratlanul is kiszakad belőle egy fájdalommal vegyes nevetés a kommentár hallatán, a végén újabb szisszenésbe fulladva, ahogy megpróbál feltápászkodni.
- Álmodik a nyomor, mi? Haha... de komolyra fordítva mekkora szerencsém van, hogy épp te vagy itt. Uhhh... marhára fáj. Nem néznéd meg, hogy elég lesz-e rá egy kis borogatás, hogy inkább a Pótcsont rapidot kérjem máris a főnővértől? - kérdezi máris, miután sikerül végre felkelnie. Közben eszébe jut a pálcája is, ezért gyorsan végig is tapogatja a talárját heves, kapkodó mozdulatokkal, majd megkönnyebbülten szusszan fel, amikor a helyén találja épen, egyben. Most már használatba is veszi, a falnak támaszkodva közben, mert nehezére esik a lábára helyezni a teljes testsúlyát. Tényleg szépen beverhette, hogy még mindig hasogat a fájdalomtól. Egy bűbájjal előbb összeinti a szétszóródott kartonokat, majd útnak is indítja őket, hogy a közeli vizsgalóban az asztalon landoljanak. Majd később visszatesz mindent a helyére a szekrénybe, az azonban várhat. Pontosabban várnia kell.
- Esetleg egy mankót is kérhetek? Hívnék, de amiről én tudok, az gyerekméret, nem a száznyolcvanöt centimre találták ki - állapítja meg, most már a saját megállapításán vigyorodva el, amíg újfent rosszat nem mozdul, arca pedig ennek következtében ismét fájdalmas grimaszba torzul. Ezt szépen összehozta mára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Szemmel látható a változás, ahogy Damian érdeklődő szurikátaként kezdi nyújtogatni a nyakát. Képletesen. Elismerő tekintettel néz végig a beltéren, különösen a szobot ragadja meg a figyelmét. Tetszenek neki ezek a grandiózus elemek, az anyagválasztás, a látványos prezentáció.
- Igen, emlékszem, hogy említették Franciaországban. - Akkor ugyan csak lovagoltak, de sajnálja, hogy nem ültek fel a griffekre is - igaz, azt elismeri, hogy azért az extrémebb program lett volna.
- Ami azt illeti, tényleg érdekelnek. - Igyekszik minél kifejezetéstelenebbnek hatni, mert szerinte a túlzott lelkesedés gyerekesnek hat. Ő pedig nem akar gyerekes lenni. Ha a szülei szerint ahhoz elég idős, hogy eljegyezzék, akkor illik ehhez mérten viselkednie.
- Mennyire komolyan versenyezteted őket? Vagy csak a részvétel kedvéért tartod? - Sokan nem veszik igazán komolyan, persze azért eléggé ahhoz, hogy a versenyekre kvalifikált példányokat tartsanak, de egy többszörös győztes griff mögött rengeteg munka és idő áll.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

   -  Na, ha érdekelnek, akkor ott a helyed. A kirkwall-i futam messze a legnagyobb, de az egyik kedvencem. Erre különben - teszi hozzá és a kezével mutatja az irányt a rácsos ablakok mentén. A fülkék előtt öt-hat embernyi sorok várakoznak, ők azonban a plebs: a boxok, amik őt érdeklik leghátul, vörös kötélkorláttal elválasztva várakoznak azokra, akik előzetesen regisztráltak és nagyobb tétben fogadnak. Eredetileg nem tervezett igazán nagyot nyerni (és veszíteni) ma, sőt, abban sem volt biztos, hogy fogadni fog. Azonban Charon társasága még mindig érezhetően feszültté teszi, ő pedig csak egyetlen módját ismeri a stresszlevezetésnek.
Ponrosabban, két módját. De a franciaországi hétvége óta jobbnak érzi a másodikhoz nem nyúlni addig, amíg nem feltétlen muszáj.
   -  Inkább papíron az enyémek, de nem én edzem őket, ha erre gondolsz. Úgy öt éve ki akart belezni az egyik, azóta szeretek egy egészséges... három vagy négy országnyi távolságot köztünk. Pont mint minden sikeres házasságban.