A tanulószobába lépve hirtelen tompa csend vesz körbe, mintha egy láthatatlan buborékba léptél volna bele, amely kizárja a felesleges zajt. Az első néhány pillanat után azonban a füledet szorító némaság kellemessé válik, hiszen a leghatékonyabban így lehet jegyzetelni és memorizálni a tananyagot.
A halványkékre festett falak mentén végig szellős könyvespolcok vannak rögzítve szemmagasságban. Találsz itt minden jót. Balra az egyik polcon egy termetes pennatartóban különböző méretű pennák a feledékenyeknek, kicsivel arrébb pergamentekercsek a kapkodóknak, valamint fekete, kék és piros tinta azoknak, akik 'épp most fogytak ki' minden tintaféléből. A tágas ablak párkánya elég széles ahhoz, hogy pihenésképpen el lehessen ücsörögni két komolyabb feladat között. Az ablak előtt kényelmes zöld fotelok és barna babzsákok vannak, nem sokkal arrébb - kicsit közelebb az ajtó melletti könyvespolcokhoz -, pedig kényelmes székek egy szép, de puritán díszítésű asztal körül mindazoknak, akik nem szeretnek összekucorodva írni.
A hely szelleme nagyon hívogató. Nincs olyan nagy nyüzsgés, mint a könyvtár egyes részlegeiben, sem a klubhelyiségekben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=603831#post603831][b]Révész Kornél - 2016.06.22. 15:24[/b][/url]

Noémi és Hedda

Az mondjuk elég furcsa, és az életében igencsak ritkán előforduló jelenet, hogy egy lazának és kúlnak tűnő mozdulat sikerül. Most éppenséggel az, hogy leintse a környező felháborodott embereket anélkül, hogy azok közül valaki felkelne és a gallérjánál fogva kipenderítse. Nem, helyette mindenki visszafordul mormogva, mintha nem is tudom, mintha ennek a kölyöknek lenne bármilyen tekintélye.
Mwaahaha.
El is akad egy pillanatra tudomásul venni a váratlan sikert, aztán mint aki pont így tervezte, úgy fordul vissza a lányokhoz. Mert igen, ő már csak ekkora májer, hogy le tud pisszegni néhány elhivatott diákot a tanulóban, akik amúgy is inkább szívesebben figyelnének a könyveik tartalmára.
- Aha, biztos, ja - hümmögi Noémi kioktatására csak félig odafigyelve, és csak kevés választja el tőle, hogy vállat ne vonjon. Azt sem azért mellőzi, mert akkora lenne az önuralma, mindössze most nem akaródzik annyira a mozdulat. Butus, jó ég, ki használja még ezt a szót? Körbenéz, és tudomásul kell vennie, hogy még mindig általános irritáltság van körülöttük, de ezt inkább próbálják fokozott koncentrációval elnyomni, belemerülve az olvasmányukba. Tehát azt teszik, amit tulajdonképpen neki is tennie kéne.
- Kornél. - Ehelyett bemutatkozik egy amerikai vígjátékból szalajtott szurkolólánynak. Meg egy másiknak, aki szintén úgy néz ki (Heddának elég sportos alkata van), csak ő a piramis alján tartja a madárcsontúbb lánytagokat. Sokkal jobb.
- Ide száműztek. Azt mondták, hogy vagy beülök x órára a tanulóba tanulni, vagy ellopják a telefonom egy óvatlan pillanatban és lenullázzák a candy crush pályáimat.
Komoly fenyegetés, mert bár Kornéltól meglepően nehéz lopni, de az ő figyelme sem lehet 0-24-ben maximumon. A lankadatlan éberség esetében egy kifejezetten elérhetetlen cél. Meg lusta is arra, hogy mindig ezen stresszeljen.
- Szóval elhesszelek itt, amíg boldogok nem lesznek. - Ásít.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=605183#post605183][b]Vittman Noémi - 2016.06.27. 13:17[/b][/url]

Ajh tökre király, mert Heddának a kommentjével így totálisan egyetértettem, és tisztára éreztem a köztünk kialakuló kapcsolatot, egyszerűen nagggyon menő, hogy mennyire megértjük egymást!
- Ugye? Szerintem is tökre, nagyon szupcsin megfogalmaztad! - néztem a lányra így nagyon elismerően meg minden, hadd érezze hogy tisztára megfogalmazta amit gondoltam. Mert hát tökre gyökér volt aki megzavart, tényleg. Meg tényleg marhára meg is zavart. Úgy tűnik tényleg nincsen nap anélkül, hogy ne kelljen valami rémséggel szembenéznem ebben a kastélyban, szörnyű. Pedig az undorító anyagú egyenruhát már nem is számolom, mert totál kegyes vagyok ugyibár.
A fiú is tisztára egyetértett meg minden, bár csöpimöpit lestrapáltnak tűnt a kis butus, nem is értem miért. Hol van belőle az energia? Biztos gázosak a csakrái, vagy valami. Már nyitottam volna a számat, hogy adjak neki egy-két tanácsot, hátha akkor az energetikája majd kircsibb lesz, de közben válaszolt a korábbi kérdésemre és megmondta a nevét is. Kornél. Kornél? Jézi, hát milyen név ez? Egyáltalán nem szexi. Meg nem is laza, ami tök furi amúgy, mert a srác így tisztára annak tűnik... Azt a sok butus könyvmolyt is milyen ügyin elhallgattatta. Ültem és egyszerűen nem értettem. Akkor mégis hogy lehet Kornél? Itt biztike valami véletlen van. Ha nem, akkor nagyon sajnálom szegényt, mert akkor a szülei nagyon elrontották... Egy ilyen fiút Kornélnak nevezni, Jehovám...
Szinte meg sem hallanám Kornél béna indokát, de aztán megemlítette, hogy ő is így tökre odavan a mobiljáért, és újra tisztára lelkes lettem, még egy mosolykát is megengedtem magamnak, miközben végignéztem rajta. Furi srác.
- Én természetesen a fényviszonyok miatt jöttem. Itt tökélyül lehet látni a különbségeket az árnyalatok között - csillant fel a szemem, ahogy buksimmal így a szájfényeim felé böktem. Ezek után még az is tiszta ügyin eszembe jutott, hogy így tökre rendi legyek és visszakérdezzek.
- És te mit csinálsz itt, csajszi? - érdeklődtem a legédibb hangsúlyommal, miközben az ujjaim között kecssesen megforgattam az egyik szájfényt. Jézi, hogy én ezt mennyit gyakoroltam, de már tiszta ügyin megy!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=633606#post633606][b]Adrian Ivanorovics Black - 2016.11.03. 19:43[/b][/url]

Amikor esik az eső, te pedig átestél egy hajnali edzésen, na akkor nincs kedved beadandót csinálni. És erre vannak az olyan barátok, mint Árpi. Mert bizony, Hajnalka unokatestvére a legjobb barátom, hát ki gondolta volna, hogy ilyen szoros kapcsolatokat fogok kötni a Köröndiékkel. Ilyen vagy olyan okokból.
Fogalmam nincs mikor süllyedtem le idáig.
A melegítőmben hoppanállok fel, mert nincs az a Merlin szakálla, hogy én kitegyem a finnyás orrom a sárba, szóval ja. Ahogy megjelenek az épület kapujának szárazabbik oldalán, el is kezdem keresni az én drága lelki társam. Némi kérdezősködés után meg is kapom a drótot, mire full lelkesen kocogok fel a teremig - mert engem csak így hajt a tudásvágy. Nyilván. -, majd nyitok be rajta. És tádá, ahogy meglátom, el is terül az arcomon a legbarátságosabb vigyorom, ami még egyáltalán nem feltűnő. Nem buta a gyerek, vigyázni kell vele. Veszélyes.
- Szia Árpi - a neve még mindig túl magyar az én nyelvemnek, de azért próbálkozom, és ez értékelendő nálam. Le is ülök mellé, a  fejem oldalra biccentem, hogy jobban lássam az arcát. Meg észlelje az érdeklődésem, mert én ebben a pillanatban nagyon érdekel, hogy mi van vele.
Amennyiben olvas valamit - mert mindig olvas valamit, nincs olyan, hogy ne legyen nála egy enciklopédia akármiről
- Hogy vagy? - akkor szépen megvárom, hogy befejezze a bekezdést, vagy az oldalt, és rám szentelje a figyelmét. Mert én ilyen kedves vagyok. És nagyon kell nekem az a beadandó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=640925#post640925][b]Dr. Köröndi Árpád - 2016.11.20. 17:32[/b][/url]

Unalmas, szürke hétköznap volt, olyan, amikor még az Árpi-félék sem magolnak semmit, hanem csak heverésznek egész nap a kanapén. Árpi ugyan nem süllyedt ide - hároméves kora óta nem telt el nap tanulás nélkül -, de a könyvtár helyett a tanulószobában üldögélt, vaskos lexikon helyett pedig egy újságot lapozgatott.
Az eső halkan kopogott az ablakon. Árpi lassan kortyolt egyet a kávéból, majd merengve kibámult az ablaküvegen, le a víztől csillogó tájra. Sokáig nem izgatta a látvány, pillantása hamar visszavándorolt az újságra.
Előtte az asztalon a Főzettani értekezések múlt havi száma hevert – ezt már mintegy szórakozásként forgatta (bár a környezetének, ami azt illeti, igencsak más fogalomképe volt a szórakozásról). Fáradt volt, de minden dolgozatát sikerült befejeznie (ez mondjuk nem volt meglepő, hiszen mégiscsak Dr. Köröndi Árpádról beszélünk, aki id. dr. prof. habil. Köröndi Árpád PhD elméleti részecskefizikus, egyetemi kutatótanár és Dr. prof. habil. Köröndi Árpádné DSc. kitüntetett szívsebész, egyetemi kutatótanár (mindketten a természettudományok, ill. az orvostudomány arany fokozatú kandidátusai, az MTA rendes tagjai) gyermeke. Laposakat pislogott, legszívesebben aludt volna egyet. A gondolkodás lefárasztja az agysejteket, így Árpi viszonylag sokat aludt (hogy aztán újult erővel térjen vissza a kockasága).
Azt, hogy Adrian mellette állt, csak akkor vette észre, amikor már megszólította. Elmotyogott egy sziát.
- Voltam jobban – ásított egyet a hogylétét firtató kérdésre, majd becsukta az előtte fekvő újságot (ritkán tett ilyet). – Hát veled mi újság? – kérdezte tompán, majd ivott még egy kortyot. Kellett a koffeinforrás, Árpi úgyis ritkán jutott metilxantinhoz. Ha mégis, agyi teljesítményét nem nagyon fokozta (igaz, ezt nehéz is lett volna tovább fokozni), de az ízét szerette.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=642501#post642501][b]Adrian Ivanorovics Black - 2016.11.26. 18:45[/b][/url]

Árpi a legokosabb ember az ismerőseim közül, még magam is beleértve. Ezen igazából nem sok szégyellni való van, tekintve, hogy Árpinál okosabb embert nehéz lenne a bolygón, ha Stephen Hawking-ot nem vesszük figyelembe. Bár én azért szívesen megnézném őket egymás mellett. A válaszára felvonom szemöldökeim, de nem igazán kötök bele. Minden bizonnyal nehéz munka lehet mozgásban tartani annyi haszonképes neuront. A kérdésre megvonogatom vállaim, lepakolom magam mellé, felhúzom a pulóverem ujját a könyökömig.
- Hát velem sem sok. Nemsokára lesz meccsem, arra készülök - jó, hát igazából ez nem annyira nagy újdonság, de több mint a semmi. Én meg amúgy szeretem a meccseim, meg az azokra való hajtást. Egy ideig kopogok ujjaimmal az asztalon, gondolkodom, halogassam-e még a témát, vagy inkább térjek rá egyből. Végül inkább belecsapok a közelébe, gondolván, Árpinak van magától is annyi esze, hogy előbb-utóbb rájöjjön, akarok tőle valamit. A legtöbb emberrel azért állok szóba, mert akarok tőle valamit.
- Figyelj csak, van ez a feladat diplomáciából - és itt komolyan, a legszebb nézésemmel nézek rá. A lehető legszebbel. És legjobbal. Amit csak el lehet képzelni, hogy kitelik tőlem. - Arra gondoltam, hogy esetleg segíthetnél... ha megkérlek - annyira megerőltetem magam, hogy ezt így magyarul teszem hozzá. Én mondom, hogy megteszek mindent.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=658295#post658295][b]Varga Nóra - 2017.02.02. 20:26[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=658854#post658854][b]Kaisch Ráhel - 2017.02.08. 17:47[/b][/url]

Az utolsó... talán. Az biztos, hogy ennyire még nem fájt egy edzés, a csuklóm, mintha cserben hagyott volna, minden egyes ütés marhára fájt, és szégyen, nem szégyen, ott kellett hagynom az edzést. Tudom, az sem tett túl jót, hogy annak ellenére, mekkora profik voltunk, a Colton gyerek elkapta a cikeszt, így meg lettünk fosztva a kupától. Pedig akartam, fú de nagyon, de nem baj... idény jövőre is lesz, addigra meg csak sikerül annyira összeszednem magam, hogy ne kezdőnek legyek titulálva.
Gyors zuhany után, szedem össze a cuccom, hogy a tanulószoba felé vegyem az irányt, mert ennek tetejében a vizsgák is a nyakamon vannak, bár hogy őszinte legyek, én nem feszkózok rá erre annyira. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy Zója megnyugtatott afelől, hogy még egyetlen első éves se halt bele az időszakba, amit én őszintén csodálok.
Talán kissé meglep, hogy van ott bent még valaki, mikor én jövök, az általában egy kietlen táj, no de mindegy.
- Feszkózol? A vizsgaidőszak miatt? - pakolok le hát mellé, mert tök feleslegesnek érzem a távolságot tartani, mikor a vége úgyis az lesz, hogy valamilyen úton-módon szóba elegyedünk.
- Állítólag a tanárok ilyenkor engedékenyebbek ám, vagy... nem olyan szigorúak, mint nap közben, meg elvileg a vizsgák se olyan marha nehezek - igen, próbálom én megnyugtatni, még rá is mosolygok, miközben megvonom a vállaim.
- Szóval felesleges parázni, sőt nem is érdemes, még a végén vérszemet kapnak, ha meglátják, hogy félsz - vigyorodok el, mert a tanerők többségéből - köztük a HV-mből is -, ezt simán kinézem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=658856#post658856][b]Varga Nóra - 2017.02.08. 18:06[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=660950#post660950][b]Kaisch Ráhel - 2017.02.19. 19:27[/b][/url]

- Csak ne próbálj meg puskázni. Az lehetetlen, és egyből ki is vágnak, viszont a kreativitást meg nagyon díjazzák. Nekem is egy felsőbb éves mesélte ezt, akinek nagyon adok a szavára - gyorsan tisztázom is, hogy honnan tudok ennyi mindent. Engem Mina meg Franci rendesen felkészítettek, Zója meg abban segített, hogy ússzam meg a vizsgapánikot, így tényleg sztoikus nyugalommal vágok neki az időszaknak. Persze, az sem elhanyagolható, hogy biztos vagyok a tudásomban, meg hogy rendesen tanultam egész évben. Csak azok parázhatnak, akik ellinkelték.
- Én is elsős vagyok. Csak engem kiképeztek a nagyobbak, úgy hogy sokkal szerencsésebb is. Ha meg nagyon izgulsz, keresd fel Zóját, a pszichológust. Hatalmas arc a nő, és nagyon érti a dolgát, ilyenkor meg főleg szívesen segít, engem is ő látott el tanácsokkal, ezért sem feszkózom túl - kényelmesen dőlök hátra a széken, kinyújtva a lábaim, elégedett vigyorral nézek a lányra.
- Egyébként Ráhel vagyok, navinés prefi... ja, így elsőben, ami totál gáz, mert nem tudok megbüntetni senkit, aki idősebb nálam - igen, most már csak nevetek ezen, jövőre már másképp lesz... vagyis nagyon remélem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=660973#post660973][b]Varga Nóra - 2017.02.19. 20:18[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=661705#post661705][b]Samantha Carpetner - 2017.02.23. 19:17[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=661712#post661712][b]Révay Franciska Veszna - 2017.02.23. 19:40[/b][/url]

Sam

Az új fogadalmam szerint csak akkor találkozhatok Ash-sel, ha végeztem a tanulással. Nem előtte, nem alatta, csak és kizárólag utána. Egyrészt, mert maximalista és rengeteget tanul, másrészt meg, mert ha ott van, akkor nem tudok rendesen koncentrálni, és ha én nem tudok koncentrálni, akkor zavarni kezdem őt, és bár nem mondja, tudom, hogy zavarja. Így annak érdekében, hogy minden vizsgája kiváló legyen, engedem, hogy most az első számú szerelmével, a tankönyvkészletével randizzon. Nekem még nincs kiírva minden vizsgaidőpontom, így még csak tanulgatok,  próbálok rákészülni arra, hogy beüljek megírni a vizsgákat. Állítólag a hoppanálás kegyetlen. Szomorú gondolat, mert szeretném, ha jól menne, utálok ugyanis hopp - porral utazni, folyton piszkos leszek és hányingerem lesz tőle. Az LLG jegyzeteimmel érkezek meg a tanulószobába, ahol meglepő módon nincs más, csak egy lány. Pedig azt hittem, ilyenkor tömve lesz.
- Szia, Révay Franciska vagyok, Franci. Örülök, hogy megismertelek, Sam.
Köszönök neki én is vidáman, majd lepakolva a cuccaimat a könyvespolchoz lépek, hogy keressek pár használható könyvet a témában. Mondták, hogy van itt bent egy sárga borítójú könyv, amiben hasznos jegyzetek is találhatóak, olyanok, amiket évek során diákok jegyeztek fel és tökéletesítettek, azért, hogy segítsék egymást.
- Áh, megvagy!
Mosolyodom el szélesen, és levéve a polcról őt és még két társát, sétálok vissza az asztalhoz, ahol a többi cuccomat hagytam. Nem sok kedvem van hozzá, de hát azért teszem, hogy ne bukjak, mert még a végén Mr. Everett gáznak gondol és szakít velem.
- Mit tanulsz?
Érdeklődöm, mert pont ennyi kedvem van tanulni. Szívesebben ismerkedek, hiszen tényleg ráérek még, sok nap van vissza addig, hogy azt mondják, elfogyott minden lehetőségem a vizsgázásra. Remélem őt sem zavarja, hogy inkább hozzá beszélek, mint, hogy tanulnék.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=661730#post661730][b]Samantha Carpetner - 2017.02.23. 20:11[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=661760#post661760][b]Révay Franciska Veszna - 2017.02.23. 21:20[/b][/url]

- Az átváltoztatástan nekem se ment könnyen. Eddig magántanuló voltam, mert sokat költöztünk, nyáron mindig a legjobb barátom segített nekem.
Ash minden nyáron igyekezett lehozni a lemaradásomat és rám pakolni annyi tudást, ami alkalmassá tett a következő évfolyam elvégzésére, persze nyáron ment a dolog, jó tanárom volt, na meg persze türelmes is, és szerintem élvezte, hogy kiskorúként varázsolhat a szünetekben.
- Legendás Lények Gondozása. Tele van jegyzetekkel, amiket diákok írtak. Vizsgatapasztalatokkal, gyakran visszatérő kérdésekkel. Nagyon hasznos, állítólag ha ezt elolvassa az ember, sokkal nagyobb eséllyel megy át jó jegyekkel. A párom, ő egy nagyon okos fiú, nagyon sokat tanul és nem szeretném, ha butának tartana. Mármint nem fog, mert kiskorunk óta ismerjük egymást, csak nem szeretném, ha leégetném. Érted?
Nem szeretem csak úgy terhelni az embereket a problémáimmal, nem is szoktam, de most még olyan vékony jégen lépegetünk, hogy félek, nehogy valami apróság miatt beszakadjon. Elég sok minden van, ami necces körülöttünk, és hát ez most eléggé ki is visz az észből. Közben meg itt van a vizsgaidőszak is. Rossz az időzítés, ha viszont még mindig csak topognánk, lehet, hogy a visszatartott érzéseim miatt felrobbannék.
- Óóó, még nem? Pedig hasznos. A polcokon van nagyon sok könyv, amiben hasznos infók vannak hagyva, hogy milyen a tanár, vagy mi az, amit mindenképpen tudj a vizsgán. Érdemes egyszer időt szánni rá, és átnézni a polcokat, mert nagyon sok minden van itt, ami megkönnyíti a dolgod.
Kinyitom random a könyvet, és szélesen elmosolyodok.
- Látod? Ez itt általános ismertető a puffskeinekről, de itt nagyon sok mindenki hozzáírt olyanokat, amik nincsenek benne a tankönyvbe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=663234#post663234][b]Samantha Carpetner - 2017.02.27. 17:49[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=667104#post667104][b]Révay Franciska Veszna - 2017.03.13. 23:15[/b][/url]

- Én furcsa, de azt tapasztalom, hogy valahogy sokkal jobban haladtam magántanulóként. Azt hiszem itt sok minden elvonja a figyelmemet. Persze nagyon örülök, hogy a kortársaim között lehetek, de valahogy nem minden olyan, mint, ahogy azt elképzeltem. Apukám színész, és ezért elég sokat költöztünk, mindig másfele vitt minket az élet.
Én vagyok szerintem az egyik rekorder azok között, akik több iskolában járták az alapképzést. Én magam több helyen voltam tanuló, mint ahogy évig az alapképzés tartott. Viszont megérte, mert nagyon sok tájat láttam és nagyon sok kultúrát tapasztaltam, emellett nagyon sok tanárral találkoztam, így már tudom, hogy miként kezeljem a zűrösebb helyzeteket is. Szóval öröm az ürömben, ahogy mondani szokták.
- Nem, vagyis gondolom, hogy nem. Csak ő a legjobb barátom is, tudod? Már egészen kicsi korunk óta. Mindig csodáltam őt. A kitartását és a szorgalmát. Most is, hogy mennyire oda koncentrál a kiváló vizsgáira. Én meg elég linknek érzem magam mellette, mert tanulok, de nem ilyen beleéléssel.
Ash szerintem akkor sem tagadna le, ha épp csak bukdácsolnék. A mi kapcsolatunk különleges, tudom, hogy az, mert amíg nem mondtam ki, addig olyan volt a pocimban meg a torkomban az érzés, mintha valaki folyton ütne és fojtogatna, most meg, mióta már tudja, hogy nem csak a barátomnak tartom, olyan vagyok, mint akit tényleg a föld felett két méterrel tartanak a pillangók.
- Amúgy nyugodj meg, én is béna vagyok a szerelemhez. Ez az első kapcsolatom, pedig lassan húsz leszek, szóval fogalmam sincs, hogy jól csinálok -e bármit is.
Pedig jó lenne tudni nagyon, mert nagyon szeretem ezt a fiút, és mindent meg akarok tenni, hogy boldog legyen mellettem.
- Igen. Pár könyvbe már írtam én is. Alapvetően utálom, ha a könyvek össze vannak firkálva, de itt minden betű a jó ügyet szolgálja. Szerintem sokkal érdemesebb innen tanulni, mert ezekbe a könyvekbe olyanok is benne vannak, amiket nem adnak le órán, de ha a vizsgádba beleírod, sokkal okosabbnak tűnsz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=684218#post684218][b]Marieanne Isabelle Beauvoir - 2017.06.06. 07:47[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=684348#post684348][b]Juhász Ramóna Zita - 2017.06.06. 19:50[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=690916#post690916][b]Kováts Marcell - 2017.07.16. 17:08[/b][/url]

Bojarski professzor

Vannak tantárgyak, amik nem mennek könnyedén, sőt... egyenesen kínszenvedés a tanulás olykor. Marciról tudniillik, hogy ő gyűlöl segítséget kérni diáktól, s tanártól egyaránt, inkább a maga módján tanulja meg. Vagy valami olyasmi. Azonban a vielkedéselemzéssel roppantul meggyűlik a baja, mi sem bizonyítja, hogy tavaly pont ebből a tárgyból bukott meg. Bármennyire is igyekszik, vet be mindenféle módszert, egyszerűen nem megy a fejébe, mintha ez a tantárgy direkt szórakozna vele. Házijai általában pontatlanok, dolgozatai állandóan troll minősítést kapnak, s ezek egyre jobban elveszik a vöröske kedvét. Akárcsak régebben a muglisuliban a matek. Legszívesebben elégetnék a tankönyvet, szétcincálná a jegyzeteit, dobná ki az ablakon a pennáját... Azonban a minap végül megint sikerült felszívnia magát, s úgy határozott, hogy ő bizony megoldja a problémát. Így vagy úgy. Félfüllel hallotta, hogy Bojarski professzor mindenhez konyít valamennyit. Különben is szimpatizált a tanár úrral, nem mintha hosszasan beszélgettek volna a valaha. Pusztán köszönnek egymásnak a folyosón, ha Marci látja, hogy épp segítség kell, mert nem bír a seprűkkel, ő nagyon szívesen cipeli a járgányokat stb. Talán ő az egyetlen a kastélyban, akitől hajlandó lenne segítséget kérni. Azt is mondták, hogy ő nem feltétlen ragaszkodik a régi módszerekhez, könnyen szót lehet érteni. És különben is, inkább neki szól, mintsem Naizer professzornak. Valószínűleg már a kezdettől fogva beskatulyázta. Legalább Bojarskinál még lenne esélye. Szóval ami azt illeti így is tett, felkereste, nem vetette el a gondolatot, s szerencsére a professzor simán beleegyezett. Úgy döntöttek, hogy egy jó kis péntek délutánt rászánnak erre.
Most pedig az a bizonyos péntek délután van. Marci sebes léptekkel halad a tanulószoba irányába, talárja csakúgy lebeg utána. A legrövidebb utat választotta, ugyanis késében volt már induláskor. 5 órát beszéltek meg, s ő konkrétan akkor indult el. Baromira reménykedett abban, hogy ő ér oda előbb, mert ha a Bojarski már ott fog üldögélni az elég kínos lesz.
Hála égnek perceken belül megérkezik a keleti szárny második emeletére. Gyorsan kitárja az ajtót, s mosolyogva nyugtázza, hogy senki nincs benn. Elhelyezkedik egy babzsákfotelben, jegyzeteit és tankönyveit pedig az ölébe fekteti.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=691003#post691003][b]Lewy Bojarski - 2017.07.16. 21:48[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=691020#post691020][b]Kováts Marcell - 2017.07.16. 23:19[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=691040#post691040][b]Lewy Bojarski - 2017.07.16. 23:42[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=691083#post691083][b]Kováts Marcell - 2017.07.17. 00:13[/b][/url]

Bojarski professzor

Ez a viselkedéselemzés nem lenne olyan rossz, ha nem lenne ilyen rohadtul száraz az anyag, vagy lenne valami gyakorlati óra. A sárkánytan, vagy a legendás lények azért szimpatikus számára, mert ott valóban tud tapasztalni, de egy ilyen órán... Sőt, még azt is meg meri kockáztatni, hogy a gyógynövénytan is izgalmasabb, ez pedig merész kijelentés!
 - Úgy hallottam, hogy ön ebben a témában is otthon van... - jegyzi meg Marci. Amit azonnal meg is bán, mert a professzor simán érdeklődhet azután, hogy mi mindenről hallott még a vörös. Fú, ha a tanárok tudnák micsoda pletykák terjengenek róluk... Bár ez nem a diákok hibája, sokkal inkább a portréké. Marci gyűlöli őket. A bajkeverésen kívül máshoz nem igazán értenek.
Próbálkozik a drága felvázolni a problémát, azonban már valószínűleg itt elássa magát, mert a béna tananyag alapja sem jut eszébe. Érzi, hogy kicsit izzadni kezd. Mindig ez történik ha a ideges. Megvakarja tarkóját, izegni-mozogni kezd. Azt kívánja, bárcsak legalább egy kicsit is konyítana ehhez a hülyeséghez, vagy a béna agya legalább a fránya nevet megjegyezte volna, de nem.
 -Igen, igen totál. Nem is értem miért most vesszük. Baromság - helyesel, meg bólogat, mintha már korábban is gondolt volna erre. Vagyis arra mindenképpen, hogy az egész egy nagy baromság, de nem igazán tudta fölmérni, hogy ez nem negyedikesnek való anyag.
 - Igen, igen ez megvan. De mi is volt ennek a pontos menete? A tankönyv ezt olyan hosszan ecseteli, és olyan béna szavakat használ... - panaszkodik Marci, de aztán megembereli magát. Kihúzza magát. - Persze ez így van rendjén, én pedig mindezt meg akarom tanulni - olyan, mintha magához beszélne. Mintha leginkább meg akarná győzni magát ezekről a dolgokról. Több-kevesebb sikerrel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=691109#post691109][b]Lewy Bojarski - 2017.07.17. 00:39[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=691274#post691274][b]Kováts Marcell - 2017.07.17. 23:05[/b][/url]

Bojarski professzor

Szóval bármennyire is igyekszik a drága, tudatlanságát nem igazán sikerül lepleznie. De hiszen ezért vannak itt, hogy megtöltsék üres kis buksiját finom, ropogós tudással. Nincs miért szégyenkezni, minden a legnagyobb rendben lesz. Bojarski különben sem fogja lenézni, vagy lebutázni... legalábbis ebben reménykedik a kis vörös. Aztán majd kiderül, hogy a beszélgetés végére milyen szemmel fog a srácra nézni. Mindenesetre Marcinak úgy kell koncentrálnia viselkedéselemzésre mint még soha.
A professzor bele is kezd a magyarázásba. Marci összpontosít. Hol Bojarski-t bámulja, hol a földet. Néha egyetértően bólint egyet, mintha mindent felfogna. Egyébként hihetetlen, de így is van. Esküszöm. Ezerszer jobbnak találja, mint az órán, sőt, egész élvezetesnek. Végül azért csak rákérdez arra, ami a leginkább foglalkoztatja, ami leginkább nincs a buksijában. A professzor pedig megadja neki a pontos választ. A férfi kerít papírt meg íróeszközt, s vázolja a helyzetet. Na, lássanak csodát, a vöröske megértette! Wooow. Ez aztán teljesítmény a javából!
 - Igen, igen. Teljesen! Jobb, mint az órán. Komolyan - mosolyog rá a srác. - Úgy emlékszem van valami 4 alappillére, hogy miért ennyire kényszerítő erejű a normáknak való engedelmesség. Vagy valami ilyesmi. Ezt is el tetszik nekem magyarázni? - kérdi. - Vaaagy haladjunk szépen sorban, ahogy ön jónak látja - teszi hozzá Marci. Nem akar ő csapongani, de őszintén szólva kicsit siettetné a dolgot. Inkább beszélgetne másról Bojarskival, mintsem ilyen unalmas dolgokról. Beh. Undorító.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=691458#post691458][b]Lewy Bojarski - 2017.07.18. 20:24[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=707616#post707616][b]Bálint Fruzsina Ingrid - 2017.11.09. 19:34[/b][/url]

Nem is rossz ez az ötlet. Szerettem vele gyakorolni, ezúttal zsugorító főzet szerepelt a projektünkön. Legalább bájitaltanból volt gyakorlótársam, és most elhatároztam, hogy nála rákérdezek, szerinte ki az esélyes, aki ennyire szeret üzenetekkel bombázni. Kedves tőle, hogy írt nekem, és ezek után már ideje lenne megismernem. Szerencse, hogy vannak informátoraim a Levitában. No, nem mintha bárkit is meg akarnék lincselni, eddig velük kapcsolatban csak jó tapasztalatom volt.
A levitásokkal barátkozni egyébként is előnyös, náluk jobb tanulótársat keresve se találhatnék.
- Szia! - köszöntem Pálmának, amint beestem a helyiségbe, pakkomban a kötelező felszereléssel.
Sosem árt a gyakorlás, megéri a kockázatot, a jobb jegyért cserébe, hátha anyám is örülni fog egy kicsit, hogy nem hanyagolom el az ő imádott szakterületét.
Egyszerű, kicsit kinyúlt felső volt rajtam, amit övvel csinosítottam a derekamon, és egy sima leggings, meg tornacipő, ennyiből állt a ruházatom. A hajamat jó alaposan a fejem tetejére kontyoltam, hogy még csak véletlenül se fordulhasson elő semmilyen haj-baj. Nem szeretnék hónapokat várni, mire újra kinőne a hajacskám.
A hajamat szerettem magamon, és örültem, hogy ezt valaki észrevette, és pozitívan díjazta.
Az üstöt lepakoltam, felállítottam, és a vizet recept szerint előkészítettem a főzethez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=707719#post707719][b]Weisz Pálma - 2017.11.10. 20:16[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=715744#post715744][b]Varga Nóra - 2018.03.06. 17:22[/b][/url]

Már nem sok van a vizsgaidőszakból, de azért nem árt kicsit tanulni a maradék két vizsgámra. Még az önismeret és a csillagászat maradt, ezek nehezebbek. A másik három sikeresen megvan 100%-ra, anyáék nagyon örültek neki. Úgy tűnik, hogy nagyon jól megy a suli, ennek én is örülök.
Most kissé ködös és esős az idő, nem is tavasznak tűnik, inkább a tél távozik nagyon lassan. Ezért inkább bent maradok, mostanában nem is sétálgattam kint, csak ha muszáj.  Kicsit meg is vagyok fázva, így épp egy bájitaltankönyvet bújok, hátha találok valami bájitalt a gyógyulásra. Tudom, ott a tea, de attól nem fogok meggyógyulni, maximum jobban érzem magam a melegtől. Tudom, elmehetnék a gyengélkedőre, de ezt én magam akarom megoldani. Ha már bájitaltanon pár dicséretet már kaptam a tanártól, talán fog menni egyedül is egy kis kotyvasztás. Az egyik kényelmes fotelban ülve olvasgatok törökülésben, hátamon egy takaróval.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=715749#post715749][b]Várffy-Zoller Róbert - 2018.03.06. 17:44[/b][/url]

Varga Nóra

Összességében meg voltam elégedve eddig a diákjaim vizsgaidőszakban nyújtott teljesítményével. De azért arra is kíváncsi voltam, hogy hogyan készülnek fel. Ezért úgy döntöttem, hogy ellátogatok a tanulószobába, és kicsit elvegyülök a vizsgára készülők között.
A tanulószoba egy kiváló hely volt arra, hogy az ember megtanulja, rosszabb esetben bemagolja az elméletet. Gyakorlásra viszont teljesen alkalmatlan volt, pedig az lenne igazi, ha a tanultakat rögtön a gyakorlatba is átültethetnék a diákok. Ezen még valahogy túllendültem, de a falak ocsmány kék színén már nem tudtam. Gyorsan le is huppantam egy zöld fotelba, hogy valahogyan feldolgozzam ezt az emberiség elleni merényletet. Biztos valami levitás döntött a színről. Ekkor vettem csak észre, hogy velem szemben Nóra ül, az egyik diákom, aki igazán ügyesen szerepelt a vizsgán. Egy vaskos bájitaltan könyvet bújt éppen, amit ezer közül is felismertem volna.
- Van, ami sosem változik. Bájitaltan vizsga Felagundnál? - kérdeztem rá fennhangon, nem érdekelt, ha megzavarom a lányt. Az öreg generációkat tanított bájitaltanra, tegyük hozzá, hogy véleményem szerint nem valami eredményesen. Nekem mindig olyan érzésem volt az óráin, hogy egyszerűen nem tudja átadni azt az állítólag fene nagy tudását. És akkor tanév végén menetrend szerint jöttek a szívatós, maratoni hosszúságú vizsgák. Úgyhogy csak részvétet tudtam érezni Nóra iránt.